02012L0034 — HU — 01.01.2019 — 003.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/34/EU IRÁNYELVE (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 343, 2012.12.14., 32. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2370 IRÁNYELVE (2016. december 14.) |
L 352 |
1 |
23.12.2016 |
|
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2075 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁROZATA (2017. szeptember 4.) |
L 295 |
69 |
14.11.2017 |
|
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2012/34/EU IRÁNYELVE
(2012. november 21.)
az egységes európai vasúti térség létrehozásáról
(átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez az irányelv megállapítja:
a vasúti infrastruktúra működtetésére és a tagállamokban megalakult vagy a jövőben megalakuló vállalkozó vasúti társaságok vasúti szállítási tevékenységeire vonatkozó, a II. fejezetben meghatározott szabályokat;
az Unión belül már letelepedett vagy letelepedni szándékozó vállalkozó vasúti társaságoknak szánt engedélyek tagállamok általi kiadására, megújítására és módosítására vonatkozó, a III. fejezetben meghatározott feltételeket;
a vasúti infrastruktúra-használati díjak megállapítására és beszedésére, valamint a vasútiinfrastruktúra-kapacitás elosztására alkalmazandó, a IV. fejezetben meghatározott elveket és eljárásokat.
2. cikk
A hatály alóli kivételek
Az első albekezdés ellenére, ha e vállalkozó vasúti társaságok olyan vállalkozás vagy jogi személy közvetlen vagy közvetett irányítása alatt állnak, amely a városi, elővárosi vagy regionális szolgáltatásoktól eltérő vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt vagy fog össze, azokra alkalmazni kell a 4. és az 5. cikket. A vállalkozó vasúti társaság és azon vállalkozás vagy jogi személy közötti kapcsolatra tekintettel, amelynek a vállalkozó vasúti társaság a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, e vállalkozó vasúti társaságokra a 6. cikket is alkalmazni kell.
A tagállamok a III. fejezet rendelkezéseinek hatálya alól kivonhatják a következőket:
a kizárólag különálló helyi és regionális vasúti infrastruktúrán utasszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások;
a kizárólag városi és elővárosi utasszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások;
a kizárólag regionális vasúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtó vállalkozások;
azok a vállalkozások, amelyek csak olyan, magántulajdonban levő vasúti infrastruktúrán nyújtanak árufuvarozási szolgáltatást, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre.
A tagállamok a 7., 7a., 7b., 7c., 7d., 8. és 13. cikke valamint a IV. fejezet rendelkezéseinek hatálya alól kivonhatják a következőket:
a vasúti infrastruktúrán üzemelő személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és regionális hálózatok;
a kizárólag városi és elővárosi vasúti személyszállítás számára fenntartott hálózatok;
a kizárólag egyetlen, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó vasúti társaság által regionális vasúti áruszállításra használt regionális hálózatok, amíg újabb kérelmező nem igényel kapacitást a hálózaton;
azon magántulajdonban levő vasúti infrastruktúra, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre;
Alacsony forgalmú, legfeljebb 100 km hosszúságú helyi hálózatok, amelyeket egy fővonal és az annak mentén elhelyezkedő kiinduló- és végállomások közötti teherszállításra használnak, feltéve, hogy az említett vonalakat a fő pályahálózat-működtetőtől eltérő szervezet működteti, és vagy a) az említett vonalakat egyetlen árufuvarozó használja, vagy pedig b) az említett vonalakkal kapcsolatos alapvető feladatokat olyan szerv látja el, amely nem tartozik egyetlen vállalkozó vasúti társaság irányítása alá sem. Amennyiben egyetlen árufuvarozóról van szó, azt a tagállamok mentesíthetik a IV. fejezet alkalmazása alól is, ameddig a kapacitásra más kérelmező nem tart igényt. Ez a bekezdés akkor is alkalmazható, ha az adott vonalat korlátozott mértékben személyszállításra is használják. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról a szándékukról, hogy az említett vonalakat kivonják a 7., 7a., 7b., 7c., 7d. és 8. cikk hatálya alól.
Alacsony forgalmú, regionális hálózatok, amelyeket a fő pályahálózat-működtetőtől eltérő szervezet üzemeltet, és amelyet a tagállam fő vállalkozó vasúti társaságától eltérő, egyetlen vállalkozó vasúti társaság által üzemeltetett regionális személyszállítási szolgáltatások céljára használnak, ameddig nem merül fel kereslet az adott hálózaton való személyszállítási kapacitás iránt, és amennyiben a társaság független a teherszállító vállalkozó vasúti társaságoktól. Ez a bekezdés akkor is alkalmazható, ha az adott vonalat korlátozott mértékben teherszállításra is használják. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot arról a szándékukról, hogy az említett vonalakat kivonják a 7., 7a., 7b., 7c. és 7d. cikk hatálya alól.
Az ilyen mentesség legfeljebb ötéves időszakokra meghosszabbítható. A mentességet meghosszabbítani kívánó tagállam a mentesség lejártát megelőzően legkésőbb 12 hónappal értesíti a Bizottságot a meghosszabbítási szándékáról. A Bizottság megvizsgálja, hogy az első albekezdésben említett mentesség feltételei továbbra is teljesülnek-e. Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával dönt a mentesség megszüntetéséről. Az említett végrehajtási jogi aktusok a 62. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kerülnek elfogadásra.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
„vállalkozó vasúti társaság”: ezen irányelvnek megfelelő engedéllyel rendelkező bármely köz- vagy magánvállalkozás, amelynek fő tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania; ide értendők a csak vontatást nyújtó társaságok is;
„pályahálózat-működtető”: olyan szervezet vagy társaság, amely egy hálózat vasúti infrastruktúrájának működtetését, karbantartását és felújítását biztosítja, és részt vesz annak fejlesztésében az adott tagállam által az infrastruktúrák fejlesztésére és finanszírozására vonatkozó általános politika keretében meghatározottak szerint;
„a vasúti infrastruktúra fejlesztése”: hálózattervezés, pénzügyi és beruházástervezés, valamint az infrastruktúra építése és korszerűsítése;
„a vasúti infrastruktúra működtetése”: a menetvonalak elosztása, forgalomirányítás és az infrastruktúra-használati díjak kivetése;
„a vasúti infrastruktúra karbantartása”: a meglévő infrastruktúra állagának és kapacitásának megőrzését célzó munkák;
„a vasúti infrastruktúra felújítása”: a meglévő infrastruktúrán belüli cserékre irányuló nagyobb munkák, amelyek nem változtatják meg annak összteljesítményét;
„a vasúti infrastruktúra korszerűsítése”: az infrastruktúrán belüli módosításokra irányuló nagyobb munkák, amelyek javítják annak összteljesítményét;
a pályahálózat-működtetők „alapvető feladatai”: a menetvonalak elosztásával kapcsolatos döntéshozatal, ideértve az egyes menetvonalak meghatározását, rendelkezésre állásuknak vizsgálatát és elosztásukat, továbbá az infrastruktúra-használati díjakkal kapcsolatos döntéshozatal, ideértve a díjak meghatározását és beszedését is, a tagállamok által a 29. és a 39. cikk alapján kidolgozott díjszabási és kapacitáselosztási rendszerrel összhangban;
„vasúti infrastruktúra”: az I. mellékletben felsorolt tételek;
„nemzetközi áruszállítás”: olyan szállítási szolgáltatás, amely során a vonat legalább egy tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve, hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon;
„nemzetközi személyszállítási szolgáltatás”: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás; a vonatot egyesíthetik és/vagy szétválaszthatják, és a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve, hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy határon áthalad;
„városi és elővárosi szolgáltatások”: olyan szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy városközpont vagy agglomeráció – a határokon átnyúló agglomerációkat is beleértve – szállítási igényeinek, továbbá az ilyen központ vagy agglomeráció és vonzáskörzete között felmerülő szállítási igényeknek a kielégítése;
„regionális szolgáltatások”: olyan szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy régió szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló régiókat is beleértve;
„átmenő vasúti szolgáltatás”: az Unió területén, áruk be- vagy kirakodása nélkül, és/vagy utasok felvétele vagy leszállása nélkül végzett áthaladás;
„alternatív útvonal”: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat;
„működőképes alternatíva”: egy másik szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését;
„kiszolgáló létesítmény”: olyan létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a II. melléklet 2–4. pontjában említett egy vagy több szolgáltatás nyújtását;
„a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője”: olyan állami vagy magánszektorbeli jogalany, amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a II. melléklet 2–4. pontjában említett szolgáltatást nyújt;
„határforgalmi egyezmény”: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése;
„engedély”: egy vállalkozásnak az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szállítási szolgáltatások nyújtására vállalkozó vasúti társaságként való alkalmasságát; ez az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására;
„engedélyező hatóság”: a valamely tagállamban az engedélyezésért felelős szerv;
„szerződéses megállapodás”: adminisztratív intézkedések keretében született megállapodás vagy – értelemszerűen – rendelkezések;
„ésszerű nyereség”: a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt – többek között a bevételt érintő – kockázatot, illetve annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utóbbi években mért átlagos mértékkel;
„elosztás”: a vasútiinfrastruktúra-kapacitásnak egy pályahálózat-működtető általi elosztása;
„kérelmező”: közszolgáltatást nyújtó vagy az infrastruktúra-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró vállalkozó vasúti társaság vagy vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása vagy egyéb természetes vagy jogi személy, például az 1370/2007/EK rendeletben említett illetékes hatóságok, továbbá szállíttató, szállítmányozók és kombinált fuvarozással foglalkozó szállítók;
„túlterhelt infrastruktúra”: az infrastruktúrának egy olyan eleme, amelynek tekintetében az infrastruktúra-kapacitás iránti igények bizonyos időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben;
„kapacitásbővítési terv”: az egy elemnek „túlterhelt infrastruktúrává” való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata;
„összehangolás”: az a folyamat, amelynek révén a pályahálózat-működtető és a kérelmezők megkísérlik megoldani az egymásnak ellentmondó infrastruktúra-kapacitási kérelmekből adódó helyzeteket;
„keretmegállapodás”: az a közjogi vagy magánjogi, jogilag kötelező erejű általános megállapodás, amely rögzíti a kérelmezőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó infrastruktúra-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
„infrastruktúra-kapacitás”: az infrastruktúrának egy elemére, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége;
„hálózat”: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti infrastruktúra;
„hálózati üzletszabályzat”: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza az infrastruktúra-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges minden egyéb információt;
„menetvonal”: egy vonatnak két pont között adott időtartam alatt történő közlekedtetéséhez szükséges infrastruktúra-kapacitás;
„üzemi menetrend”: az érvényessége idején a kérdéses infrastruktúrán végbemenő összes tervezett vonat- és gördülőállomány-mozgást meghatározó adatok;
„tároló vágánycsoport”: kifejezetten vasúti járművek két megbízatás közötti ideiglenes tárolására szolgáló vágánycsoportok;
„jelentős karbantartás”: olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását;
„vertikálisan integrált vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek esetében a 139/2004/EK tanácsi rendelet ( 1 ) értelmében:
a pályahálózat-működtető egy olyan vállalkozás irányítása alatt áll, amely egyben a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaságot is irányít;
a pályahálózat-működtető egy vagy több olyan vállalkozó vasúti társaság irányítása alatt áll, amely a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújt; vagy
a pályahálózat-működtető hálózatán vasúti szolgáltatásokat nyújtó egy vagy több vállalkozó vasúti társaság a pályahálózat-működtető irányítása alatt áll.
Ezenkívül olyan vállalkozást is jelent, amely különálló részlegekből áll, magában foglal egy pályahálózat-működtetőt és egy vagy több, saját jogi személyiséggel nem rendelkező részleget, amelyek szállítási szolgáltatásokat nyújtanak.
Amennyiben egy pályahálózat-működtető és egy vállalkozó vasúti társaság teljesen független egymástól, de mindkettő közvetlenül, köztes szervezet beiktatása nélkül valamely tagállam irányítása alatt áll, ezen irányelv alkalmazásában nem tekinthetők vertikálisan integrált vállalkozásnak;
„a köz- és a magánszféra partnersége”: közfeladatot ellátó szervek és egy tagállam fő pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amelynek értelmében a vállalkozások részben vagy egészben kiépítik és/vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát és/vagy megszerzik a jogot arra, hogy a 2. pontban felsorolt feladatok bármelyikét gyakorolják egy előre meghatározott időtartamon belül. A megállapodás a nemzeti jogban előírt bármely, megfelelő jogi erővel rendelkező formában létrejöhet;
„igazgatótanács”: egy vállalkozás vezető szintű, végrehajtási és igazgatási feladatokat ellátó testülete, amely a vállalkozás napi szintű irányításáért felel;
„felügyelőbizottság”: egy vállalkozás legmagasabb szintű, felügyeleti feladatokat ellátó testülete, amely ellenőrzést gyakorol az igazgatótanács felett, és általános stratégiai döntéseket hoz a vállalkozással kapcsolatban;
„átszállójegy”: egy vagy több vasúttársaság által működtetett, egymást követő vasúti szolgáltatásokra jogosító szállítási szerződést képviselő menetjegy vagy menetjegyek;
„nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások”: egymástól 200 km-t meghaladó távolságra lévő két helyszín között, közbenső megállók nélkül közlekedő olyan személyszállítási szolgáltatások, amelyek speciális konstrukciójú, nagy sebességű, legalább 250 km/h sebességre kialakított vonalakon működnek, és átlagosan e sebességgel közlekednek.
II.
FEJEZET
AZ UNIÓS VASUTAK FEJLESZTÉSE
1.
SZAKASZ
Működtetési függetlenség
4. cikk
A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők függetlensége
5. cikk
A vállalkozó vasúti társaságok kereskedelmi elvek alapján történő működtetése
A vállalkozó vasúti társaságokat a kereskedelmi társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, tulajdonosuk kilététől függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, a tagállamok által előírt kötelezettségeikre, valamint az állam illetékes hatóságaival kötött közszolgáltatási szerződéseikre is.
A tagállam által kibocsátott általános politikai irányvonalak tekintetében, továbbá figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket (amelyek lehetnek akár több évre szólóak is), beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon
alakíthatják ki belső szervezetüket a 7., a 29. és a 39. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül;
szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát;
döntést hozhatnak a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről;
kiterjeszthetik piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát;
beindíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.
E bekezdés nem érinti az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit.
2.
SZAKASZ
Az infrastruktúra működtetése és a szállítási tevékenység, valamint a szállítási tevékenységek különböző típusainak elkülönítése
6. cikk
Számviteli elkülönítés
7. cikk
A pályahálózat-működtető függetlensége
A tagállamok biztosítják, hogy a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó egyetlen más jogi személy se befolyásolhassa érdemben a pályahálózat-működtetőnek az alapvető funkciókkal kapcsolatos döntéseit.
A tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatótanácsának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők megkülönböztetéstől mentes módon járjanak el, és pártatlanságukat ne veszélyeztesse összeférhetetlenség.
A tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon személyeket ne lehessen egyidejűleg az alábbi munkakörökben kinevezni vagy alkalmazni:
pályahálózat-működtető és vállalkozó vasúti társaság igazgatótanácsának tagjaiként;
az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntéshozatallal megbízott személyekként és a vállalkozó vasúti társaság igazgatótanácsának tagjaiként;
ha van felügyelőbizottság, a pályahálózat-működtető és vállalkozó vasúti társaság felügyelőbizottságának tagjaiként;
vertikálisan integrált vállalkozás részét alkotó olyan felügyelőbizottság tagjaiként, amely a vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető felett egyaránt ellenőrzést gyakorol, továbbá az említett pályahálózat-működtető igazgatótanácsának tagjaiként.
7a. cikk
Az alapvető feladatok függetlensége
Az (1) bekezdés alkalmazása keretében a tagállamok különösen az alábbiakat szavatolják:
sem vállalkozó vasúti társaság, sem más jogi személy nem gyakorol döntő befolyást a pályahálózat-működtetőkre az alapvető feladatokat illetően, ez azonban nem érinti a tagállamoknak a díjszabási rendszer, a kapacitáselosztási rendszer és a konkrét díjszabási szabályok meghatározásában a 29. és a 39. cikk értelmében betöltött szerepét;
vállalkozó vasúti társaság, illetve a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó más jogi személy nem gyakorol döntő befolyást az alapvető feladatokkal kapcsolatos döntések meghozatalával megbízott személyek kinevezésére és felmentésére;
az alapvető feladatokkal megbízott személyek mobilitása nem vezet összeférhetetlenséghez.
A 7. cikk (3) bekezdésének a) pontja és a 7. cikk (4) bekezdése a pályahálózat-működtetéssel és a vasútiszolgáltatás-nyújtással megbízott részlegek vezetői tekintetében értelemszerűen alkalmazandó.
7b. cikk
A pályahálózat-működtető pártatlansága a forgalomirányítás és a karbantartás-tervezés terén
A pályahálózat-működtetőnek megkülönböztetésmentes módon kell végeznie a karbantartási munkák ütemezését.
7c. cikk
A pályahálózat-működtető feladatainak kiszervezése és megosztása
Feltéve, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség és nem sérül az üzleti szempontból érzékeny információk titkossága, a pályahálózat-működtető:
kiszervezheti feladatait egy másik szervezetnek, amennyiben az nem vállalkozó vasúti társaság, nem irányít vállalkozó vasúti társaságot, illetve azt nem ellenőrzi vállalkozó vasúti társaság. A vertikálisan integrált vállalkozásokon belül nem lehet az alapvető feladatokat a vertikálisan integrált vállalkozás egy másik egységének kiszervezni, kivéve, ha ez az egység kizárólag az alapvető feladatok ellátására szakosodott;
kiszervezheti a vasúti infrastruktúra fejlesztésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos munkákat és kapcsolódó feladatokat vállalkozó vasúti társaságoknak vagy vállalkozó vasúti társaságot irányító vállalatoknak vagy vállalkozó vasúti társaság által irányított vállalatoknak.
A pályahálózat-működtető megtartja a 3. cikk (2) bekezdésében említett feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is őt terheli azok ellátásáért. Az alapvető feladatokat ellátó szervezeteknek meg kell felelniük a 7., 7a., 7b. és 7d. cikkben foglaltaknak.
Az említett szerv nyomon követi az ilyen megállapodások végrehajtását, és indokolt esetben a megállapodás megszüntetését javasolhatja.
7d. cikk
Pénzügyi átláthatóság
7e. cikk
Koordinációs mechanizmusok
A tagállamok biztosítják, hogy – a főbb pályahálózat-működtetőik és a 8. cikk (3) bekezdésében említett érdekelt vállalkozó vasúti társaságok, valamint kérelmezők közötti koordináció biztosítása érdekében – megfelelő koordinációs mechanizmusok álljanak rendelkezésre. Adott esetben fel kell kérni a részvételre a vasúti teher- és személyszállítási szolgáltatás igénybevevőinek képviselőit, a nemzeti hatóságokat, valamint a helyi vagy regionális hatóságokat is. Az érintett igazgatási szerv megfigyelőként vehet részt a folyamatban. A koordinációnak egyebek mellett az alábbiakra kell kiterjednie:
az infrastruktúra-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igények;
a 30. cikkben említett szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint a 30. cikk (1) bekezdésében említett ösztönzők tartalma és végrehajtása;
a 27. cikkben említett hálózati üzletszabályzat tartalma és alkalmazása;
az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdései;
minden olyan egyéb kérdés, amely az infrastruktúrához való hozzáférésnek, az infrastruktúra használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik.
A pályahálózat-működtetőnek az érdekelt felekkel konzultálva koordinációs iránymutatásokat kell kidolgoznia és közzétennie. A koordinációnak évente legalább egy alkalommal kell sorra kerülnie, és a pályahálózat-működtetőnek áttekintést kell közzétennie a honlapján az e cikk alapján végzett tevékenységekről.
Az e cikk szerinti koordináció nem érinti sem a kérelmezőknek azt a jogát, hogy jogorvoslati kérelemmel forduljanak az igazgatási szervhez, sem az igazgatási szervnek az 56. cikkben meghatározott hatáskörét.
7f. cikk
Pályahálózat-működtetők európai hálózata
A tagállamok az Unión belüli hatékony és eredményes vasúti szolgáltatások nyújtása érdekében biztosítják, hogy főbb pályahálózat-működtetőik egy olyan hálózatban vegyenek részt és működjenek együtt, amely rendszeres időközönként ülésezik a következők érdekében:
az uniós vasúti infrastruktúra fejlesztése;
az egységes európai vasúti térség mielőbbi és hatékony kialakításának támogatása;
a legjobb gyakorlatok megosztása;
a teljesítmény nyomon követése és mutatókkal történő értékelése;
a 15. cikkben említett piaci nyomonkövetési tevékenységekhez való hozzájárulás;
a határokon átnyúló szűk keresztmetszetek kezelése; továbbá
a 37. és a 40. cikk alkalmazásának megvitatása.
A d) pont alkalmazásában a hálózatnak közös elveket és gyakorlatokat kell megállapítania a teljesítmény következetes nyomon követése és mutatókkal történő értékelése céljából.
Az e bekezdés szerinti koordináció nem érinti sem a kérelmezőknek azt a jogát, hogy jogorvoslati kérelemmel forduljanak az igazgatási szervhez, sem az igazgatási szervnek az 56. cikkben meghatározott hatáskörét.
3.
SZAKASZ
A pénzügyi helyzet javítása
8. cikk
A pályahálózat-működtető pénzgazdálkodása
Annak az esetleges hosszú távú célkitűzésnek a sérelme nélkül, hogy az infrastruktúra költségeit minden egyes közlekedési mód esetében a felhasználók fedezzék a közlekedési módok közötti tisztességes és hátrányos megkülönböztetéstől mentes verseny alapján, az a tagállam, ahol a vasúti közlekedés képes versenyezni más közlekedési módokkal, a 31. és 32. cikkben meghatározott díjképzési rendszerén belül megkövetelheti a pályahálózat-működtetőtől, hogy kiadásait és bevételeit állami támogatás nélkül tartsa egyensúlyban.
9. cikk
Átlátható adósságelengedés
Az egység mérlege egészen addig terhelhető a vállalkozó vasúti társaság által a beruházások finanszírozására és a vasúti szállítási üzletágból vagy a vasúti infrastruktúra működtetéséből származó többletkiadások fedezésére felvett hitelekkel, amíg azokat vissza nem törlesztik. A leányvállalatok tevékenységeiből származó adósságok nem vehetők számításba.
4.
SZAKASZ
A vasúti infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés
10. cikk
A vasúti infrastruktúrához való hozzáférés feltételei
Ha valamely tagállam e bekezdéssel összhangban olyan határozatot kíván elfogadni, amellyel korlátozza a hozzáférési jogot, a határozattervezetet benyújtja a Bizottságnak, és konzultál a többi tagállammal.
Ha a határozattervezet benyújtását követő három hónapon belül sem a Bizottság, sem valamely másik tagállam nem emel kifogást, a tagállam elfogadhatja a határozatot.
A Bizottság elfogadhatja azokat a végrehajtási jogi aktusokat, amelyek részletesen meghatározzák az e bekezdés alkalmazásában követendő eljárásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 62. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
▼M1 —————
11. cikk
A hozzáférési jog és az utasok felvételére és leszállására vonatkozó jog korlátozása
Azt, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülne-e, az 55. cikkben említett megfelelő igazgatási szervnek vagy szerveknek kell megállapítaniuk objektív gazdasági elemzés alapján, a döntésüket előre meghatározott kritériumokra alapozva. Ezt az alábbi szereplők bármelyikének a 38. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezni szándékozott személyszállítási szolgáltatásról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtott kérelmére kell megállapítaniuk:
a közszolgáltatási szerződést odaítélő illetékes hatóság vagy hatóságok;
bármely egyéb érdekelt illetékes hatóság, amely e cikk alapján jogosult a hozzáférés korlátozására;
a pályahálózat-működtető;
a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság.
Az illetékes hatóságok és a közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaságok az igazgatási szerv vagy szervek rendelkezésére bocsátják a megalapozott döntéshez szükséges információkat. Az igazgatási szerv megvizsgálja az e felek által nyújtott információkat, és adott esetben bekéri a lényeges információkat, majd a kérelem beérkezését követően egy hónapon belül konzultációt kezdeményez valamennyi érintett féllel. Az igazgatási szerv adott esetben valamennyi érintett féllel konzultál, és az érintett feleket előre meghatározott, ésszerű időn belül, de legkésőbb az összes lényeges információ kézhezvételét követő hat héten belül tájékoztatja indokolt határozatáról.
Az igazgatási szervnek meg kell indokolnia a határozatát, és meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek alapján a határozatról küldött értesítést követő egy hónapon belül a következők valamelyike a határozat felülvizsgálatát kérheti:
a megfelelő illetékes hatóság vagy hatóságok;
a pályahálózat-működtető;
a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság;
a hozzáférést kérelmező vállalkozó vasúti társaság.
Amennyiben az igazgatási szerv azt állapítja meg, hogy a 38. cikk (4) bekezdésében említett, tervezett személyszállítási szolgáltatás veszélyeztetné valamely közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható lenne, hogy a 10. cikk (2) bekezdésében foglalt hozzáférési jog megadásának feltételei teljesülnek.
A Bizottság – az igazgatási szervek, az illetékes hatóságok és a vállalkozó vasúti társaságok tapasztalatai, valamint az 57. cikk (1) bekezdésében említett hálózat tevékenysége alapján – 2018. december 16-ig elfogadja azon végrehajtási jogi aktusokat, amelyek részletesen meghatározzák az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásában a belföldi személyszállítási szolgáltatások tekintetében követendő eljárásokat és kritériumokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 62. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A tagállamok abban az esetben is korlátozhatják az ugyanazon tagállamon belüli, egy adott kiindulási és célállomás között működtetett belföldi személyszállítási szolgáltatások céljából a vasúti infrastruktúrához való hozzáférési jogot ha:
egy 2015. június 16. előtt odaítélt közszolgáltatási szerződés keretében az ezen állomások közötti utasszállításra vonatkozóan kizárólagos jogot biztosítottak; vagy ha
2018. december 25-ig az adott állomások közötti kereskedelmi személyszállítási szolgáltatások valamely más szolgáltatóval versenyben történő működtetésére vonatkozóan újabb jog/engedély került kiadásra tisztességes versenytárgyalási eljárás alapján.
és a szolgáltatók számára nem biztosítanak ellentételezést e szolgáltatások nyújtásáért.
Ez a korlátozás a szerződés vagy engedély eredeti időtartamáig vagy 2026. december 25-ig tarthat attól függően, hogy melyik időtartam a rövidebb.
11a. cikk
Nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások
12. cikk
A személyszállítási szolgáltatásokat működtető vállalkozó vasúti társaságokra kiszabott díj
Ebben az esetben a belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságokra olyan útvonalak tekintetében, amelyek az adott hatóságok joghatóságán belül vannak, azonos díjat kell kiszabni.
13. cikk
A szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételei
A II. melléklet 2. pontjában említett valamennyi kiszolgáló létesítményt illetően, az üzemeltetőnek és ennek a szervezetnek vagy cégnek elkülönített könyveléssel kell rendelkeznie, a külön mérleget és eredménykimutatást is beleértve.
Ha pályahálózat-működtető végzi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetését, vagy a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, az e bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a 7. cikkben meghatározott követelmények teljesülése esetén bizonyítottnak kell tekinteni.
Ha a vállalkozó vasúti társaságok kérelme olyan kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférésre, illetve olyan kiszolgáló létesítményben történő szolgáltatásnyújtásra irányul, amelyet a (3) bekezdésben említett szolgáltatási pályahálózat-működtető működtet, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének minden elutasító határozatot írásban meg kell indokolnia, és meg kell jelölnie a más infrastruktúrákban található működőképes alternatívákat.
13a. cikk
Közös információs és átszállójegyrendszerek
5.
SZAKASZ
Határforgalmi egyezmények
14. cikk
A határforgalmi egyezmények általános elvei
A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot minden ilyen tárgyalásról, és adott esetben felkérik a Bizottságot, hogy megfigyelőként vegyen részt azokon.
6.
SZAKASZ
A Bizottság ellenőrzési feladatai
15. cikk
A piaci nyomon követés hatálya
A Bizottság kétévente beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:
a vasúti szolgáltatások és vállalkozó vasúti társaságok számára nyújtandó, II. mellékletben említett szolgáltatások belső piacának alakulása;
a (3) bekezdésben említett keretfeltételek, ideértve a vasúti személyszállítási közszolgáltatást is;
az uniós vasúti hálózat állapota;
a hozzáférési jogok felhasználása;
a hatékonyabb vasúti szolgáltatásokat akadályozó tényezők;
az infrastruktúra korlátai;
a jogi szabályozás szükségessége.
III.
FEJEZET
A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK ENGEDÉLYEZÉSE
1.
SZAKASZ
Az engedélyező hatóság
16. cikk
Az engedélyező hatóság
Minden tagállam kijelöli az engedélyek kiadásáért és az ezen fejezetből eredő kötelezettségek teljesítéséért felelős engedélyező hatóságot.
Az engedélyező hatóság nem nyújthat vasúti közlekedési szolgáltatásokat, és minden ilyen szolgáltatást nyújtó cégtől és szervezettől független.
2.
SZAKASZ
A vasúti engedély megszerzésének feltételei
17. cikk
Általános követelmények
Az ilyen engedély azonban önmagában nem jogosítja fel birtokosát a vasúti infrastruktúrához való hozzáférésre.
18. cikk
Az engedély megszerzésének feltételei
Az engedélyt kérelmező vállalkozásnak a tevékenysége megkezdése előtt bizonyítania kell tudnia az érintett tagállam engedélyező hatósága előtt, hogy bármikor képes lesz a jó hírnévvel, megfelelő pénzügyi helyzettel és szakmai kompetenciával kapcsolatos követelményeknek megfelelni és a 19–22. cikkekben említett polgári jogi felelősségnek eleget tenni.
E célok érdekében valamennyi engedélyt kérelmező vállalkozás köteles minden szükséges és lényeges információt megadni.
19. cikk
A jó hírnévvel kapcsolatos követelmények
A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek alapján a jó hírnév követelménye teljesül, így biztosítva azt, hogy az engedélyt kérelmező vállalkozás vagy az irányításáért felelős személyek ellen:
nem ítélték el súlyos bűncselekmény miatt, beleértve a gazdasági bűncselekményeket is;
csődeljárás nem indult;
nem ítélték el a szállításra vonatkozó különös jogszabályokban megállapított súlyos szabályszegés miatt;
nem ítéltek el a szociális- és munkajogi kötelezettségek, beleértve a munka- és egészségvédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeket, valamint a vámvizsgálatnak alávetett, határokon átnyúló áruszállítást végezni szándékozó társaság esetében a vámszabályzatban előírt kötelezettségek teljesítésének súlyos vagy ismétlődő elmulasztása miatt;
nem ítélték el adott esetben a kötelező erejű kollektív szerződésekből a nemzeti jog alapján eredő kötelezettségek súlyos megsértése miatt.
20. cikk
A megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelmények
21. cikk
A szakmai kompetenciával kapcsolatos követelmények
A szakmai kompetenciával kapcsolatos követelmények akkor teljesülnek, ha az engedélyt kérelmező vállalkozás bizonyítani tudja, hogy rendelkezik vagy rendelkezni fog olyan irányító szervvel, amely birtokában van annak a szükséges tudásnak vagy tapasztalatnak, amely az engedélyben meghatározott működés feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés és felügyelet gyakorlásához szükséges.
22. cikk
A polgári jogi felelősség fedezésével kapcsolatos követelmények
Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül, és az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkével összhangban a vállalkozó vasúti társaságnak rendelkeznie kell a megfelelő biztosítással vagy piaci feltételek mellett nyújtott megfelelő garanciával a hazai és nemzetközi jogszabályokkal összhangban, hogy fedezete legyen a balesetek során felmerülő károkra, különös tekintettel az utasokra, a poggyászra, a szállított árura, a postaküldeményekre és harmadik felekre vonatkozóan. E kötelezettség ellenére a különböző típusú szolgáltatások – különösen a kulturális és örökségvédelmi célú vasúti tevékenységek – sajátosságai és kockázati profilja figyelembe vehetők.
3.
SZAKASZ
Az engedély érvényessége
23. cikk
Térbeli és időbeli érvényesség
24. cikk
Ideiglenes engedély, jóváhagyás, felfüggesztés és visszavonás
Az engedélyező hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt, ha meggyőződött arról, hogy a vállalkozó vasúti társaság a továbbiakban nem tud az előírásoknak megfelelni.
A vállalkozó vasúti társaság a tevékenysége megkezdésekor a nyújtandó szolgáltatások sajátos jellegét figyelembe véve hosszabb időtartam megállapítását is kérheti.
25. cikk
Az engedélyek megadásakor alkalmazott eljárás
IV.
FEJEZET
A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA HASZNÁLATI DÍJÁNAK FELSZÁMÍTÁSA ÉS AZ INFRASTRUKTÚRA-KAPACITÁS ELOSZTÁSA
1.
SZAKASZ
Általános elvek
26. cikk
Az infrastruktúra-kapacitás hatékony kihasználása
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vasúti infrastruktúra díjképzési és kapacitáselosztási rendszerei kövessék az ezen irányelvben rögzített elveket, és így lehetővé tegyék a pályahálózat-működtető számára a rendelkezésre álló infrastruktúra-kapacitás értékesítését és lehető leghatékonyabb kihasználását.
27. cikk
A vasúthálózathasználati feltételek
28. cikk
A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti megállapodások
A vasúti szállítási szolgáltatásokat végző valamennyi vállalkozó vasúti társaság a közjog vagy a magánjog alapján megköti az igénybe vett vasúti pályahálózat működtetőivel a szükséges megállapodásokat. Az e megállapodásokat szabályozó feltételeknek ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban hátrányos megkülönböztetéstől menteseknek és átláthatóknak kell lenniük.
2.
SZAKASZ
Infrastruktúra- és szolgáltatás-használati díjak
29. cikk
A díjak kialakítása, megállapítása és beszedése
Az említett feltétel figyelembevételével a tagállamok megállapítják az egyes díjképzési szabályokat is, vagy átruházzák ezt a jogkört a pályahálózat-működtetőre.
A tagállamok biztosítják, hogy a hálózati üzletszabályzatban szerepeljen a díjképzési rendszer és a díjképzési szabályok, illetve egy olyan weboldal elérhetősége, amelyen szerepel a díjképzési rendszer és a díjképzési szabályok.
A pályahálózat-működtető a megállapított díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal összhangban megállapítja és beszedi az infrastruktúra használatáért fizetendő díjat.
A 4. cikkben meghatározott működtetési függetlenség sérelme nélkül, a nemzeti parlament – ha e joggal az alkotmányjog 2010. december 15-t megelőzően közvetlenül felruházta – rendelkezhet annak jogával, hogy ellenőrizze és adott esetben felülvizsgálja a pályahálózat-működtető által meghatározott díjak mértékét. A felülvizsgálat során gondoskodni kell arról, hogy a díjak összhangban legyenek ezzel az irányelvvel, valamint a meghatározott díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal.
30. cikk
Infrastruktúra-költségek és -számlák
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2012. december 15-án hatályos szerződéses megállapodások szükség esetén a megújításukkor, vagy legkésőbb 2015. június 16-ig az irányelvnek való megfelelés céljából módosításra kerüljenek.
A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy az üzleti terv összhangban legyen a szerződéses megállapodás rendelkezéseivel.
31. cikk
Díjszámítási elvek
A Bizottság 2015. június 16-ig elfogadja az annak meghatározására vonatkozó intézkedéseket, hogy milyen módozatokat kell alkalmazni a vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költség kiszámítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 62. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A pályahálózat-működtető dönthet úgy, hogy az említett végrehajtási jogi aktusok hatálybalépését követő, négy évet meg nem haladó időszak alatt fokozatosan vezeti be ezeket a módozatokat.
A Bizottság – a pályahálózat-működtetők, a vállalkozó vasúti társaságok, az igazgatási szervek és az illetékes hatóságok tapasztalatai alapján, és a zajhatások differenciálása tekintetében meglévő rendszerek elismerése mellett – végrehajtási intézkedéseket fogad el, amelyek meghatározzák a zajhatásokból eredő költség felszámítása során alkalmazandó módozatokat, így többek között az alkalmazás időtartamát, és amelyek lehetővé teszik, hogy az infrastruktúra-használati díjak differenciálása során adott esetben figyelembe vegyék az érintett terület érzékenységét, különös tekintettel az érintett lakosság nagyságára és a vonat összetételére, amelyek hatással vannak a zajkibocsátás szintjére. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 62. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem vezethetnek a vállalkozó vasúti társaságok közötti verseny indokolatlan torzulásához, és nem befolyásolhatják a vasúti ágazat általános versenyképességét.
Az infrastruktúra-használati díjakban a zajhatások költségeinek figyelembevétele érdekében eszközölt módosítások során támogatni kell a vasúti járművek elérhető leggazdaságosabb, alacsony zajszintű féktechnológiával történő utólagos felszerelését.
A környezeti költségek felszámítása, amely növekedést eredményez a pályahálózat-működtető összbevételében, csak akkor engedélyezhető, ha ilyen díjat közúti árufuvarozás esetében is alkalmaznak az uniós joggal összhangban.
Ha a környezetvédelmi díj többletbevételt eredményez, a bevétel felhasználási módjáról a tagállamok határoznak.
A tagállamok biztosítják a szükséges információk megőrzését, és azt, hogy a környezetvédelmi díjak eredete és azok alkalmazása nyomon követhetővé váljék. A tagállamok a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátják ezt az információt.
32. cikk
Kivételek a díjképzési elvek alól
A díjak mértéke azonban nem zárhatja ki, hogy az infrastruktúrát olyan piaci szegmensek használják, amelyek legalább a vasúti szolgáltatás nyújtása következtében közvetlenül felmerült költségeket, s ezen felül a piac által megengedett megtérülési arányt fedezni tudják.
E felárak felszámításának jóváhagyását megelőzően a tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtetők értékeljék a felárak felszámításának relevanciáját az egyes piaci szegmensek szempontjából, figyelembe véve legalább a VI. melléklet 1. pontjában felsorolt feltételpárokat és azok közül megtartva a relevánsakat. A pályahálózat-működtetők által meghatározott piaci szegmensek között legalább a következő három szegmensnek kell szerepelnie: vasúti teherszállítás, közszolgálati szerződés keretében végzett személyszállítás, valamint egyéb személyszállítás.
A pályahálózat-működtetők ezen túlmenően a szállított áruk vagy személyek szerint további piaci szegmenseket különböztethetnek meg.
Meg kell határozni azokat a piaci szegmenseket is, amelyeken a vállalkozó vasúti társaságok jelenleg nem nyújtanak szolgáltatásokat, de erre sor kerülhet a díjképzési rendszer érvényességi idején belül. A pályahálózat-működtető nem számíthat fel felárat a díjképzési rendszerben ezen piaci szegmensek tekintetében.
A hálózati üzletszabályzat között szerepelnie kell a piaci szegmensek listájának, amelyet legalább ötévente felül kell vizsgálni. A listát az 56. cikkel összhangban az 55. cikkben említett igazgatási szervezet ellenőrzi.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az infrastruktúra-használati díjak differenciálása ne vonatkozzon az (EU) 2016/919 rendeletben meghatározott olyan vasútvonalakra, amelyeken kizárólag ETCS-sel felszerelt vonatok közlekedhetnek.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a differenciálást kiterjesztik az (EU) 2016/919 rendeletben meg nem határozott vasútvonalakra is.
33. cikk
Kedvezmények
34. cikk
Kifizetetlen környezeti, baleseti és infrastruktúra-költségeket kiegyenlítő rendszerek
35. cikk
Teljesítményösztönző rendszer
36. cikk
Foglalási díj
A pályahálózat-működtetők megfelelő díjat vethetnek ki az elosztott, de fel nem használt kapacitásért. A kihasználatlansági díjnak a kapacitás hatékony kihasználására kell ösztönöznie. E díjat kötelező felszámítani azon kérelmezők esetében, amelyeknek menetvonalat ítéltek oda, ha rendszeresen nem használják ki a nekik odaítélt menetvonalakat vagy azok egy részét. E díj kiszabása céljából a pályahálózat-működtetők vasúthálózat-használati feltételeikben közzéteszik azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a kihasználás elmulasztása. Ezeket a kritériumokat az 56. cikkel összhangban az 55. cikkben említett igazgatási szervezet ellenőrzi. Ezt a díjat vagy a kérelmezőnek vagy pedig a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt vállalkozó vasúti társaságnak kell megfizetnie. A pályahálózat-működtetőnek mindig képesnek kell lennie arra, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket a felhasználó vállalkozó vasúti társaságok számára már elosztott infrastruktúra-kapacitásról.
37. cikk
A több hálózatra kiterjedő díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés
3.
SZAKASZ
Az infrastruktúra-kapacitás elosztása
38. cikk
Kapacitásjogok
Az infrastruktúra-kapacitással való kereskedés tilos, és a további kapacitáselosztásból való kizáráshoz vezet.
Nem tekintendő átruházásnak, ha a vállalkozó vasúti társaság a kapacitást olyan kérelmező tevékenységének gyakorlására használja, amely nem minősül vállalkozó vasúti társaságnak.
A pályahálózat-működtető és a kérelmező a 42. cikknek megfelelően, a üzemi menetrend érvényességi időszakánál hosszabb időtartamra szóló keretmegállapodást köthet az adott vasúti infrastruktúra használatára.
39. cikk
Kapacitáselosztás
40. cikk
Együttműködés a több hálózatra kiterjedő infrastruktúra-kapacitás elosztásában
A tagállamok biztosítják, hogy a pályahálózat-működtetők képviselőit, amelyeknek az elosztással kapcsolatban hozott döntései kihatnak más pályahálózat-működtetők tevékenységére, bevonják az infrastruktúra nemzetközi szintű elosztásának összehangolásába, illetve a vonatkozó kapacitás elosztásába az áruszállításra összpontosító hálózatokról szóló uniós jog különleges rendelkezéseinek sérelme nélkül. A kapacitáselosztás ezen együttműködés keretében meghatározott elveit és kritériumait a pályahálózat-működtetők a IV. melléklet 3. pontjával összhangban a hálózati üzletszabályzatban közzéteszik. A harmadik országok pályahálózat-működtetőinek megfelelő képviselői is bevonhatók az eljárásokba.
Az előzetesen létrehozott nemzetközi menetvonalakat mindegyik részt vevő pályahálózat-működtetőkön keresztül a kérelmezők rendelkezésére kell bocsátani.
41. cikk
Kérelmezők
42. cikk
Keretmegállapodások
A keretmegállapodásban nem határoznak meg részletes menetvonalakat, de úgy kell elkészíteni, hogy kielégítse a kérelmező jogos kereskedelmi igényeit. A tagállamok előírhatják, hogy az ilyen keretmegállapodásokat az ezen irányelv 55. cikkében említett igazgatási szervezettel jóvá kell hagyatni.
Ezekben a kivételes esetekben a keretmegállapodás részletesen meghatározhatja az időtartama alatt biztosítandó kapacitásparamétereket. E paraméterek magukban foglalhatják a menetvonalak kihasználtságát, mennyiségét és minőségét. A pályahálózat-működtető csökkentheti a fenntartott kapacitást, ha annak igénybevétele az 52. cikkben említett kihasználtsági küszöbértéket legalább egy hónapban nem éri el.
2010. január 1-jétől kezdődően ötéves időtartamra szóló, egyszer megújítható első keretegyezmény hozható létre a szolgáltatást 2010. január 1-jét megelőzően üzemeltető kérelmezők által használt kapacitásparaméterek alapján, a különleges beruházások vagy a létező kereskedelmi szerződések figyelembevétele érdekében. Az 55. cikkben említett igazgatási szerv felel az ilyen egyezmény hatálybalépésének engedélyezéséért.
43. cikk
Az elosztási folyamat ütemterve
44. cikk
Kérelmek
45. cikk
Menetrendszerkesztés
46. cikk
Összehangolási eljárás
A pályahálózat-működtető konzultáció folytatásával minden felmerülő konfliktust megpróbál rendezni az érintett kérelmezővel. Ezt a konzultációt az alábbi, ésszerű időn belül, térítésmentesen és írásos vagy elektronikus formában rendelkezésre bocsátott információk alapján kell elvégezni:
az ugyanarra az útvonalra az összes többi kérelmező által igényelt menetvonalak;
az ugyanarra az útvonalra az összes többi kérelmező számára előzetesen kiosztott menetvonalak;
a vonatkozó útvonalakon a (2) bekezdéssel összhangban javasolt alternatív menetvonalak;
a kiosztás során alkalmazott kritériumokra vonatkozó teljes és részletes információk.
A 39. cikk (2) bekezdésével összhangban ezt az információt a többi kérelmező kilétének felfedése nélkül kell megadni, kivéve, ha az érintett kérelmezők beleegyeztek az említett információ nyilvánossá tételébe.
47. cikk
Túlterhelt infrastruktúra
E kereteken belül a megfelelő szállítási szolgáltatások biztosítása érdekében, és mindenekelőtt a közszolgáltatási követelmények teljesítésért vagy a nemzeti és nemzetközi vasúti áruszállítás fejlődésének elősegítésért a tagállamok hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett minden szükséges intézkedést megtehetnek annak érdekében, hogy ezek a szolgáltatások elsőbbséget élvezzenek az infrastruktúra-kapacitás elosztása során.
A tagállamok adott esetben a bevételkiesésnek megfelelő kártérítést ítélhetnek meg a pályahálózat-működtetőnek, ha a második albekezdés értelmében a kapacitás bizonyos szolgáltatások számára való fenntartásának szükségessége bevételkiesést eredményez.
Ezen intézkedések és a kártérítés megállapításakor figyelembe kell venni a kizárás más tagállamokra gyakorolt hatását is.
48. cikk
Eseti kérések
49. cikk
Szakosított infrastruktúra
A kijelölés nem akadályozza meg az infrastruktúra más közlekedéstípusok általi használatát, ha az infrastruktúra rendelkezik szabad kapacitással.
50. cikk
Kapacitáselemzés
51. cikk
Kapacitásbővítési terv
A terv meghatározza:
a túlterheltség okait;
a forgalom valószínű jövőbeni fejlődését;
az infrastruktúra-fejlesztés korlátait;
a kapacitásbővítés lehetőségeit és költségeit, beleértve az infrastruktúra-használati díjak valószínű változásait.
A tervnek emellett a meghatározott lehetséges intézkedések költség-haszon elemzése alapján rögzítenie kell az infrastruktúra-kapacitás bővítéséhez szükséges lépéseket az intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemtervvel együtt.
A terv a tagállam előzetes jóváhagyásához köthető.
A pályahálózat-működtető beszünteti a 31. cikk (4) bekezdése szerinti díjak felszámítását az érintett infrastruktúrára vonatkozóan, ha:
nem készít kapacitásbővítési tervet; vagy
nem halad előre a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedések megvalósításával.
Ezen cikk (3) bekezdésének ellenére a pályahálózat-működtető az 55. cikkben említett igazgatási szervezet jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja e díjakat, ha:
a kapacitásbővítési terv érdekkörén kívül eső okok miatt nem valósítható meg; vagy
a rendelkezésre álló lehetőségek gazdaságilag vagy pénzügyileg nem életképesek.
52. cikk
A menetvonalak használata
53. cikk
Infrastruktúra-kapacitás pályafenntartási munkák céljára
Az igazgatási szerv előírhatja a pályahálózat-működtető számára, hogy továbbítsa neki ezeket az információkat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.
54. cikk
Különleges intézkedések zavar esetén
Ha a pályahálózat-működtető szükségesnek ítéli, megkövetelheti a vállalkozó vasúti társaságoktól, hogy a szokásos állapot legrövidebb időn belüli helyreállításához általa legmegfelelőbbnek ítélt eszközöket bocsássák a rendelkezésére.
4.
SZAKASZ
Igazgatási szervezet
55. cikk
Igazgatási szervezet
A tagállamok határoznak arról, hogy e személyeket határozott idejű és megújítható hivatali időre vagy határozatlan időtartamra nevezik ki, és ez utóbbi esetben elbocsátásukra kizárólag a döntéshozatalhoz nem kapcsolódó fegyelmi okokból kerülhet sor. Kiválasztásuk átlátható módon, érdemeik alapján történik, ami magában foglalja a megfelelő kompetenciák és a vonatkozó – lehetőleg vasúti vagy egyéb hálózati iparági területen szerzett – tapasztalat meglétét.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy e személyek mindennemű vasúti ágazati piaci érdekeltségtől függetlenül járjanak el, ne álljon fenn érdekük vagy üzleti kapcsolatuk a szabályozott vállalkozásokkal vagy szervezetekkel. E személyek ezért évente kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben feltüntetik azokat a közvetlen és közvetett érdekeltségeiket, amelyek sérthetik függetlenségüket, és befolyásolhatják bármely feladat teljesítését. E személyek elállnak a döntéshozataltól az olyan vállalkozásokat érintő esetekben, amelyekkel az eljárás megkezdését megelőző egy év során közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álltak.
Igazgatási szervezeti feladataik ellátása során nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasítást sem kormányzattól, sem egyéb állami vagy magánszektorbeli jogalanytól, továbbá teljes jogkörrel rendelkeznek az igazgatási szerv személyzetének felvételére és irányítására vonatkozóan.
Az igazgatási szervnél betöltött megbízatásuk lejárta után szabályozott vállalkozásnál vagy szervezetnél legalább egy évig nem vállalhatnak semmilyen szakmai pozíciót vagy felelősségi kört.
56. cikk
Az igazgatási szervezet feladatai
A 46. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a kérelmező jogorvoslati kérelemmel fordulhat az igazgatási szervezethez, ha úgy véli, hogy tisztességtelen bánásmódban vagy hátrányos megkülönböztetésben volt része, vagy valamely más sérelem érte, különösen a pályahálózat-működtető vagy adott esetben a vállalkozó vasúti társaság vagy a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által elfogadott döntések ellen a következőkkel kapcsolatban:
a hálózati üzletszabályzat átmeneti és végleges változatai;
az abban meghatározott követelmények;
az elosztási folyamat és eredménye;
a díjképzési konstrukció;
a fizetendő vagy esetlegesen fizetendő infrastruktúra-használati díjak mértéke vagy struktúrája;
a hozzáféréssel kapcsolatos megállapodások a 10–13. cikk szerint;
a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok díjképzése a 13. cikkel összhangban;
forgalomirányítás;
felújítás tervezése és tervszerű vagy nem tervszerű pályafenntartási munkák;
a 2. cikk (13) bekezdésében, valamint a 7., a 7a., a 7b., a 7c. és a 7d. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos követelményeket is beleértve.
A tagállamok biztosítják, hogy ezek a hatóságok közösen keretet alakítsanak ki az információk megosztásához és az együttműködéshez, amelynek célja a vasúti piacon a versenyre vagy a biztonságra gyakorolt káros hatások megelőzése. Ennek a keretnek magában kell foglalnia egy mechanizmust, amelynek révén az igazgatási szerv ajánlásokkal látja el a nemzeti biztonsági és engedélyező hatóságokat az olyan kérdések tekintetében, amelyek érinthetik a versenyt a vasúti piacon, valamint amelynek révén a nemzeti biztonsági hatóság ajánlásokkal látja el az igazgatási szervet és a nemzeti engedélyező hatóságot az olyan kérdések tekintetében, amelyek befolyásolhatják a biztonságot. Az egyes hatóságok saját hatáskörbe tartozó területen belüli függetlenségének sérelme nélkül az érintett hatóság határozatainak meghozatala előtt megvizsgál minden ajánlást. Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy eltér ezektől az ajánlásoktól, indokolnia kell határozatát.
A kért információkat az igazgatási szervezet által meghatározott – egy hónapnál nem hosszabb – ésszerű határidőn belül a szervezet rendelkezésére kell bocsátani, kivéve, ha kivételes esetben az igazgatási szerv olyan korlátozott idejű meghosszabbítást fogad el és engedélyez, amely nem haladhatja meg a további két hetet. Az igazgatási szervezetnek lehetősége van arra, hogy az ilyen kéréseknek megfelelő szankciókkal – beleértve a bírság kivetését is – érvényt szerezzen. Az igazgatási szervezet rendelkezésére bocsátandó információ felölel minden olyan adatot, amelyet az igazgatási szervezet jogorvoslati funkciója és a (2) bekezdésnek megfelelő, a vasúti szolgáltatások piacán zajló verseny figyelemmel kísérésére vonatkozó funkciója keretében kér. Ebbe a statisztikai és nyomon követéséhez szükséges adatok is beletartoznak.
Az igazgatási szervezet határozata az abban érintett valamennyi félre nézve kötelező, és azt más közigazgatási hatóság nem vizsgálhatja felül. Az igazgatási szervezetnek lehetősége van arra, hogy határozatainak megfelelő szankciókkal – beleértve a bírság kivetését is – érvényt szerezzen.
Az infrastruktúra-kapacitás biztosítására irányuló kérés elutasítása vagy a kapacitásajánlat feltételei elleni jogorvoslat esetén az igazgatási szervezet határozhat úgy, hogy a pályahálózat-működtető által hozott döntés semmiféle változtatást nem igényel, vagy megkövetelheti a döntés módosítását az általa előrebocsátott iránymutatásoknak megfelelően.
Az állami támogatással kapcsolatos kérdésekért felelős hatóságok hatásköreinek sérelme nélkül, az igazgatási szerv ezekből a könyvelési adatokból is vonhat le következtetéseket az állami támogatásokra vonatkozóan, és ezekről jelentést kell tennie e hatóságoknak.
Az igazgatási szervnek nyomon kell követnie a 7d. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi forgalom, a 7d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett kölcsönök, valamint a 7d. cikk (7) bekezdésében említett adósságok alakulását.
Amennyiben valamely tagállam a 7c. cikk (4) bekezdésében említett független illetékes szervként jelölte meg az igazgatási szervet, az igazgatási szerv értékeli az abban a cikkben említett együttműködési megállapodásokat.
57. cikk
Az igazgatási szervezetek közötti együttműködés
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 11 ) és a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ) megállapított adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett a Bizottság támogatja a hálózat tagjai közötti, az (1) bekezdésben említett információcserét, amely elsősorban elektronikus eszközökön keresztül és az érintett vállalkozások által szolgáltatott üzleti titkok bizalmas jellegének tiszteletben tartásával történik.
V.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58. cikk
Közbeszerzési szabályok
Ezen irányelv rendelkezéseit a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) sérelme nélkül kell alkalmazni.
59. cikk
Eltérések
2013. március 15-ig Írország, mint szigeten fekvő tagállam, amelynek csak egy tagállammal van vasúti összeköttetése, valamint Észak-Írország vonatkozásában az Egyesült Királyság, ugyanezen okból,
nem kötelesek a 7. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint az infrastruktúrához való pártatlan és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést biztosító feladatokat független szervezetre bízni annyiban, ha az említett cikk a tagállamokat arra kötelezi, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett feladatokat ellátó független szervezeteket hozzanak létre.
nem kötelesek alkalmazni a 27. cikkben, a 29. cikk (2) bekezdésében, a 38., a 39. és a 42. cikkben, a 46. cikk (4) bekezdésében, a 46. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikkben, a 49. cikk (3) bekezdésében, az 50–53. cikkben, az 55. cikkben és az 56. cikkben rögzített követelményeket, azzal a feltétellel, hogy az infrastruktúra-elosztással és a díjképzéssel kapcsolatban hozott döntések ellen, ha a vállalkozó vasúti társaság írásban kéri, jogorvoslattal lehessen élni egy független hatóság előtt, amely az összes vonatkozó információ beérkezését követő két hónapon belül meghozza bírósági felülvizsgálat alá vethető határozatát.
Ha egy Írországban vagy Észak-Írországban vasúti szolgáltatásokat végző vállalkozó vasúti társaság hivatalos kérelmet nyújt be vasúti szolgáltatások üzemeltetésére egy másik tagállam (kivéve Írországot az Észak-Írországban működő vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában és az Egyesült Királyságot az Írországban működő vállalkozó vasúti társaságok tekintetében) területén, területére vagy területéről, az (1) bekezdésben említett eltérések nem alkalmazhatók.
Az e bekezdés első albekezdésében említett határozat vagy az e bekezdés második albekezdésében említett hivatalos kérelem kézhezvételétől számított egy éven belül az érintett tagállam vagy tagállamok (Írország vagy Észak-Írország vonatkozásában az Egyesült Királyság) jogszabályokat léptetnek életbe az (1) bekezdésben említett cikkek végrehajtására.
Határozatának meghozatala során a Bizottság figyelembe veszi az eltérés meghosszabbítását kérő tagállam geopolitikai helyzetének alakulását és a vasúti piac fejlődését a tagállamban végzett, a tagállamból kiinduló és a tagállamba irányuló vasúti szolgáltatások tekintetében is.
60. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
61. cikk
Alkalmazási intézkedések
A Bizottság egy tagállam vagy egy igazgatási szerv kérésére vagy saját kezdeményezésére az intézkedések elfogadását követő tizenkét hónapon belül megvizsgálja a nemzeti hatóságok által az ezen irányelv alkalmazása vonatkozásában elfogadott azon egyedi intézkedéseket, amelyek a vasúti infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeire, a vállalkozó vasúti társaságok engedélyezésére, az infrastruktúra-díjképzésre, valamint a kapacitáselosztásra vonatkoznak. A Bizottság a kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül a 62. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy a kérdéses intézkedés továbbra is alkalmazható-e.
62. cikk
A bizottság eljárása
63. cikk
Jelentés
A Bizottság a jelentésben értékeli különösen a nagy sebességű vasúti szolgáltatások fejlesztését, és értékeli, hogy a nagy sebességű vonalakhoz való hozzáférés tekintetében megfigyelhetők-e diszkriminatív gyakorlatok. A Bizottság megvizsgálja, hogy szükség van-e jogalkotási javaslat előterjesztésére.
Ugyanezen időpontig a Bizottság értékeli, hogy a vertikálisan integrált vállalkozáshoz tartozó pályahálózat-működtetőkkel továbbra is kapcsolatba hozhatók-e diszkriminatív gyakorlatok vagy a verseny torzításának egyéb módjai. A Bizottság adott esetben jogalkotási tervezetet terjeszt elő.
64. cikk
Átültetés
A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.
Az ezen irányelv II. és IV. fejezetében szereplő, a nemzeti jogba történő átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak Ciprusra és Máltára, mindaddig, amíg területükön nem hoznak létre vasúti hálózatot.
65. cikk
Hatályon kívül helyezés
A IX. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 91/440/EGK, 95/18/EK és 2001/14/EK irányelvek ►C1 2015. június 17-től hatályukat vesztik, ◄ a IX. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a X. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
66. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
67. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA ELEMEINEK JEGYZÉKE
A vasúti infrastruktúra a következő tételekből áll – ha az a kötött pálya részét képezi –, beleértve a mellékvágányokat, azonban a vasúti javítóműhelyekben, fűtőházakban vagy mozdonyszínekben található vágányok, illetve a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével:
II. MELLÉKLET
A VÁLLALKOZÓ VASÚTI TÁRSASÁGOK SZÁMÁRA NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK
(lásd a 13. cikket)
1. A minimális szolgáltatási csomagnak a következőket kell tartalmaznia:
a vasútiinfrastruktúra-kapacitásra vonatkozó kérelmek kezelése;
a biztosított kapacitás használati joga;
a vasúti infrastruktúra, így többek között a kitérők és elágazások használata;
a vonatközlekedés szabályozása, ideértve a jelző- és biztosítóberendezési rendszert, a szabályozást, a közlekedésirányítást és a vonatmozgással kapcsolatos információk továbbítását és szolgáltatását;
a felsővezetéki rendszer használata a vontatási villamos energia biztosítása céljából, ha rendelkezésre áll;
olyan szolgáltatás igénybevételéhez vagy üzemeltetéséhez szükséges minden egyéb információ, amelyre kapacitást ítéltek oda.
2. Hozzáférést – ezen belül vasúti összeköttetést – kell biztosítani a következő kiszolgáló létesítményekhez – ha vannak ilyenek –, és az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz:
személypályaudvarok, épületeik és egyéb infrastruktúra, ideértve az utastájékoztató kijelzőket és a megfelelő menetjegykiadó épületeket is;
áruterminálok;
rendező pályaudvarok és vonat-összeállító állomás, ideértve a rendező létesítményeket is;
tároló vágánycsoport;
karbantartó létesítmények, kivéve a nagysebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított, jelentős karbantartási munkák elvégzésére alkalmas létesítmények;
egyéb műszaki berendezések, ideértve a tisztító- és mosóberendezéseket is;
vasúti tevékenységekhez kapcsolódó tengeri és belvízi kikötői berendezések;
segélynyújtó berendezések;
üzemanyagtöltő berendezések és az ezekben a létesítményekben vételezett üzemanyag, amelynek díja a számlákon elkülönítve szerepel.
3. A kiegészítő szolgáltatások közé tartozhatnak:
vontatási villamos energia, amelynek díja a számlákon a felsővezetéki rendszer használatának díjától elkülönítve szerepel, a 2009/72/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül;
személyszállító vonatok előfűtése;
egyedi szerződések a következők biztosítására:
4. A mellékszolgáltatások a következőket tartalmazhatják:
hozzáférés a távközlési hálózatokhoz;
kiegészítő információk szolgáltatása;
a gördülőállomány műszaki vizsgálata;
a személypályaudvarokon működő menetjegykiadás;
a nagysebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított karbantartó létesítményekben végzett jelentős karbantartási munkák.
III. MELLÉKLET
MEGFELELŐ PÉNZÜGYI TELJESÍTŐKÉPESSÉG
(lásd a 20. cikket)
Az engedélyt kérelmező vállalkozás által a 20. cikkel összhangban megadandó információk különösen a következőkre vonatkoznak:
rendelkezésre álló anyagi eszközök, amelyek tartalmazzák a banki mérleget, zálogjoggal biztosított hiteltúllépési tartalékalapokat és hiteleket;
biztosítékként rendelkezésre álló pénzeszközök és a társasági vagyon;
működőtőke;
kapcsolódó költségek, amelyek tartalmazzák a járművek, telekingatlan, épületek, berendezések és gördülőállomány beszerzésének vételárát;
a vállalkozó vasúti társaság vagyonának terhei;
adók és társadalombiztosítási hozzájárulások.
IV. MELLÉKLET
A HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT TARTALMA
(lásd a 27. cikket)
A 27. cikkben említett hálózati üzletszabályzatnak az alábbi információkat kell tartalmazniuk:
A vállalkozó vasúti társaságok számára rendelkezésre álló infrastruktúra jellegét és a hozzáférés feltételeit rögzítő szakasz. Az ebben a szakaszban található információkat éves rendszerességgel összhangba kell hozni a 2008/57/EK irányelv 35. cikke értelmében közzéteendő vasúti infrastruktúra-nyilvántartással, vagy az adatok vonatkozásában arra hivatkozni kell.
A díjképzési elvekkel és díjakkal foglalkozó szakasz. Ennek megfelelő részleteket kell tartalmaznia a díjképzési rendszerről, valamint elegendő információt a II. mellékletben felsorolt, egyetlen szolgáltató által biztosított szolgáltatások díjairól és az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó lényeges információkról. Részleteznie kell a 31– 36. cikk alkalmazásához használt módszert, szabályokat és adott esetben díjtáblázatokat mind a költségek, mind pedig a díjak tekintetében. Tartalmaznia kell a már eldöntött vagy a következő öt évre vonatkozóan előrelátható díjváltozásokkal kapcsolatos információkat, ha rendelkezésre állnak.
A kapacitáselosztás elveiről és feltételeiről szóló szakasz. E szakaszban rögzíteni kell a vállalkozó vasúti társaságok rendelkezésére álló infrastruktúra általános jellemzőit és a használatával kapcsolatos esetleges korlátozásokat, beleértve a fenntartás várható kapacitásigényeit. A szakaszban meg kell határozni továbbá a kapacitáselosztásra vonatkozó eljárásokat és határidőket. A szakasznak tartalmaznia kell továbbá a folyamat során alkalmazandó különös feltételeket, mindenekelőtt:
azokat az eljárásokat, amelyeknek keretében a kérelmezők kapacitást kérhetnek a pályahálózat-működtetőtől;
a kérelmezőkre vonatkozó rendelkezéseket;
a kérelmezési és elosztási eljárásokra vonatkozó határidőket, valamint a menetrendszerkesztésre vonatkozó információk igénylése során követendő eljárásokat, illetve a tervezett és a nem tervezett fenntartási munkálatok ütemezési eljárásait;
a koordinációs folyamatot szabályozó elveket és az e folyamat részét képező békéltető eljárást;
a túlterhelt infrastruktúra esetében követendő eljárásokat és alkalmazandó feltételeket;
az infrastruktúra-használat korlátozásainak részleteit;
azokat a feltételeket, amelyek révén az elosztási folyamat elsődlegességeinek meghatározásakor figyelembe veszik a kapacitáskihasználás korábbi mértékét.
A szakaszban részletezni kell az eseti eljárás hatálya alá tartozó árufuvarozási szolgáltatások, nemzetközi szolgáltatások és eseti kérések megfelelő kezelésének biztosítása érdekében tett intézkedéseket. A szakasznak tartalmaznia kell a kapacitáskérelmekhez alkalmazandó formanyomtatvány mintáját. A pályahálózat-működtető közzéteszi a nemzetközi menetvonalak elosztási eljárásairól szóló részletes információkat is.
Az engedély iránti – az ezen irányelv 25. cikkében említett – kérelemmel és a 2004/49/EK irányelvvel összhangban kibocsátott vasúti biztonsági tanúsítványokkal kapcsolatos információkról szóló szakasz, vagy egy olyan weboldal elérhetősége, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek.
A vasúti infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, valamint a 35. cikkben említett teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatos békéltető és fellebbezési eljárásokról szóló szakasz.
A II. mellékletben említett kiszolgáló létesítményhez való hozzáférésről és azok díjképzéséről szóló szakasz. Az olyan kiszolgáló létesítmény üzemeltetőinek, amelyek nem állnak a pályahálózat-üzemeltető ellenőrzése alatt, tájékoztatást kell nyújtaniuk az infrastruktúrához való hozzáférésért és a szolgáltatásokért fizetendő díjakról és a hozzáférés műszaki feltételeiről, amelyek felveendők a hálózati üzletszabályzatba, vagy meg kell adniuk egy olyan weboldal elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek.
Minta a pályahálózat-működtető és a kérelmező között a 42. cikkel összhangban kötendő keretmegállapodáshoz.
V. MELLÉKLET
AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS A PÁLYAHÁLÓZAT-MŰKÖDTETŐK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK ALAPELVEI ÉS PARAMÉTEREI
(lásd a 30. cikket)
A szerződéses megállapodásnak pontosítania kell a 30. cikk rendelkezéseit, valamint tartalmaznia kell legalább a következő elemeket:
azok az infrastruktúrák és kiszolgáló létesítmények, amelyekre a szerződés vonatkozik, a II. mellékletnek megfelelő szerkezetben. Ez a pont magában foglal minden infrastruktúra-működtetési kérdést, beleértve a már üzemelő infrastruktúra karbantartását és felújítását is. Adott esetben új infrastruktúra létrehozására is kiterjedhet;
a II. mellékletben felsorolt infrastrukturális szolgáltatásokra, a karbantartásra, a felújításra, illetve a fennálló karbantartási és felújítási lemaradások kezelésére kiutalt kifizetések vagy pénzeszközök szerkezete; adott esetben ide tartozhat az új infrastruktúrára kiutalt kifizetések vagy pénzeszközök szerkezete is;
felhasználó-központú teljesítménycélok, a következő elemeket tartalmazó mutatók és minőségi szempontok formájában:
a vonat teljesítménye például a vonalsebesség és a megbízhatóság szempontjából és az ügyfélelégedettség;
hálózati kapacitás;
vagyonkezelés;
a tevékenységek mennyisége;
biztonsági szintek; valamint
környezetvédelem;
az esetleges karbantartási lemaradások mértéke és azok az eszközök, amelyeket kivonnak a használatból, ezért változást idéznek elő a pénzmozgásokban;
a 30. cikk (1) bekezdésében említett kedvezmények, kivéve azokat, amelyek a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott szabályozó intézkedésekkel kerülnek végrehajtásra;
a pályahálózat-működtető minimális jelentéstételi kötelezettségei a jelentés tartalmára és gyakoriságára vonatkozóan, ideértve az évente közzéteendő információkat is;
a szerződés megállapított időtartama, amelynek adott esetben összhangban kell állnia a pályahálózat-működtető üzleti tervének, koncessziójának vagy engedélyének időtartamával, valamint az állami díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal;
a nagyobb üzemszünetek és vészhelyzetek kezelésére vonatkozó szabályok, ideértve veszélyhelyzeti terveket a szerződés idő előtti felbontását és a felhasználók megfelelő időben történő tájékoztatását is;
az abban az esetben meghozandó helyreigazító intézkedések, ha bármely fél megszegi szerződéses kötelezettségeit, illetve, ha rendkívüli körülmények befolyásolják a közfinanszírozás hozzáférhetőségét; ez magában foglalja a szerződés újratárgyalására és idő előtti felbontására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.
VI. MELLÉKLET
A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KÖLTSÉGEIRE ÉS DÍJAIRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
(lásd a 32. cikk (1) bekezdését és a 35. cikket)
1. A pályahálózat-működtetőknek legalább a következő feltételpárokat kell figyelembe venniük, amikor összeállítják a piaci szegmensek jegyzékét annak érdekében, hogy a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban a díjképzési rendszerbe bevezessék a felárat:
személyszállítási, illetve árufuvarozási szolgáltatások;
veszélyes anyagokat szállító vonatok, illetve egyéb tehervonatok;
belföldi, illetve nemzetközi szolgáltatások;
kombinált fuvarozás, illetve közvetlen tehervonatok;
városi vagy regionális, illetve helyközi személyszállítási szolgáltatások;
zárt tehervonatok, illetve egyes kocsi forgalom;
rendszeres, illetve alkalomszerű vasúti szolgáltatások.
2. A 35. cikkben említett teljesítményösztönző rendszer a következő alapelveken nyugszik:
a teljesítmény megállapodás szerinti szintjének elérése és a szolgáltatás gazdasági életképességének megőrzése érdekében a pályahálózat-működtető megállapodik a kérelmezőkkel a teljesítményösztönző rendszer fő paramétereiről, különösen a késések mértékéről, valamint a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetéseknek mind az egyes közlekedtetett vonatokra, mind az egyes vállalkozó vasúti társaságok összes közlekedtetett vonatára egy adott időszakon belül vonatkozó küszöbértékéről;
a pályahálózat-működtető a vonat közlekedtetése előtt legkésőbb 5 nappal közli a vállalkozó vasúti társaságokkal a késések számításának alapjául szolgáló üzemi menetrendet. A pályahálózat-működtető vis maior vagy az üzemi menetrend késői megváltoztatása esetén rövidebb értesítési határidőt is érvényesíthet;
minden késésnek a következő késési kategóriák és alkategóriák egyikébe besorolhatónak kell lennie:
A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható üzem-/tervezésirányítás
Menetrendszerkesztés
Vonatösszeállítás
Hibák az üzemeltetési eljárásban
Az elsőbbségi szabályok helytelen alkalmazása
Személyzet
Egyéb okok
A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható infrastrukturális létesítmények
Jelzőrendszerek
A vasúti átjáróknál található jelzőrendszerek
Távközlési berendezések
Energiaellátó berendezés
Vágány
Építmények
Személyzet
Egyéb okok
A pályahálózat-működtetőnek tulajdonítható magas- és mélyépítési okok
Tervezett építkezési munkálatok
Szabálytalanságok az építkezés kivitelezésében
Hibás vágány miatti sebességkorlátozás
Egyéb okok
Más pályahálózat-működtetőknek tulajdonítható okok
Az előző pályahálózat-működtető okozta
A következő pályahálózat-működtető okozta
A vállalkozó vasúti társaságnak tulajdonítható kereskedelmi okok
A megállási időtartam túllépése
A vállalkozó vasúti társaság kérelme
Rakodási műveletek
Rakodási szabálytalanságok
A vonat kereskedelmi előkészítése
Személyzet
Egyéb okok
A vállalkozó vasúti társaságnak tulajdonítható, járművel kapcsolatos okok
Szolgálatbeosztás tervezése/új szolgálatbeosztás
A vállalkozó vasúti társaság általi vonatösszeállítás
A kocsikat érintő problémák (személyszállítás)
A kocsikat érintő problémák (árufuvarozás)
A személykocsikat, mozdonyokat és villamos motorkocsikat érintő problémák
Személyzet
Egyéb okok
Más vállalkozó vasúti társaságoknak tulajdonítható okok
A következő vállalkozó vasúti társaság okozta
Az előző vállalkozó vasúti társaság okozta
Sem a pályahálózat-működtetőnek, sem a vállalkozó vasúti társaságnak nem tulajdonítható külső okok
Sztrájk
Ügyintézési eljárásrendek
Külső befolyás
Az időjárás és a természeti okok hatásai
A következő hálózaton fennálló külső okok miatti késés
Egyéb okok
Sem a pályahálózat-működtetőnek, sem a vállalkozó vasúti társaságnak nem tulajdonítható másodlagos okok
Veszélyes események, balesetek és kockázatok
Ugyanazon vonat késése miatti vágányfoglaltság
Másik vonat késése miatti vágányfoglaltság
Fordulás időszükséglete
Csatlakozás
További vizsgálatra van szükség;
ha lehetséges, a késéseket egyetlen szervezetnek tulajdonítják, figyelembe véve mind a fennakadás okáért viselt felelősséget, mind a rendes forgalmi feltételek helyreállítására való képességet;
a kifizetések kiszámításakor figyelembe veszik a vasúti szolgáltatások hasonló pontossági követelmények melletti átlagos késését;
a pályahálózat-működtető a lehető legrövidebb időn belül közli a vállalkozó vasúti társaságokkal a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetések kiszámítását. Ez a számítás tartalmaz minden késett vonatot egy legfeljebb egy hónapos időszakon belül;
más létező jogorvoslati lehetőségek és az 56. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatban keletkező viták esetére békéltető eljárás áll rendelkezésre a viták gyors megoldására. Ennek a békéltető rendszernek az érintett felekkel szemben pártatlannak kell lennie. Ezen eljárás alkalmazása esetén a határozatot 10 munkanapon belül meg kell hozni;
a pályahálózat-működtető évente egyszer közzéteszi a teljesítménynek a vállalkozó vasúti társaságok által elért éves átlagos szintjét a teljesítményösztönző rendszerben megállapított fő paraméterek alapján.
VII. MELLÉKLET
AZ ELOSZTÁSI FOLYAMAT ÜTEMTERVE
(lásd a 43. cikket)
1. Üzemi menetrend minden naptári évben egyszer készül.
2. Az üzemi menetrend váltására december második szombatján éjfélkor kerül sor. Ha a téli évszak után kiigazításra kerül sor, különösen a regionális személyforgalom menetrendjének változásaira tekintettel, azt június második szombatján éjfélkor kell végrehajtani, továbbá ezen időpontok között akkor, amikor szükséges. A pályahálózat-működtetők eltérő napokban is megállapodhatnak, és ebben az esetben tájékoztatják a Bizottságot, ha ez érintheti a nemzetközi forgalmat.
3. Az üzemi menetrendbe bekerülő kapacitáskérelmek beérkezési határidejét úgy kell meghatározni, hogy az legfeljebb 12 hónappal előzze meg az üzemi menetrend váltását. A pályahálózat-működtetőnek a határidő után beérkező kérelmeket is figyelembe kell vennie.
4. Az üzemi menetrend váltása előtt legkésőbb 11 hónappal a pályahálózat-működtetőknek ideiglenes nemzetközi menetvonalakat kell kialakítaniuk más illetékes pályahálózat-működtetőkkel együttműködve. A pályahálózat-működtetőknek biztosítaniuk kell, hogy e menetvonalakat a későbbi eljárások során a lehető legnagyobb mértékben tartsák tiszteletben.
5. A pályahálózat-működtetőnek a 3. pontban említett első határidő után legkésőbb négy hónappal el kell készítenie és közzé kell tennie az üzemi menetrend tervezetét.
6. A 3. pontban említett határidő után beérkező kérelmekről a pályahálózat-működtető a hálózati üzletszabályzatban közzétett eljárással összhangban határoz.
A pályahálózat-működtető csak abban az esetben ütemezhet át egy kiosztott menetvonalat, ha arra a menetvonal-kérelmek lehetőség szerinti legjobb összeegyeztetése érdekében van szükség, és ha azt a kiosztott menetvonallal rendelkező kérelmező jóváhagyja. A pályahálózat-működtetőnek legkésőbb egy hónappal az üzemi menetrend váltása előtt frissítenie kell az üzemi menetrend tervezetét, belefoglalva a 3. pontban említett határidő után kiosztott valamennyi menetvonalat.
7. Az olyan, egyik hálózatból a másikba áthaladó vonatok esetében, amelyek 10 órát, illetve 2019. december 14-től 18 órát meg nem haladó várható késéssel érkeznek, a második hálózat pályahálózat-működtetője nem tekintheti töröltnek a menetvonalat és nem írhatja elő másik menetvonal kérelmezését – akkor sem, ha eltérő menetvonal kiosztása mellett dönt –, kivéve, ha a kérelmező arról tájékoztatja a pályahálózat-működtetőt, hogy a vonat nem fog átlépni a második hálózatba. A pályahálózat-működtetőnek haladéktalanul közölnie kell a kérelmezővel a frissített vagy új menetvonalat, ideértve – amennyiben eltérő menetvonalról van szó – a menetvonalszám és a törölt menetvonal menetvonalszáma közötti kapcsolatot is.
8. A vasútvonalak kapacitásának – például infrastrukturális munkálatok és az azokhoz kapcsolódó sebességkorlátozások, tengelyterhelés, vonathossz, vontatás vagy űrszelvények miatt történő – olyan ideiglenes korlátozása („kapacitáskorlátozás”) esetében, amely hét egymást követő napnál hosszabb ideig tart és amely miatt a vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 30 %-a törlésre, átirányításra vagy más közlekedési móddal való helyettesítésre kerül, a pályahálózat-működtetőnek közzé kell tennie valamennyi kapacitáskorlátozást és a kérelmezőkkel folytatott konzultáció előzetes eredményeit, amennyiben ismertek, első alkalommal legalább 24 hónappal az érintett üzemi menetrend váltása előtt, második alkalommal pedig frissített formában legalább 12 hónappal az érintett üzemi menetrend váltása előtt.
9. Az érintett pályahálózat-működtetőknek ki kell alakítaniuk egy olyan mechanizmust is, melynek keretében – amennyiben a kapacitáskorlátozások hatása több hálózatra is kiterjed – az érdeklődő kérelmezőkkel, a pályahálózat-működtetőknek a 40. cikk (1) bekezdésében említett szövetségeivel és az érintett kiszolgáló létesítmények főbb üzemeltetőivel közös megbeszélésen megvitatják az említett kapacitási korlátozásokat azok első közzétételekor, kivéve, ha a pályahálózat-működtetők és a kérelmezők egyetértenek abban, hogy nincs szükség ilyen mechanizmusra. A közös megbeszélések segítik a menetrendek kidolgozását, beleértve az elkerülő útvonalak biztosítását is.
10. A kapacitáskorlátozásoknak a 8. ponttal összhangban történő első közzétételekor a pályahálózat-működtetőnek egyeztetést kell kezdeményeznie a kérelmezőkkel és az érintett kiszolgáló létesítmények főbb üzemeltetőivel a kapacitáskorlátozásokról. Amennyiben a kapacitáskorlátozások első és második közzétételének időpontja között a 11. ponttal összhangban koordinációra van szükség, a pályahálózat-működtetőknek a koordináció lezárulása után és a kapacitáskorlátozás második közzététele előtt egy második fordulóban is egyeztetniük kell a kérelmezőkkel és az érintett kiszolgáló létesítmények főbb üzemeltetőivel.
11. Amennyiben a kapacitáskorlátozások egynél több hálózatot érintenek, mielőtt az említett kapacitáskorlátozásokat a 8. ponttal összhangban közzétennék, az érintett pályahálózat-működtetőknek – beleértve a vonatátirányítások által esetlegesen érintett pályahálózat-működtetőket is – egymás között koordinálniuk kell azokat a kapacitáskorlátozásokat, amelyek menetvonalak törlését, átirányítását vagy más közlekedési móddal való helyettesítését foglalhatják magukban.
A második közzétételt megelőző koordinációt a következő időpontokig kell lezárni:
legkésőbb 18 hónappal az üzemi menetrend váltása előtt, amennyiben egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 50 %-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal több mint 30 egymást követő napon át;
legkésőbb 13 hónappal és 15 nappal az üzemi menetrendi időszak váltása előtt, amennyiben egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 30 %-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal több mint hét egymást követő napon át;
legkésőbb 13 hónappal és 15 nappal az üzemi menetrendi időszak váltása előtt, amennyiben egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 50 %-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal legfeljebb hét egymást követő napon át.
A pályahálózat-működtetőknek szükség esetén fel kell kérniük az érintett vonalakon aktív kérelmezőket és a kiszolgáló létesítmények főbb üzemeltetőit, hogy vegyenek részt a koordinációban.
12. Az olyan, legfeljebb hét egymást követő napig tartó kapacitáskorlátozások esetében, amelyeket a 8. pont szerint nem kell közzétenni, és amelyek esetében a vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 10 %-a kerül törlésre, átirányításra vagy más közlekedési móddal való helyettesítésre, amennyiben azok a következő menetrendi időszakra esnek és a pályahálózat-működtető az üzemi menetrend váltása előtt legkésőbb 6 hónappal és 15 nappal szerez róluk tudomást, a pályahálózat-működtetőnek egyeztetnie kell az érintett kérelmezőkkel a tervezett kapacitáskorlátozásokról és legalább négy hónappal az üzemi menetrend váltása előtt értesítenie kell őket a frissített kapacitáskorlátozásokról. A pályahálózat-működtetőnek részletes tájékoztatást kell nyújtania a felkínált menetvonalakról a személyszállító vonatok esetében legkésőbb négy hónappal, a teherszállító vonatok esetében legkésőbb egy hónappal a kapacitáskorlátozás kezdete előtt, kivéve, ha a pályahálózat-működtető és az érintett kérelmezők rövidebb átfutási időről állapodnak meg.
13. A pályahálózat-működtetők a kérelmezőkkel és a létesítmények üzemeltetőivel folytatott egyeztetés alapján dönthetnek úgy, hogy az e mellékletben feltüntetettnél szigorúbb küszöbértékeket alkalmaznak a kapacitáskorlátozásokra vonatkozóan, amelyek rövidebb időszakokon vagy a becsült forgalom tekintetében alacsonyabb százalékos értékeken alapulnak, vagy hogy az e mellékletben említetteken kívül további kritériumokat is figyelembe vesznek. A pályahálózat-működtetőknek közzé kell tenniük a kapacitáskorlátozások csoportosítására szolgáló küszöbértékeket és kritériumokat hálózati üzletszabályzatukban a IV. melléklet 3. pontjának megfelelően.
14. A pályahálózat-működtető dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a 8–12. pontban meghatározott időtartamokat, ha a kapacitáskorlátozásra a biztonságos vasúti üzemeltetés érdekében van szükség, ha a korlátozások időzítését a pályahálózat-működtető nem tudja befolyásolni, ha az említett időtartamok alkalmazása az eszközök élettartama vagy állapota szempontjából nem lenne költséghatékony vagy szükségtelen károkat okozna, vagy ha valamennyi érintett kérelmező egyetért az időtartamok alkalmazásának mellőzésével. Ezekben az esetekben és olyan egyéb kapacitáskorlátozások esetében, amelyek e melléklet egyéb rendelkezései szerint nem képezik egyeztetés tárgyát, a pályahálózat-működtetőnek haladéktalanul egyeztetnie kell az érintett kérelmezőkkel és a kiszolgáló létesítmények főbb üzemeltetőivel.
15. A pályahálózat-működtető által a 8., 12. vagy 14. pont szerinti eljárás keretében nyújtandó információknak a következőket kell tartalmazniuk:
a kapacitáskorlátozás kezdetének és végének tervezett napja;
a kapacitáskorlátozás kezdetének és végének napszaka és – amint az rendelkezésre áll – órája;
a korlátozás által érintett vonalszakasz; valamint
adott esetben az elkerülő vonalak kapacitása.
A pályahálózat-működtetőnek a IV. melléklet 3. pontja szerint közzé kell tennie az említett információkat vagy azok elérési útját (linkjét) a hálózati üzletszabályzatában. A pályahálózat-működtetőnek naprakészen kell tartania az említett információkat.
16. A legalább 30 egymást követő napig tartó és a vasútvonal becsült forgalmának több mint 50 %-át érintő kapacitáskorlátozások esetében a pályahálózat-működtetőnek kérésre a kérelmezők rendelkezésére kell bocsátania az egyeztetés első fordulója során egy összehasonlítást, amely bemutatja a kapacitáskorlátozások legalább két alternatívájának feltételeit. A pályahálózat-működtetőnek a kérelmezők által a kérelem benyújtásakor megadott információk alapján és a kérelmezőkkel közösen kell kidolgoznia az alternatívákat.
Az összehasonlításnak minden egyes alternatíva esetében tartalmaznia kell legalább a következőket:
a kapacitáskorlátozás időtartama;
a várható infrastruktúra-használati díjak irányadó összege;
az elkerülő vonalakon rendelkezésre álló kapacitás;
a rendelkezésre álló alternatív útvonalak;
a becsült utazási idők.
A kapacitáskorlátozási alternatívák közötti választás előtt a pályahálózat-működtetőnek egyeztetnie kell az érintett kérelmezőkkel, és figyelembe kell vennie a különböző alternatíváknak a kérelmezőkre és a szolgáltatások felhasználóira gyakorolt hatásait.
17. A 30 egymást követő napnál tovább tartó és a vasútvonal becsült forgalmának több mint 50 %-át érintő kapacitáskorlátozások esetében a pályahálózat-működtetőnek kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan, hogy minden egyes szolgáltatástípus esetében mely vonatokat kell átirányítani, figyelembe véve a kérelmező kereskedelmi és működési korlátait – kivéve, ha a működési korlátok a kérelmező vezetői vagy szervezeti döntéseiből erednek –, a pályahálózat-működtető költségeinek a 30. cikk (1) bekezdésével összhangban történő csökkentésére vonatkozó cél sérelme nélkül. A pályahálózat-működtetőnek a 8. pont szerinti eljárás esetén a hálózati üzletszabályzatban közzé kell tennie ezeket a kritériumokat, valamint a fennmaradó kapacitásnak a különböző típusú vasúti szolgáltatások közötti előzetes elosztását. Az egyeztetés lezárását követően és a pályahálózat-működtetőre a IV. melléklet 3. pontja szerint vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül a pályahálózat-működtetőnek a kérelmezőktől kapott visszajelzések alapján az érintett vasúti társaságok rendelkezésére kell bocsátania a fennmaradó kapacitás szolgáltatástípus szerinti indikatív bontását.
VIII. MELLÉKLET
AZ IGAZGATÁSI SZERVEZETHEZ KÉRÉSRE BENYÚJTANDÓ KÖNYVELÉSI ADATOK
(hivatkozás az 56. cikk (12) bekezdésében)
1. Számviteli elkülönítés
az árufuvarozási, a személyszállítási és az infrastruktúra-működtetési tevékenységekre vonatkozóan külön eredménykimutatás és mérleg;
átlátható és részletes tájékoztatás az állami támogatások és egyéb ellentételezések egyes forrásairól és azok felhasználásáról, beleértve a vállalkozások pénzáramlásának részletes áttekintését is annak megállapítása érdekében, hogy e közpénzeket és az egyéb ellentételezésekből származó pénzeszközöket mire fordították;
olyan költség- és nyereségkategóriák, melyek lehetővé teszik annak meghatározását, hogy előfordultak-e kereszttámogatások e különböző tevékenységek között, az igazgatási szervezet követelményeivel összhangban;
a költségeknek a különböző tevékenységek közti elosztásához használt módszertan;
ha a vizsgált társaság egy csoport része, a vállalkozások közötti kifizetések részletes ismertetése.
2. A pályahasználati díjak nyomon követése
a különböző költségkategóriák, különös tekintettel a különböző szolgáltatások vagy szolgáltatáscsoportok határköltségeiről/közvetlen költségeiről szóló kielégítő tájékoztatásra, amely alapján a pályahasználati díjakat nyomon lehet követni;
kielégítő tájékoztatás, mely lehetővé teszi a szolgáltatásokért (vagy szolgáltatáscsoportokért) külön-külön fizetett díjak nyomon követését; ha az igazgatási szervezet megköveteli, ez a tájékoztatás tartalmazza az egyes szolgáltatások volumenéről, az egyes szolgáltatások áráról és a belső vagy külső ügyfelek által az egyes szolgáltatásokért fizetett összes bevételről szóló adatokat;
az igazgatási szervezet kérésének megfelelően az egyes szolgáltatásokra (vagy szolgáltatáscsoportokra) vonatkozó költségek és bevételek a potenciálisan versenyellenes árképzés (keresztfinanszírozás, kiszorító árazás és túlzott árazás) meghatározása érdekében.
3. A pénzügyi teljesítmény jelzése
pénzügyi teljesítményről szóló kimutatás;
összefoglaló kiadásigazoló nyilatkozat;
a karbantartási kiadásokról szóló kiadásigazoló nyilatkozat;
a működési kiadásokról szóló kiadásigazoló nyilatkozat;
eredménykimutatás;
kísérő megjegyzések, melyek adott esetben kiegészítik és megindokolják a nyilatkozatokat.
IX. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELVEK KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSAIK JEGYZÉKÉVEL
(lásd a 65. cikket)
|
91/440/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 1991.8.24., 25. o.) |
|
|
2001/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 2001.3.15., 1. o.) |
|
|
2004/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 164., 2004.4.30., 164. o.) |
|
|
2006/103/EK tanácsi irányelv (HL L 363., 2006.12.20., 344. o.) |
kizárólag a melléklet B. pontja |
|
2007/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 315., 2007.12.3., 44. o.) |
kizárólag az 1. cikk |
|
95/18/EK tanácsi irányelv (HL L 143., 1995.6.27., 70. o.) |
|
|
2001/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 2001.3.15., 26. o.) |
|
|
2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.) |
kizárólag a 29. cikk |
|
2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 75., 2001.3.15., 29. o.) |
|
|
2002/844/EK bizottsági határozat (HL L 289., 2002.10.26., 30. o.) |
|
|
2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.) |
kizárólag a 30. cikk |
|
2007/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 315., 2007.12.3., 44. o.) |
kizárólag a 2. cikk |
B. RÉSZ
A NEMZETI JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉSRE ELŐÍRT HATÁRIDŐK JEGYZÉKE
(lásd a 65. cikket)
|
Irányelv |
Átültetés határideje |
|
91/440/EGK |
1993. január 1. |
|
95/18/EK |
1997. június 27. |
|
2001/12/EK |
2003. március 15. |
|
2001/13/EK |
2003. március 15. |
|
2001/14/EK |
2003. március 15. |
|
2004/49/EK |
2006. április 30. |
|
2004/51/EK |
2005. december 31. |
|
2006/103/EK |
2007. január 1. |
|
2007/58/EK |
2009. június 4. |
X. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
A 91/440/EGK irányelv |
A 95/18/EK irányelv |
A 2001/14/EK irányelv |
Ezen irányelv |
|
2. cikk (1) bekezdés |
1. cikk (1) bekezdés |
1. cikk (1) bekezdés, első albekezdés |
1. cikk (1) bekezdés |
|
|
|
1. cikk (2) bekezdés |
1. cikk (2) bekezdés |
|
2. cikk (2) bekezdés |
|
|
2. cikk (1) bekezdés |
|
|
1. cikk (2) bekezdés |
|
2. cikk (2) bekezdés |
|
|
|
1. cikk (3) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
|
|
|
|
2. cikk (4)–(9) bekezdés |
|
2. cikk (4) bekezdés |
|
|
2. cikk (10) bekezdés |
|
|
|
|
2. cikk (11) bekezdés |
|
3. cikk |
|
|
3. cikk (1)–(8) bekezdés |
|
|
|
|
3. cikk (9)–(13) bekezdés |
|
|
2. cikk b) és c) pont |
|
3. cikk (14) és (15) bekezdés |
|
|
|
|
3. cikk (16) és (17) bekezdés |
|
|
|
2. cikk |
3. cikk (18)–(28) bekezdés |
|
|
|
|
3. cikk (29) és (30) bekezdés |
|
4. cikk |
|
|
4. cikk |
|
5. cikk |
|
|
5. cikk (1)–(3) bekezdés |
|
|
|
|
5. cikk (4) bekezdés |
|
6. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
|
6. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
9. cikk (4) bekezdés |
|
|
6. cikk (3) bekezdés |
|
6. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |
|
|
6. cikk (4) bekezdés |
|
6. cikk (3) bekezdés és II. melléklet |
|
|
7. cikk (1) bekezdés |
|
|
|
4. cikk (2) bekezdés és 14. cikk (2) bekezdés |
7. cikk (2) bekezdés |
|
7. cikk (1), (3) és (4) bekezdés |
|
|
8. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
|
|
|
6. cikk (1) bekezdés |
8. cikk (4) bekezdés |
|
9. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
|
9. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
10. cikk (3) és (3a) bekezdés |
|
|
10. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
10. cikk (3b) bekezdés |
|
|
11. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
|
|
|
|
11. cikk (4) bekezdés |
|
10. cikk (3c) és (3e) bekezdés |
|
|
11. cikk (5) és (6) bekezdés |
|
10. cikk (3f) bekezdés |
|
|
12. cikk (1)–(4) bekezdés |
|
|
|
|
12. cikk (5) bekezdés |
|
|
|
5. cikk |
13. cikk |
|
|
|
|
14. cikk |
|
10b. cikk |
|
|
15. cikk |
|
|
3. cikk |
|
16. cikk |
|
|
4. cikk (1)–(4) bekezdés |
|
17. cikk (1)–(4) bekezdés |
|
|
5. cikk |
|
18. cikk |
|
|
6. cikk |
|
19. cikk |
|
|
7. cikk (1) bekezdés |
|
20. cikk (1) bekezdés |
|
|
Melléklet, I. rész 1. pont |
|
20. cikk (2) bekezdés |
|
|
|
|
20. cikk (3) bekezdés |
|
|
8. cikk |
|
21. cikk |
|
|
9. cikk |
|
22. cikk |
|
|
4. cikk (5) bekezdés |
|
23. cikk (1) bekezdés |
|
|
10. cikk |
|
23. cikk (2) és (3) bekezdés |
|
|
11. cikk |
|
24. cikk |
|
|
15. cikk |
|
25. cikk |
|
|
|
1. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |
26. cikk |
|
|
|
3. cikk |
27. cikk |
|
10. cikk (5) bekezdés |
|
|
28. cikk |
|
|
|
4. cikk (1) és (3)–(6) bekezdés |
29. cikk |
|
|
|
6. cikk (2)–(5) bekezdés |
30. cikk |
|
|
|
7. cikk |
31. cikk |
|
|
|
8. cikk |
32. cikk |
|
|
|
9. cikk |
33. cikk |
|
|
|
10. cikk |
34. cikk |
|
|
|
11. cikk |
35. cikk |
|
|
|
12. cikk |
36. cikk |
|
|
|
|
37. cikk |
|
|
|
13. cikk |
38. cikk |
|
|
|
14. cikk (1) és (3) bekezdés |
39. cikk |
|
|
|
15. cikk |
40. cikk |
|
|
|
16. cikk |
41. cikk |
|
|
|
17. cikk |
42. cikk |
|
|
|
18. cikk |
43. cikk |
|
|
|
19. cikk |
44. cikk |
|
|
|
20. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
45. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
|
|
|
|
45. cikk (4) bekezdés |
|
|
|
20. cikk (4) bekezdés |
45. cikk (5) bekezdés |
|
|
|
21. cikk |
46. cikk |
|
|
|
22. cikk |
47. cikk |
|
|
|
23. cikk |
48. cikk |
|
|
|
24. cikk |
49. cikk |
|
|
|
25. cikk |
50. cikk |
|
|
|
26. cikk |
51. cikk |
|
|
|
27. cikk |
52. cikk |
|
|
|
28. cikk |
53. cikk |
|
|
|
29. cikk |
54. cikk |
|
|
|
30. cikk (1) bekezdés |
55. cikk |
|
|
|
30. cikk (2) bekezdés |
56. cikk (1) bekezdés |
|
|
|
31. cikk |
57. cikk |
|
12. cikk |
|
|
58. cikk |
|
14a. cikk |
|
33. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
59. cikk |
|
|
|
|
60. cikk |
|
|
|
34. cikk (2) bekezdés |
61. cikk |
|
11a. cikk |
|
35. cikk (1), (2) és (3) bekezdés |
62. cikk |
|
10. cikk (9) bekezdés |
|
|
63. cikk |
|
|
|
38. cikk |
64. cikk |
|
|
|
|
65. cikk |
|
|
17. cikk |
39. cikk |
66. cikk |
|
16. cikk |
18. cikk |
40. cikk |
67. cikk |
|
|
|
|
I. melléklet |
|
|
|
II. melléklet |
II. melléklet |
|
|
Melléklet |
|
III. melléklet |
|
|
|
I. melléklet |
IV. melléklet |
|
|
|
|
V. melléklet |
|
|
|
|
VI. melléklet |
|
|
|
III. melléklet |
VII. melléklet |
|
|
|
|
VIII. melléklet |
( 1 ) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).
( 4 ) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.
( 5 ) A Bizottság (EU) 2016/919 rendelete (2016. május 27.) az Európai Unió vasúti rendszerének „ellenőrző-irányító és jelző” alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásról (HL L 158., 2016.6.15., 1. o.)
( 6 ) A Bizottság 2008/386/EK határozata (2008. április 23.) a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról (HL L 136., 2008.5.24., 11. o.).
( 7 ) HL L 276., 2010.10.20., 22. o.
( 8 ) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.
Megjegyzés: Az 1/2003/EK tanácsi rendelet címét az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkeinek újraszámozására figyelemmel a Lisszaboni Szerződés 5. cikkével összhangban kiigazításra került; az eredeti hivatkozás „a Szerződés 81. és 82. cikkében” volt.
( 9 ) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.
( 10 ) HL L 191., 2008.7.18., 1. o.
( 11 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
( 12 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
( 13 ) HL L 134., 2004.4.30., 1. o.