EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2026.6.24.

COM(2026) 570 final

2026/0164(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és az (EU) 2018/1727 rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2026) 570 final} - {SWD(2026) 570 final} - {SWD(2026) 571 final} - {SWD(2026) 572 final} - {SWD(2026) 573 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az EUMSZ 85. cikke, amely úgy rendelkezik, hogy az Eurojust felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekkel kell meghatározni. Előírja továbbá, hogy e rendeletekben kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységeinek értékelésében, és amelyek által hozzájárulnak az Eurojust tevékenységeinek uniós szintű demokratikus felügyeletéhez.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

E rendelet előkészítése érdekében a Bizottság számos alkalommal konzultált a szakértő érdekelt felekkel. Ezek a konzultációk magukban foglaltak egy, az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén indított nyilvános konzultációt, egy véleményezési felhívást és egy online felmérést. Emellett egy külső vállalkozó interjúkat készített az érdekelt felek széles körével, köztük az Eurojust személyzetével, a nemzeti tagokkal, a nemzeti hatóságokkal, gyakorló szakemberekkel, valamint harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselőivel.

A nyilvános konzultációra – amely tizenkét héten át tartott 2025. december 3. és 2026. február 24. között – 20 válasz érkezett, és a válaszadók többsége hangsúlyozta az Eurojust szerepének fontosságát a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés kezelésében. Az érdekelt felek azt is kiemelték, hogy jobban figyelembe kell venni az áldozatok és a tanúk szempontjait, és tisztázni kell az ügyek elosztását az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat (a továbbiakban: EIH) között. Az „Ossza meg velünk véleményét!” honlapon elérhető véleményezési felhívásra 21 uniós tagállam érdekelt feleitől 42 válasz érkezett. A visszajelzések hangsúlyozták az Eurojust és az EIH egymást kiegészítő szerepét, azt, hogy az Eurojust megbízatását operatívabb szerepekkel kell megerősíteni, valamint az irányítási és döntéshozatali folyamatok javításának fontosságát. Az érdekelt felek azt is hangsúlyozták, hogy az Eurojustnak prioritásként kell kezelnie a harmadik országokkal folytatott együttműködést, valamint hogy a bűnözés változó jellegére való reagálás érdekében technológiai eszközökbe kell beruháznia. A 2026. március 4-ig tartó online felmérés a gyakorló szakembereket, az Eurojust adminisztratív szervezetének képviselőit és a nemzeti tagokat, valamint az uniós és nem uniós országok köztisztviselőit célozta meg. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy az irányítási reform széles körű támogatást élvez, beleértve egy igazgatótanács létrehozását is, amelynek célja a kollégium adminisztratív terheinek enyhítése és a feladatmegosztás tisztázása. Az érdekelt felek egyetértettek abban is, hogy harmonizálni kell a nemzeti tagok jogállását és hatásköreit, és meg kell erősíteni az együttműködést az érintett uniós ügynökségekkel és szervekkel, például az Europollal és az Európai Ügyészséggel. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a harmadik országok eltérő mértékben működnek együtt az Eurojusttal, és néhány válaszadó azt javasolta, hogy az együttműködés fokozása érdekében vezessenek be feltételességi záradékokat, különösen az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok esetében. A nyilvános konzultációk mellett 115 érdekelt féllel, köztük az Eurojust adminisztratív szervezetének képviselőivel, nemzeti tagokkal, összekötő ügyészekkel, uniós ügynökségekkel, nemzeti hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel készítettek interjúkat. Ezek az interjúk mélyebb betekintést nyújtottak az Eurojust előtt álló operatív kihívásokba, beleértve az elavult eszközöket, az Európai Csalás Elleni Hivatallal való korlátozott együttműködést, valamint az egyértelműbb hatáskörök szükségességét olyan területeken, mint az elektronikus bizonyítékok. Bár a harmadik országok és nemzetközi szervezetek érdekelt felei értékesnek ismerték el az Eurojust munkáját, kiemelték az együttműködés javításának lehetőségeit is olyan intézkedések révén, mint a helyi kapcsolattartó pontok létrehozása és az összekötő bírák kinevezése.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Hatásvizsgálat

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet kilenc fejezetből áll, amelyek összesen 87 cikket tartalmaznak.

I. fejezet – Általános rendelkezések, célkitűzések és feladatok

Ez a fejezet az Eurojust alapvető kereteit határozza meg. Megerősíti az Eurojust mint jogi személyiséggel rendelkező uniós ügynökség jogállását, és úgy rendelkezik, hogy székhelye Hágában van. Meghatározza az Eurojust általános célkitűzéseit, amelyek a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatására és megerősítésére irányulnak a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban. Meghatározza az Eurojust által e célkitűzések elérése érdekében elvégzendő feladatok teljes listáját, beleértve a nemzeti és nemzetközi hatóságok támogatását a nyomozások koordinálásában, az információk keresztellenőrzését a határokon átnyúló ügyek közötti kapcsolatok azonosítása érdekében, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtését és megőrzését, a vagyonvisszaszerzés támogatását, valamint az uniós ügynökségekkel és szervekkel, például az Europollal és az Európai Ügyészséggel való együttműködést. Meghatározza továbbá az Eurojust hatáskörét, amely kiterjed az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekményekre és a kapcsolódó bűncselekményekre, valamint meghatározza azokat a földrajzi és szituációs feltételeket, amelyek mellett az Eurojust eljárhat, többek között az Európai Ügyészséggel és a harmadik országokkal kapcsolatban.

II. fejezet – Az Eurojust szervezete

Ez a fejezet meghatározza az Eurojust irányítási struktúráját, és négy szakaszra tagolódik, különbséget téve az irányítási struktúra és az operatív struktúra között.

Az I. szakasz az Eurojust kettős struktúráját határozza meg: az irányítási struktúra az igazgatótanácsból, a végrehajtó testületből és az adminisztratív igazgatóból áll, míg az operatív struktúra a nemzeti tagokból és a kollégiumból áll.

A II. szakasz az igazgatótanácsra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amely meghozza a legfontosabb irányítási döntéseket, és stratégiai iránymutatást nyújt az Eurojust tevékenységeihez. Az igazgatótanács tagállamonként egy képviselőből és a Bizottság egy képviselőjéből áll, és feladata az egységes programozási dokumentum, az éves költségvetés, a személyzeti szabályzat és a biztonsági szabályok, valamint az egyéb nem operatív jellegű határozatok elfogadása. A II. fejezet meghatározza a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésből eredő, az összetételre, az elnök megválasztására, az ülések gyakoriságára és levezetésére, a feladatokra és a szavazási szabályokra vonatkozó szabályokat, beleértve az olyan kulcsfontosságú döntésekhez szükséges különleges kétharmados többséget, mint az adminisztratív igazgató kinevezése és a költségvetés elfogadása. Meghatározza továbbá az éves és többéves programozási folyamatot, és előírja az igazgatótanács számára, hogy minden év november 30-ig fogadjon el egységes programozási dokumentumot.

A III. szakasz létrehozza a végrehajtó testületet, amelynek elnöke az Eurojust elnöke, és amely a határozatok előkészítésével, a költségvetés-tervezetek és munkaprogramok felülvizsgálatával, az ellenőrzési megállapítások utókövetésének biztosításával és meghatározott adminisztratív határozatok elfogadásával segíti az igazgatótanácsot.

A IV. szakasz az adminisztratív igazgatóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, aki függetlenül irányítja az Ügynökséget, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. Az adminisztratív igazgatót az igazgatótanács öt évre, érdemei alapján nevezi ki, és ő felel a napi igazgatásért, a költségvetés végrehajtásáért, a csalás elleni intézkedésekért és a személyzeti igazgatásért.

Az V. szakasz a nemzeti tagokra és nemzeti irodáikra vonatkozik. Minden tagállam egy-egy nemzeti tagot rendel ki az Eurojust hágai székhelyére, akit legalább egy helyettes és egy asszisztens támogat. A nemzeti tagoknak magas szintű ügyészi vagy bírói képesítéssel kell rendelkezniük, és bizonyos igazságszolgáltatási hatáskörökkel kell felruházni őket. Nevezetesen a 19. cikk felsorolja a nemzeti tagok hatásköreit, különbséget téve az előzetes engedély nélkül gyakorolható hatáskörök és az illetékes nemzeti hatóság beleegyezését igénylő hatáskörök között. Az első kategória keretében a nemzeti tagok közvetlenül kapcsolatba léphetnek és műveleti vonatkozású információkat és bizonyítékokat cserélhetnek az illetékes nemzeti és harmadik országbeli hatóságokkal és az érintett uniós szervekkel, ügyeket nyithatnak és kezelhetnek az ügyviteli rendszerben, koordinációs értekezleteket és koordinációs központokat szervezhetnek, részt vehetnek a közös nyomozócsoportokban és elősegíthetik azok működését, többek között a közös nyomozócsoportokra vonatkozó megállapodások aláírása révén, részt vehetnek a közös operatív platformokban és az igazságügyi koordinációs platformokban, felkérhetik az illetékes nemzeti hatóságokat nyomozások vagy büntetőeljárások lefolytatására, valamint segíthetnek a joghatósági összeütközések azonosításában és megoldásában. A második kategóriában az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével – vagy sürgős esetekben a nélkül – a nemzeti tagok igazságügyi együttműködés vagy kölcsönös elismerési eszközök iránti kérelmeket bocsáthatnak ki vagy hajthatnak végre, beleértve az alapul szolgáló határozat nemzeti joggal összhangban történő kibocsátását is. Az V. szakasz kompenzációs mechanizmust is bevezet azon tagállam számára, amelynek nemzeti tagja az Eurojust elnöke, hogy fedezze a nemzeti iroda megerősítésének költségeit az elnöki megbízatás alatt.

A VI. szakasz szabályozza az összes nemzeti tagból álló kollégium, amely az Eurojust operatív feladataiért felel, és teljes mértékben függetlenül jár el. A kollégium foglalkozik a konkrét ügyekkel, meghozza a tagállamok által elé terjesztett ügyekkel kapcsolatos megfelelő operatív döntéseket, vagy adott esetben saját kezdeményezésére indít ügyeket. Az elnököt és az alelnököt a nemzeti képviselők közül kétharmados többséggel, négyéves időtartamra választja meg.

III. fejezet – Operatív ügyek

Ez a fejezet a rendelet alapvető működésről szóló fejezete. Négy szakaszra tagolódik, amelyek az Eurojust operatív tevékenységeinek különböző módjaival és formáival foglalkoznak.

Az I. szakasz az Eurojustnak az igazságügyi együttműködés és koordináció elősegítésével kapcsolatos elsődleges operatív feladatával foglalkozik. Meghatározza, hogy az Eurojust hogyan támogatja a határokon átnyúló nyomozásokat és büntetőeljárásokat, beleértve a koordinációs értekezletek és koordinációs központok szervezését, az igazságügyi együttműködési eszközök előmozdítását, a joghatósági összeütközések feloldásában való segítségnyújtást és az információk releváns adatbázisokban történő keresztellenőrzését. Részletezi az Eurojust által a közös nyomozócsoportoknak nyújtott operatív, technikai, elemzési, jogi és pénzügyi támogatást, beleértve a közös nyomozócsoportokra vonatkozó megállapodások megszövegezéséhez és az Eurojust által a közös nyomozócsoportok tevékenységeihez nyújtott pénzügyi hozzájárulás kezeléséhez nyújtott segítséget. Emellett igazságügyi koordinációs platformokat hoz létre, amelyeket az Eurojust két vagy több tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére állíthat fel a különösen összetett, határokon átnyúló nyomozások támogatására, operatív, technikai, elemzési, jogi és pénzügyi támogatást nyújtva a platformoknak és résztvevőiknek.

A II. szakasz az Eurojust által saját kezdeményezésére, a nemzeti hatóságok vagy az Európai Ügyészség megkeresésének hiányában végzett operatív tevékenységeket szabályozza. Meghatározza azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek mellett a nemzeti tagok felkérhetik az illetékes nemzeti hatóságokat nyomozások lefolytatására vagy kiterjesztésére, közös nyomozócsoportok létrehozására, az igazságügyi együttműködés iránti megkeresések előresorolására vagy egyéb indokolt intézkedések meghozatalára. Foglalkozik továbbá az Eurojust azon képességével, hogy megőrizze, elemezze és tárolja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat, és azokat az ügyek összeállításának megkönnyítése érdekében a tagállamok, a harmadik országok, valamint a nemzetközi büntetőbíróságok rendelkezésére bocsássa. A II. szakasz rendelkezik továbbá az Eurojust ügyeiből származó operatív ismeretek megőrzéséről, iránymutatások és bevált gyakorlatok kidolgozásáról, valamint az Eurojust bűnügyi szakértői központjainak létrehozásáról, amelyek stratégiai, elemzési és operatív támogatást nyújtanak a kiemelt bűnügyi területeken.

A III. szakasz az Eurojust által nyújtott operatív támogatás további formáival foglalkozik, beleértve az ECRIS-TCN-ről szóló (EU) 2019/816 rendelet értelmében a harmadik országok és nemzetközi szervezetek kapcsolattartó pontjaként betöltött szerepét, a bűncselekmények áldozatainak a határokon átnyúló büntetőeljárásokban nyújtott támogatását, valamint – az Europollal együtt és saját megbízatásukon belül – az EMPACT-ciklusokban való részvételét, hozzájárulva a stratégiai elemzések elkészítéséhez és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre vonatkozó uniós prioritások operatív végrehajtásához.

A IV. szakasz meghatározza az Eurojust és a nemzeti hatóságok közötti információcsere keretét. Előírja, hogy minden tagállam hozzon létre egy Eurojust nemzeti koordinációs rendszert a nemzeti iroda és a nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció biztosítása érdekében, amelybe be kell vonni az érintett európai hálózatok kapcsolattartóit és a terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartót. Általános kötelezettséget állapít meg az illetékes nemzeti hatóságok számára az Eurojust feladataihoz szükséges valamennyi információ cseréjére vonatkozóan, amely magában foglalja a legalább három tagállamot érintő ügyekre és az igazságügyi hatóságokhoz utalt valamennyi terrorizmussal kapcsolatos ügyre vonatkozó konkrét értesítési követelményeket.

Ez a szakasz szabályozza továbbá az operatív információk áramlását az Eurojust személyzete és a tagállamok között a nemzeti tagokon keresztül, biztonságos digitális kommunikációt biztosít az e-CODEX-en alapuló decentralizált informatikai rendszeren keresztül, és létrehozza az ügyviteli rendszert mint a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésének, az ügyek kezelésének, az információk keresztellenőrzésének és a bizonyítékok megőrzésének központi eszközét. Végezetül meghatározza az ügyviteli rendszerhez való nemzeti szintű hozzáférésre, valamint az információknak a nemzeti tagok és az engedéllyel rendelkező személyzet általi kezelésére vonatkozó szabályokat.

IV. fejezet – Információkezelés

Ez a fejezet a személyes adatok Eurojust általi kezelésére irányadó adatvédelmi keretet határozza meg. Megállapítja, hogy mind ez a rendelet, mind az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó az Eurojust adatkezelési tevékenységeire, és az e rendeletben foglalt operatív adatvédelmi szabályok (lex specialisként) elsőbbséget élveznek az (EU) 2018/1725 rendelet általános szabályaival szemben. Ez a megközelítés biztosítja a jogi egyértelműséget, ugyanakkor megőrzi az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre alkalmazandó általános adatvédelmi keretet.

A IV. fejezet meghatározza a műveleti vonatkozású személyes adatok azon kategóriáit, amelyeket az Eurojust kezelhet. Ez magában foglalja a gyanúsítottakra, az elítéltekre, az áldozatokra és az eljárásban részt vevő egyéb felekre vonatkozó adatokat, valamint – kivételes és időben korlátozott körülmények között – a folyamatban lévő összehangolt nyomozások szempontjából közvetlenül releváns további adatokat. Szigorú határidőket állapít meg a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az eljárás megszüntetését követő tárolására, és követelményeket ír elő a megfelelést biztosító automatizált felülvizsgálati mechanizmusokra vonatkozóan.

Ez a fejezet meghatározza továbbá az érintettek műveleti vonatkozású személyes adatokkal kapcsolatos jogait, beleértve a hozzáférési jogot és az e jogra vonatkozó korlátozásokat, az adatkezelés korlátozásához való jogot, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén a hozzáférés megtagadható, ha az veszélyeztetné a folyamatban lévő nyomozást vagy egy személy biztonságát. A IV. fejezet értelmében az Eurojuston belül a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra, az engedéllyel rendelkező kirendelt nemzeti szakértőkre, a nemzeti rendszer kijelölt felhasználóira és az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzetére korlátozódik. Előírja, hogy a végrehajtó testületnek adatvédelmi tisztviselőt kell kijelölnie, és megállapítja az értesítésre vonatkozó szabályokat adatvédelmi incidens esetére. Végezetül a felelősséget az adatok pontosságáért és a jogszabályoknak való megfelelésért vagy az Eurojustra, vagy a tagállamokra ruházza az adatok eredetétől és későbbi kezelésétől függően.

V. fejezet – Partnerekkel való kapcsolatok

Ez a fejezet az Eurojust külkapcsolatait szabályozza. Három szakaszból áll, amelyek az uniós szervekkel és ügynökségekkel fenntartott kapcsolatokkal, valamint a nemzetközi együttműködéssel foglalkoznak.

Az I. szakasz meghatározza az Eurojust valamennyi együttműködési kapcsolatára alkalmazandó közös rendelkezéseket. Úgy rendelkezik, hogy az Eurojust a Bizottsággal folytatott előzetes konzultációt követően munkamegállapodásokat köthet uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetek szerveivel. Az ilyen megállapodások nem képezhetik a személyes adatok cseréjének jogalapját, és nem keletkeztetnek jogi kötelezettségeket az Unióra vagy a tagállamokra nézve. Az I. szakasz szabályozza továbbá a közös „találat/nincs találat” lekérdezési rendszert, amely lehetővé teszi a kijelölt uniós ügynökségek és szervek – különösen az Europol, az Európai Ügyészség, az OLAF, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság, valamint az Európai Unió vámhatósága – számára, hogy egy automatizált indexen keresztül közvetett hozzáférést kapjanak az Eurojust ügyviteli rendszeréhez, a Bizottság pedig felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer technikai és funkcionális előírásainak meghatározása céljából.

A II. szakasz az Eurojust egyes uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel fenntartott kapcsolatait szabályozza. Kiemelt kapcsolatot hoz létre az Európai Igazságügyi Hálózattal, amely magában foglalja a hálózat titkárságának az Eurojust személyzetén belüli elhelyezését és a koordináció nemzeti koordinációs rendszeren keresztül történő kezelését. Előírja az Eurojust számára, hogy támogasson számos más, az igazságügyi együttműködésben aktív hálózatot és szervet, többek között a közös nyomozócsoportok hálózatát, a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatot és a szervezett bűnözés elleni európai igazságügyi hálózatot. Szabályozza az Eurojust Europollal való együttműködését, és egy munkamegállapodásról rendelkezik, amely meghatározza a gyakorlati együttműködés módozatait, a „van találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren keresztül az adott adatbázisokban tárolt kiválasztott információkhoz való kölcsönös hozzáférést, valamint a közös operatív platformok létrehozásának lehetőségét. Létrehozza az Európai Ügyészséggel való együttműködés keretét, amely a saját megbízatásuk keretein belüli kölcsönös együttműködésen alapul, beleértve az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó büntetendő cselekmények indokolatlan késedelem nélküli bejelentésére vonatkozó kötelezettséget, valamint az Európai Ügyészség összekötő tisztviselőjének az Eurojusthoz való kirendelését. Meghatározza továbbá az Eurojust együttműködési kapcsolatait az OLAF-fal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal (a továbbiakban: AMLA) és az Európai Unió vámhatóságával.

A javaslat az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti kapcsolatot szabályozó jelenlegi jogi keretre hivatkozik, tükrözve azt a tényt, hogy az Európai Ügyészséget megerősített együttműködés révén hozták létre. Ez nem érinti azokat a jövőbeli fejleményeket, amelyek a tagállamoknak az Európai Ügyészségben való részvételében bekövetkező változásokból eredhetnek, ideértve a Magyarország tervezett csatlakozásával összefüggő változásokat is.

A III. szakasz az Eurojust és a harmadik országok hatóságai, valamint a nemzetközi szervezetek közötti nemzetközi együttműködést szabályozza. Az igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében négyéves együttműködési stratégia elfogadásáról és Eurojust összekötő bírák harmadik országokba történő kirendeléséről rendelkezik. Meghatározza a harmadik országok és nemzetközi szervezetek összekötő ügyészeinek az Eurojusthoz nemzetközi megállapodások alapján történő kirendelésének feltételeit, beleértve az ügyviteli rendszerhez való hozzáférésüket is. Lehetővé teszi a harmadik országbeli kapcsolattartók Eurojuston belüli elhelyezését az igazságügyi együttműködés felgyorsítása érdekében, valamint kapcsolattartó kijelölését harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél, amennyiben az Eurojust és az érintett harmadik országbeli hatóságok vagy nemzetközi szervezetek szervei közötti munkamegállapodás erről rendelkezik, kikötve, hogy az ilyen kapcsolattartók nem rendelkezhetnek közvetlen hozzáféréssel az ügyviteli rendszerhez vagy a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz.

VI. fejezet – A költségvetés megállapítása és szerkezete

Ez a fejezet az éves költségvetési eljárást írja le, előírva az adminisztratív igazgató számára, hogy készítse el a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás tervezetét, amelyet a végrehajtó testület felülvizsgál, és az igazgatótanács jóváhagy, mielőtt azt minden év január 31-ig továbbítanák a Bizottságnak. A költségvetés az Unió általános költségvetésének a költségvetési hatóságok általi végleges elfogadását követően válik véglegessé.

A fejezet az Eurojust költségvetésének szerkezetére, végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Előírja, hogy a költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük, a bevételi forrásokba beleértve az uniós hozzájárulást, az önkéntes tagállami hozzájárulásokat, a harmadik országok hozzájárulásait, valamint a kiadványok és szolgáltatások díjait. Az adminisztratív igazgató engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el, és felelős a költségvetésnek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban történő végrehajtásáért. A fejezet részletes határidőket és eljárásokat állapít meg az előzetes és a végleges beszámolók benyújtására, a jelentéseknek a Számvevőszék, a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács részére történő benyújtására, valamint a mentesítés Európai Parlament általi megadására vonatkozóan. Előírja, hogy az igazgatótanácsnak pénzügyi szabályokat kell elfogadnia, amelyek a Bizottság előzetes hozzájárulása nélkül nem térhetnek el a decentralizált ügynökségekről szóló keretrendelettől. A 883/2013/EU, Euratom rendeletet 12 alkalmazó csalás elleni keret a Számvevőszékre ellenőrzési hatásköröket, az OLAF-ra pedig vizsgálati hatásköröket ruház, és elismeri az Európai Ügyészség hatáskörét az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások kivizsgálására.

VII. fejezet – Személyzet

Ez a fejezet az Eurojust személyzetére alkalmazandó általános rendelkezéseket tartalmazza, megállapítva, hogy az adminisztratív igazgató felügyelete alatt dolgoznak, és az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alá tartoznak. Meghatározza, hogy az „Eurojust felhatalmazott személyzete” a személyzet meghatározott operatív, adminisztratív vagy technikai feladatok ellátására kijelölt tagjait jelenti, és felsorolja feladataikat, amelyek magukban foglalják a nemzeti irodák támogatását, az ügykezelést, az operatív elemzést és számos adminisztratív tevékenységet. A VII. fejezet arról is rendelkezik, hogy az Eurojust igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem közvetlenül általa alkalmazott személyzetet, és megerősíti, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó az Eurojustra és személyzetére.

VIII. fejezet – Értékelés és jelentéstétel

Ez a fejezet létrehozza az Eurojust elszámoltathatósági és jelentéstételi keretét. Előírja az Eurojust számára, hogy konszolidált éves jelentését minden év május 1-jéig továbbítsa az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek, az elnök számára pedig azt, hogy évente jelenjen meg az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek előtt egy parlamentközi bizottsági ülésen. Előírja az Eurojust számára, hogy a Bizottság által meghatározott jelentéstételi mutatók felhasználásával járuljon hozzá az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdése szerinti, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló éves jelentéshez. A VIII. fejezet arról is rendelkezik, hogy a Bizottság és a tagállamok kikérhetik az Eurojust véleményét az EUMSZ 76. cikkének hatálya alá tartozó jogalkotási aktusokra irányuló javaslatokról. Az Eurojust teljesítményéről ötévente független értékelését kell készíteni, valamint tízévente fel kell mérni, hogy továbbra is indokolt-e az Ügynökség fenntartása.

IX. fejezet – Általános és záró rendelkezések

Ez a fejezet meghatározza az Eurojust működésének általános keretét és a rendelet hatálybalépését kísérő átmeneti rendelkezéseket. Úgy rendelkezik, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet alkalmazandó az Eurojust birtokában lévő dokumentumokra, előírja az Eurojust számára, hogy az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozat alapján fogadjon el biztonsági szabályokat a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére, és megerősíti, hogy a nyelvhasználati szabályokról szóló 1. tanácsi rendelet alkalmazandó. Ötévenkénti értékelési eljárást hoz létre, megállapítja az Eurojust szerződéses és szerződésen kívüli felelősségére vonatkozó felelősségi rendszert, és rendelkezik a Hollandiával kötött székhely-megállapodásról. A IX. fejezet hatályon kívül helyezi az (EU) 2018/1727 rendeletet, ugyanakkor biztosítja az Eurojust mint jogalany, személyzete és kinevezett tisztviselői, a folyamatban lévő műveleti tevékenységek és ügyek, az ügyviteli rendszer és a benne kezelt adatok, valamint a meglévő nemzetközi megállapodások és munkamegállapodások teljes folytonosságát. Úgy rendelkezik, hogy a meglévő jogi eszközökben az (EU) 2018/1727 rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és hogy a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

2026/0164 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és az (EU) 2018/1727 rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 85. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Eurojust) a 2002/187/IB tanácsi határozat 13 hozta létre jogi személyiséggel rendelkező uniós szervként azzal a céllal, hogy ösztönözze és javítsa a tagállamok illetékes igazságügyi hatóságai közötti koordinációt és együttműködést a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények és szervezett bűnözés tekintetében. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően 2018. november 14-én elfogadták az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 14 , amely hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2002/187/IB tanácsi határozatot. Az Eurojust jogi keretét azóta módosította az (EU) 2022/838 rendelet 15 , az (EU) 2023/2131 rendelet 16 és az (EU) 2025/2082 rendelet 17 .

(2)Az EUMSZ 85. cikke úgy rendelkezik, hogy az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon nyugvó bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján 18 . Az EUMSZ 85. cikke előírja továbbá, hogy az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket be kell vonni az Eurojust tevékenységeinek értékelésébe.

(3)E rendelet célja annak biztosítása, hogy az Eurojust az Unió változó bűnügyi környezetének és belső biztonsági architektúrájának fényében továbbra is megfeleljen a céljának. Ezért megerősíti az Eurojust operatív megbízatását, rugalmasabbá teszi irányítási struktúráját, és módosítja jogi keretét annak érdekében, hogy az tükrözze a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények jellegében és mértékében bekövetkezett fejleményeket, a bűnözői tevékenységet és az igazságügyi együttműködést egyaránt formáló technológiai fejlődést, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség szélesebb körű fejlődését.

(4)Mivel az e célkitűzések eléréséhez szükséges módosítások száma és jellege jelentős, az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az (EU) 2018/1727 rendeletet teljes egészében hatályon kívül kell helyezni, és az általa kötelezett tagállamok tekintetében e rendelettel kell felváltani. Az e rendelet által létrehozott Eurojust az (EU) 2018/1727 rendelet által létrehozott Eurojust jogutódja. Biztosítani kell az Eurojust harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és uniós szervekkel folytatott együttműködését szabályozó megállapodások, munkamegállapodások és egyéb eszközök folytonosságát, azok feltételeinek megfelelően.

(5)Az Eurojustnak támogatnia és erősítenie kell a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést azokban az esetekben, amikor a súlyos bűncselekmények két vagy több tagállamot érintenek, vagy közös alapokon történő büntetőeljárást tesznek szükségessé, beleértve azokat az eseteket is, amikor ez uniós szintű következményekkel jár. Az uniós szintű következmények fogalmát a súlyos bűncselekmények egyre inkább transznacionális jellegére és a nemzeti igazságügyi hatóságok működési realitásaira tekintettel kell értelmezni. Az Unión kívülről tervezett, szervezett vagy irányított bűncselekmények jelentős biztonsági és igazságügyi következményekkel járhatnak az Unión belül, különösen ha az ilyen bűncselekmények hibrid dimenzióval rendelkeznek. Ez különösen nyilvánvaló a külföldön tervezett vagy finanszírozott, de az Unión belül végrehajtott terrorizmussal, az Unión kívülről induló útvonalakon folytatott emberkereskedelemmel és migránscsempészéssel, az Unión belüli fogyasztói piacokat ellátó, harmadik országokban működő szervezetek által folytatott kábítószer-kereskedelemmel, valamint az Unión kívülről a kritikus infrastruktúrák vagy a tagállami hatóságok ellen indított kibertámadásokkal kapcsolatos ügyekben. A büntetendő cselekmények, például a pénzmosás vagy a szervezett bűnözés külföldi információmanipulációhoz és beavatkozáshoz, valamint dezinformációs kampányokhoz is kapcsolódhatnak, ami további kockázatot jelent az Unió biztonságára nézve. Amennyiben az ilyen büntetendő cselekmény összefüggést mutat az Unió biztonságával, polgáraival vagy alapvető érdekeivel, az Eurojust segítséget nyújthat a vonatkozó nyomozásokban és büntetőeljárásokban, amennyiben az érintett bűncselekmények e rendelet I. mellékletének hatálya alá tartoznak, és minden ilyen segítségnyújtás az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokkal és az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban történik.

(6)Tekintettel a súlyos és határokon átnyúló bűnözés változó környezetére, naprakésszé kell tenni az Eurojust hatáskörét annak biztosítása érdekében, hogy a jogi keret továbbra is megfeleljen a célnak, és képes legyen kezelni a bűnözés új realitásait. Az Unió folyamatosan változó és egyre kifinomultabb bűnügyi fenyegetésekkel szembesül, beleértve a csak a kibertérben elkövethető és a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekményeket, valamint a digitális infrastruktúrák terroristák általi használatát, amelyek aláássák a demokratikus intézményeket, a közbiztonságot, a kritikus infrastruktúrát és a társadalmi rezilienciát. A súlyos bűncselekmények egyéb formái, például a nemi alapú erőszak – különösen, ha digitális technológiák segítik elő őket vagy határokon átnyúló elemeket tartalmaznak – szintén komoly és tartós hatást gyakorolnak az áldozatokra, az egyenlőségre és az alapvető jogokra. Az ilyen bűncselekmények hatékony kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához összehangolt uniós megközelítésre, a határokon átnyúló megerősített igazságügyi együttműködésre, valamint a közös biztonsággal és az információintegritással kapcsolatos képességek megerősítésére van szükség, az alapvető jogok és a jogállamiság teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ezért naprakésszé kell tenni a súlyos bűncselekmények felsorolását, amelyek tekintetében az Eurojust hatáskörrel rendelkezik, hogy az tükrözze ezeket a változó bűnügyi fenyegetéseket, beleértve az uniós korlátozó intézkedések megsértését és a nemi alapú erőszakot, és rendszeresen felül kell vizsgálni azt annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust megbízatása releváns és hatékony maradjon.

(7)Az Eurojust feladatait bővíteni és pontosítani kell, hogy azok tükrözzék az Eurojustnak a határokon átnyúló igazságügyi együttműködés stratégiai, elemző és proaktív központjaként betöltött szerepét, operatív és elemzési segítségnyújtás révén támogatva az illetékes nemzeti hatóságokat. Fokozni kell az Eurojust uniós szakpolitikai döntéshozatalban és a vonatkozó stratégiai ciklusokban való részvételét is, ezáltal lehetővé téve, hogy konkrét ügyeken alapuló szakértelmét beépítse a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre vonatkozó uniós prioritások meghatározásába. Különös hangsúlyt kell fektetni az Eurojust szerepére az igazságügyi együttműködési eszközök és a kölcsönös elismerési eszközök kibocsátásának és végrehajtásának elősegítésében és támogatásában, az illetékes nemzeti hatóságok közötti joghatósági összeütközések feloldásában, a határokon átnyúló vagyonvisszaszerzés támogatásában, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok gyűjtésében, megőrzésében és tárolásában, valamint a súlyos bűncselekmények áldozatainak a határokon átnyúló büntetőeljárásokban való támogatásában.

(8)Az Eurojustnak emellett ki kell dolgoznia és fenn kell tartania a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos speciális ismereteket és szakértelmet, többek között az Eurojust bűnügyi szakértői központjainak létrehozása révén. A bűnügyi szakértői központoknak szorosan együtt kell működniük az uniós szinten létrehozott hasonló szakosodott struktúrákkal – többek között a speciális szakértelemmel rendelkező uniós központokkal és a gyermekek szexuális bántalmazása elleni uniós központtal – saját megbízatásuk keretein belül és biztosítva a kiegészítő jelleget annak érdekében, hogy a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak javára maximálisan kihasználják együttes szakértelmük operatív értékét.

(9)Alapvető fontosságú, hogy az Eurojust nagyobb szerepet vállaljon a súlyos bűncselekmények áldozatainak támogatásában a határokon átnyúló ügyekben, összhangban az e területre vonatkozó uniós stratégiával és a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 19 . Ez különösen fontos nagy számú áldozatot vagy tömeges csalás áldozatait érintő – különösen online – ügyekben, amelyek különböző tagállamokhoz kapcsolódnak, és potenciálisan több joghatóság alá tartoznak, valamint a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező nemi alapú erőszakkal kapcsolatos ügyekben. Az Eurojustnak aktívan segítenie kell a tagállamokat az áldozatok jogainak a határokon átnyúló büntetőeljárásokban való érvényesítésében, többek között azáltal, hogy megkönnyíti az áldozatok azonosítását, tanácsot ad az illetékes nemzeti hatóságoknak az áldozatok nemzeti és uniós jog szerinti eljárási jogaival kapcsolatban, valamint segíti, hogy az áldozatok kártérítésben és jóvátételben részesüljenek, akár befagyasztás vagy elkobzás tárgyát képező vagyonból is.

(10)Egyértelműen meg kell határozni az Eurojust hatáskörét az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban, amely nemcsak a közvetlenül felsorolt bűncselekményekre terjed ki, hanem azokra a bűncselekményekre is, amelyeket azért követnek el, hogy a felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközöket megszerezzék, a felsorolt súlyos bűncselekményeket elősegítsék vagy elkövessék, vagy biztosítsák azok elkövetőinek büntetlenségét. A kifejezetten felsorolt bűncselekmények mellett az Eurojust számára rugalmasságot kell biztosítani, hogy valamely illetékes nemzeti hatóság kérésére – az e rendeletben meghatározott megbízatásának keretein belül – más ügyekben is segítséget nyújtson, amennyiben erre konkrét operatív igény mutatkozik.

(11)Mivel az Európai Ügyészséget megerősített együttműködés révén hozták létre, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 20 csak a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokra nézve teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó. Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó ügyekben az Eurojust továbbra is teljes hatáskörrel rendelkezik az e rendelet I. mellékletében felsorolt súlyos bűncselekmények tekintetében. A két szervezet vonatkozó megbízatására tekintettel az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy a részt nem vevő tagállamok vagy az Európai Ügyészség kérésére eljárjon az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben, amennyiben ezek az ügyek részt vevő és részt nem vevő tagállamokat egyaránt érintenek, vagy amennyiben az Európai Ügyészség úgy dönt, hogy nem jár el. Az Eurojustnak továbbra is minden esetben hatáskörrel kell rendelkeznie az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek támogatására, amennyiben az Európai Ügyészség nem rendelkezik hatáskörrel, vagy nem gyakorolja hatáskörét. Az Európai Ügyészségnek és az Eurojustnak – saját megbízatásuknak megfelelően – szoros operatív együttműködést kell kialakítaniuk, amelyet a közöttük létrejött munkamegállapodás részletesebben szabályoz.

(12)Az EUMSZ 85. cikkével összhangban az Eurojust feladatai magukban foglalhatják nyomozások megindítását. Az Eurojust szerepe nem korlátozódhat a tagállamok segítségnyújtás és operatív támogatás iránti megkereséseire való reagálásra, hanem ki kell terjednie a súlyos bűncselekményekkel szembeni összehangolt és stratégiai igazságügyi reagálás uniós szintű proaktív előmozdítására is. A nemzeti nyomozások és az uniós szintű együttműködés metszéspontjában elfoglalt helyzetére építve lehetővé kell tenni az Eurojust számára, hogy elemzési képességeit és szakértelmét felhasználva elősegítse a saját kezdeményezésére, a tagállamokkal együttműködésben, valamint az általuk, az Europol, az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal 21 létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Ügyészség és más uniós szervek által szolgáltatott információk alapján hozott intézkedéseket. Ennek magában kell foglalnia olyan tagállamok bevonását, amelyek eredetileg esetleg nem voltak érintettek az adott ügyben, valamint a tagállamok felkérését, hogy indítsanak nyomozást vagy hajtsanak végre bizonyos nyomozati intézkedéseket, különösen ha az Eurojust az elemzése alapján összefüggéseket azonosít az ügyek vagy más, igazságügyi koordinációt igénylő helyzetek között. E célból fel kell hatalmazni a nemzeti tagokat, hogy saját kezdeményezésükre ügyeket indítsanak az Eurojust ügyviteli rendszerében, ezáltal erősítve az Eurojust azon képességét, hogy proaktívan irányítsa a koordinációt, megőrizve ugyanakkor az illetékes nemzeti hatóságok elsőbbségét a nyomozások és a büntetőeljárások lefolytatása terén.

(13)A nemzeti tagok jogállásának, profiljának és hatásköreinek tagállamok közötti következetessége elengedhetetlen e rendelet hatékony és egységes alkalmazásához. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy jelöljenek ki olyan nemzeti tagokat, akik az ügyészi vagy a bírói kar aktív tagjai, és rendelkeznek a magas szintű ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel, valamint a nemzeti jogrendszerek és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés terén szerzett releváns gyakorlati tapasztalattal. A nemzeti tagokat – tagállamuk jogával összhangban – fel kell ruházni legalább a hatáskörük teljes körű gyakorlásához és az e rendelet szerinti feladataik hatékony ellátásához szükséges hatáskörökkel annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozások közötti különbségek, különösen sürgős esetekben, ne akadályozzák az Eurojust működését. E hatásköröknek legalább a következőket kell magukban foglalniuk: közvetlen kapcsolatfelvétel és műveleti vonatkozású információk, bizonyítékok cseréje az illetékes nemzeti és harmadik országbeli hatóságokkal, valamint az érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel; ügyek nyitása, nyilvántartásba vétele és kezelése az ügyviteli rendszerben; koordinációs értekezletek és koordinációs központok szervezése; közös nyomozócsoportokban való részvétel, és adott esetben azok létrehozásának és működésének kezdeményezése vagy elősegítése, többek között közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodás aláírása révén; részvétel a közös operatív platformokban, a bűnügyi szakértői központokban és az igazságügyi koordinációs platformokban; az illetékes nemzeti hatóságok felkérése, hogy folytassanak nyomozást vagy büntetőeljárást, vagy hozzanak meg bármely más, nyomozás vagy büntetőeljárás céljából indokolt intézkedést.

(14)A határokon átnyúló ügyekben a kellő időben történő fellépés biztosítása érdekében az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével és a nemzeti joggal összhangban a nemzeti tagokat fel kell hatalmazni arra is, hogy igazságügyi együttműködés vagy kölcsönös elismerés iránti kérelmeket bocsássanak ki vagy hajtsanak végre, beleértve a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 22 szerinti nyomozati intézkedéseket, az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 szerinti, befagyasztást és elkobzást elrendelő határozatokat, valamint az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet 24 szerinti, közlésre kötelező vagy megőrzésre kötelező európai határozatokat. Amennyiben a nemzeti jog előírja, és összhangban a nemzeti tagnak az ügyészi vagy a bírói kar aktív tagjaként betöltött jogállásával, a felhatalmazásnak ki kell terjednie az ahhoz szükséges mögöttes nemzeti intézkedések meghozatalára, hogy az említett eszközök az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban joghatást váltsanak ki. Lehetővé kell tenni továbbá a nemzeti tagok számára, hogy vagyonvisszaszerzési hivatalaiktól információkat kérjenek azokról az elkövetési eszközökről, bűncselekményből származó jövedelemről vagy vagyonról, amelyek befagyasztást vagy vagyonelkobzást elrendelő határozat tárgyát képezik vagy tárgyává válhatnak, és hogy az (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtak szerint 25 a befagyasztást elrendelő határozat kibocsátásáig azonnali intézkedéseket hozzanak. Sürgős esetekben, amikor nem lehet időben azonosítani az illetékes nemzeti hatóságot, vagy időben felvenni vele a kapcsolatot, a nemzeti tagoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a nemzeti joggal összhangban saját hatáskörükben meghozzák ezeket az intézkedéseket, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatva az illetékes nemzeti hatóságot. A nemzeti tagok által ilyen körülmények között hozott intézkedések az alkalmazandó nemzeti eljárásjoggal összhangban továbbra is az érintett illetékes nemzeti hatóságok és bíróságok felülvizsgálatának hatálya alá tartoznak. A tagállamok az e rendeletben meghatározottakon felül további hatásköröket ruházhatnak a nemzeti tagokra, és erről értesítik a Bizottságot és a kollégiumot. Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti tagok, helyetteseik és adott esetben asszisztenseik hatékonyan gyakorolhassák az e rendelet alapján rájuk ruházott hatásköröket, és teljes mértékben felhatalmazott igazságügyi együttműködési hatóságként járhassanak el az Unió igazságügyi együttműködési struktúráján belül, a tagállamoknak ki kell nevezniük őket illetékes hatóságként a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló, alkalmazandó uniós jogi aktusok, különösen az e rendeletben említett jogi aktusok tekintetében. Az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy amikor saját kezdeményezésére jár el, azt nemzeti tagjain keresztül tegye, akik – az indokokat megjelölve – felkérhetik tagállamuk illetékes hatóságait, hogy konkrét cselekményekkel kapcsolatban nyomozást vagy büntetőeljárást folytassanak, vagy bármely más, a nyomozás vagy büntetőeljárás céljából indokolt intézkedést tegyenek. Szemléltetésképpen ide tartozhatnak az igazságügyi együttműködés megfelelő eszközének kibocsátására, a pénzügyi nyomozás lefolytatására, a tárgyalást megelőző ideiglenes intézkedések meghozatalára, a tanúk vagy szakértők meghallgatására, vagy az áldozatok és tanúk védelmét célzó intézkedések elfogadására irányuló megkeresések.

(15)Az Eurojust számára olyan irányítási struktúrát kell biztosítani, amely lehetővé teszi feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátását, összehangolva azt az uniós ügynökségekre alkalmazandó elvekkel, különösen az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítésről szóló 2012. évi együttes nyilatkozatával. Ugyanakkor ennek a megközelítésnek kellően figyelembe kell vennie az Eurojust mint igazságügyi együttműködési ügynökség sajátos jellegét. Ennek megfelelően meg kell őrizni a nemzeti tagok és a kollégium függetlenségét operatív feladatköreik gyakorlása során. Az Eurojustnak az igazgatótanácsból, a végrehajtó testületből és az adminisztratív igazgatóból álló irányítási struktúrából, valamint a nemzeti tagokból és a kollégiumból álló operatív struktúrából kell felépülnie, és e szervek feladatait jelen rendelet egyértelműen körülhatárolja.

(16)Annak érdekében, hogy az Eurojust teljesíthesse feladatát, és maximálisan kiteljesíthesse lehetőségeit a határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelemben, a nemzeti tagok adminisztratív terheinek csökkentése révén meg kell erősíteni operatív dimenzióját, lehetővé téve, hogy a konkrét ügyekre összpontosítson. A kollégiumnak hatáskörrel kell rendelkeznie az operatív ügyekben, összhangban az ügynökség egyedi jellegével, amely szerint az a kölcsönös bizalom alapján kezel bírósági ügyeket és tart kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal, míg az adminisztratív és költségvetési feladatokat az igazgatótanácsnak és a végrehajtó testületnek kell vállalnia. Az egyszerűsítés és a kollégium nem alapvető feladatokban való részvételének csökkentése szellemében a stratégiai jelentések, iránymutatások és a gyakorló szakemberek számára releváns egyéb elemzési eredmények elkészítésével és koordinálásával egyre inkább az Eurojust személyzetét kell megbízni, többek között a bűnügyi szakértői központ összefüggésében is.

(17)A döntéshozatali folyamatok minőségének és hatékonyságának javítása érdekében független felügyeleti szervként létre kell hozni az igazgatótanácsot, amelynek feladata a költségvetésre, a stratégiai prioritásokra és az igazgatási kérdésekre vonatkozó legmagasabb szintű döntések elfogadása, beleértve az egységes programozási dokumentumot, az éves költségvetést, a személyzeti szabályzatot és a biztonsági szabályokat. A tagállamok az igazgatótanácsban való képviseletük révén teljeskörűen részt vesznek az ügynökség irányításában. Az adminisztratív és az operatív ügyek elkülönítésének megőrzése érdekében a tagállamok nem nevezhetik ki a nemzeti tagokat az igazgatótanácsba küldött képviselőikként, biztosítva, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket bízzanak meg az operatív ügyekkel és az adminisztratív felügyelettel is. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a munka folytonosságának biztosítása érdekében ne változzanak gyakran a képviselői, valamint törekednie kell a nemek kiegyensúlyozott képviseletére.

(18)Létre kell hozni egy végrehajtó testületet, amely előkészíti, tájékoztatja és segíti az igazgatótanács munkáját és üléseinek előkészítését. Ezen túlmenően a végrehajtó testület az e rendeletben meghatározott esetekben saját hatáskörében döntéseket hoz az Eurojust napi igazgatásával kapcsolatos ügyekben.

(19)Az adminisztratív és operatív feladatok szétválasztásának teljes körű tiszteletben tartása mellett figyelembe kell venni a kollégium véleményét, amennyiben az adminisztratív határozatok jelentős hatást gyakorolhatnak az Eurojust konkrét ügyekben végzett tevékenységére, különösen a kiemelt bűncselekményi területek meghatározása tekintetében. Ezért az e rendeletben felsorolt ügyekben az igazgatótanácsnak és a végrehajtó testületnek – saját hatáskörükön belül – a döntéshozatal előtt előzetesen konzultálniuk kell a kollégiummal. Annak biztosítása érdekében, hogy a kollégium véleménye megfelelően képviselve legyen, az Eurojust elnökének a kollégium képviselőjeként részt kell vennie az igazgatótanácsban és a végrehajtó testületben. Amennyiben valószínű, hogy végrehajtó testület által esetlegesen elfogadásra kerülő jelentések, vélemények, szakpolitikai dokumentumok és iránymutatások közvetlen operatív jelentőséggel bírnak – különösen ha folyamatban lévő nyomozásokhoz vagy büntetőeljárásokhoz vagy egyéb nem nyilvános stratégiai információkhoz kapcsolódhatnak –, előzetesen konzultálni kell a kollégiummal.

(20)Az adminisztratív igazgató irányítja az Eurojustot, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel. Az adminisztratív igazgató felel az e rendelet által az Eurojustra ruházott feladatok végrehajtásáért, beleértve az ügynökség napi igazgatásának biztosítását, az igazgatótanács és a végrehajtó testület által elfogadott határozatok végrehajtását, valamint a költségvetés és az egységes programozási dokumentum előkészítését és végrehajtását. Az adminisztratív igazgatót az érdemei, valamint iratokkal igazolt igazgatási és vezetői készségei, továbbá a releváns szakértelme és tapasztalata alapján kell kinevezni. Az adminisztratív igazgató az Eurojust jogi képviselője.

(21)A kollégiumnak az Eurojusthoz elnököt és alelnököt kell választania a nemzeti tagok közül négy év hivatali időre, amely egyszer megújítható. Amikor egy nemzeti tagot elnökké választanak, az érintett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy az elnöki megbízatás időtartamára kirendeljen egy olyan tisztviselőt, aki rendelkezik a nemzeti iroda megerősítéséhez és hatékony működésének biztosításához szükséges képesítéssel és tapasztalattal, valamint hogy ellentételezésért folyamodjon Eurojust költségvetéséből. Az ilyen személyek rendelkezhetnek az elnökké választott nemzeti tag helyettese vagy asszisztense jogállással, illetve feladatkörük lehet inkább adminisztratív vagy technikai jellegű, és minden tagállam számára biztosítani kell, hogy e tekintetben maga határozzon a saját követelményeiről. Mivel az ellentételezési mechanizmusnak költségvetési vonzata van, a mechanizmus meghatározására vonatkozó végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni. Míg az adminisztratív igazgató az Eurojust jogi képviselője, a politikai fórumokon a kollégium elnöke képviseli az Eurojustot, különösen amikor az Eurojust tevékenységei, operatív prioritásai és stratégiai megfontolásai kerülnek bemutatásra az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek.

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust sürgős esetekben haladéktalanul el tudja látni feladatait, minden nemzeti irodának mindenkor rendelkezésre kell állnia a sürgős megkeresések fogadására és feldolgozására. E célból intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy minden nemzeti iroda legalább egy tagja bármikor elérhető legyen, és ezáltal a tagállamát érintő sürgős megkereséseket haladéktalanul kezelni lehessen.

(23)Minden tagállamnak létre kell hoznia egy Eurojust nemzeti koordinációs rendszert nemzeti tagja munkájának támogatására, valamint a nemzeti iroda és az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságai közötti koordináció biztosítására. E rendszereknek magukban kell foglalniuk azon hálózatok kapcsolattartóit, amelyekkel az Eurojust kapcsolatot tart fenn, mint például a közös nyomozócsoportokkal foglalkozó nemzeti szakértők hálózata (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok hálózata), a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok 2002/494/IB tanácsi határozattal létrehozott európai hálózata 26 , a 2008/852/IB tanácsi határozattal létrehozott európai korrupcióellenes kapcsolattartói hálózat 27 , a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat, a szervezett bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat, valamint a 2007/845/IB tanácsi határozat alapján kijelölt kapcsolattartók 28 , továbbá az Eurojust tekintetében, a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben, az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos kérdésekben, valamint a 2008/976/IB tanácsi határozattal létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat tekintetében eljáró nemzeti kapcsolattartók 29 . A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említettek közül egy vagy több feladatot ugyanaz a nemzeti kapcsolattartó végez.

(24)A nemzeti nyomozó és büntetőeljárást lefolytató hatóságok közötti koordináció és együttműködés ösztönzése és megerősítése érdekében elengedhetetlen, hogy az Eurojust megkapja a nemzeti hatóságoktól a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az illetékes nemzeti hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell nemzeti tagjaikat a közös nyomozócsoportok létrehozásáról és azok eredményeiről. Indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell továbbá a nemzeti tagokat az Eurojust hatáskörébe tartozó olyan ügyekről is, amelyekben legalább három tagállam közvetlenül érintett, és amelyekre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködés iránti kérelmet vagy arra vonatkozó határozatot. Bizonyos körülmények között tájékoztatniuk kell a nemzeti tagokat a joghatósági összeütközésekről, az ellenőrzött szállításokról és az igazságügyi együttműködés iránti kérelmek végrehajtása során tapasztalt ismétlődő nehézségekről. A terrorista bűncselekmények tekintetében az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell nemzeti tagjaikat minden vonatkozó bűnügyi nyomozásról, amint azokat igazságügyi hatóságok elé utalják, függetlenül attól, hogy ismert kapcsolat áll-e fenn egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, az e rendeletben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(25)A határokon átnyúló súlyos bűnözés elleni küzdelem egyik fő kihívása a bűnözői hálózatok ellen – különösen a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó transznacionális szervezett bűnözői hálózatok ellen – folyamatban lévő nyomozások és büntetőeljárások közötti kapcsolatok és átfedések időben történő azonosítása, valamint a súlyos pénzügyi vagy egyéb jellegű csalással kapcsolatos nyomozások és büntetőeljárások. Ebben az összefüggésben a releváns információk keresztellenőrzése az igazságügyi hatóságok hatékonyságának előmozdítását is szolgálja azáltal, hogy megakadályozza a különböző nemzeti bíróságok előtti párhuzamos eljárások lefolytatását, ezáltal csökkentve a ne bis in idem elv megsértésének kockázatát. Az Eurojustnak szisztematikusan össze kell vetnie a releváns adatbázisokban szereplő információkat a határokon átnyúló nyomozások közötti kapcsolatok azonosítása, valamint az illetékes nemzeti hatóságok hatékony koordinációjának és támogatásának biztosítása érdekében. Az elemzett adatkészletek és a keresztellenőrzött információk rendelkezésre állása elengedhetetlen a hatékony bizonyítékgyűjtéshez, és támogatja az illetékes nemzeti hatóságokat a stratégiai vádhatósági megközelítések kidolgozásában.

(26)A közös nyomozócsoportok létrehozása és támogatása az Eurojust operatív tevékenységeinek sarokköve. Az Eurojustnak operatív, technikai, elemzési, jogi és pénzügyi támogatást kell nyújtania a közös nyomozócsoportok számára, többek között a közös nyomozócsoportok létrehozásának lehetőségével és jogi követelményeivel kapcsolatos tanácsadás, a közös nyomozócsoportokra vonatkozó megállapodások kidolgozásában és megtárgyalásában való segítségnyújtás, a vádhatósági stratégiákkal és az operatív intézkedések végrehajtásával kapcsolatos tanácsadás, valamint az Europol bevonásának lehetősége révén. A pénzügyi támogatást az alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban kell nyújtani, és az magában foglalhat egyszerűsített finanszírozási formákat, például egyösszegű kifizetéseket, egységköltségen alapuló és átalányfinanszírozást. Az Eurojustnak a személyzete révén is támogatnia kell a közös nyomozócsoportok hálózatát, különösen üléseinek és képzési tevékenységeinek megszervezése, az egyes közös nyomozócsoportok értékeléseinek összegyűjtése és elemzése, valamint az Eurojust által e csoportoknak nyújtott pénzügyi támogatás kezelése révén. Amennyiben a határokon átnyúló nyomozások hatékonyságához szükséges, az Eurojustnak meg kell könnyítenie és támogatnia kell a harmadik országok, köztük az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek közös nyomozócsoportokban való részvételét is.

(27)A különösen összetett, határokon átnyúló nyomozások vagy büntetőeljárások támogatása, illetve a súlyos bűncselekmények meghatározott formáinak kezelésére irányuló igazságügyi együttműködés javítása érdekében az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy két vagy több tagállam kérésére, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállamok egyetértésével igazságügyi koordinációs platformokat hozzon létre. Ezeknek a félig állandó strukturált együttműködési mechanizmusoknak össze kell fogniuk az illetékes nemzeti hatóságok képviselőit, beleértve a nemzeti irodák tagjait is, és az Eurojust felhatalmazott személyzetének kell támogatni őket. Meg kell könnyíteniük a nyomozások és a büntetőeljárások több joghatóság közötti összehangolását, elő kell segíteniük az esetleges joghatósági összeütközések megelőzését, lehetővé kell tenniük az igazságügyi hatóságok számára releváns információk és bizonyítékok időben történő megosztását, támogatniuk kell a közös büntetőeljárási stratégiák kidolgozását és végrehajtását, és szakirányú segítséget kell nyújtaniuk az illetékes nemzeti hatóságoknak. Az igazságügyi koordinációs platform keretében feldolgozott információkat e rendelettel összhangban kell kezelni, és az ügyviteli rendszerben kell tárolni. Az igazságügyi koordinációs platformok létrehozása az Eurojust által működtetett, az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ (a továbbiakban: ICPA) sikeres operatív tapasztalataira épül, amely bebizonyította a strukturált, tartós és több joghatóságra kiterjedő igazságügyi együttműködési mechanizmus értékét a legsúlyosabb bűncselekmények kezelésében.

(28)Az Eurojust azon képessége, hogy összegyűjtse, megőrizze, elemezze és tárolja a büntetőeljárásokban bizonyítékként felhasználható információkat, rendkívül fontos a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények, az agresszió bűntette és a kapcsolódó bűncselekmények területén. Az Eurojust által létrehozott és működtetett, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisa (CICED) bebizonyította, hogy egyedülálló értéket képvisel a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó, több joghatóságból származó bizonyítékok megőrzésére és keresztellenőrzésére szolgáló központosított és biztonságos mechanizmus, amely támogatja a nemzeti bűnüldöző hatóságokat, és megkönnyíti a nemzetközi büntetőbíróságok munkáját. E rendelet értelmezése céljából és a nemzetközi jog további fejlődésének befolyásolása nélkül a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumában meghatározottak szerint magában foglalja a népirtás bűntettét, az emberiesség elleni bűncselekményeket, a háborús bűncselekményeket és az agresszió bűntettét.

(29)Ez a rendelet megerősíti az Eurojustnak a bizonyítékok megőrzésére, elemzésére és tárolására vonatkozó megbízatását, jogi keretet biztosítva a CICED továbbfejlesztéséhez. Ezt a képességet szükség esetén ki kell terjeszteni a súlyos bűncselekményeknek az Eurojust megbízatásán belüli egyéb formáira, különösen a szervezett bűnözésre azon konkrét nyomozások és büntetőeljárások támogatása érdekében, amelyek érdekében közös nyomozócsoportot vagy igazságügyi koordinációs platformot hoztak létre. Az Eurojustnak és az Europolnak – különösen e tekintetben – saját megbízatásuk keretein belül szorosan együtt kell működniük, elkerülve a párhuzamos erőfeszítéseket a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos információk kezelése és elemzése tekintetében.

(30)A tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és feloldása az Eurojust kulcsfontosságú feladata, amely kiegészíti a 2009/948/IB tanácsi kerethatározattal létrehozott keretet 30 . Az említett kerethatározat kötelezettségeket állapított meg a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy közvetlen konzultációkat kezdjenek, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy különböző tagállamokban párhuzamos eljárások folynak, és előírja az Eurojust bevonását, amennyiben ezek a konzultációk nem vezetnek konszenzushoz. E keretre építve az Eurojustnak kulcsszerepet kell játszania abban, hogy segítse az illetékes nemzeti hatóságokat a joghatósági összeütközések azonosításában, megelőzésében és feloldásában, többek között a párhuzamos vagy összefüggő eljárások azonosításával, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkében foglalt ne bis in idem elvének alkalmazásával kapcsolatos jogi tanácsadással, az ilyen összeütközések feloldására vonatkozó, nem kötelező erejű, indokolással ellátott vélemények vagy ajánlások kiadásával, valamint az eljárásoknak a büntetőeljárás lefolytatására legalkalmasabb joghatóság részére történő átadásának megkönnyítésével. Ez a funkció elengedhetetlen a büntetlenség megelőzéséhez, a párhuzamos eljárások elkerüléséhez és az igazságszolgáltatási erőforrások hatékony felhasználásának biztosításához a tagállamokban.

(31)A bűncselekményből származó vagyon felkutatása, befagyasztása, elkobzása és visszaszerzése az Eurojust operatív támogatásának kiemelt területe. Az Eurojustnak segítenie kell a tagállamokat a határokon átnyúló vagyonvisszaszerzési ügyekben, többek között az elítélést követő és az elítélés nélküli elkobzással kapcsolatban, és szorosan együtt kell működnie a 2007/845/IB tanácsi határozattal összhangban kijelölt vagyonvisszaszerzési hivatalokkal és más illetékes hatóságokkal a pénzügyi nyomozások és a vagyonvisszaszerzési eljárások hatékonyságának maximalizálása érdekében, többek között az (EU) 2024/1260 irányelvben szereplő eszközök alkalmazása révén.

(32)Az Eurojustnak – az Europolt kiegészítve és saját megbízatásuk keretein belül – támogatnia kell a tagállamok illetékes hatóságait a digitális nyomozásokkal és az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy az elektronikus bizonyítékok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a határokon átnyúló nyomozásokban, az Eurojustnak erre a célra létrehozott operatív és tudásközpontként kell szolgálnia az adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférést szabályozó összetett jogi környezetben eligazodni kívánó igazságügyi hatóságok számára, többek között az (EU) 2023/1543 rendelet alapján a szolgáltatókhoz intézett közvetlen megkeresések tekintetében 31 . Ezzel összefüggésben az Eurojustnak és az Europolnak építenie kell az elektronikus bizonyítékok területén kialakított együttműködésére, és tovább kell fejlesztenie azt, többek között a SIRIUS projekten keresztül, amely ismereteket, eszközöket és képzést biztosít az igazságügyi és bűnüldözési szakemberek számára az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáféréssel kapcsolatban.

(33)Az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti kommunikációt az e-CODEX hozzáférési pontokon alapuló biztonságos decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell folytatni, amely lehetővé teszi a megbízható és biztonságos, határokon átnyúló információcserét. A Bizottság felel azon referenciaalkalmazási szoftver létrehozásáért, karbantartásáért és fejlesztéséért, amelyet a tagállamok és az Eurojust háttérrendszerként való alkalmazás céljából térítésmentesen választhatnak. Az Eurojustnak ügyviteli rendszert kell létrehoznia a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére, amely lehetővé teszi a nyomozások és büntetőeljárások irányítását és összehangolását, a biztonságos információcserét, az adatok keresztellenőrzését az ügyek közötti összefüggések azonosítása érdekében, valamint a bizonyítékok megőrzését és elemzését. Az ügyviteli rendszerhez való hozzáférést szigorúan az arra jogosult személyekre kell korlátozni az e rendeletben meghatározott korlátokon belül. Az e rendelet alapján létrehozott decentralizált informatikai rendszer ugyanaz a technikai infrastruktúra, amelyre az (EU) 2023/2844 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32 , az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2024/3011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33 hivatkozik, és amely az e-CODEX hozzáférési pontok ugyanazon hálózatára és a referenciaalkalmazási szoftverre támaszkodik. Ez a rendelet nem érintheti e közös decentralizált informatikai rendszernek az említett rendeletek szerinti igazságügyi együttműködési eszközökkel kapcsolatos kommunikációra, segítségnyújtásra és információcserére való használatát, ezáltal biztosítva az Unió digitális igazságügyi együttműködési architektúrájának koherenciáját és interoperabilitását, valamint elkerülve a különböző jogi eszközök technikai infrastruktúrájának megkettőzését.

(34)Az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 harmonizált szabályokat állapít meg a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása – így többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából kezelt személyes adatok védelmére és szabad áramlására vonatkozóan. Annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára törvény alapján érvényesíthető jogok révén Unió-szerte azonos szintű védelmet biztosítsanak, valamint hogy megelőzzék a személyes adatoknak az Eurojust és a tagállami illetékes hatóságok közötti cseréjét akadályozó eltéréseket, az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatok védelemére és szabad áramlására vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk az (EU) 2016/680 irányelvvel. Ezt a rendeletet és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 35 kell alkalmazni a személyes adatok Eurojust általi kezelésére, és e rendelet különös adatvédelmi szabályai lex specialisként elsőbbséget élveznek az (EU) 2018/1725 rendelet általános szabályaival szemben. Ezek a különös szabályok összhangban vannak az (EU) 2018/1725 rendelet alapjául szolgáló elvekkel, valamint az említett rendeletnek a független felügyeletre, a jogorvoslatokra, a felelősségre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseivel.

(35)Az Eurojust által a hatáskörén belül és a feladatai ellátása érdekében végzett minden személyesadat-kezelést műveleti vonatkozású személyes adat kezelésének kell tekinteni. A műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust általi kezelését szigorúan a II. mellékletben felsorolt adatkategóriákra kell korlátozni, és szigorú tárolási határidőket kell alkalmazni az eljárások lezárásához, a felmentésekhez és a jogerős bírósági határozatokhoz kapcsolódóan, a megfelelést biztosító automatizált felülvizsgálati mechanizmusokkal együtt. Az Eurojust kibővített elemzési és stratégiai funkcióinak támogatása érdekében ez a rendelet lehetővé teszi a műveleti vonatkozású személyes adatok hosszabb ideig történő megőrzését, amennyiben ez elemzési és stratégiai célokból feltétlenül szükséges, egyértelmű feltételek és szilárd adatvédelmi biztosítékok mellett, valamint az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban lévő egyértelmű és jogbiztonságot nyújtó kereten belül. Mivel az Eurojust a bűnügyi nyomozásokkal össze nem függő adminisztratív jellegű személyes adatokat is kezel, az ilyen adatok kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet általános szabályai irányadók. E rendelet adatvédelmi rendelkezései nem érintik azokat az alkalmazandó szabályokat, amelyek a személyes adatoknak a tárgyalást előkészítő szakaszban vagy a büntetőeljárás során bizonyítékként való elfogadhatóságára vonatkoznak. Az Eurojust által kezelt adatokat egy európai felhőinfrastruktúrában kell tárolni a szuverén digitális infrastruktúrák és felhőalapú képességek fokozatos biztosítása érdekében.

(36)Az érintettek jogainak és szabadságainak védelméhez egyértelműen meg kell határozni az e rendelet alapján fennálló, az adatvédelemre vonatkozó felelősségek körét. A tagállamoknak kell felelniük az Eurojustnak továbbított adatok pontosságáért, amelyeket az Eurojust változatlan formában kezelt az ilyen adatok naprakészen tartása és az említett adatok Eurojust felé történő továbbításának jogszerűsége érdekében. Az Eurojustnak kell felelnie az egyéb adatszolgáltatóktól vagy a saját elemzéseiből vagy adatgyűjtési tevékenységéből származó adatok pontosságáért. Az Eurojustnak biztosítania kell, hogy a személyes adatokat tisztességesen és jogszerűen kezeljék, valamint hogy gyűjtésük és kezelésük meghatározott célból történjen, e célok szempontjából megfelelő, releváns és nem túlzott mértékű legyen, tárolásuk a szükségesnél ne tartson hosszabb ideig, és kezelésük oly módon történjen, amely biztosítja az adatok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését.

(37)Az Eurojust eljárási szabályzatának megfelelő garanciákat kell tartalmaznia a műveleti vonatkozású személyes adatok közérdekű archiválás céljából vagy statisztikai célból történő tárolására vonatkozóan. Ha egy tagállam műveleti vonatkozású személyes adatot továbbít vagy ad át az Eurojust részére, az illetékes hatóság, a nemzeti tag vagy a nemzeti kapcsolattartó számára e rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban jogosultságot kell biztosítani arra, hogy kérje ezen adatok helyesbítését vagy törlését.

(38)Az érintett számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban gyakorolja a rá vonatkozó, az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz való hozzáférés jogát. Az érintett észszerű időközönként ingyenesen nyújthat be ilyen kérelmet az Eurojusthoz vagy a választása szerinti tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához. A hozzáférési jog az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított feltételekkel összhangban korlátozható, ha az adatok közlése egy folyamatban lévő nyomozást vagy egy személy biztonságát veszélyeztetné. Az Eurojuston belül a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz való hozzáférést szigorúan a nemzeti tagokra, azok helyetteseire, az engedéllyel rendelkező kirendelt nemzeti szakértőkre, a nemzeti rendszer kijelölt felhasználóira és az Eurojust engedéllyel rendelkező személyzetére kell korlátozni, az e rendeletben előírt korlátokon belül.

(39)Az Eurojust adatvédelmi tisztviselőjének kijelölt személynek rendelkeznie kell az adatvédelmi jog és gyakorlat terén szükséges szakértelemmel, amelynek mértéke arányban kell álljon az Eurojust által végzett adatkezelési műveletekkel és a kezelt személyes adatok tekintetében előírt védelmi szinttel.

(40)Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak az (EU) 2018/1725 rendeletben az összehangolt felügyeletre vonatkozóan meghatározott szabályokkal összhangban rendszeresen ülésezniük kell az Európai Adatvédelmi Testület keretében, anélkül, hogy ez érintené az európai adatvédelmi biztos függetlenségét vagy az Eurojust adatvédelem tekintetében történő felügyeletével kapcsolatos felelősségét.

(41)A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott vagy tőlük lekért személyes adatok első olyan címzettjeként, amely az Unió területén található, az Eurojustnak kell felelnie az ilyen adatok pontosságáért, és minden észszerű intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a kézhezvételkor vagy az adatok más hatóságok rendelkezésére bocsátásakor ellenőrizze azok pontosságát. Az Eurojust számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy célkitűzései elérése érdekében kivételes esetekben meghosszabbíthassa a műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására vonatkozó határidőket, figyelemmel a célhoz kötöttség elvére, és a szóban forgó összes érdek – ideértve az érintettek érdekeit is – gondos mérlegelésével, valamint az európai adatvédelmi biztos felügyelete mellett. Az adatvédelemre alkalmazandó jogi keret értelmében az Eurojust az Unió intézményeire, szerveire, hivatalaira és ügynökségeire alkalmazandó, szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó általános szabályok hatálya alá tartozik.

(42)Az Eurojustnak konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló kiemelt fontosságú kapcsolatot kell fenntartania a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal, különösen az egyes nemzeti irodáknak az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartójaként kijelölt tagjain keresztül. Az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust közötti kiegészítő jelleget saját megbízatásukkal összhangban kell gyakorolni, és a határokon átnyúló súlyos bűncselekményeket érintő összetett ügyekben, amelyek aktív koordinációt és esetlegesen több joghatóság közötti közös vádhatósági stratégiát igényelnek, az Eurojust rendelkezik hatáskörrel. Az ügyek Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat közötti elosztására szolgáló rendszernek biztosítania kell, hogy az Eurojust erőforrásait a súlyos bűncselekmények legösszetettebb, határokon átnyúló nyomozásaira összpontosítsa, amelyeket különösen a különböző tagállamokban párhuzamosan folytatott nyomozások vagy büntetőeljárások, joghatósági összeütközések, kettőnél több jogi keret vagy igazságügyi hatóság bevonása, szervezett bűnözéssel való kapcsolatok, rendkívüli műveleti sürgősség vagy uniós szintű stratégiai jelentőség jellemeznek.

(43)Az Eurojust belső struktúráinak létrehozására vonatkozó határozatok közül az igazgatótanácsnak kell meghatároznia az Eurojust és az általa működtetett hálózatok – különösen a 2002/494/IB, a 2007/845/IB és a 2008/852/IB tanácsi határozattal, valamint a szervezett bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat létrehozásáról szóló, 2024. június 14-i tanácsi következtetésekkel létrehozott hálózatok – közötti intézményi és igazgatási kapcsolatokat.

(44)Az Eurojustnak szoros együttműködést kell kialakítania és fenntartania az Europollal annak érdekében, hogy biztosítsa megbízatásaik koherens és összehangolt gyakorlását, és elkerülje a párhuzamos erőfeszítéseket, valamint hogy olyan folytonosságot hozzon létre a bűnüldözési operatív információk és az igazságügyi koordináció között, amely lehetővé teszi a bűnüldözési operatív információk gyors hasznosítását az időszerű és jól összehangolt igazságügyi nyomozásokban és büntetőeljárásokban. Az Europol bűnüldözési operatív információi és elemzési képességei, valamint az Eurojust igazságügyi koordinációs funkciói együttesen lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára a határokon átnyúló bűnözési minták gyorsabb felderítését és a felmerülő bűnügyi fenyegetésekre való hatékony reagálást. A rendszeres felülvizsgálat tárgyát képező, a Bizottság kérésére és a Bizottsággal konzultálva aktualizált munkamegállapodásnak meg kell határoznia az együttműködés gyakorlati módját, és meg kell szilárdítania a kialakult együttműködési gyakorlatokat, beleértve az Eurojust és az Europol birtokában lévő információkhoz való – optimalizált és automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren keresztül történő – kölcsönös közvetett hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályokat is. Ezt a rendszert a keresztellenőrzési képességek javítása érdekében technikai intézkedések révén optimalizálni kell. Rendelkezni kell arról a lehetőségről is, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásával közös operatív platformokat hozzanak létre, valamint az Europol képviselőinek a kollégium azon ülésein való részvételéről, amelyeken közös érdekű kérdéseket vitatnak meg, annak érdekében, hogy az ügyekkel kapcsolatos tanácskozások további szakértelemmel és információkkal való segítése révén javítsák az operatív megbeszélések színvonalát. Az Eurojust birtokában lévő adatokhoz történő Europol általi bármely hozzáférést technikai eszközök útján az említett uniós ügynökségek megbízatása keretébe tartozó információkra kell korlátozni. Az Eurojustnak és az Europolnak tájékoztatnia kell egymást bármely, a közös nyomozócsoportok finanszírozását is érintő tevékenységről.

(45)Az Eurojustnak és az Európai Ügyészségnek – saját megbízatásuk és illetékességük keretein belül – kölcsönös együttműködésen alapuló szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania. Az Eurojustot kifejezetten fel kell hatalmazni, hogy az Európai Ügyészség kérésére megerősített támogatást nyújtson az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben – különösen azokban az ügyekben, amelyek nyomozati intézkedéseket vagy az együttműködés egyéb formáit teszik szükségessé olyan tagállamokban, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben – vagy harmadik országokat érintő ügyekben, vagy olyan ügyekben, amelyek az Európai Ügyészség által folytatott nyomozások és az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai által folytatott nyomozások összehangolását teszik szükségessé. A két szerv közötti szorosabb koordinációnak elő kell segítenie a párhuzamos erőfeszítések elkerülését, meg kell könnyítenie a részt nem vevő tagállamokkal és harmadik országokkal való együttműködést, és támogatnia kell az átfogó ügykezelést a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező nyomozások során. Az operatív koordináció és a kölcsönös megismerés fokozása érdekében rendelkezni kell az Európai Ügyészség képviselőinek részvételéről a kollégium azon ülésein, amelyeken közös érdekű kérdéseket vitatnak meg. Az információcsere javítása céljából technikai intézkedések révén optimalizálni kell az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszert is. Az Eurojustnak indokolatlan késedelem nélkül jelentenie kell az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményt, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség gyakorolhatná hatáskörét, és értesítenie kell a tagállamokat, kivéve, ha az Európai Ügyészség úgy ítéli meg, hogy az ilyen értesítés befolyásolná nyomozásainak hatékonyságát vagy bizalmas jellegét. Az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti együttműködés gyakorlati szabályait munkamegállapodásban kell meghatározni, amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni.

(46)Az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez való hozzájárulás érdekében az Eurojustnak együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében részt vevő egyéb csalás elleni szereplőkkel, például az Európai Ügyészséggel, az Europollal, az OLAF-fal, az AMLA-val és az uniós vámhatósággal a csalás elleni tevékenységek koordinációja szempontjából releváns kérdések kezelése céljából, mint például az információcsere megkönnyítése, összehangolt vagy együttes fellépések végrehajtása, az Unió pénzügyi érdekeit sértő tevékenységekkel összefüggésben felmerülő bűnügyi tendenciákkal kapcsolatos információk cseréje, a bevált gyakorlatok megosztása, beleértve az információtechnológiai biztonság és fejlesztés kérdéseit, a közös jelentéstételre vagy a képzési tevékenységek koordinálására vonatkozó kritériumok megállapítása, vagy az Unió csalás elleni architektúrájával kapcsolatos általános fejlemények kezelése. Mivel az Eurojust fontos szereplő az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, aktívan részt kell vennie az ilyen közös együttműködési tevékenységekben.

(47)Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság által az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdése alapján évente benyújtandó jelentés átfogó áttekintést tartalmazzon az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről, az Eurojustnak hozzá kell járulnia e jelentés elkészítéséhez. E hozzájárulásnak ki kell terjednie az Eurojust által e célból elért eredményekre és végzett tevékenységekre.

(48)A feladatai ellátásához szükséges mértékben az Eurojust számára lehetővé kell tenni, hogy személyes adatokat cseréljen uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, teljes mértékben tiszteletben tartva a magánélet védelmét, valamint az egyéb alapvető jogokat és szabadságokat. Az Eurojustnak egy, a Bizottsággal konzultálva négyévente kidolgozott stratégia alapján meg kell erősítenie a harmadik országok illetékes hatóságaival és a nemzetközi szervezetek szerveivel folytatott együttműködését. Az Eurojust és a harmadik országok illetékes hatóságai közötti munkamegállapodások olyan stratégiai munkamegállapodások formáját ölthetik, amelyek függetlenek az Unió által az EUMSZ 218. cikke alapján kötött nemzetközi megállapodástól, de gyakran megelőzik azt, vagy egy ilyen nemzetközi megállapodás végrehajtási szabályainak formáját is ölthetik. Az operatív együttműködés megfelelő erőforrásainak biztosítása érdekében az Unió által harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásokba adott esetben pénzügyi vonatkozású együttműködési kötelezettségvállalásokat kell foglalni. A nemzetközi partnerekkel való együttműködés megkönnyítése és a kölcsönös bizalom kiépítése érdekében tisztázni kell az összekötő bírák harmadik országokba történő kirendelését szabályozó jogi keretet, többek között feladataik, adatvédelmi kötelezettségeik, valamint azon feltételek tekintetében, amelyek mellett műveleti vonatkozású személyes adatokat cserélhetnek a harmadik ország illetékes hatóságaival. Amennyiben az Eurojust úgy ítéli meg, hogy operatív okból együttműködést kell folytatni egy harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel, lehetővé kell tenni számára, hogy felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy megfelelőségi határozatra vagy nemzetközi megállapodásra irányuló, az EUMSZ 218. cikke szerinti tárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlásra van szükség.

(49)Az Eurojustnak még nemzetközi megállapodás hiányában is operatív kapcsolatokat kell kialakítania és fenntartania az igazságügyi együttműködés szempontjából stratégiai jelentőségűnek tekintett harmadik országokkal, különösen az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokkal, ahol az uniós finanszírozású projektek célja operatív támogatás és segítségnyújtás biztosítása, felvértezve ezeket a partnereket az uniós igazságügyi együttműködéssel és munkamódszerekkel. E célból az Eurojustnak a munkamegállapodás alapján és az igazgatótanács általi kinevezést követően helyet kell biztosítania a kiemelt harmadik országokból származó helyi kapcsolattartóknak, ezáltal megbízható és stabil csatornákat biztosítva az igazságügyi információcseréhez, és csökkentve az együttműködés iránti megkeresések kezelésének késedelmét. E kapcsolattartók feladata, hogy felgyorsítsák, koordinálják vagy megkönnyítsék az igazságügyi együttműködés iránti kérelmek teljesítését, támogassák az Eurojust, a tagállamok és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti kommunikációt és koordinációt, valamint megkönnyítsék e hatóságok részvételét a koordinációs üléseken és az Eurojust által támogatott közös nyomozócsoportokban. E kapcsolattartóknak az Eurojust ügyviteli rendszeréhez való hozzáférését szigorúan a feladataik ellátása szempontjából releváns adatokra kell korlátozni, és a műveleti vonatkozású személyes adatok cseréjére csak az e rendeletben meghatározott konkrét helyzetekre vonatkozó eltérések alapján kerülhet sor. Konkrét szervezeti intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az ilyen szereplők Eurojustba való integrációját megfelelő információbiztonsági és adatvédelmi biztosítékok kísérjék.

(50)Az operatív kapcsolatok megerősítése és a szakemberek közötti közvetlen információcsere megkönnyítése érdekében rendelkezni kell a harmadik országokból vagy nemzetközi szervezetektől az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészeknek a kollégium azon ülésein való részvételéről, amelyeken közös érdekű kérdéseket vitatnak meg.

(51)Az Eurojust teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében önálló költségvetést kell biztosítani a számára, amelynek bevételei elsősorban az Európai Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak, kivéve a nemzeti tagoknak, a helyetteseknek és az asszisztenseknek a – tagállamukat terhelő – bérét és javadalmazását. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. A könyvelés ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie és az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának jóvá kell hagynia. Az Eurojustra alkalmazni kell az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 36 .

(52)Az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni küzdelem érdekében, illetve a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos esetek elleni küzdelem érdekében, amelyek fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, a módosított 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet 37 korlátozás nélkül alkalmazni kell az Eurojustra, és az OLAF számára lehetővé kell tenni, hogy nyomozásokat folytasson, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzen. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 38 meghatározottak szerint nyomozást és vádhatósági eljárást folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás és más jogellenes cselekmények esetében.

(53)A kollégiumot részletes és átfogó szakértői tanácsadással kell ellátni azokkal az alapvető jogokkal kapcsolatban, amelyeket az ügynökség tevékenységei érinthetnek. E célból az Eurojust személyzete között legalább egy olyan szakértőnek kell lennie, aki azért felelős, hogy támogatást nyújtson az Eurojustnak az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához annak valamennyi tevékenysége és feladata, különösen operatív tevékenységei során, beleértve a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjét is. Lehetővé kell tenni, hogy az Eurojust személyzetének olyan tagját jelöljék ki, aki az alapvető jogokra vonatkozó jog és gyakorlat terén szakképzésben részesült. A kijelölt szakértőnek szorosan együtt kell működnie az adatvédelmi tisztviselővel a saját hatáskörük szabta keretek között. Amennyiben adatvédelmi kérdésekről van szó, a teljes felelősséget az adatvédelmi tisztviselőnek kell viselnie.

(54)Az Eurojust átláthatóságának és demokratikus felügyeletének megerősítése céljából az EUMSZ 85. cikke (1) bekezdésének értelmében olyan mechanizmusról kell rendelkezni, amely alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen értékelhetik az Eurojust tevékenységét. Ezt az értékelést parlamentközi bizottsági ülés keretében kell elvégezni az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek illetékes bizottságai tagjainak részvételével, és teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Eurojust függetlenségét a konkrét operatív ügyekben hozott intézkedések, valamint a diszkréciós és titoktartási kötelezettség tekintetében. Helyénvaló rendszeresen értékelni e rendelet alkalmazását. A Bizottságnak legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, majd azt követően ötévente értékelnie kell az Eurojust teljesítményét célkitűzései, megbízatása, feladatai, irányítása és elhelyezkedése tekintetében, beleértve annak tízévente történő értékelését is, hogy továbbra is indokolt-e az Ügynökség fenntartása.

(55)Az Eurojust működésének az EUMSZ 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően átláthatónak kell lennie. Az igazgatótanácsnak konkrét rendelkezéseket kell elfogadnia arra vonatkozóan, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga miképp biztosítandó. Az átláthatósági kötelezettséget oly módon kell alkalmazni az Eurojustra, hogy az Eurojust operatív munkája során ne merüljön fel a titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye. Az európai ombudsman által végzett igazgatási vizsgálatok során tiszteletben kell tartani ezt az Eurojustot terhelő kötelezettséget. Annak érdekében, hogy növekedjen az Eurojust átláthatósága az uniós polgárok felé, és megerősödjön az elszámoltathatósága, az Eurojustnak az alkalmazandó adatvédelmi követelmények tiszteletben tartása mellett a honlapján közzé kell tennie az igazgatótanács és a végrehajtó testület tagjainak listáját, valamint adott esetben az igazgatótanácsi ülések eredményeinek összefoglalóit.

(56)Az Eurojust székhelyén, Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatos szükséges rendelkezéseket, valamint az Eurojust személyzetére és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat az Eurojust és a Holland Királyság közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. Mivel ez a rendelet létrehozza az igazgatótanácsot, amelyről az (EU) 2018/1727 rendelet nem rendelkezett, a székhely-megállapodást módosítani kell vagy fel kell váltani annak biztosítása érdekében, hogy személyi hatálya kiterjedjen az igazgatótanács tagjaira és családtagjaikra. Adott esetben ugyanez vonatkozik a harmadik országokból kiküldött helyi kapcsolattartókra és családtagjaikra is. A fogadó tagállam az Eurojust hatékony működése érdekében köteles a lehető legjobb feltételeket biztosítani, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is, hogy az Eurojust a lehető legszélesebb földrajzi körből tudjon magas színvonalú emberi erőforrást vonzani.

(57)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti koordináció és együttműködés támogatásáért és erősítésért felelős szerv létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(58)[Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] VAGY [Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország a [dátum]-án/-én levelében bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.]

(59)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(60)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [dátum]-án/-én véleményt nyilvánított.

(61)Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és szabadságokat, és szem előtt tartja az abban rögzített elveket, különösen a Charta 8. és 7. cikkében, valamint az EUMSZ 16. cikkében garantált, a személyes adatok védelméhez és a magánélethez való jogot, a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a Charta 48. cikke szerinti ártatlanság vélelmét, valamint a bűncselekmények áldozatainak jogait,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Tárgy

(1)Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Eurojust).

(2)Az e rendelet által létrehozott Eurojust az (EU) 2018/1727 rendelettel létrehozott ügynökség helyébe lép és annak jogutódja.

(3)Ez a rendelet szabályokat állapít meg az Eurojust felépítésére, működésére, tevékenységi területére és feladataira vonatkozóan.

(4)Az Eurojust támogatja és megerősíti a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő, az 5. cikkel összhangban az Eurojust hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan nyomozó és büntetőeljárást lefolytató nemzeti hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, beleértve azokat az eseteket is, amikor ez uniós szintű következményekkel jár.

2. cikk

Jogállás

(1)Az Eurojust uniós ügynökség, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)Az Eurojust minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)Az Eurojustot az adminisztratív igazgató képviseli.

3. cikk

Székhely

Az Eurojust székhelye Hága, Hollandia.

4. cikk

Feladatok

Az Eurojust a következő feladatokat látja el:

a)segítséget nyújt az illetékes nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezetek illetékes szerveinek a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb koordinációjához, többek között a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre irányuló – különösen a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló – megkeresések és határozatok kibocsátásának és végrehajtásának megkönnyítése és támogatása révén;

b)a feladatai ellátásához szükséges mértékben információkat, többek között műveleti vonatkozású személyes adatokat fogad, gyűjt, tárol, kezel, elemez és cserél a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és érintett magánfelekkel, e rendelettel és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban;

c)keresztellenőrzést végez a releváns adatbázisokban tárolt információkon a határokon átnyúló nyomozások közötti összefüggések feltárása érdekében, és erről tájékoztatja az érintett tagállamokat, illetve adott esetben az Európai Ügyészséget;

d)összegyűjti, megőrzi, elemzi és tárolja a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre és a kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat, és elősegíti az ilyen bizonyítékoknak a tagállamok és harmadik országok illetékes nemzeti hatóságaival, valamint a nemzetközi büntetőbíróságok illetékes szerveivel való cseréjét vagy azok közvetlen rendelkezésre állását;

e)támogatja az illetékes nemzeti hatóságokat a határokon átnyúló ügyekben a bűncselekményből származó vagyon felkutatására, befagyasztására, elkobzására és visszaszerzésére irányuló tevékenységekben, beleértve az elítélést követő és az elítélés nélküli elkobzást a büntetőeljárások során;

f)támogatja a tagállamok illetékes nemzeti hatóságait abban, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel;

g)szorosan együttműködik uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen:

i.a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (a továbbiakban: Europol), többek között az operatív tevékenységekben való kölcsönös részvétel és azok koordinálása révén;

ii.az Európai Ügyészséggel, támogatva annak azon nyomozásait, amelyekhez nyomozati cselekményekre vagy bármely más együttműködésre van szükség azokban a tagállamokban, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben 39 vagy harmadik országokban, valamint támogatva az Európai Ügyészség és az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok illetékes hatóságai által folytatott nyomozások közötti koordinációt igénylő ügyeket, többek között a közös nyomozócsoportok létrehozásának támogatása révén;

iii.más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, amelyek saját megbízatásuk keretein belül az Eurojust feladatainak ellátása szempontjából releváns információkat gyűjtenek;

h)együttműködik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő hálózatokkal és szervekkel, valamint koordinálja és támogatja azokat, többek között adott esetben helyet biztosítva számukra;

i)támogatja az illetékes nemzeti hatóságokat az áldozatok jogainak a határokon átnyúló büntetőeljárások során történő érvényesítésében;

j)összegyűjti és elemzi a szaktudást, különösen az Eurojust ügyviteli rendszerében tárolt információk és a releváns nemzeti, nemzetközi és uniós ítélkezési gyakorlat vizsgálata, valamint a bevált gyakorlatok kidolgozása és a megbízatása keretében nyújtott tanácsadás révén, adott esetben az Eurojust bűnügyi szakértői központjai keretében;

k)kérelemre elemzési megállapításokat és technikai tanácsadást nyújt a konkrét ügyeivel kapcsolatos szakértelme alapján az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára;

l)szükség esetén technikai, operatív, elemzési, jogi, pénzügyi és stratégiai segítséget nyújt a megbízatása körébe tartozó ügyekben;

m)strukturált módon és rendszeresen együttműködik – többek között az ilyen együttműködés módozatait szabályozó két- vagy többoldalú munkamegállapodások megkötése révén – az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében részt vevő csalás elleni szereplőkkel, például az Európai Ügyészséggel, az Europollal, az OLAF-fal, az AMLA-val és az uniós vámhatósággal.

5. cikk

Az Eurojust hatásköre

(1)Az Eurojust hatáskörrel rendelkezik a következő bűncselekmények tekintetében, beleértve azokat az eseteket is, amikor hibrid dimenzióval rendelkező cselekményekkel összefüggésben vagy azok részeként követik el ezeket:

a)az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények;

b)az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmények;

c)az I. mellékletben felsorolt súlyos bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében, a felsorolt bűncselekmények elősegítése vagy elkövetése érdekében, vagy a felsorolt bűncselekményeket elkövetők büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.

(2)Az Eurojust – hatáskörének keretein belül – valamely illetékes nemzeti hatóság, valamely nemzetközi szervezet illetékes szerve vagy az Európai Ügyészség felkérésére, vagy saját kezdeményezésére jár el.

(3)Az Eurojust az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő bűncselekmények tekintetében a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak megkeresésére nyújthat segítséget a nyomozásokban és a büntetőeljárásokban.

(4)Az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban az Eurojust a következőképpen gyakorolja hatáskörét:

a)az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamokat érintő ügyekben e tagállamok vagy az Európai Ügyészség kérésére;

b)az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt vevő tagállamokat érintő ügyekben akkor, ha az Európai Ügyészség úgy határozott, hogy nem gyakorolja hatáskörét.

(5)Az Eurojust hatáskörrel rendelkezik továbbá, hogy segítséget nyújtson az Európai Ügyészségnek azokban az ügyekben is, amelyek harmadik országokat érintenek, vagy amelyekben koordinációra van szükség az Európai Ügyészség által folytatott nyomozások és az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok illetékes hatóságai által folytatott nyomozások között.

(6)Az Eurojust segítséget nyújthat olyan nyomozásokban és büntetőeljárásokban, amelyek:

a)legalább két tagállamot érintenek;

b)egy tagállamot érintenek, amennyiben az ügy uniós szintű következményekkel jár;

c)legalább egy tagállamot és egy harmadik országot vagy nemzetközi szervezet érintenek, amennyiben az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

i.az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban megfelelőségi határozatot fogadtak el, vagy az adott harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel nemzetközi megállapodást, együttműködési megállapodást vagy munkamegállapodást kötöttek;

ii.az adott harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél kapcsolattartót jelöltek ki; vagy

iii.az ilyen segítségnyújtáshoz alapvető érdek fűződik;

d)két vagy több harmadik ország vagy nemzetközi szervezet érintett, amennyiben az ügynek uniós szintű következményei lehetnek, feltéve, hogy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban megfelelőségi határozatot fogadtak el, mindegyikükkel nemzetközi megállapodást, együttműködési megállapodást vagy munkamegállapodást kötöttek, és ezt a kollégium előzetesen jóváhagyta.

II. FEJEZET

AZ EUROJUST SZERVEZETE

I. SZAKASZ

Felépítés

6. cikk

Az Eurojust felépítése

(1)Az Eurojust irányítási struktúrából és operatív struktúrából áll.

(2)Az irányítási struktúrát a következők alkotják:

a)az igazgatótanács, amely a 10. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

b)a végrehajtó testület, amely a 13. cikkben meghatározott feladatokat látja el;

c)az adminisztratív igazgató, aki a 15. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

(3)Az operatív struktúrát a következők alkotják:

a)a nemzeti tagok, aki a 18. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolják;

b)a kollégium, amely a 20. cikkben meghatározott hatásköröket gyakorolja.

II. SZAKASZ

Igazgatótanács

7. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)Az igazgatótanács minden tagállam egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll.

(2)Az igazgatótanács magában foglalja továbbá a következőket:

a)az Eurojust elnöke szavazati jog nélkül;

b)az adminisztratív igazgató szavazati jog nélkül.

(3)Az igazgatótanács minden tagja mellé póttagot kell kinevezni. A tagot távollétében a póttag képviseli. Sem az igazgatótanács tagja, sem a tagállamot képviselő póttagja nem lehet az adott tagállam nemzeti tagja vagy nemzeti irodájának az Eurojusthoz kirendelt más tagja.

(4)Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a büntető igazságszolgáltatás területén szerzett szakértelmük alapján nevezik ki, figyelembe véve releváns hivatalban eltöltött idejüket és tapasztalatukat, többek között vezetői, igazgatási és költségvetési kérdésekben.

(5)Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselői a lehető legkevesebbszer cserélődjenek. Valamennyi fél törekszik a nemek közötti egyensúly elérésére az igazgatótanácsban.

(6)A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év, amely egyszer megújítható.

8. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai közül ezen tagok szavazatainak kétharmados többségével elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.

(2)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év, amely egyszer megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük időtartama alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon hivatali idejük is automatikusan megszűnik.

9. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)Az Eurojust elnöke és adminisztratív igazgatója szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásokon.

(3)Az igazgatótanács évente legalább két ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(4)Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként bármely olyan személyt meghívhat, akinek a véleménye az ülésen érdeklődésre tarthat számot.

(5)Szükség esetén az igazgatótanács közösen ülésezhet az Europol igazgatótanácsával.

(6)Az igazgatótanács tagjai és póttagjai – az igazgatótanács eljárási szabályzatával összhangban – tanácsadók vagy szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.

(7)Amennyiben a napirenden titoktartási vagy összeférhetetlenségi kérdés szerepel, az igazgatótanács az ügyet az érintett tag jelenléte nélkül vitatja meg és határoz róla. Az e rendelkezés alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az eljárási szabályzatban lehet megállapítani.

10. cikk

Az igazgatótanács feladatköre

(1)Az igazgatótanács stratégiai iránymutatást nyújt az Eurojust tevékenységeihez, különösen:

a)elfogadja a 12. cikkben említett egységes programozási dokumentum tervezetét, mielőtt a dokumentumot benyújtanák a Bizottsághoz véleményezésre;

b)a Bizottság véleményét figyelembe véve a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az egységes programozási dokumentumot;

c)elfogadja az összevont éves tevékenységi jelentést, valamint az éves és a többéves munkaprogramot;

d)elfogadja saját eljárási szabályzatát, valamint a végrehajtó testület eljárási szabályzatát;

e)szabályokat fogad el a saját tagjait, a nemzeti tagokat és a nemzeti irodák tagjait érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére;

f)elfogadja a biztonsági szabályokat;

g)a (2) bekezdéssel összhangban az Eurojust személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által 40 a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket;

h)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

i)kinevezi az adminisztratív igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti őt megbízatása alól a 14. cikkel összhangban;

j)a 61. cikkben említett harmadik országokba kiküldött összekötő tisztviselőket nevez ki;

k)kinevezi és felmenti a számvitelért felelős tisztviselőt és az adatvédelmi tisztviselőt, akik feladataik ellátása során funkcionálisan függetlenek;

l)elfogadja a biztonsági tervet, az üzletmenet-folytonossági tervet és a katasztrófa utáni helyreállítási tervet;

m)határozatot fogad el a 72. cikkben említett nemzeti szakértők Eurojusthoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról;

n)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Eurojust éves költségvetését, és ellátja az Eurojust költségvetéséhez kapcsolódó, a VI. fejezet szerinti egyéb költségvetési feladatokat;

o)a 69. cikknek megfelelően elfogadja az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;

p)a kollégiummal folytatott konzultációt követően elfogadja a 60. cikkben említett együttműködési stratégiát;

q)az 54. cikk (3) bekezdésével összhangban engedélyezi a munkamegállapodások megkötését;

r)meghozza az Eurojust belső felépítésének kialakításával és szükség szerint annak módosításával kapcsolatos döntéseket, az Eurojust tevékenységével kapcsolatos igények és a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével;

s)elfogad bármely egyéb nem operatív jellegű határozatot, amelyet e rendelettel összhangban nem ruháztak kifejezetten a végrehajtó testületre vagy az adminisztratív igazgatóra.

(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az adminisztratív igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett e hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az adminisztratív igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

(3)Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács – a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elfogadott határozattal – ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az adminisztratív igazgatóra történő átruházását és az adminisztratív igazgató által továbbruházott hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja, vagy valamelyik tagjára vagy a személyzetnek az adminisztratív igazgatótól eltérő tagjára ruházhatja.

11. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az igazgatótanács a határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak többségi szavazása útján hozza meg.

(2)Abban az esetben, ha a Bizottság komoly aggályokat vet fel az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettel 41 , valamint az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel kapcsolatos kérdésekben az igazgatótanács elé terjesztett határozati javaslattal kapcsolatban, az igazgatótanács elhalasztja a határozat elfogadását. Az igazgatótanács 15 napon belül felülvizsgálja és – adott esetben módosított formában – második olvasatban elfogadja a határozatot vagy a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével, beleértve a Bizottság képviselőjét, vagy a tagállamok képviselői közül a szavazati joggal rendelkező tagok négyötödös többségével.

(3)Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati joga gyakorlására.

(4)Az elnök részt vesz a szavazásban.

(5)Az Eurojust elnöke és adminisztratív igazgatója nem vesz részt a szavazásban.

(6)Amennyiben az elnök a kollégium konszenzussal elfogadott határozata alapján eljárva komoly aggályokat vet fel a 10. cikk (1) bekezdésének a), c), p) és r) pontja szerinti határozattal kapcsolatban, az igazgatótanács teljes mértékben megfontolja ezeket az aggályokat, és adott esetben újra megvizsgálja a határozattervezetet, mielőtt elfogadná azt.

(7)Az igazgatótanács eljárási szabályzata meghatározza a szavazás részletes szabályait, különösen azokat a körülményeket, amelyek esetében egy tag egy másik tag nevében eljárhat.

12. cikk

Éves és többéves programozás

(1)Az igazgatótanács minden év november 30-ig egységes programozási dokumentumot fogad el, amely tartalmazza az adminisztratív igazgató által – a Bizottság véleményének figyelembevételével – elkészített és a végrehajtó testület által felülvizsgált tervezeten alapuló éves és többéves programozást. Az igazgatótanács továbbítja a programozási dokumentumot az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2)A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végső elfogadása után válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítandó.

(3)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmazza továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, valamint feltünteti az egyes tevékenységekre elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat is. Az éves munkaprogram összhangban van a (4) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Az éves munkaprogram világosan feltünteti, hogy az előző pénzügyi évhez képest mely feladatokat vették fel, változtatták meg vagy törölték.

(4)Amikor az Eurojust új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Azigazgatótanács felruházhatja az adminisztratív igazgatót az éves munkaprogram nem érdemi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.

(5)A többéves munkaprogram tartalmazza az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a 60. cikk szerinti, a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetek szerveivel valóegyüttműködésre vonatkozó stratégiát, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Meghatározza továbbá az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet. Az erőforrás-programozást évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben és különösen a 74. cikkben említett értékelés eredményére figyelemmel kell naprakésszé tenni.

III. SZAKASZ

Végrehajtó testület

13. cikk

Végrehajtó testület

(1)Az igazgatótanács munkáját a végrehajtó testület segíti.

(2)A végrehajtó testület elnöki tisztségét az Eurojust elnöke tölti be.

(3)A végrehajtó testület:

a)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat, és nyomon követi az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtását;

b)felülvizsgálja az éves költségvetés tervezetét, az éves munkaprogram tervezetét és az adminisztratív igazgató által előkészített konszolidált éves tevékenységi jelentés tervezetét;

c)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó megállapítások és ajánlások, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatok megállapításai 42 , valamint az Európai Ügyészség által lefolytatott nyomozások eredményei – beleértve a bírósági határozatokat is – megfelelő nyomon követését, az alkalmazandó uniós joggal összhangban;

d)az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az adminisztratív igazgató felelősségi körének sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az adminisztratív igazgató részére az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához;

e)jelentéseket, szakpolitikai dokumentumokat, az illetékes nemzeti hatóságokat segítő iránymutatásokat, valamint a kollégiummal folytatott előzetes konzultációt követően az Eurojust operatív munkáját érintő véleményeket fogad el olyan kivételes esetekben, amikor az ügy alapvető operatív jelentőséggel bír;

f)ellát minden egyéb, az igazgatótanács által rábízott feladatot.

(4)A végrehajtó testület adminisztratív határozatokat hoz, ideértve:

a)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalás elleni stratégiát, amely figyelembe veszi a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait, és az adminisztratív igazgató által készített tervezen alapul;

b)az ellenőrzési jelentések nyomon követését, beleértve az európai adatvédelmi biztos jelentéseit is 43 ;

c)az uniós intézményekkel fenntartott kapcsolatokkal, a költségvetési tervezéssel és tárgyalásokkal kapcsolatos stratégiákat, többek között a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben;

d)az összekötő ügyészek és az Eurojusthoz kirendelt kapcsolattartók megerősítését;

e)a munkamegállapodások megkötésére irányuló tárgyalások kezdeményezését.

(5)Sürgős és indokolt esetekben a végrehajtó testület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, különösen az igazgatási és költségvetési irányítást érintő kérdésekben, beleértve a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztését. Az ilyen határozatokat az igazgatótanács következő ülésén megerősítés céljából be kell nyújtani.

(6)A végrehajtó testület a következő szavazati joggal rendelkező tagokból áll:

a)az Eurojust elnöke;

b)az alelnök;

c)az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett két tag;

d)a Bizottság egy képviselője.

(7)Az adminisztratív igazgató szavazati jog nélkül részt vesz a végrehajtó testület ülésein, és szükség esetén delegálhatja részvételi jogát.

(8)A végrehajtó testület szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként konkrét napirendi pontok megvitatására más résztvevőket is meghívhat.

(9)Az igazgatótanács végrehajtó testületben részt vevő tagjainak hivatali ideje két év. Ez a hivatali idő a lejárta előtt megszűnik, amennyiben az érintett tag igazgatótanácsi tagsága megszűnik.

(10)A végrehajtó testület havonta legalább egy alkalommal ülésezik. Az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjainak kérésére is összeül.

(11)A végrehajtó testület a tagjainak többségével hozza meg határozatait.

IV. SZAKASZ

Az adminisztratív igazgató

14. cikk

Kinevezés, felmentés és a hivatali idő meghosszabbítása

(1)Az adminisztratív igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Eurojust ideiglenes alkalmazottjaként foglalkoztatják.

(2)Az adminisztratív igazgatót az igazgatótanács nevezi ki érdemei és dokumentált készségei alapján, a végrehajtó testület által javasolt jelöltek listájáról, nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, amelynek célja a jelöltek lehető legszélesebb körű részvételének és a nemek közötti megfelelő egyensúlynak a biztosítása.

(3)Az adminisztratív igazgató szerződésének aláírása céljából az Eurojustot az igazgatótanács elnöke képviseli.

(4)Az adminisztratív igazgató hivatali ideje öt év. Az említett időszak lejárta előtt a végrehajtó testület értékelést végez, amelynek során megvizsgálja az adminisztratív igazgató teljesítményét, valamint az Eurojust jövőbeni feladatait és az előtte álló kihívásokat.

(5)Az igazgatótanács a végrehajtó testület (4) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva az adminisztratív igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(6)Az az adminisztratív igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7)Az adminisztratív igazgató kizárólag az igazgatótanácsnak a végrehajtó testület javaslata alapján meghozott határozatával mozdítható el a hivatalából.

(8)Az igazgatótanács az adminisztratív igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról vagy hivatalából való felmentéséről a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével határoz.

15. cikk

Az adminisztratív igazgató feladatai és felelősségi köre

(1)Az adminisztratív igazgató irányítja az Eurojustot, és felelősséggel tartozik az igazgatótanácsnak. Az adminisztratív igazgatót feladatai ellátásában a 71. cikkel összhangban az Eurojust személyzete segíti.

(2)Az adminisztratív igazgató feladatai ellátása során független, nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat sem kormányoktól, sem egyéb szervektől.

(3)Az adminisztratív igazgató az Eurojust jogi képviselője.

(4)Az adminisztratív igazgató felel az Eurojust e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az adminisztratív igazgató feladatai különösen:

a)az Eurojust napi igazgatásának biztosítása;

b)az igazgatótanács és a végrehajtó testület által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)az Eurojust pénzügyi szabályzatának való megfelelés biztosítása;

d)az egységes programozási dokumentum tervezetének elkészítése és annak benyújtása felülvizsgálat céljából a végrehajtó testületnek, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadás céljából az igazgatótanácsnak;

e)az egységes programozási dokumentum végrehajtása és jelentéstétel az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

f)az Eurojust összevont éves tevékenységi jelentésének elkészítése, valamint értékelés és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjesztése;

g)az igazgatótanács elnökének támogatása az igazgatótanács üléseinek előkészítésében, valamint az Eurojust elnökének támogatása a végrehajtó testület és a kollégium üléseinek előkészítésében;

h)cselekvési terv kidolgozása az alkalmazandó uniós joggal összhangban a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, az OLAF által lefolytatott vizsgálatok megállapításaiból, valamint az Európai Ügyészség által lefolytatott nyomozások eredményeiből – beleértve a bírósági határozatokat is – származó megállapítások és ajánlások kezelésére, és évente kétszer jelentéstétel az előrehaladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a végrehajtó testületnek;

i)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az Európai Ügyészség hatáskörének sérelme nélkül –, valamint szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével;

j)csalás elleni intézkedésekre vonatkozó stratégia, hatékonyságnövelési és szinergiastratégia, a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre vonatkozó stratégia, valamint a szervezeti irányításra és belső kontrollrendszerekre vonatkozó stratégia kidolgozása az Eurojust számára, és e stratégiáknak jóváhagyás céljából az igazgatótanács elé terjesztése;

k)az Eurojustra vonatkozó pénzügyi szabályzat tervezetének előkészítése az igazgatótanács általi elfogadásra;

l)az Eurojust tervezett bevételeire és kiadásaira és költségvetésének végrehajtása vonatkozó kimutatás tervezetének előkészítése az igazgatótanács általi elfogadásra;

m)a sokszínűség és a nemek közötti egyensúly előmozdítása az Eurojust személyzetének felvételét illetően.

V. SZAKASZ

Nemzeti tagok

16. cikk

A nemzeti tagok jogállása

(1)Az Eurojustnak az egyes tagállamok által jogrendszerüknek megfelelően kirendelt egy-egy nemzeti tagja van. A nemzeti tag állandó munkahelye az Eurojust székhelye.

(2)A nemzeti tagok:

a)az adott tagállam ügyészi vagy bírói karának aktív tagjai;

b)a saját tagállamukban a magas szintű ügyészi vagy bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel rendelkeznek, és releváns gyakorlati tapasztalatra tettek szert a nemzeti jogrendszerekkel kapcsolatban, vagy a releváns nemzetközi vagy uniós szerveknél és a büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködést illetően; és

c)feladataik ellátása érdekében rendelkeznek legalább a 18. cikkben említett hatáskörökkel.

(3)A nemzeti tagok megbízatásának ideje öt év, amely egyszer megújítható. Azokban az esetekben, amikor a nemzeti tag helyettese nem járhat el a nemzeti tag nevében vagy őt nem helyettesítheti, a nemzeti tag hivatali idejének lejártával az érintett tagállam egyetértésével hivatali idejének megújításáig vagy felváltásáig hivatalban marad.

(4)Minden nemzeti tagot a 17. cikkben említett nemzeti iroda támogat.

17. cikk

Nemzeti irodák

(1)Minden nemzeti iroda a nemzeti tagból, a nemzeti tag legalább egy helyetteséből és egy asszisztensből áll. A helyettes állandó munkahelye az Eurojust székhelye. Amennyiben a tagállam úgy határoz, az asszisztens állandó munkahelye az érintett tagállamban is lehet.

(2)A helyettes az alkalmazandó nemzeti jog értelmében a nemzeti taggal azonos jogállással, hatáskörökkel és hozzáférési jogokkal rendelkezik. A helyettes eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt. A helyettesek hivatali ideje öt év, amely egyszer megújítható.

(3)Az asszisztens szintén eljárhat a nemzeti tag nevében vagy helyettesítheti őt, ha rendelkezik a 16. cikk (2) bekezdésében említett jogállással.

(4)A nemzeti tagot további helyettesek vagy asszisztensek is segíthetik. Szükség esetén – és a kollégium egyetértésével – állandó munkahelyük az Eurojust székhelyén is lehet. A tagállamok értesítik az Eurojust elnökét és a Bizottságot a nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek kinevezéséről.

(5)A nemzeti tagok, a helyettesek és az asszisztensek bérét és javadalmazását a tagállamuk fedezi, a 24. cikk sérelme nélkül.

(6)Minden nemzeti irodát legalább egy kirendelt nemzeti szakértő támogat. A kirendelt nemzeti szakértők ügyészi, bírói jogállással vagy egy igazságügyi hatóság olyan képviselőinek jogállásával rendelkeznek, akik nemzeti joguk szerint az ügyészek vagy a bírók jogosultságaival egyenértékű jogosultságokkal bírnak.

(7)A tagállamok további személyzetet rendelhetnek a nemzeti irodához rövid távú operatív feladatokra, beleértve az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat gyakornokait is.

(8)A kirendelt nemzeti szakértők és egyéb további személyzet az Eurojust operatív feladatköreivel kapcsolatos feladatok ellátása során a nemzeti tag irányítása alatt áll.

(9)A nemzeti irodákat az Eurojust felhatalmazott személyzete támogatja. Az Eurojust egyes nemzeti irodákhoz rendelt, felhatalmazással rendelkező személyzetének létszámát és munkaköri feladatait az adminisztratív igazgató határozza meg a nemzeti taggal folytatott konzultációt követően.

(10)Minden nemzeti iroda legalább egy tagját ki kell jelölni az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartójaként 44 annak érdekében, hogy segítsék elő annak eldöntését, hogy egy adott megkeresést az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e kezelni.

(11)A nemzeti tagnak, a helyettesnek, a nemzeti tag helyettesítésére jogosult asszisztensnek vagy egy kirendelt nemzeti szakértőnek mindenkor – a hét minden napján, napi 24 órában – rendelkezésre kell állnia a sürgős megkeresések fogadására és feldolgozására annak biztosítása érdekében, hogy az Eurojust sürgős esetekben haladéktalanul el tudja látni feladatait.

(12)Ha a nemzeti irodák tagjai az Eurojust operatív feladatainak keretei között járnak el, az e tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokat operatív kiadásnak kell tekinteni.

18. cikk

A nemzeti tagok hatásköre

(1)A nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

a)ügyeket nyissanak, vegyenek nyilvántartásba és kezeljenek az Eurojust ügyviteli rendszerében;

b)közvetlenül kapcsolatba lépjenek, konzultáljanak és műveleti vonatkozású információkat és bizonyítékokat cseréljenek tagállamuk bármely illetékes nemzeti hatóságával, valamint bármely releváns uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel, beleértve az Európai Ügyészséget és az Europolt is;

c)tagállamuk nemzetközi kötelezettségvállalásaival és az adatvédelmi szabályokkal összhangban közvetlenül kapcsolatba lépjenek, konzultáljanak és műveleti vonatkozású információkat és bizonyítékokat cseréljenek harmadik országok illetékes nemzeti hatóságaival és nemzetközi szervezetek illetékes szerveivel;

d)elősegítsék vagy más módon támogassák bármely igazságügyi együttműködés vagy kölcsönös elismerés iránti kérelem kibocsátását vagy végrehajtását;

e)az (EU) 2018/1725 rendelet 94b., 94c. és 94d. cikkével összhangban, az összes rendelkezésre álló releváns információ – többek között adott esetben az adatvédelmi tisztviselő véleménye – alapján engedélyezzék a tagállamukat érintő konkrét nyomozáshoz szükséges műveleti vonatkozású személyes adatok továbbítását; amennyiben a továbbítandó műveleti vonatkozású személyes adatokat egynél több tagállam bocsátotta rendelkezésre az említett nyomozás keretében, az engedélyt az említett adatokat szolgáltató valamennyi tagállam minden egyes nemzeti tagjának meg kell adnia;

f)koordinációs értekezleteket és koordinációs központokat szervezzenek;

g)közös nyomozócsoportokban vegyenek részt, és adott esetben kezdeményezzék vagy elősegítsék azok létrehozását és működését, többek között a közös nyomozócsoportokra vonatkozó megállapodások aláírása révén;

h)részt vegyenek a közös operatív platformokban, a bűnügyi szakértői központokban és az igazságügyi koordinációs platformokban;

i)adott esetben részt vegyenek az operatív munkacsoportokban és az Europol operatív ülésein;

j)felkérjék tagállamuk illetékes nemzeti hatóságait, hogy állapodjanak meg az Europollal való koordinációs mechanizmusok – többek között közös operatív platformok – létrehozásáról az 57. cikk (5) bekezdésében említettek szerint;

k)felkérjék tagállamuk illetékes nemzeti hatóságait, hogy folytassanak nyomozást vagy büntetőeljárást meghatározott cselekményekkel kapcsolatban, vagy hogy hajtsanak végre egy meghatározott büntetőeljárási cselekményt vagy bármely más, a nyomozás vagy büntetőeljárás céljából indokolt intézkedést;

l)segítséget nyújtsanak a joghatósági összeütközések azonosításában, megelőzésében és feloldásában, többek között indokolással ellátott vélemények kibocsátásával, az illetékes nemzeti hatóságok felkérésével annak elfogadására, hogy egyikük a legalkalmasabb a büntetőeljárás lefolytatására, valamint az eljárások átadásának megkönnyítésével.

(2)Az illetékes nemzeti hatóság egyetértésével és a nemzeti joggal összhangban a nemzeti tagok:

a)igazságügyi együttműködésre vagy kölcsönös elismerésre irányuló kérelmet bocsáthatnak ki vagy hajthatnak végre, beleértve a következőket:

i.nyomozati intézkedések elrendelése, kérelmezése vagy végrehajtása a 2014/41/EU irányelvben előírtak szerint;

ii.befagyasztást elrendelő határozatok kibocsátása, kérelmezése vagy végrehajtása az (EU) 2018/1805 rendeletben előírtak szerint;

iii.közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátása az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírtak szerint 45 ;

b)felkérik nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalaikat, hogy szolgáltassanak információkat azokról az elkövetési eszközökről, jövedelmekről vagy vagyonról, amelyek befagyasztást vagy elkobzást elrendelő határozat tárgyát képezik vagy tárgyává válhatnak, és hozzanak azonnali intézkedéseket a befagyasztást elrendelő határozat kibocsátásáig, az (EU) 2024/1260 irányelvben előírtak szerint 46 .

(3)Sürgős esetekben, amennyiben nem lehetséges időben felvenni a kapcsolatot az illetékes nemzeti hatósággal, a nemzeti tagok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy nemzeti jogukkal összhangban meghozzák a (2) bekezdésben említett intézkedéseket. A nemzeti tagok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóságot az e bekezdés alapján hozott intézkedésekről.

(4)Amennyiben a nemzeti jog értelmében a (2) és (3) bekezdésben említett hatásköröket egy másik illetékes nemzeti hatóságra ruházzák, a nemzeti tag felkérheti ezt a hatóságot az érintett intézkedés kibocsátására vagy végrehajtására.

(5)Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok további hatásköröket ruházhatnak a nemzeti tagokra az e rendelet szerinti feladataik ellátása céljából. Ezek a tagállamok értesítik a Bizottságot és a kollégiumot ezekről a hatáskörökről.

(6)A nemzeti tagok számára nemzeti jogukkal összhangban hozzáférést kell biztosítani a tagállamuk alábbi nyilvántartásaiban szereplő információkhoz, vagy lehetővé kell tenni számukra, hogy azokhoz indokolatlan késedelem nélkül hozzájuthassanak:

a)bűnügyi nyilvántartások;

b)letartóztatott személyek nyilvántartásai;

c)nyomozati nyilvántartások;

d)DNS-, ujjnyomat- és járműnyilvántartások, amennyiben azok bűnügyi nyomozások szempontjából relevánsak;

e)az (EU) 2019/816 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47 14. cikke (1) bekezdésének és 4. cikkével összhangban az ECRIS-TCN rendszer;

f)az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48 alapján létrehozott központi bankszámla-nyilvántartások és elektronikus adatvisszanyerési rendszerek;

g)a hatóságok egyéb nyilvántartásai, amennyiben ezek az információk az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükségesek.

VI. SZAKASZ

A kollégium

19. cikk

A kollégium összetétele

(1)A kollégium az összes nemzeti tagból áll.

(2)A kollégium tagjait tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

20. cikk

A kollégium hatásköre és feladatai

(1)A kollégium felel az Eurojust operatív feladataiért, és teljesen függetlenül jár el.

(2)A kollégium különösen:

a)megkönnyíti az összefüggő eljárások azonosítását többek között azáltal, hogy felkéri a nemzeti tagokat annak ellenőrzésére, hogy tagállamukon belül folyamatban vannak-e párhuzamos nyomozások vagy büntetőeljárások hasonló tényállásokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatban;

b)azonosítja a több területet érintő kérdéseket és az operatív kérdésekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, szükség esetén felkérve a nemzeti tagokat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az igazságügyi hálózatok releváns nemzeti kapcsolattartóival vagy más illetékes nemzeti hatóságokkal;

c)felkéri az adminisztratív igazgatót, hogy készítsen elemzéseket a nemzetközi, uniós és nemzeti ítélkezési gyakorlat operatív kérdésekre gyakorolt hatásáról;

d)operatív információkat nyújt a végrehajtó testületnek a harmadik országokkal folytatott együttműködés prioritásainak meghatározásához, valamint azon operatív dokumentumokhoz, amelyekhez az Europol az Eurojust hozzájárulását kéri;

e)felkéri a végrehajtó testületet, hogy a 31. cikkel összhangban hozzon létre bűnügyi szakértői központot, a 27. cikkel összhangban pedig igazságügyi koordinációs platformokat;

f)a végrehajtó testület vagy az igazgatótanács kérésére tanácsot ad az operatív ügyekhez közvetlenül kapcsolódó kérdésekben;

g)elfogadja a feladatai ellátásához szükséges végrehajtási szabályokat.

(3)A kollégium operatív döntéseket hoz, többek között a következőkre vonatkozóan:

a)saját kezdeményezésű ügyek indítása, nyilvántartásba vétele és kezelése az Eurojust ügyviteli rendszerében egy vagy több tagállam által szolgáltatott információk alapján, vagy harmadik országtól, nemzetközi szervezettől vagy bármely uniós szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől – különösen az Europoltól és az Európai Ügyészségtől – kapott, vagy az Eurojust személyzete által kidolgozott információk alapján;

b)az a) pont alapján indított saját kezdeményezésű ügyekkel összefüggésben az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak a potenciálisan a hatáskörükbe tartozó nyomozások és büntetőeljárások megindítása, kiterjesztése vagy lefolytatása szempontjából releváns információk továbbítása;

c)az a) pont alapján indított saját kezdeményezésű ügyekkel összefüggésben koordinációs értekezlet szervezése, amennyiben a kollégium úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti közvetlen együttműködésre van szükség nyomozásaik és büntetőeljárásaik hatékony összehangolásának biztosítása érdekében;

d)annak értékelése, hogy az egy tagállamot érintő ügy az 5. cikk (6) bekezdésének b) pontja értelmében uniós szintű következményekkel jár-e;

e)annak megállapítása, hogy az 5. cikk (5) bekezdése c) pontjának iii. alpontjával összhangban alapvető érdek fűződik-e a segítségnyújtáshoz a legalább egy tagállamot és egy harmadik országot vagy nemzetközi szervezetet érintő ügyekben;

f)harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által benyújtott, az 5. cikk (6) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozó együttműködés iránti megkeresések jóváhagyása.

21. cikk

A kollégium ülései

(1)A kollégium üléseit az elnök hívja össze.

(2)A kollégium havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A kollégium az elnök kezdeményezésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül.

(3)Az adminisztratív igazgatót és az Eurojust felhatalmazott személyzetét adott esetben szavazati jog nélkül meg kell hívni a kollégium üléseire.

(4)A kollégium – szavazati jog nélkül – meghívja üléseire az Európai Ügyészség és az Europol képviselőit, amennyiben közös érdekű ügyeket vitatnak meg. Meghívhatja továbbá az uniós szervek képviselőit, az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészeket, az Eurojusthoz kirendelt kapcsolattartókat és adott esetben más illetékes nemzeti vagy nemzetközi hatóságokat, szavazati jog nélkül.

(5)A kollégium az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

22. cikk

A kollégium szavazási szabályai

(1)A kollégium törekszik arra, hogy határozatait konszenzussal fogadja el. Amennyiben nem érhető el konszenzus, a kollégium tagjainak többségével, indokolatlan késedelem nélkül fogadja el határozatait.

(2)Minden nemzeti tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazati joggal rendelkező tag távollétében a helyettese jogosult szavazati jogának gyakorlására a 17. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett. A helyettes távollétében az asszisztens is jogosult a szavazati jog gyakorlására a 17. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett.

23. cikk

Az Eurojust elnöke és alelnöke

(1)A kollégium tagjainak kétharmados többségével elnököt és alelnököt választ a nemzeti tagok közül. Abban az esetben, ha a kétharmados többséget a második választási fordulóban sem sikerül elérni, az alelnököt a kollégium tagjainak egyszerű többségével kell megválasztani, míg az elnök megválasztásához továbbra is kétharmados többség szükséges.

(2)Az elnök a kollégium nevében gyakorolja feladatköreit. Az elnök a következő feladatokat látja el:

a)képviseli az Eurojustot a külső intézményi kapcsolatokban;

b)összehívja a kollégium és a végrehajtó testület üléseit és elnököl azokon, valamint tájékoztatja a kollégiumot bármely, az érdeklődésére számot tartó kérdésről;

c)irányítja a kollégium munkáját;

d)szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács ülésein;

e)ellátja az Eurojust eljárási szabályzatában előírt bármely egyéb feladatot.

(3)Az alelnök ellátja a (2) bekezdésben foglalt azon feladatköröket, amelyekkel az elnök megbízza őt, és helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén. Az elnököt és az alelnököt meghatározott feladataik ellátásában az Eurojust személyzete segíti.

(4)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év, amely egyszer megújítható.

(5)Amennyiben egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé vagy alelnökévé választanak, hivatali idejét meg kell hosszabbítani annak biztosítása érdekében, hogy elláthassa elnöki vagy alelnöki feladatkörét.

(6)Amennyiben az elnök vagy az alelnök már nem felel meg a feladatai teljesítéséhez szükséges feltételeknek, a kollégium – tagjai egyharmadának javaslatára – felmentheti őt a tisztségéből. A határozat elfogadásához az érintett elnökön vagy alelnökön kívül a kollégium tagjainak kétharmados többsége szükséges.

(7)Amikor egy nemzeti tagot az Eurojust elnökévé választanak, az érintett tagállam az adott nemzeti tag elnöki megbízatásának idejére egy másik, megfelelő képesítéssel rendelkező személyt rendelhet ki a nemzeti iroda megerősítése érdekében. Az ilyen személy kirendelése mellett döntő tagállamok a 24. cikkel összhangban ellentételezésért folyamodhatnak.

24. cikk

Ellentételezési mechanizmus az elnöki posztra való megválasztás esetén

(1)Az a tagállam, amelynek nemzeti tagját elnökké választják, a 23. cikk (7) bekezdésének értelmében, a Tanács által végrehajtási jogi aktusok útján meghatározott mechanizmussal összhangban ellentételezésre jogosult.

(2)Az ellentételezést bármely tagállam igénybe veheti, ha:

a)nemzeti tagját elnökké választották;

b)a kollégiumtól kérelmezi az ellentételezést, és igazolja, hogy a nemzeti iroda megerősítésére a megnövekedett munkamennyiség miatt szükség van.

(3)A nyújtott ellentételezés a kirendelt személy nemzeti fizetése 50 %-ának megfelelő összeg. A megélhetési költségek és egyéb kapcsolódó költségek ellentételezése a külföldre kirendelt uniós tisztviselőkéhez vagy egyéb tisztviselőkéhez hasonló módon történik.

(4)Az ellentételezési mechanizmus költségeit az Eurojust költségvetése fedezi.

III. FEJEZET

OPERATÍV ÜGYEK

I. SZAKASZ

Az igazságügyi együttműködés és koordináció elősegítése

25. cikk

A határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások támogatása

(1)Az Eurojust támogatja és megerősíti a tagállamok és harmadik országok illetékes hatóságai, valamint a nemzetközi szervezetek illetékes szervei közötti együttműködést, és különösen operatív, elemzési és stratégiai támogatás nyújtásával biztosítja a nyomozások és büntetőeljárások lehető legjobb összehangolását.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az Eurojust adott esetben különösen:

a)koordinációs értekezleteket és koordinációs központokat szervez és segít elő, valamint biztosítja a szükséges logisztikai támogatást, beleértve a fordítást és a tolmácsolást is;

b)megkönnyíti és támogatja az igazságügyi együttműködési eszközök és a kölcsönös elismerési eszközök iránti kérelmek kibocsátását, továbbítását és végrehajtását, különösen az alábbiak révén:

i.tanácsadás a megfelelő eszközökkel és az alkalmazandó jogi követelményekkel kapcsolatban;

ii.a kérelmek szövegezésének, továbbításának és nyomon követésének támogatása;

iii.a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, harmadik országok illetékes hatóságaival, nemzetközi szervezetek illetékes szerveivel és adott esetben magánfelekkel való kapcsolattartás elősegítése;

iv.alternatív megoldások azonosítása a kérelmek teljesítésének megtagadása esetén;

v.segítségnyújtás az igazságügyi együttműködés iránti, egymással versengő vagy egymásnak ellentmondó kérelmek esetén, beleértve a 2002/584/IB tanácsi kerethatározattal 49 összhangban kibocsátott európai elfogatóparancsokat is, például indokolással ellátott vélemények kibocsátása révén;

c)segíti az illetékes nemzeti hatóságok közötti joghatósági összeütközések megelőzését, azonosítását és feloldását, többek között az alábbiak révén:

i.párhuzamos vagy összefüggő eljárások azonosítása;

ii.jogi tanácsadás, többek között a ne bis in idem elvének alkalmazása tekintetében;

iii.nem kötelező erejű, indokolással ellátott vélemények vagy ajánlások kiadása az ilyen konfliktusok feloldásáról;

iv.az illetékes hatóságok felkérése annak elfogadására, hogy egyikük a legmegfelelőbb joghatóság büntetőeljárás lefolytatására;

v.az eljárások átadásának megkönnyítése;

d)elősegíti és támogatja az illetékes nemzeti hatóságok és a nemzetközi szervezetek illetékes szervei közötti információcserét;

e)e rendelettel összhangban keresztellenőrzést végez a releváns adatbázisokban szereplő információkon a határokon átnyúló nyomozások közötti kapcsolatok azonosítása és az ilyen nyomozások támogatása érdekében;

f)a határokon átnyúló ügyekben elősegíti és támogatja a bűncselekményből származó vagyon határokon átnyúló felkutatását, befagyasztását, elkobzását és visszaszerzését, beleértve az elítélést követő és az elítélés nélküli elkobzást a büntetőeljárások során;

g)felkéri az Europolt, hogy nyújtson támogatást többek között folyamatban lévő konkrét nyomozások operatív elemzése révén az Eurojust vagy a tagállamok által szolgáltatott nyomozati adatok alapján.

(3)Az illetékes nemzeti hatóságok kérésre tájékoztatják az Eurojustot azon eljárások eredményéről, amelyekkel kapcsolatban e cikk alapján segítséget kaptak, beleértve – amennyiben rendelkezésre állnak – a vonatkozó bírósági határozatokat és a meghozott nyomonkövetési intézkedéseket is.

(4)Az Eurojust az e rendelettel összhangban a nemzeti tagok irányítása alatt eljáró, felhatalmazott személyzete révén támogatja e cikk végrehajtását.

26. cikk

A közös nyomozócsoportok támogatása

(1)Az Eurojust operatív, technikai, elemzési, jogi és pénzügyi támogatást nyújt a közös nyomozócsoportoknak, többek között az alábbiak révén:

a)tanácsadás a közös nyomozócsoport létrehozásának lehetőségével és jogi követelményeivel kapcsolatban, beleértve az Europol esetleges részvételét is;

b)segítségnyújtás a közös nyomozócsoportok létrehozásáról szóló megállapodások kidolgozásához és megtárgyalásához;

c)tanácsadás a vádhatósági stratégiákkal és az operatív intézkedések végrehajtásával kapcsolatban.

(2)A nemzeti tagoknak és a nemzeti irodák egyéb tagjainak a közös nyomozócsoporton belüli szerepét és jogállását a közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodás határozza meg.

(3)Amennyiben a közös nyomozócsoportot létrehozó megállapodás úgy rendelkezik, az Eurojust személyzete az abban megállapított feltételek mellett, beleértve az alkalmazandó felelősségi rendszert is, részt vehet az adott közös nyomozócsoport tevékenységében.

(4)Az Eurojust személyzete – azon tagállamok jogának keretein belül, amelyekben a közös nyomozócsoport működik – segítséget nyújthat tevékenységeihez és a tagjai közötti információcseréhez.

(5)Az Eurojust a felhatalmazott személyzete által a közös nyomozócsoportban való részvétel során megszerzett információkat – az információt szolgáltató tagállam beleegyezésével és felelőssége mellett – az e rendeletben megállapított feltételek szerint kezeli.

(6)Az Eurojust a személyzetén keresztül támogatja a közös nyomozócsoportokkal foglalkozó nemzeti szakértők hálózatát (a továbbiakban: a közös nyomozócsoportok hálózata), különösen az alábbiak révén:

a)üléseinek és képzési tevékenységeinek megszervezése;

b)az egyes közös nyomozócsoportok értékeléseinek összegyűjtése és elemzése;

c)az Eurojust által a közös nyomozócsoportoknak nyújtott pénzügyi támogatás kezelése;

d)az (EU) 2023/969 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50 alapján a közös nyomozócsoportok hálózatának titkárságára ruházott feladatok ellátása.

(7)A pénzügyi támogatást az Eurojust az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban nyújtja, és az magában foglalhat egyszerűsített finanszírozási formákat, például egyösszegű kifizetéseket, egységköltségen alapuló és átalányfinanszírozást. Az Eurojust közvetlenül fedezheti vagy visszatérítheti a közös nyomozócsoportok létrehozásához és működéséhez szükséges kiadásokat, beleértve az utazással, szállással, tolmácsolással, fordítással, koordinációs tevékenységekkel, felszereléssel és operatív támogatással kapcsolatos költségeket.

27. cikk

Igazságügyi koordinációs platformok

(1)Két vagy több tagállam kérésére, vagy saját kezdeményezésére és az érintett tagállamok egyetértésével az Eurojust igazságügyi koordinációs platformokat hozhat létre a különösen összetett, határokon átnyúló nyomozások vagy büntetőeljárások támogatása, illetve a súlyos bűncselekmények meghatározott formáinak kezelése terén folytatott együttműködés javítása érdekében.

(2)Az igazságügyi koordinációs platformok az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak képviselőiből állnak, beleértve a nemzeti irodák tagjait is, és az Eurojust felhatalmazott személyzete támogatja őket.

(3)Az uniós ügynökségek, szervek, hivatalok és más érintett nemzetközi igazságügyi szereplők, valamint harmadik országok és nemzetközi szervezetek képviselői az érintett illetékes nemzeti hatóságok beleegyezésével felkérhetők a részvételre.

(4)Az Eurojust operatív, technikai, elemzési, jogi és pénzügyi támogatást nyújt az igazságügyi koordinációs platformoknak. Biztosítja továbbá a szükséges logisztikai támogatást, beleértve a helyiségeket és a biztonságos kommunikációs eszközöket.

(5)Az igazságügyi koordinációs platformok különösen:

a)elősegítik az igazságügyi hatóságok számára releváns információk és bizonyítékok cseréjét, többek között a közös büntetőeljárási stratégia kidolgozásának és végrehajtásának támogatása érdekében;

b)operatív elemzés céljából információkkal látják el az Eurojustot e rendelettel összhangban;

c)szakirányú segítséget nyújtanak az illetékes nemzeti hatóságoknak, adott esetben a 31. cikkben említett bűnügyi szakértői központok támogatásával.

(6)Az igazságügyi koordinációs platform keretében feldolgozott információkat e rendelettel összhangban kezelik, és a 41. cikkben említett ügyviteli rendszerben tárolják és kezelik.

II. SZAKASZ

Saját kezdeményezésű operatív tevékenységek

28. cikk

A saját kezdeményezés

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok vagy az Európai Ügyészség megkeresésének hiányában az Eurojust e rendelettel összhangban, saját kezdeményezésére operatív tevékenységeket végezhet a tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek vagy magánfelek által szolgáltatott, vagy nyilvánosan hozzáférhető forrásokból szerzett információk alapján, az Eurojust e rendelet szerinti hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, folyamatban lévő vagy lehetséges nyomozásokkal vagy büntetőeljárásokkal összefüggésben.

(2)Amikor az Eurojust saját kezdeményezésére jár el, a nemzeti tagok – indokolás mellett – felkérhetik tagállamuk hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy:

a)konkrét cselekmények tekintetében rendeljenek el nyomozást vagy büntetőeljárást;

b)fogadják el, hogy egyikük kedvezőbb helyzetben lehet az adott cselekményekkel kapcsolatban a nyomozás vagy a büntetőeljárás megindítása terén;

c)terjesszék ki a nyomozások hatókörét eredetileg nem érintett más tagállamokra vagy harmadik országokra;

d)egymásnak ellentmondó vagy egymással versengő kérelmek esetén részesítsenek előnyben egy igazságügyi együttműködés iránti kérelmet;

e)adott esetben engedélyezzék a releváns adatbázisok keresztellenőrzését az ügyek közötti összefüggések azonosítása érdekében;

f)koordináljanak az érintett tagállamok illetékes hatóságai között;

g)kérjenek operatív vagy elemzési támogatást az Europoltól az 57. cikkel összhangban;

h)hozzanak létre közös nyomozócsoportot;

i)tegyenek különleges nyomozati intézkedéseket;

j)továbbítsanak az Eurojustnak a feladatai ellátásához szükséges információkat;

k)tegyenek meg a nyomozás vagy a büntetőeljárás céljai szempontjából indokolt bármely egyéb intézkedést.

(3)A nemzeti tagok továbbá:

a)tájékoztathatják az illetékes nemzeti hatóságokat azokról a nyomozásokról vagy büntetőeljárásokról, amelyek uniós szintű következményekkel járhatnak, vagy amelyek a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthetnek;

b)továbbíthatják az illetékes nemzeti hatóságoknak az Eurojust hatáskörébe tartozó nyomozások és büntetőeljárások megindítása, kiterjesztése vagy lefolytatása szempontjából releváns információkat;

c)indokolással ellátott véleményeket bocsáthatnak ki konkrét ügyekkel kapcsolatban, és továbbítják ezeket a véleményeket az érintett tagállamoknak;

d)sürgős esetekben igazságügyi együttműködés iránti kérelmeket bocsáthatnak ki vagy hajthatnak végre e rendelettel összhangban.

(4)Amennyiben akadályok merülnek fel a két vagy több tagállam közötti igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmekkel vagy az azokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatban, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapulókat is, és amennyiben ezeket az akadályokat az érintett illetékes hatóságok közötti konzultáció révén nem lehet megoldani, a nemzeti tagok saját kezdeményezésükre vagy az érintett illetékes nemzeti hatóságok kérésére indokolással ellátott véleményt adhatnak ki az ügyről.

(5)Az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságai indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak az a nemzeti tagok (2) bekezdésben említett kérelmeire, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett indokolt véleményekre. Megtagadhatják az ilyen megkeresések végrehajtását vagy az ilyen vélemények követését, ha a megfelelés hátrányosan érintené az alapvető nemzetbiztonsági érdekeket, veszélyeztetné egy folyamatban lévő nyomozás vagy büntetőeljárás sikerét, vagy veszélyeztetné egy személy biztonságát.

(6)Az (1) bekezdésben említett információk alapján és a (2) bekezdés alkalmazásában az Eurojust felhatalmazott személyzete a megfelelő nyomon követés céljából összegyűjtheti, elemezheti és továbbíthatja a releváns operatív információkat a nemzeti tagoknak vagy a kollégiumnak. Az Eurojust felhatalmazott személyzete ideiglenesen tárolhat és elemezhet személyes adatokat az ügyviteli rendszerben kizárólag abból a célból, hogy lehetővé tegye a nemzeti tag vagy a kollégium számára annak megállapítását, hogy ezek az adatok relevánsak-e az Eurojust feladatai szempontjából, és hogy kell-e ügyet nyitni az ügyviteli rendszerben. Az említett adatok legfeljebb hat hónapig tárolhatók az Eurojust által e célból biztosított biztonságos és ellenőrzött környezetben, az ügyviteli rendszer számára meghatározottakkal lényegében egyenértékű megfelelő biztosítékok mellett. Amennyiben a nemzeti tag vagy a kollégium az említett határidőn belül kivételesen nem tudta ezt megállapítani, a határidő egy alkalommal, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

(7)Az Eurojust személyzete a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában indokolással ellátott véleményeket is készíthet, és azokat megfelelő nyomon követés céljából továbbíthatja a nemzeti tagoknak vagy a kollégiumnak.

(8)Az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságai az alkalmazandó nemzeti és uniós joggal összhangban továbbra is felelősek az Eurojust e cikk alapján végzett tevékenységeinek eredményeként meghozandó intézkedésekről való döntésért.

29. cikk

A bizonyítékok megőrzése, elemzése és tárolása

(1)A legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények és a kapcsolódó bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló tagállami intézkedések támogatása érdekében az Eurojust e rendelettel összhangban fejleszti és fenntartja az említett bűncselekményekkel kapcsolatban a bizonyítékok és a bizonyítékként esetlegesen felhasználható információk gyűjtéséhez, megőrzéséhez, elemzéséhez és tárolásához szükséges kapacitást.

(2)A kollégium vagy a Bizottság kérésére az Eurojust kellően indokolt esetekben kiterjesztheti az (1) bekezdésben említett kapacitásokat a súlyos bűncselekmények e rendelet szerint a hatáskörébe tartozó egyéb formáira is, feltéve, hogy ez elengedhetetlen azon konkrét nyomozások és büntetőeljárások támogatásához, amelyek tekintetében közös nyomozócsoportot vagy igazságügyi koordinációs platformot hoztak létre.

(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában az Eurojust e rendelettel összhangban bizonyítékokat kaphat a tagállamok és harmadik országok illetékes nemzeti hatóságaitól, valamint a nemzetközi büntetőbíróságok illetékes szerveitől. Az Eurojust uniós ügynökségektől, szervektől és hivataloktól, nemzetközi szervezetektől, magánfelektől és nyilvánosan hozzáférhető forrásokból is gyűjthet olyan releváns információkat, amelyek bizonyítékként felhasználhatók.

(4)Az Eurojust elősegíti az (1) bekezdésben említett információk és bizonyítékok biztonságos és időben történő cseréjét a tagállamok és harmadik országok illetékes nemzeti hatóságai, valamint a nemzetközi büntetőbíróságok illetékes szervei között, vagy adott esetben és e rendelettel összhangban közvetlenül rendelkezésükre bocsátja az ilyen információkat és bizonyítékokat.

(5)E cikk alkalmazásában az Eurojust az arra felhatalmazott személyzet révén:

a)támogatja az illetékes nemzeti és nemzetközi hatóságokat a bizonyítékok Eurojustnak történő továbbításában, és nyilvánosan hozzáférhető forrásokból gyűjt információkat;

b)támogatja az illetékes nemzeti és nemzetközi hatóságokat nyomozásaik és büntetőeljárásaik során, többek között a bizonyítási hézagok és a párhuzamos nyomozások azonosítása, valamint a büntetőeljárási stratégiákkal kapcsolatos tanácsadás révén; valamint

c)saját megbízatásuk keretein belül szorosan együttműködik az Europollal a két ügynökség által kezelt információk közötti összefüggések azonosítása érdekében, többek között adott esetben közös elemző jelentések készítése révén.

30. cikk

Az ismeretek megőrzése

(1)Az Eurojust felhatalmazott személyzete megőrzi, elemzi és adott esetben megosztja a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos operatív ismereteket, beleértve az Eurojust ügyeiből és az Európai Igazságügyi Hálózatból származó ismereteket, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő egyéb érintett hálózatok és szervek kapcsolattartóinak tapasztalatait.

(2)Az Eurojust azonosítja a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés több területet érintő kérdéseit és bevált gyakorlatait, és eszközöket – többek között iránymutatásokat, szakpolitikai dokumentumokat és esettanulmány-elemzéseket – dolgoz ki, hogy segítse a gyakorló szakembereket a határokon átnyúló nyomozásokban és büntetőeljárásokban.

(3)Az Eurojust – többek között automatizált eszközök használatával – összegyűjtheti és elemezheti a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó nemzeti és uniós ítélkezési gyakorlatot, beleértve a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó gyakorlatot is.

31. cikk

Az Eurojust bűnügyi szakértői központjai

(1)Az Eurojust szakosodott belső struktúraként bűnügyi szakértői központot hozhat létre annak érdekében, hogy stratégiai, elemzési és operatív támogatást nyújtson a nemzeti irodáknak, az illetékes nemzeti hatóságoknak és más érdekelt feleknek a kiemelt bűncselekmények elleni uniós szintű küzdelemben, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés horizontális kérdéseinek kezelésében.

(2)A bűnügyi szakértői központot az Eurojust személyzete koordinálja, amely az érintett bűnügyi szakértői központtal foglalkozó nemzeti irodák tagjaival folytatott konzultációt követően dönt a tevékenységek és az eredmények rangsorolásáról. Az ilyen tagok kérhetik a bűnügyi szakértői központok támogatását az elemzési és operatív tevékenységek terén is. Az igazságügyi hálózatok és a nemzeti szakemberek egyéb szervei szintén hozzájárulhatnak a központok munkájához.

(3)Más uniós ügynökségek, szervek és hivatalok képviselői, valamint más érdekelt felek is felkérhetők a bűnügyi szakértői központok munkájában való részvételre, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

(4)A kollégium, az adminisztratív igazgató vagy a Bizottság kérheti bűnügyi szakértői központ létrehozását. A végrehajtó testület értékeli az ilyen kérelem operatív hozzáadott értékét és pénzügyi vonatkozásait, az értékelést pedig benyújtja az igazgatótanácsnak, amely a 10. cikk (1) bekezdésének r) pontjával összhangban határoz.

III. SZAKASZ

Az operatív támogatás további formái

32. cikk

Kapcsolattartó pont harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára az (EU) 2019/816 rendelet alkalmazásában

(1)A harmadik országok és nemzetközi szervezetek kapcsolattartó pontjaként betöltött szerepének ellátása során az Eurojust az (EU) 2019/816 rendelet 17. cikke értelmében a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkkal rendelkező tagállamok azonosítása céljából az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban biztosítja a megkeresések hatékony és biztonságos kezelését és az azokban említett nyomon követést. E célból megfelelő szervezeti és technikai intézkedéseket állapít meg az ilyen kérelmek feldolgozására, rangsorolására és nyomon követésére.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala esetén az (EU) 2019/816 rendelet 17. cikkében meghatározott eljárást elektronikus úton kell lefolytatni.

33. cikk

Segítségnyújtás a bűncselekmények áldozataival kapcsolatban a határokon átnyúló büntetőeljárások során

Az Eurojust segíti a nyomozó és bűnüldöző hatóságokat az áldozatok jogainak védelmében a határokon átnyúló nyomozások során. A tagállamok illetékes nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságainak kérésére az Eurojust különösen:

a)segítséget nyújt az áldozatok azonosításának megkönnyítéséhez a nagyszámú áldozatot érintő ügyekben;

b)határokon átnyúló ügyekben tanácsot ad az illetékes nemzeti hatóságoknak az áldozatoknak a büntetőeljárásban való részvételhez való, a nemzeti vagy az uniós jog szerinti jogával kapcsolatban;

c)segíti az illetékes nemzeti hatóságokat az áldozatok kártérítéshez való hozzáférésével és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban, beleértve a befagyasztási vagy elkobzási intézkedések hatálya alá tartozó vagyont is;

d)az e rendelet szerinti hatáskörének korlátain belül további segítséget nyújt az áldozatok jogaival kapcsolatban a határokon átnyúló büntetőeljárásokban.

34. cikk

Részvétel a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platformban (a továbbiakban: EMPACT)

(1)Az Eurojust támogatja az Europolt a belső biztonságra vonatkozó elemzési termékek elkészítésében, beleértve a stratégiai elemzést, a fenyegetésértékelést, a trendjelentést és a helyzetjelentéseket, különösen azzal a céllal, hogy segítse a Tanácsot és a Bizottságot a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre vonatkozó uniós stratégiai, szakpolitikai és operatív prioritások meghatározásában.

(2)Az Eurojust segíti az Europolt a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós prioritások operatív végrehajtásában, különösen az igazságügyi hatóságok EMPACT-ban való részvételének támogatása révén.

(3)Az Eurojust az Europollal együttműködve operatív, elemzési, jogi, adminisztratív és logisztikai támogatást nyújthat az EMPACT keretében a tagállamok által irányított tevékenységekhez. Ez a támogatás magában foglalhatja az érintett illetékes hatóságok közötti információcsere megkönnyítését.

(4)Az ilyen támogatás az igazságügyi hatóságok által irányított vagy azok részvételével zajló tevékenységekre korlátozódik. Az Europol és az Eurojust közötti koordináció gyakorlati szabályait ebben az összefüggésben a két ügynökség között létrejött, az 57. cikkben említett munkamegállapodásban kell meghatározni.

IV. SZAKASZ

Információcsere a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival

35. cikk

Eurojust nemzeti koordinációs rendszer 

(1)Minden tagállam létrehoz egy Eurojust nemzeti koordinációs rendszert nemzeti tagja munkájának támogatására, valamint a nemzeti iroda és az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságai közötti koordináció biztosítására.

(2)Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszere magában foglalja azon hálózatok kapcsolattartó pontjait, amelyekkel az Eurojust az 56. cikk értelmében kapcsolatot tart fenn, a terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartókat és bármely más érintett igazságügyi hatóságot.

(3)Minden tagállam kijelölhet egy nemzeti kapcsolattartót, aki az Eurojust nemzeti koordinációs rendszer tagjainak nemzeti szintű koordinátoraként jár el.

(4)Minden tagállam kijelöl egy illetékes nemzeti hatóságot mint az Eurojust terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartóját. Ennek a terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartónak igazságügyi vagy egyéb illetékes hatóságnak kell lennie. Amennyiben a nemzeti jogrendszer azt írja elő, a tagállamok egynél több illetékes nemzeti hatóságot is kijelölhetnek terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartóként. A terrorizmus ügyében eljáró nemzeti kapcsolattartó a 37. cikkel összhangban hozzáféréssel rendelkezik minden releváns információhoz. Ez a nemzeti kapcsolattartó hatáskörrel rendelkezik ezen információk gyűjtésére és az Eurojustnak történő továbbítására a nemzeti és az uniós joggal, különösen a nemzeti büntető eljárásjoggal és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban.

(5)Az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerének tagjai különösen:

a)biztosítják, hogy a 37. cikkel összhangban az érintett tagállammal kapcsolatos információkat hatékony és megbízható módon továbbítsák a 41. cikkben említett ügyviteli rendszerbe;

b)segítik a nemzeti tagot az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmek és az arra vonatkozó határozatok – ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló kérelmeket és határozatokat – végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok azonosításában;

c)tájékoztatják a nemzeti tagot azokról az ülésekről, amelyeken az Eurojust szempontjából releváns operatív kérdéseket vitatnak meg, és meghívják a nemzeti tagot az ilyen ülésekre;

d)szoros kapcsolatot tartanak fenn az Europol nemzeti egységével;

e)felhívják a tagállamuk nyomozó és bűnüldöző hatóságainak figyelmét a támogatásra, amelyet az Eurojust a határokon átnyúló ügyekben nyújthat;

f)továbbítják az Eurojustnak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel, többek között a bizonyítékok elfogadhatóságával kapcsolatos nemzeti ítélkezési gyakorlatot;

g)felhívják az Eurojust figyelmét a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés horizontális kérdéseire és bevált gyakorlataira annak érdekében, hogy a 30. cikkel összhangban hozzájáruljanak az Eurojust tudásmegőrzéséhez, és a 31. cikkel összhangban részt vegyenek a bűnügyi szakértői központ munkájában.

(6)A nemzeti tag rendszeresen találkozik az Eurojust nemzeti koordinációs rendszerének a saját tagállamából származó tagjaival. A nemzeti tag rendszeres találkozókat tart különösen a (2) bekezdésben említett egyes hálózatok kapcsolattartó pontjaival az adott hálózatok hatáskörébe tartozó kérdések kezelése, valamint a nemzeti iroda és az érintett illetékes nemzeti hatóságok közötti hatékony koordináció biztosítása érdekében.

(7)Az (5) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében a (2) bekezdésben említett személyeket, amennyiben illetékes nemzeti hatóságként járnak el, hozzá kell kapcsolni a 40. cikkben említett decentralizált informatikai rendszerhez.

(8)Az Eurojust felhatalmazott személyzete segítséget nyújthat e cikk végrehajtásához.

36. cikk

Információcsere a tagállamokkal és a nemzeti tagok között

(1)A tagállamok illetékes hatóságai a 4. és 25. cikk szerint és az alkalmazandó uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kicserélik az Eurojusttal az összes olyan információt, amelyre az Eurojustnak feladatai ellátásához szüksége van. Ez kiterjed legalább az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésében említett információkra.

(2)Az Eurojustnak történő információtovábbítás csak akkor értelmezhető az adott ügyben az Eurojust általi segítségnyújtásra irányuló megkeresésként, ha a tagállam valamely illetékes hatósága ezt kifejezetten kiköti.

(3)A nemzeti tagok előzetes engedély nélkül kicserélik egymással és az illetékes nemzeti hatóságaikkal az Eurojust feladatainak ellátásához szükséges összes információt. Az illetékes nemzeti hatóságok azonnal tájékoztatják különösen a nemzeti tagjaikat az őket érintő ügyekről.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a közös nyomozócsoportok létrehozásáról, valamint e csoportok tevékenységének eredményeiről.

(5)Az illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják nemzeti tagjaikat bármely olyan ügyről, amely legalább három tagállamot érint, és amelyre vonatkozóan legalább két tagállam részére továbbítottak igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmet vagy arra vonatkozó határozatot, ideértve a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkereséseket vagy határozatokat, amennyiben a következők valamelyike vagy a következők közül több fennáll:

a)az adott bűncselekmény a megkereső vagy a kibocsátó tagállamban olyan szabadságvesztés-büntetéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek legmagasabb büntetési tétele – az érintett tagállam döntésétől függően – legalább öt vagy hat év, valamint szerepel a következő felsorolásban:

i.emberkereskedelem;

ii.szexuális zaklatás és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekpornográfiát és a gyermekkel való, szexuális célú kapcsolatfelvételt;

iii.kábítószer-kereskedelem;

iv.lőfegyverek, részeik vagy alkotóelemeik, illetve lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

v.korrupció;

vi.az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény;

vii.pénz vagy más fizetőeszközök hamisítása;

viii.pénzmosási tevékenységek;

ix.számítógépes bűnözés;

b)arra utaló tények merültek fel, hogy bűnszervezet is érintett az ügyben;

c)arra mutató jelek merültek fel, hogy az ügy jelentős határokon átnyúló dimenzióval rendelkezhet, vagy uniós szintű következményekkel járhat, vagy hogy a közvetlenül érintett tagállamokon kívül más tagállamokat is érinthet.

(6)Az illetékes nemzeti hatóságok tájékoztatják nemzeti tagjaikat a következőkről:

a)olyan ügyek, amelyekben joghatósági összeütközések merültek fel vagy ilyenek felmerülése várható;

b)olyan ellenőrzött szállítások, amelyek legalább három olyan országot érintenek, amelyből legalább kettő tagállam;

c)az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések és az arra vonatkozó határozatok végrehajtásának ismételt nehézségei vagy megtagadásai, a kölcsönös elismerés elvét érvényesítő eszközökön alapuló megkeresésekkel és határozatokkal kapcsolatos nehézségeket vagy megtagadásokat is ideértve.

(7)Az illetékes nemzeti hatóságok nem kötelesek egy konkrét üggyel kapcsolatban információt szolgáltatni, ha ez alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy egyének biztonságát veszélyeztetné.

(8)Ez a cikk nem érinti a tagállamok és harmadik országok közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban vagy egyezményekben foglalt feltételeket, ideértve a már átadott információk felhasználására vonatkozó, harmadik országok által meghatározott bármely feltételt.

(9)Ez a cikk nem érinti az Eurojust részére történő információtovábbításra vonatkozó egyéb kötelezettségeket.

(10)Az illetékes nemzeti hatóságok nem kötelesek az e cikkben említett információkat megadni, ha az említett információkat már – e rendelet más rendelkezéseivel összhangban – továbbították az Eurojustnak.

37. cikk

Információcsere terrorizmussal kapcsolatos ügyekben

(1)Terrorista bűncselekmények tekintetében az illetékes nemzeti hatóságok – amint az ügyet a nemzeti joggal, különösen a nemzeti büntető eljárásjoggal összhangban az igazságügyi hatóságok elé utalják – tájékoztatják nemzeti tagjaikat az igazságügyi hatóságok által felügyelt, folyamatban lévő vagy lezárt bűnügyi nyomozásokról, továbbá a folyamatban lévő vagy lezárt büntetőeljárásokról és bírósági eljárásokról, valamint a terrorista bűncselekményekre vonatkozó bírósági határozatokról. Ez a kötelezettség a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos valamennyi bűnügyi nyomozásra vonatkozik, függetlenül attól, hogy ismert kapcsolat áll-e fenn egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, kivéve, ha a bűnügyi nyomozás – sajátos körülményei miatt – egyértelműen csak egy tagállamot érint.

(2)Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)az információk megosztása veszélyeztetne egy folyamatban lévő nyomozást vagy veszélyeztetné egy személy biztonságát; vagy

b)az információk megosztása ellentétes lenne az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel.

(3)E cikk alkalmazásában terrorista bűncselekmények az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben 51 említett bűncselekmények.

(4)Az (1) bekezdéssel összhangban továbbított információk körébe a III. mellékletben foglalt műveleti vonatkozású személyes adatok, valamint nem személyes adatok tartoznak. Ezek az információk a III. melléklet (4) bekezdése szerinti személyes adatokat is tartalmazhatnak, de csak akkor, ha az ilyen személyes adatok az illetékes nemzeti hatóságok birtokában vannak, vagy azokat a nemzeti joggal összhangban továbbítani lehet az említett hatóságok részére, és ha az említett adatok továbbítására az érintett 44. cikk (5) bekezdése szerinti megbízható azonosításához szükség van.

(5)Amennyiben a (2) bekezdésben említett helyzet áll fenn, az illetékes nemzeti hatóságoknak tájékoztatniuk kell nemzeti tagjaikat az (1) bekezdés alapján továbbított információkban bekövetkezett minden változásról, indokolatlan késedelem nélkül, de lehetőség szerint legkésőbb az adott változást követő 10 munkanapon belül.

(6)Az illetékes nemzeti hatóság nem köteles ezeket az információkat megadni, ha azokat már továbbították az Eurojustnak.

(7)Az illetékes nemzeti hatóság az e cikk értelmében nyújtott információk alapján azonosított kapcsolatokat illetően bármikor kérheti az Eurojust támogatását a nyomonkövetési intézkedéshez.

38. cikk

Az Eurojust által az illetékes nemzeti hatóságok számára nyújtott információ

(1)Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül információt nyújt az illetékes nemzeti hatóságok számára az információkezelés eredményeiről, ideértve a már az ügyviteli rendszerben tárolt ügyekkel való kapcsolatok fennállását. Ez az információ személyes adatokat is tartalmazhat.

(2)Ha valamely illetékes nemzeti hatóság információ nyújtását kéri az Eurojusttól egy megadott időkereten belül, az Eurojust ezen időkereten belül továbbítja ezt az információt.

39. cikk

Operatív információk cseréje az Eurojust felhatalmazott személyzete és a tagállamok között

(1)Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az Eurojust és a tagállamok illetékes hatóságai közötti operatív információcsere a nemzeti tagokon keresztül történik, a 42. cikkben meghatározott, az ügyviteli rendszerben történő információkezelésre vonatkozó szabályokkal összhangban.

(2)Amennyiben az operatív információk cseréjére az Eurojust és a tagállamok illetékes hatóságai között az (1) bekezdéssel összhangban a nemzeti tagokon keresztül kerül sor, a nemzeti tagok eseti alapon engedélyezhetik, hogy az Eurojust felhatalmazott személyzetének egy vagy több tagja – felügyeletük mellett és felelősségük terhére – közvetlenül cseréljen operatív információkat tagállamuk illetékes hatóságaival, amennyiben ez az Eurojust e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

(3)Amennyiben az Eurojust felhatalmazott személyzete a (2) bekezdés alapján jár el, az ilyen információcseréket a 40. cikkben említett decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell végrehajtani, kivéve ha a 40. cikk (2) bekezdése alkalmazandó. Az érintett nemzeti tag továbbra is felelős a kicserélt információk tartalmáért és azoknak az ügyviteli rendszerben a 42. cikk (1) bekezdésével összhangban történő további kezeléséért.

40. cikk

Biztonságos digitális kommunikáció és adatcsere az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust között

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok és az Eurojust közötti, e rendelet szerinti kommunikációt egy olyan, az egyes tagállamok és az Eurojust egyéni felelőssége mellett és irányítása alatt működő informatikai rendszerekből és interoperábilis e-CODEX hozzáférési pontokból álló hálózaton keresztül kell folytatni, amely lehetővé teszi a biztonságos és megbízható, határokon átnyúló információcserét (a továbbiakban: decentralizált informatikai rendszer). A 41. cikkben említett ügyviteli rendszert össze kell kapcsolni a decentralizált informatikai rendszerrel.

(2)Amennyiben az (1) bekezdés szerint információcsere – például a decentralizált informatikai rendszer rendelkezésre állásának hiánya, a továbbított anyag jellege, technikai korlátok, például az adat mérete, a kért adatok bizonyítékként való elfogadhatóságával kapcsolatos jogi akadályok vagy a kért adatokra vonatkozó igazságügyi szakértői követelmények vagy rendkívüli körülmények miatt – nem lehetséges, a továbbítást a legmegfelelőbb alternatív eszközzel kell végrehajtani, figyelembe véve az olyan információcsere biztosításának szükségességét, amely gyors, biztonságos és megbízható, és lehetővé teszi a címzett számára a hitelesség megállapítását.

(3)Az illetékes nemzeti hatóságok az e rendelet 36. és 37. cikkében említett információkat az (EU) 2025/2447 bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban 52 félig automatizáltan és strukturált módon továbbítják a nemzeti nyilvántartásokból az Eurojustnak.

(4)A Bizottság felel azon referenciaalkalmazási szoftver létrehozásáért, karbantartásáért és fejlesztéséért, amelyet a tagállamok és az Eurojust háttérrendszerként való alkalmazás céljából választhatnak. Az említett referenciaalkalmazási szoftvert moduláris alapon kell kialakítani, vagyis azoktól az e-CODEX-komponensektől külön kell csomagolni és rendelkezésre bocsátani, amelyek a szoftvernek a decentralizált informatikai rendszerhez való kapcsolódásához szükségesek. Az említett kialakításnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy határokon átnyúló felhasználás céljából újra felhasználják vagy fejlesszék meglévő nemzeti igazságügyi kommunikációs infrastruktúráikat, valamint az Eurojust számára, hogy ügyviteli rendszerét összekapcsolja a decentralizált informatikai rendszerrel.

(5)A referenciaialkalmazási szoftvert a Bizottság ingyenesen bocsátja rendelkezésre, tartja karban és támogatja. A referenciaalkalmazási szoftver létrehozását, karbantartását és fejlesztését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(6)A tagállamok és az Eurojust maguk viselik az (EU) 2022/850 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott engedélyezett e-CODEX hozzáférési pontok létrehozásával és működtetésével, valamint a vonatkozó informatikai rendszereiknek a hozzáférési pontokkal való interoperabilitás érdekében történő létrehozásával és kiigazításával kapcsolatos költségeiket.

(7)Amennyiben az Eurojust e rendelet alkalmazásában felhőszolgáltatásokat hoz létre vagy szerez be, biztosítja, hogy az ilyen szolgáltatások megfeleljenek az alkalmazandó uniós jognak, beleértve az uniós felhőszuverenitási keretre, az adatbiztonságra, az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és a digitális szuverenitásra vonatkozó követelményeket, ezáltal biztosítva az e rendelet alapján kicserélt adatok biztonságos tárolását és kezelését, szigorú hozzáférés-ellenőrzés és az adatok kompartmentalizációja mellett.

41. cikk

Ügyviteli rendszer

(1)Az Eurojust ügyviteli rendszert hoz létre a II. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatok, a III. mellékletben felsorolt adatok és a nem személyes adatok kezelésére.

(2)Az ügyviteli rendszer a következő célokat szolgálja:

a)azon nyomozások és büntetőeljárások lefolytatásának és összehangolásának támogatása, amelyekkel kapcsolatban az Eurojust segítséget nyújt;

b)az Eurojust támogatása a 28. cikk szerinti saját kezdeményezésű feladatainak ellátásában;

c)a folyamatban lévő nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal kapcsolatos információkhoz való biztonságos hozzáférésnek és ezen információk biztonságos megosztásának biztosítása;

d)az információk és bizonyítékok biztonságos cseréjének elősegítése a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival, uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, harmadik országok illetékes hatóságaival, nemzetközi szervezetek illetékes szerveivel és magánfelekkel, többek között a (3) bekezdésben említett kommunikációs csatornákon keresztül, a 42. cikk (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési korlátozásokra is figyelemmel;

e)az információk és bizonyítékok elemzésének és szisztematikus keresztellenőrzésének lehetővé tétele a határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások közötti összefüggések azonosítása érdekében, támogatva az ügyek illetékes nemzeti hatóságok általi összeállítását;

f)a bizonyítékok megőrzése, elemzése és tárolása a 29. cikkel összhangban;

g)az adatok operatív, elemzési és statisztikai célú kinyerésének lehetővé tétele;

h)a nyomon követés elősegítése annak biztosítása érdekében, hogy a műveleti vonatkozású személyes adatok ügyviteli rendszeren belüli kezelése jogszerű legyen, valamint megfeleljen e rendeletnek és az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.

(3)Az ügyviteli rendszert össze kell kapcsolni a 40. cikkben említett decentralizált informatikai rendszerrel. Az ügyviteli rendszer összeköthető a 2008/976/IB tanácsi határozat 9. cikkében említett biztonságos távközlési kapcsolattal és az alkalmazandó uniós joggal összhangban létrehozott egyéb biztonságos kommunikációs csatornákkal.

(4)Amennyiben az Eurojust számára hozzáférést biztosítottak egyéb uniós jogi aktusok alapján létrehozott más uniós információs rendszerekben lévő vagy azokból származó adatokhoz, az Eurojust az ügyviteli rendszert igénybe veheti ahhoz, hogy hozzáférjen ezekhez az adatokhoz vagy csatlakozzon ezekhez az információs rendszerekhez információk – többek között személyes adatok – lekérdezése és kezelése céljából, feltéve, hogy ez feladatainak ellátásához szükséges, és összhangban van az ezeket az információs rendszereket létrehozó uniós jogi aktusokkal.

(5)A (3) és a (4) bekezdés nem terjeszti ki az Eurojust számára más uniós információs rendszerekhez az e rendszereket létrehozó uniós jogi aktusok alapján biztosított hozzáférési jogokat.

(6)A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése tekintetében az Eurojust nem végezhet automatizált adatkezelést az ügyviteli rendszer integrált adatkezelési környezetén kívül, kivéve az e rendeletben kifejezetten előírt eseteket. A nemzeti tagok ideiglenesen tárolhatnak és elemezhetnek személyes adatokat annak meghatározása céljából, hogy az adott adatok relevánsak-e az Eurojust feladatai szempontjából, és indokolt-e ügyet nyitni az ügyviteli rendszerben. Az említett adatok legfeljebb hat hónapig tárolhatók az Eurojust által e célból biztosított biztonságos és ellenőrzött környezetben, az ügyviteli rendszer számára meghatározottakkal lényegében egyenértékű megfelelő biztosítékok mellett. Amennyiben a nemzeti tag az említett határidőn belül kivételesen nem tudta ezt megállapítani, a határidő egy alkalommal, legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.

(7)Amennyiben az Eurojust jogosult műveleti vonatkozású vagy nem műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére, de nem adatkezelőként jár el az ilyen adatok tekintetében, biztosítja azok biztonságos kezelését. A (6) bekezdéstől eltérve az Eurojust szükség esetén külön rendszert hozhat létre az ilyen adatok kezelésére. Az ilyen adatok nem használhatók fel az Eurojust semmilyen más feladatára vagy céljára, ideértve a keresztellenőrzést is.

(8)A nemzeti tagok feladataik ellátása során – e rendelettel vagy más alkalmazandó jogi eszközökkel összhangban – kezelhetnek személyes adatokat olyan konkrét ügyekben, amelyeken dolgoznak. Lehetővé kell tenniük az adatvédelmi tisztviselő számára, hogy hozzáférjen az ügyviteli rendszerben kezelt személyes adatokhoz.

42. cikk

Az információk kezelése az ügyviteli rendszerben

(1)A nemzeti tag vagy a nemzeti iroda bármely más, az ő felügyelete alatt eljáró tagja az ügyviteli rendszerben tárolja az adott nemzeti tag által e rendelettel vagy más alkalmazandó jogi eszközzel összhangban gyűjtött vagy részére továbbított információkat. A nemzeti tag felel az általa kezelt adatokkal való gazdálkodásért.

(2)A nemzeti tag eseti alapon dönt arról, hogy korlátozza-e a hozzáférést az információkhoz, vagy egészben vagy részben hozzáférést ad azokhoz alábbiak közül egyvalakinek vagy többeknek:

a)más nemzeti tagok;

b)a 63. cikk alapján az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészek;

c)az Európai Ügyészség 58. cikk szerint az Eurojusthoz kirendelt összekötő tisztviselője;

d)a 63. cikk alapján az Eurojusthoz kirendelt kapcsolattartók;

e)az Eurojust e cikk (5) bekezdése szerinti felhatalmazott személyzete; vagy

f)az Eurojust nevében eljáró bármely más személy, aki a 71. cikk (5) bekezdése értelmében megkapta a szükséges felhatalmazást az adminisztratív igazgatótól.

(3)Amennyiben a 41. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett összefüggést azonosítottak, a nemzeti tagnak a releváns információkat szolgáltató illetékes nemzeti hatóságokkal konzultálva általános vagy konkrét módon jeleznie kell az említett információk további kezelésére, az azokhoz való hozzáférésre és azok továbbítására vonatkozó korlátozásokat. Ezek a korlátozások minden olyan személyre nézve kötelezőek, aki e cikk (2) bekezdése alapján kapott hozzáférést az információkhoz, és e korlátozásokat rögzíteni kell az ügyviteli rendszerben.

(4)Az Eurojust felhatalmazott személyzete e rendelettel összhangban valamely nemzeti tag vagy a kollégium felügyelete alatt tárolhat információkat az ügyviteli rendszerben.

(5)Az Eurojust felhatalmazott személyzete számára az e rendelet alapján rá ruházott konkrét feladatok ellátásához feltétlenül szükséges mértékben és különösen a következő célokból kell hozzáférést biztosítani az ügyviteli rendszerhez:

a)az operatív ismeretek megőrzése és kezelése a 31. cikknek megfelelően;

b)a 28. cikk szerinti saját kezdeményezésű ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása;

c)az 55. cikk szerinti automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer keretében benyújtott kérelmek feldolgozása, az e cikk (3) bekezdése szerint jelzett adatkezelési korlátozásokra is figyelemmel.

(6)A kollégium megállapítja az (5) bekezdés gyakorlati végrehajtásának részleteit.

IV. FEJEZET

INFORMÁCIÓKEZELÉS

43. cikk

A személyes adatok Eurojust általi kezelése

(1)Az ebben a rendeletben szereplő, „alkalmazandó adatvédelmi szabályokra” történő hivatkozások az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt adatvédelmi rendelkezésekre történő hivatkozásokként értendők.

(2)Az Eurojust eljárási szabályzata adatvédelmi rendelkezéseiben meghatározza az adminisztratív jellegű személyes adatok tárolására vonatkozó határidőket.

44. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok kezelése

(1)Amennyiben az feladatainak teljesítéséhez szükséges, az Eurojust hatáskörén belül és operatív feladatköreinek ellátása érdekében, e rendelettel összhangban automatizált módon vagy strukturált manuális adatállományokban csak a II. melléklet 1. pontjában felsorolt, műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti azon személyeknek, akik tekintetében az érintett tagállamok nemzeti joga értelmében alapos okkal feltételezhető, hogy olyan bűncselekményt követtek el vagy készülnek elkövetni, amely az Eurojust hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek.

(2)Az Eurojust csak a II. melléklet 2. pontjában felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti azon személyeknek, akik az érintett tagállamok nemzeti joga értelmében a 6. cikkben említett, egy vagy több bűncselekményforma és bűncselekmény tekintetében indított bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás során sértetteknek vagy a bűncselekmény kapcsán érintett egyéb feleknek, például vallomástételre felszólítható személyeknek minősülnek, vagy olyan személyeknek, akik a bűncselekményekről információval szolgálhatnak, vagy akik az e rendelet (1) bekezdésében említett személyekkel kapcsolatban vannak vagy e személyek bűntársai. Az ilyen, műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére – hatáskörén belül és operatív feladatköreinek ellátása érdekében – csak akkor kerülhet sor, ha az az Eurojust feladatainak teljesítéséhez szükséges.

(3)Kivételes esetekben az Eurojust – az adatkezeléssel kapcsolatos ügy lezárásához szükséges időtartamot meg nem haladó korlátozott ideig – a II. mellékletben említett személyes adatoktól eltérő, az adott bűncselekmény körülményeivel összefüggő műveleti vonatkozású személyes adatokat is kezelhet, amennyiben az ilyen adatok közvetlenül érintik azokat a folyamatban levő nyomozásokat, amelyeket az Eurojust koordinál, vagy amelyeknek koordinálásában segít, és amennyiben az ilyen adatok e nyomozásokban felmerülnek, és feltéve, hogy az ilyen adatok kezelése szükséges az (1) bekezdésben meghatározott célokhoz. Az 50. cikkben említett adatvédelmi tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen műveleti vonatkozású személyes adatok kezeléséről, és az említett műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésének szükségességét indokoló konkrét körülményekről. Amennyiben az ilyen egyéb adatok a (2) bekezdés értelmében vett tanúkra vagy sértettekre vonatkoznak, az adatkezelésre vonatkozó határozatot az érintett nemzeti tagok együttesen hozzák meg.

(4)Amennyiben a műveleti vonatkozású személyes adatok különleges kategóriái az e cikk (2) bekezdése értelmében vett tanúkra vagy sértettekre vonatkoznak, az ezen adatok kezelésére vonatkozó határozatot az érintett nemzeti tagoknak kell meghozniuk.

(5)Műveleti vonatkozású személyes adatoknak a 37. cikkel összhangban történő továbbítása esetén az Eurojust a következő személyek III. mellékletben felsorolt műveleti vonatkozású személyes adatait kezelheti:

a)olyan személyek, akikről az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban alapos okkal feltételezhető, hogy az Eurojust hatáskörébe tartozó bűncselekményt követtek el vagy készülnek elkövetni;

b)ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személyek.

(6)Az Eurojust az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárás lezárását követően – akár felmentés vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozat esetén is – tovább kezelheti az (5) bekezdés a) pontjában említett műveleti vonatkozású személyes adatokat, kivéve, ha az illetékes nemzeti hatóság eseti alapon másképp dönt. Amennyiben az eljárás nem vezetett büntetőítélethez, a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére csak más folyamatban lévő, jövőbeli vagy lezárt nyomozásokkal és büntetőeljárásokkal való kapcsolatok – a 41. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett – azonosítása céljából kerülhet sor.

45. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok tárolására vonatkozó határidők

(1)Az Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust csak a feladatainak teljesítéséhez szükséges ideig tárolhatja. E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, különösen a 44. cikkben említett műveleti vonatkozású személyes adatok nem tárolhatók tovább, mint az első vonatkozó időpont a következő időpontok közül:

a)az az időpont, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásokban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége elévülés folytán;

b)az az időpont, amikor az Eurojustot arról tájékoztatják, hogy az adott személyt felmentették, és a bírósági határozat jogerőre emelkedett, amely esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot;

c)három évvel azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;

d)az az időpont, amikor az Eurojust és az érintett tagállamok kölcsönösen megállapítják vagy egyetértenek abban, hogy a nyomozás és a büntetőeljárások Eurojust általi koordinálására a továbbiakban nincs szükség, kivéve, ha a 36. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban ezeket az információkat kötelező nyújtani az Eurojust számára;

e)három évvel azon időpontot követően, amikor a műveleti vonatkozású személyes adatokat a 36. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban továbbították, kivéve, ha ezek az adatok olyan ügyre vonatkoznak, amellyel kapcsolatban az említett időszak lejártakor még büntetőeljárás van folyamatban, beleértve a fellebbezési eljárásokat is, amely esetben az adatok a jogerős ítélet meghozataláig megőrizhetők.

(2)Az Eurojust a 38. cikkel összhangban továbbított műveleti vonatkozású személyes adatokat nem tárolhatja tovább, mint a következő időpontok közül a legkorábbi:

a)az az időpont, amikor elévülés folytán a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett összes tagállamban megszűnt a bűncselekmény büntethetősége;

b)öt évvel, vagy – felmentés vagy a büntetőeljárás meg nem indításáról szóló jogerős határozat esetén – két évvel, azon időpontot követően, amikor a nyomozásban vagy a büntetőeljárásban érintett tagállamok közül az utolsóban hozott bírósági határozat jogerőre emelkedett;

c)az az időpont, amikor az Eurojustot a 46. cikk (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatják az illetékes nemzeti hatóság határozatáról.

(3)Az Eurojust megfelelő automatizált kezelés révén folyamatosan ellenőrzi az (1) és az (2) bekezdésben említett tárolási határidők betartását, különösen attól az időponttól kezdve, amikor az Eurojust már nem nyújt támogatást. Az adatok bevitelét követően háromévenként felül kell vizsgálni az adatok további tárolásának szükségességét. Ha a 44. cikk (4) bekezdésében említett műveleti vonatkozású személyes adatokat öt évnél hosszabb ideig tárolják, erről értesíteni kell az európai adatvédelmi biztost.

(4)Azelőtt, hogy az (1) és az (2) bekezdésben említett tárolási határidők valamelyike lejárna, az Eurojust felülvizsgálja, hogy feladatai ellátásához szükséges-e – és ha igen, meddig – tovább tárolnia a műveleti vonatkozású személyes adatokat. Ettől eltérve dönthet úgy, hogy a következő felülvizsgálatig tovább tárolja az említett adatokat. A további tárolást indokolni, az okokat pedig rögzíteni kell. Ha a felülvizsgálat során nem döntenek a műveleti vonatkozású személyes adatok további tárolása mellett, azokat automatikusan törölni kell.

(5)Amennyiben – a (3) bekezdéssel összhangban – az (1) bekezdésben említett tárolási határidőkön túl tárolnak műveleti vonatkozású személyes adatokat, az európai adatvédelmi biztos háromévente szintén felülvizsgálja az említett adatok további tárolásának szükségességét.

(6)Amint a fájlban tárolt automatizált adatok utolsó tételének tárolására előírt határidő lejárt, a fájlban tárolt összes dokumentumot meg kell semmisíteni azoknak az eredeti dokumentumoknak a kivételével, amelyeket az Eurojust az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, és amelyeket vissza kell szolgáltatni a dokumentum átadóinak.

(7)Amennyiben az Eurojust nyomozást vagy büntetőeljárásokat koordinált, az érintett nemzeti tagok minden olyan esetben tájékoztatják egymást, amikor arról értesülnek, hogy az ügyben megszűnt az eljárás, vagy ha az üggyel kapcsolatos valamennyi bírósági határozat jogerőre emelkedett.

(8)A (6) bekezdés nem alkalmazandó, ha:

a)az sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit; ilyen esetekben a műveleti vonatkozású személyes adatok kizárólag az érintett kifejezett és írásbeli hozzájárulásával használhatók fel;

b)az érintett vitatja a műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságát; ilyen esetben az (5) bekezdés nem alkalmazandó addig, amíg a tagállamok vagy adott esetben az Eurojust meg nem vizsgálja az ilyen adatok pontosságát;

c)a műveleti vonatkozású személyes adatokat bizonyítási célból vagy jogi követelések megalapozása, érvényesítése vagy védelme céljából meg kell őrizni;

d)az érintett kifogásolja a műveleti vonatkozású személyes adatok törlését, és helyette azok felhasználásának korlátozását kéri; vagy

e)a műveleti vonatkozású személyes adatokra közérdekű archiválás céljából vagy statisztikai célból később is szükség van. Az Eurojust és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett biztonsági intézkedéseket az információs rendszerek határain túl is figyelembe vegyék.

46. cikk

A műveleti vonatkozású személyes adatok biztonsága

Az Eurojust és a tagállamok mechanizmusokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkében említett biztonsági intézkedéseket az információs rendszerek határain túl is figyelembe vegyék.

47. cikk

Az érintett hozzáférési joga

(1)Az az érintett, aki élni kíván az (EU) 2018/1725 rendelet 80. cikkében említett azon joggal, hogy hozzáférjen az érintettre vonatkozó, Eurojust által kezelt műveleti vonatkozású személyes adatokhoz, kérelmet nyújthat be az Eurojusthoz vagy az érintett választása szerinti tagállamban a nemzeti felügyeleti hatósághoz. Az említett hatóság haladéktalanul, és minden esetben a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Eurojust felé továbbítja a kérelmet.

(2)Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a kérelem Eurojust általi kézhezvételétől számított három hónapon belül válaszol a kérelemre.

(3)Az Eurojust konzultál az érintett tagállamok illetékes hatóságaival a kérelemre válaszként meghozandó határozatról. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó határozatot az Eurojust csak az ilyen adatok közlésében közvetlenül érintett tagállamokkal való szoros együttműködés esetén hozhatja meg. Amikor egy tagállam kifogásolja az Eurojust által javasolt döntést, kifogása okait közli az Eurojusttal. Az Eurojust eleget tesz az ilyen kifogásban foglaltaknak. Az érintett nemzeti tagok ezt követően értesítik az illetékes hatóságokat az Eurojust határozatának tartalmáról.

(4)Az érintett nemzeti tagok foglalkoznak a kérelemmel, és határozatukat az Eurojust nevében hozzák meg. Amennyiben az érintett nemzeti tagok között nincs egyetértés, az ügyet a kollégium elé terjesztik, amely kétharmados többséggel határoz a kérelemről.

48. cikk

A hozzáférési jog korlátozása

Az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelet 81. cikkében említett esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságaival az e rendelet 47. cikke (3) bekezdésének megfelelően folytatott konzultációt követően tájékoztatja az érintettet.

49. cikk

Az adatkezelés korlátozásához való jog

Az e rendelet 45. cikkének (8) bekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, ha a műveleti vonatkozású személyes adat kezelését az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdése szerint korlátozták, akkor az ilyen műveleti vonatkozású személyes adatokat csak az érintett vagy az olyan eljárásban, amelyben az Eurojust félként részt vesz, félként részt vevő más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdésében megállapított célokból lehet kezelni.

50. cikk

Adatvédelmi tisztviselő

(1)Az igazgatótanács adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki. Az adatvédelmi tisztviselő az Eurojust személyzetének külön erre a célra kinevezett tagja.

(2)Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése négy évre szól, és megújítható.

(3)A végrehajtó testület végrehajtási szabályokat fogad el az adatvédelmi tisztviselő tekintetében. E végrehajtási szabályoknak különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztási eljárását, felmentését, feladatait, kötelességeit és hatásköreit, valamint az adatvédelmi tisztviselő függetlenségének biztosítékait kell érinteniük.

(4)Ha az adatvédelmi tisztviselő feladatai ellátása során úgy ítéli meg, hogy nem tartották be az (EU) 2018/1725 rendeletnek az adminisztratív jellegű személyes adatok kezelésére vagy a műveleti vonatkozású személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, akkor erről tájékoztatja a végrehajtó testületet, és felkéri azt, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Ha a végrehajtó testület nem szünteti meg a meghatározott időn belül a szabálytalanságot, akkor az adatvédelmi tisztviselő az európai adatvédelmi biztos elé terjeszti az ügyet.

51. cikk

Az érintett hatóságok értesítése adatvédelmi incidensről

(1)Adatvédelmi incidens esetén az Eurojust indokolatlan késedelem és az (EU) 2018/1725 rendelet 34. vagy 92. cikkének sérelme nélkül értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait az incidensről.

(2)Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következőket tartalmazza:

a)az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, beleértve – amennyiben lehetséges és helyénvaló – az érintettek kategóriáit és számát, valamint a kérdéses adatrekordok kategóriáit és számát;

b)az adatvédelmi incidens valószínűsíthető következményei;

c)az Eurojust által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy javasolt intézkedések ismertetése.

(3)Adott esetben az (1) bekezdésben említett értesítés javaslatot tartalmaz az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedésekre.

52. cikk

Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok között

(1)Az európai adatvédelmi biztos a tagállami közreműködést igénylő konkrét kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, különösen akkor, ha az európai adatvédelmi biztos vagy a nemzeti felügyeleti hatóság komoly eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy az Eurojust kommunikációs csatornáinak igénybevételével történő, potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást észlel, illetőleg az egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban felvetett kérdésekkel összefüggésben.

(2)Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani.

(3)Az európai adatvédelmi biztos teljeskörűen tájékoztatja a nemzeti felügyeleti hatóságokat az őket közvetlenül érintő, vagy számukra más szempontból releváns összes kérdésről. Egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság kérésére az európai adatvédelmi biztos konkrét kérdésekben is tájékoztatást nyújt.

(4)Az egy vagy több tagállamból származó adatokkal kapcsolatos ügyekben az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos mindaddig nem dönt a további intézkedésről, amíg az említett nemzeti felügyeleti hatóságok nem tájékoztatják őt álláspontjukról az általa megadott határidőn belül. Ez a határidő nem lehet egy hónapnál rövidebb, sem három hónapnál hosszabb. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok álláspontját. Azokban az esetekben, amikor az európai adatvédelmi biztos nem kívánja követni az említett hatóságok álláspontját, erről tájékoztatja őket, döntését megindokolja, és az ügyet az Európai Adatvédelmi Testület elé terjeszti. Az európai adatvédelmi biztos az általa rendkívül sürgősnek tekintett ügyekben az azonnali intézkedés mellett dönthet. Ilyen esetekben az európai adatvédelmi biztos haladéktalanul tájékoztatja az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokat, és megindokolja a helyzet sürgősségét, valamint az általa hozott intézkedést.

(5)A nemzeti felügyeleti hatóságok tájékoztatják az európai adatvédelmi biztost minden olyan intézkedésükről, amely műveleti vonatkozású személyes adatoknak a tagállam által e rendelet szerinti továbbításával, lekérdezésével vagy bármely más módon való közlésével kapcsolatos.

53. cikk

Adatvédelmi felelősség

(1)Az Eurojust úgy köteles kezelni a műveleti vonatkozású személyes adatokat, hogy megállapítható legyen, hogy mely hatóság szolgáltatta az adatokat, vagy hogy az adatokat honnan kérdezték le.

(2)A műveleti vonatkozású személyes adatok pontosságáért a felelősséget:

a)az Eurojust viseli a valamely tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által szolgáltatott személyes adatokért, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során módosították;

b)a tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség viseli, amikor a szolgáltatott adatokat az Eurojust által végzett adatkezelés során nem módosították;

c)az Eurojust viseli a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott műveleti vonatkozású személyes adatok, az Eurojust által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekért műveleti vonatkozású személyes adatok, valamint a magánfelektől kapott műveleti vonatkozású személyes adatok esetében.

(3)Az adminisztratív jellegű személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1725 rendeletnek, a műveleti vonatkozású személyes adatok tekintetében pedig az e rendeletnek és az (EU) 2018/1725 rendeletnek való megfelelésért az Eurojust viseli a felelősséget. A műveleti vonatkozású személyes adatok továbbításának jogszerűségéért a felelősséget:

a)az a tagállam viseli, amely az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat az Eurojust számára szolgáltatta;

b)az Eurojust viseli, amikor az Eurojust szolgáltatta az érintett műveleti vonatkozású személyes adatokat a tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.

(4)E rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel az Eurojust felel az összes általa kezelt adatért.

V. FEJEZET

PARTNEREKKEL FENNTARTOTT KAPCSOLATOK

I. SZAKASZ

Közös rendelkezések

54. cikk

Közös rendelkezések

(1)Amennyiben az e rendeletben meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges, az Eurojust együttműködési kapcsolatokat létesíthet és tarthat fenn uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel – azok célkitűzéseivel összhangban –, valamint harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel – a 65. cikkben említett együttműködési stratégiával összhangban.

(2)Amennyiben a feladatai ellátásához szükséges, valamint a 36. cikk (8) bekezdése és a 80. cikk szerinti korlátozásokra figyelemmel, az Eurojust – a műveleti vonatkozású személyes adatok kivételével – bármely információt közvetlenül kicserélhet az e cikk (1) bekezdésében említett szervekkel.

(3)Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt célokból az Eurojust a Bizottsággal folytatott előzetes konzultáció függvényében munkamegállapodásokat köthet az (1) bekezdésben említett szervekkel. Az ilyen munkamegállapodások alapján nem tehető lehetővé a személyes adatok cseréje, és azok nem keletkeztetnek jogi kötelezettségeket az Unióra vagy a tagállamokra nézve.

(4)Amennyiben a feladatai ellátásához szükséges, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra figyelemmel, az Eurojust az (1) bekezdésben említettek szervektől származó személyes adatokat kaphat és kezelhet.

(5)Amennyiben a továbbítandó adatok valamely tagállamtól származnak, az Eurojust megszerzi ezen tagállam illetékes hatóságának hozzájárulását, kivéve, ha a tagállam az ilyen újbóli továbbításhoz – általános feltételekkel vagy meghatározott korlátozásokkal – előzetesen hozzájárult. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.

(6)Amennyiben tagállamok, uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek az Eurojusttól személyes adatokat kaptak, az ilyen adatok harmadik feleknek történő újbóli továbbítása tilos, kivéve, ha a következő feltételek mindegyike teljesült:

a)az Eurojust megszerezte az adatokat szolgáltató illetékes nemzeti hatóságok előzetes hozzájárulását;

b)az Eurojust a szóban forgó eset körülményeinek mérlegelése után kifejezetten hozzájárult;

c)az újbóli továbbítás csak valamely konkrét célból történik, amely az adatok eredeti továbbításának céljával nem összeegyeztethetetlen.

55. cikk

A „találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren alapuló közvetett információcserére alkalmazandó közös rendelkezések

(1)Az Eurojust minden megfelelő intézkedést meghoz annak biztosítása érdekében, hogy más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek viszonossági alapon, közvetett módon hozzáférjenek az Eurojust birtokában lévő információkhoz egy automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer révén, amely naprakészen tartott indexek keresésén alapul, amennyiben az uniós jog az ilyen hozzáférésről rendelkezik.

(2)Az információkhoz való, az első bekezdés szerinti közvetett hozzáférés nem érinti az információt szolgáltató tagállamok, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által jelzett korlátozásokat.

(3)Találat esetén az Eurojust megindítja az eljárást, amelynek révén a találatot generáló információt – az információ szolgáltatója által e rendelet alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban – továbbítani kell az (1) bekezdésben említett, keresést végző uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Korlátozás alá eső információkkal kapcsolatos találat esetén az (1) bekezdésben említett automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer nem értesíti a találatról a keresést végző uniós szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Ebben az esetben az Eurojust haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az információ szolgáltatójával annak megállapítása érdekében, hogy a találatot generáló információ megosztható-e a keresést végző uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel. Amennyiben az információ szolgáltatója feloldja a korlátozásokat, az Eurojust továbbítja a találatot generáló információkat a keresést végző uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Amennyiben az információ szolgáltatója fenntartja a korlátozásokat, az Eurojust betartja azokat, és nem továbbítja a találatot generáló információkat a keresést végző uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek.

(4)A (1) és (2) bekezdéssel összhangban történő információkeresés csak annak megállapítása céljából végezhető, hogy egy másik uniós szerv, hivatal vagy ügynökség rendelkezésére álló információk megegyeznek-e az Eurojustnál kezelt információkkal.

(5)A „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer automatizált jellegének megőrzése mellett az Eurojust az (1) és (2) bekezdés szerinti kereséseket csak olyan személyek számára engedélyezi, akiket más uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek ilyen keresések végzésére felhatalmazott személyként kijelöltek.

(6)Az (1) bekezdésben említett viszonossági feltételek mellett az Eurojust – hatáskörén belül és az uniós jogban meghatározott feltételek mellett – az automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer alapján közvetett hozzáféréssel rendelkezik az uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek szolgáltatott információkhoz.

Ez a hozzáférés nem érinti az információt szolgáltató tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által jelzett korlátozásokat.

(7)Az Eurojust és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tájékoztatják egymást arról, ha az (1) és (3) bekezdés szerinti találat eredményeként arra utaló jelek merülnek fel, hogy az adatok esetleg tévesek vagy ellentmondanak más adatoknak.

(8)Amennyiben az (1)–(7) bekezdésben említett „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer bevezetéséhez szükséges, a technikai eljárást – beleértve az indexekben feltüntetendő adatkészleteket, valamint a teljesítményre és a rendelkezésre állásra vonatkozó követelményeket is – a 84. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatározni.

II. SZAKASZ

Kapcsolat az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

56. cikk

Kapcsolat az Európai Igazságügyi Hálózattal és az Uniónak a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő más hálózataival

(1)Büntetőügyekben az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat konzultáción és kiegészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen az egyes nemzeti irodák tagjain keresztül, akiket a 17. cikkel összhangban az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartójaként jelöltek ki. Az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat kiegészítő jellegüket saját megbízatásukkal összhangban gyakorolják. Az Eurojust a határokon átnyúló súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos ügyekben gyakorolja hatáskörét, amelyeknél a nyomozások vagy büntetőeljárások hatékony lefolytatásához az illetékes nemzeti hatóságok koordinációjára, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek bevonására vagy két vagy több joghatóságra kiterjedő közös büntetőeljárási stratégia kidolgozására van szükség. E célból a következő rendelkezések alkalmazandók:

a)az Európai Igazságügyi Hálózat titkársága az Eurojust személyzeti állományába tartozik; igénybe veheti az Eurojustnak azon adminisztratív erőforrásait, amelyek az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásához szükségesek, ideértve az Európai Igazságügyi Hálózat plenáris üléseihez kapcsolódó költségek fedezését is;

b)az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói eseti alapon meghívást kaphatnak az Eurojust releváns üléseire;

c)az Eurojust és az Európai Igazságügyi Hálózat igénybe veheti a 35. cikk szerint létrehozott Eurojust nemzeti koordinációs rendszert annak meghatározásához, hogy egy adott megkeresést az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat segítségnyújtását igénybe véve kell-e kezelni.

(2)Az Eurojust támogatja a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén tevékenykedő alábbi hálózatokat és szerveket:

a)a 2008/976/IB határozattal létrehozott Európai Igazságügyi Hálózat;

b)a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok európai hálózata, amelyet a 2002/494/IB határozat hozott létre;

c)a 2008/852/IB határozattal létrehozott korrupcióellenes kapcsolattartói hálózat;

d)a közös nyomozócsoportok hálózata;

e)a számítástechnikai bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat;

f)a szervezett bűnözés elleni európai igazságügyi hálózat;

g)az Eurojust megbízatásába tartozó területeken tevékenykedő igazságügyi szakemberek egyéb szakosodott hálózatai vagy szervei.

(3)A (2) bekezdésben említett hálózatok és szervek igénybe vehetik az Eurojust adminisztratív erőforrásait, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.

(4)Az (1) és (2) bekezdésben említett hálózatok és szervek, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot nemzeti szinten a 35. cikk alapján létrehozott Eurojust nemzeti koordinációs rendszeren keresztül kell biztosítani.

(5)Az (1) és (2) bekezdésben említett hálózatok és szervek hozzájárulnak az Eurojust tudásmegőrzéséhez, és a 30., illetve 31. cikkel összhangban részt vehetnek a bűnügyi szakértői központ munkájában.

57. cikk

Kapcsolat az Europollal

(1)Az Eurojust szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az Europollal annak érdekében, hogy biztosítsa megbízatásaik koherens és összehangolt gyakorlását, valamint elkerülje a párhuzamos erőfeszítéseket.

(2)Az Eurojust munkamegállapodást köt az Europollal 53 – a Bizottsággal konzultálva róla és bármely módosításáról –, amely meghatározza együttműködésük gyakorlati módját. Ezt a megállapodást szükség esetén – és a Bizottság kérésére minden esetben – rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3)Amennyiben az Eurojust tevékenységei keretében, ideértve a közös nyomozócsoport bármely szakaszát is, az Eurojust vagy valamely tagállam megállapítja, hogy az Europol megbízatásába tartozó koordinációra, együttműködésre vagy támogatásra van szükség, az Eurojust erről értesíti az Europolt, és az információt szolgáltató tagállam döntésével összhangban elindítja a releváns információ megosztására irányuló eljárást. Ilyen esetben az Eurojust konzultál az Europollal. 

(4)Amennyiben az Eurojust az (EU) [Europol-rendelet] 74. cikkének (1) bekezdése szerinti értesítést kap arról, hogy büntetőeljárás indítására lehet szükség, indokolatlan késedelem nélkül megvizsgálja a kapott információkat, és a megbízatásán belül megteszi a megfelelő intézkedéseket, többek között tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait, és adott esetben a 28. cikkel összhangban saját kezdeményezésére jár el. Az Eurojust adott esetben konzultál az Europollal, és az információt szolgáltató tagállam döntésével összhangban folyamatosan tájékoztatja az Europolt az információ felhasználásáról.

(5)Az Eurojust és az Europol – amennyiben ez célkitűzéseik eléréséhez szükséges, és az érintett tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak hozzájárulásával – koordinációs mechanizmusokat, többek között közös operatív platformokat hozhat létre a két vagy több tagállam közötti koordinációt igénylő, határokon átnyúló bűnügyi nyomozások stratégiai és operatív koordinációjának támogatása érdekében. Az ilyen koordinációs mechanizmusok alkalmazásában a tagállamok meghatározhatják azokat az információkat, amelyeket konkrét nyomozások vagy bűncselekményi területek közös operatív elemzése céljából közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok, az Eurojust és az Europol számára, a tagállamok által jelzett korlátozások sérelme nélkül, valamint a személyes adatok kezelésére vonatkozóan e rendeletben meghatározott szabályokra és biztosítékokra is figyelemmel.

(6)Az Eurojust által támogatott, határokon átnyúló bűnügyi nyomozásokkal összefüggésben az Eurojust – az illetékes nemzeti hatóságok egyetértésével – felkérheti az Europolt, hogy nyújtson támogatást, különösen az alábbiak révén: 

a)releváns információk, elemzések, szakértelem és operatív támogatás biztosítása; 

b)operatív elemzés végzése az Eurojust, a tagállamok vagy más illetékes hatóságok által szolgáltatott nyomozati adatok alapján; 

c)az információk keresztellenőrzése az adatbázisaiban és információcsere az 55. cikkben előírtak szerint.

(7)Ez a cikk nem érinti a tagállam, uniós szerv, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által általánosságban vagy konkrétan jelzett hozzáférési vagy felhasználási korlátozásokat az említettek által szolgáltatott információk vonatkozásában, amit az Europol tiszteletben tart.

(8)Az Eurojust és az Europol saját megbízatásuk keretein belül együttműködnek annak érdekében, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságait a digitális nyomozásokkal és az adatokhoz való hozzáféréssel összefüggésben, és különösen tudásközpontként működnek az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáféréssel kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás és kapacitásépítés terén.

58. cikk

Kapcsolat az Európai Ügyészséggel

(1)Az Eurojustnak és az Európai Ügyészségnek – saját megbízatásuk és hatáskörük keretein belül – kölcsönös együttműködésen alapuló szoros kapcsolatot kell kialakítania és fenntartania. Az Eurojust elnöke és az Európai Főügyész rendszeresen ülésezik a közös érdekű kérdések megvitatása céljából. Mind az Eurojust elnökének, mind az Európai Főügyésznek a kezdeményezésére üléseznek.

(2)Az Eurojust és az Európai Ügyészség szorosan együttműködik, és a feladataik ellátásához szükséges mértékben, valamint megbízatásuk keretein belül kellő időben és hatékonyan információt cserélnek az 55. cikkel összhangban.

(3)Az Eurojust támogatást nyújt az Európai Ügyészségnek, különösen azokban az ügyekben, amelyek nyomozati intézkedéseket vagy az együttműködés egyéb formáit teszik szükségessé olyan tagállamokban, amelyek nem vesznek részt az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben, vagy harmadik országokban, vagy olyan ügyekben, amelyek az Európai Ügyészség által folytatott nyomozások és az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamok illetékes hatóságai által folytatott nyomozások összehangolását teszik szükségessé. E célból az Eurojust az Európai Ügyészség vagy a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak kérésére támogatja az Európai Ügyészséget feladatai ellátásában, többek között az alábbiak révén:

a)a közös nyomozócsoportok létrehozásának és működésének megkönnyítése;

b)koordinációs értekezletek és központok szervezése;

c)az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamokkal vagy harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése.

(4)Az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül foglalkozik az Európai Ügyészségtől érkező támogatás iránti megkeresésekkel, és adott esetben úgy kezeli ezeket, mintha büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében illetékes nemzeti hatóság nyújtotta volna be őket.

(5)A (3) bekezdés alapján nyújtott támogatás nem érinti az Európai Ügyészség függetlenségét a nyomozások és a büntetőeljárások lefolytatása során.

(6)Az Eurojust az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó operatív ügyekben tájékoztatja, és adott esetben bevonja az Európai Ügyészséget a határokon átnyúló ügyeket érintő tevékenységeibe, többek között a következők révén:

a)az ügyekre vonatkozó releváns információk – többek között személyes adatok – megosztása e rendelettel összhangban; vagy

b)az Európai Ügyészség támogatása iránti megkeresés.

(7)Az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Eurojust indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amelynek tekintetében az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban gyakorolhatná hatáskörét.

(8)Amennyiben az Eurojust olyan bűncselekményekről kap tájékoztatást az Európai Ügyészségtől, amelyek nem tartoznak az Európai Ügyészség hatáskörébe, és az Eurojust hatáskörébe tartoznak, az Eurojust megvizsgálja a kapott információkat, és a megbízatása keretein belül meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(9)Az e cikk szerinti együttműködés céljából az Európai Ügyészség összekötő tisztviselőt rendel ki az Eurojusthoz. Az összekötő tisztviselő számára hozzáférést kell biztosítani az ügyviteli rendszerhez a feladatai ellátásához szükséges adatok biztonságos cseréje céljából, beleértve adott esetben az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti, e cikk szerinti együttműködés hatálya alá tartozó ügyek megnyitását, nyilvántartásba vételét és kezelését is. Az Eurojust továbbra is felelős a személyes adatoknak az összekötő tisztviselő által az ügyviteli rendszerben való kezeléséért.

(10)Az Európai Ügyészség képviselői – beleértve összekötő tisztviselőjét is – meghívást kapnak az Eurojust kollégiumának azon üléseire, amelyeken közös érdekű ügyeket vitatnak meg.

(11)Az e cikk végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat az Eurojust és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodásban kell meghatározni, amelyet rendszeresen felül kell vizsgálni.

59. cikk

Kapcsolat egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel

(1)Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az e cikkben említett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel az e rendelet szerinti célkitűzéseinek eléréséhez és feladatainak ellátásához szükséges mértékben, saját megbízatásuk keretein belül, és az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal teljes összhangban.

(2)Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az OLAF-fal annak érdekében, hogy az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti megbízatásával összhangban megkönnyítse annak hozzájárulását az Eurojustnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos koordinációs munkájához. Ennek érdekében:

a)a tagállamok az Eurojust és az OLAF közötti információfogadás és -továbbítás céljából, e rendelet 8. cikkének sérelme nélkül biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai – kizárólag a 883/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazásában – a tagállamok illetékes hatóságainak minősüljenek;

b)az OLAF és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti a 883/2013/EU, Euratom rendelet vagy bármely más alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabály alapján fennálló, más illetékes hatóságok részére történő információszolgáltatási kötelezettségeket.

(3)Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet által szabályozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (a továbbiakban: Frontex) 54 annak érdekében, hogy megkönnyítse a Frontex hozzájárulását az Eurojust munkájához, többek között a megbízatásával összhangban kezelt releváns információk továbbítása révén, különösen az Eurojust e rendelet 6. cikke szerinti hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében. Az Eurojust és a Frontex közötti együttműködés gyakorlati módozatait az e rendelet 58. cikkének (3) bekezdésével összhangban megkötött munkamegállapodásban kell meghatározni.

(4)Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az AMLA-val, és munkamegállapodást köt vele, amely e rendelet 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározza együttműködésük részleteit. Ennek érdekében:

a)a tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék az AMLA és az Eurojust közötti információcserét az Eurojust hatáskörébe tartozó ügyekben, biztosítják, hogy az Eurojust nemzeti tagjai az (EU) 2024/1620 rendelet 27. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában releváns nemzeti hatóságoknak minősüljenek;

b)az AMLA és a nemzeti tagok közötti információcsere nem érinti az (EU) 2024/1620 rendelet vagy bármely más alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabály alapján fennálló, más illetékes hatóságok részére történő információszolgáltatási kötelezettségeket.

(5)Az Eurojust együttműködési kapcsolatokat alakít ki és tart fenn az uniós vámhatósággal annak létrehozását követően, és munkamegállapodást köt vele, amely e rendelet 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározza együttműködésük módozatait a vámbűncselekményekkel és az Unió pénzügyi és gazdasági érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében.

III. SZAKASZ

Nemzetközi együttműködés

60. cikk

Kapcsolat harmadik országbeli hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)Az Eurojust együttműködést alakíthat ki és tarthat fenn harmadik országok hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel, többek között az 54. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodások megkötése révén.

(2)Az Eurojust a Bizottsággal folytatott előzetes konzultációt követően négyévente együttműködési stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott igazságügyi együttműködés megerősítésére vonatkozóan, többek között az (1) bekezdésben említett munkamegállapodások megkötése és a 63. cikkben említett kapcsolattartók Eurojusthoz való kirendelése céljából. Ezt a stratégiát a Bizottsággal együttműködésben kell végrehajtani.

 

61. cikk

Harmadik országokba kirendelt összekötő tisztviselők

(1)A tagállamok harmadik országokkal folytatott igazságügyi együttműködésének megkönnyítése céljából az Eurojust összekötő tisztviselőket rendelhet ki harmadik országokba, feltéve, hogy az adott harmadik ország illetékes hatóságaival az 54. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodás áll fenn.

(2)Az összekötő tisztviselő az Eurojust személyzetének tagja, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik az igazságügyi együttműködés terén.

(3)Az összekötő tisztviselők feladatai közé tartoznak azok a tevékenységek, amelyek célja, hogy – különösen az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival létesített közvetlen kapcsolatok révén – ösztönözzék és meggyorsítsák a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést. A nemzeti tagok felhatalmazhatják az összekötő tisztviselőket, hogy felügyeletük mellett és felelősségük terhére a tagállamukat érintő műveleti vonatkozású személyes adatokat közvetlenül kicseréljék a harmadik ország illetékes hatóságaival.

(4)A tagállamok illetékes hatóságai és az (1) bekezdésben említett összekötő tisztviselők közvetlenül is felvehetik egymással a kapcsolatot. Ilyen esetekben az összekötő tisztviselő tájékoztatja az érintett nemzeti tagot ezekről a kapcsolatfelvételekről.

(5)Az összekötő tisztviselők rendszeresen jelentést tesznek a kollégiumnak. Az összekötő tisztviselők a tagállamukat érintő valamennyi esetről tájékoztatják a nemzeti tagokat és az illetékes nemzeti hatóságokat.

(6)Az összekötő tisztviselők hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez, és a harmadik országokkal folytatott operatív információcseréik rögzítésre kerülnek benne.

62. cikk

Az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészek

(1)Harmadik országból vagy nemzetközi szervezettől érkező összekötő ügyész rendelhető ki az Eurojusthoz, amennyiben:

a)az Eurojust és a harmadik ország 2019. december 12. előtt együttműködési megállapodást kötött;

b)az Unió és a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az EUMSZ 218. cikke alapján nemzetközi megállapodást kötött; vagy

c)a Bizottság az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkével összhangban megfelelőségi határozatot fogadott el.

(2)Az összekötő ügyész jogait és kötelezettségeit az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodásban vagy nemzetközi megállapodásban kell meghatározni, ezt pedig az 54. cikk (3) bekezdésében említett munkamegállapodás egészítheti ki.

(3)Az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészek számára hozzáférést kell biztosítani az ügyviteli rendszerhez a feladataik ellátása szempontjából releváns adatok biztonságos cseréje érdekében, beleértve adott esetben az ügyek megnyitását, nyilvántartásba vételét és kezelését is. Az Eurojust továbbra is felelős a személyes adatoknak az összekötő ügyészek által az ügyviteli rendszerben való kezeléséért.

(4)A műveleti vonatkozású személyes adatoknak az ügyviteli rendszeren keresztül az összekötő ügyészek részére történő továbbítására csak e rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kerülhet sor.

(5)Az adatok összekötő ügyészek általi kezelése és az információkhoz való hozzáférés tekintetében a 42. cikk (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(6)A kollégium megállapítja az összekötő ügyészek ügyviteli rendszerhez való hozzáférésének részletes feltételeit.

63. cikk

Az Eurojusthoz rendelt kapcsolattartók

(1)Az Eurojust az 54. cikk (3) bekezdésével összhangban megkötött munkamegállapodás alapján együttműködhet a harmadik országok illetékes hatóságai által kijelölt és az Eurojustnál e célból működő kapcsolattartókkal.

(2)Az Eurojusthoz rendelt kapcsolattartók:

a)felgyorsíthatják, koordinálhatják vagy megkönnyíthetik a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések teljesítését;

b)támogathatják az Eurojust, a tagállamok és a harmadik ország illetékes hatóságai közötti kommunikációt és koordinációt;

c)tájékoztatást nyújthatnak a harmadik ország igazságügyi együttműködés szempontjából releváns nemzeti jogáról és eljárásairól;

d)elősegíthetik a harmadik ország illetékes hatóságainak részvételét az Eurojust által szervezett koordinációs értekezleteken, koordinációs központokban és igazságügyi koordinációs platformokon, valamint az Eurojust által támogatott közös nyomozócsoportokban; valamint

e)segítségnyújtás iránti megkereséseket nyújthatnak be az Eurojusthoz az a)–d) pontban említett kérdésekkel kapcsolatban.

(3)Az Eurojusthoz rendelt kapcsolattartókat a harmadik ország illetékes hatósága jelöli ki a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén hatáskörrel rendelkező ügyészségek, központi hatóságok vagy az igazságügyi minisztériumok ezekkel egyenértékű szerveinek tisztviselői közül.

(4)Az Eurojusthoz rendelt kapcsolattartókkal való együttműködés gyakorlati módozatait az (1) bekezdésben említett munkamegállapodásban kell meghatározni.

(5)Az Eurojusthoz rendelt kapcsolattartók számára a biztonságos adatcsere érdekében hozzáférést kell biztosítani az ügyviteli rendszerhez. Ennek a hozzáférésnek a (2) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása szempontjából releváns adatokra kell korlátozódnia, beleértve adott esetben az ügyek megnyitását, nyilvántartásba vételét és kezelését is. A műveleti vonatkozású személyes adatok cseréjére kizárólag az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban és az 54. cikk (3) bekezdésnek megfelelően kerülhet sor.

(6)Az Eurojust továbbra is felelős a személyes adatoknak az kapcsolattartók által az ügyviteli rendszerben való kezeléséért.

(7)A 42. cikk (1) és (2) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Eurojustnál működő kapcsolattartókra.

(8)A kollégium megállapítja az Eurojustnál működő kapcsolattartók ügyviteli rendszerhez és az Eurojust egyéb szolgáltatásaihoz való hozzáférésének részletes feltételeit.

 

64. cikk

Kapcsolattartók harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél

(1)Az Eurojust együttműködhet harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek illetékes hatóságai által kijelölt és az adott harmadik országban vagy nemzetközi szervezetnél működő kapcsolattartókkal.

(2)Az Eurojust harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél működő kapcsolattartóin keresztül törekszik az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet illetékes hatóságaival való együttműködés támogatására és megkönnyítésére, különösen a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos bűncselekmények esetében. Az e bekezdés szerinti eljárás során ezek a kapcsolattartók elláthatják a 63. cikk (2) bekezdésében említett feladatokat az 54. cikk (3) bekezdésével összhangban megkötött munkamegállapodásban meghatározottak szerint.

(3)E cikk alkalmazásában az Eurojust törekszik annak biztosítására, hogy a harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél működő kapcsolattartóit a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén hatáskörrel rendelkező ügyészségek, központi hatóságok vagy az igazságügyi minisztériumok ezekkel egyenértékű szerveinek a tisztviselői közül jelöljék ki.

(4)A harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél működő kapcsolattartók nem férhetnek hozzá az ügyviteli rendszerhez vagy az Eurojust birtokában lévő műveleti vonatkozású személyes adatokhoz.

(5)A (4) bekezdés sérelme nélkül a műveleti vonatkozású személyes adatoknak az érintett harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel való cseréjét az Eurojust az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban végzi. Ilyen műveleti vonatkozású személyes adatokat csak az Eurojust erre felhatalmazott személyzete vihet be az ügyviteli rendszerbe.

 

VI. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

65. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)Az adminisztratív igazgató évente elkészíti az Eurojust következő pénzügyi évre vonatkozó, tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatástervezetet, ideértve a létszámtervet is, és azt benyújtja a végrehajtó testületnek. Mielőtt a kimutatástervezetet továbbítanák a Bizottságnak, az Európai Igazságügyi Hálózatot és adott esetben az 56. cikkben említett, a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésben részt vevő egyéb uniós hálózatokat kellő időben tájékoztatni kell a tevékenységeiket érintő részekről.

(2)A végrehajtó testület e tervezet alapján megvizsgálja az Eurojust következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes előirányzat-tervezetét, és továbbítja az igazgatótanácsnak.

(3)Az Eurojust a bevételeit és kiadásait tartalmazó, igazgatótanács által jóváhagyott előirányzat-tervezetet minden év január 31-ig megküldi a Bizottságnak.

(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.

(5)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatás alapján az Unió általános költségvetésének tervezetében – amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt – feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat.

(6)A költségvetési hatóság engedélyezi az Eurojustnak nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.

(7)A költségvetési hatóság elfogadja az Eurojust létszámtervét.

(8)Az Eurojust költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. A költségvetést szükség esetén az igazgatótanács megfelelően kiigazítja.

66. cikk

Költségvetési struktúra

(1)Az Eurojust tervezett bevételeinek és kiadásainak tervezetét minden pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Eurojust költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év a naptári évnek felel meg.

(2)Az Eurojust költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak.

(3)Az egyéb források sérelme nélkül az Eurojust bevételei közé a következők tartoznak:

a)az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;

b)a tagállamok bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)az Eurojust munkájában részt vevő harmadik országok bármely hozzájárulása;

d)hozzájárulási megállapodások vagy eseti vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtott uniós finanszírozás az Eurojust 69. cikkben említett pénzügyi szabályaival és a szakpolitikáit támogató vonatkozó uniós eszközök rendelkezéseivel összhangban, figyelembe véve az ilyen megállapodások kivételes jellegét;

e)az Eurojust által készített kiadványokért és nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak.

(4)Az Eurojust kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és a működési költségeket.

67. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)Az adminisztratív igazgató engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el, és a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban végrehajtja az Eurojust költségvetését.

(2)Az adminisztratív igazgató minden évben benyújtja a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából releváns összes információt.

68. cikk

A beszámoló benyújtása és a mentesítés

(1)Az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (N + 1 év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)Az Eurojust az N. évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést az N + 1 év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Eurojust N. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az N + 1 év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 246. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Számvevőszék legkésőbb az N + 1 év június 1-ig megteszi az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit.

(5)Az Eurojust előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az adminisztratív igazgató saját felelősségi körében – az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 246. cikke értelmében – elkészíti az Eurojust végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja a végrehajtó testületnek.

(6)A végrehajtó testület véleményt nyilvánít az Eurojust n évre vonatkozó végleges beszámolójáról, és elfogadás céljából a véleménnyel együtt továbbítja a beszámolót az igazgatótanácsnak.

(7)Az igazgatótanács véleményezi az Eurojust n évre szóló végleges beszámolóját.

(8)Az adminisztratív igazgató az N. évre szóló végleges beszámolót az N + 1 év július 1-jéig a végrehajtó testület és az igazgatótanács véleményével együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(9)Az Eurojust végleges beszámolóját tartalmazó honlap megfelelő oldalaira mutató hivatkozást az n + 1 év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)Az adminisztratív igazgató az N + 1 év szeptember 30-áig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az adminisztratív igazgató ezt a választ a végrehajtó testületnek, az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is megküldi.

(11)Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 261. cikke (3) bekezdésének megfelelően az adminisztratív igazgató az Európai Parlament kérésére megküld részére minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

(12)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N + 2 év május 15. előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

(13)Az Eurojust költségvetésének végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítést az Európai Parlament adja meg a Tanács ajánlására az EUMSZ 319. cikkében, valamint az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 260., 261. és 262. cikkében foglalthoz hasonló eljárást követően és a Számvevőszék ellenőrzési jelentése alapján.

(14)Abban az esetben, ha az Európai Parlament az N + 2 év május 15-ig nem adja meg a mentesítést, az adminisztratív igazgatót felkérik, hogy fejtse ki álláspontját az igazgatótanács előtt, amely végleges határozatot hoz a kérdésben. Az igazgatótanács adott esetben e rendelettel összhangban bármilyen szükséges intézkedést meghozhat, beleértve az adminisztratív igazgató megbízatásával kapcsolatos intézkedéseket is.

69. cikk

Pénzügyi szabályok

(1)Az Eurojustra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettől 55 , kivéve, ha az eltérés az Eurojust működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

(2)Az Eurojust a pénzügyi szabályaival és az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban megállapítja és végrehajtja a költségvetését.

(3)A közös nyomozócsoportok tevékenységeihez nyújtandó pénzügyi támogatás tekintetében az Europol és az Eurojust közösen állapítja meg azon szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az ilyen támogatás iránti kérelmeket fel kell dolgozni.

(4)Az Eurojust a 4. cikk (1) bekezdése szerinti feladatai teljesítéséhez vissza nem térítendő támogatásokat nyújthat. A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjával kapcsolatos feladatokhoz nyújtott vissza nem térítendő támogatás pályázati felhívás nélkül is odaítélhető a tagállamoknak.

70. cikk

A csalás és a szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem

(1)A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység leküzdése érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet korlátozások nélkül alkalmazni kell.

(2)A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az Eurojusttól uniós forrásból részesültek.

(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, vagy a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eset, amely fegyelmi vagy adott esetben büntetőeljárást vonhat maga után.

(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az Eurojust harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek hatóságaival kötött munkamegállapodásai, szerződései, támogatási megállapodásai és támogatási határozatai olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5)Az Eurojust személyzetének tagjai, az adminisztratív igazgató, valamint a kollégium és a végrehajtó testület tagjai haladéktalanul bejelentik az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek – anélkül, hogy e bejelentés miatt felelősségre vonhatók lennének –, ha a feladataik vagy megbízatásuk ellátása során szabálytalanság vagy jogellenesség gyanúja jut tudomásukra.

VII. FEJEZET

SZEMÉLYZET

71. cikk

Általános rendelkezések

(1)Az Eurojustnak a feladatai ellátásához és szolgáltatásai működéséhez szükséges személyzetet kell alkalmaznia.

(2)A személyzet az adminisztratív igazgató felügyelete alá tartozik, és utasításainak megfelelően jár el, az e rendelet alapján az Eurojust más szerveire ruházott hatáskörök sérelme nélkül.

(3)Az adminisztratív igazgató felel a személyzet igazgatásáért az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban, amelyek – az uniós intézmények közötti megállapodás alapján elfogadott, a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtását biztosító szabályokkal együtt – az Eurojust személyzetére is alkalmazandók. Amennyiben az igazgatótanács a 10. cikk (2) bekezdése alapján így határoz, az adminisztratív igazgató az Eurojust személyzete tekintetében is gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit, beleértve a felvételt, a felügyeletet, az értékelést és a fegyelmi jogkör gyakorlását.

(4)A személyzet támogatja az Eurojustot operatív és igazgatási feladatainak ellátásában, különösen a következők tekintetében:

a)a nemzeti irodák és az illetékes nemzeti hatóságok támogatása a határokon átnyúló nyomozásokban és büntetőeljárásokban;

b)ügykezelés és operatív elemzés;

c)humánerőforrás-gazdálkodás;

d)költségvetési és pénzügyi igazgatás;

e)információtechnológia és adatgazdálkodás;

f)stratégiai, jogi és szakpolitikai támogatás;

g)biztonság és létesítménykezelés;

h)kommunikáció és tudásmenedzsment;

i)külkapcsolatok és intézményi ügyek.

(5)E rendelet alkalmazásában az „Eurojust felhatalmazott személyzete”: a személyzetnek az adminisztratív igazgató által meghatározott operatív, adminisztratív vagy technikai feladatok elvégzésére kijelölt tagjai, beleértve a műveleti vonatkozású személyes adatokhoz és az ügyviteli rendszerhez való hozzáféréssel járó feladatokat is.

(6)Az operatív feladatok ellátása során az Eurojust felhatalmazott személyzete e rendelettel és az alkalmazandó belső szabályokkal összhangban az adminisztratív igazgató felügyelete alatt és adott esetben a nemzeti tagok vagy a kollégium felügyelete alatt jár el.

(7)A személyzet biztosítja a szakértelmet az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben, és szükség esetén vagy kérésre az alapvető jogok szemszögéből tanácsot ad az Eurojust bármely tevékenységével kapcsolatban, e tevékenységek akadályozása vagy késleltetése nélkül. Ezzel összefüggésben nem kötelező erejű véleményeket adhat ki a vonatkozó dokumentumokról vagy intézkedésekről. Hozzájárul, hogy az Eurojust feladatainak és tevékenységeinek ellátása során biztosítva legyen az alapvető jogok tiszteletben tartása.

72. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

Az Eurojust igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Eurojust alkalmazásában álló személyzetet. A 71. cikk rendelkezései nem vonatkoznak az e cikkben említett személyekre.

VIII. FEJEZET

ÉRTÉKELÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

73. cikk

Az uniós intézmények és a nemzeti parlamentek bevonása

(1)Az Eurojust továbbítja összevont éves jelentését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek, amelyek észrevételeket és következtetéseket tehetnek. Az éves jelentést minden év május 1-jéig kell továbbítani. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben az egységes megközelítés biztosítása érdekében jelentéstételi mutatókat határoz meg az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos információk Eurojust általi gyűjtésére és bemutatására vonatkozóan.

(2)Az Eurojust újonnan megválasztott elnöke a megválasztásakor az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt nyilatkozatot tesz, és válaszol a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. A viták során a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatosan megtett konkrét intézkedésekre nem lehet közvetlenül vagy közvetetten hivatkozni.

(3)Az Eurojust elnöke évente egyszer megjelenik egy parlamentközi bizottsági ülésen, ahol az Európai Parlament és nemzeti parlamentek közösen értékelik az Eurojust tevékenységeit, megvitatják az Eurojust folyamatban levő tevékenységeit, és az Eurojust elnöke ismerteti az Eurojust összevont éves jelentését vagy az Eurojust egyéb fontos dokumentumait. A viták során a konkrét operatív ügyekkel kapcsolatosan megtett konkrét intézkedésekre nem lehet közvetlenül vagy közvetetten hivatkozni.

(4)Az e rendeletben előírt egyéb tájékoztatási és konzultációs kötelezettségek mellett az Eurojust tájékoztatás céljából a következőket is megküldi az Európai Parlamentnek, illetve a megfelelő hivatalos nyelveiken a nemzeti parlamenteknek:

a)az Eurojust által kidolgozott vagy megrendelt tanulmányok és stratégiai projektek eredményei;

b)a 12. cikkben említett programozási dokumentum;

c)a harmadik felekkel kötött munkamegállapodások.

74. cikk

Értékelés

(1)A Bizottság legkésőbb öt évvel e rendelet hatálybalépését követően, majd azt követően ötévente megbízást ad az Eurojust teljesítményének értékelésére célkitűzései, feladatai, irányítása és székhelye tekintetében, a Bizottság iránymutatásaival összhangban. Az értékelés során meghallgatják az igazgatótanácsot.

(2)Az értékelés különösen azzal foglalkozik, hogy kell-e esetleg módosítani az Eurojust megbízatását, és milyen költségvetési vonzatai lennének egy ilyen módosításnak.

(3)Minden második értékelés alkalmával értékelni kell az Eurojust által elért eredményeket a célkitűzései, megbízatása, irányítása és feladatai tekintetében, beleértve annak értékelését is, hogy e célkitűzések, megbízatás, irányítás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az Eurojust tevékenységének folytatása.

(4)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés eredményeit nyilvánosságra kell hozni.

IX. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Eurojustra és személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó 56 .

76. cikk

Nyelvhasználati szabályok

(1)Az Eurojustra az 1. tanácsi rendeletben 57 megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)Az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével határoz az Eurojust belső nyelvhasználati szabályairól.

(3)Az Eurojust által igényelt fordítást és minden egyéb nyelvi szolgáltatást – a tolmácsolás kivételével – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amelyet a 2965/94/EK tanácsi rendelet 58 hozott létre.

77. cikk

Bizalmas információkezelés

(1)Az Eurojust nemzeti tagjait, azok helyetteseit és asszisztenseit, az Eurojust személyzetét, a nemzeti kapcsolattartókat, a kirendelt nemzeti szakértőket, az összekötő tisztviselőket, az adatvédelmi tisztviselőt, valamint az európai adatvédelmi biztos hivatalának tagjait és személyzetét titoktartási kötelezettség köti a feladataik ellátása során tudomásukra jutott valamennyi információ tekintetében.

(2)A titoktartási kötelezettség kiterjed az Europollal együttműködő minden személyre és szervre.

(3)A titoktartási kötelezettség az (1) és a (2) bekezdésben említett személyekre azt követően is kiterjed, hogy hivataluk és munkaviszonyuk megszűnt, illetve a tevékenységük befejeződött.

(4)A titoktartási kötelezettség az Eurojusthoz beérkezett vagy általa cserélt összes információra kiterjed, kivéve, ha az információkat már jogszerűen közzétették vagy azok a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

78. cikk

A nemzeti eljárásokra vonatkozó titoktartási feltételek

(1)A 36. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az Eurojuston keresztül kapott vagy kicserélt információk esetében az információt szolgáltató tagállam hatósága a nemzeti jogának megfelelően meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek mellett az információt fogadó hatóság az adott információt nemzeti eljárásokban felhasználhatja.

(2)Az információt fogadó tagállam hatósága köteles betartani az (1) bekezdésben említett feltételeket.

79. cikk

Átláthatóság és kommunikáció

(1)Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 59 alkalmazandó az Eurojust birtokában lévő dokumentumokra. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(2)Az Eurojust által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az európai ombudsmannál panasszal vagy a Bíróságnál keresettel lehet élni, az EUMSZ 228. és 263. cikkében megállapított feltételek szerint.

(3)Az Eurojust a honlapján közzéteszi a végrehajtó testület tagjainak jegyzékét, valamint a végrehajtó testületi ülések eredményeinek összefoglalóit. Az említett összefoglalók közzétételétől ideiglenes vagy állandó jelleggel el kell tekinteni vagy azok közzétételét ideiglenes vagy állandó jelleggel korlátozni kell, ha az ilyen közzététel veszélyezteti az Eurojust feladatainak ellátását, figyelembe véve a rá vonatkozó diszkréciós és titoktartási kötelezettségeket, valamint az Eurojust operatív jellegét.

(4)Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet Eurojust általi alkalmazására, az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

(5)Az Eurojust – hatáskörén belül – saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat. Az erőforrások kommunikációs tevékenységekhez való hozzárendelése nem befolyásolhatja hátrányosan az Eurojust feladatainak eredményes végrehajtását. A kommunikációs tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott, vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végrehajtani.

80. cikk

A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló szabályok

(1)Az Eurojust az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elveken és szabályokon alapuló biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 60 és az (EU, Euratom) 2015/444 61 bizottsági határozatban foglaltak szerinti rendelkezéseket is. Az EU-minősített adatoknak valamely harmadik ország releváns hatóságaival való cseréjére vonatkozó bármely igazgatási megállapodáshoz, vagy ilyen megállapodások hiányában az EU-minősített adatok e hatóságokkal való bármely kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.

(2)Az Eurojust biztonsági szabályait – a Bizottság jóváhagyását követően – az igazgatótanács fogadja el. A Bizottság a javasolt biztonsági szabályok értékelése során biztosítja, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal.

81. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az Eurojust igazgatási tevékenységét az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálja.

82. cikk

Felelősség

(1)Az Eurojust szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg. Az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal arra, hogy az Eurojust által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(2)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Eurojust a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban, valamint a 44. cikk szerinti felelősségtől függetlenül megtéríti a szervezeti egységei vagy a személyzete által a feladataik teljesítése során okozott bármely kárt.

(3)A (2) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel. A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Eurojust e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre hivatkozással kell meghatározni.

(4)A (2) bekezdés a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens által kötelezettségeik teljesítése során okozott károkra is alkalmazandó. Ha azonban a nemzeti tag, a helyettes vagy az asszisztens e rendelet 18. cikk értelmében ráruházott hatáskör alapján eljárva okoz kárt, a tagállama megtéríti az Eurojustnak azt az összeget, amelyet az Eurojust az okozott kár megtérítésére fordított.

(5)Minden tagállam a nemzeti jogával összhangban felelős az Eurojusttal közölt adatok általa végzett jogosulatlan vagy helytelen kezelése folytán a magánszemélyeknek okozott bármely kárért.

(6)A személyzet Eurojusttal szembeni személyes felelősségére az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított alkalmazandó rendelkezések irányadók.

(7)Az Uniónak és a tagállamoknak az Eurojust adósságaiért viselt pénzügyi felelőssége nem haladja meg az igazgatási költségekhez való, már befizetett hozzájárulásaik összegét.

83. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

Az Eurojustnak a Hollandiában való elhelyezésére és a Hollandia által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó szükséges szabályokat, továbbá az igazgatótanács tagjaira, a végrehajtó testület tagjaira, a nemzeti tagokra, a helyettesekre és az asszisztensekre, adminisztratív igazgatóra, az Eurojust személyzetére, az Eurojusthoz kirendelt összekötő ügyészekre, az Eurojustnál működő kapcsolattartókra és családtagjaikra, továbbá bármely más olyan személyre, akinek az Eurojustnál való jelenléte vagy az Eurojusttal való kapcsolata feladatainak ellátásához szükséges, Hollandiában alkalmazandó konkrét szabályokat az Eurojust és Hollandia közötti székhely-megállapodás állapítja meg.

 

84. cikk

A bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 62 értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

85. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)Az (EU) 2018/1727 rendelet e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától hatályát veszti.

(2)Az (EU) 2018/1727 rendeletre történő valamennyi hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

86. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)Az e rendelet által létrehozott Eurojust az (EU) 2018/1727 rendelet által létrehozott Eurojust jogutódja.

(2)A tagállamok által az (EU) 2018/1727 rendelet alapján kirendelt nemzeti tagok töltik be az e rendelet szerinti nemzeti tagok szerepét, és az (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott hivatali idejük végéig továbbra is ellátják feladataikat. Hivatali idejük e rendelet alapján egy alkalommal meghosszabbítható, feltéve, hogy megbízatásuk teljes időtartama – beleértve az (EU) 2018/1727 rendelet alapján letöltött hivatali időt is – nem haladja meg a tíz évet. Amennyiben a nemzeti tagok jogállása vagy hatásköre nem felel meg e rendeletnek, az érintett tagállamok [e rendelet hatálybalépésének napja] után indokolatlan késedelem nélkül megteszik a megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket.

(3)Az Eurojust (EU) 2018/1727 rendelet alapján megválasztott elnöke és alelnöke tölti be az e rendelet szerinti elnök és alelnök szerepét, és az (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott hivatali idejük végéig továbbra is ellátják feladataikat. E rendelet alapján egy alkalommal újraválaszthatók, feltéve, hogy megbízatásuk teljes időtartama – beleértve az (EU) 2018/1727 rendelet alapján letöltött hivatali időt is – nem haladja meg a nyolc évet.

(4)Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján kinevezett adminisztratív igazgató tölti be az e rendelet szerinti adminisztratív igazgató szerepét, és az (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott hivatali ideje végéig továbbra is ellátja feladatait. Az adminisztratív igazgató hivatali ideje e rendelet alapján egy alkalommal meghosszabbítható, feltéve, hogy hivatali ideje teljes időtartama – beleértve az (EU) 2018/1727 rendelet alapján letöltött hivatali időt is – nem haladja meg a tíz évet.

(5)Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján létrehozott kollégium és végrehajtó testület az e rendelet alapján létrehozott igazgatótanács első ülésének megtartásáig továbbra is ellátja az e rendelet szerinti feladatait. Az igazgatótanács az első ülését [e rendelet hatálybalépésének időpontja] után indokolatlan késedelem nélkül megtartja. Az adminisztratív igazgató megteszi a szükséges intézkedéseket az igazgatótanács e rendelettel összhangban történő létrehozásának biztosítására. Amíg az igazgatótanács működőképessé nem válik, a kollégium átmeneti jelleggel ellátja az e rendelet alapján az igazgatótanácsra ruházott azon irányítási és stratégiai feladatokat, amelyek feltétlenül szükségesek az Eurojust működése folytonosságának biztosításához, különös tekintettel a költségvetés és az egységes programozási dokumentum elfogadására.

(6)Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján foglalkoztatott személyzet e rendelet alapján továbbra is alkalmazásban marad. A személyzet valamennyi joga és kötelezettsége fennmarad, beleértve az (EU) 2018/1727 rendelet alapján kötött munkaszerződésekből eredőket is.

(7)Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján legutóbb kinevezett adatvédelmi tisztviselő tölti be az e rendelet szerinti adatvédelmi tisztviselő szerepét, és az (EU) 2018/1727 rendeletben meghatározott hivatali ideje végéig továbbra is ellátja feladatait. Az adatvédelmi tisztviselő hivatali ideje e rendelet alapján egy alkalommal megújítható, feltéve, hogy hivatali ideje teljes időtartama – beleértve az (EU) 2018/1727 rendelet alapján letöltött hivatali időt is – nem haladja meg a nyolc évet.

(8)Ez a rendelet nem érinti az Eurojust által a 2002/187/IB határozat vagy az (EU) 2018/1727 rendelet alapján kötött együttműködési megállapodások és munkamegállapodások érvényességét. Az ilyen együttműködési megállapodások és munkamegállapodások hatályban maradnak, és lejáratukig, illetve módosításukig vagy felváltásukig alkalmazandók.

(9)A kollégium, az igazgatótanács és az adminisztratív igazgató által elfogadott határozatok, valamint az (EU) 2018/1727 rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedések és belső szabályok e rendelet értelmében hatályban maradnak, kivéve, ha az igazgatótanács e rendelet alkalmazása során másként határoz.

(10)Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján vállalt költségvetési kötelezettségvállalások, pénzügyi műveletek és szerződéses kötelezettségek érvényben maradnak, és e rendelettel összhangban továbbra is végrehajtandók. A közös nyomozócsoportoknak az (EU) 2018/1727 rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatást továbbra is e rendelettel összhangban kell kezelni. Az (EU) 2018/1727 rendelet alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell lefolytatni.

(11)Az e rendelet alapján elfogadott első egységes programozási dokumentum a [dátum]-án/-én kezdődő időszakra vonatkozik. Amíg az említett dokumentum véglegessé nem válik, az (EU) 2018/1727 rendelet alapján a vonatkozó időszakra elfogadott egységes programozási dokumentum továbbra is alkalmazandó.

(12)A személyes adatok e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtti továbbítása harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére továbbra is érvényben marad, feltéve, hogy az megfelel az említett időpontot megelőzően alkalmazandó uniós jognak. Amennyiben a folyamatban lévő adattovábbítások az (EU) 2018/1727 rendeletnek az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseitől eltérő rendelkezésein alapultak, az ilyen adattovábbításokat az alkalmazás kezdőnapjától számított [X hónapon] belül összhangba kell hozni az (EU) 2018/1725 rendelettel.

(13)Az Eurojust és a Holland Királyság között a 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat alapján megkötött székhely-megállapodás 63 hatályban marad. Szükség esetén az Eurojust és a Holland Királyság az említett megállapodást az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított [X hónapon] belül kiigazítja annak érdekében, hogy az megfeleljen e rendeletnek.

87. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet […]-tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS – ÜGYNÖKSÉGEK

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.3.4.Teljesítménymutatók

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél

3.2.9. A költségvetésbe beépített hozzájárulási megállapodások áttekintése

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

¨ új intézkedés 

¨ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 66  

x meglévő intézkedés meghosszabbítása 

¨ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

¨ határozott időtartam

–¨    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–¨    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

x határozatlan időtartam

–Végrehajtás 2028-tól 2033-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által

–¨ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–¨    végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

x Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–¨ az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

–x a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–¨ közjogi szervek

–¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

–¨ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

–¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–¨ valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
2	[E.07100700]	Diff.	NINCS	NINCS	NINCS	NINCS

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–¨    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

2

Főigazgatóság: /			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)	0	0	0	0	0	0	0	0
	Kifizetési előirányzatok	(2a)	0	0	0	0	0	0	0	0
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)	0	0	0	0	0	0	0	0
	Kifizetési előirányzatok	(2b)	0	0	0	0	0	0	0	0
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 67
Költségvetési sor		(3)								0
A[z] … Főigazgatósághoz tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0	0	0	0	0	0	0	0
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0	0	0	0	0	0	0	0

millió EUR (három tizedesjegyig)

[Ügynökség]: Eurojust	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
Költségvetési sor: E.07100700 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás A rendes költségvetésbe beépített korábbi hozzájárulási megállapodások 68	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	35,763
Költségvetési sor: E.07100700 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás Az új határkörhöz igényelt többletforrások 69	2,988	6,454	9,086	12,077	16,689	17,382	18,476	83,152
Az ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulás teljes növekedése az új megbízatáshoz kapcsolódóan	8,097	11,563	14,195	17,186	21,798	22,491	23,585	118,915
Költségvetési sor: E.07100700 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás KIINDULÁSI ALAP: A Bizottság javaslata a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 70	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	506,520
Költségvetési sor: E.07100700 / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás ÖSSZESEN	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435

* A következő többéves pénzügyi keretben az Ügynökség számára elkülönítendő előirányzatok összege indikatív, és a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodástól függ. Az e javaslat által kijelölt feladatok állandó jellege miatt ezt az összeget be kell építeni az Ügynökség támogatásába, és adott esetben a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezete alá tartozó vonatkozó programkeret egyenértékű csökkentésével kell kompenzálni. Amennyiben kompenzációs csökkentésre van szükség, előfordulhat, hogy az éves költségvetési eljárás keretében felül kell vizsgálni az Ügynökség számára elkülönített forrásokat.

			Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (beleértve a decentralizált ügynökségnek nyújtott hozzájárulást)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
	Kifizetési előirányzatok	(5)	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0	0	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret <2.> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435

				Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)		80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
	Kifizetési előirányzatok	(5)		80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		(6)		0	0	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 1–3. fejezetéhez	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)		80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)	Kifizetési előirányzatok	=(5)+(6)		80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435

A többéves pénzügyi keret fejezete

4

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: /				Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
Ÿ Humánerőforrás				0	0	0	0	0	0	0	0
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások				0	0	0	0	0	0	0	0
/ Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0	0	0	0	0	0	0	0
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0	0	0	0	0	0	0	0

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	Év	Év	Év	A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2028	2029	2030	2031	2032	2033	2034
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435

3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél 

* A következő többéves pénzügyi keretben az Ügynökség számára elkülönítendő előirányzatok összege indikatív, és a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodástól függ. Az e javaslat által kijelölt feladatok állandó jellege miatt ezt az összeget be kell építeni az Ügynökség támogatásába, és adott esetben a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezete alá tartozó vonatkozó programkeret egyenértékű csökkentésével kell kompenzálni. Amennyiben kompenzációs csökkentésre van szükség, előfordulhat, hogy az éves költségvetési eljárás keretében felül kell vizsgálni az Ügynökség számára elkülönített forrásokat.

Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben)

A zárójelben szereplő szám (+n) az előző évhez képest bekövetkezett növekedést jelzi, azaz a tárgyévben felvett alkalmazottak számát.

A következő többéves pénzügyi keret időtartalmára összesen +87 további teljes munkaidős egyenértéket terveznek, valamint a hozzájárulási megállapodásokon alapuló projektek végrehajtására az Eurojustnál már foglalkoztatott 16 teljes munkaidős egyenérték stabilizációját vagy felvételét tervezik.

Ügynökség: Eurojust	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	4 (+4)	8 (+4)	13 (+5)	19 (+6)	28 (+9)	36 (+8)	36 (+0)
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	0 (+0)	2 (+2)	3 (+1)	4 (+1)	4 (+0)	4 (+0)	4 (+0)
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	4 (+4)	10 (+6)	16 (+6)	23 (+7)	32 (+9)	40 (+8)	40 (+0)
Szerződéses alkalmazottak	0 (+0)	4 (+4)	8 (+4)	12 (+4)	16 (+4)	20 (+4)	20 (+0)
Kirendelt nemzeti szakértők	0 (+0)	6 (+6)	15 (+9)	21 (+6)	25 (+4)	27 (+2)	27 (+0)
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	0 (+0)	10 (+10)	23 (+13)	33 (+10)	41 (+8)	47 (+6)	47 (+0)
ÖSSZES alkalmazott (a pénzügyi programozáson felül)	4 (+4)	20 (+16)	39 (+19)	56 (+17)	73 (+17)	87 (+14)	87 (+0)
A (korábbi) hozzájárulási megállapodásokból származó forrásokból felvett/állandósított személyzet – Ideiglenes alkalmazottak (AD)	11 (+11)	11 (+0)	11 (+0)	11 (+0)	11 (+0)	11 (+0)	11 (+0)
A (korábbi) hozzájárulási megállapodásokból származó forrásokból felvett/állandósított személyzet – Szerződéses alkalmazottak (AD)	5 (+5)	5 (+0)	5 (+0)	5 (+0)	5 (+0)	5 (+0)	5 (+0)
A (korábbi) hozzájárulási megállapodásokból származó forrásokból felvett/állandósított személyzet ÖSSZESEN	16 (+16)	16 (+0)	16 (+0)	16 (+0)	16 (+0)	16 (+0)	16 (+0)
A javaslatban szereplő összes alkalmazott	20 (+20)	36 (+16)	55 (+19)	72 (+17)	89 (+17)	103 (+14)	103 (+0)

KIINDULÁSI ALAP: A Bizottság javaslata a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 71	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	141	141	141	141	141	141	141
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	110	110	110	110	110	110	110
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	251	251	251	251	251	251	251
Szerződéses alkalmazottak	18	18	18	18	18	18	18
Kirendelt nemzeti szakértők	24	24	24	24	24	24	24
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	42	42	42	42	42	42	42
ÖSSZES alkalmazott (kiindulási alap)	293	293	293	293	293	293	293

ÖSSZES alkalmazott (felülvizsgált Eurojust)	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat)	156	160	165	171	180	188	188
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat)	110	112	113	114	114	114	114
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen)	266	272	278	285	294	302	302
Szerződéses alkalmazottak	23	27	31	35	39	43	43
Kirendelt nemzeti szakértők	24	30	39	45	49	51	51
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen	47	57	70	80	88	94	94
ÖSSZES alkalmazott (összesen)	313	329	348	365	382	396	396

Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Ügynökség: Eurojust	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
1. cím: Személyzeti kiadások a tervezett pénzügyi programozáson felül	0,388	1,892	4,286	6,777	9,289	11,682	12,776	47,090
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások a tervezett pénzügyi programozáson felül	1,900	3,300	3,100	3,300	5,200	3,500	3,500	23,800
3. cím: Operatív kiadások a tervezett pénzügyi programozáson felül	0,700	1,262	1,700	2,000	2,200	2,200	2,200	12,262
Az uniós költségvetés által a tervezett pénzügyi programozáson felül fedezett előirányzatok ÖSSZESEN	2,988	6,454	9,086	12,077	16,689	17,382	18,476	83,152
A rendes költségvetésbe beépített (korábbi) hozzájárulási megállapodások (valamennyi cím)	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	35,763
A Bizottság javaslata a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	72,360	506,520
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN	80,457	83,923	86,555	89,546	94,158	94,851	95,945	625,435

A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban)

Ügynökség: Eurojust	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST)	15 (+15)	21 (+6)	27 (+6)	34 (+7)	43 (+9)	51 (+8)	51 (+0)	51
Szerződéses alkalmazottak	5 (+5)	9 (+4)	13 (+4)	17 (+4)	21 (+4)	25 (+4)	25 (+0)	25
Kirendelt nemzeti szakértők	0 (+0)	6 (+6)	15 (+9)	21 (+6)	25 (+4)	27 (+2)	27 (+0)	27
Összes alkalmazott (javaslat által előírt, beleértve a korábbi hozzájárulási megállapodások révén felvett/állandósított személyzetet)	20 (+20)	36 (+16)	55 (+19)	72 (+17)	89 (+17)	103 (+14)	103 (+0)	103
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok	8,097	11,563	14,195	17,186	21,798	22,491	23,585	118,915
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
(A javaslat által előírt) előirányzatok ÖSSZESEN	8,097	11,563	14,195	17,186	21,798	22,491	23,585	118,915

3.2.9. A költségvetésbe beépített hozzájárulási megállapodások áttekintése

Az Eurojust a következő hozzájárulási megállapodások alapján kap finanszírozást:

Projekt	Időtartam	Költségvetés az időtartamra (millió EUR)	Teljes munkaidős egyenérték/év	Partner	A projekt célja
EuroMed Justice projekt	4 év	6 000 000 EUR (kb. 1,5 millió évente)	6,5	Európai Bizottság – DG MENA	A projekt célja a tagállamok és a déli partnerországok (Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina és Tunézia) közötti igazságügyi együttműködés fokozása.
SIRIUS projekt	3 év	1 475 622 EUR (kb. 0,492 millió évente)	4	Európai Bizottság, Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat	A projekt célja, hogy javítsa az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáférést azáltal, hogy ismereteket és eszközöket biztosít a hatóságok számára, valamint megkönnyíti együttműködésüket a világszerte működő szolgáltatókkal.
WB CRIM JUST projekt	4 év	6 000 000 EUR (kb. 1,5 millió évente)	5	Európai Bizottság – DG ENEST	A projekt célja a nyugat-balkáni országok közötti, valamint a nyugat-balkáni országok és az uniós tagállamok közötti operatív együttműködésnek a támogatása, többek között közös nyomozócsoportok révén. A Bizottság a 2025. június 24-i C(2025) 4066 final bizottsági végrehajtási határozattal finanszírozta a projekt 2027. január 1-jén kezdődő, hároméves II. szakaszát, 6 millió EUR összegű költségvetéssel a Nyugat-Balkán és 3 millió EUR összegű költségvetéssel a keleti partnerség számára.
ICPA	13 hónap	5 000 000 EUR (kb. 4,617 millió évente)	12	Európai Bizottság – DG ENEST	A központ célja, hogy megerősítse a nemzetközi igazságügyi együttműködésre irányuló erőfeszítéseket az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása érdekében.
IMPNA	4 év	3 000 000 EUR (kb. 0,750 millió évente)	3	Európai   Bizottság –   DG INTPA	A projekt célja, hogy hozzájáruljon a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos igazságszolgáltatási és elszámoltathatósági erőfeszítésekhez azáltal, hogy fokozza az együttműködést a civil társadalmi szervezetek és a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó nemzeti hatóságok között mind az uniós, mind a nem uniós országokban.

A következő projektekhez kapcsolódó hozzájárulási megállapodások alapján végzett feladatok stabilan beépültek az Ügynökség megbízatásába. A jelenleg az e hozzájárulási megállapodások révén kapott finanszírozás a felülvizsgált rendelet alkalmazásának évétől kezdődően beépül az Eurojust költségvetésébe. Az Eurojustnak az e tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás ennek megfelelő növelését az adott programok keretösszegének ugyanilyen mértékű csökkentése ellensúlyozza. Ennek eredményeként a teljes pénzügyi programozás változatlan marad.

Az alábbiakban összefoglalt forrásokat és személyzeti létszámot a decentralizált ügynökségnek nyújtott uniós hozzájárulást bemutató fenti táblázatok tartalmazzák.

Projekt / éves költségvetés	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
SIRIUS projekt	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	0,492	3,444
ICPA	4,617	4,617	4,617	4,617	4,617	4,617	4,617	32,319
ÖSSZES hozzájárulás	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	5,109	35,763

Projekt / alkalmazott	2028. év	2029. év	2030. év	2031. év	2032. év	2033. év	2034. év	2028–2034 ÖSSZESEN
SIRIUS projekt	4	4	4	4	4	4	4	4
ICPA	12	12	12	12	12	12	12	12
ÖSSZES alkalmazott (ideiglenes alkalmazottak + szerződéses alkalmazottak)	16	16	16	16	16	16	16	16

Az eseti alapon létrehozott és az Eurojust megbízatásán kívül eső feladatok elvégzését igénylő EuroMed Justice projekt, WB CRIM JUST projekt és IMPNA projekt továbbra is hozzájárulási megállapodások alapján működik.

(1)    HL L 063., 2002.3.6., 1. o.

(2)    HL L 295., 2018.11.21., 138. o.

(3)    SWD(2025) 182 final.

(4)    Az Európai Parlament, az EU Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló együttes nyilatkozata.

(5)    A Bizottság 2026. évi munkaprogramja és mellékletei, 2025. október 21.

(6)    Az uniós büntető igazságszolgáltatás jövőjével foglalkozó magas szintű fórum jelentése, 2025. február–december.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1543/oj ).

(8)    Az (EU) 2018/1725 rendeletet módosító, felülvizsgált formájában.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2014/41/oj ).

(10)    COM(2025) 546 final, 2025. július 16.

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dir/2016/680/oj ).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj ).

(13)    A 2003/659/IB tanácsi határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) és a 2009/426/IB tanácsi határozattal (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.) módosított, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/838 rendelete (2022. május 30.) az (EU) 2018/1727 rendeletnek a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és a kapcsolódó bűncselekményekkel összefüggő bizonyítékok Eurojustnál történő megőrzése, elemzése és tárolása tekintetében történő módosításáról (HL L 148., 2022.5.31., 1. o.).

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2131 rendelete (2023. október 4.) az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2131, 2023.10.11.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/2082 rendelete (2025. október 8.) az (EU) 2018/1727 rendeletnek az Eurojust ügyviteli rendszere létrehozására biztosított időkeret meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/2082, 2025.10.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/2082/oj ).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 315., 2012.11.14., 57. o.).

(20)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(21)    A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (az értesítés a SEC(1999) 802. számú dokumentummal történt) (HL L 136., 1999.5.31., 20. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1999/352/oj ).

(22)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1805 rendelete (2018. november 14.) a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről (HL L 303., 2018.11.28., 1. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve (2024. április 24.) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról (HL L, 2024/1260, 2024.5.2.).

(26)    A Tanács 2002/494/IB határozata (2002. június 13.) a népirtásért, az emberiesség elleni bűncselekményekért és a háborús bűncselekményekért felelős személyek tekintetében a kapcsolattartó pontok európai hálózatának létrehozásáról (HL L 167., 2002.6.26., 1. o.).

(27)    A Tanács 2008/852/IB határozata (2008. október 24.) egy korrupcióellenes kapcsolattartói hálózatról (HL L 301., 2008.11.12., 38. o.).

(28)    A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).

(29)    A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/dec/2008/976/oj ).

(30)    A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről (HL L 328., 2009.12.15., 42. o.).

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 1. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2844 rendelete (2023. december 13.) a határokon átnyúló polgári, kereskedelmi és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés digitalizációjáról, valamint az igazságügyi együttműködés területén egyes jogi aktusok módosításáról (HL L, 2023/2844, 2023.12.27.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3011 rendelete (2024. november 27.) a büntetőeljárás átadásáról (HL L, 2024/3011, 2024.12.18.).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26.).

(37)    Az (EU, Euratom) 2016/2030 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 317., 2016.11.23., 1. o.) és az (EU, Euratom) 2020/2223 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 437., 2020.12.28., 49. o.) módosított, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1371/oj ).

(39)    A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (az Európai Ügyészségről szóló rendelet) (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(40)    A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(41)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(44)    A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(46)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1260 irányelve (2024. április 24.) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról (HL L, 2024/1260, 2024.5.2.).

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 1. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 12. o.).

(49)    A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.), a Tanács 2009/299/IB kerethatározata (2009. február 26.) által módosítva (HL L 81., 2009.3.27., 24. o.).

(50)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132., 2023.5.17., 1. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(52)    A Bizottság (EU) 2025/2447 végrehajtási rendelete (2025. december 4.) az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az információk biztonságos kezelésére és közlésére szolgáló decentralizált informatikai rendszer létrehozására és használatára vonatkozó műszaki előírások, intézkedések és egyéb követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L, 2025/2447, 2025.12.5.).

(53)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(55)    A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 122., 2019.5.10., 1. o.).

(56)    Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv (HL C 202., 2016.6.7., 266. o.).

(57)    A Tanács 1. rendelete (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

(58)    A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).

(59)    Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(60)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(61)    A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(62)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(63)    A 2003/659/IB tanácsi határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) és a 2009/426/IB tanácsi határozattal (HL L 138., 2009.6.4., 14. o.) módosított, a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(64)    A saját kezdeményezésű ügyek olyan ügyek, amelyeket az Eurojust proaktívan indít a kapott információk, az elvégzett elemző munka és a nyomozások között azonosított kapcsolatok alapján annak érdekében, hogy felhívja az illetékes nemzeti hatóságok figyelmét a potenciálisan igazságszolgáltatási jelentőségű helyzetekre ahelyett, hogy pusztán válaszolna a tagállamok támogatás vagy koordináció iránti megkereséseire.

(65)    A „találat/nincs találat” lekérdezési rendszerben kapott találat olyan pozitív találat, amely anélkül jelzi, hogy az Eurojust birtokában lévő információk egyeznek egy másik illetékes hatóság vagy uniós partner birtokában lévő információkkal, hogy automatikusan felfedné az alapul szolgáló adatokat, és ezért jelezheti, hogy büntetőeljárás indítását vagy koordinációt igénylő nyomozások között lehetséges kapcsolat áll fenn. A találat nyomon követése – adott esetben és az alkalmazandó jogi kerettel összhangban – az említett kapcsolat értékeléséhez és az annak alapján történő fellépéshez szükséges releváns információk későbbi továbbítása.

(66)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(67)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, EU programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(68)    A hozzájárulási megállapodásoknak az Eurojustnak nyújtott uniós költségvetési hozzájárulásba való belefoglalását ellensúlyozza azon programok keretének azonos mértékű csökkentése, amelyekből ezeket a megállapodásokat korábban finanszírozták, ezért a növelés nem befolyásolja az átfogó pénzügyi programozást.

(69)    Az ebben a sorban szereplő összegeket a tervezett pénzügyi programozáson felül igénylik.

(70)    A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslat 2025-ös árakon kerül bemutatásra.

(71)    A személyzet létszáma a felülvizsgált rendelet alkalmazásának megkezdése előtt, a 2026-ra engedélyezett álláshelyek alapján. A tervezett pénzügyi programozás szerint az Eurojust személyzeti létszáma változatlan marad.