az 1005/2008/EK rendelet ( 3 ) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése szerinti súlyos jogsértést követtek el;

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Unió IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók vagy a rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek voltak;

a közös halászati politika területét érintő szabályoknak az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott egyéb jogszabályban meghatározottak szerinti súlyos jogsértést követtek el; vagy

a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 3. és 4. cikkében meghatározott bűncselekmények valamelyikét elkövették, abban az esetben, ha a gazdasági szereplők az e rendelet V. címének II. fejezete szerinti támogatásért folyamodnak.

az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a súlyos jogsértés vagy bűncselekmény vagy csalás jellegével, súlyosságával, időtartamával vagy ismétlődésével, és amelyeknek legalább egyéves időtartamúnak kell lenniük;

az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett időszak kezdő és záró időpontja;

a 6 450 000 EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében;

a 8 700 000 EUR-t a Kanári-szigetek esetében;

a 12 350 000 EUR-t az EUMSZ 349. cikkében említett francia legkülső régiók esetében.

az V. cím tekintetében, a 76. és 77. cikk kivételével:

a 76. és a 77. cikk tekintetében:

Minden intézkedés tekintetében az 1198/2006/EK rendelettel összhangban a korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábban felhasznált összegek.

az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen, beleértve adott esetben a tengermedencét is;

Az elemzésnek az e rendelet 6. cikkében meghatározott releváns uniós prioritásokra kell épülnie, és adott esetben összhangban kell lennie a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet] 34. cikkében említett akvakultúra-ágazati többéves nemzeti stratégiai tervvel, valamint a jó környezeti állapotnak a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelv 5. cikkében említett tengervédelmi stratégia kidolgozása és végrehajtása révén történő elérése érdekében tett lépésekkel. A munkahelyekkel, a környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokhoz viszonyítva kell értékelni annak érdekében, hogy a releváns területekhez kapcsolódó minden egyes prioritás szintjén sikerüljön megtalálni a legmegfelelőbb megoldásokat;

a 1303/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti stratégia ismertetése, amelynek be kell mutatnia, hogy:

adott esetben a 92/43/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) által létrehozott Natura 2000 területek speciális igényeinek, valamint annak ismertetése, hogy a program hogyan járul hozzá a 1380/2013/EU rendelet 8. cikkében előírt halállomány-helyreállítási területek hálózatának létrehozásához;

az e rendelet 11. cikkében és IV. mellékletében említett alkalmazásában az egyedi előzetes feltételrendszer és adott esetben a 1303/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések értékelése;

a1303/2013/EU rendelet22. cikke és II. melléklete szerinti eredményességmérési keret leírása;

a kiválasztott intézkedések uniós prioritások szerinti felsorolása;

az V. cím III. fejezete szerinti halászati és akvakultúra-területek kiválasztásához alkalmazott kritériumok felsorolása;

az V. cím III. fejezete szerinti, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó kiválasztási kritériumok felsorolása;

azokban a tagállamokban, ahol több mint 1 000 hajót lehet kisüzemi part menti halászatot folytató hajónak tekinteni, a kisüzemi part menti halászat fejlesztésére, versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozó cselekvési terv;

az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési követelmények és értékelési terv, valamint a meghatározott igények kielégítéséhez szükséges intézkedések;

az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkének figyelembevételével és az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktussal összhangban kialakítandó, a következőket tartalmazó finanszírozási terv:

információ az európai strukturális és beruházási alapokkal és egyéb releváns uniós és tagállami finanszírozási eszközökkel való koordinációról és egymást kiegészítő jellegről;

a az operatív program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

a 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek jegyzéke és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;

a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, ellenőrzés révén megvalósuló fokozottabb szabálykövetés tekintetében és a 17. cikk (3) bekezdése alapján Bizottság által elfogadott aktuális prioritásokkal összhangban:

a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés tekintetében és az 199/2008/EK rendelet 3. cikkében említett többéves uniós programmal összhangban:

az operatív programok jóváhagyása;

az operatív programok módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát;

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítási javaslatok benyújtása és jóváhagyása;

a nemzeti adatgyűjtési munkatervek benyújtása.

pénzeszközök átcsoportosítása az uniós prioritások között, amennyiben alacsonyabb összegű finanszírozában való részesülés esetén az átcsoportosított pénzeszközök nem haladják meg az adott uniós prioritásra elkülönített összeg 10 %-át;

intézkedések vagy releváns művelettípusok, valamint a kapcsolódó információk és mutatók bevezetése vagy visszavonása,;

az intézkedések részleteit érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is;

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítások, valamint a 18. cikk (1) bekezdésének o) pontjában említett operatív programot érintő további módosítások;

a 33. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, a 35. cikkben, a 44. cikk (4a) bekezdésében, az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, az 57., 66. és 67. cikkben, a 68. cikk (3) bekezdésében és a 69. cikk (3) bekezdésében említett támogatás, ideértve a pénzügyi források operatív programokhoz történő átcsoportosítását is a COVID-19-járvány következményeinek kezelése, vagy az Oroszország által Ukrajnával szemben indított agresszív háború halászati tevékenységekre gyakorolt következményeinek enyhítése, valamint az említett agresszív háború nyomán a halászati és akvakultúra-termékek ellátási láncában jelentkező piaci zavarok hatásainak mérséklése érdekében.

a finanszírozandó tevékenységek leírása és az egyes tevékenységekhez kapcsolódó célkitűzések, amelyeknek összhangban kell lenniük a 82. és a 85. cikkben meghatározott célkitűzésekkel. Tartalmaznia kell továbbá az egyes tevékenységekre előirányzott összegeket, az indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a végrehajtással kapcsolatos információkat;

a pénzügyi támogatások és a kapcsolódó intézkedések esetében az alapvető értékelési kritériumok – amelyeket úgy kell meghatározni, hogy a lehető legjobban el lehessen érni az operatív program által kitűzött célokat –, valamint a társfinanszírozási arány felső határa.

6 000 000  EUR, vagy

a tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 15 %-a.

az e fejezet keretében potenciálisan támogatható műveletek életképességét értékelő megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások;

szakmai tanácsadás a környezeti fenntarthatósággal, és elsősorban a halászati tevékenységek által a tengeri, a szárazföldi és az édesvízi ökoszisztémákra kifejtett kedvezőtlen hatások csökkentésével vagy lehetőség szerint megszüntetésével kapcsolatban;

üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás.

olyan hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek létrehozását, amelyek egy vagy több független tudományos testületet és halászokat, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítenek, és amelyekben műszaki testületek is részt vehetnek;

az a) pontban említett hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek keretében végzett tevékenységeket.

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a közös projekteket, a gazdasági, technikai, szabályozási vagy tudományos jellegű ismeretek és az innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a higiéniához, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket is, továbbá a nők halászközösségekben való nagyobb szerepvállalásának előmozdítását, valamint a part menti kisüzemi halászattal vagy partról történő halászattal foglalkozó, nem megfelelően képviselt csoportok támogatását;

uniós, országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok, a szociális partnerek és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.

üzleti tervet nyújtanak be az új tevékenységeik kialakítására vonatkozóan;

megfelelő szakmai készségekkel rendelkeznek, amelyek a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott műveletek révén is elsajátíthatók.

amelynek teljes hossza nem éri el a 24 métert;

amely el van látva a tengeri halászatra alkalmas felszereléssel;

amelynek kora 5 és 30 év között van; valamint

amely olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett, halászati kapacitásra vonatkozó jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

az 1380/2013/EU rendelet 12., illetve 13. cikkében említett bizottsági intézkedések, illetve tagállami szükséghelyzeti intézkedések, vagy az említett rendelet 7. cikkében említett állományvédelmi intézkedések végrehajtásakor, a biológiai nyugalmi időszakokat is beleértve;

fenntartható halászati partnerségi megállapodásoknak vagy azok jegyzőkönyveinek a meg nem újításakor;

abban az esetben, ha a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetését az 1967/2006/EK tanácsi rendelet ( 9 ) szerint elfogadott gazdálkodási terv vagy az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke alapján elfogadott többéves terv irányozza elő, mivel a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével vagy 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban lévő célkitűzések eléréséhez;

amennyiben a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetésére 2020. február 1. és december 31. között kerül sor a Covid19-járvány következményeként, többek között a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében tevékenykedő hajók esetében, vagy 2022. február 24-án vagy azt követően kerül sor az Oroszország által Ukrajnával szemben indított, a halászati tevékenységek biztonságos végzését veszélyeztető vagy a halászati műveletek gazdasági életképességét akadályozó agresszív háború következményeként.

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren; vagy

azok a halászok, akik a tengeren az ideiglenes szüneteltetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig.

a (3) bekezdés a) pontjától eltérve, ha valamely halászhajót a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában két évnél rövidebb ideje lajstromoztak az uniós halászflotta-nyilvántartásban, a tagállamok az utolsó két naptári évre vonatkozó 120 nap arányos részeként is megállapíthatják az adott hajó számára előírt halászati tevékenységek minimális napjainak számát;

a (3) bekezdés b) pontjától eltérve, ha valamely halász a támogatási kérelem benyújtásának időpontját kevesebb mint két évvel megelőzően kezdett el dolgozni egy uniós halászhajó fedélzetén, a tagállamok az utolsó két naptári évre vonatkozó 120 nap arányos részeként is megállapíthatják az adott halász számára előírt munkanapok minimális számát;

a (3) bekezdéstől eltérve, azok a partról történő halászatot folytató halászok is részesülhetnek támogatásban, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napot dolgoztak. Amennyiben valamely partról történő halászatot folytató halász a támogatási kérelem benyújtásának időpontját kevesebb mint két évvel megelőzően kezdett el halászként dolgozni, a tagállamok az utolsó két naptári évre vonatkozó 120 nap arányos részeként is megállapíthatják az adott halász számára előírt munkanapok minimális számát.

a leselejtezés szerepel a 18. cikk szerinti operatív programban, valamint

a végleges beszüntetést az 1380/2013/EU rendelet 35. cikke irányozza elő, amelyből az derül ki, hogy a flottaszegmenst nem hozták ténylegesen egyensúlyba az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább évente 90 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, vagy

azok a halászok, akik a tengeren a végleges beszüntetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben évente legalább 90 napig.

a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományok védelmére és fenntartható kiaknázására vonatkozó, az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott többéves terv;

a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó, az (EU) 2016/1139 rendelettel létrehozott többéves terv, a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra, a Balti-tenger nyugati részén élő közönséges tőkehalra vagy a Balti-tenger nyugati részén élő heringre halászó hajók tekintetében, az (EU) 2016/1139 rendelet 8a. cikkében foglaltaknak megfelelően.

a kölcsönös kockázatkezelési alapot a tagállam illetékes hatósága a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

az alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében; és

az alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

a védelmi intézkedések és a regionalizáció kialakításához és végrehajtásához szükséges technikai és adminisztratív eszközök megtervezése, kidolgozása és monitoringja;

az érdekelt felek részvétele és a tagállamok közti együttműködés a védelmi intézkedések és a regionalizáció megtervezésében és végrehajtásában.

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek javítják a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitását;

olyan fedélzeti beruházások, illetve olyan felszerelésbe való beruházások, melyek a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogásának elkerülésével és csökkentésével vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodásra váró nem szándékos fogások kezelésével elkerülhetővé teszik a visszadobásokat;

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek korlátozzák és amennyire lehetséges, elkerülhetővé teszik a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat;

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek megvédik a halászeszközöket és a fogásokat a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) által védett emlősöktől és madaraktól, feltéve, hogy ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával, és valamennyi megfelelő intézkedésre sor kerül annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók fizikai sérülését.

az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akiknek a hajóit aktív hajókként lajstromozták, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren;

azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig dolgoztak halászhajó fedélzetén;

a tagállam által elismert halászszervezetek.

a halászok által a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

hozzájárulás a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;

a NATURA 2000 területekhez és területvédelmi intézkedésekhez, a 2008/56/EK irányelvben említett különleges védett területekhez és más különleges élőhelyekhez kapcsolódó, halászattal kapcsolatos tevékenységekre irányuló védelmi és gazdálkodási tervek készítése, beleértve tanulmányok készítését, a tervek létrehozását, monitoringját és naprakésszé tételét;

a természetes élőhelyek, valamint a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban a NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott, fontossági sorrendet követő intézkedési tervnek megfelelően;

a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett területvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és monitoringja;

a környezettudatosság növelése a halászok körében a tenger biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása tekintetében.

a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv által védett emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési rendszerek;

a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb tevékenységekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából a tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való vagy fedélzeti beruházásokat. A halászeszközökbe való beruházások akkor is támogathatók, ha ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával;

energiahatékonysági auditokat és programokat;

az alternatív meghajtórendszereknek és hajótest-kialakításnak a halászhajók energiahatékonyságához való hozzájárulását vizsgáló tanulmányok.

a legfeljebb 12 méter teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a meglévő hajtóműét,

az 12 és 18 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 20 %-kal kisebb, mint a meglévő hajtómű teljesítménye;

az 18 és 24 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 30 %-kal kisebb mint a meglévő hajtómű teljesítménye.

1 500 000  EUR vagy

az érintett tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 3 %-a.

olyan beruházásokat, amelyek a halászati termékek értékét növelik, különösen annak lehetővé tételével, hogy a halászok maguk végezhessék el saját fogásaik feldolgozását, piaci forgalmazását és közvetlen értékesítését;

a halászati termékek minőségét javító, innovatív fedélzeti beruházásokat.

a humántőkének, a munkahelyteremtésnek és a társadalmi párbeszédnek a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett előmozdítása céljából végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

a 32. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

a 38. és a 39. cikkben említett felszerelésekre és művelettípusokra irányuló beruházások, az ezekben a cikkekben meghatározott feltételek mellett;

az energiahatékonyság és az éghajlatváltozás hatásai csökkentésének fokozása a 41. cikkben foglaltak szerint és az abban a cikkben megállapított feltételek mellett;

a 42. cikkben említettek szerint a kifogott halak értékének növelésére és minőségének javítására szolgáló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

a 43. cikkben említett halászkikötőkben, menedékeken és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.

a 30., a 32., a 33., a 38., a 39., a 41. és a 42. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó hivatkozások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó hivatkozásokként értendők;

a 38. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó hivatkozások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó hivatkozásokként értendők.

az e rendelet 40. cikke (1) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül a halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek kezelését, helyreállítását és monitoringját, valamint a 60/2000/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 14 ) megfelelően a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is, adott esetben a belvízi halászok részvételével;

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építését, korszerűsítését vagy telepítését, amelyek a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését, monitoringját és értékelését.

olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztése az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást, mérsékelik a halliszttől és a halolajtól való függőséget, előmozdítják a fenntartható erőforrás-hasznosítást az akvakultúra területén, növelik az állatjólétet vagy új, fenntartható termelési módszereket segítenek elő;

jó piaci potenciállal rendelkező új akvakultúrafajok, új vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok, illetve új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése;

innovatív termékek vagy folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése.

az akvakultúrába való termelő beruházásokat;

az akvakultúra-termelés és a termelt fajok diverzifikációját;

az akvakultúra- telepek korszerűsítését, beleértve az akvakultúra-ágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítását;

az állatok egészségét és jólétét érintő fejlesztéseket és korszerűsítéseket, beleértve olyan eszközök beszerzését is, amelyek a gazdaságoknak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgálják;

a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentését vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozását, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelését célzó beruházásokat;

az akvakultúra-termékek minőségének javítását vagy értékének növelését célzó beruházásokat;;

az akvakultúrában használt, meglévő halastavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállítását;

az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációját.

az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízhasználatra és -minőségre gyakorolt hatás számottevő csökkentését eredményező beruházásokat, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyszerek, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, vagy javítják a kimeneti víz minőségét;

olyan zárt akvakultúra-rendszerek fejlesztésének elősegítését, ahol az akvakultúra-termékeket zárt vízvisszaforgatásos rendszerekben tenyésztik, illetve termelik, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot;

az energiahatékonyság növelését és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítását célzó beruházásokat.

az akvakultúra-gazdaságokat segítő gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások létrehozását;

műszaki, tudományos, jogi, környezetvédelmi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vételét.

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget az uniós és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a tengeri területrendezésre vonatkozó követelményeknek;

a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) és a 92/43/EGK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatokra;

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget a víziállatok egészségére és jólétére, illetve a közegészségügyre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak;

az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi és biztonsági előírásokra;

piaci értékesítési és üzleti stratégiákra.

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, az akvakultúra területét, valamint az akvakultúra-műveletek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését érintő új szakmai készségek elsajátítását;

a munkafeltételek javítását és a munkavégzés biztonságának előmozdítását;

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos és műszaki testületek, vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.

az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, adott esetben figyelemmel a területrendezési folyamatokra, valamint azon területek meghatározását és feltérképezését, amelyek esetében meg kell tiltani az akvakultúra-tevékenységeket, hogy e területek megőrizhessék az ökoszisztéma működésében betöltött szerepüket;

az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javítását és fejlesztését, valamint az akvakultúra környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentését, ideértve a területek tagosításával, az energiaellátással vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat is;

az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából az illetékes hatóságok által – a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján – meghozott és végrehajtott intézkedéseket;

az illetékes hatóságok által a 2006/88/EK tanácsi irányelv ( 16 ) 10. cikkében előírtak szerinti elhullás vagy megbetegedések megnövekedett gyakoriságának észlelését követően hozott és végrehajtott intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet a mészhéjú állatokra vonatkozó olyan cselekvési tervek elfogadása, amelyek célja a mészhéjú állatok természetes telepeinek és a vízgyűjtő területeknek a védelme, helyreállítása és kezelése, ideértve a mészhéjú állatok tenyésztőinek a fenntartáshoz nyújtott támogatást is.

megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek;

első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként;

akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

az akvakultúrában alkalmazott hagyományos termelési módszerekről az ökológiai akvakultúrára való áttérést a834/2007/EK tanácsi rendelet ( 17 ) értelmében, valamint a 710/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 18 ) megfelelően;

a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 19 ) létrehozott uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben (EMAS) való részvételt.

az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek, vagy

az (1) bekezdés b) pontja alapján támogatható műveletek esetében az EMAS alkalmazásából és az abban való részvétel előkészítéséből adódó többletköltségek.

a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi gazdálkodásirányítási követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;

a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;

akvakultúra-műveleteket, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.

a puhatestű-tenyésztők ellentételezése a tenyésztett puhatestűek lehalászásának – kizárólag közegészségügyi okok miatti – ideiglenes felfüggesztéséért;

az akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók számára forgótőke és ellentételezés nyújtása.

a szennyeződés több mint négy egymást követő hónapon át tart; vagy

a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a lehalászás felfüggesztését megelőző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja az érintett vállalkozás éves forgalmának 25 %-át.

az akvakultúrában előforduló betegségekkel szembeni védekezéssel és az azok felszámolásával kapcsolatos költségeket, ideértve a mentesítési tervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges műveleti költségeket is, a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 20 ) összhangban;

általános és fajspecifikus bevált gyakorlatok vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságra, illetve állat-egészségügyi és állatjóléti követelményekre vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását;

az akvakultúra állatgyógyászati készítményektől való függésének csökkentését célzó kezdeményezéseket;

az állatgyógyászati készítmények megfelelő alkalmazásának előmozdítása céljából végzett állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányokat, valamint az akvakultúrában előforduló állatbetegségekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztését és cseréjét;

a tagállamok által elismert állat-egészségvédelmi csoportok létrehozását és működtetését az akvakultúra-ágazatban;

a puhatestű-tenyésztők ellentételezését abban az esetben, amikor tevékenységüket rendkívüli, tömeges állománypusztulás miatt ideiglenesen fel kell függeszteniük, ha a mortalitás meghaladja a 20 %-ot, illetve ha a tevékenység felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a tevékenység felfüggesztését megelőző három évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 35 %-át.

természeti katasztrófák;

kedvezőtlen időjárási jelenségek;

a vízminőségben és -mennyiségben beállt olyan hirtelen változás, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

az akvakultúrában előforduló olyan betegségek, illetve a termelő létesítmények olyan hibája vagy megrongálódása, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

közegészségügyi válsághelyzetek.

biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati területek és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;

biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri, part menti és belvízi területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket és részesüljenek azok előnyeiből, és különösen hozzájárulnak – változatos infrastruktúra kialakítása révén – a kisebb és a hanyatló halászkikötők tengeri potenciáljának maximalizálásához.

a főbb érdekelt felek – többek között a magánszféra, a közszféra és a civil társadalom – kiegyensúlyozott képviselete révén tükrözniük kell stratégiájuk leghangsúlyosabb elemeit és az adott terület társadalmi-gazdasági szerkezetét;

biztosítaniuk kell a halászati és/vagy az akvakultúra-ágazat érdemi képviseletét.

előkészítő támogatás;

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása;

együttműködési tevékenységek;

működési költségek és szervezési tevékenységek;

a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása, a fiatalok bevonzása és az innováció ösztönzése;

a kereskedelmi halászaton belüli vagy kívüli diverzifikáció, egész életen át tartó tanulás és munkahelyteremtés a halászati és akvakultúra-területeken;

a halászati és akvakultúra- területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló műveleteket is;

a halászati és akvakultúra-területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a halászati, az akvakultúrán belüli és a tengeri kulturális örökség támogatása;

a halászati közösségek helyi fejlesztésben betöltött szerepének, valamint a helyi halászati erőforrások és a tengeri tevékenységek irányításának megerősítése.

területek közötti vagy transznacionális együttműködési projektek;

előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy projekt végrehajtását készítik elő.

a tárolási támogatás összege nem haladhatja meg a szóban forgó termékek stabilizálásához és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;

a tárolási támogatásra jogosult mennyiségek nem haladják meg az érintett termékek termelői szervezet által évente értékesítésre kínált mennyiségének 25 %-át;

az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezet tagjai által a 2017 és 2019 közötti időszakban forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 20 %-át.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában, amennyiben a termelői szervezet tagjai a 2017 és 2019 közötti időszakban nem hoztak forgalomba terméket, a tagok által az első három termelési évben forgalomba hozott termékek átlagos éves értékét kell figyelembe venni.

a technikai költségeket minden évben az adott termékek stabilizálásához és a tárolásához szükséges intézkedésekhez kapcsolódó közvetlen költségek alapján kell kiszámítani;

a pénzügyi költségeket minden évben az egyes tagállamokban évente megállapított kamatlábat alkalmazva kell kiszámítani;

a 1379/2013/EU rendelet II. fejezetének II. szakaszával összhangban elismert termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása;

új piacok felkutatása és a forgalomba hozatali feltételek javítása többek között az alábbi halászati és akvakultúra termékek esetében:

a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése a következők megkönnyítése révén:

a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolítása és az Unió importfüggőségéről szóló tanulmányok készítése;

a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez való hozzájárulás, valamint adott esetben a 1379/2013/EU rendeletben említett uniós ökocímke kidolgozása a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében;

az uniós joggal összeegyeztethető szerződésminták kidolgozása a kkv-k számára;

olyan regionális, nemzeti vagy transznacionális kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható halászati és akvakultúra-termékeket.

energiamegtakarítással járnak, vagy csökkentik a környezeti hatásokat, ideértve a hulladékkezelést is;

javítják a biztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket;

támogatják az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott kereskedelmi halak feldolgozását;

a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozására vonatkoznak;

az ökológiai akvakultúra-termékeknek a 834/2007/EK rendelet 6. és 7. cikkében előírtak szerinti feldolgozására vonatkoznak;

új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett eljárásokhoz, illetve új vagy továbbfejlesztett gazdálkodási és szervezési rendszerekhez vezetnek.

harmadik országok hajói fogtak, a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem az (1) bekezdésben említett régiók valamely kikötőjében lajstromoztak;

harmadik országokból hoztak be.

olyan természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket állítanak elő forgalomba hozatali céllal;

az (1) bekezdésben említett régiók kikötőiben lajstromozott és a régiókban üzemeltetett hajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, illetőleg az ilyen tulajdonosok vagy üzemeltetők társulásai;

a feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazat gazdasági szereplői, vagy e gazdasági szereplők társulásai.

technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése, ideértve a számítógépes hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zártláncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik egyrészt a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését, (az ellenőrzéssel kapcsolatos honlapokon keresztüli) bemutatását, cseréjét, valamint az ezen adatokkal kapcsolatos kockázatkezelést, másrészt pedig a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsere-rendszerekkel való összeköttetéseket;

a halászatban és a halászati termékek piaci értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tévő elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerekhez (ERS), a hajómegfigyelési rendszerekhez (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerekhez (AIS) szükséges berendezéseket is;

a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK rendelet 58. cikkében meghatározott nyomonkövethetőségéhez szükséges elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése;

a tagállamok közötti adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása;

járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat éves szinten a használat teljes idejének legalább 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

egyéb ellenőrző eszközök beszerzése, ideérve a motorteljesítmény mérését lehetővé tevő készülékeket és a súlymérő berendezéseket is;

innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és a halászat ellenőrzésével kapcsolatos kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó weboldalak fejlesztését is;

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet képzési és csereprogramjai, ideértve a tagállamok közöttieket is;

az elvégzett ellenőrzéseknek, valamint az illetékes hatóságoknál a monitoring, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek ellátása során felmerült költségeknek a költség-haszon elemzése és értékelése;

az olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a halászok, a többi szereplő (például az ellenőrök, államügyészek és bírák) és a közvélemény tájékozottságának javítása a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szükségességéről és a közös halászati politika szabályainak végrehajtásáról;

olyan műveleti költségek, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, valamint a 768/2005/EK tanácsi rendelet ( 22 ) 15. cikke szerinti koordinált ellenőrzés hatálya alá tartozó állományokat érintő szigorított ellenőrzések elvégzése kapcsán merülnek fel;

olyan programok, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrehozott cselekvési terv végrehajtásához kapcsolódnak, a felmerülő működési költségekre is kiterjedően.

a tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás;

nemzeti, transznacionális és a tagállami szint alatti többéves mintavételi programok, feltéve hogy azok a közös halászati politika hatálya alá tartozó állományokra vonatkoznak;

a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése, ideértve a tengeri élőlények, így a tengeri emlősök és madarak járulékos fogásának monitoringját;

tengeren végzett kutatási felmérések;

a tagállamok és a regionális hatóságok képviselőinek a részvétele, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő vagy a nemzetközi testületeknek a tudományos szakvéleményeket kibocsátóülésein;

az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából.

a 1303/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

az információterjesztést, a kapacitásépítést, a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a tagállam területén működő helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó nemzeti hálózatok létrehozását.

az integrált tengerfelügyelet, ezen belül is különösen az EU tengeri területeinek felügyeletére szolgáló közös információ megosztás;

az e rendelet37. cikkét nem érintve, a tengeri környezet, ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek –védelmének és a tengeri és a part menti erőforrások fenntartható felhasználásának az előmozdítása, valamint a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak részletesebb meghatározása, különösen a 2008/56/EK irányelv keretében.

tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az integrált tengerfelügyelet – és ezen belül is különösen a közös információmegosztási környezet – célkitűzéseinek az eléréséhez;

a tengeri környezet – ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége –, valamint a védett tengeri területek, például a Natura 2000 területek védelme a 92/43/EGK és a 2009/14/EK irányelvben megállapított kötelezettségekkel összhangban;

a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek javítása, annak érdekében, hogy - összhangban a szóban forgó irányelvben előirányzott kötelezettségekkel - létre lehessen hozni a 2008/56/EK irányelvben előírt monitoring programokat és intézkedési programokat.

tanulmányok készítése;

projektek lebonyolítása, beleértve a kísérleti projekteket és az együttműködési projekteket;

a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlatok megosztása, figyelemfelhívó kampányok és az azokhoz kapcsolódó kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységek, például a népszerűsítő kampányok és rendezvények, weboldalak létrehozása és fenntartása, az érdekelteket tömörítő platformok létrehozása;

konferenciák, szemináriumok, fórumok és műhelyfoglalkozások lebonyolítása;

koordinációs tevékenységek, ideértve az információmegosztó hálózatokat és a tengermedencékre vonatkozó stratégiák kidolgozásának támogatását;

olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik az adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, az azokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;

képzési projektek az ismeretek fejlesztésére, szakmai képesítések, valamint a tengeri ágazatban a szakmai fejlődés előmozdítására irányuló intézkedések;

az integrált tengerfelügyeletet célzó olyan technikai eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek elősegítik egy közös információmegosztási környezet telepítését, üzemeltetését és karbantartását; e rendszer célja, hogy – figyelemmel az ágazati politikák felügyeletre vonatkozó legújabb irányvonalaira, és adott esetben hozzájárulva azok szükségszerű fejlődéséhez – a felhasználói közösségek összekapcsolása révén előmozdítsa a tengerfelügyelettel kapcsolatos információk ágazatközi és határokon átnyúló cseréjét;

a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, a tagállamok vagy a régiók közötti koordinációs és együttműködési tevékenységek, ideértve az adatmegosztási, monitoring és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint olyan program kidolgozását, amelynek célja, hogy kiépítsék a tengeri területrendezés megtervezéséhez szükséges tagállami kapacitásokat;

tengeri megfigyelőrendszerek, valamint egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózati rendszer megtervezéséhez, létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközök társfinanszírozására, beszerzésére és fenntartására irányuló kezdeményezések, amely rendszer célja, hogy az érintett tagállami és/vagy nemzetközi intézmények közötti együttműködés révén elősegítse a tengerekkel kapcsolatos adatok és ismeretek gyűjtését, megszerzését, összeállítását, feldolgozását, minőségellenőrzését, újrafelhasználását és terjesztését.

a közös halászati politika végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve a fenntartható halászati és akvakultúra-gazdálkodási módszerek alternatív típusaival foglalkozó tanulmányokat és projekteket is, többek között a tanácsadó testületekben;

tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, független szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és tanácsadás;

szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató olyan munkacsoportokban, mint a HTMGB, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati és akvakultúra szakértők közreműködése szükséges;

az 199/2008/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti tengerkutatási felmérések olyan területeken, ahol az uniós hajók a 1380/2013/EU rendelet 31. cikkében hivatkozottak szerinti, fenntartható halászati partnerségi megállapodások alapján folytatnak halászati tevékenységet;

az adatgyűjtéssel, adatkezeléssel és adatfelhasználással, a halászati szakértők találkozóinak szervezésével és lebonyolításával, a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki szakértelemhez kapcsolódó éves munkaprogramok igazgatásával, az adatlehívások és az adatkészletek feldolgozásával, valamint a tudományos szakvéleményezést és -tanácsadást célzó előkészítő munkával kapcsolatos szolgáltatásokkal összefüggésben a Bizottságnál felmerült kiadások;

a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a különböző regionális érdekelt feleket is, valamint ideértve az adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is; ezek az adatbázisok elősegítik a regionális együttműködést, eredményesebbé teszik az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint bővítik a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakismereteket.

az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam általi közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzés és/vagy -bérlés, amennyiben a járműveket évente legalább az összes használati idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

az új ellenőrzési technológiák, valamint az adatcserére vonatkozó eljárások értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások;

a közös halászati politika végrehajtásának Bizottság által végzett ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos valamennyi műveleti költség, különös tekintettel a hitelesítési, ellenőrzési és auditálási kiküldetésekre, a bizottsági tisztviselők felszerelésére és képzésére, az ülések megszervezésére vagy az azokon való részvételre, beleértve az információk és a bevált módszerek, tanulmányok, IT szolgáltatások és eszközök tagállamok közötti cseréjét, valamint a 1224/2009/EK rendelet IX. és X. címében meghatározott ellenőrzési eszközök Bizottság általi bérlését vagy vásárlását is.

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet nemzetközi képzési programjai;

olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a jogszabályok és a kapcsolódó ellenőrzések értelmezésének egységesítése az Unióban.

a 67. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

a 70. cikkben említett ellentételezési rendszer esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

a 33. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, a 34. cikkben és a 41. cikk (2) bekezdésében említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 50 %-a;

a 76. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 70 %-a;

a 76. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–k) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 90 %-a;

a 77. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 80 %-a;

a kedvezményezett közjogi szerv vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozás az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a támogatást ilyen szolgáltatások működtetéséhez nyújtják;

a művelet a 67. cikkben említett tárolási támogatáshoz kapcsolódik;

a művelet a 70. cikkben említett ellentételezési rendszerhez kapcsolódik;

a művelet a 77. cikkben említett adatgyűjtéshez kapcsolódik;

a művelet a 33. vagy a 34. cikk szerinti támogatáshoz vagy az 54. cikk, az 55. cikk, az 56. cikk, a 68. cikk (3) bekezdése vagy a 69. cikk (3) bekezdése szerinti ellentételezéshez kapcsolódik;

a művelet a 80. cikkben említett, az ITP-re vonatkozó intézkedésekhez kapcsolódik.

a művelet végrehajtása az V. cím I., II., vagy IV. fejezetének értelmében történik, és megfelel az összes alábbi kritériumnak:

a művelet végrehajtása az V. cím III. fejezetének értelmében történik és megfelel az e bekezdés i., ii. vagy iii. alpontjában említett kritériumoknak, valamint az eredményei nyilvánosan hozzáférhetők.

minden év március 31-éig közölnie kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit.

biztosítania kell a programok ismertté tételét oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket – beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is – a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;

biztosítania kell a műveleti program ismertté tételét azáltal, hogy az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban játszott szerepéről.

az e rendelet 10. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek kedvezményezett általi megsértését magában foglaló eset érint egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást, és a kötelezettségszegést a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos megsértésének esetei érintenek egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást, és ez a kifizetés az e rendelet 101. cikke szerinti felfüggesztéséhez vezetett, illetve ha az érintett tagállam továbbra sem bizonyítja, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket az alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és végrehajtásának biztosítása érdekében.

a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontása;

az értékelési tervvel összefüggésben végrehajtott tevékenységek összefoglalója;

az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésében említett súlyos jogsértési esetekre vonatkozó információk, valamint az azokra válaszul tett fellépések, továbbá az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek és korrekciós intézkedések be nem tartása;

az e rendelet 41. cikke (8) bekezdésének való megfelelés érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információ;

a kedvezményezettekkel kapcsolatos adatoknak az e rendelet V. mellékletében előírt közzététele érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információk, természetes személyek esetében a nemzeti joggal összhangban, beleértve az esetlegesen alkalmazandó küszöbértékeket is.

egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjáról és hozzáférést biztosít azokhoz;

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről;

az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az uniós polgárok körében a partnerségi megállapodások, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.

annak biztosítása, hogy a közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosítását célzó intézkedések összefoglalása – ideértve mind a tagállamok vagy a kedvezményezettek szabálysértésének eseteit, mind a különösen a pénzügyi vonatkozású korrekciós intézkedéseket – nyilvánosan hozzáférhető legyen.