EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.11.19.

COM(2025) 836 final

2025/0359(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2024/1689 és az (EU) 2018/1139 rendeletnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag)

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2025) 836}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az „Egyszerűbb és gyorsabb Európa” című közleményében 1 a Bizottság bejelentette, hogy elkötelezett egy ambiciózus program mellett, amely olyan előretekintő, innovatív szakpolitikákat mozdít elő, amelyek erősítik az Európai Unió (EU) versenyképességét, és enyhítik az emberekre, a vállalkozásokra és a közigazgatásra nehezedő szabályozási terheket, miközben továbbra is a legmagasabb színvonalon mozdítják elő az Unió értékeit.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet, amely 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: MI-rendelet) Unió-szerte létrehozza a megbízható és emberközpontú mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) egységes piacát. A rendelet célja, hogy előmozdítsa az innovációt és az MI elterjedését, miközben biztosítja az egészség, a biztonság és az alapvető jogok – többek között a demokrácia és a jogállamiság – magas szintű védelmét.

Az MI-rendelet több szakaszban lép hatályba, és 2027. augusztus 2-ig valamennyi szabály alkalmazandóvá válik. Az elfogadhatatlan kockázatot jelentő MI-gyakorlatok tilalma és az általános célú MI-modellekkel kapcsolatos kötelezettségek már jelenleg is alkalmazandók. A legtöbb rendelkezés azonban csak 2026. augusztus 2-ától vagy 2027. augusztus 2-ától alkalmazandó – ilyenek különösen a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezések. Ezek a rendelkezések részletes követelményeket tartalmaznak az adatkormányzásra, az átláthatóságra, a dokumentációra, az emberi felügyeletre és a stabilitásra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacon forgalomba hozott MI-rendszerek biztonságosak, átláthatóak és megbízhatóak legyenek.

A Bizottság elkötelezte magát a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály egyértelmű, egyszerű és innovációbarát végrehajtása mellett, az „MI-kontinens” cselekvési tervben 2 és a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiában 3 meghatározottak szerint. Az olyan kezdeményezések, mint az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre vonatkozó gyakorlati kódex, a bizottsági iránymutatások és sablonok, a mesterséges intelligenciára vonatkozó paktum és az MI-rendelet ügyfélszolgálatának elindítása egyértelműsítik az alkalmazandó szabályokat és e szabályok alkalmazásának támogatását. Konkrétabban: az a weboldal, amelyen keresztül az MI-rendelet ügyfélszolgálatát biztosítják, egységes információs platformot 4 kínál az érdekelt felek számára az MI-rendeletben való eligazodáshoz rendelkezésre álló valamennyi forrásról, beleértve az iránymutatásokat, a nemzeti hatóságokat és támogatási kezdeményezéseket, a webináriumokat és a harmonizált szabványokat. Ezek az erőfeszítések folytatódnak majd, valamint további iránymutatások és digitális eszközök előkészítése zajlik.

A már alkalmazandó rendelkezések végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve a Bizottság számos konzultációt tartott, többek között nyilvános konzultációt az MI-rendelet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lehetséges kihívások azonosítása érdekében, véleményezési felhívást tett közzé a digitális omnibusz csomag előkészítése céljából, olyan tényellenőrzést végzett, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy közvetlenül megosszák végrehajtási tapasztalataikat, valamint egy kkv-panelt szervezett az MI-rendelet végrehajtásával kapcsolatos sajátos szükségleteik azonosítására.

Ezek a konzultációk olyan végrehajtási kihívásokat tárnak fel, amelyek veszélyeztethetik az MI-rendelet kulcsfontosságú rendelkezéseinek tényleges hatálybalépését. Ilyen kihívás például az illetékes nemzeti hatóságok és a megfelelőségértékelő szervezetek késedelmes kijelölése, valamint az MI-rendelet nagy kockázattal kapcsolatos követelményeire, iránymutatásaira és megfelelési eszközeire vonatkozó harmonizált szabványok hiánya. E késedelem azzal a kockázattal jár, hogy jelentősen megnőhetnek a vállalkozások és a hatóságok megfelelési költségei, és lelassulhat az innováció.

E kihívások kezelése érdekében a Bizottság célzott egyszerűsítési intézkedéseket javasol az MI-rendelet egyes rendelkezéseinek időszerű, zökkenőmentes és arányos végrehajtásának biztosítása érdekében. Ezek a következők:

·a nagy kockázatú szabályok végrehajtási ütemtervének összekapcsolása a szabványok vagy más támogatási eszközök rendelkezésre állásával,

·a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára biztosított szabályozási egyszerűsítések kiterjesztése a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, beleértve az egyszerűsített műszaki dokumentációs követelményeket és a szankciók alkalmazása során a különös figyelmet,

·annak előírása a Bizottság és a tagállamok számára, hogy mozdítsák elő az MI-műveltséget, ahelyett, hogy e tekintetben meghatározatlan kötelezettséget érvényesítenének az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, miközben a nagy kockázatú alkalmazókra vonatkozó képzési kötelezettségek továbbra is fennállnak,

·nagyobb rugalmasság biztosítása a forgalomba hozatal utáni nyomon követésben a forgalomba hozatal utáni harmonizált nyomonkövetési terv előírásának megszüntetésével,

·a nagy kockázatú területeken használt olyan MI-rendszerek szolgáltatóira háruló nyilvántartásba vételi terhek csökkentése, amelyek esetében a szolgáltató arra a következtetésre jutott, hogy nem nagy kockázatúak, tekintettel arra, hogy azokat csak szűk körű vagy eljárási feladatokra használják,

·az általános célú MI-modellekre épülő vagy az online óriásplatformokba és nagyon népszerű keresőprogramokba ágyazott nagy számú MI-rendszer felügyeletének központosítása az MI-hivatallal,

·az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés megkönnyítése azáltal, hogy valamennyi MI-rendszer és -modell szolgáltatói és alkalmazói számára lehetővé teszik a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelését a torzítások észlelésének és korrekciójának biztosítása érdekében, a megfelelő biztosítékok mellett,

·az MI szabályozói tesztkörnyezetek és a valós körülmények közötti tesztelés szélesebb körű használata, amely előnyös lesz az európai kulcsfontosságú iparágak, például a gépjárműipar számára, valamint az MI-hivatal által 2028-tól létrehozandó MI szabályozói tesztkörnyezet megkönnyítése,

·célzott változtatások, amelyek tisztázzák az MI-rendelet és az egyéb uniós jogszabályok közötti kölcsönhatást, és kiigazítják az MI-rendelet eljárásait a rendelet általános végrehajtásának és működésének javítása érdekében.

A jogalkotási intézkedéseken túl a Bizottság további intézkedéseket hoz az MI-rendeletnek való megfelelés megkönnyítése és az érdekelt felek által felvetett aggályok kezelése érdekében. További iránymutatás készül, amely arra összpontosít, hogy egyértelmű és gyakorlati utasításokat nyújtson az MI-rendelet más uniós jogszabályokkal párhuzamosan történő alkalmazásához. Ez az iránymutatás a következőket foglalja magában:

·A nagy kockázatúként történő besorolás gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatás.

·Az MI-rendelet 50. cikke szerinti átláthatósági követelmények gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatás.

·Iránymutatás a súlyos váratlan eseményeknek a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói általi bejelentéséhez.

·A nagy kockázattal kapcsolatos követelmények gyakorlati alkalmazására vonatkozó iránymutatás.

·Iránymutatás a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira vonatkozó kötelezettségek gyakorlati alkalmazásáról.

·Az alapjogi hatásvizsgálat sablonját tartalmazó iránymutatás.

·Iránymutatás az MI-értéklánc mentén fennálló felelősségi körökre vonatkozó szabályok gyakorlati alkalmazásáról.

·Iránymutatás a jelentős módosításra vonatkozó rendelkezések gyakorlati alkalmazásáról.

·A nagy kockázatú MI-rendszerek forgalomba hozatal utáni nyomon követésére vonatkozó iránymutatás.

·Iránymutatás a minőségirányítási rendszer azon elemeiről, amelyeknek a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok egyszerűsített módon megfelelhetnek.

·Iránymutatások az MI-rendelet és más uniós jogszabályok közötti kölcsönhatásról, például a Bizottságnak és az Európai Adatvédelmi Testületnek az MI-rendelet és az uniós adatvédelmi jog kölcsönhatásáról szóló közös iránymutatása, az MI-rendelet és a kiberrezilienciáról szóló rendelet közötti kölcsönhatásról szóló iránymutatás, valamint az MI-rendelet és a gépekről szóló rendelet közötti kölcsönhatásról szóló iránymutatások.

·Iránymutatás az MI-rendelet alapján kijelölendő megfelelőségértékelő szervezetek hatásköreiről és kijelölési eljárásáról.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk rámutatnak különösen arra, hogy iránymutatást kell nyújtani az MI-rendelet 2. cikkének (6) és (8) bekezdése szerinti, a kutatásra vonatkozó mentességek gyakorlati alkalmazásáról, beleértve azt is, hogy azok hogyan alkalmazandók olyan ágazati kontextusokban, mint például a gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök területén végzett preklinikai kutatás és termékfejlesztés kapcsán, amellyel a Bizottság prioritásként fog foglalkozni.

Ezek az egyszerűsítést célzó erőfeszítések hozzá fognak járulni annak biztosításához, hogy az MI-rendelet végrehajtása zökkenőmentes, kiszámítható és innovációbarát legyen, lehetővé téve Európa számára, hogy megerősítse az MI-kontinenseként betöltött pozícióját, és biztonságosan alkalmazhassa az MI elsődlegességének elvét.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A javaslatot bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely részletes áttekintést nyújt az (EU) 2024/1689 rendelet egyes rendelkezései javasolt módosításainak hatásáról. Elemzi továbbá a javasolt intézkedések pozitív hatásait. Az elemzés meglévő adatokon, konzultációk és tényellenőrzés során gyűjtött információkon, valamint az érdekelt felek véleményezési felhívás útján adott írásbeli visszajelzésein alapul.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat kapcsán számos konzultációra került sor. E konzultációk mind kiegészítették egymást, és különböző aktuális kérdéseket vagy a kezdeményezés által érintett érdekképviseleti csoportokat érintettek.

Az egyszerűsítésről szóló digitális csomag alkalmazási körének kezdeti szakaszában 2025 tavaszán három nyilvános konzultációt és véleményezési felhívást tettek közzé a javaslat fő pilléreiről. 2025. április 9. és június 4. között konzultációra került sor a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére irányuló stratégiáról 5 , 2025. április 11. és június 20. között egy másik konzultáció zajlott a kiberbiztonsági jogszabály felülvizsgálatáról 6 , végül pedig 2025. május 23. és július 20. között az európai adatuniós stratégiáról 7 . Minden konzultáció során alkalmaztak egy kérdőívet, amely tartalmazott egy (esetenként több) szakaszt a végrehajtással és az egyszerűsítéssel kapcsolatos aggályokról, amelyek közvetlenül összefüggésben álltak az egyszerűsítésről szóló digitális csomagra vonatkozó meglátásokkal. Az első konzultációs folyamat keretében összesen 718 válasz érkezett.

2025. szeptember 16. és október 14. között további véleményezési felhívást tettek közzé az egyszerűsítésről szóló digitális csomaggal kapcsolatban 8 . Célja az volt, hogy lefedje a kezdeményezés teljes hatályát, és lehetőséget biztosítson az érdekelt feleknek arra, hogy egy lépésben tehessenek észrevételeket egy célzottabb javaslatcsomaggal kapcsolatban. Az érdekelt felek széles körétől összesen 513 válasz érkezett.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében az egyszerűsítésről szóló digitális csomaggal kapcsolatos figyelemfelkeltés és a visszajelzések összegyűjtése érdekében 2025. szeptember 4. és október 16. között az Enterprise Europe Networkön (EEN) keresztül külön kkv-panelt szerveztek. Az EEN a világ legnagyobb kkv-támogatási hálózata, amelyet a Bizottságon belül az Európai Innovációs Tanács és Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EISMEA) hajt végre. A kkv-panelek lehetőséget kínálnak az e keret hatálya alá tartozó érdekelt felekkel való konzultációra. A kkv-knak így lehetőségük nyílik arra, hogy kifejtsék véleményüket a jövőbeli szakpolitikai kezdeményezésekről. Az online írásbeli konzultáció mellett (amelyre 106 kkv válaszolt) a Bizottság egy 2025. október 1-jén tartott ülésen az EEN részét képező kkv-szövetségek elé terjesztette az egyszerűsítésről szóló digitális csomagot is.

A Bizottság szolgálatai 2025-ben az érdekelt felek részvételével számos kétoldalú találkozót szerveztek, melyek célja a konkrét aggályok kezelése volt. Megbeszélésekre került sor a tagállamokkal is. A kétoldalú eszmecserék mellett a tanácsi munkacsoportok 2025 júniusában és szeptemberében megvitattak a digitális egyszerűsítési csomaghoz kapcsolódó konkrét napirendi pontokat is, ahol a Bizottság ismertette a jelenlegi helyzetet, és felkérte a tagállamokat, hogy fejtsék ki véleményüket.

Összességében elmondható: az érdekelt felek visszajelzései arra mutattak, hogy egyes digitális szabályok egyszerűsített alkalmazására van szükség. Az érdekelt felek széles köre támogatta a nagyobb koherenciát és a megfelelési költségek optimalizálására való összpontosítást, bizonyos testreszabottabb intézkedéssel kapcsolatban azonban véleménykülönbségek merültek fel. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk részletesebb áttekintése, valamint annak ismertetése, hogy e konzultációk hogyan jelennek meg a javaslatban az egyszerűsítésről szóló digitális csomagot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban található.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapvető jogok

Az (EU) 2024/1689 rendelet várhatóan előmozdítja az Európai Unió Alapjogi Chartájában 9 meghatározott számos alapvető jog és szabadság védelmét, valamint pozitív hatást gyakorol számos különleges csoport jogaira 10 . Ugyanakkor az (EU) 2024/1689 rendelet bizonyos korlátozásokat ír elő bizonyos jogokra és szabadságokra 11 vonatkozóan, mely korlátozások arányosak és a szükséges minimumra korlátozódnak. A javaslat várhatóan nem módosítja az (EU) 2024/1689 rendelet alapvető jogokra gyakorolt hatását, tekintettel arra, hogy a tervezett módosítások célzott jellege nem érinti a szabályozott MI-rendszerek hatályát vagy az e rendszerekre alkalmazandó érdemi követelményeket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Az (1) bekezdés az MI-rendelet tárgyába beilleszt egy hivatkozást a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozóan.

·A (2) bekezdés technikai változtatás, amely ahhoz szükséges, hogy a valós körülmények közötti tesztelést ki lehessen terjeszteni az MI-rendelet I. melléklete B. szakaszának hatálya alá tartozó termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerekre.

·A (3) bekezdés az MI-rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kiegészíti a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozó jogi fogalommeghatározásokkal.

·A (4) bekezdés az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak az MI-jártasságra vonatkozó, az MI-rendelet 4. cikkében foglalt kötelezettségét a Bizottság és a tagállamok azon kötelezettségévé alakítja át, hogy elő kell mozdítaniuk az MI-jártasságot.

·Az (5) bekezdés az MI-rendelet 10. cikkének (5) bekezdését felváltó új 4a. cikket vezet be, amely jogalapot biztosít az MI-rendszerek és MI-modellek szolgáltatói és alkalmazói számára ahhoz, hogy bizonyos feltételek mellett kivételesen kezeljék a személyes adatok különleges kategóriáit a torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához.

·A (6), (14) és (32) bekezdés a szolgáltatók azon kötelezettségének törlésére vonatkozik, hogy a III. melléklet értelmében nyilvántartásba vegyék az MI-rendszereket a nagy kockázatú rendszerek uniós adatbázisában, amennyiben az MI-rendelet 6. cikkének (3) bekezdése értelmében mentesültek a nagy kockázatúként való besorolás alól, például azért, mert csak előkészítő feladatokra használják őket.

·A (7) bekezdés a (4) bekezdés módosításainak szerkesztési nyomon követését tartalmazza.

·A (8) és (9) bekezdés az MI-rendelet által a kkv-kra nézve előírt szabályozási kiváltságokat kiterjeszti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra a műszaki dokumentáció és a méretüket figyelembe vevő minőségirányítási rendszer bevezetése tekintetében.

·A (10) bekezdés új eljárást vezet be az MI-rendelet 28. cikkében, amelynek értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendelet és az MI-rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti kijelölést egyaránt kérelmező megfelelőségértékelő szervezet számára lehetővé kell tenni, hogy egyetlen kérelmet nyújtson be, és egyetlen értékelési eljárásnak vesse alá magát a kijelölés céljából.

·A (11) bekezdés javasolja az MI-rendelet 29. cikke (4) bekezdésének felváltását, mely bekezdés azt írja elő a megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy a szóban forgó bekezdésben említett esetekben egyetlen kérelmet nyújtsanak be.

·A (12) bekezdés módosítja az MI-rendelet 30. cikkét azáltal, hogy előírja a bejelentett szervezetként való kijelölésüket kérelmező megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy a kérelmüket az új megközelítés alapján bejelentett és kijelölt szervezetek bizottsági információs rendszere (a továbbiakban: NANDO) tekintetében az új XIV. mellékletben említett MI-rendszerek kódjaival, kategóriáival és megfelelő típusaival összhangban nyújtsák be, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a technológiai fejlődés fényében módosítsa ezeket a kódokat, kategóriákat és megfelelő típusokat.

·A (13) bekezdés tisztázza az MI-rendelet 43. cikkében meghatározott megfelelőségértékelési eljárást azokra az esetekre nézve, amikor egy nagy kockázatú MI-rendszer az MI-rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozik, és amikor egy MI-rendszer az MI-rendelet I. és III. melléklete szerint egyaránt nagy kockázatúnak minősül.

·A (15) és (16) bekezdés megszünteti a Bizottságnak az MI-rendelet 50. és 56. cikkében foglalt azon felhatalmazását, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az általános célú MI-modellek esetében gyakorlati kódexeket, bizonyos MI-rendszerek esetében pedig átláthatósági követelményeket az Unión belül általánosan érvényessé nyilvánítson.

·A (17) bekezdés módosítja az MI-rendelet 57. cikkében foglalt, az MI szabályozói tesztkörnyezetekre vonatkozó szabályokat, többek között azáltal, hogy jogalapot biztosít az MI-hivatal számára ahhoz, hogy uniós szinten MI szabályozói tesztkörnyezetet vezessen be kizárólagos felügyeleti hatáskörébe tartozó bizonyos MI-rendszerekre vonatkozóan, továbbá hogy előírja a tagállamok számára, hogy erősítsék meg a tesztkörnyezeteik közötti határokon átnyúló együttműködést.

·A (18) bekezdés felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az MI szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására, fejlesztésére, megvalósítására, működtetésére és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat.

·A (19) bekezdés változtatásokat vezet be a nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti, az MI-rendelet 60. cikke által szabályozott MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívüli tesztelésében, többek között kiterjesztve ezt a lehetőséget az I. melléklet A. szakaszának hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerekre.

·A (20) bekezdés további jogalapot teremt az érdekelt tagállamok és a Bizottság számára ahhoz, hogy önkéntes alapon írásbeli megállapodásokat kössenek az I. melléklet B. szakaszában említett nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozóan.

·A (21) bekezdés kiterjeszti a mikrovállalkozásoktól való eltérést a kkv-kra annak érdekében, hogy egyszerűsített módon felelhessenek meg az MI-rendelet 17. cikkében előírt minőségirányítási rendszer bizonyos elemeinek.

·A (22) bekezdés megszünteti a Bizottságnak az MI-rendelet 69. cikkében foglalt azon felhatalmazását, hogy az eljárás egyszerűsítése érdekében végrehajtási jogi aktust fogadjon el a tudományos testület szakértőinek költségtérítésével kapcsolatban, amennyiben a tagállamok erre felkérik.

·A (23) bekezdés kiterjeszti a nemzeti hatóságok által nyújtható iránymutatás fókuszát a kkv-król a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

·A (24) bekezdés felváltja a Bizottságnak a forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési tervre vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazását, melyről az MI-rendelet 72. cikke rendelkezik.

·A (25) bekezdés bizonyos MI-rendszerek felügyelete és érvényesítése kapcsán vezet be módosításokat az MI-rendelet 75. cikkében:

·Az a) pont megváltoztatja a címet.

·A b) pont megerősíti az MI-hivatal hatáskörét bizonyos általános célú MI-modellen alapuló MI-rendszerek felügyelete és végrehajtása tekintetében azokban az esetekben, amikor a modellt és a rendszert ugyanaz a szolgáltató biztosítja. A rendelkezés ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy az I. melléklet hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó MI-rendszerek nem tartoznak az említett felügyelet hatálya alá. Egyértelműsíti azt is, hogy a kijelölt online óriásplatformokba vagy nagyon népszerű online keresőprogramokba ágyazott MI-rendszerek megfelelőségének felügyelete és érvényesítése az MI-hivatal hatáskörébe kell hogy tartozzon.

·A c) pont több új bekezdést vezet be, felhatalmazva a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az MI-hivatal végrehajtási hatásköreinek és az e hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárásoknak a meghatározása céljából, bevezetve az (EU) 2019/1020 rendeletre való hivatkozást, amely bizonyos eljárási biztosítékokat nyújt az érintett szolgáltatókra vonatkozóan, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a 75. cikk hatálya alá tartozó MI-rendszerek megfelelőségértékelését végezze el.

·A (26) bekezdés az MI-rendelet 77. cikkét módosítja az alapvető jogokat védő hatóságok vagy szervek hatásköre és a piacfelügyeleti hatóságokkal való együttműködés tekintetében.

·A (27) és (28) bekezdés kiterjeszti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra a 95. és 96. cikk azon rendelkezéseinek hatályát, amelyek előírják, hogy az önkéntes támogatási eszközöknek figyelembe kell venniük a kkv-k igényeit.

·A (29) bekezdés a szankciók kapcsán az MI-rendelet 99. cikkében foglalt meglévő szabályozási kiváltságok hatályát a kkv-k mellett kiterjeszti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

·A (30) bekezdés az MI-rendelet 111. cikkének a (30) bekezdés módosításaiból eredő módosításait tartalmazza, és hathónapos átmeneti időszakot vezet be azon szolgáltatók számára, amelyeknek visszamenőleges hatállyal műszaki megoldásokat kell beépíteniük generatív MI-rendszereikbe annak érdekében, hogy azok géppel olvashatók, valamint mesterségesen létrehozottként vagy manipuláltként észlelhetők legyenek.

·A (31) bekezdés az MI-rendelet egyes rendelkezései alkalmazásának kezdőnapját illetően vezet be módosításokat:

·A III. fejezetben említett nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelezettségek tekintetében bevezetésre kerül egy olyan mechanizmus, amely az alkalmazás kezdőnapját az MI-rendelet nagy kockázatú szabályainak – például harmonizált szabványoknak, a közös előírásoknak és a bizottsági iránymutatásoknak – való megfelelést támogató intézkedések meglétéhez köti. A szóban forgó intézkedések meglétét a Bizottság határozattal fogja megerősíteni, majd ezt követően a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok egy megfelelő átmeneti időszakot követően válnak alkalmazandóvá. Ez a rugalmasság azonban csak korlátozott ideig alkalmazható, és meg kell határozni azt a konkrét időpontot, melytől kezdődően a szabályokat minden esetben alkalmazni kell. Emellett helyénvaló különbséget tenni a nagy kockázatúnak minősülő MI-rendszerek két típusa között, és hosszabb átmeneti időszak hatályát ki kell terjeszteni az MI-rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete alapján nagy kockázatúnak minősülő MI-rendszerekre.

·A szöveg egyértelműsíti, hogy a nagy kockázattal kapcsolatos követelményeknek az I. melléklet B. szakaszában felsorolt ágazati jogszabályokba való beépítéséhez szükséges módosítások a digitális omnibusz csomag hatálybalépésétől kezdődően alkalmazandók.

·A (33) bekezdés a (11) bekezdés módosításához kapcsolódik, és a szövegbe beilleszti az új XIV. mellékletet, amely meghatározza az új megközelítés alapján bejelentett és kijelölt szervezetek bizottsági információs rendszerére (a továbbiakban: NANDO) vonatkozóan az új XIV. mellékletben említett MI-rendszerek kódjait, kategóriáit és megfelelő típusait.

A 2. cikk az (EU) 2018/1139 rendeletet módosítja annak érdekében, hogy lehetővé tegye az MI-rendeletben foglalt nagy kockázattal kapcsolatos követelmények zökkenőmentes integrálását az említett rendeletbe.

A 3. cikk rendelkezik e rendelet hatálybalépésének szabályáról és kötelező erejéről.

2025/0359 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2024/1689 és az (EU) 2018/1139 rendeletnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

A jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 12 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 13 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 harmonizált szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozóan, és célja a belső piac működésének javítása, az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdítása az egészség, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű védelmének biztosítása, valamint az innováció támogatása mellett. Az (EU) 2024/1689 rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. Rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba, és 2027. augusztus 2-ig valamennyi szabály alkalmazandóvá válik.

(2)Az (EU) 2024/1689 rendelet már alkalmazandó részeinek végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapul szolgálhatnak a jövőben alkalmazandó részek végrehajtásához. Ebben az összefüggésben a vártnál nagyobb megfelelési terhet eredményez az, hogy késedelmet szenved a szabványok elkészítése – melyeknek műszaki megoldásokat kell biztosítaniuk a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára az említett rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében –, valamint az, hogy késlekedik az irányítási és megfelelőségértékelési keretek nemzeti szintű létrehozása. Emellett az érdekelt felekkel folytatott konzultációk rávilágítottak arra, hogy további intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik és egyértelművé teszik a végrehajtást és a megfelelést, anélkül, hogy csökkentenék az egészség, a biztonság és az alapvető jogok MI-vel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmének azt a szintjét, melyet az (EU) 2024/1689 rendelet szabályai kívánnak elérni.

(3)Ezért az (EU) 2024/1689 rendelet célzott módosítására van szükség bizonyos végrehajtási kihívások kezelése érdekében és a vonatkozó szabályok eredményes alkalmazása céljából.

(4)A mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) fogalommeghatározásán túlnőtt vállalkozások – a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok – alapvető szerepet játszanak az Unió gazdaságában. A kkv-khoz képest a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat általában gyorsabb növekedési ütem, valamint intenzívebb innováció és digitalizáció jellemzi. Azonban e vállalkozások az adminisztratív terhek tekintetében a kkv-kéihoz hasonló kihívásokkal szembesülnek, ami az (EU) 2024/1689 rendelet végrehajtása tekintetében szükségessé teszi az arányosságot és a célzott támogatást. A vállalkozások kkv-król kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való zökkenőmentes átállásának lehetővé tétele érdekében fontos koherens módon kezelni azt a hatást, amelyet a szabályozás gyakorolhat e vállalkozások tevékenységére akkor, ha e vállalkozások túlnövik a kkv-szegmenst, és a nagyvállalatokra alkalmazandó szabályokkal szembesülnek. Az (EU) 2024/1689 rendelet számos intézkedést ír elő a kis méretű szolgáltatókra vonatkozóan, melyek hatályát ki kell terjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra. A kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében alkalmazott, az (EU) 2024/1689 rendeletben szereplő elbánásnak egyértelművé tétele érdekében fogalommeghatározásokat szükséges beilleszteni a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelniük a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 15 mellékletében és a 2025/3500/EK bizottsági ajánlás 16 mellékletében szereplő fogalommeghatározásnak.

(5)Az (EU) 2024/1689 rendelet 4. cikke jelenleg arra kötelezi az MI-rendszerek valamennyi szolgáltatóját és alkalmazóját, hogy biztosítsák személyzetük MI- jártasságát. Az MI-jártasságnak az oktatás és képzés, majd az egész életen át tartó tanulás keretében történő fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szolgáltatók, az alkalmazók és más érintett személyek ismerjék a fogalmakat, melyek ahhoz szükségesek, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az MI-rendszerek bevezetésével kapcsolatban. Az érdekelt felek által megosztott tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az MI-jártasság előmozdítása tekintetében nincs olyan egyenmegoldás, amely a szolgáltatók és az alkalmazók valamennyi típusa számára megfelelő, amiből az következik, hogy az ilyen horizontális kötelezettség az e rendelkezés által kitűzött cél elérése szempontjából hatástalan. Emellett az adatok azt mutatják, hogy egy ilyen kötelezettség előírása további megfelelési terhet jelent, különösen a kisebb vállalkozások számára, holott az MI-jártasságnak stratégiai prioritásnak kell lennie, mégpedig a szabályozási kötelezettségektől és az esetleges szankcióktól függetlenül. Ennek fényében az (EU) 2024/1689 rendelet 4. cikkét módosítani kell annak előírása érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság – saját hatásköreik sérelme nélkül – egyénileg, kollektíven és az érintett érdekelt felekkel együttműködve ösztönözzék a szolgáltatókat és az alkalmazókat arra, hogy biztosítsák személyzetük, illetve a nevükben az MI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-jártasságát, többek között úgy, hogy képzési lehetőségeket kínálnak, információs erőforrásokat biztosítanak, valamint lehetővé teszik a bevált gyakorlatok és más, jogilag nem kötelező erejű kezdeményezések cseréjét. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testület (a továbbiakban: Testület) biztosítani fogja a Bizottság és a tagállamok közötti rendszeres információcserét a témában, míg a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásával Foglalkozó Szövetség (Apply AI Alliance) a szélesebb közösséggel folytatott megbeszéléseket teszi majd lehetővé. Ez a módosítás nem érinti a Bizottság és a tagállamok által annak érdekében hozott szélesebb körű intézkedéseket, hogy előmozdítsák – különösen az oktatási és képzési rendszereken keresztül – az MI-jártasságot és -kompetenciákat a lakosság szélesebb körében, beleértve a tanulókat, a diákokat és a különböző életkorú polgárokat.

(6)A torzítás észlelése és korrekciója jelentős közérdeknek minősül, mivel védi a természetes személyeket a torzítás káros hatásaival, többek között a megkülönböztetéssel szemben. A megkülönböztetés eredhet a nagy kockázatú MI-rendszerektől eltérő MI-modellek és MI-rendszerek általi torzításból, melynek esetében az (EU) 2024/1689 rendelet már eleve jogalapot biztosít a személyes adatok különleges kategóriáinak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 9. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti kezelésére. Tekintettel arra, hogy a megkülönböztetés ezekből az egyéb MI-rendszerekből és -modellekből is eredhet, helyénvaló, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet jogalapot biztosítson a személyes adatok különleges kategóriáinak más MI-rendszerek és MI-modellek szolgáltatói és alkalmazói, valamint a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói általi kezelése vonatkozásában is. A jogalap az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjával, az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18 10. cikke (2) bekezdésének g) pontjával és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19 10. cikkének a) pontjával összhangban kerül megállapításra, és olyan jogalapot biztosít, amely – amennyiben az a torzítás észleléséhez és korrekciójához szükséges – lehetővé teszi a személyes adatok különleges kategóriáinak valamennyi MI-rendszer és -modell szolgáltatói és alkalmazói általi kezelését, az (EU) 2016/679 rendeletet, az (EU) 2018/1725 rendeletet és adott esetben az (EU) 2016/680 irányelvet kiegészítő megfelelő biztosítékok mellett.

(7)A következetesség biztosítása, az átfedések elkerülése és a bejelentett szervezetek (EU) 2024/1689 rendelet szerinti kijelölési eljárásával kapcsolatos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében – az ellenőrzés azonos szintjének fenntartása mellett – egyetlen kérelemnek és egyetlen értékelési eljárásnak kell rendelkezésre állnia az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok, például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete 20 és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 európai rendelete 21 alapján kijelölt új megfelelőségértékelő szervezetek és bejelentett szervezetek számára, amennyiben az említett uniós harmonizációs jogszabályok alapján ilyen eljárást hoztak létre. Az egyetlen kérelem és értékelési eljárás célja az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti kijelölésükre irányuló eljárás megkönnyítése, támogatása és felgyorsítása, biztosítva ugyanakkor az említett rendelet és az annak I. melléklete A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok értelmében a bejelentett szervezetekre alkalmazandó követelményeknek való megfelelést.

(8)Az (EU) 2024/1689 rendelet zökkenőmentes alkalmazásának és következetességének biztosítása érdekében a rendeletet módosítani kell. Az (EU) 2024/1689 rendelet 43. cikke (3) bekezdésének első albekezdését technikai helyesbítéssel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a megfelelőségértékelési követelmények összhangba kerüljenek a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak az említett rendelet 16. cikkében foglalt követelményeivel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy amennyiben egy nagy kockázatú MI-rendszer szolgáltatója az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti megfelelőségértékelési eljárás hatálya alá tartozik, és a megfelelőségértékelés kiterjed az említett rendelet minőségirányítási rendszerének és az említett uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésre, a szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet szerinti minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos szempontokat az említett uniós harmonizációs jogszabályok szerinti minőségirányítási rendszerek részévé tegye, összhangban az (EU) 2024/1689 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésével. A 43. cikk (3) bekezdésének második albekezdését módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján bejelentett azon bejelentett szervezeteknek, amelyek célja az említett rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek értékelése, a [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től számított 18 hónapon belül kérelmezniük kell az említett rendelet szerinti bejelentett szervezetként való kijelölést. Ez a módosítás eljárás nem érinti az (EU) 2024/1689 rendelet 28. cikkét. Emellett az (EU) 2024/1689 rendeletet módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy amennyiben egy nagy kockázatú MI-rendszer egyszerre tartozik az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá és az említett rendelet III. mellékletében felsorolt felhasználási esetek valamelyikébe, a szolgáltatónak az említett vonatkozó harmonizációs jogszabályban előírtak szerint kell követnie a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást.

(9)A megfelelés egyszerűsítése és a kapcsolódó költségek csökkentése érdekében az MI-rendszerek szolgáltatói nem kötelezhetők arra, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett MI-rendszereket az említett rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vegyék az uniós adatbázisban. Tekintettel arra, hogy az ilyen rendszerek bizonyos feltételek mellett nem minősülnek nagy kockázatúnak – amennyiben nem jelentenek jelentős kockázatot a személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira nézve – a nyilvántartásba vételi követelmények előírása aránytalan megfelelési teherrel járna. Mindazonáltal azon szolgáltatónak, amely úgy ítéli meg, hogy valamely MI-rendszer a 6. cikk (3) bekezdésének hatálya alá tartozik, az adott rendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt dokumentálnia kell értékelését. Ezt az értékelést az illetékes nemzeti hatóságok kérhetik.

(10)Az (EU) 2024/1689 rendelet 57., 58. és 60. cikkét módosítani kell az MI szabályozói tesztkörnyezetekkel kapcsolatos további uniós szintű együttműködés megerősítése, az MI szabályozói tesztkörnyezetek irányítása egyértelműségének és következetességének előmozdítása, valamint az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívüli valós körülmények közötti tesztelés hatályának az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerekre való kiterjesztése érdekében. Különösen annak érdekében, hogy adott esetben egyszerűsíteni lehessen az eljárásokat az MI szabályozói tesztkörnyezetekben felügyelt olyan projektek esetében, amelyek valós körülmények közötti tesztelést is magukban foglalnak, a valós körülmények közötti tesztelési tervet egyetlen dokumentumban kell integrálni – így jön létre a szolgáltatók vagy leendő szolgáltatók és az illetékes hatóság által elfogadott, a tesztkörnyezetre vonatkozó terv. Emellett helyénvaló lehetővé tenni az MI-hivatal számára, hogy uniós szintű MI szabályozói tesztkörnyezetet hozzon létre az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó MI-rendszerekre vonatkozóan. A szóban forgó infrastruktúrák kihasználása és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítésének eredményeként várhatóan észszerűbbé válik a koordináció, és megvalósul az erőforrások optimális felhasználása.

(11)Az innováció előmozdítása érdekében helyénvaló továbbá kiterjeszteni az (EU) 2024/1689 rendelet 60. cikkében említett, az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívüli valós körülmények közötti tesztelés hatályát, mely jelenleg az említett rendelet III. mellékletében felsorolt nagy kockázatú MI-rendszerekre terjed ki, továbbá helyénvaló lehetővé tenni az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói és leendő szolgáltatói számára, hogy az ilyen rendszereket valós körülmények között is teszteljék. Ez nem érinti az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot. A nagy kockázatú MI-rendszerek sajátos helyzetének kezelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság és a tagállamok önkéntes megállapodásokat kössenek az említett rendelet I. mellékletének B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelésének lehetővé tétele érdekében.

(12)Az (EU) 2024/1689 rendelet 63. cikke lehetővé teszi a nagy kockázatú MI-rendszereket szolgáltató mikrovállalkozások számára, hogy egyszerűsített módon feleljenek meg a minőségirányítási rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettségnek. Annak érdekében, hogy több innovátor számára váljon könnyebbé a megfelelés, ezt a lehetőséget valamennyi kkv-ra – köztük az induló innovatív vállalkozásokra – is ki kell terjeszteni.

(13)Az (EU) 2024/1689 rendelet 69. cikkét módosítani kell a tudományos testület díjstruktúrájának egyszerűsítése érdekében. Amennyiben a tagállamok igénybe veszik a testület szakértelmét, az e tagállamok által adott esetben a szakértők részére megfizetendő díjaknak meg kell egyezniük a Bizottság által hasonló körülmények között megfizetendő díjaknak. Ezen túlmenően az eljárások összetettségének csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül, a Bizottság bevonása nélkül konzultálhassanak a tudományos testület szakértőivel.

(14)Az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszerek irányítási rendszerének megerősítése érdekében egyértelművé kell tenni az MI-hivatal szerepét az ilyen MI-rendszerek (EU) 2024/1689 rendeletnek való megfelelésének nyomon követésében és felügyeletében, kizárva ugyanakkor az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó MI-rendszereket. Bár továbbra is az ágazati hatóságok felelősek az említett uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó MI-rendszerek felügyeletéért, az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikkének (1) bekezdését módosítani kell annak érdekében, hogy az ugyanazon szolgáltató által kifejlesztett általános célú MI-modelleken alapuló valamennyi MI-rendszer az MI-hivatal általi felügyelet hatálya alá tartozzon. Nem tartoznak ide azok az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt MI-rendszerek, amelyek az (EU) 2024/1689 rendelet 74. cikkének (9) bekezdése értelmében az európai adatvédelmi biztos felügyelete alá tartoznak. A szóban forgó MI-rendszerek hatékony felügyeletének biztosítása érdekében, összhangban az (EU) 2024/1689 rendelet alapján a piacfelügyeleti hatóságokra ruházott feladatokkal és felelősségi körökkel, az MI-hivatalt fel kell hatalmazni arra, hogy meghozza az említett szakaszban és az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 22 előírt hatásköreinek megfelelő gyakorlásához szükséges megfelelő intézkedéseket és határozatokat. Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni. Emellett a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében az (EU) 2024/1689 rendelet alkalmazásában részt vevő hatóságoknak aktívan együtt kell működniük e hatáskörök gyakorlása során, különösen akkor, ha valamely tagállam területén érvényesítési intézkedéseket kell hozni.

(15)Tekintettel az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 szerinti meglévő felügyeleti és végrehajtási rendszerre, helyénvaló a Bizottságra ruházni az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti illetékes piacfelügyeleti hatóság hatásköreit abban az esetben, ha egy MI-rendszer az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősül, vagy ha ilyen platformba vagy keresőprogramba van beágyazva. A várakozások szerint ez hozzájárul annak biztosításához, hogy a Bizottságnak az (EU) 2024/1689 rendelet és (EU) 2022/2065 rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási hatásköreinek gyakorlása, valamint a szóban forgó platformokba vagy keresőprogramokba beépített általános célú MI-modellekre alkalmazandó hatáskörök gyakorlása koherens módon történjen. Az online óriásplatformokba vagy nagyon népszerű keresőprogramokba ágyazott vagy ilyennek minősülő MI-rendszerek esetében az MI-rendszerek értékelésének első belépési pontját az (EU) 2022/2065 rendelet 34., 35. és 37. cikkében előírt kockázatértékelés, kockázatcsökkentési intézkedések és ellenőrzési kötelezettségek alkotják, az MI-hivatal azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy utólagosan kivizsgálja az e rendelet szabályainak való meg nem felelést, és érvényre juttassa a szabályokat. E kockázatértékelés, kockázatenyhítési intézkedések és ellenőrzések elemzésével összefüggésben az (EU) 2022/2065 rendelet végrehajtásáért felelős bizottsági szolgálatok kikérhetik az MI-hivatal véleményét az e rendelet alapján végzett esetleges korábbi vagy párhuzamos kockázatértékelés eredményéről és az e rendeletben előírt tilalmak alkalmazhatóságáról. Emellett az MI-hivatalnak és az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti illetékes nemzeti hatóságoknak össze kell hangolniuk jogérvényesítési erőfeszítéseiket az (EU) 2022/2065 rendelet felügyeletéért és végrehajtásáért felelős hatóságokkal, köztük a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy tiszteletben tartsák a lojális együttműködés, az arányosság és a non bis in idem elvét, miközben a másik rendelet alapján szerzett információkat csak a vállalkozás beleegyezésével használnák fel a másik rendelet felügyeleti és jogérvényesítési céljaira. Konkrétabban: az említett hatóságoknak rendszeresen véleményt kell cserélniük, és saját hatáskörükön belül figyelembe kell venniük az ugyanazon szolgáltatóra ugyanazon magatartásért más uniós vagy nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban hozott jogerős határozat útján kiszabott pénzbírságokat és kivetett szankciókat, biztosítandó, hogy a kiszabott bírságok és kivetett szankciók összességében arányosak legyenek, és megfeleljenek az elkövetett jogsértések súlyosságának.

(16)Az MI-hivatal által gyakorolt, az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felügyelet és érvényesítés további végrehajtása érdekében részletesebben meg kell határozni, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkében felsorolt hatáskörök közül melyeket szükséges az MI-hivatalra ruházni. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e hatáskörök meghatározása céljából, beleértve a szankciók – például pénzbírságok vagy egyéb közigazgatási szankciók – kivetésének lehetőségét is, a 99. cikkben említett feltételekkel és felső határokkal, valamint az alkalmazandó eljárásokkal összhangban. Ennek biztosítania kell, hogy az MI-hivatal rendelkezzen az (EU) 2024/1689 rendeletnek való megfelelés hatékony nyomon követéséhez és felügyeletéhez szükséges eszközökkel.

(17)Emellett alapvető fontosságú gondoskodni arról, hogy hatékony eljárási biztosítékok vonatkozzanak az MI-rendszerek azon szolgáltatóira, amelyek az MI-hivatal általi nyomon követés és felügyelet hatálya alá tartoznak. E célból az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikkében előírt eljárási jogokat értelemszerűen alkalmazni kell az MI-rendszerek szolgáltatóira, az (EU) 2024/1689 rendeletben előírt konkrétabb eljárási jogok sérelme nélkül.

(18)Az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikke alapján az MI-hivatal felügyelete alá tartozó és harmadik fél általi megfelelőségértékelés tárgyát képező MI-rendszerek uniós piachoz való hozzáférésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendszerek tekintetében forgalomba hozatal előtti megfelelőségértékeléseket végezzen.

(19)Az (EU) 2024/1689 rendelet 77. cikke és kapcsolódó rendelkezései fontos irányítási mechanizmust alkotnak, mivel céljuk, hogy lehetővé tegyék az alapvető jogok védelmét célzó uniós jog érvényesítéséért vagy felügyeletéért felelős hatóságok vagy szervek számára, hogy meghatározott feltételek mellett teljesítsék megbízatásukat, továbbá céljuk az, hogy előmozdítsák az együttműködést az említett rendelet felügyeletéért és végrehajtásáért felelős piacfelügyeleti hatóságokkal. Egyértelművé kell tenni az ilyen együttműködés hatókörét, valamint azt, hogy mely hatóságok vagy szervek vehetnek részt benne. Az együttműködés megerősítése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az illetékes piacfelügyeleti hatósághoz kell benyújtani, amelynek válaszolnia kell az ilyen kérelmekre, továbbá azt, hogy az érintett hatóságokat vagy szerveket kölcsönös együttműködési kötelezettség terheli.

(20)Annak érdekében, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jelölési kötelezettségek hatálya alá tartozó generatív MI-rendszerek szolgáltatói számára elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy észszerű időn belül, a piac megzavarása nélkül kiigazítsák gyakorlataikat, helyénvaló hathónapos átmeneti időszakot bevezetni azon szolgáltatók számára, amelyek 2026. augusztus 2. előtt hozták forgalomba rendszereiket.

(21)Annak érdekében, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára elegendő idő álljon rendelkezésre, valamint az (EU) 2024/1689 rendelet vonatkozó rendelkezései alkalmazásának kezdőnapja előtt már forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszerekre alkalmazandó szabályok egyértelműsítése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni az említett rendelet 111. cikkének (2) bekezdésében előírt türelmi időszak alkalmazását. A 111. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a türelmi időt a már forgalomba hozott MI-rendszerek típusára és modelljére kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha a nagy kockázatú MI-rendszer legalább egy önálló egységét a 111. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpont előtt jogszerűen hozták forgalomba vagy helyezték üzembe, a nagy kockázatú MI-rendszer azonos típusába és modelljéhez tartozó egyéb önálló egységeire a 111. cikk (2) bekezdésében előírt türelmi idő vonatkozik, aminek következtében további kötelezettségek, követelmények vagy további tanúsítás szükségessége nélkül továbbra is forgalomba hozhatók, forgalmazhatók vagy üzembe helyezhetők az uniós piacon, mindaddig, amíg az adott nagy kockázatú MI-rendszer kialakítása változatlan marad. A 111. cikk (2) bekezdésében előírt türelmi idő alkalmazásában a döntő tényező az az időpont, amikor a nagy kockázatú MI-rendszer adott típusának és modelljének első egységét az uniós piacon első alkalommal forgalomba hozták vagy üzembe helyezték. Az említett MI-rendszer tervezésének a 111. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő bármely jelentős módosítása a szolgáltató azon kötelezettségét vonja maga után, hogy teljes mértékben megfeleljen e rendelet nagy kockázatú MI-rendszerekre alkalmazandó valamennyi releváns rendelkezésének, beleértve a megfelelőségértékelési követelményeket is.

(22)Az (EU) 2024/1689 rendelet 113. cikke meghatározza az említett rendelet hatálybalépésének és alkalmazásának kezdőnapját, nevezetesen azt írja elő, hogy az alkalmazás általános kezdőnapja 2026. augusztus 2. Az (EU) 2024/1689 rendelet III. fejezetének 1., 2. és 3. szakaszában meghatározott, a nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében a szabványok, a közös előírások és alternatív iránymutatások késedelmes rendelkezésre állása, valamint az illetékes nemzeti hatóságok késedelmes létrehozása olyan kihívásokhoz vezet, amelyek veszélyeztetik az említett kötelezettség alkalmazásának tényleges megkezdését, továbbá azzal a kockázattal járnak, hogy jelentősen megnövelik a végrehajtási költségeket, mégpedig oly módon, amely nem indokolja az alkalmazás eredeti kezdőnapjának, azaz 2026. augusztus 2-ának a fenntartását. A tapasztalatokra építve helyénvaló olyan mechanizmust bevezetni, amely az alkalmazás megkezdését a III. fejezetnek való megfelelést támogató intézkedések rendelkezésre állásához köti, amelyek magukban foglalhatnak harmonizált szabványokat, közös előírásokat és bizottsági iránymutatásokat. Ezt a Bizottságnak határozat útján kell megerősítenie, amelyet követően a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályokat és kötelezettségeket 6 hónap elteltével kell alkalmazni a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében, valamint 12 hónap elteltével az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében. Ezt a rugalmasságot azonban csak 2027. december 2-ig szükséges meghosszabbítani a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében, valamint 2028. augusztus 2-ig az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében, mely időpontokig bezárólag az említett szabályok alkalmazását minden esetben meg kell kezdeni. Az említett rendelet 6. cikkének (2) bekezdése és III. melléklete, valamint 6. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdőnapja közötti különbségtétel összhangban van az (EU) 2024/1689 rendeletben előirányzott eredeti alkalmazási kezdőnapok közötti különbséggel, és célja, hogy biztosítsa a kapcsolódó kötelezettségek kiigazításához és végrehajtásához szükséges időt.

(23)A polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt álló végrehajtási kihívások csökkentésére irányuló célkitűzés fényében alapvető fontosságú, hogy bizonyos szabályok végrehajtására vonatkozóan csak abban az esetben kerüljön sor harmonizált feltételek elfogadására, ha az feltétlenül szükséges. E célból helyénvaló megszüntetni a Bizottság bizonyos felhatalmazásait arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján ilyen harmonizált feltételeket fogadjon el azokban az esetekben, amikor az említett feltételek nem teljesülnek. Az (EU) 2024/1689 rendeletet ezért módosítani kell az 50. cikkének (7) bekezdésében, 56. cikkének (6) bekezdésében és 72. cikkének (3) bekezdésében a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott felhatalmazások megszüntetése érdekében. Az (EU) 2024/1689 rendelet 72. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési terv harmonizált sablonjának elfogadására vonatkozó felhatalmazás megszüntetése további előnnyel jár, mivel nagyobb rugalmasságot biztosít a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltató számára ahhoz, hogy a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre szolgáló, a szervezetükre szabott rendszert vezessenek be. Ugyanakkor – elismerve, hogy egyértelműsíteni tenni azt, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak hogyan kell megfelelniük a követelményeknek – a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy iránymutatást tegyen közzé.

(24)A nagy kockázatú MI-rendszerek (EU) 2024/1689 rendelet szerinti megfelelőségértékeléséhez szükség lehet megfelelőségértékelő szervezetek bevonására. Csak az említett rendelettel összhangban kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek végezhetnek megfelelőségértékeléseket, és csak az érintett MI-rendszerek kategóriáival és típusaival kapcsolatos tevékenységek tekintetében. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az (EU) 2024/1689 rendelet 30. cikke alapján bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének körét, el kell készíteni a kódok, a kategóriák és a megfelelő típusú MI-rendszerek jegyzékét. A kódok jegyzékének figyelembe kell vennie, hogy az MI-rendszer egy termék alkotórésze-e vagy maga az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék (a termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó MI-rendszerek esetében az úgynevezett AIP-kódok), vagy a III. mellékletében említett rendszer, amely jelenleg csak a III. melléklet 1. pontjában említett biometrikus MI-rendszerekre vonatkozik (a biometrikus MI-rendszerek esetében az úgynevezett AIB-kódok). Mind az AIP-kódok, mind az AIB-kódok vertikális kódok. Az AIP-kódok olyan hivatkozási kódok, amelyek kapcsolatot biztosítanak az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokkal. Az AIB-kódok az (EU) 2024/1689 rendelethez kapcsolódó új kódok, amelyek az említett rendelet III. mellékletének 1. pontjában említett biometrikus MI-rendszerek azonosítására szolgálnak. A kódok jegyzékének figyelembe kell vennie az MI-rendszerek konkrét típusait és alapul szolgáló technológiáit is (a horizontális MI-rendszerkódok esetében az úgynevezett AIH-kódok). Az AIH-kódok új MI-technológiaspecifikus kódok, és az AIP- vagy AIB-kódokkal mint vertikális kódokkal együtt alkalmazhatók. Az AIH-kódok az MI-rendszerek alapul szolgáló típusaira és technológiáira vonatkoznak. A kódok jegyzékének – beleértve a három kategóriát – rendelkeznie kell az MI-rendszerek több szempontból történő osztályozásáról, amely biztosítja, hogy a bejelentett szervezetként kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek teljes mértékben kompetensek legyenek az általuk értékelendő MI-rendszerek tekintetében.

(25)Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 a polgári légi közlekedés területén állapít meg közös szabályokat. Az (EU) 2024/1689 rendelet 108. cikke módosítja az (EU) 2018/1139 rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság – a polgári légi közlekedési ágazat műszaki és szabályozási sajátosságai alapján, és anélkül, hogy beavatkozna a meglévő irányítási, megfelelőségértékelési és végrehajtási mechanizmusokba és az azok által létrehozott hatóságok működésébe – figyelembe vegye az (EU) 2024/1689 rendeletben a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan megállapított kötelező követelményeket, amikor az említett jogi aktus alapján releváns, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az (EU) 2018/1139 rendelet egyes cikkeit kiterjesztő technikai helyesbítésre korrekcióra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott kötelező követelmények teljes mértékben teljesüljenek a releváns, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusoknak az (EU) 2018/1139 rendelet alapján történő elfogadásakor.

(26)A jogbiztonság mielőbbi biztosítása érdekében, tekintettel az (EU) 2024/1689 rendelet küszöbön álló általános alkalmazására, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2024/1689 rendelet módosításai

Az (EU) 2024/1689 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) az innovációt támogató – a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és köztük az induló innovatív vállalkozásokra kiemelt hangsúlyt helyező – intézkedések.”

2.A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Azon MI-rendszerek esetében, amelyeket a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerként soroltak be, kizárólag a 6. cikk (1) bekezdését, a 60a. cikket, a 102–109. cikket, valamint és a 111. és a 112. cikket kell alkalmazni. Az 57. cikk csak annyiban alkalmazandó, amennyiben e rendeletnek a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelményeit beépítették az említett uniós harmonizációs jogszabályokba.”

3.A 3. cikk a következő 14a. és 14b. ponttal egészül ki:

„14a. »mikro-, kis- vagy középvállalkozások« (a továbbiakban: kkv-k): a 2003/361/EK bizottsági ajánlás mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozások;

14b. »kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat«: az (EU) 2025/1099 bizottsági ajánlás mellékletének 2. pontjában meghatározott kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozás;”.

4.A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

MI-jártasság

A Bizottság és a tagállamok arra ösztönzik az MI-rendszerek szolgáltatóit és alkalmazóit, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák személyzetük, valamint a nevükben az MI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó bármely más személy mesterséges intelligencia terén szerzett megfelelő szintű MI-jártasságát, figyelembe véve szakmai ismereteiket, tapasztalatukat, végzettségüket és képzettségüket, valamint azon körülményeket, amelyek között az MI-rendszereket használni fogják, és figyelembe véve azon személyeket vagy azon személyek csoportjait, akik tekintetében az MI-rendszereket használni fogják.”

5.Az I. fejezet szövege a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése a torzítás észleléséhez és korrekciójához

(1) A nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához szükséges mértékben – az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontjával összhangban – az ilyen rendszerek szolgáltatói kivételesen kezelhetik a személyes adatok különleges kategóriáit, figyelemmel a természetes személyek alapvető jogaira és szabadságaira vonatkozó megfelelő biztosítékokra. Ahhoz, hogy az ilyen feldolgozás megtörténhessen, az (EU) 2016/679, az (EU) 2018/1725 rendeletben és adott esetben az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott garanciákon túlmenően, a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a) a torzítás észlelése és korrekciója más adatok – köztük szintetikus vagy anonimizált adatok – feldolgozásával nem valósítható meg hatékonyan;

b) a személyes adatok különleges kategóriái a személyes adatok további felhasználására vonatkozó technikai korlátozások, valamint a legkorszerűbb biztonsági és magánéletvédelmi intézkedések – köztük az álnevesítés – hatálya alá tartoznak;

c) a személyes adatok különleges kategóriái olyan intézkedések hatálya alá tartoznak, amelyek célja annak biztosítása, hogy a feldolgozott személyes adatok biztonságosak és védettek legyenek, megfelelő biztosítékok hatálya alá tartozzanak – ideértve a szigorú ellenőrzést és a hozzáférés dokumentálását –, valamint a rendellenes használat elkerülése és annak garantálása, hogy az említett személyes adatokhoz csak felhatalmazott és megfelelő titoktartási kötelezettségek alá tartozó személyek férjenek hozzá;

d) a különleges kategóriájú személyes adatok nem továbbíthatók, nem ruházhatók át, és nem tehetők harmadik felek által egyéb módon hozzáférhetővé;

e) a különleges kategóriájú személyes adatok törlésre kerülnek, amint a torzítást korrigálták, vagy a személyes adatok megőrzési időszaka lejárt, attól függően, hogy melyik következik be előbb;

f) az adatkezelési tevékenységeknek az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet, valamint az (EU) 2016/680 irányelv szerinti nyilvántartásai tartalmazzák annak magyarázatát, hogy a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése miért volt szükséges a torzítások felderítéséhez és korrekciójához, és hogy ez a cél miért nem volt elérhető más adatok kezelésével.

(2) Az (1) bekezdés szükség esetén és arányos mértékben alkalmazható más MI-rendszerek és -modellek szolgáltatóira és alkalmazóira, valamint a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóira, ha az adatkezelés az abban meghatározott célokból történik, és feltéve, hogy teljesülnek az e bekezdésben meghatározott biztosítékokban előírt feltételek.”

6.A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Azon szolgáltatónak, amely úgy ítéli meg, hogy valamely, a III. mellékletben említett MI-rendszer nem nagy kockázatú, az adott rendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt dokumentálnia kell értékelését. Az illetékes nemzeti hatóságok kérésére a szolgáltatónak be kell nyújtania az értékelés dokumentációját.”

7.A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A modellek adatokkal való tanítását magukban foglaló technikákat használó nagy kockázatú MI-rendszereket olyan tanító-, validálási és tesztadatkészletek alapján kell fejleszteni, amelyek – az ilyen adatkészletek használatakor – megfelelnek a jelen cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 4a. cikk (1) bekezdésében említett minőségi kritériumoknak.”;

b)az (5) bekezdést el kell hagyni;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az MI-modellek tanítását magukban foglaló technikákat nem alkalmazó nagy kockázatú MI-rendszerek fejlesztése esetében a jelen cikk (2), (3) és (4) bekezdése, valamint a 4a. cikk (1) bekezdése csak a tesztadatkészletekre alkalmazandó.”

8.A 11. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A szóban forgó műszaki dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy bizonyítsa, hogy a nagy kockázatú MI-rendszer megfelel az e szakaszban meghatározott követelményeknek, és hogy belőle az illetékes nemzeti hatóságok és a bejelentett szervezetek világos és érthető formában hozzájussanak az annak értékeléséhez szükséges információkhoz, hogy az MI-rendszer megfelel-e az említett követelményeknek. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben meghatározott elemeket. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – egyszerűsített formában nyújthatják be a IV. mellékletben meghatározott technikai dokumentáció elemeit. E célból a Bizottság létrehozza a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – igényeinek megfelelő, egyszerűsített műszaki dokumentációs formanyomtatványt. Amennyiben valamely kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy kkv – például induló innovatív vállalkozás – úgy dönt, hogy a IV. mellékletben előírt információkat egyszerűsített formában nyújtja be, e célra az e bekezdésben említett formanyomtatványt kell használnia. A bejelentett szervezeteknek a megfelelőségértékelés céljára el kell fogadniuk a formanyomtatványt.”A

9.A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett szempontok megvalósításának arányosnak kell lennie a szolgáltató szervezetének méretével, különösen abban az esetben, ha a szolgáltató kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat vagy kkv, például induló innovatív vállalkozás. A szolgáltatóknak minden esetben tiszteletben kell tartaniuk a nagy kockázatú MI-rendszereik e rendeletnek való megfelelésének biztosításához szükséges szigorúsági mértéket és védelmi szintet.”

10.A 28. cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8). Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó MI-rendszerekért felelős, e rendelet alapján kijelölt bejelentő hatóságokat oly módon kell létrehozni, megszervezni és működtetni, amely biztosítja, hogy az e rendelet és az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti kijelölést egyaránt kérelmező megfelelőségértékelő szervezet számára lehetővé tegyék, hogy egyetlen kérelmet nyújtson be, és az e rendelet és az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján kijelölendő egyetlen értékelési eljárásnak vesse alá magát, amennyiben a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok ilyen egyetlen kérelemről és egyetlen értékelési eljárásról rendelkeznek.

Az e bekezdésben említett egyetlen kérelmet és egyetlen értékelési eljárást az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján már kijelölt bejelentett szervezetek számára is elérhetővé kell tenni, amennyiben ezek a bejelentett szervezetek e rendelet alapján kijelölés iránti kérelmet nyújtanak be, feltéve, hogy a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok rendelkeznek ilyen eljárásról.

Az egyetlen kérelemnek és egyetlen értékelési eljárásnak el kell kerülnie a szükségtelen átfedéseket, az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti meglévő kijelölési eljárásokra kell épülnie, és biztosítania kell az e rendelet értelmében a bejelentett szervezetekre alkalmazandó követelményeknek és a releváns uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelést.”

11.A 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4). A bármely egyéb uniós harmonizációs jogszabály alapján kijelölt bejelentett szervezetek esetében az említett kijelölésekhez kapcsolódó valamennyi dokumentum és tanúsítvány felhasználható adott esetben az e rendelet szerinti kijelölésükre irányuló eljárás alátámasztására és meggyorsítására.

Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok bármelyike alapján kijelölt és a 28. cikk (8) bekezdésében említett egyetlen értékelés iránti kérelmet benyújtó bejelentett szervezetek az értékelés iránti egyetlen kérelmet az említett uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban kijelölt bejelentő hatósághoz nyújtják be.

A bejelentett szervezet az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett dokumentációt minden releváns változás esetén naprakésszé teszi annak érdekében, hogy lehetővé tegye a bejelentett szervezetekért felelős hatóság számára a 31. cikkben megállapított valamennyi követelménynek való folyamatos megfelelés nyomon követését és ellenőrzését.”

12.A 30. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A bejelentő hatóságok az (1) bekezdésben említett valamennyi megfelelőségértékelő szervezetről értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és megfelelő típusainak a XIV. mellékletben említett jegyzéke alapján, a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszköz alkalmazásával.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 97. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a műszaki fejlődés, az ismeretek bővülése vagy az új tudományos bizonyítékok fényében módosítsa a XIV. mellékletet úgy, hogy az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és megfelelő típusainak listáját az MI-rendszerek új kódjaival, kategóriáival vagy típusaival egészíti ki, vagy MI-rendszerek meglévő kódjait, kategóriát vagy típusait törli, vagy MI-rendszerek kódjait vagy típusait egyik kategóriából a másikba helyezi át.”

13.A 43. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a rendszer szolgáltatójának az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokban előírt megfelelőségértékelés eljárást kell követnie. Az e fejezet 2. szakaszában foglalt követelményeket alkalmazni kell az említett nagy kockázatú MI-rendszerekre, és azoknak az említett értékelés részét kell képezniük. A 17. cikkben és a VII. mellékletben meghatározott minőségirányítási rendszer értékelése szintén alkalmazandó.

A szóban forgó megfelelőségértékelés céljából az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján bejelentett szervezeteket fel kell jogosítani annak ellenőrzésére, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelnek-e a 2. szakaszban foglalt követelményeknek, feltéve, hogy az említett bejelentett szervezeteknek a 31. cikk (4), (5), (10) és (11) bekezdésében megállapított követelményeknek való megfelelését a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok alapján értékelték. A 28. cikk sérelme nélkül az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerint bejelentett szervezetek legkésőbb [18 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő dátum]-ig kérelmezik a 4. szakasz szerinti kijelölésüket.

Amennyiben az I. melléklet A. szakaszában felsorolt valamely uniós harmonizációs jogszabály lehetővé teszi a termék gyártója számára, hogy kimaradjon egy harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésből, feltéve, hogy a gyártó a valamennyi releváns követelményre kiterjedő valamennyi harmonizált szabványt alkalmazta, az említett gyártó csak akkor élhet e lehetőséggel, ha harmonizált szabványokat vagy adott esetben a 41. cikkben említett, az e fejezet 2. szakaszában foglalt valamennyi követelményre kiterjedő közös előírásokat is alkalmazott.

Abban az esetben, ha egy nagy kockázatú MI-rendszer az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozik, és ugyanakkor a III. mellékletben felsorolt kategóriák egyikébe is tartozik, a rendszer szolgáltatójának az I. melléklet A. szakaszában felsorolt vonatkozó uniós harmonizációs jogszabály által előírt megfelelőségértékelést kell elvégeznie.”

14.A 49. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

15.Az 50. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az MI-hivatalnak ösztönöznie és segítenie kell uniós szintű gyakorlati kódexek kidolgozását a mesterségesen előállított vagy manipulált tartalom észlelésére, megjelölésére és címkézésére vonatkozó kötelezettségek hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében. A Bizottság az 56. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében meghatározott eljárással összhangban értékelheti, hogy az említett gyakorlati kódexek betartása megfelelő-e a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének biztosításához. A Bizottság – ha úgy ítéli meg, hogy a kódex nem megfelelő – a 98. cikk (2) bekezdésében megállapított vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben közös szabályokat határoz meg az említett kötelezettségek végrehajtására vonatkozóan.”

16.Az 56. cikk (6) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottságnak és a Testületnek rendszeresen nyomon kell követnie és értékelnie kell a gyakorlati kódexek célkitűzéseinek a résztvevők általi teljesítését, valamint az e rendelet megfelelő alkalmazásához való hozzájárulásukat. A Bizottságnak – teljes mértékben figyelembe véve a Testület véleményét – értékelnie kell, hogy a gyakorlati kódexek kiterjednek-e az 53. és az 55. cikkben meghatározott kötelezettségekre, és rendszeresen nyomon kell követnie és értékelnie kell a kódexekben foglalt célkitűzések elérését. A gyakorlati kódexek megfelelőségéről szóló értékelését a Bizottság köteles közzétenni.”

17.Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„Az MI-hivatal uniós szintű MI szabályozói tesztkörnyezetet is létrehozhat a 75. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó MI-rendszerek számára. Az ilyen MI szabályozói tesztkörnyezetet az érintett illetékes hatóságokkal szoros együttműködésben kell végrehajtani, különösen akkor, ha az e rendelettől eltérő uniós jogszabályok betartását az MI szabályozói tesztkörnyezetben felügyelik. Az MI szabályozói tesztkörnyezetnek elsőbbségi hozzáférést kell biztosítania a kkv-k számára.”;

b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A jelen cikk értelmében létrehozott MI szabályozói tesztkörnyezeteknek olyan ellenőrzött környezetet kell biztosítaniuk, amely előmozdítja az innovációt, és korlátozott ideig elősegíti az innovatív MI-rendszerek fejlesztését, tesztelését és validálását azok forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt, a szolgáltatók vagy a leendő szolgáltatók és az illetékes hatóság közötti megállapodás szerinti, a tesztkörnyezetre vonatkozó egyedi terv alapján, a megfelelő biztosítékok meglétének garantálása mellett. Az ilyen tesztkörnyezetek kiterjedhetnek az azokban felügyelt, valós körülmények közötti tesztelésre. Adott esetben a tesztkörnyezetre vonatkozó tervnek egyetlen dokumentumban kell tartalmaznia a valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó tervet.”;

c)a 9. bekezdés e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e) az MI-rendszerek uniós piacra jutásának megkönnyítése és felgyorsítása, különösen akkor, ha azokat kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és kkv-k, köztük induló innovatív vállalkozások biztosítják.”;

d)a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(13) Az MI szabályozói tesztkörnyezeteket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy azok megkönnyítsék az illetékes nemzeti hatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést.”;

e)a (14) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(14) Az illetékes nemzeti hatóságoknak össze kell hangolniuk tevékenységeiket és együtt kell működniük a Testület keretében. Az illetékes nemzeti hatóságok támogatják az MI szabályozói tesztkörnyezetek közös létrehozását és működtetését, többek között a különböző ágazatokban is.”

18.Az 58. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Unión belüli széttagoltság elkerülése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az MI szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására, fejlesztésére, megvalósítására, működtetésére és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusoknak közös elveket kell tartalmazniuk a következő kérdésekre vonatkozóan:

a) az MI szabályozói tesztkörnyezetben való részvételre való jogosultság és kiválasztás kritériumai;

b) az MI szabályozói tesztkörnyezet alkalmazására, az abban való részvételre, annak nyomon követésére, az abból való kilépésre és a megszüntetésére vonatkozó eljárások, beleértve a tesztkörnyezetre vonatkozó tervet és a kilépési jelentést is;

c) a résztvevőkre alkalmazandó feltételek;

d) az 57. cikk hatálya alá tartozó MI szabályozói tesztkörnyezetek irányítására alkalmazandó részletes szabályok, többek között az illetékes hatóságok feladatainak ellátása, valamint a nemzeti és uniós szintű koordináció és együttműködés tekintetében.”

19.A 60. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti, az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívül történő tesztelését a III. mellékletben felsorolt, illetve az I. melléklet A. szakaszában szereplő uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói vagy leendő szolgáltatói végezhetik e cikkel és az e cikkben említett, valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó tervvel összhangban, az 5. cikk szerinti tilalmak sérelme nélkül.”;

b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A szolgáltatók vagy a leendő szolgáltatók a III. mellékletben említett, illetve az I. melléklet A. szakaszában szereplő uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt saját maguk, vagy egy vagy több alkalmazóval vagy leendő alkalmazóval partnerségben bármikor elvégezhetik az MI-rendszer valós körülmények közötti tesztelését.”

20.A rendelet szövege a következő 60a. cikkel egészül ki:

„60a. cikk

Az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek tesztelése valós körülmények között, MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívül

(1)A nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti, az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívül történő tesztelését az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó MI-alapú termékek szolgáltatói vagy leendő szolgáltatói végezhetik e cikkel és a valós körülmények közötti önkéntes tesztelésre vonatkozó megállapodással összhangban, az 5. cikk szerinti tilalmak sérelme nélkül.

(2)Az (1) bekezdésben említett, a valós körülmények közötti tesztelésre önkéntes megállapodást az érdekelt tagállamok és a Bizottság írásban kötik meg. A megállapodás meghatározza az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó, az MI-n alapuló termékek valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozó követelményeket.

(3)A tagállamok, a Bizottság, a piacfelügyeleti hatóságok és az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó infrastruktúra és termékek irányításáért és üzemeltetéséért felelős hatóságok szorosan és jóhiszeműen együttműködnek egymással, és szükség esetén felszámolnak minden gyakorlati akadályt – beleértve a fizikai nyilvános infrastruktúrához való hozzáférést biztosító eljárási szabályokat is – a melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó önkéntes, valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozó megállapodás sikeres végrehajtása és a mesterséges intelligencián alapuló termékek sikeres tesztelése érdekében.

(4)A valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó önkéntes megállapodás aláírói meghatározzák a valós körülmények közötti tesztelés feltételeit, valamint az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozó terv részletes elemeit.

(5)a 60. cikk (2), (5) és (9) bekezdése alkalmazandó.”

21.A 63. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – a 17. cikk által előírt minőségirányítási rendszer bizonyos elemeinek egyszerűsített módon is megfelelhetnek. E célból a Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a minőségirányítási rendszer azon elemeire vonatkozóan, amelyeknek – a kkv-k igényeit figyelembe véve – egyszerűsített módon is meg lehet felelni, méghozzá anélkül, hogy ez érintené a védelem szintjét vagy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelményeknek való megfelelés szükségességét.”

22.A 69. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok kötelezhetők arra, hogy a szakértők által nyújtott tanácsadásért és támogatásért a 68. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus értelmében a Bizottságra alkalmazandó javadalmazási díjakkal egyenértékű díjat fizessenek.”;

b)a (3) bekezdést el kell hagyni.

23.A 70. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az illetékes nemzeti hatóságok iránymutatást és tanácsot adhatnak e rendelet végrehajtásával kapcsolatban, különösen a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és a kkv-knak, köztük az induló innovatív vállalkozásoknak, adott esetben figyelembe véve a Testület és a Bizottság iránymutatását és tanácsait. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok egyéb uniós jog hatálya alá tartozó területeken kívánnak iránymutatást és tanácsot adni valamely MI-rendszerrel kapcsolatban, adott esetben konzultálniuk kell az említett uniós jogszabályok szerinti illetékes nemzeti hatóságokkal.”

24.A 72. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési rendszernek egy forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési terven kell alapulnia. A forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési tervnek a IV. mellékletben említett műszaki dokumentáció részét kell képeznie. A Bizottság iránymutatást fogad el a forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési terv vonatkozásában.”

25.A 75. cikk a következőképpen módosul:

a)a 75. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

„Az MI-rendszerek piacfelügyelete és piaci ellenőrzése; kölcsönös segítségnyújtás”;

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben egy MI-rendszer általános célú MI-modellen alapul – az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó MI-rendszerek kivételével –, és az említett modellt és rendszert ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki, az MI-hivatal az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel összhangban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az említett rendszerre vonatkozó felügyeletre és jogérvényesítésre, az e rendelet által a piacfelügyeleti hatóságokra ruházott feladatokkal és felelősségi körökkel összhangban. Az MI-hivatal kizárólagos hatáskörrel rendelkezik továbbá az e rendelet szerinti kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére azon MI-rendszerekkel kapcsolatban, amelyek az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett kijelölt online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülnek, vagy amelyek ilyen platformba vagy online keresőprogramba vannak beépítve.

Az első albekezdés szerinti felügyeleti és érvényesítése feladatainak ellátása során az MI-hivatal rendelkezik egy piacfelügyeleti hatóság számára e szakaszban és az (EU) 2019/1020 rendeletben biztosított valamennyi hatáskörrel. Az MI-hivatalt fel kell hatalmazni arra, hogy megfelelő intézkedéseket és határozatokat hozzon felügyeleti és végrehajtási hatásköreinek megfelelő gyakorlása érdekében. Az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

Az e rendelet alkalmazásában részt vevő hatóságok aktívan együttműködnek e hatáskörök gyakorlása során, különösen akkor, ha valamely tagállam területén érvényesítési intézkedéseket kell hozni.”;

c)a cikk a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza az MI-hivatal e hatásköreinek gyakorlására vonatkozó végrehajtási hatásköröket és eljárásokat, beleértve azon képességét, hogy a 99. cikkben meghatározott feltételekkel és felső határokkal összhangban szankciókat, például bírságokat vagy egyéb közigazgatási szankciókat szabjon ki az e cikk (1) és (1a) bekezdésében említett olyan MI-rendszerek tekintetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy nem felelnek meg e rendeletnek az e cikk szerinti nyomonkövetési és felügyeleti feladataival összefüggésben.

(1b) Az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikke – az e rendelet által előírt konkrétabb eljárási jogok sérelme nélkül – értelemszerűen alkalmazandó az MI-rendszerek (1) bekezdésben említett szolgáltatóra.

(1c) A Bizottság megszervezi és elvégzi az (1) bekezdésben említett, nagy kockázatúnak minősített és a 43. cikk szerinti, harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés hatálya alá tartozó MI-rendszerek forgalomba hozatal előtti megfelelőségértékelését és tesztelését még azelőtt, hogy a szóban forgó MI-rendszereket forgalomba hoznák vagy üzembe helyeznék. Ezek a tesztek és értékelések ellenőrzik, hogy a rendszerek megfelelnek-e e rendelet vonatkozó követelményeinek, és e rendelettel összhangban forgalomba hozhatók vagy üzembe helyezhetők-e az Unióban. A Bizottság e tesztek vagy értékelések elvégzésével az e rendelet alapján kijelölt bejelentett szervezeteket is megbízhatja, amely esetben a bejelentett szervezetnek a Bizottság nevében kell eljárnia. A 34. cikk (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a Bizottságra az e bekezdés szerinti hatásköreinek gyakorlása során.

A tesztelési és értékelési tevékenységek díjait a nagy kockázatú MI-rendszer azon szolgáltatójára kell kivetni, amely harmadik fél általi megfelelőségértékelés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság által e cikkel összhangban a bejelentett szervezetekre bízott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket a szolgáltató közvetlenül a bejelentett szervezet részére fizeti meg.”

26.A 77. cikk a következőképpen módosul:

a)a címsor helyébe a következő szöveg lép:

„Az alapvető jogokat védő hatóságok hatáskörei és együttműködés a piacfelügyeleti hatóságokkal”

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azon nemzeti hatóságoknak vagy szerveknek, amelyek felügyelik vagy érvényesítik az alapvető jogok – köztük a megkülönböztetésmentességhez való jog – védelmét célzó uniós jogi kötelezettségek betartását, hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy kérelmezzék az e rendelet alapján létrehozott vagy megőrzött információt vagy dokumentációt, és közérthető nyelven, valamint hozzáférhető formátumban hozzáférjenek ahhoz, amennyiben az adott információhoz vagy dokumentációhoz való hozzáférés a megbízatásuk joghatóságuk keretein belüli hatékony teljesítéséhez szükséges.”;

c)a szöveg a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az e cikkben meghatározott feltételek mellett a piacfelügyeleti hatóság hozzáférést biztosít az (1) bekezdésben említett érintett hatóság vagy szerv számára a szóban forgó információkhoz vagy dokumentumokhoz, többek között azáltal, hogy szükség esetén a szolgáltatótól vagy az alkalmazótól bekéri a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat.

(1b) A piacfelügyeleti hatóságok és az (1) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek szorosan együttműködnek, és a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak annak érdekében, hogy biztosítsák e rendelet és az alapvető jogok védelmét célzó uniós jog koherens alkalmazását és az eljárások egyszerűsítését. Ez magában foglalja különösen az információcserét, amennyiben az az e rendelet és a vonatkozó egyéb uniós jogszabályok hatékony felügyeletéhez vagy végrehajtásához szükséges.”

27.A 95. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A magatartási kódexek kidolgozásának ösztönzése és elősegítése során az MI-hivatal és a tagállamok figyelembe veszik a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – sajátos érdekeit és igényeit.”

28.A 96. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az iránymutatások kiadásakor a Bizottság különös figyelmet fordít a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások, valamint a helyi közigazgatási szervek és az e rendelet által legvalószínűbben érintett ágazatok igényeire.”

29.A 99. cikk a következőképpen módosul:

a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban a tagállamok megállapítják az e rendelet gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó – adott esetben figyelmeztetéseket és nem pénzbeli intézkedéseket is magukban foglaló – szankciókra és egyéb végrehajtási intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására, figyelembe véve ennek során a Bizottság által a 96. cikk szerint kiadott iránymutatásokat. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamoknak a szankciók megállapítása során figyelmet kell fordítaniuk a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – érdekeire, valamint gazdasági életképességükre.”;

b)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások esetében az e cikkben említett egyes pénzbírságok nem haladhatják meg a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett százalékos arányokat, illetve összegeket, és a kettő közül mindig az alacsonyabbat kell figyelembe venni.”

30.A 111. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E rendelet 5. cikkének a 113. cikk harmadik bekezdése a) pontjában említett alkalmazásának sérelme nélkül e rendelet csak akkor alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, nagy kockázatú azon MI-rendszerek üzemeltetőire, amelyeket a III. fejezet és a 113. cikkben említett kapcsolódó kötelezettségek alkalmazásának kezdőnapja előtt hoztak forgalomba vagy helyeztek üzembe, ha az említett időponttól kezdve az említett rendszerek tervezésében jelentős változások történnek. Mindenesetre a hatóságok általi használatra szánt, nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak 2030. augusztus 2-ig meg kell tenniük az e rendeletben előírt követelményeknek és kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges lépéseket.”;

b)a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott szintetikus hang-, kép-, video- vagy szöveges tartalmat létrehozó MI-rendszerek – köztük az általános célú MI-rendszerek – szolgáltatói megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy 2027. február 2-ig megfeleljenek az 50. cikk (2) bekezdésének.”

31.A 113. cikk a következőképpen módosul:

a)a harmadik bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) A III. fejezet 1., 2. és 3. szakaszát a III. fejezetnek való megfelelést támogató megfelelő intézkedések rendelkezésre állását megerősítő bizottsági határozat elfogadását követően az alábbi időpontoktól kezdődően kell alkalmazni:

i. 6 hónappal az említett határozat elfogadását követően a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében; és

ii. 12 hónappal az említett határozat elfogadását követően a 6. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében.

Abban az esetben, ha nem kerül sor az első albekezdés szerinti határozat elfogadására vagy ha az alábbiakban meghatározott időpontok korábbiak, mint a szóban forgó határozat elfogadását követő időpontok, a III. fejezet 1., 2. és 3. szakaszát kell alkalmazni:

i. 2027. december 2-án a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében; és

ii. 2028. augusztus 2-án a 6. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek tekintetében.”;

b)a harmadik bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

„(3) A 102–110. cikket [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től kell alkalmazni.”

32.A VIII. melléklet B. szakaszát el kell hagyni.

33.A javaslat a következő XIV. melléklettel egészül ki:

„XIV. melléklet

Az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és megfelelő típusainak jegyzéke a 30. cikkben említett bejelentési eljárás céljából, meghatározva a bejelentett szervezetként való kijelölés hatályát

1.Bevezetés

A nagy kockázatú MI-rendszerek e rendelet szerinti megfelelőségértékeléséhez szükség lehet megfelelőségértékelő szervezetek bevonására. Csak az e rendelettel összhangban kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek végezhetnek megfelelőségértékeléseket, és csak az érintett MI-rendszerek típusaival kapcsolatos tevékenységek tekintetében. Az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és megfelelő típusainak jegyzéke meghatározza az e rendelet 30. cikke szerint bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének hatályát.

2.Kódok, kategóriák és a megfelelő MI-rendszerek jegyzéke

1.Az MI-rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó MI-rendszerek.

MI-rendeleti kód
0101 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.1. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0102 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.2. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0103 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.3. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0104 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.4. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0105 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.5. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0106 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.6. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0107 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.7. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0108 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.8. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0109 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.9. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0110 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.10. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0111 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.11. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.
0112 AIP	Az MI-rendelet I. melléklete A.12. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek.

2.Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának hatálya alá tartozó MI-rendszerek

MI-rendeleti kód
0201 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának a) alpontja szerinti távoli biometrikus azonosító rendszerek, amelyeket uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek szándékoznak üzembe helyezni.
0202 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának b) alpontja szerinti biometrikus kategorizálási MI-rendszerek, amelyeket uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek szándékoznak üzembe helyezni.
0203 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának c) alpontja szerinti érzelemfelismerő MI-rendszerek, amelyeket uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek szándékoznak üzembe helyezni.
0204 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának a) alpontja szerinti távoli biometrikus azonosító rendszerek, amelyeket bűnüldöző, bevándorlási vagy menekültügyi hatóságok szándékoznak üzembe helyezni.
0205 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának a) alpontja szerinti biometrikus kategorizálási MI-rendszerek, amelyeket bűnüldöző, bevándorlási vagy menekültügyi hatóságok szándékoznak üzembe helyezni.
0206 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának c) alpontja szerinti érzelemfelismerő MI-rendszerek, amelyeket bűnüldöző, bevándorlási vagy menekültügyi hatóságok szándékoznak üzembe helyezni.
0207 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának a) alpontja szerinti távoli biometrikus azonosító rendszerek (általános).
0208 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának b) alpontja szerinti biometrikus kategorizálási MI-rendszerek (általános).
0209 AIB	Az MI-rendelet III. melléklete 1. pontjának c) alpontja szerinti érzelemfelismerő MI-rendszerek (általános).

3.MI-technológiaspecifikus kódok

a)Szimbolikus MI, szakértői rendszerek és matematikai optimalizálás

MI-rendeleti kód
0101 AIH	Logikai és tudásalapú Mi-rendszerek, amelyek kódolt ismeretek vagy szimbolikus ábrázolás alapján következtetnek; szakértői rendszerek
0102 AIH	Logikai alapú MI-rendszerek, az alapvető adatkezelés kivételével

b)Gépi tanulás, kivéve az általános célú MI-t és az egymodalitású generatív MI-t

MI-rendeleti kód
0201 AIH	Strukturált adatokat feldolgozó MI-rendszerek
0202 AIH	Jeleket és hangadatokat feldolgozó MI-rendszerek
0203 AIH	Szöveges adatokat feldolgozó MI-rendszerek
0204 AIH	Képeket és videókat feldolgozó MI-rendszerek
0205 AIH	A környezetükből tanuló MI-rendszerek, kivéve az ügynökszerű mesterséges intelligenciát

c)Általános célú MI-n vagy egymodalitású generatív MI-n alapuló MI-rendszerek

MI-rendeleti kód
0301 AIH	Egymodalitású generatív MI-rendszerek
0302 AIH	Multimodális generatív MI-rendszerek, beleértve az általános célú MI-modelleken alapuló MI-rendszereket is

d)Ügynökszerű mesterséges intelligencia

MI-rendeleti kód
0401 AIH	Ügynökszerű mesterséges intelligencia

 

3.A kijelölés iránti kérelem

A megfelelőségértékelő szervezetek az MI-rendszerek típusainak az e rendelet 29. cikkében említett kijelölés iránti kérelemben történő meghatározásakor az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és megfelelő típusainak e mellékletben meghatározott listáit használják.”

2. cikk

Az (EU) 2018/1139 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1139 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

25 „(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

2.A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

3.A 32. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, a (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

4.A 36. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

5.A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, a (1) bekezdés szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

6.Az 50. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

7.Az 53. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében biztonsági alkotórészeknek minősülő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni az említett rendelet III. fejezetének 2. szakaszában foglalt követelményeket.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3.

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3.

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3.

1.3.Célkitűzés(ek)3.

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3.

1.3.4.Teljesítménymutatók3.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 26  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2026-tól 2027-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff 27 .	EFTA-országoktól 28	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 29	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
7	20 02 06 Igazgatási kiadások	Nem diff.	Nem
1	02 04 03 Digitális Európa program – Mesterséges intelligencia	Diff.	IGEN	NEM	igen	NEM
1	02 01 30 01 A Digitális Európa programhoz kapcsolódó támogatási kiadások	Nem diff.	igen		igen

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

[

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

1

Főigazgatóság: CNECT			Év	Év	Év	Év	2027 után	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027	2027 után
Költségvetési sor 02 04 03	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)			0,500 30	0,500 31		1,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)				0,500	0,500	1,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor: 02 01 30 01		(3)			2,642 32	6,283 33	7,283	8,925
A DG CNECT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)			3,142	6,783	7,283	9,925
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)			2,642	6,783	7,783	9,925

ÖSSZESEN			Év	Év	Év	Év	2027 után	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027	2027 után
Költségvetési sor 02 04 03	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)			0,500 34	0,500 35		1,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)				0,500	0,500	1,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor: 02 01 30 01		(3)			2,642 36	6,283 37	7,283	8,925
A DG CNECT Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)			3,142	6,783	7,283	9,925
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)			2,642	6,783	7,783	9,925

]

[

A többéves pénzügyi keret fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

Főigazgatóság: CNECT				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás						0,940	0,940	1,880
 Egyéb igazgatási kiadások						0,025	0,025	0,050
DG CNECT ÖSSZESEN	Előirányzatok					0,965	0,965	1,930
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)				0,965	0,965	1,930

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	2027 után	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			4,107	7,748	8,248	11,855
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			3,607	7,748	8,748	11,855

]

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 

2024. év

2025. év

2026. év

2027. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 38

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 39 …

– Kimenet

– Kimenet

– Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

[

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás			0,940	0,940	1,880
Egyéb igazgatási kiadások			0,025	0,025	0,050
7. FEJEZETI részösszeg			0,965	0,965	1,930
7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás			2,429	4,858	7,287
Egyéb igazgatási jellegű kiadások			0,213	1,425	1,638
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg			2,642	6,283	8,925

]

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

[

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	5	5
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor  [XX.01.YY.YY]	– a központokban	0	0	0	0
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (02 01 30 01) a 7. fejezeten kívül (nevezze meg)		0	0	48	48
ÖSSZESEN		0	0	53	53

]

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
Létszámtervi álláshelyek	5		N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)	10		38

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Az MI-hivatal által végzett központi felügyelet megerősítése az MI-rendszerek számának jelentős növekedéséhez fog vezetni. Ezt a feladatot a személyzet jelenlegi létszámban nem tudja elvégezni; e létszám csak a felügyelet jelenlegi hatókörére nézve elegendő.
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Informatikai kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETI részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

Az összegeket a Digitális Európa program 2026-ra vonatkozó 02.013001 sz. támogatási kiadásából és a 2027-re vonatkozó 02.0403 (SO2 mesterséges intelligencia) költségvetési tételből csoportosítják át.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

 
3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a saját forrásokra

–    az egyéb bevételekre

–    adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 40
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

Hivatkozás a követelményre A követelmény leírása A követelmény által érintett szereplők A fő folyamatok Kategóriák 1. cikk (5) bekezdés A 4a. cikk beillesztése: Annak lehetővé tétele az MI-rendszerek és MI-modellek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy bizonyos feltételek mellett kivételesen személyes adatok különleges kategóriáit kezeljék a torzítás észlelésének és korrekciójának biztosításához szükséges mértékben. MI-rendszerek és MI-modellek szolgáltatói és alkalmazói Érintettek Adatkezelés Adatok 1. cikk (8) bekezdés A 11. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés módosítása: A nagy kockázatú MI-rendszerek műszaki dokumentációját a rendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt kell elkészíteni. A kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok bizonyos szabályozási kiváltságokat élveznek ezen információ szolgáltatása tekintetében. Nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói (beleértve a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat és a kkv-kat) Illetékes nemzeti hatóságok Bejelentett szervezetek Európai Bizottság Műszaki dokumentáció Adatok 1. cikk (10) bekezdés A 28. cikk módosítása, az (1a) bekezdés beillesztése: A kijelölést kérelmező megfelelőségértékelő szervezetek lehetőséget kaphatnak arra, hogy egyetlen kérelmet nyújtsanak be, és egyetlen értékelési eljárásnak vessék alá magukat. Megfelelőségértékelő szervezetek Bejelentő hatóságok A kérelem benyújtása Adatok 1. cikk (11) bekezdés A 29. cikk (4) bekezdés módosítása: Az egyetlen értékelést kérelmező bejelentett szervezeteknek az egyetlen kérelmet a bejelentő hatóság részére kell benyújtaniuk. A bejelentett szervezet releváns változás esetén köteles frissíteni a dokumentációt. Bejelentett szervezetek Bejelentő hatóság A kérelem benyújtása Adatok 1. cikk (16) bekezdés Az 56. cikk (6) bekezdésének módosítása: A gyakorlati kódexek megfelelőségéről szóló értékelését a Bizottság köteles közzétenni. Európai Bizottság Az értékelés közzététele Adatok 1. cikk (26) bekezdés A 77. cikk módosítása: ·(1) bekezdés: Az alapvető jogokat védő uniós jogi kötelezettségeket felügyelő/érvényesítő nemzeti hatóságok/szervek indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be, és hozzáférhetnek az érintett piacfelügyeleti hatóságtól származó bármely információhoz/dokumentációhoz. ·(1a) bekezdés: a piacfelügyeleti hatóság megadja a hozzáférést, és szükség esetén bekéri az információkat a szolgáltatótól/alkalmazótól. ·(1b) bekezdés: szükség esetén a fent említett piacfelügyeleti hatóságok és hatóságok/szervek információt cserélnek egymással. Az alapvető jogokat védő uniós jogi kötelezettségeket felügyelő/érvényesítő nemzeti hatóságok/szervek Piacfelügyeleti hatóságok MI-rendszerek szolgáltatói/alkalmazói Információcsere Adatok

4.2.Adatok

Az érintett adatok összefoglaló leírása Adattípus Hivatkozás a követelmény(ek)re Standard és/vagy előírás (ha van) A személyes adatok különleges kategóriái (amennyiben az adatkezelés torzítás észleléséhez/korrekciójához szükséges) 1. cikk (5) bekezdés // A nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó műszaki dokumentáció 1. cikk (8) bekezdés A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább az MI-rendelet IV. mellékletben meghatározott elemeket. A Bizottság egyszerűsített műszaki dokumentációs formanyomtatványt hoz létre a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a kkv-k számára. A megfelelőségértékelő szervezetek kijelölés iránti kérelmei 1. cikk (10) bekezdés // A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentés iránti kérelmei 1. cikk (11) bekezdés A bejelentett szervezet minden releváns változás esetén köteles frissíteni a vonatkozó dokumentációt. A gyakorlati kódexek megfelelőségéről szóló bizottsági értékelés. 1. cikk (16) bekezdés // Az MI-rendszerekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti kérelem 1. cikk (26) bekezdés // Az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket felügyelő/érvényesítő nemzeti hatóságok/szervek által kért információk vagy dokumentumok 1. cikk (26) bekezdés Hozzáférhető nyelven és formátumban kell rendelkezésre bocsátani. Az európai adatstratégiának való megfelelés Annak magyarázata, hogy az egyes követelmények hogyan igazodnak az európai adatstratégiához Az 1. cikk (4) bekezdése megállapítja, hogy a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése esetében a természetes személyek alapvető jogaira és szabadságaira vonatkozó megfelelő biztosítékok alkalmazandók. Ez összhangban van az (EU) 2016/679 rendelettel (általános adatvédelmi rendelet) és az (EU) 2018/1725 rendelettel (EUDPR). Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés Annak ismertetése, hogy hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok újrafelhasználásának lehetőségét Az 1. cikk (10) bekezdése kimondja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek lehetőséget kaphatnak arra, hogy egyetlen kérelmet nyújtsanak be, és egyetlen értékelési eljárásnak vessék alá magukat. Annak bemutatása, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi standardoknak Adatáramlások Az adatáramlások összefoglaló leírása Adattípus Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re Az adatokat szolgáltató szereplők Az adatokat megkapó szereplők Az adatcsere kiváltó oka Gyakoriság (adott esetben) A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentés iránti kérelmei 1. cikk (11) bekezdés Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján kijelölt bejelentett szervezetek Az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján kijelölt bejelentő hatóság Az egységes értékelés iránti kérelem // A gyakorlati kódexek megfelelőségéről szóló bizottsági értékelés. 1. cikk (16) bekezdés Európai Bizottság Széles nyilvánosság A gyakorlati kódexekre vonatkozó értékelés elvégzése Rendszeresen Az MI-rendszerekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti kérelem 1. cikk (26) bekezdés Az alapvető jogok védelmét célzó uniós jogi kötelezettségek betartását felügyelő vagy érvényesítő nemzeti hatóságok vagy szervek Piacfelügyeleti hatóság A nemzeti hatóságoknak/szerveknek szükségük van az információkra ahhoz, hogy teljesíthessék megbízatásukat // Az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket felügyelő/érvényesítő nemzeti hatóságok/szervek által kért információk vagy dokumentumok 1. cikk (26) bekezdés Piacfelügyeleti hatóság Az alapvető jogok védelmét célzó uniós jogi kötelezettségek betartását felügyelő vagy érvényesítő nemzeti hatóságok vagy szervek Az információkhoz való hozzáférés iránti, indokolással ellátott kérelem benyújtása // A piacfelügyeleti hatóságok által kért információk vagy dokumentáció 1. cikk (26) bekezdés Piacfelügyeleti hatóságok MI-rendszerek szolgáltatói/alkalmazói A piacfelügyeleti hatóságnak szüksége van az információkra az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket felügyelő/érvényesítőnemzeti hatóságoktól/szervektől érkező megkeresésének megválaszolásához) // Információcsere a piacfelügyeleti hatóságok és az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket felügyelő/érvényesítő hatóságok/szervek együttműködésének részeként 1. cikk (26) bekezdés Piacfelügyeleti hatóságok /Közszférabeli szervezetek Piacfelügyeleti hatóságok /Közszférabeli szervezetek Az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás során azonosított, információcsere iránti igény //

4.3. Digitális megoldások

A digitális megoldások összefoglaló leírása

Digitális megoldás	Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re	Fő tervezett funkciók	Illetékes szerv	Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget?	Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot?	MI-alapú technológiák használata (adott esetben)
Tárgytalan (az MI-rendelet javasolt módosításai nem irányozzák elő új digitális megoldások elfogadását)

Minden egyes digitális megoldás esetében annak magyarázata, hogy a digitális megoldás miért felel meg az alkalmazandó digitális szakpolitikáknak és jogszabályoknak

Digitális megoldás #1

Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben)	A megfelelés magyarázata
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet
Az uniós kiberbiztonsági keret
Az eIDAS-rendelet
Az egységes digitális kapu és az IMI
Egyéb

4.4. Interoperabilitási értékelés

A követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(ok) összefoglaló leírása

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája	Leírás	Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re	Interoperábilis Európa megoldás(ok) (NEM ALKALMAZANDÓ)	Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)
Tárgytalan (az MI-rendelet javasolt módosításai nem érintenek digitális közszolgáltatásokat)

A digitális közszolgáltatás(ok)ra vonatkozó követelmény(ek) hatása a határokon átnyúló interoperabilitásra

Digitális közszolgáltatás #1

Értékelés	Intézkedés(ek)	Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak)
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal Kérjük, sorolja fel az alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és standardok alkalmazása Kérjük, sorolja fel az ilyen intézkedéseket

4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések

A digitális végrehajtást támogató intézkedések összefoglaló leírása

Az intézkedés leírása	Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re	A Bizottság szerepe (adott esetben)	A bevonandó szereplők (adott esetben)	A várható ütemezés (adott esetben)
Tárgytalan.

(1)    COM(2025) 47 final.

(2)    COM(2025) 165 final.

(3)    COM(2025) 723 final.

(4)    https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/.

(5)    Európai Bizottság (2025): Véleményezési felhívás a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére szolgáló stratégiáról. Elérhető a következő internetcímen: Stratégia a mesterséges intelligencia alkalmazásának ösztönzésére – az MI-kontinens megerősítése .

(6)    Európai Bizottság (2025): Véleményezési felhívás az uniós kiberbiztonsági jogszabály felülvizsgálatáról. Elérhető a következő internetcímen: Az uniós kiberbiztonsági jogszabály .

(7)    Európai Bizottság (2025): Véleményezési felhívás az európai adatuniós stratégiáról. Elérhető a következő internetcímen: Az európai adatuniós stratégia .

(8)    Európai Bizottság (2025): Véleményezési felhívás a digitális csomagról és az omnibusz csomagról. Elérhető a következő internetcímen: Egyszerűsítés – digitális csomag és omnibusz csomag .

(9)    Bővebben: az emberi méltósághoz való jog (1. cikk), a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog (7. és 8. cikk), a megkülönböztetésmentességhez való jog (21. cikk) és a nők és férfiak közötti egyenlőséghez való jog (23. cikk), a véleménynyilvánítás szabadsága (11. cikk) és a gyülekezési szabadság (12. cikk), a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, a védelemhez való jog és az ártatlanság vélelme (47. és 48. cikk), a környezet magas szintű védelméhez és a környezet minőségének javításához való jog (37. cikk).

(10)    Bővebben: a munkavállalók tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való joga (31. cikk), a magas szintű fogyasztóvédelem (28. cikk), a gyermekek jogai (24. cikk) és a fogyatékossággal élő személyek integrációja (26. cikk).

(11)    Bővebben: a vállalkozás szabadsága (16. cikk), valamint a művészet és a tudomány szabadsága (13. cikk).

(12)    HL C , , . o.

(13)    HL C , , . o.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj).

(15)    A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj).

(16)    A Bizottság (EU) 2025/1099 ajánlása (2025. május 21.) a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásáról (HL L, 2025/1099, 2025.5.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2025/1099/oj).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/680/oj).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/745/oj).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/746 rendelete (2017. április 5.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 176. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/746/oj).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1020/oj).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1139/oj).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj).

(26)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(27)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(28)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(29)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(30)    Ezt a költségvetést a Digitális Európa program 26–27. sz. munkaprogramja már elkülönítette az MI-hivatal számára.

(31)    Ezt a költségvetést a Digitális Európa program 26–27. sz. munkaprogramja már elkülönítette az MI-hivatal számára.

(32)    Ez a költségvetés [48] további teljes munkaidős egyenértéknek felel meg 6 hónapra [(43 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő)], a kiindulási alap a 2026. évi költségvetési eljárás keretében elfogadott személyzeti létszám. A költségvetést a Digitális Európa program igazgatási keretösszegéből csoportosítják át a többletköltségek fedezésére.

(33)    Az összeget 2027-ben a 02.0403 költségvetési sorból (2. sz. egyedi célkitűzés: mesterséges intelligencia) csoportosítják át, a kérést a 2027-es költségvetési eljárás során vezetik be.

(34)    Ezt a költségvetést a Digitális Európa program 26–27. sz. munkaprogramja már elkülönítette az MI-hivatal számára.

(35)    Ezt a költségvetést a Digitális Európa program 26–27. sz. munkaprogramja már elkülönítette az MI-hivatal számára.

(36)    Ez a költségvetés 48 további teljes munkaidős egyenértéknek felel meg 6 hónapra (43 szerződéses alkalmazott és 5 kirendelt nemzeti szakértő), a kiindulási alap a 2026. évi költségvetési eljárás keretében elfogadott személyzeti létszám. A költségvetést a Digitális Európa program igazgatási keretösszegéből csoportosítják át a többletköltségek fedezésére.

(37)    Az összeget 2027-ben a 02.0403 költségvetési sorból (2. sz. egyedi célkitűzés: mesterséges intelligencia) csoportosítják át, a kérést a 2027-es költségvetési eljárás során vezetik be.

(38)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(39)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Egyedi célkitűzés(ek)”.

(40)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.