(1)

Az Unió üdvözli a külföldi befektetéseket, mivel azok a versenyképességének javításán, munkahelyek megteremtésén és a méretgazdaságossági hatásokon keresztül hozzájárulnak a növekedéshez, emellett pedig tőkét, technológiákat, innovációt és szakértelmet hoznak be.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkének (5) bekezdése meghatározza, hogy az Unió a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez.

(3)

Az Unió és a tagállamok nyitott befektetési környezetet tartanak fenn, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) is rögzít, és amelyek az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségvállalásaiba is beépültek. Az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdése azonban kimondja, hogy az Unió politikáinak és tevékenységeinek célja az Unió értékeinek, alapvető érdekeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának védelme. Ezek az elvek és célkitűzések képezik az EUMSZ 207. cikkében meghatározott közös uniós kereskedelempolitika alapját, többek között a külföldi befektetések tekintetében is. Ebben az összefüggésben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások alapján az Unió és a tagállamok biztonsági vagy közrendi szempontok alapján bizonyos előírások betartása mellett korlátozhatják a közvetlen külföldi befektetéseket.

(4)

Az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján létrehozták az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi átvilágításának keretét. Különösen, az említett rendelet kialakított egy együttműködési mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára, hogy információkat cseréljenek egymással a közvetlen külföldi befektetésekről, és kifejezzék a biztonsági és közrendi kockázatokkal kapcsolatos aggályaikat. Az említett együttműködési mechanizmus előírta azon tagállam számára, ahol a közvetlen külföldi befektetés megvalósult, hogy átvilágítási határozatában megfelelő módon vegye figyelembe a többi tagállam által benyújtott észrevételeket és a Bizottság által kiadott véleményt.

(5)

Az (EU) 2019/452 rendelettel összhangban létrehozott keret elérte azt a célkitűzését, hogy hivatalos mechanizmust biztosítson a tagállamok és a Bizottság számára a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információcseréhez, és növelje az egyes közvetlen külföldi befektetésekből fakadó, határokon átívelő biztonsági és közrendi kockázatokkal kapcsolatos tudatosságot.

(6)

A közvetlen külföldi befektetések átvilágítása hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint az Unión belüli nagyobb fokú harmonizáció elérése érdekében azonban új jogalkotási aktust kell elfogadni. Az ilyen előrelépésekre a befektetések forgalmának változó jellege miatt van szükség. A globális gazdaságok integrációja a háborúval és a geopolitikai feszültségekkel párosulva új kockázatok megjelenéséhez vezetett, amelyeket az Uniónak és a tagállamoknak kezelniük kell. A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2023. június 20-án elfogadta az „Európai gazdasági biztonsági stratégia” című közös közleményt, valamint 2025. december 3-án elfogadták „Az EU gazdasági biztonságának megerősítése” című közös közleményt. Ezek a közlemények a közvetlen külföldi befektetések átvilágítását az Unió gazdasági biztonsági kockázatokkal szembeni védelmének eszközeként határozzák meg. A közlemények hangsúlyozzák az ellátási láncok rezilienciájához, a kritikus infrastruktúrákhoz való hozzáféréshez, a technológiák kiszivárgásához, valamint a gazdasági függőségek fegyverként való felhasználásához vagy a gazdasági kényszerítéshez kapcsolódó kockázatok kezelésének szükségességét.

(7)

Bizonyos, az (EU) 2019/452 rendelet hatálya alá nem tartozó külföldi befektetések szintén jelenthetnek kockázatot a biztonságra vagy a közrendre nézve. Az említett kockázatok különösen az olyan tagállamokban végrehajtott bizonyos külföldi befektetéseket érintik, amelyek még nem rendelkeznek hatályban lévő átvilágítási mechanizmussal, valamint az olyan tagállamokban végrehajtott külföldi befektetéseket érintik, amelyek rendelkeznek hatályban lévő átvilágítási mechanizmussal, de annak hatálya nem terjed ki bizonyos érzékeny külföldi befektetésekre, továbbá a külföldi befektetők által egy Unióban letelepedett leányvállalaton keresztül végrehajtott olyan külföldi befektetéseket érintik (a továbbiakban: Unión belüli befektetések), amelyek potenciálisan ugyanolyan biztonsági vagy közrendi kockázatokat jelentenek, mint a közvetlenül harmadik országokból származó külföldi befektetések.

(8)

Amikor a tagállamok jelentős többsége – de nem mindegyike – rendelkezett olyan hatályos jogi eszközzel, amely a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló mechanizmust írt elő, az átvilágítási mechanizmus hiánya egyes tagállamokban lehetővé tette az érzékeny eszközökbe befektetni kívánó problémás külföldi befektetők számára, hogy a belső piac kapujaként az említett tagállamokban fektessenek be. Emellett a nemzeti jog az átvilágítást számos tagállamban az Unión belüli befektetésekre is kiterjeszti. Az egyes tagállamokban jelentősen különböznek azok az alkalmazási körök, küszöbértékek és kritériumok, amelyek alapján értékelik, hogy mely külföldi befektetések gyakorolnak valószínűsíthetően negatív hatást a biztonságra vagy a közrendre. Vannak különbségek az átvilágítási eljárások között is. E rendelet célja, hogy csökkentse a nemzeti szinten végrehajtott átvilágítási mechanizmusok főbb elemei között mutatkozó eltéréseket. Egyes tagállamokban a külföldi befektetés a biztonsági vagy közrendi hatással kapcsolatos engedély megadása előtt is végrehajtható. Ugyanakkor más tagállamok előírják, hogy a külföldi befektetés csak az átvilágítási mechanizmus keretében történő engedélyezést követően véglegesíthető. Az ilyen eltérések problémát jelentenek a belső piac zökkenőmentes működése szempontjából. Például egyenlőtlenné teszik a versenyfeltételeket, és növelik azon befektetők megfelelési költségét, amelyek több tagállamban is be kívánnak jelenteni ügyleteket. Az eltérések csökkentése alapvető fontosságú az alkalmazandó nemzeti szabályok és azok jellemzői kiszámíthatóságának befektetők számára való biztosításához, ezáltal csökkentve a kapcsolódó megfelelési költségeket. Ez a belső piac integráltságának mértékét figyelembe véve különösen releváns, hiszen egyetlen ügylet Unió-szerte több tagállamra is hatást gyakorolhat. Lehetséges például, hogy egy adott tagállam joga alapján létrehozott vállalkozás felvásárlására irányuló ügylet egy másik tagállam biztonságára és közrendjére is hatást gyakorol az ellátási lánc szerkezete miatt vagy más olyan gazdasági tényezők következtében, amelyek kapcsolatot teremtenek az uniós célvállalkozás és más, más tagállamokban lévő vállalkozások között. Az ilyen, a belső piac integrációjához kapcsolódó problémák kezelése érdekében, valamint a nagyobb következetesség és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a külföldi befektetések értékelésekor figyelembe veendő kritériumok és szempontok uniós fellépés keretében legyenek létrehozva. Ezért e rendelet célja, hogy fokozza a külföldi befektetések – köztük az Unión belüli befektetések – átvilágítására alkalmazandó nemzeti szabályok konvergenciáját, ezáltal egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, növelje a bizonyosságot a külföldi befektetők számára, és megelőzze a belső piac további akadályainak kialakulását.

(9)

A külföldi befektetések Unió-szerte való átvilágítása következetes megközelítésének biztosítása érdekében valamennyi tagállam számára elő kell írni, hogy a külföldi befektetéseket biztonsági és közrendi szempontok alapján átvilágítsa. Emellett össze kell hangolni a nemzeti átvilágítási mechanizmusok alapelemeit. Az említett minimális szintű harmonizációnak magában kell foglalnia a tagállamok azon kötelezettségét, hogy biztosítsák az egyes érzékeny területeken működő szervezeteket célzó külföldi befektetések átvilágítását. E kötelezettségnek biztosítania kell, hogy bizonyos érzékeny külföldi befektetéseket valamennyi tagállamban átvilágítsanak. Emellett e rendeletnek tovább kell harmonizálnia és pontosítania kell az együttműködési mechanizmus szerinti eljárásokat, valamint az átvilágítási mechanizmusok és az együttműködési mechanizmus közötti interakciót. Különösen helyénvaló biztosítani, hogy valamennyi átvilágítási mechanizmus tartalmazzon egy előzetes vizsgálatot, amely legfeljebb 45 naptári napig tarthat attól a naptól számítva, amelyen az átvilágító hatóság a benyújtott kérelmet hiánytalannak tekinti. Ezért e rendelet alkalmazásában be kell vezetni a „benyújtás” olyan fogalommeghatározását, amely magában foglalja mind az előírt dokumentáció első benyújtását, mind annak értékelését, hogy a kérelem hiánytalannak tekinthető-e. Szükség esetén részletes vizsgálatot kell elvégezni. Továbbá harmonizálni kell az együttműködési mechanizmuson keresztüli történő bejelentés határidejeit, és jobban össze kell hangolni az együttműködési mechanizmus szerinti eljárás lépéseit, különös tekintettel a tagállamok által benyújtott észrevételekre és a Bizottság által kiadott véleményekre. Az ilyen harmonizáció és összehangolás lehetővé tenné az olyan helyzetek kezelését, amelyekben a nemzeti eljárások ütemezése nincs összehangolva, és amelyek ezért késleltethetik az ügyletet. Bizonyos mértékben harmonizálni kell azokat a kritériumokat, amelyeket a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük annak értékelésekor, hogy valamely külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre. E közös kritériumoknak magukban kell foglalniuk a kritikus szervezetek biztonságát, integritását, rezilienciáját és működését, a kritikus technológiák rendelkezésre állását és a kritikus inputokkal való ellátás folyamatosságát. A közös kritériumok biztosítanák a külföldi befektetések biztonságra vagy közrendre gyakorolt valószínűsíthetően negatív hatásának egységesebb értékelését, miközben fenntartanák a tagállamok azon lehetőségét, hogy olyan további kritériumokat vegyenek figyelembe, amelyek tagállamonként eltérőek lehetnek.

(10)

A külföldi befektetések átvilágítását e rendelettel összhangban kell végezni. Az ilyen átvilágításnak figyelembe kell vennie az összes rendelkezésre álló információt, és tiszteletben kell tartania az arányosság elvét. Tiszteletben kell tartania a nyitott befektetési környezet és a belső piac megőrzésére irányuló célkitűzést. Emellett a külföldi befektetések átvilágításának meg kell felelnie az uniós jognak, és különösen az EUMSZ 49. és 63. cikkének. A letelepedés szabadságának vagy a tőke szabad mozgásának az átvilágítási mechanizmusokból vagy az átvilágítási határozatokból eredő bármely korlátozását – így például kockázatkezelő intézkedések elrendelését vagy a külföldi befektetés tilalmát vagy felszámolását – közrendi vagy közbiztonsági okokkal kell indokolni, ideértve a valamely alapvető társadalmi érdeket ténylegesen és kellően súlyosan veszélyeztető fenyegetéseket. Az ilyen közrendi vagy közbiztonsági okok magukban foglalják az intézmények és az alapvető közszolgáltatások működését, az alapvető termékekkel vagy szolgáltatásokkal való ellátást vagy a népesség túlélését érintő kockázatokat, a külkapcsolatok vagy a nemzetek békés egymás mellett élése súlyos megzavarásának kockázatát, vagy a katonai érdekeket fenyegető kockázatokat.

(11)

Az e rendelet által létrehozott együttműködési mechanizmus hatékony és eredményes működésének lehetővé tételéhez szükséges meghatározni a külföldi befektetések azon közös minimális körét, amelyet minden tagállamnak át kell világítania.

(12)

Szükséges fokozni a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam (a továbbiakban: fogadó tagállam) elszámoltathatóságát a Bizottsággal és azon tagállamokkal szemben, amelyek megfelelően megindokolt biztonsági vagy közrendi aggályokat vetnek fel.

(13)

Az e rendeletben meghatározott közös keret nem érinti az egyes tagállamoknak a nemzetbiztonságuk fenntartásával kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kizárólagos feladatát. Az említett közös keret emellett az egyes tagállamokat az EUMSZ 346. cikkel összhangban megillető, alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való jogot sem érinti.

(14)

E rendelet hatálya alá azoknak a külföldi befektetéseknek kell tartozniuk, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn a külföldi befektetők – ideértve az állami szerveket is – és a valamely tagállamban gazdasági tevékenységet folytató uniós célvállalkozások között. E rendeletet kell alkalmazni, ha a külföldi befektetést közvetlenül külföldi befektető hajtja végre, vagy a külföldi befektetés Unión belüli befektetés. Azonban nem indokolt kiterjednie a vállalati részvények pusztán pénzügyi befektetési célú, a vállalkozás irányításának vagy ellenőrzésének befolyásolására irányuló szándék nélküli megszerzésére (portfólióbefektetések).

(15)

A külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között akkor jön létre tartós és közvetlen kapcsolat, ha a külföldi befektető tényleges részesedést szerez az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében. Bizonyosan ez a helyzet akkor, ha a külföldi befektető meghatározó befolyást szerez az uniós célvállalkozásban, vagyis de facto vagy de jure képes kizárólagosan, vagy közösen dönteni az uniós célvállalkozás kereskedelempolitikájáról. Az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvétel azonban akkor is fennállhat, ha a külföldi befektető anélkül, hogy meghatározó befolyással rendelkezne az uniós célvállalkozásban, jelentős hatást képes gyakorolni kereskedelempolitikájára, üzletmenetére vagy döntéseire, például részesedés, szavazati jogok, szerződések – többek között a beszállítói kapcsolatokból eredő tőkeáttétel – és jelentős igazgatótanácsi képviselet révén.

(16)

A vonatkozó szanálási keretek szerinti szanálási eszközök révén történő felvásárlásokat (bankok, központi szerződő felek, vagy biztosítók vagy viszontbiztosítók esetében) ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Ilyen körülmények esetén kulcsfontosságú az idő, és a döntéseket gyakran egyik napról a másikra hozzák meg. Az e rendeletben előírt átvilágítási eljárások késleltethetik az időben történő reagálás képességét. A pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülése érdekében a szanálási ügyleteket ezért ki kell zárni. A szanálási hatóságoknak a szanálási intézkedések külföldi befektető bevonásával történő végrehajtása során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük e rendelet célkitűzését, különösen akkor, ha stratégiai eszközökről van szó.

(17)

A vállalatcsoporton belüli szerkezetátalakítási műveletek nem tartoznak e rendelet alkalmazásának hatálya alá, amennyiben ezeket a műveleteket kizárólag egy uniós célvállalkozás vagy az uniós célvállalkozást magában foglaló vállalatcsoport belső átszervezése – például egyesülés vagy szétválás – céljából hajtják végre, anélkül, hogy ez bármilyen változást eredményezne az uniós célvállalkozás tényleges tulajdonlásában. Így különösen a belső szerkezetátalakításokat ki kell zárni az alkalmazási körből, amennyiben: nem eredményezik azt, hogy egy új külföldi befektető tulajdonjogot vagy ellenőrzést szerez az uniós célvállalkozás vagy egy olyan vállalat felett, amely közvetlenül vagy közvetve tulajdonolja vagy ellenőrzi az említett uniós célvállalkozást; nem vezetnek külföldi befektetők részvényesi arányának növekedéséhez; és nem ruháznak olyan további jogokat külföldi befektetőkre, amelyek megváltoztathatják egy vagy több külföldi befektető tényleges részvételét az uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében. Azok a belső szerkezetátalakítások azonban, amelyek olyan új jogalany bevezetését foglalják magukban, amely az uniós célvállalkozás felsőbb szintű tulajdonosi láncában még nem szereplő harmadik országban telepedett le, biztonsági kockázatokat teremthetnek, és ezért e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Egy ilyen jogalany például egy olyan harmadik ország jogának hatálya alá tartozhat, amely arra kötelezi a természetes vagy jogi személyeket, hogy hírszerzési célokból jogszerű eljárás vagy felügyeleti mechanizmusok nélkül osszanak meg információkat.

(18)

Az (EU) 2019/452 rendelet csak a közvetlenül a külföldi befektetők által az Unióban végrehajtott közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik. E rendelet hatályát azonban ki kell terjeszteni a tagállamok közötti olyan külföldi befektetésekre, amelyeket valamely tagállamban letelepedett vállalkozáson keresztül hajtanak végre és amely felett közvetlenül vagy közvetve külföldi befektető gyakorol ellenőrzést (a továbbiakban: külföldi befektető uniós leányvállalata). Az említett külföldi befektetések ugyanolyan konkrét biztonsági vagy közrendi kockázatokat hordoznak, mint az Unióban nem letelepedett jogalanyon keresztül végrehajtott közvetlen külföldi befektetések, mivel az ellenőrzést gyakorló külföldi befektető hatalommal és befolyással rendelkezik az uniós célvállalkozás felett, még akkor is, ha azt a külföldi befektető uniós leányvállalatán keresztül gyakorolja. Ezeket a konkrét kockázatokat okozhatja a külföldi befektetőre vonatkozó joghatóság, vagy egy harmadik ország kormányának vagy nem állami szereplőinek befolyása. Az ilyen kockázatok nem olyan befektetők által végrehajtott külföldi befektetések miatt merülnek fel, amelyek sem közvetlenül, sem közvetve nem állnak harmadik országbeli személy vagy jogalany ellenőrzése alatt. Ezért helyénvaló e rendelet alkalmazásának hatálya alá vonni a külföldi befektető uniós leányvállalatán keresztül végrehajtott külföldi befektetéseket, de más uniós befektetők befektetéseit nem, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet következetesen kiterjedjen a külföldi befektető és az uniós célvállalkozás között tartós kapcsolatot létrehozó külföldi befektetésekre, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül külföldi befektető vagy valamely, az Unióban letelepedett és külföldi befektető ellenőrzése alatt álló jogalany hajtja végre. Ez növelné az átvilágítási szabályok következetességét és kiszámíthatóságát a tagállamok között, ami viszont csökkentené a külföldi befektetők megfelelési költségeit, és megszüntetné az olyan tagállamokba történő befektetés ösztönzőjét, amelyekben az ilyen ügyleteket nem világítják át.

(19)

Annak megfelelő értékelése érdekében, hogy egy külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, fontos, hogy a „tényleges tulajdonos” kifejezés magában foglalja a külföldi befektető vagy uniós célvállalkozás feletti közvetlen vagy közvetett befolyást ténylegesen gyakorló jogalanyt. Bizalmi vagyonkezelés esetében a tulajdonjog magát a bizalmi vagyonkezelőt illeti meg, de a gazdasági haszon azt a természetes személyt vagy személyeket illeti meg, akinek vagy akiknek a nevében a bizalmi vagyonkezelés történik. Ezért a „tényleges tulajdonos” fogalommeghatározásának azokat is magában kell foglalnia, akik végső soron hasznot húznak a külföldi befektetésből, így különösen a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjeit. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy a külföldi befektetők néha a külföldi befektetés mögött álló személy fedőszervezetei lehetnek. Hasonlóképpen, a külföldi befektetőkre néha olyan más szereplők gyakorolnak kényszert, akik végső soron képesek befolyást gyakorolni a külföldi befektetésre. Ezért a „tényleges tulajdonos” fogalommeghatározásának azokat a természetes személyeket is magában kell foglalnia, akiknek a nevében a külföldi befektetést megvalósítják, vagy akiknek a nevében az említett külföldi befektetés feletti ellenőrzést gyakorolják. Általában egyetlen természetes személy a külföldi befektető tényleges tulajdonosa. Nem zárható ki azonban, hogy egynél több személy, így például házastársak vagy más családtagok is tényleges tulajdonosok. Hasonlóképpen figyelembe kell venni azokat a helyzeteket is, amikor a természetes személy nem azonosítható, beleértve a tőzsdén jegyzett társaságokat. Ilyen helyzetekben a külföldi befektető vagy uniós célvállalkozás felsőbb szintű tulajdonosi láncában vagy ellenőrzési láncában a legmagasabb azonosítható szinten lévő jogi személyt, jogalanyt vagy bizalmi vagyonkezelőt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni.

(20)

Ez a rendelet csak az átvilágítási mechanizmusok alapvető elemeiről rendelkezik. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan nemzeti rendelkezéseket fogadjanak el, amelyek kiegészítik e rendelet rendelkezéseit, vagy konkrétabbak annál. Így például a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy meghatározzák a befektetők által megszerzett szavazati jogok azon küszöbértékeit, amelyek a külföldi befektetések átvilágítását vonják maguk után. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti átvilágítási mechanizmusuk hatályát kiterjesszék a közös minimális alkalmazási körbe nem tartozó ágazatokba irányuló külföldi befektetésekre. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy átvilágítási mechanizmusának hatályát a közös minimális alkalmazási körön túlra is kiterjeszti, az átvilágításnak meg kell felelnie e rendeletnek, feltéve, hogy e rendelet hatálya alá tartozik.

(21)

Az átvilágítási eljárások következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében helyénvaló meghatározni a tagállamok által végrehajtandó átvilágítási eljárások alapvető jellemzőit. Ezeknek a jellemzőknek ki kell terjedniük legalább az előzetes engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó ügyletek minimális körére, az átvilágítási eljárás előzetes vizsgálatra és részletes vizsgálatra való felosztására, az átvilágítás határidejére, egy nyilvános éves jelentésre, az átvilágítási határozattal érintett személyeket az ilyen határozattal szemben megillető jogorvoslat lehetőségére, valamint az átvilágító hatóságok azon képességére, hogy hatékonyan kezeljék a határozatoknak való meg nem felelésnek vagy azok kijátszásának eseteit. Az átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és nem tehetnek különbséget a harmadik országok között.

(22)

Az átvilágítási eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának fokozása érdekében az átvilágító hatóságoknak adott esetben és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a benyújtást végző személyt arról, hogy az említett benyújtás hiánytalan-e. Az említett információk megadása nem akadályozhatja meg az átvilágító hatóságot abban, hogy a benyújtás hiánytalanságának megerősítését követően további információkat kérjen vagy további kérdéseket tegyen fel, és nem sértheti az átvilágító hatóságok azon lehetőségét, hogy tájékoztassák a benyújtást végző személyt más fontos eljárási lépésekről.

(23)

Az átvilágító hatóság és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy figyelembe vegye az érdekelt felektől, köztük a gazdasági szereplőktől, a civil társadalmi szervezetektől és a szociális partnerektől – így például a szakszervezetektől – a külföldi befektetéssel kapcsolatban kapott releváns információkat. Az ilyen információk alapján a fogadó tagállam átvilágítási eljárást kezdeményezhet. E célból az átvilágító hatóságnak és a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat az elérhetőségi adatokat, amelyeken keresztül az érdekelt felek képesek bizalmas módon benyújtani a külföldi befektetésekre vonatkozó információkat.

(24)

A biztonság és a közrend Unió-szerte következetes és hatékony védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni az átvilágítási mechanizmusok alkalmazási körének minimális szintű harmonizációjáról. A tagállamok számára elő kell írni a külföldi befektetések átvilágítását, amennyiben az uniós célvállalkozás olyan ágazatokban vagy tevékenységi területeken aktív, amelyek különösen relevánsak a biztonság, a védelem, a demokratikus folyamatok integritása, az alapvető szolgáltatások rezilienciája vagy a létfontosságú társadalmi funkciók védelme szempontjából. Az átvilágítási mechanizmusok ilyen közös minimális alkalmazási körének megállapítása szükséges annak biztosításához, hogy a biztonságra vagy a közrendre valószínűsíthetően negatív hatást gyakorló külföldi befektetéseket attól függetlenül azonosítsák, hogy mely tagállamokban találhatók az uniós célvállalkozások, ezáltal erősítve az együttműködési mechanizmus hatékonyságát, ugyanakkor megőrizve a tagállamok nemzetbiztonsággal kapcsolatos kizárólagos felelősségét.

(25)

A közös minimális alkalmazási körnek ki kell terjednie az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletében felsorolt kettős felhasználású termékeket vagy a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) mellékletében felsorolt védelmi vonatkozású árukat és technológiákat fejlesztő, gyártó vagy forgalmazó uniós célvállalkozásokba történő külföldi befektetésekre, tekintettel a biztonság fenntartásához elengedhetetlen védelmi vonatkozású képességek, technológiák és szakismeret feletti ellenőrzés átadásával kapcsolatos eredendő kockázatokra. A közös minimális alkalmazási körnek ki kell terjednie a félvezetőket vagy kvantumtechnológiákat előállító, kutató vagy fejlesztő vagy bizonyos mesterségesintelligencia-technológiákat kutató vagy fejlesztő uniós célvállalkozásokba történő külföldi befektetésekre is, tekintettel stratégiai jelentőségükre és a biztonság szempontjából kritikus alkalmazások széles körében betöltött támogató szerepükre. Ezen túlmenően a tagállamoknak át kell világítaniuk az (EU) 2024/1252 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. mellékletének I. szakaszában felsorolt stratégiai fontosságú nyersanyagokhoz kapcsolódó bizonyos tevékenységeket – nevezetesen a feltárást, kitermelést, feldolgozást, újrafeldolgozást, hasznosítást vagy készletfelhalmozást – folytató uniós célvállalkozásokba irányuló külföldi befektetéseket. Az ilyen tevékenységek feletti külföldi ellenőrzés ellátási zavarok, stratégiai függőség vagy indokolatlan tőkeáttétel kockázatával járhat. Ezen túlmenően a tagállamoknak át kell világítaniuk az olyan uniós célvállalkozásokba irányuló külföldi befektetéseket, amelyek szavazónyilvántartási adatbázisokat, szavazórendszereket és egyéb releváns információs rendszereket tulajdonolnak, fejlesztenek vagy működtetnek. Emellett az egyes pénzügyi piaci infrastruktúrákba és rendszerszinten jelentős pénzügyi szervezetekbe – többek között a központi szerződő felekbe, a központi értéktárakba, a szabályozott piacok üzemeltetőibe, a központi bankoktól eltérő fizetési rendszerek üzemeltetőibe, más rendszerszinten jelentős intézményekbe és a speciális pénzügyi üzenetszolgáltatásokat nyújtó globális szolgáltatókba – történő külföldi befektetéseket is át kell világítani, tekintettel az említett infrastruktúrának és az említett szervezeteknek az uniós pénzügyi rendszer stabilitásában, integritásában és rezilienciájában betöltött központi szerepére, valamint figyelembe véve a megtakarítási és beruházási unió célkitűzéseit.

(26)

A közös minimális alkalmazási körnek ki kell terjednie a közlekedési, az energia- vagy a digitálisinfrastruktúra-ágazatban működő uniós célvállalkozásokba történő külföldi befektetésekre is, de csak annyiban, amennyiben azok a letelepedésük szerinti tagállam által végzett kockázatalapú, célzott értékelést követően kritikusnak minősülnek. Az értékelésnek az érintett uniós célvállalkozás által nyújtott alapvető szolgáltatások fényében figyelembe kell vennie a nemzetbiztonságot és a létfontosságú társadalmi funkciókat. A tagállamoknak meg kell őrizniük mérlegelési jogkörüket az említett ágazatokon belüli érintett jogalanyok kijelölése tekintetében, és adott esetben figyelembe kell venniük az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alapján elvégzett kockázatértékeléseket. A külföldi befektetők számára a kiszámíthatóság biztosítása érdekében a jogalanyok számára lehetővé kell tenni, hogy – szükség esetén az illetékes átvilágító hatósággal való kapcsolatfelvételt követően – megbizonyosodjanak arról, hogy e rendelet alkalmazásában kritikusnak minősülnek-e. Ezen túlmenően a tagállamoknak rendszeresen újra kell értékelniük, hogy mely uniós célvállalkozások tekintendők kritikusnak e rendelet alkalmazásában. Az értékelendő jogalanyok közé tartoznak például elsősorban az energiaágazatban: az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) meghatározott energiatároló létesítmények és az (EU) 2024/1788 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) értelmében vett földgázszállítási rendszerek üzemeltetői; másodsorban a közlekedési ágazatban: a 2009/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott repülőterek, beleértve az (EU) 2024/1679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) felsorolt törzshálózati repülőtereket és a repülőtereken található kiegészítő létesítményeket üzemeltető jogalanyokat, amennyiben ezek a létesítmények elengedhetetlenek az ilyen repülőterek működésének biztonsága és folytonossága szempontjából, az (EU) 2024/1679 rendeletben felsorolt törzshálózati kikötők vonatkozásában az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) meghatározott, kikötőket üzemeltető szervek, az (EU) 2017/352 rendeletben meghatározott kikötői szolgáltatók, valamint a törzshálózati kikötőkön belül tevékenykedő egyéb jogalanyok, amennyiben ezek az egyéb jogalanyok elengedhetetlenek az ilyen törzshálózati kikötők biztonságának és működésének folytonossága szempontjából; és harmadsorban a digitális infrastruktúra ágazatban: felhőszolgáltatók és nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói.

(27)

A biztonság és a közrend megfelelő védelme, valamint az együttműködési mechanizmus hatékonyságának biztosítása érdekében valamennyi tagállamnak el kell végeznie a közös minimális alkalmazási körbe tartozó külföldi befektetések előzetes átvilágítását. Az előzetes engedélyezési követelmény alapvető fontosságú, mivel a külföldi befektetésekhez kapcsolódó számos kockázat akkor valósul meg, amikor a külföldi befektető tényleges részesedést szerez az irányításban vagy ellenőrzésben, és a kockázat a külföldi befektetés lezárását követően nem kezelhető hatékonyan. Ez különösen igaz a közös minimális alkalmazási körbe tartozó külföldi befektetésekre, mivel az ilyen külföldi befektetések visszafordíthatatlan hozzáférést biztosíthatnának az érzékeny információkhoz, a kritikus technológiákhoz, az alapvető infrastruktúrához vagy a stratégiai eszközökhöz. Az utólagos beavatkozás ilyen körülmények között aránytalanul nagy terhet jelentene, és semmi esetre sem lenne hatékony a biztonság és a közrend megfelelő védelme szempontjából.

(28)

Zöldmezős beruházás akkor valósul meg, ha valamely külföldi befektető vagy valamely külföldi befektető uniós leányvállalata új létesítményeket hoz létre vagy új vállalkozást alapít az Unióban gazdasági tevékenység végzése céljából. A zöldmezős beruházásoknak e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. E rendelet azonban az említett befektetések tekintetében nem írhat elő előzetes engedélyezési követelményt. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek arról, hogy az ilyen befektetéseket bevonják-e átvilágítási mechanizmusaik hatálya alá.

(29)

Az (EU) 2019/452 rendeletben foglalt együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással és segítsék egymást, amikor az egyik tagállamban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés valószínűsíthetően hatást gyakorol más tagállamok biztonságára vagy közrendjére, vagy az uniós érdekű projektekre vagy programokra. Ez az együttműködési mechanizmus az eddigiekben nagyon hasznosnak bizonyult, ezért azt meg kell őrizni és e rendeletben meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a külföldi befektetésekre az egész Unióban egységesebb megközelítést alkalmazzanak.

(30)

Annak érdekében, hogy az együttműködési mechanizmus kizárólag azokra a külföldi befektetésekre összpontosítson, amelyek esetében a külföldi befektető vagy az uniós célvállalkozás jellemzői alapján valószínűsíthető a negatív biztonsági vagy közrendi hatás, helyénvaló a tagállami átvilágítás alatt álló külföldi befektetéseknek a tagállamok és a Bizottság felé történő bejelentésére vonatkozóan kockázatalapú feltételeket meghatározni. Különösen, ha egy külföldi befektető vagy uniós leányvállalata közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll, nagyobb a valószínűsége annak, hogy követi az adott harmadik ország politikai célkitűzéseit. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok bejelentsék az ilyen külföldi befektetők által végrehajtott külföldi befektetéseket, amennyiben azok az átvilágítási mechanizmusok közös minimális alkalmazási körébe tartoznak. Valamely harmadik ország kormánya által gyakorolt közvetlen vagy közvetett ellenőrzés számtalan módon megvalósulhat, és meghatározható többek között a tulajdonosi struktúra, a kormányzati finanszírozás, az egyedi irányítási megállapodások, így például az aranyrészvények, vagy a vezetői döntések befolyásolását célzó egyéb jellemzők alapján. Hasonlóképpen helyénvaló, hogy a tagállamok bejelentsék a közös minimális alkalmazási körbe tartozó külföldi befektetéseket, amennyiben a külföldi befektető olyan külföldi befektetésekben vett részt, amelyeket kockázatkezelő intézkedések alapján tiltottak vagy engedélyeztek, és amely intézkedéseknek érdemben vagy ismételten nem feleltek meg. Ezért a meg nem felelés egyszerű eljárási vagy formai esetei főszabály szerint nem vonnának maguk után bejelentési kötelezettséget. Hasonlóképpen, a tagállamoknak be kell jelenteniük azokat a külföldi befektetéseket, amelyek esetében úgy döntenek, hogy részletes vizsgálatot végeznek és az uniós célvállalkozás uniós érdekű projektekhez vagy programokhoz vagy más tagállamokhoz kapcsolódik. Ezen túlmenően, amennyiben valamely külföldi befektetés nem felel meg az együttműködési mechanizmuson keresztül történő bejelentéséhez előírt egyéb feltételeknek, de a külföldi befektetést átvilágító tagállam úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés legalább egy másik tagállamban negatív hatást gyakorolhat a biztonságra vagy a közrendre, értesítenie kell a többi tagállamot és a Bizottságot az adott külföldi befektetésről. Ez biztosítja, hogy minden olyan külföldi befektetést bejelentsenek az együttműködési mechanizmuson keresztül, amely negatív hatást gyakorolhat a biztonságra vagy a közrendre nézve, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy a fogadó tagállam mérlegelési jogkörrel rendelkezzen annak meghatározására, hogy teljesülnek-e a bejelentés feltételei. Ilyen esetben a bejelentő tagállamnak meg kell indokolnia az adott külföldi befektetés bejelentését.

(31)

Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében össze kell hangolni a határidőket és az eljárásokat, amikor kettő vagy több, ugyanazon nagyobb ügylethez kapcsolódó külföldi befektetést kettő vagy több tagállam világít át. Az ilyen több országot érintő ügyletek esetében a kérelmezőknek törekedniük kell arra, hogy az érintett tagállamokban ugyanazon a napon történjenek meg az egyes benyújtások. Az érintett tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az együttműködési mechanizmuson keresztül ugyanazon a napon tegyenek bejelentést az említett benyújtásokról. E több országot érintő ügyletek hatékony kezelése érdekében az érintett tagállamoknak az átvilágítási eljárás során mindvégig egyeztetniük kell egymással. Különösen azt kell megvitatniuk egymással és a Bizottsággal, ha egy tagállam ezt kéri, hogy be kell-e jelenteni a külföldi befektetéseket. Meg kell vitatniuk továbbá átvilágítási határozataikat, és törekedniük kell arra, hogy összehangolják eljárásaik időzítését, beleértve átvilágítási határozataik elfogadásának időpontját is. Amennyiben az érintett tagállamok kockázatkezelő intézkedésekhez kötötten kívánják engedélyezni a külföldi befektetést, meg kell vitatniuk, hogy a tervezett átvilágítási határozatok összeegyeztethetők-e egymással, és megfelelően kezelik-e az azonosított kockázatokat.

(32)

A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára és közrendjére gyakorolt valószínűsíthetően negatív hatás megfelelő azonosítása érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy észrevételeket nyújtsanak be, valamint a Bizottságnak arra, hogy véleményt adjon ki a fogadó tagállam számára, még akkor is, ha a fogadó tagállam az adott külföldi befektetést nem világítja át, vagy a külföldi befektetést átvilágította ugyan, de nem jelentette be az együttműködési mechanizmuson keresztül. A tagállamoknak az információkéréseket, a válaszokat és az észrevételeket egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeniük.

(33)

Azokban az esetekben is biztosítani kell a Bizottság számára a vélemény kiadásának lehetőségét, ha a biztonságra vagy a közrendre gyakorolt valószínűsíthetően negatív hatás olyan külföldi befektetésből ered, amelynek uniós célvállalkozása részes fele vagy résztvevője valamely, az Unió egésze számára kritikus fontosságú uniós érdekű programnak vagy projektnek. Az uniós érdekű projektekre vagy programokra kifejtett valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatást azonosító bizottsági véleményeket minden tagállamnak meg kell küldeni.

(34)

Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy valamennyi tagállamnak címzett véleményt adjon ki, ha úgy ítéli meg, hogy kettő vagy több külföldi befektetés együttes megvalósulása valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol a biztonságra vagy a közrendre. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha kettő vagy több külföldi befektetés hasonló jellemzőkkel rendelkezik, például ha a külföldi befektetések mögött egyetlen külföldi befektető, vagy kettő vagy több, hasonló kockázatot hordozó külföldi befektető áll, vagy ha ugyanarra a célvállalkozásra vagy infrastruktúrára – például a transzeurópai közlekedési, energetikai vagy kommunikációs infrastruktúrára – kettő vagy több külföldi befektetés irányul. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell vitatniuk a Bizottság által kiadott véleményben azonosított kockázatok Bizottság általi elemzését és e kockázatok kezelésének lehetséges módjait.

(35)

A tagállamok nem fogadhatnak el átvilágítási határozatot az észrevételekre és véleményekre vonatkozó határidők lejárta előtt, kivéve, ha biztonsági vagy közrendi érdekek – így például az uniós célvállalkozás csődjének elkerülése – korábbi határozatot tesznek szükségessé. Az ilyen kivételes körülményekről értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot, amelyeknek ekkor haladéktalanul be kell nyújtaniuk észrevételeiket, illetve haladéktalanul ki kell adnia véleményét.

(36)

A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére gyakorolt valószínűsíthetően negatív hatások megfelelő kezelése érdekében helyénvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek más tagállamoktól megfelelően megindokolt észrevételeket vagy a Bizottságtól véleményt kapnak, ezeket az észrevételeket és véleményt megfelelően figyelembe vegyék, akkor is, ha úgy ítélik meg, hogy a külföldi befektetés saját biztonságukat és közrendjüket nem érinti. Az említett tagállamnak szükség esetén egyeztetnie kell a Bizottsággal és az érintett tagállamokkal, és rendelkezésükre kell bocsátania határozatának rendelkező részét és főbb indokainak összefoglalását. Az említett összefoglalónak tartalmaznia kell, hogy a fogadó tagállam milyen mértékben vette figyelembe a tagállamok észrevételeit vagy a Bizottság véleményét, valamint adott esetben annak okait, hogy miért nem ért egyet a tagállamok észrevételeivel vagy a Bizottság véleményével. Ezen információk rendelkezésre bocsátása biztosítja, hogy a tagállamok elszámoltathatók legyenek azzal kapcsolatban, hogy miként veszik kellően figyelembe a más tagállamok vagy a Bizottság által felvetett aggályokat, tiszteletben tartva ugyanakkor az átvilágítási határozatok és az azokban foglalt bizalmas információk érzékeny jellegét.

(37)

Fontos figyelembe venni, hogy az együttműködési mechanizmuson keresztül be nem jelentett külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi kockázatot jelenthetnek. Ezért a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy legkésőbb a külföldi befektetés lezárását követő 15 hónapon belül kellően indokolt észrevételeket nyújtsanak be, illetve véleményt adjon ki a fogadó tagállamnak az együttműködési mechanizmuson keresztül be nem jelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban. Az együttműködési mechanizmus túlterhelésének elkerülése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak az észrevételek benyújtása, illetve a vélemények kiadása előtt ellenőrizniük kell, hogy a fogadó tagállam már megkezdte-e vagy befejezte-e a külföldi befektetés átvilágítását, és hogy szándékában áll-e az együttműködési mechanizmuson keresztül bejelenteni a külföldi befektetést. A fogadó tagállamnak kellően figyelembe kell vennie a többi tagállam észrevételeit és a Bizottság véleményét, és ennek alapján tájékoztatnia kell az észrevételeket benyújtó tagállamokat és a Bizottságot, ha nem szándékozik átvilágítani a külföldi befektetést. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a fogadó tagállam nem ért egyet az észrevételekben vagy a véleményben azonosított kockázatokkal. Hasonlóképpen, a fogadó tagállam jelezheti, hogy nem szándékozik átvilágítani a külföldi befektetést, mivel a külföldi befektetés nem tartozik átvilágítási mechanizmusának hatálya alá, vagy már átvilágították, bár ezeket a helyzeteket ideális esetben már az észrevételek benyújtása vagy a vélemény kiadása előtt tisztázni kell. Amennyiben a fogadó tagállam jelzi, hogy nem szándékozik átvilágítani a külföldi befektetést, az észrevételeket benyújtó tagállam vagy – amennyiben a Bizottság véleményt adott ki – a Bizottság kérésére találkozót kell szervezni. A Bizottságot akkor is meg kell hívni a találkozóra, ha nem adott ki véleményt. Az észrevételeket benyújtó tagállamok vagy a Bizottság különösen az azonosított kockázatok további ismertetése vagy megvitatása céljából kérhetnek ilyen találkozót. Amennyiben a találkozót követően és az észrevételeket benyújtó tagállamoktól vagy a Bizottságtól kapott további magyarázatok ellenére a fogadó tagállam úgy dönt, hogy nem világítja át a külföldi befektetést, erről tájékoztatnia kell az észrevételeket benyújtó tagállamokat és a Bizottságot, és írásbeli magyarázatot kell adnia számukra. Ez az írásbeli magyarázat átfedésben lehet a korábban – például a kért találkozón – megjelölt indokokkal.

(38)

Az együttműködési mechanizmus eredményességének biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság által e rendelet alkalmazásában létrehozott kapcsolattartó pontokat saját igazgatási struktúráikon belül kell megfelelő módon kijelölni. A kapcsolattartó pontoknak rendelkezniük kell az együttműködési mechanizmusból fakadó feladataik elvégzéséhez és a bizalmas adatok szabályszerű kezeléséhez szükséges képzett személyzettel és hatáskörökkel.

(39)

Az együttműködési mechanizmus eredményes működése érdekében a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmuson keresztül bejelentő tagállamnak elő kell írni, hogy bizonyos minimális információkat egységes formátumban bocsásson rendelkezésre. Ha valamely külföldi befektetést nem az együttműködési mechanizmuson keresztül jelentenek be, a fogadó tagállamtól elvárható, hogy legalább ugyanolyan minimális szintű információkkal szolgáljon. A Bizottság és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő információkat kérjenek a fogadó tagállamtól. A kiegészítő információkra vonatkozó kérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek benyújtásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kiadásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a fogadó tagállamra.

(40)

Annak biztosítása érdekében, hogy az együttműködés teljes körű és pontos információkon alapuljon, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy információkat kérjen a külföldi befektetőtől vagy a külföldi befektető ellenőrzési láncán vagy az uniós célvállalkozás ellenőrzési láncán belüli bármely más természetes vagy jogi személytől. Az információk minőségének biztosítása érdekében a fogadó tagállamoknak – amennyiben megalapozott kétségeik vannak az információk teljességét és pontosságát illetően – észszerű lépéseket kell tenniük az adott külföldi befektető vagy más természetes vagy jogi személy által rendelkezésükre bocsátott információk ellenőrzésére. A fogadó tagállamnak például azonosítania kell a nyilvánvaló ellentmondásokat és a nyilvánvalóan hamis, félrevezető vagy hiányzó információkat. Ha egy fogadó tagállam kivételesen legnagyobb igyekezete ellenére sem képes megszerezni a másik tagállam vagy a Bizottság által kért információkat, erről haladéktalanul értesítenie kell őket. Ilyen esetben a többi tagállam és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeiket, illetve véleményét a rendelkezésükre álló információkra alapozzák.

(41)

A fogadó tagállam és a Bizottság akadályokba ütközhet a releváns információk más tagállamok természetes vagy jogi személyeitől való összegyűjtése során. Ezért amennyiben egy bizonyos információ feltétlenül szükséges annak megállapításához, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a fogadó tagállam és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérjen egy másik tagállamot arra, hogy információkat gyűjtsön a területén lakóhellyel rendelkező természetes személytől vagy letelepedett jogi személytől. Ezen túlmenően a fogadó tagállam olyan helyzettel is szembesülhet, amikor két vagy több másik tagállamot kell felkérnie arra, hogy segítsen ezen információk összegyűjtésében, ami jelentős terhet jelenthet, különösen a korlátozottabb erőforrásokkal rendelkező tagállamok számára. Az információgyűjtéshez történő segítségnyújtás hatékonyságának növelése érdekében a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget ebben a folyamatban, és gyűjtse össze számára a szükséges információkat. Ugyanakkor annak a tagállamnak, amelynek területén az a természetes vagy jogi személy, akitől az információt kérik, lakóhellyel rendelkezik vagy letelepedett, képesnek kell lennie arra, hogy észszerű időn belül kifogást emeljen az eljárás ellen, vagy hogy saját maga felajánlja az információ rendelkezésre bocsátását. Az a lehetőség, hogy az adott tagállam kifogást emelhet, biztosítja, hogy a tagállamok továbbra is ellenőrzést gyakorolhassanak a területükön történő információgyűjtés felett. Ezért a Bizottságnak megfelelően tájékoztatnia kell az említett tagállamot, többek között arról, hogy a fogadó tagállam milyen információkat kér. A fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy egy másik tagállamtól kérje a szükséges információk összegyűjtését, vagy a Bizottságtól kérjen segítséget, attól függően, hogy egy adott helyzetben mit tart hatékonyabbnak vagy megfelelőbbnek. Az információkérés részeként az a természetes vagy jogi személy, akitől az információt kérik, akár közvetve is bizalmas információk birtokába juthat, például a tervezett külföldi befektetésre vonatkozóan. Ezért elő kell írni, hogy az ilyen természetes vagy jogi személy a hozzá beérkezett bizalmas információkat kizárólag az információkérés megválaszolására használja fel, és hogy azokat nem hozhatja nyilvánosságra.

(42)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az e rendelet alkalmazása keretében általuk szolgáltatott és kapott információknak az uniós joggal és a nemzeti joggal összhangban történő bizalmas kezelését. Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információnyújtás céljának megfelelően használhatók fel, beleértve az ilyen információknak az átvilágítási határozatok bírósági felülvizsgálata során történő felhasználását is. Ha az információk jogosulatlan közzététele sértené az Unió vagy egy vagy több tagállam érdekeit, az információk kibocsátójának az információkat az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban minősítenie kell. Az e rendelet alkalmazásával összefüggésben kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek megválaszolásakor a tagállamoknak és a Bizottságnak – a vizsgálatok érdekeinek védelme céljából – koordinált módon kell eljárniuk, és legalább az 1049/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (14) 4. cikkében meghatározott védett érdekek védelmének megfelelő szintű védelmet kell biztosítaniuk. A Bizottságnak – különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (15) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (16) foglaltaknak megfelelően – minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a bizalmas adatok védelme érdekében. Ezen túlmenően a tagállamoknak és a Bizottságnak minden olyan intézkedést meg kell hozniuk, amely szükséges az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodásnak (17) való megfeleléshez. Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatok a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem minősíthetők vissza, és a minősítés nem oldható fel. A hatóságoknak a nem minősített érzékeny információkat és a bizalmasan rendelkezésre bocsátott információkat ekként kell kezelniük. Az átvilágító hatóságnak lehetőséget kell biztosítania az információt szolgáltató szervezet számára annak jelzésére, hogy mely információkat tekint bizalmasnak. Ez történhet például a külföldi befektetés előzetes engedélyezésének kérelmezéséhez benyújtandó űrlapon.

(43)

A kommunikáció bizalmas jellegének és integritásának védelme érdekében a Bizottságnak olyan biztonságos és titkosított rendszert kell létrehoznia és fenntartania, amely megfelel a legmagasabb szintű adatvédelmi és biztonsági előírásoknak, és amely a biztonsági előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében nyomonkövetési és ellenőrzési képességeket is magában foglal. A tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet szerinti valamennyi lényegi kommunikáció e rendszeren keresztül továbbítható, kivéve ha az információ természete más eszközt kíván meg, mint például fizikai dokumentumok esetén. A tagállamok és a Bizottság közötti lényegi kommunikációnak ki kell terjednie különösen az együttműködési mechanizmuson keresztüli bejelentésekre, az észrevétel benyújtására vagy a vélemény kiadására irányuló szándékra vonatkozó információkra, a fogadó tagállamtól érkező információkérésekre, az e megkeresésekre adott válaszokra, észrevételekre és véleményekre, valamint a külföldi befektetés bejelentését követő lényeges új információkra. A biztonságos és titkosított rendszer létrehozása és használata nem érintheti az átvilágító hatóságok és a Bizottság közötti általános kommunikációt, amelynek továbbra is minden megfelelő eszközön keresztül lehetségesnek kell maradnia.

(44)

A külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos bejelentések biztonságos és hatékony benyújtásának és feldolgozásának biztosítása, valamint a kérelmet benyújtó természetes és jogi személyekre, és az átvilágítást végző hatóságokra háruló adminisztratív terhek enyhítése érdekében a Bizottságnak legalább kilenc tagállam kérésére létre kell hoznia egy online uniós portált (a továbbiakban: online uniós portál). Az online uniós portálnak egységes mechanizmust kell biztosítania a kérelmet benyújtó természetes és jogi személyek számára az ügyleteknek az átvilágító hatóságokhoz történő elektronikus benyújtásához. A rendszert a Bizottságnak úgy kell kialakítania, hogy felhasználóbarát legyen, és megfeleljen az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak és biztonsági előírásoknak. Az online uniós portált, amennyiben létrehozzák, csak az olyan tagállamokban megvalósuló külföldi befektetések esetében kell használni, amelyek ezt igénylik. Amennyiben egy tagállam az online uniós portálból való kimaradását kéri, az online uniós portál a továbbiakban nem használandó az adott tagállamban megvalósuló külföldi befektetések tekintetében, ám ez nem érinti az online uniós portálnak a többi érintett tagállam általi rendszeres használatát.

(45)

Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság biztonságos adatbázist hoz létre, amely információkat tartalmaz az együttműködési mechanizmuson keresztül 2020. október 12. óta bejelentett külföldi befektetésekről, valamint az átvilágítási mechanizmusok keretében végzett értékelések eredményéről. A tagállamoknak a nemzeti eljárás befejezését követően fel kell tölteniük a biztonságos adatbázisba a külföldi befektetésre vonatkozó meghatározott információkat, valamint további információkat is megadhatnak, beleértve adott esetben a kereskedelmi értékesítőktől – mint például a kockázatelemzést végző, vagy szankcióknak és az előírásoknak való megfelelést ellenőrző szolgáltatóktól – beszerzett és ellenőrzött releváns üzleti hírszerzési információkat. Helyénvaló, hogy az ilyen információkat az együttműködési mechanizmuson keresztül csak a felhasználásukat és közzétételüket szabályozó szerződéses megállapodások által megengedett mértékben osszák meg. A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy releváns információkat töltsenek fel a biztonságos adatbázisba azokról az esetekről, amikor a kockázatkezelő intézkedéseket jelentősen vagy ismételten nem tartották be, mivel ezek az információk relevánsak lehetnek annak meghatározása szempontjából, hogy más külföldi befektetéseket be kell-e jelenteni az együttműködési mechanizmuson keresztül, vagy valószínűsíthetően negatív hatást gyakorolnak-e a biztonságra vagy a közrendre.

(46)

A tagállamok és a Bizottság azon képességének javítása érdekében, hogy azonosítsák, értékeljék és kezeljék a külföldi befektetésekből eredő potenciális biztonsági vagy közrendi kockázatokat, fontos, hogy magas színvonalú üzleti hírszerzési képességekkel rendelkezzenek. Ennek a képességnek lehetővé kell tennie a releváns információk gyűjtését és elemzését, és ezáltal elő kell segítenie az összehangolt kockázatértékelést. Az (EU) 2024/2747 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18) létrehozott válsághelyzetekre való felkészültségi architektúra keretében a Bizottság kidolgozza e képesség elemeit. A Bizottság kiegészítheti az e rendelet szerinti együttműködési mechanizmust, amennyiben az (EU) 2024/2747 rendelet alapján gyűjtött, feldolgozott vagy elemzett információk potenciális biztonsági vagy közrendi kockázatokra vonatkoznak.

(47)

Ahhoz, hogy a külföldi befektetések átvilágítása Unió-szerte következetes módon történjen, alapvetően fontos, hogy a valószínűsíthető biztonsági vagy közrendi kockázatok értékelésének alapját az uniós szinten meghatározott egyes követelmények és kritériumok képezzék. Ezeknek a követelményeknek és kritériumoknak figyelembe kell venniük a külföldi befektetéssel kapcsolatos kockázatokat és a külföldi befektetővel kapcsolatos kockázatokat.

(48)

A külföldi befektetések nagyobb valószínűséggel jelentenek biztonsági vagy közrendi kockázatot, ha hatással lehetnek bizonyos, a biztonság vagy a létfontosságú társadalmi funkciók szempontjából kulcsfontosságú ágazatokra, eszközökre vagy tevékenységekre. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok és a Bizottság ezekre a lehetséges hatásokra összpontosítsanak annak meghatározásakor, hogy egy befektetés negatív hatást gyakorolhat-e a biztonságra vagy a közrendre. Különösen értékelniük kell a befektetésnek az (EU) 2022/2557 irányelvben meghatározott kritikus szervezetek biztonságára, integritására, rezilienciájára és működésére gyakorolt valószínűsíthetően negatív hatását, tekintettel az ilyen szervezetek által ellátott alapvető funkciókra és a zavarukból adódó következményekre. Ugyanez vonatkozik azokra a külföldi befektetésekre, amelyek befolyásolhatják a kritikus technológiák rendelkezésre állását, vagy a szellemi tulajdon vagy más immateriális javak, így például üzleti titkok, adatbázisok, algoritmusok és folyamatok védelmét és rendelkezésre állását, mivel az ilyen technológiák vagy eszközök kiszivárgása vagy hozzáférhetetlensége alááshatja a biztonságot. Ugyanilyen fontos, hogy a tagállamok és a Bizottság értékeljék, hogy egy külföldi befektetés milyen mértékben befolyásolhatja az élelmezésbiztonságot, a népegészségügyet – beleértve a kritikus fontosságú gyógyszerek biztosítását és rendelkezésre állását – vagy a kritikus inputok folyamatos biztosítását, valamint a katonai létesítmények és más érzékeny állami létesítmények biztonságát, tekintettel arra, hogy ezek az ágazatok és eszközök alapvető szerepet játszanak a társadalmi reziliencia megőrzésében és a létfontosságú szolgáltatások folytonosságában. A tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük a külföldi befektetések érzékeny információkra – többek között személyes adatokra – gyakorolt lehetséges hatásait is, különösen a nagy adathalmazok esetében, az ilyen adatokkal való visszaélés vagy azok stratégiai kihasználásának kockázata miatt. Emellett különös figyelmet kell fordítani azokra a külföldi befektetésekre, amelyek hatással lehetnek az uniós érdekű projektekre vagy programokra, amennyiben a zavarok vagy az indokolatlan befolyás határokon átnyúló következményekkel járhatnak az Unió egészére nézve. Végezetül az esetleges külföldi beavatkozással szembeni védelem érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük a külföldi befektetéseknek a tömegtájékoztatás szabadságára és sokszínűségére – többek között az online és közösségimédia-platformokra vagy azok kiegészítő elemeire –, továbbá az oktatási vagy rekreációs célokat szolgáló egyéb digitális és interaktív környezetekre gyakorolt lehetséges hatásait. Az egyértelműség céljából külön mellékletben kell meghatározni az uniós érdekű projekteket vagy programokat. Ebbe a körbe tartoznak a transzeurópai közlekedési, energiaipari és kommunikációs hálózatok, valamint a biztonság és a közrend szempontjából releváns kutatási-fejlesztési tevékenységet finanszírozó programok. Az e rendelet szerinti kockázatértékelések szempontjából releváns technológiai területek jegyzékét és a kritikus fontosságú gyógyszerek jegyzékét külön mellékletekben kell meghatározni.

(49)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a külföldi befektetés hátterét és körülményeit is figyelembe kell venniük. Ide tartozik különösen az, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető tényleges tulajdonosa, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél tekintetében valószínűsíthető-e, hogy harmadik ország politikai céljai érdekében jár el, vagy elősegíti egy harmadik ország katonai képességének fejlesztését, továbbá hogy a külföldi befektetést az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének támogatására használja-e fel. Az ilyen súlyos jogsértések komoly zavart okozhatnak a külkapcsolatokban vagy a nemzetek békés egymás mellett élésében, és ezáltal hatással lehetnek a tagállamok biztonságára. Kockázati tényezőnek minősülhetnek továbbá az olyan körülmények, mint az engedélyezés kérelmezésének korábbi elutasítása vagy a kockázatkezelő intézkedéseknek való meg nem felelés, a biztonságot vagy a közrendet negatívan befolyásoló tevékenységekben való korábbi részvétel, jogellenes vagy bűnözői tevékenységek, beleértve az EUSZ 29. cikke és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések megkerülését is, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti rendszerében jelentős stratégiai hiányosságokkal rendelkezőként azonosított harmadik országban való letelepedés, az információk hírszerzési célú megosztására vonatkozó jogi kötelezettség vagy az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet, és ezért ezeket értékelni kell. Emellett a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell vizsgálniuk, hogy a külföldi befektető közvetítőként szolgálhat-e egy harmadik ország kormánya vagy nem állami szereplője számára ahhoz, hogy közvetett módon befolyást szerezzen és gyakoroljon az uniós célvállalkozásra. Az ilyen befolyás túlmutathat a vállalati struktúrákon vagy a társasági jog más eszközein keresztül gyakorolt befolyáson, és azt természetes személyek, így például a befektető részvényesei vagy igazgatósági tagjai révén is bármilyen módon gyakorolhatják. Ez kiterjed az informális eszközökre is, beleértve a személyes kapcsolatok kihasználását, a személyes vagy politikai nyomásgyakorlást, valamint a fenyegetések és más manipulatív vagy megtévesztő gyakorlatok alkalmazását.

(50)

Ha a fogadó tagállam úgy ítéli meg, hogy valamely külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol a biztonságra vagy a közrendre, akkor helyénvaló előírni a fogadó tagállam számára, hogy az említett kockázat kezelésére vonatkozóan megfelelő intézkedéseket hozzon, amennyiben rendelkezésre állnak megfelelő intézkedések, kellően figyelembe véve a többi tagállam által benyújtott bármely észrevételt és a Bizottság által kiadott véleményt. A külföldi befektetés megtiltása vagy visszavonása csak kivételes esetekben lehet indokolt, akkor, ha a kockázatkezelő vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló, az átvilágítási mechanizmuson kívüli intézkedések nem elegendőek a negatív biztonsági vagy közrendi hatás kezeléséhez.

(51)

Az együttműködési mechanizmus végrehajtásának támogatása és a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének előmozdítása érdekében az (EU) 2019/452 rendeletben említett, a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoportot meg kell tartani, és feladatait e rendelettel összhangban aktualizálni kell.

(52)

A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy együttműködjenek a hasonlóan gondolkodó harmadik országok felelős hatóságaival a külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi szempontok alapján történő átvilágításával kapcsolatban. Az ilyen igazgatási együttműködést annak érdekében kell folytatni, hogy megerősödjön a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló tagállami keretek, valamint a tagállamok és a Bizottság által e rendelet alapján folytatott együttműködés eredményessége. Lehetővé kell tenni, hogy ez az együttműködés magában foglalhassa az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a technikai és kapacitásépítési törekvések támogatását. Az említett együttműködéssel összefüggésben a Bizottság ösztönzi a befektetésátvilágítási mechanizmusok harmadik országok, különösen az uniós tagjelölt országok és az Unió szomszédságában lévő országok általi létrehozatalát. A Bizottság nyomon követi a harmadik országok átvilágítási mechanizmusaival kapcsolatos fejleményeket. A Bizottságot tájékoztatni kell a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokról, amennyiben azok a befektetések átvilágításával kapcsolatos rendszerszintű problémákkal függnek össze.

(53)

A külföldi befektetők előtti átláthatóság fokozása érdekében a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhető jegyzéket kell vezetnie az összes átvilágítási mechanizmusról. Továbbá, amennyiben a nemzeti jog még nem rendelkezik erről, a tagállamoknak részletes iránymutatást kell közzétenniük és naprakészen tartaniuk az átvilágítási mechanizmusuk alkalmazási köréről, a bejelentési kötelezettségek küszöbértékeiről és kiváltó okairól, valamint az alkalmazandó határidőkről és eljárási szabályokról.

(54)

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot átvilágítási mechanizmusaikról és azok bármely módosításáról. A tagállamoknak éves jelentést kell közzétenniük átvilágítási mechanizmusuk alkalmazásáról, a releváns jogalkotási fejleményekről és az átvilágító hatóság tevékenységeiről, beleértve az átvilágított ügyletekre vonatkozó összesített és anonimizált adatokat.

(55)

A Bizottságnak éves jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, és azt be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az átláthatóság érdekében ezt a jelentést nyilvánosságra is kell hozni. Az éves jelentésnek többek között a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott bizalmas jelentéseken kell alapulnia, és megfelelő módon tiszteletben kell tartania bizonyos információk bizalmassága megőrzésének szükségességét, különösen, ha az adatok nyilvánosságra hozatala hatást gyakorolhat az Unió biztonságára vagy közrendjére, vagy alááshatja konkrét ügyletek anonimitását. Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az Unióba irányuló külföldi befektetések tendenciáiról és számadatairól, a tagállamokban bekövetkező releváns jogalkotási fejleményekről, valamint a nemzetközi együttműködési törekvésekről.

(56)

A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak. A tagállami kapcsolattartó pontoknak és más tagállami szervezeteknek a személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell kezelniük. A Bizottságnak a személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) összhangban kell kezelnie. A befektetések átvilágítása céljából kezelt dokumentumok és egyéb információforrások személyes adatokat tartalmazhatnak. Az említett adatok magukban foglalhatják a célvállalkozásokban befektető természetes személyek nevét, a befektető vagy célvállalkozás irányításában részt vevő természetes személyek nevét és kapcsolattartási adatait, valamint a kapcsolattartó pontok működtetésében részt vevő személyek nevét és beosztását. A tagállamok minden egyes illetékes nemzeti hatósága és a Bizottság egyénileg felelős a személyes adatoknak az együttműködési mechanizmus alkalmazása során történő kezeléséért.

(57)

Az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2024. március 15-én véleményt nyilvánított. A Bizottságot és a tagállamokat a személyes adatok kezelése tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelet és az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett közös adatkezelőknek kell tekinteni. 2022. április 28-án a Bizottság és az (EU) 2019/452 rendelet szerinti együttműködési mechanizmusban részt vevő tagállami képviselők vagy hatóságok közös adatkezelési megállapodást írtak alá, amely megfelel ennek a rendeletnek. Ezért a Bizottságnak és a mechanizmusban részt vevő tagállami képviselőknek vagy hatóságoknak fenn kell tartaniuk az említett közös adatkezelési megállapodást, amelyet e rendelet tekintetében is továbbra is alkalmazni kell, és e célból a közös adatkezelési megállapodásban szereplő, az (EU) 2019/452 rendelet rendelkezéseire való hivatkozásokat az e rendelet megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásokként kell értelmezni. Az európai adatvédelmi biztos 13/2024. sz. véleményének figyelembevétele mellett közös adatmegőrzési időszakok meghatározása nem lenne helyénvaló, mivel e rendelet csak az átvilágítási mechanizmusok minimumkövetelményeit határozza meg, és mivel egyes tagállamok még csak most kezdték meg átvilágítási mechanizmusaik kidolgozását.

(58)

A Bizottságnak e rendelet hatálybalépését követően négy év és hat hónapon belül, majd azt követően ötévente értékelnie kell e rendelet érvényesülését és eredményességét, és erről jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentésnek elemeznie kell az Unióba irányuló külföldi befektetések alakulását, valamint értékelnie kell, hogy e rendelet mennyiben járul hozzá az Unió gazdasági biztonságához. Azt is értékelnie kell, hogy indokolt-e az átvilágítási mechanizmusok közös minimális hatályának módosítása, többek között a kritikus fontosságú gyógyszereket gyártó vagy azokra vonatkozó forgalombahozatali engedéllyel rendelkező uniós célvállalkozásokra irányuló külföldi befektetések tekintetében. Emellett az említett jelentésnek értékelnie kell a médiaszolgáltatásokba történő külföldi befektetésekhez kapcsolódó kockázatokat és azok kezelésének legjobb módját. A jelentésnek tartalmaznia kell egy arra vonatkozó értékelést is, hogy szükséges-e e rendelet módosítása. Ha a jelentés e rendelet módosítására irányuló javaslatot tartalmaz, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy ahhoz jogalkotási javaslatot csatoljon.

(59)

E rendelet Unió és a tagállamok általi végrehajtásának meg kell felelnie a biztonsági vagy közrendi megfontoláson alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozóan a Kereskedelmi Világszervezet megállapodásaiban (21), beleértve a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (22) (GATS) XIV. cikkének a) pontjában és XIV. bis cikkében foglalt követelményeknek. E rendelet végrehajtásának összhangban kell állnia továbbá a más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei, valamint az olyan kereskedelmi és beruházási szabályozási keretekben vállalt kötelezettségekkel, amelyekhez az Unió vagy a tagállamok csatlakoztak.

(60)

Ha valamely külföldi befektetés a 139/2004/EK tanácsi rendelet (23) hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet alkalmazása nem sértheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését koherens módon kell alkalmazni. Annyiban, amennyiben a két rendelet hatálya átfedi egymást, az e rendeletben meghatározott átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti jogos érdekek fogalmát koherens módon, az ezen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek az uniós jog általános elveivel és más rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül kell értelmezni.

(61)

Ez a rendelet nem érintheti a pénzügyi ágazatbeli befolyásoló részesedések szerzésének prudenciális értékelésére vonatkozóan a 2009/138/EK (24), a 2013/36/EU (25) és a 2014/65/EU (26) európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt uniós szabályokat, amelyek egy különálló, konkrét célkitűzéssel bíró eljárást képeznek.

(62)

E rendeletet az uniós jogban meghatározott más bejelentési és engedélyezési eljárásokkal összhangban és azok sérelme nélkül kell alkalmazni. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az együttműködési mechanizmus keretében a tagállamok által bejelentett információkat felhasználja az uniós jog alkalmazásának felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása során, az EUSZ 17. cikkével összhangban.

(63)

A projekteket vagy programokat létrehozó uniós jogi aktusok elfogadásának vagy módosításának figyelembevétele, a kockázatértékelések szempontjából releváns technológiai területek jegyzékének kiigazítása, valamint a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékének összeállítását előíró jogi aktusok elfogadásának figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek és azok mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Az e rendelet vonatkozó mellékletében meghatározott projekt- és programjegyzéknek a biztonsági vagy közrendi szempontból különös fontosságú kritikus infrastruktúra, kritikus technológia vagy kritikus jelentőségű inputok fejlesztésére, fenntartására vagy beszerzésére irányuló, az uniós jog által létrehozott projekteket és programokat kell lefednie. Az e rendelet vonatkozó mellékletében meghatározott, a kockázatértékelések szempontjából releváns technológiai területek jegyzékének tartalmaznia kell azokat a területeket, ahol egy külföldi befektetés egynél több tagállam biztonságát vagy közrendjét érintheti egy olyan uniós célvállalkozáson keresztül, amely nem résztvevője az uniós érdekű projekteknek és programoknak, és finanszírozást sem kap azok keretében. A kritikus fontosságú gyógyszerek tekintetében fontos, hogy amikor a Bizottság az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerek uniós szintű engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökségre irányadó szabályok megállapításáról, az 1394/2007/EK (27) és az 536/2014/EU rendelet (28) módosításáról, valamint a 141/2000/EK (29), a 726/2004/EK (30) és az 1901/2006/EK rendelet (31) hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet alapján elfogadott végrehajtási jogi aktussal létrehozza a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékét, naprakésszé kell tenni a tagállamok és a Bizottság által annak meghatározásakor figyelembe veendő kritikus fontosságú gyógyszerekre való hivatkozást, hogy egy külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, és fel kell váltani azt a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékére és annak későbbi módosításaira való hivatkozással, és a vonatkozó mellékletet el kell hagyni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (32) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(64)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, különösen a külföldi befektetésekre vonatkozó információk szolgáltatásához használandó űrlap, a biztonságos és titkosított rendszer és az online uniós portál működésére vonatkozó szabályok, a nemzeti átvilágítási mechanizmusok keretében végzett értékelések eredményére vonatkozó biztonságos adatbázissal kapcsolatban a tagállamoknak nyújtott technikai iránymutatás, valamint a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó éves jelentéshez használandó űrlap tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (33) megfelelően kell gyakorolni.

(65)

Az arányosság elvével összhangban az annak biztosítására irányuló alapvető célkitűzés elérése érdekében, hogy az Unióba irányuló külföldi befektetések ne gyakoroljanak negatív hatást a biztonságra vagy a közrendre, szükséges és célszerű szabályokat megállapítani a tagállamok területén megvalósuló külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő, tagállamok általi átvilágításának uniós keretére, valamint egy olyan együttműködési mechanizmusra vonatkozóan, amely lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság számára a külföldi befektetésekre vonatkozó releváns információk cseréjét, a biztonságra vagy a közrendre gyakorolt lehetséges hatásuk értékelését és a lehetséges aggályok azonosítását. Az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

(66)

Az (EU) 2019/452 rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a szervezeteknek elegendő idejük legyen felkészülni a végrehajtásra, e rendelet alkalmazását a hatálybalépésének napjától számított 18 hónappal kell megkezdeni. A jogbiztonság, valamint a tagállamok és a Bizottság között a külföldi befektetések átvilágítása terén folytatott zökkenőmentes együttműködés biztosítása érdekében, továbbá figyelembe véve a külföldi befektetők jogos elvárásait, helyénvaló, hogy az (EU) 2019/452 rendelet továbbra is alkalmazandó legyen az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján átvilágítás alatt álló vagy addig lezárt közvetlen külföldi befektetésekre. Ez magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a tagállamok, illetve a Bizottság az (EU) 2019/452 rendelet 7. cikkének (8) bekezdése alapján észrevételeket nyújtsanak be, illetve véleményt adjon ki. Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a közvetlen külföldi befektetésekre, amelyekre az (EU) 2019/452 rendelet továbbra is alkalmazandó. E rendelet nem alkalmazandó továbbá az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján átvilágítás alatt álló egyéb külföldi befektetésekre, például az olyan Unión belüli befektetésekre, amelyek a nemzeti jog alapján már átvilágítás alatt állnak. Hasonlóképpen helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a külföldi befektetésekre, amelyeket e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig lezárnak,