a 2. cikk a) pontjában meghatározott, valamely tagállam joga alá tartozó és bármely valutában, ►M1  euróban ◄ vagy különféle, a rendszerben egymásra átváltható valutában működő valamenynyi rendszerre;

e rendszer bármely résztvevőjére;

arra a biztosítékra, amelyet:

▼M1

▼B

„rendszer” az olyan alakszerű megállapodás:

▼M1

▼B

▼M4

▼B

Az első albekezdésben foglalt feltételek mellett egy tagállam csak azt az előző bekezdés szerinti alakszerű megállapodást minősítheti rendszernek, amely üzletszerű tevékenysége keretében az i) pont második francia bekezdése szerinti átutalási megbízások, valamint – amennyiben a tagállam a rendszerkockázat szempontjából a megállapodást kellően biztosítottnak ítéli – korlátozott mértékben más pénzügyi eszközökre vonatkozó megbízások teljesítésével foglalkozik.

A tagállamok eseti elbírálás alapján rendszernek minősíthetik két résztvevő – figyelmen kívül hagyva az esetleges elszámoló ügynököt, az esetleges központi partnert, az esetleges elszámolóházat vagy az esetleges közvetett résztvevőt – között létrejött alakszerű megállapodást is, amennyiben azt a rendszerkockázat szempontjából kellően biztosítottnak ítélik.

▼M1

Az interoperábilis rendszerek közötti megállapodás nem hoz létre rendszert;

„intézmény”:

Amennyiben valamely rendszer a nemzeti jog alapján felügyelet alatt áll, és csak az i) pont második franciabekezdése szerinti átutalási megbízásokat, valamint az ilyen megbízásokból eredő fizetéseket teljesít, akkor a tagállam az ilyen rendszerben részt vevő és az adott rendszeren belüli átutalási megbízásokból eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős vállalkozásokat intézménynek tekintheti, feltéve hogy e rendszernek legalább három résztvevője az e pont első albekezdésében említett intézmények valamelyikének minősül és a tagállam döntése a rendszerkockázat szempontjából indokolt;

„központi szerződő fél” a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

„elszámoló ügynök” az a jogi személy, amely a rendszerben részt vevő intézmények és/vagy központi partner részére elszámolási számlákat vezet, amelyeken keresztül a rendszeren belül az átutalási megbízások lebonyolódnak, és adott esetben hitelt nyújt ezeknek az intézményeknek és/vagy központi partnereknek az elszámolások fedezésére;

„elszámolóház” az a jogi személy, amely felelős az intézmények, az esetleges központi partner és/vagy az esetleges elszámoló ügynökök nettó egyenlegének kiszámításáért;

„résztvevő”: intézmény, központi szerződő fél, elszámoló ügynök, klíringház, rendszerüzemeltető vagy a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja.

A rendszer szabályaitól függően ugyanaz a résztvevő betöltheti a központi szerződő fél, az elszámoló ügynök vagy a klíringház szerepét is, továbbá elláthatja e feladatok egy részét vagy egészét.

A tagállamok ezen irányelv alkalmazásában résztvevőnek tekinthetnek egy közvetett résztvevőt, amennyiben ez a rendszerkockázat miatt indokolt, ez azonban nem korlátozhatja azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat továbbít a rendszerbe;

„közvetett résztvevő” az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;

„értékpapírok” a 2004/39/EK irányelv 1. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök;

„átutalási megbízás”:

▼M1

▼B

„fizetésképtelenségi eljárás” a tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a résztvevő fél felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások és fizetések felfüggesztését, illetve azok korlátozását;

„nettósítás” a résztvevő fél vagy felek által másik résztvevő féltől vagy felektől kapott, illetve részére adott átutalási megbízásokból származó követelések és tartozások átalakítása egyetlen nettó követeléssé vagy tartozássá, amelynek eredményeképpen a tartozás vagy követelés csak e nettó összegre korlátozódik;

„elszámolási számla” a központi banknál, az elszámoló ügynöknél vagy a központi partnernél vezetett, pénzeszközök vagy értékpapírok kezelésére, valamint a rendszer résztvevői közötti műveletek kiegyenlítésére szolgáló számla;

„biztosíték” mindaz a zálogjog (beleértve az óvadékot is), visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján nyújtott, illetve a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtott értékesíthető eszköz, korlátozás nélkül, ideértve a pénzügyi biztosítékokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot is, amelyek célja a rendszerrel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása;

„üzleti nap” magában foglalja a nappali és éjszakai órákban történő elszámolásokat, és tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;

„interoperábilis rendszerek” két vagy több olyan rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között az átutalási megbízások rendszerek közötti teljesítésére is kiterjedő kölcsönös megállapodás jött létre;

„rendszerüzemeltető” az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is.