(1)

Az 1999/105/EK tanácsi irányelv (3) szabályokat állapít meg az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazási célú előállítására, valamint forgalmazására vonatkozóan.

(2)

Az Unió szárazföldi területének mintegy 45 %-át erdők borítják, amelyek sokoldalú, így társadalmi, gazdasági, környezeti, ökológiai és kulturális szerepet töltenek be. Többek között, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló szakpolitika szempontjából az erdők egyik elsődleges funkciója a szénelnyelés. Ahhoz, hogy az erdők betölthessék mindezen szerepüket, elengedhetetlenek a kiváló minőségű, az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes, változatos, származásazonosított erdészeti szaporítóanyagok.

(3)

Tekintettel a tudományos és szakmai ismeretek fejlődésére, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó minősítési rendszere (a továbbiakban: az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer) szabályainak és előírásainak aktualizálására, a fenntarthatósággal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos új uniós szakpolitikai prioritásokra és különösen a Bizottságnak „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményére, valamint az 1999/105/EK irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatokra, az említett irányelvet új jogi aktussal kell felváltani. Az új szabályok egységes uniós alkalmazásának biztosítása érdekében az említett jogi aktusnak formáját tekintve rendeletnek kell lennie.

(4)

Az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer ösztönözni hivatott az olyan magok, növényi részek és növények előállítását és felhasználását, amelyeket az erdészeti szaporítóanyagok kiváló minőségét és rendelkezésre állását biztosító módon gyűjtöttek be, dolgoztak fel és forgalmaznak. Az erdők hosszú növekedési ciklusai, az erdőtelepítés költségei és az erdészeti beruházások hosszú távú jellege miatt alapvetően fontos, hogy az erdészeti szakszemélyzet teljes mértékben megbízható információkhoz jusson a felhasznált erdészeti szaporítóanyagok eredetéről és genetikai jellemzőiről. Az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer minősítéssel és nyomonkövethetőséggel elégíti ki ezt az igényt. Az említett rendszer fontos szerepet játszik annak elősegítésében, hogy a világ erdői alkalmazkodjanak a változó éghajlati viszonyokhoz. A hangsúly a fajokon belüli nagy fokú genetikai sokféleség biztosításán és a fajok sokféleségének megőrzésén van, aminek többek között az erdőterületeken belüli diverzifikálás révén kell megvalósulnia. Így megmarad és javul az erdők alkalmazkodóképessége egy terület fákkal történő jövőbeli újratelepítése (újraerdősítés) és új erdők létrehozása (erdőtelepítés) tekintetében. Újraerdősítésre a fenntartható erdőgazdálkodás részeként, illetve akkor lehet szükség, ha egy meglévő erdő egyes részeit szélsőséges időjárási események, erdőtüzek, betegségek, károsítók vagy más katasztrófák sújtották.

(5)

Az európai zöld megállapodással a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos kihívások leküzdése iránt. Az említett megállapodás arra irányul, hogy egy fenntarthatóbb jövő biztosítása érdekében átalakuljon az Unió gazdasága. Az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására vonatkozó uniós szabályoknak összhangban kell lenniük a klímasemlegesség elérését célzó uniós keretet létrehozó (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4), valamint az európai zöld megállapodás három végrehajtási stratégiájával, amelyeket „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: uniós biodiverzitási stratégia), „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. február 24-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: uniós alkalmazkodási stratégia) és „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia” című, 2021. július 16-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: uniós erdőstratégia) ismertet.

(6)

Az (EU) 2021/1119 rendelet előírja az érintett uniós intézmények és a tagállamok számára, hogy folyamatosan haladjanak előre az alkalmazkodóképesség fokozása, a reziliencia megerősítése és az éghajlatváltozással szembeni kiszolgáltatottság csökkentése terén. Az uniós alkalmazkodási stratégia egyik célja ezért az, hogy mielőbb javuljon az Unió éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképessége, mégpedig többek között az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok módosítása révén. Az uniós jognak ösztönöznie kell az erdészeti szaporítóanyagok Unió-szerte történő előállítását és forgalmazását.

(7)

Az uniós erdőstratégia fő célkitűzései a hatékony erdőtelepítés, valamint az erdők megóvása és helyreállítása az Unióban. E célok megvalósítása hozzá fog járulni a szén-dioxid-elnyelés növeléséhez, az erdőtüzek előfordulásának és kiterjedésének csökkentéséhez, valamint a bioökonómia előmozdításához, a biológiai sokféleségnek kedvező ökológiai elvek teljeskörű tiszteletben tartása mellett. Az erdők helyreállítása és a fenntartható erdőgazdálkodás megerősítése elengedhetetlen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az erdők rezilienciájának biztosításához. E tekintetben az uniós erdőstratégia megállapítja, hogy az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához és az erdők éghajlati károk utáni helyreállításához nagy mennyiségű, megfelelő erdészeti szaporítóanyagra lesz szükség. Ezzel összefüggésben erőfeszítéseket kell tenni az erdészeti genetikai erőforrások biztosítására és fenntartható használatára, hiszen ez az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliensebb erdőgazdálkodás záloga. Emellett erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy fokozni lehessen az ilyen erdészeti szaporítóanyagok előállítását és rendelkezésre állását, hogy jobb tájékoztatást lehessen nyújtani arról, hogy adott erdészeti szaporítóanyagok mennyire alkalmasak a vetés vagy ültetés tervezett helye szerinti terület sajátos éghajlati és ökológiai viszonyai szempontjából, továbbá hogy fokozni lehessen az ilyen erdészeti szaporítóanyagok együttműködésen alapuló előállítását és nemzeti határokon átnyúló szállítását az Unióban.

(8)

Az uniós biodiverzitási stratégia azt hivatott biztosítani, hogy a biológiai sokféleség az Unióban 2030-ra a helyreállítás útjára lépjen. E stratégia értelmében az uniós jog keretében prioritásként kell kezelni a fajok sokféleségének megőrzését, és biztosítani kell a nagy fokú genetikai sokféleséget az erdészeti szaporítóanyagok fajain és tételein belül az olyan, kiváló minőségű és genetikailag változatos, származásazonosított erdészeti szaporítóanyagokkal való ellátás előmozdítása érdekében, amelyek alkalmazkodnak vagy alkalmazkodni képesek a jelenlegi és a jövőben várható éghajlati viszonyokhoz. Az erdők biológiai sokféleségének – így az egyes fafajok genetikai sokféleségének – megóvása és javítása elengedhetetlen a fenntartható erdőgazdálkodáshoz és az erdészeti genetikai erőforrások megőrzéséhez, és ezáltal az erdők éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítéséhez.

(9)

A kérdéskör hosszú távra mutató, határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, mivel a vegetációs zónák már megfigyelhető északra húzódása az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentősen felgyorsul. Ezért e rendelet azon követelménye, amely szerint tájékoztatást kell nyújtani azokról a területekről, ahol az erdészeti szaporítóanyag alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, rendkívül hasznos eszközt jelent az erdészeti szakszemélyzet számára. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni ilyen területek (a továbbiakban: telepítési területek) kijelölését.

(10)

Az 1999/105/EK irányelv az erdészeti szaporítóanyagokat az Unió egésze vagy egy része tekintetében erdészeti célok szempontjából fennálló jelentőségük szerint határozza meg, de nem nevezi meg egyértelműen ezeket az erdészeti célokat. Az egyértelműség érdekében e rendelet hatályának megállapításakor fel kell sorolni azokat a célokat, amelyek tekintetében fontos a kiváló minőségű erdészeti szaporítóanyagok használata. Erdészeti szaporítóanyagok előállíthatók erdőtelepítés, újraerdősítés, erdőterület-diverzifikálás, valamint egyéb faültetés és direktvetés céljából való használatra, az alábbi célok közül egy vagy több érdekében: többcélú erdőgazdálkodás, fa-, bioanyag-, biomassza- és egyéb erdészeti termékek előállítása, valamint az erdészeti genetikai erőforrások megőrzése.

(11)

Az agrárerdészetet azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel az a precíziós mezőgazdasággal, a biogazdálkodással, az agroökológiával és az alacsony intenzitású állandó gyepterületekkel együtt azon számos mezőgazdasági gyakorlat egyikének minősül, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a tájképi elemek védelméhez. Az agrárerdészeti elemeket és különösen a sövényeket olyan, nem termelési célú mezőgazdasági elemekként ismerik el, amelyek védik a mezőgazdasági területeket, így ezek az elemek olyan célkitűzéseket és célokat is lefednek, amelyek túlmutatnak az e rendeletben meghatározott célkitűzéseken és célokon.

(12)

Kutatások kimutatták, hogy rendkívül fontos a szaporítóanyag-forrást azon konkrét cél alapján értékelni és engedélyezni, amelyre az erdészeti szaporítóanyagot használni fogják. Ezenkívül a kiváló minőségű erdészeti szaporítóanyag megfelelő helyen történő elvetése és ültetése pozitív hatással van arra a célra, amelyre az erdészeti szaporítóanyagot használják. A megfelelő helyen történő elvetés és ültetés azt jelenti, hogy az erdészeti szaporítóanyag a genetikáját és fenotípusát tekintve is megfelelő az adott terület szempontjából, ideértve a területre vonatkozó éghajlati előrejelzéseket is.

(13)

A törzsültetvény engedélyezésekor az illetékes hatóságoknak különbséget kell tenniük az autochton és az őshonos magforrások, illetve az autochton és az őshonos állományok között. A vállalkozók számára lehetővé kell tenni, hogy ezt a különbségtételt a vállalkozói dokumentumban is érvényre juttassák.

(14)

Annak érdekében, hogy a megnövekedett keresletre reagálva elegendő mennyiségű erdészeti szaporítóanyag álljon rendelkezésre, meg kell szüntetni minden olyan tényleges vagy potenciális kereskedelmi akadályt, amely gátolhatja az erdészeti szaporítóanyagok Unión belüli szabad mozgását. Ez csak akkor valósítható meg, ha az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó uniós szabályok a lehető legmagasabb szintű normákat írják elő.

(15)

Az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazási célú előállítására, valamint forgalmazására vonatkozó uniós szabályoknak figyelembe kell venniük a gyakorlati igényeket, és e szabályoknak csak bizonyos, e rendelet célkitűzései szempontjából fontos fajokra és azok hibridjeire szabad vonatkozniuk. E fajokat fel kell sorolni e rendeletben.

(16)

E rendelet célja, hogy segítse a reziliens erdők fenntartását és reziliens erdők létrehozását, az erdei ökoszisztémák helyreállítását, ökoszisztéma-szolgáltatásaik támogatását és más faültetések megvalósítását. Ez mindenekelőtt kiváló minőségű erdészeti szaporítóanyagok fenntartható előállításával, valamint forgalmazásával és nyomonkövethetőségével érhető el, továbbá annak biztosításával, hogy a felhasználók az erdészeti szaporítóanyagok megvásárlása előtt tájékoztatást kapjanak az adott törzsültetvény elhelyezkedése szerinti sajátos éghajlati és ökológiai viszonyokról.

(17)

Annak biztosítása érdekében, hogy a minősített erdészeti szaporítóanyagok alkalmazkodjanak a vetési vagy ültetési terület sajátos éghajlati és ökológiai viszonyaihoz, az illetékes hatóságoknak a törzsültetvény engedélyezési eljárása során értékelniük kell a törzsültetvény fenntarthatósági jellemzőit. Ezeknek a fenntarthatósági jellemzőknek ki kell terjedniük a törzsültetvénynek a sajátos éghajlati és ökológiai viszonyokhoz – így többek között a származási régióban uralkodó biotikus és abiotikus tényezőkhöz – való alkalmazkodására, valamint a károsítókkal, illetve az előállítási helyére jellemző kedvezőtlen éghajlati és területi viszonyokkal szembeni rezilienciájára vagy toleranciájára.

(18)

Az erdészeti szaporítóanyagok lehető legjobb minőségének biztosítása érdekében azokat csak nemzeti jegyzékben nyilvántartásba vett törzsültetvényekből szabad betakarítani. Az erdészeti szaporítóanyagok kiváló minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani a törzsültetvényből származó erdészeti szaporítóanyagok betakarítására és begyűjtésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok felügyelni tudják a betakarítást és begyűjtést, a vállalkozóknak előzetesen értesíteniük kell őket betakarítási és gyűjtési szándékukról.

(19)

Az illetékes hatóságoknak értékelniük és engedélyezniük kell a törzsültetvényeket. Az engedélyezett törzsültetvényt egyedi nyilvántartási hivatkozással és az engedélyezési egységre való hivatkozással kell a nemzeti jegyzékben nyilvántartásba venni.

(20)

Annak érdekében azonban, hogy szélsőséges időjárási és éghajlati körülmények esetén nagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani a „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok tekintetében, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság jóváhagyását követően felhatalmazzák a vállalkozókat az említett kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvények bizonyos fajok tekintetében történő engedélyezésére.

(21)

A tudományos és szakmai ismeretek, valamint az alkalmazandó nemzetközi standardok fejlődésének figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a biokémiai és molekuláris technikák alkalmazása kiegészítő módszerként része legyen a törzsültetvények engedélyezési eljárásának.

(22)

Annak érdekében, hogy az Unió egészében hatékonyan át lehessen tekinteni és átláthatóvá lehessen tenni a szaporítóanyagok előállítását és forgalmazását, minden tagállamnak elektronikus formában létre kell hoznia, közzé kell tennie és naprakészen kell tartania a különböző fajok és hibridjeik adott tagállam területén engedélyezett törzsültetvényeinek nemzeti jegyzékét.

(23)

Ugyanezen okból helyénvaló, hogy a Bizottság elektronikus formában közzétegye az erdészeti szaporítóanyagok előállításához engedélyezett törzsültetvények uniós jegyzékét az egyes tagállamok által rendelkezésre bocsátott nemzeti jegyzékek alapján. Az említett uniós jegyzéknek információkat kell tartalmaznia a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó vagy abból álló törzsültetvényekről, beleértve az egyes új génkezelési technikákkal előállítottakat is.

(24)

Az illetékes hatóságoknak alap származási igazolványt kell kiállítaniuk minden, engedélyezett törzsültetvényből származó erdészeti szaporítóanyagra vonatkozóan. Az alap származási igazolványnak lehetővé kell tennie az erdészeti szaporítóanyagok azonosítását, tájékoztatást kell adnia az eredetükről, és úgy a felhasználók, mint a hatósági ellenőrzésért felelős illetékes hatóságok számára a legmegfelelőbb adatokat kell tartalmaznia. Lehetővé kell tenni az alap származási igazolvány elektronikus formában történő kiállítását.

(25)

Minden tagállamnak létre kell hoznia és naprakészen kell tartania a kiadott alap származási igazolványok nemzeti jegyzékét, és azt a Bizottság és az összes többi tagállam illetékes nemzeti hatóságai rendelkezésére kell bocsátania.

(26)

Csak az engedélyezett törzsültetvényből származó erdészeti szaporítóanyagok minősítése és forgalmazása engedélyezhető. Az illetékes hatóságoknak „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” minősítéssel kell ellátniuk az erdészeti szaporítóanyagokat, és azokat az említett kategóriákra való hivatkozással kell forgalmazni. Az átláthatóság biztosítása, a vállalkozók számára Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a belső piac integritásának a megőrzése érdekében az erdészeti szaporítóanyagok „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” kategóriájára egységes előállítási és forgalmazási követelményeknek kell vonatkozniuk.

(27)

Az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését célzó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvény különbözik az erdészeti szaporítóanyagok kereskedelmi célú előállítására szánt törzsültetvénytől, mivel a törzsültetvények e két típusára eltérő kiválasztási kritériumok vonatkoznak. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a vállalkozókat bizonyos feltételek mellett felhatalmazzák az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését célzó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvények engedélyezésére. A felhatalmazott vállalkozóknak az ilyen törzsültetvényeket az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban, az engedélyezési egységre való hivatkozással kell engedélyezniük, és az említett engedélyezési egység adatait közölniük kell az illetékes hatósággal. Az ilyen törzsültetvények nemzeti jegyzékbe való felvételére vonatkozó határozatot az érintett tagállam illetékes hatóságának kell meghoznia.

(28)

A „származásazonosított” kategória az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásához szükséges minimumkövetelmény, mivel az e kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvény tekintetében alig vagy egyáltalán nem kerül sor fenotípus alapján végzett szelekcióra. A nyomonkövethetőség biztosítása érdekében a vállalkozónak rögzítenie kell azon törzsültetvény elhelyezkedését, amelyből erdészeti szaporítóanyagot gyűjtenek be, vagyis a törzsültetvény származási helyét. A törzsültetvény eredetét, amennyiben ismert, fel kell tüntetni. Ez összhangban van az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszerrel és az 1999/105/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatokkal.

(29)

Az 1999/105/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján, és figyelembe véve az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszert, az illetékes hatóságnak értékelnie kell a „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvényeket. Az említett értékelésnek az adott törzsültetvény jellemzőinek megfigyelésén kell alapulnia, és figyelembe kell vennie az adott törzsültetvényből származó erdészeti szaporítóanyag felhasználásának konkrét célját. Biztosítani kell e kategória általános minőségét. A szaporítóanyag-forrás populációnak legalább bizonyos mértékben egységesnek kell lennie.

(30)

A „kiemelt” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag előállításához a vállalkozónak ki kell választania a törzsültetvény azon összetevőit, amelyeket egyéni szinten felhasználnak a keresztezési tervben, tekintettel azok kiemelkedő jellemzőire, például a fahozam vagy a helyi éghajlati és ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodás tekintetében. Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell ezen összetevők összetételét és az azokra vonatkozóan javasolt keresztezési tervet, a területi elrendezést, az izolációs feltételeket és a törzsültetvény elhelyezkedését. Ez fontos az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszernek megfelelően alkalmazandó nemzetközi standardokkal való harmonizáció, valamint az 1999/105/EK irányelv végrehajtása során nyert tapasztalatok figyelembevétele érdekében.

(31)

A „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvényre a lehető legszigorúbb követelményeket kell alkalmazni. Az erdészeti szaporítóanyag jobb minőségét egy – vagy lehetőleg több – jóváhagyott vagy előre kiválasztott standardra való hivatkozás útján kell értékelni. A vállalkozónak ezeket a standardokat az alapján kell kiválasztania, hogy a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagot milyen célra fogják használni. A törzsültetvény összetevőinek kiválasztását követően összehasonlító vizsgálattal kell igazolni az erdészeti szaporítóanyag jobb minőségét a standardéhoz képest, vagy a törzsültetvény genetikai összetevőinek értékelésével kell megbecsülni azt. Az illetékes hatóságot be kell vonni e folyamatba. Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell a törzsültetvény engedélyezését célzó kísérleti kialakítást és vizsgálatokat, ellenőriznie kell a vállalkozó által benyújtott nyilvántartási adatokat, és jóvá kell hagynia vagy az erdészeti szaporítóanyag jobb minőségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit, vagy a genetikai értékelést. Az illetékes hatóságnak e feladat ellátása során törekednie kell az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszernek megfelelően alkalmazandó nemzetközi standardokkal és más alkalmazandó nemzetközi standardokkal való harmonizációra, és figyelembe kell vennie az 1999/105/EK irányelv végrehajtása során nyert tapasztalatokat.

(32)

A „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvény vizsgálata átlagosan 10 évet vesz igénybe. Az e kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok gyorsabb piacra jutásának biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy – amíg a törzsültetvény vizsgálata folyamatban van – legfeljebb 10 éves időtartamra ideiglenesen engedélyezzék ezeket a törzsültetvényeket. Az említett engedély csak akkor adható meg, ha a genetikai értékelés vagy az összehasonlító vizsgálatok előzetes eredményei azt mutatják, hogy az adott törzsültetvény a vizsgálatok befejezésekor eleget fog tenni e rendelet követelményeinek. Az engedélyezés megfelelőségének biztosítása érdekében az említett eredményeket legkésőbb 10 év elteltével felül kell vizsgálni.

(33)

Hatósági címkével kell igazolni, hogy a forgalmazott erdészeti szaporítóanyag megfelel a „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” kategóriákra vonatkozó követelményeknek. A forgalmazás vagy közvetlen felhasználás előtt – a hatósági címke kiállításáig – a betakarított erdészeti szaporítóanyagokat a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében ideiglenes címkével kell ellátni.

(34)

A hatósági címke mellett a vállalkozóknak vállalkozói dokumentumot is ki kell állítaniuk. Ennek tartalmaznia kell a hatósági címkén szereplő valamennyi információt, valamint a kiegészítő információkat. Erre azért van szükség, hogy a felhasználót a lehető legátfogóbb módon lehessen tájékoztatni az erdészeti szaporítóanyagról, és az említett információt a leghatékonyabb módon lehessen rögzíteni.

(35)

Géntechnológiával módosított erdészeti szaporítóanyagok csak akkor forgalmazhatók, ha az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságosak, termesztésük a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) vagy az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerint engedélyezett, és ha az adott erdészeti szaporítóanyag a „vizsgált” kategóriába tartozik. Az egyes új génkezelési technikákkal nyert erdészeti szaporítóanyagok csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az (EU) 2026/1388 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) követelményeinek, és ha az adott erdészeti szaporítóanyagok a „vizsgált” kategóriába tartoznak.

(36)

A hatósági címkének tartalmaznia kell az olyan törzsültetvényre vonatkozó információkat, amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll, beleértve az egyes új génkezelési technikákkal előállított, géntechnológiával módosított szervezetet is.

(37)

A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében bizonyos követelményeket kell megállapítani egyrészről a vállalkozók azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítsák az erdészeti szaporítóanyagok nyomonkövethetőségét és azonosítását, másrészről azért, hogy a vállalkozókat hatósági ellenőrzéseknek vessék alá. Mielőtt megbízást kapnak arra, hogy az illetékes hatóság hatósági felügyelete mellett elvégezzék az erdészeti szaporítóanyagok előállításához és forgalmazásához szükséges valamennyi tevékenységet vagy egyes tevékenységeket, a vállalkozóknak rendelkezniük kell az illetékes hatóság felhatalmazásával. Szabályokat kell megállapítani e felhatalmazás megadására, visszavonására vagy módosítására, valamint az illetékes hatóságok által végzett hatósági felügyeletre vonatkozóan.

(38)

Különösen, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazzák a vállalkozókat arra, hogy hatósági felügyelet mellett kinyomtassák a hatósági címkét az erdészeti szaporítóanyagok bizonyos fajai és kategóriái esetében. Ez nagyobb rugalmasságot fog biztosítani a vállalkozók számára az erdészeti szaporítóanyag későbbi forgalmazása tekintetében. Helyénvaló azonban, hogy a vállalkozók csak akkor kezdhessék meg a hatósági címke kiállítását és nyomtatását, ha megállapítást nyert, hogy az erdészeti szaporítóanyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek. Erre a felhatalmazásra a hatósági címke hivatalos jellege miatt van szükség, és azért, mert az erdészeti szaporítóanyag felhasználói számára a lehető legmagasabb minőségi standardokat kell biztosítani.

(39)

Amennyiben bizonyos fajok és hibridjeik nem tartoznak az e rendeletben foglalt intézkedések hatálya alá, a tagállamok e fajokra és hibridekre, valamint saját területükre vonatkozóan egyenértékű, szigorúbb vagy kevésbé szigorú intézkedéseket hozhatnak.

(40)

Az erdészeti szaporítóanyagok előállításának és forgalmazásának átláthatósága és hatékonyabb ellenőrzése érdekében a vállalkozókat be kell jegyezni a tagállamok által az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően létrehozott nyilvántartásokba. Erre a vállalkozók hivatalos nyilvántartásának megfelelő működése és a kettős nyilvántartásba vétel elkerülése érdekében van szükség. Azok a vállalkozók, akikre e rendelet alkalmazandó, nagyrészt a vállalkozók (EU) 2016/2031 rendelet szerinti hatósági nyilvántartásának hatálya alá tartoznak.

(41)

Az erdészeti szaporítóanyagok átadása előtt a vállalkozóknak meg kell könnyíteniük az erdészeti szaporítóanyagok potenciális felhasználói számára az erdészeti szaporítóanyagok sajátos éghajlati és ökológiai viszonyoknak való megfelelésére vonatkozóan rendelkezésre álló információkhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy a felhasználók kiválaszthassák a tervezett helyszínen történő tervezett felhasználás szempontjából legmegfelelőbb erdészeti szaporítóanyagot.

(42)

A „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvény esetében a tagállamoknak az érintett fajok tekintetében ki kell jelölniük a származási régiókat, hogy azonosítani lehessen azokat a kielégítően egységes ökológiai feltételekkel rendelkező területeket vagy területcsoportokat, ahol hasonló fenotípusú vagy genetikai jellemzőket mutató törzsültetvények találhatók. Erre azért van szükség, mert az adott törzsültetvényből előállított erdészeti szaporítóanyagokat e származási régiókra hivatkozva fogják forgalmazni.

(43)

Rendelkezéseket kell megállapítani egy vagy több fafajra vonatkozó készenléti tervek kidolgozására és naprakészen tartására vonatkozóan: e terveket a tagállamok alakíthatják ki annak biztosítása érdekében, hogy felkészültek legyenek, és képesek legyenek biztosítani a szélsőséges időjárási események, erdőtüzek, betegségek, károsítók, katasztrófák vagy bármely más kedvezőtlen esemény által érintett területek újraerdősítéséhez szükséges erdészeti szaporítóanyagokkal való megfelelő ellátást. Szabályokat kell megállapítani a készenléti tervek tartalmára vonatkozóan, hogy proaktívan és hatékonyan lehessen fellépni ilyen kockázatok felmerülése esetén. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a készenléti tervek tartalmát hozzáigazítsák a területükön fennálló sajátos éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. E lehetőségeknek tükrözniük kell azokat az általános felkészültségi intézkedéseket is, amelyeket a tagállamok önkéntes alapon hoznak az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (9) létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus keretében.

(44)

Nyomonkövethetőségük érdekében az erdészeti szaporítóanyagokat az előállítás és a forgalmazás valamennyi szakaszában tételenként elkülönítve kell tartani és egyértelműen meg kell jelölni az egyedi engedélyezési egységre való hivatkozással, valamint az alap származási igazolványra való hivatkozással is, amint azt kiállították. Az átláthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében az erdészeti szaporítóanyagok minden egyes tételét a tételkóddal, valamint az alap származási igazolvány kiállításától kezdődően az alap származási igazolvány kódjával kell azonosítani.

(45)

Csak bizonyos minőségi előírásoknak megfelelő magok forgalmazhatók. Ezeket csak zárt és lezárt csomagolásban szabad címkézni és forgalmazni, lehetővé téve helyes azonosításukat, minőségük és nyomonkövethetőségük biztosítását, valamint a csalás elkerülését.

(46)

Azokban az időszakokban, amikor átmeneti nehézségekbe ütközik bizonyos fajok erdészeti szaporítóanyagainak elegendő mennyiségben történő betakarítása, bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a kevésbé szigorú minőségi követelményeknek megfelelő törzsültetvények vagy erdészeti szaporítóanyagok ideiglenes engedélyezését. Ezeknek a kevésbé szigorú követelményeknek ki kell terjedniük az erdészeti szaporítóanyagok különböző kategóriáinak előállítására vagy forgalmazására szánt, kevésbé szigorú minőségi követelményeknek megfelelő törzsültetvény engedélyezésére. Erre azért van szükség, hogy a kedvezőtlen körülmények által érintett területeken rugalmas megközelítést lehessen alkalmazni, és elkerülhetők legyenek az erdészeti szaporítóanyagok belső piacának zavarai.

(47)

Az erdészeti szaporítóanyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzésének Unió-szerte történő harmonizálása érdekében szabályokat kell megállapítani az ilyen feladatokért felelős illetékes hatóságok kijelölésére és a rájuk vonatkozó követelményekre, valamint az ilyen feladatok elvégzésére és esetleges átruházására vonatkozóan.

(48)

A Bizottság szakértőit fel kell jogosítani arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok alkalmazásának, valamint a nemzeti ellenőrzési rendszerek és illetékes hatóságok működésének ellenőrzése céljából a tagállamokban ellenőrzéseket – köztük auditokat – végezzenek.

(49)

A megfelelő ügyintézés elvének érvényesülése és a közbizalom megőrzése érdekében az illetékes hatóságoknak magas szintű átláthatóság mellett kell elvégezniük a hatósági ellenőrzéseket. E célból – többek között az interneten való közzététel révén – hozzáférhetővé kell tenniük a nyilvánosság számára a hatósági ellenőrzések megszervezésére és elvégzésére vonatkozó releváns információkat, ideértve adott esetben a hatósági ellenőrzések típusát és számát, a meg nem felelés eseteit, a meghozott intézkedéseket és a kiszabott szankciókat.

(50)

Erdészeti szaporítóanyagok harmadik országokból történő behozatalára csak akkor kerülhet sor, ha megállapítást nyer, hogy megfelelnek az Unióban előállított és forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó követelményekkel egyenértékű követelményeknek. Ez annak biztosításához szükséges, hogy az importált erdészeti szaporítóanyagok ugyanolyan minőségűek legyenek, mint az Unióban előállított erdészeti szaporítóanyagok. Ez a megközelítés nemcsak azt fogja biztosítani, hogy az importált erdészeti szaporítóanyagok megfeleljenek az uniós standardoknak, hanem azt is, hogy hozzájáruljanak a genetikai sokféleséghez és a fenntarthatósághoz.

(51)

Szélsőséges időjárási és éghajlati viszonyok esetén előfordulhat, hogy egy vagy több tagállamban az erdészeti szaporítóanyagok olyan hiánya merül fel, amelyet a többi tagállam vagy azok a harmadik országok, amelyek esetében elismerték az egyenértékű követelményeknek való megfelelést, nem tudnak kezelni. Ezért ezekben a kivételes esetekben az érintett tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni erdészeti szaporítóanyagok ideiglenes behozatalát olyan harmadik országokból, amelyek esetében nem került sor az egyenértékű követelményeknek való megfelelés elismerésére. E feltételek értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállamok sajátos szükségleteit is, például az érintett erdészeti szaporítóanyagok eredetét és genetikai jellemzőit.

(52)

Amennyiben az erdészeti szaporítóanyagot harmadik országból hozzák be az Unióba, az érintett vállalkozónak a hatósági ellenőrzések (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján létrehozott információkezelési rendszerén (IMSOC) keresztül előzetesen tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságot az erdészeti szaporítóanyag behozataláról. Emellett az importált erdészeti szaporítóanyagokhoz mellékelni kell a származási harmadik ország által kiállított OECD-igazolványt vagy egy azzal egyenértékű hatósági okiratot, valamint az adott erdészeti szaporítóanyag adatait tartalmazó nyilvántartási adatokat, amelyeket az adott harmadik országbeli vállalkozó bocsát rendelkezésre. Az erdészeti szaporítóanyagot OECD-címkével vagy azzal egyenértékű hatósági címkével kell ellátni, mivel ez szükséges ahhoz, hogy az erdészeti szaporítóanyag felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, és az illetékes hatóságok könnyebben elvégezhessék a vonatkozó hatósági ellenőrzéseket.

(53)

E rendelet hatásának nyomon követése és annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse a bevezetett intézkedéseket, a tagállamoknak ötévente jelentést kell tenniük a minősített erdészeti szaporítóanyagok kategóriánkénti éves mennyiségéről, az elfogadott készenléti tervek számáról, a rendelkezésre álló és releváns weboldalakról és ültetési útmutatókról, valamint a harmadik országokból importált erdészeti szaporítóanyagok nemzetségenkénti és fajonkénti mennyiségéről, a kiszabott szankciókról és a nyilvántartásba vett vállalkozók számáról.

(54)

E rendeletnek az ökológiai változásokhoz és különösen a fafajok és elterjedési területük éghajlatváltozás miatti változásához való hozzáigazítása, valamint a tudományos vagy szakmai ismeretek fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő módosítására vonatkozóan, hogy fafajokat vesz fel, illetve töröl az e rendelet hatálya alá tartozó fajok jegyzékébe, illetve jegyzékéből, attól függően, hogy megfelelnek-e vagy már nem felelnek meg bizonyos kritériumoknak.

(55)

A tudományos és szakmai ismeretek, valamint az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer és más alkalmazandó nemzetközi standardok fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvények engedélyezésére vonatkozó követelményeknek, valamint azon kategóriáknak a módosítása tekintetében, amelyek alapján a különböző típusú törzsültetvényekből származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazhatók.

(56)

A tudományos vagy szakmai ismeretek fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy kiegészítse e rendeletet azáltal, hogy követelményeket állapít meg az e rendelet hatálya alá tartozó fafajok olyan vetőmagegységeire, amelyek nem e fafajok hibridjeiből származnak; az ilyen fajok és hibridjeik növényi részeire; a gyökeres vagy gyökér nélküli szárdugványokkal szaporított Populus spp.-re vonatkozó külső minőségi előírásokra; az e rendelet hatálya alá tartozó fafajok és hibridjeik ültetési anyagára, valamint a különleges ökológiai-éghajlati viszonyokkal rendelkező régiókban a végső felhasználók számára forgalmazandó ültetési anyagokra vonatkozóan.

(57)

Az egyértelműség, valamint a készenléti tervek kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos harmonizált megközelítés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon elemek meghatározása tekintetében, amelyeket bele lehet foglalni az e rendelet szerinti készenléti tervekbe.

(58)

A vállalkozók felhatalmazására és az illetékes hatóságok általi hatósági felügyeletre vonatkozó rendszer hitelességének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a felhatalmazásra vonatkozó kérelem vállalkozók általi benyújtására, valamint az alkalmazandó követelményeknek való megfelelés megerősítésére irányuló eljárás meghatározása tekintetében.

(59)

A „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közlemény céljának – vagyis annak, hogy a digitális technológiákra való átállás a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja – a megvalósítása, és a szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos technikai fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet kiegészítése céljából az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon szabályok meghatározása tekintetében, amelyek egyrészt a törzsültetvények engedélyezésére és az erdészeti szaporítóanyagok előállítására vonatkozó követelmények ellenőrzésével kapcsolatos olyan főbb tevékenységek digitális nyilvántartását érintik, amelyek alap származási igazolványok, hatósági címkék és vállalkozói dokumentumok kiállítását eredményezik, másrészt pedig egy, az összes tagállamot és a Bizottságot összekötő központi platform létrehozását.

(60)

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (11) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, szakértőik pedig rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(61)

Az arányos megközelítés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a vetőmagok kis mennyiségben történő forgalmazása során bizonyos követelmények ne teljesüljenek. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak meghatározása tekintetében, hogy az egyes fajok esetében mi minősül olyan kis mennyiségnek, ami lehetővé teszi a bizonyos forgalmazási követelmények alóli felmentést.

(62)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az engedéllyel rendelkező vállalkozók helyesen és koherens módon végezzék az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését célzó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvények engedélyezését, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az annak értékelésére vonatkozó egyedi feltételekkel kapcsolatban, hogy a vállalkozók jogosultak-e arra, hogy felhatalmazást kapjanak törzsültetvények engedélyezésére, valamint az engedélyezési egység adatainak az illetékes hatósággal való közlésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatban.

(63)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint az erdészeti szaporítóanyagokkal való általános ellátás terén felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egy vagy több tagállam arra történő felhatalmazása tekintetében, hogy ideiglenesen engedélyezzék az e rendeletben meghatározottaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő erdészeti szaporítóanyagok, vagy az e rendeletben meghatározottaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő törzsültetvényből származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazását.

(64)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint az alap származási igazolványok felismerhetőségének és használatának megkönnyítése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alap származási igazolvány tartalmának és mintájának elfogadása, valamint a következőkre vonatkozó szabályok meghatározása tekintetében: a pontos és megbízható alap származási igazolványok kiállítását és a csalás kockázatának megelőzését biztosító mechanizmusok és technikai rendelkezések; az alap származási igazolványok visszavonásakor és a csereigazolványok kiállításakor követendő eljárások; az alap származási igazolványok hiteles másolatának készítése, valamint az elektronikus igazolványok kiállítása és az elektronikus aláírások alkalmazása.

(65)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó címkézés és tájékoztatás harmonizált keretének biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni arra vonatkozóan, hogy az erdészeti szaporítóanyagok összes kategóriája vagy meghatározott kategóriái tekintetében meghatározza a hatósági címke és a vállalkozói dokumentum formátumát, méretét, alakját és színét. A szín meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer szabályait és előírásait. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a színekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását.

(66)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozó ágazat digitalizálásával kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az elektronikus alap származási igazolványok, elektronikus hatósági címkék és elektronikus vállalkozói dokumentumok kiállítására vonatkozó technikai rendelkezések meghatározása tekintetében.

(67)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint a „származásazonosított” kategóriába tartozó törzsültetvények vállalkozók általi engedélyezésének biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az ilyen engedélyek bizonyos feltételek mellett történő megadása tekintetében.

(68)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt törzsültetvények ideiglenes engedélyezésére vonatkozó eltérés helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az erdészeti szaporítóanyagok egységei maximális számának, valamint az ilyen engedély által érintett terület maximális nagyságának a meghatározása tekintetében.

(69)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az e rendeletben a törzsültetvények értékelése és engedélyezése, valamint az erdészeti szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása tekintetében előírt követelmények jobb alternatíváinak keresésére irányuló ideiglenes kísérletek szervezésére vonatkozó döntés tekintetében.

(70)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében – lehetővé téve ugyanakkor az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására vonatkozó nemzeti vagy regionális megközelítések végrehajtását, emellett pedig az érintett erdészeti szaporítóanyagok minőségének javítása, a környezet védelme, illetve a biológiai sokféleség védelméhez és az erdei ökoszisztémák helyreállításához való hozzájárulás céljából – a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy bizonyos feltételek mellett felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy szigorúbb vagy további követelményeket fogadjanak el a törzsültetvények engedélyezése és az erdészeti szaporítóanyagok előállítása tekintetében, korlátozzák a „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt törzsültetvény engedélyezését, vagy a területük egészén vagy egy részén megtiltsák meghatározott erdészeti szaporítóanyagok vetési vagy ültetési céllal történő forgalmazását a végfelhasználó számára, amennyiben az adott erdészeti szaporítóanyagok nem felelnek meg az érintett tagállam erdészeti ökológiai viszonyainak és a vonatkozó céloknak.

(71)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak megállapítása céljából, hogy a harmadik országban előállított, meghatározott nemzetségekhez, fajokhoz vagy kategóriákhoz tartozó erdészeti szaporítóanyagok és adott esetben meghatározott típusú törzsültetvényekből vagy meghatározott származási régióból származó erdészeti szaporítóanyagok megfelelnek-e az Unióban előállított és forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra alkalmazandó követelményekkel egyenértékű követelményeknek.

(72)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy meghatározzon bizonyos, az egységes gyakorlati rendelkezésekre vonatkozó szabályokat az erdészeti szaporítóanyagokra alkalmazandó szabályoknak való megfelelést vizsgáló hatósági ellenőrzések elvégzése tekintetében.

(73)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tagállamok által a Bizottság részére a következőkkel kapcsolatban benyújtandó jelentések – beleértve a digitális benyújtást és feldolgozást is – technikai formátumának meghatározása tekintetében: a minősített erdészeti szaporítóanyagok kategóriánkénti éves mennyisége, az elfogadott készenléti tervek száma, a rendelkezésre álló és releváns weboldalak és ültetési útmutatók, a harmadik országokból importált erdészeti szaporítóanyagok nemzetségenkénti és fajonkénti mennyisége, a szankciók és a nyilvántartásba vett vállalkozók száma.

(74)

Az e rendelettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(75)

Az Unió egész területén kizárólag egészséges erdészeti szaporítóanyagok forgalmazását szabad engedélyezni. Az e rendelettel összhangban forgalmazott erdészeti szaporítóanyagoknak meg kell felelniük továbbá az (EU) 2016/2031 rendelet uniós zárlati károsítókra, védett zónás zárlati károsítókra és uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítókra vonatkozó releváns rendelkezéseiben megállapított vagy előírt szabályoknak, valamint az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedéseknek.

(76)

A minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók olyan károsítók, amelyek nem tartoznak az (EU) 2016/2031 rendelet hatálya alá. A minőséget hátrányosan befolyásoló károsítók előfordulhatnak az erdészeti szaporítóanyagok előállítása során, valamint akkor, ha az erdészeti szaporítóanyagot hosszú ideig túlzott nedvesség vagy páratartalom mellett tárolják. Ezért azok a forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokon olyan alacsony mértékben lehetnek csak jelen, hogy az ne legyen káros hatással e szaporítóanyagok minőségére.

(77)

Az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályok és a növényútlevelekről szóló (EU) 2016/2031 rendelet szabályai közötti összhang javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az erdészeti szaporítóanyag hatósági címkéjét a növényútlevéllel kombinálják.

(78)

Az erdészeti szaporítóanyagok ágazatának sajátosságai miatt helyénvaló, hogy ez a rendelet saját rendelkezéseket határozzon meg az erdészeti szaporítóanyagok hatósági ellenőrzésére vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy az erdészeti szaporítóanyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket a tagállamokban következetesen alkalmazzák, továbbá annak céljából, hogy szinergiák jöjjenek létre a hasonló ágazatokban – különösen a növényegészségügy ágazatában – végzett hatósági ellenőrzések rendszerével, és hogy a tagállamok felhasználhassák a meglévő eszközöket, például az IMSOC-ot az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére, e rendelet hatósági ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseit szükség esetén az (EU) 2017/625 rendelet releváns rendelkezéseit kiegészítve kell alkalmazni.

(79)

Az e rendelet szerinti feladatok ellátásával megbízott tagállami illetékes hatóságok lehetnek egyúttal az (EU) 2017/625 rendelet 4. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságok is, amelyeknek következésképpen a feladata más területeken a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek megszervezése.

(80)

Az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(81)

A jogbiztonság és az átláthatóság érdekében az 1999/105/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(82)

mivel e rendelet célját, nevezetesen az erdészeti szaporítóanyagok előállításával és forgalmazásával kapcsolatos összehangolt megközelítés biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés hatása, összetettsége és nemzetközi hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. E tekintetben e rendelet szükség esetén eltéréseket vagy különleges követelményeket vezet be az erdészeti szaporítóanyagok bizonyos típusaira és a vállalkozókra vonatkozóan.

(83)

Tekintettel az illetékes hatóságok és az érintett vállalkozók számára az e rendeletben meghatározott új követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges időre és erőforrásokra, e rendeletet 2031. július 17-től kell alkalmazni.

(84)

Az erdészeti szaporítóanyagok Unión belüli előállításában és forgalmazásában bekövetkező zavarok elkerülése érdekében az 1999/105/EK irányelvvel vagy a nemzeti szabályokkal összhangban 2031. július 17. előtt előállított erdészeti szaporítóanyagok tekintetében lehetővé kell tenni, hogy azokat a készletek kimerüléséig továbbra is forgalmazzák. Ugyanezen okból lehetővé kell tenni, hogy az 1999/105/EK irányelvnek megfelelően előállított erdészeti szaporítóanyagokat továbbra is forgalmazzák az említett irányelv alapján kiállított alap származási igazolvánnyal,