EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.6.24.
COM(2026) 580 final
2026/0165(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SEC(2026) 580 final} - {SWD(2026) 580 final} - {SWD(2026) 581 final} - {SWD(2026) 582 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az Európai Unió (EU) biztonsági környezete mélyreható átalakuláson megy keresztül, mivel a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus egyre inkább transznacionális, technológiailag fejlett és összekapcsolt jelleget ölt. A bűnözői hálózatok rugalmas, határokon átnyúló ökoszisztémákon keresztül működnek a digitális infrastruktúrák, illegális pénzmozgások, logisztikai hálózatok és online szolgáltatások egyesítésével. A bűncselekményeket manapság már gyakran eleve transznacionális módon tervezik meg, koordinálják és terjesztik ki, így a bűnözés gyakorlatilag kivétel nélkül határokon átnyúló jelenséggé válik.
A gyors technológiai fejlődés felgyorsította ezt az átalakulást. A titkosított kommunikáció, az automatizálási eszközök és a kriptovaluták már nem pusztán a bűnözői tevékenységet elősegítő eszközök, hanem a modern bűnözői hálózatok működésének alapelemei. A digitális platformokkal és online infrastruktúrákkal együtt lehetővé teszik a bűnözők számára, hogy valós időben koordinálják működésüket, példátlan sebességgel bővítsék jogellenes tevékenységeiket, elfedjék a pénzmozgásokat, gyorsan módosítsák működési modelljeiket, és kihasználják a különböző joghatóságok gyenge pontjait. Ezzel párhuzamosan egyre inkább elmosódnak a kiberbűnözés, a pénzügyi bűnözés, valamint a súlyos és szervezett bűnözés egyéb formái közötti határok.
A jelenlegi fenyegetettségi helyzetet tovább súlyosbítja a hibrid fenyegetések – köztük a kibertámadások és a kritikus infrastruktúrák elleni támadások – térnyerése, valamint a migráció vagy a gazdasági függőségek eszközként való felhasználása ellenséges állami és nem állami szereplők részéről. E tevékenységek egyre szorosabban kapcsolódnak a súlyos és szervezett bűnözés hálózataihoz, olyan összetett és többdimenziós biztonsági kockázatokat teremtve, amelyek megnehezítik a belső és a külső biztonság egyértelmű elhatárolását.
Amint azt az Európai Tanács a 2025. június 26–27-i következtetéseiben kiemelte ( 1 ), ezek a fenyegetések komoly kihívást jelentenek a tagállamok és az európaiak biztonságára nézve. Hatásuk túlmutat a közvetlen biztonsági kockázatokon, hozzájárul a növekvő bizonytalanságérzethez, és befolyásolja a polgárok bizalmát abban, hogy a hatóságok képesek magas szintű belső biztonságot szavatolni. Ezzel párhuzamosan a súlyos és szervezett bűnözés – többek között korrupció, pénzmosás és jogszerű üzleti struktúrákkal való visszaélés útján – egyre inkább áthatja és torzítja a legális gazdaságot, gyengítve a tisztességes versenyt és aláásva a piacok és a közintézmények integritását.
A jelenlegi biztonsági környezetben az EU és tagállamai jelentősen megerősítették együttműködésüket, és kritikus képességeket fejlesztettek ki a határokon átnyúló bűnüldözési fellépés támogatására ( 2 ). Az uniós fellépés azonban még nem tud maradéktalanul lépést tartani a modern bűnözői tevékenység gyors ütemével és alkalmazkodóképességével.
Először is, az európai bűnüldözési struktúra nem alkalmazkodott kellő mértékben a nyomozások szempontjából releváns információk mennyiségének, összetettségének és áramlásának jelentős növekedéséhez. A bűncselekményekre vonatkozó információk továbbra is széttagoltak a hatóságok, joghatóságok és rendszerek között, továbbá hiányzik a megfelelő megosztásuk, összekapcsolásuk, illetve eredményes és időbeni elemzésük. Mindez fokozatosan felerősítette az uniós bűnügyi hírszerzési helyzetkép jelentős vakfoltjait, és csökkentette a határokon átnyúló bűnözői kapcsolódások feltárásának, a nyomozások európai szintű eredményes támogatásának és az újonnan felmerülő fenyegetettség felismerésének képességét.
Másodszor, az uniós operatív fellépés továbbra is széttagolt. Míg a belső határok nélküli schengeni térségben a bűnözői hálózatok joghatóságoktól nem zavartatva működnek, a bűnüldözési fellépés továbbra is főként nemzeti keretek között szerveződik. A nemzeti hatóságoknak gyakran csak részleges rálátásuk van a több tagállamban működő bűnözői hálózatokra, és tartós nehézségekbe ütköznek a határokon átnyúló nyomozások összehangolása során. Emiatt továbbra is a széttagoltság az európai biztonsági fellépés egyik legfőbb gyenge pontja, ez pedig rontja a nemzeti bűnüldözés eredményességét és hatékonyságát az olyan, eredendően transznacionális fenyegetésekkel szemben, amelyek erőteljesebb és kollektív európai megközelítést igényelnek.
Ennek keretében a bűnüldözési együttműködés uniós ügynökségeként az Europol központi szerepet játszik ( 3 ). Létrehozása óta az Europol támogató platformból a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben a tagállamokat segítő, kulcsfontosságú elemző és operatív központtá vált. Az Europol az információk összekapcsolására, az uniós szintű bűnügyi hírszerzés kialakítására és a határokon átnyúló műveletek koordinált támogatására való egyedülálló képessége révén lehetővé teszi a tagállamok számára az összetett bűnözői hálózatok feltárását, a joghatóságok közötti kapcsolódások azonosítását és a gyorsan változó biztonsági fenyegetésekre történő eredményesebb reagálást.
Ursula von der Leyen 2024–2029-es politikai iránymutatásai ( 4 ) az Europol további megerősítését tűzték ki célul. Ennek része egy új jogszabályi keret az Europol operatív szerepének megerősítésére és a határokon átnyúló hatékonyabb bűnüldözési együttműködés támogatására. E célkitűzést a ProtectEU – európai belső biztonsági stratégia ( 5 ) is megerősíti, amely új szintre emeli az egyre összetettebbé és összekapcsoltabbá váló biztonsági fenyegetésekre adott közös uniós válasz megszervezését. Ennek megvalósításához az Europol keretének olyan átfogó felülvizsgálata szükséges, amely túlmutat a célzott módosításokon, és az Europol megbízatását maradéktalanul hozzáigazítja az operatív realitásokhoz a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus minden területén.
A tagállamok és az Európai Parlament következetesen hangsúlyozták – különösen az érdekelt felekkel 2025-ben és 2026-ban folytatott széles körű konzultációk során –, hogy meg kell erősíteni az uniós szintű bűnüldözési együttműködést. Az európai rendőrségi vezetők ( 6 ) kiemelték egy erősebb és működőképesebb Europol előnyeit, amely képes az európai erők megsokszorozására. Emellett az Europol keretének értékelése és az Europolról szóló rendelet 68. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottsági jelentés egyaránt azt mutatta, hogy az Europol jelenlegi megbízatása és működési modellje már nem igazodik maradéktalanul a változó biztonsági környezet nagyságrendjéhez és összetettségéhez. Az információk rendelkezésre állásának, beépítésének és feldolgozásának korlátai, valamint az Europol operatív szerepvállalásának mértékét érintő korlátozások miatt a szervezet nem képes eredményesen támogatni a tagállamokat az egyre szorosabban összefonódó határokon átnyúló fenyegetések kezelésében.
Az értékelés arra is rámutat, hogy egyre nagyobb a strukturális egyensúlyhiány a bűnözői hálózatok mérete és technológiai fejlettsége, és az uniós bűnüldöző hatóságok rendelkezésére álló kollektív képességek között. A bűnözők egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a mesterséges intelligenciára, a nagy volumenű adathasznosításra és a kifinomult digitális infrastruktúrákra, amivel önállóan egyik tagállam sem képes eredményesen versenyezni. Ám az Europol jelenlegi megbízatása és képességei nem teszik teljes körűen lehetővé, hogy uniós szintű képességközpontként működve csökkentse a széttagoltságot, egyesítse az erőforrásokat és biztosítsa a tagállamok számára a változó fenyegetettségi környezet kezeléséhez szükséges fejlett operatív és technológiai támogatást.
Az Europol jogi keretének 2022. évi reformja ( 7 ) fontos lépést jelentett az ügynökség megbízatásának megerősítése felé, különösen azáltal, hogy lehetővé tette a nagy és összetett adatkészletek kezelését, és megerősítette az elemzési kapacitásokat. A fenyegetettségi helyzet és a tagállamok operatív igényei azonban a várakozásokhoz képest gyorsabban változtak. A nagy volumenű adatkezelés, az Europol korai operatív bevonása a határokon átnyúló összetett nyomozásokba, valamint a fejlett technológiai támogatás biztosítása ma már nem kivételes követelmények, hanem a modern bűnüldözési együttműködés lényegi jellemzői. Az Európai Parlament és a Tanács 2025-ben elfogadta az Europol keretének célzott módosítását el a konkrét operatív igények kielégítése érdekében. Nem kezelte azonban az alapvető strukturális kihívást: annak biztosítását, hogy az Europol képes legyen az egyre inkább transznacionális és technológiailag fejlett fenyegetésekre való eredményes uniós reagálás megalapozásához szükséges mértékben, agilitással és integráltsággal működni.
Ezzel párhuzamosan az EU tágabb biztonsági architektúrája is jelentősen fejlődött. Az Europol és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – köztük az Eurojust ( 8 ), az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) ( 9 ), a Frontex ( 10 ), az OLAF ( 11 ) és a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA) ( 12 ) – közötti együttműködés egyre fontosabbá vált a határokon átnyúló fenyegetésekre való hatékony és koherens reagálás biztosításában. A jelenlegi keret ugyanakkor még nem biztosít kellő operatív integrációt ahhoz, hogy támogassa ezt a fejlődő architektúrát ( 13 ), és biztosítsa a biztonsági és büntető-igazságszolgáltatási ciklus különböző szakaszai közötti zavartalan együttműködést.
Ez a kiigazítás nemcsak szükséges, hanem időszerű is. Mára megteremtődtek a feltételek az Europol keretének mélyreható továbbfejlesztéséhez. A közelmúltbeli és a folyamatban lévő uniós kezdeményezések – különösen a bűnüldöző hatóságok közötti információcsere keretének felülvizsgálata ( 14 ) – lefektették az adatok uniós szintű rendelkezésre állásának, minőségének és időszerűségének javításához szükséges alapokat. Ezzel párhuzamosan az uniós biztonsági és igazságügyi architektúra szélesebb körű fejleményei – ideértve az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti megerősített együttműködést is – jobb környezetet teremtenek az integrált és összehangolt fellépéshez.
Ez a javaslat ezért megerősített jogi keretet hoz létre az Europol számára, amely tükrözi a határokon átnyúló bűnügyi fenyegetettség alakulását és a tagállamok operatív igényeit. Célja, hogy megerősítse az Europol szerepét:
·olyan uniós információs platformként, amely képes biztosítani, hogy a tagállamok bűnüldöző hatóságai uniós szinten teljesebb és integráltabb bűnügyi hírszerzési helyzetképet kapjanak,
·olyan operatív központként, amely eredményesebben és korábbi szakaszban támogatja a tagállamokat a határokon átnyúló nyomozásokban és operatív tevékenységekben, és
·olyan technológiai és innovációs központként, amely fejlett képességekkel, szakértelemmel és operatív eszközökkel támogatja a tagállamokat.
E célkitűzések elérése érdekében a javaslat a meglévő keret erősségeire épít, azokat a működési kiválóság szintjére emelve, miközben bevezeti a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni hatékonyabb európai fellépéshez szükséges strukturális változtatásokat. Stabil és korszerű jogi keretet hoz létre, amely lehetővé teszi az Europol számára, hogy:
·reagáljon a jelenlegi és jövőbeli biztonsági kihívásokra,
·erősebben támogassa a tagállamokat a határokon átnyúló nyomozások során, és
·megerősítse az EU képességét arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának teljesen megfelelve összehangolt, hatékony és reziliens választ adjon a súlyos és szervezett bűnözésre és a terrorizmusra.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A büntető-igazságszolgáltatási kezdeményezések e csomagja egységes és egymást kiegészítő célt szolgál: az EU képességének megerősítését arra, hogy az egyre összetettebb biztonsági környezetben megelőzze, felderítse, kivizsgálja és büntetőeljárás alá vonja a határokon átnyúló súlyos bűncselekményeket. A bűnüldöző, igazságügyi és más érintett hatóságok közötti együttműködést szabályozó jogi keretek korszerűsítésén keresztül a csomag célja az uniós belső biztonsági architektúra eredményességének, egységességének és átjárhatóságának megerősítése.
E törekvés középpontjában az Europolról és az Eurojustról szóló rendelet javasolt felülvizsgálata áll. Az Europol és az Eurojust eltérő, ám egymást kiegészítő feladatokat lát el a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül: az Europol a bűnözés megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet támogatja, az Eurojust pedig elősegíti az igazságügyi együttműködést, és biztosítja az eredményes vádhatósági és büntetőeljárás indítását. A csomag célja ezért a két ügynökség közötti, valamint a bel- és igazságügy és a csalás elleni architektúra területén működő más érintett uniós szereplőkkel való együttműködés és egymást kiegészítő jelleg megerősítése annak érdekében, hogy a bűnüldözési fellépés és a büntetőeljárás indítása között zavartalan folytonosság legyen a büntető-igazságszolgáltatási lánc minden szakaszában.
Ebben az összefüggésben az európai nyomozási határozatra vonatkozó keret, valamint a bel- és igazságügyi területen az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre érvényes adatvédelmi szabályok ( 15 ) módosításai is hozzájárulnak e célkitűzéshez azáltal, hogy elősegítik a határokon átnyúló eredményes együttműködést, javítják az információcsere feltételeit, és biztosítják az operatív realitásokhoz és a technológiai fejlődéshez igazodó koherens jogi keretet. Az e csomagban javasolt intézkedések összességükben javítják az EU változó biztonsági fenyegetésekre való reagálási képességét, teljes mértékben tiszteletben tartva az alapvető jogokat, a jogállamiságot és a felelősségi kör érintett szereplők közötti megosztását.
Emellett az Europolról szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslat összhangban van az EU tágabb belső biztonsági keretével, különösen a ProtectEU-val, és közvetlenül hozzájárul annak végrehajtásához. Az Europol információs, operatív, valamint technológiai és innovációs központként betöltött szerepének megerősítésével a javaslat hozzájárul a bűnügyi hírszerzés hiányosságainak felszámolásához, elősegíti a határokon átnyúló nyomozásokat, és fokozza a fejlett technológiai képességek uniós szintű alkalmazását.
A javaslat összhangban áll a belső biztonság területén történt legújabb uniós szakpolitikai fejleményekkel is, köztük a ProtectEU szerinti terrorizmus elleni menetrenddel ( 16 ), a 2026–2029-es EMPACT-ciklus uniós bűnüldözési prioritásaival ( 17 ), az EU 2025-re szóló drogstratégiájával ( 18 ) és ahhoz kapcsolódóan a kábítószer-kereskedelem elleni cselekvési tervvel ( 19 ), valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni uniós szintű szabályokról szóló, 2026. évi bizottsági javaslattal ( 20 ). E kezdeményezések egy szélesebb körű elmozdulást tükröznek a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni operatív, hírszerzésközpontú és képességalapú uniós fellépés irányába. A javaslat emellett kiegészíti a Bizottság által 2025 júniusában előterjesztett, a bűnüldözést szolgáló jogszerű és hatékony adathozzáférésre vonatkozó ütemtervet ( 21 ), amely a digitális bizonyítékokhoz való hozzáférés fő kihívásaival foglalkozik.
A javaslat összhangban áll a nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti, valamint az e hatóságok és az Europol közötti információcsere keretével is. Bár a közelmúltbeli reformok nemzeti szinten megerősítették és összehangolták az ügyviteli rendszereket és a határokon átnyúló információcserével kapcsolatos gyakorlatokat, az Europol szolgáltatásaival és elemzési képességeivel való integráció terén még nem sikerült elérni a reformokból származó előnyök teljes potenciálját. A javaslat biztosítja, hogy az Europol az információs szolgáltatásain és eszközein keresztül rendszeresen hozzáférhessen a nemzeti szinten kicserélt és kezelt információkhoz, ezáltal lehetővé teszi a tagállamok számára az Europol szolgáltatásainak teljes körű kihasználását és elősegíti az információk integráltabb, automatizáltabb és eredményesebb felhasználását az uniós bűnüldöző közösségben.
A javaslat felhatalmazást és eszközöket biztosít az Europol számára az Europol hatáskörébe tartozó, hibrid jellegű bűncselekmények Unió-szerte történő kezelésére, kielégítve különösen a ProtectEU, a felkészültségi unióról szóló stratégia és a demokráciapajzs keretében meghatározott igényeket. Lehetővé teszi, hogy az Europol a hatáskörébe tartozó ügyek – köztük a súlyos és szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények – esetén teljes operatív, elemzési és technikai eszköztárát alkalmazza, ha e bűncselekmények hibrid jelleget mutatnak. A javaslat az Europol operatív megközelítésének modelljeként uniós operatív szakértői központokat hoz létre, horizontális prioritásként beépítve a hibrid jellegű bűncselekmények megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet. Hibrid jellegű bűncselekmények az Europol hatáskörébe tartozó bármely bűnözési forma esetében előfordulhatnak. A központok azért jönnek létre, hogy saját szakértelmi területükön horizontálisan segítsék az ilyen bűncselekmények megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, ideértve azt is, amikor azok hibrid jellegű fenyegetéshez tartoznak, járulnak hozzá vagy kapcsolódnak.
A javaslat emellett megerősíti az EPPO-val és az Eurojusttal fennálló komplementaritást a vádhatósági és bírósági szakaszban, többek között azáltal, hogy strukturális elemzési támogatást nyújt az EPPO-nak az EU pénzügyi érdekeit sértő, határokon átnyúló összetett pénzügyi bűncselekmények elemzéséhez. Támogatja továbbá a szorosabb együttműködést a Frontex-szel azon területeken, ahol a határokon átnyúló bűnözés és a határigazgatás összekapcsolódik, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (a továbbiakban: eu-LISA) ( 22 ) az információkezelési szolgáltatások és eszközök kifejlesztése, kiépítése és technikai irányítása terén, az AMLA-val a pénzügyi bűnözés tekintetében, továbbá az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (a továbbiakban: ENISA) ( 23 ) a kiberbiztonság, különösen a zsarolóvírus-incidensek terén.
A javaslat közvetlenül hozzájárul a schengeni térség működéséhez, ahol a szabad mozgás csak egyenlő mértékű integrált és eredményes európai biztonsági fellépés révén tartható fenn. Az uniós szintű bűnüldözési együttműködés megerősítésével és a széttagoltság csökkentésével a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a schengeni térség biztonsága a védelmére hivatott szabad mozgással azonos szintű integráltság mellett legyen biztosított. A javaslat ugyanakkor az Europol és a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok közötti együttműködés elmélyítését is célozza.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat összhangban áll a technológiai szuverenitásra és a biztonságos digitális infrastruktúrára vonatkozó tágabb uniós szakpolitikai célkitűzésekkel, ideértve az európai adatstratégiát ( 24 ), a Digitális évtized 2030 szakpolitikai programot ( 25 ), az uniós felhőstratégiát ( 26 ) és kiberbiztonsági ( 27 ) kezdeményezéseket, köztük a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre (CADA) vonatkozó, az uniós felhő- és MI-ökoszisztéma, beruházások és infrastruktúra megerősítését célzó új javaslatot ( 28 ). Azáltal, hogy lehetővé teszi az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai számára az adatok biztonságos, nagy léptékű kezelését és elemzését, valamint a biztonságos, megbízható és skálázható adatfeldolgozási környezetben való működést – többek között szuverén felhőalapú képességek és fejlett digitális infrastruktúrák igénybevételével –, a javaslat hozzájárul a reziliens ( 29 ) és autonóm európai technológiai kapacitások kiépítéséhez.
A javaslat támogatja továbbá az innovációs, kutatási és versenyképességi uniós szakpolitikákat, többek között a Horizont Európa ( 30 ) és az európai innovációs menetrend ( 31 ) keretében. Azáltal, hogy az Europolt az újonnan felmerülő operatív igények azonosításának és a jövőbeli bűnüldözési képességek alakításának központi szereplőjévé teszi, a javaslat támogatja a fejlett technológiák fejlesztését és elterjedését, többek között közös beszerzési megoldások révén.
A javaslat ugyanakkor teljes mértékben összhangban marad az EU adatvédelmi keretével, különösen a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi védelméről szóló (EU) 2018/1725 rendelettel, így biztosítva, hogy az Europol megerősített operatív szerepe továbbra is az alapvető jogok magas szintű védelmére épüljön.
A javaslat megerősíti az EU pénzmosás és pénzügyi bűnözés elleni keretét – ideértve a pénzmosás elleni csomagot ( 32 ) és az AMLA létrehozását –, miközben tovább erősíti az EU csalás elleni architektúráját és az Unió pénzügyi érdekeinek az (EU) 2017/1371 irányelv ( 33 ) szerinti védelmét. A javaslat megerősített képességeket biztosít az Europol számára a határokon átnyúló összetett pénzügyi nyomozások támogatásához, valamint az EPPO-val és az OLAF igazgatási és vizsgálati tevékenységével való eredményes együttműködéshez. A pénzügyi hírszerzés, az elemzési kapacitások és az operatív erőforrások Europolon belüli integrálásának lehetővé tételével a javaslat képessé teszi a szervezetet a bűncselekményekből származó pénzmozgások és vagyoni eszközök – ideértve az uniós költségvetést érintőket is – azonosítására, elemzésére és nyomon követésére, megerősítve ezzel a „kövesd a pénzt” elven alapuló szisztematikus megközelítést, és biztosítva a pénzügyi bűnözés ellen Uniós szinten összehangolt fellépést. Az Europol szerepének e megerősítése különösen fontos a csalás elleni architektúra jelenleg folyó felülvizsgálata szempontjából, mivel biztosítja, hogy a szervezet képességei igazodjanak a jövőbeli uniós szintű reformokhoz és a határokon átnyúló pénzügyi bűnözés elleni fellépés változó igényeihez.
A javaslat oly módon erősíti az EU külső biztonságát, hogy lehetővé teszi az Europol számára a bűnüldözési operatív információk nem uniós partnerországokkal történő közös kezelését, javítva ezzel a nemzetközi nyomozások gyorsaságát és minőségét, illetve az INTERPOL-hoz hasonló csatornákon keresztül biztosítva a biztonságos információcserét. A javaslat azt is lehetővé teszi az Europol számára, hogy operatív intézkedések koordinálása céljából szakértőket küldjön nem uniós országokba. Azáltal, hogy az Europol külső tevékenységeit az operatív célkitűzésekre összpontosítja, a javaslat a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítja a tagállamok illetékes hatóságai számára, miközben kiegészíti az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (a továbbiakban: CEPOL) harmadik országokban betöltött kapacitásépítési szerepét.
A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal folytatott operatív együttműködés elmélyítésével a javaslat az EU bővítési folyamatához is hozzájárul. A transznacionális bűnözés, a terrorizmus és a határokon átnyúló egyéb biztonsági fenyegetések elleni fellépés kulcsfontosságú partnereiként ezek az országok fontos szerepet játszanak a tágabb európai biztonsági architektúrában, ezért fokozatosan be kell kapcsolódniuk a releváns biztonsági együttműködési keretekbe.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 87. cikke (2) bekezdésének a) pontján és 88. cikkén alapul. A 88. cikk képezi az Europol létrehozásának és működésének, valamint feladatai, szervezete és működése meghatározásának jogalapját. Az EUMSZ 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja rendelkezik a releváns információknak a rendőrségi együttműködés céljából történő összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, elemzésére és cseréjére vonatkozó intézkedések elfogadásáról.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az e javaslat szerinti kihívások eredendően határokon átnyúló jellegűek, ezért a tagállamok önállóan nem képesek azok eredményes kezelésére. A bűnözés legsúlyosabb és szervezett formái már döntően transznacionális jellegűek, a bűnözői hálózatok pedig zavartalanul működnek a különböző joghatóságokban és a digitális környezetekben. Kihasználják a nemzeti szintű információk, az operatív fellépés és a képességek széttagoltságát. Ennek következtében a tagállamoknak csak részleges rálátásuk van a bűnözői tevékenységre, és strukturális korlátokba ütköznek a nyomozások összekapcsolása során, valamint a nemzeti joghatóságukon túlterjedő bűnözés elleni eredményes reagálás terén.
Éppen ezért van szükség eredményesebb uniós szintű fellépésre. A bűnözői tevékenység nagyságrendje, gyorsasága és határokon átnyúló jellege olyan szintű koordinációt, adatösszesítést és elemzési kapacitást igényel, amelyet a tagállamok önállóan nem képesek elérni. Az uniós szinten működő Europol képes egyesíteni a több joghatóságból származó információkat, feltárni az egyébként rejtve maradó mintázatokat és kapcsolatokat, továbbá támogatni a határokon átnyúló operatív fellépés rangsorolását és koordinálását. Ily módon fokozza a nemzeti nyomozások hatását, és biztosítja, hogy a határokon átnyúló bűnözésre adott válaszok ne széttagoltak, hanem összehangoltak és egymást kölcsönösen erősítők legyenek. Emellett lehetővé teszi az önállóan eljáró egyes tagállamok lehetőségeit meghaladó fejlett képességek kifejlesztését és kiépítését, ez pedig egyúttal méretgazdaságosságot eredményez azokon a területeken, ahol a képességek fejlesztése komoly erőforrásokat és megfelelő kritikus tömeget igényel. E kapacitások uniós szintű központosításával és tagállamok közötti rendelkezésre bocsátásával a javaslat elkerüli a párhuzamosságokat, csökkenti a költségeket és biztosítja az egységesen magas szintű hatékonyságot.
A schengeni térségben ez a közös kapacitás elengedhetetlen ahhoz, hogy a bűnüldözési együttműködés szintje arányban álljon az elért integráció szintjével.
•Arányosság
Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban ez a javaslat nem haladja meg a céljai eléréséhez szükséges mértéket.
A javaslat integráltabb keretet vezet be a bűnüldözés uniós szintű támogatására, tükrözve a határokon átnyúló bűnözés nagyságrendjét és összetettségét. Az információk eredményesebb felhasználását, a határokon átnyúló nyomozások támogatásának erősítését és a megosztott képességekhez való hozzáférés javítását célozza, anélkül hogy érintené az EU és tagállamai közötti hatáskörmegosztás alapvető egyensúlyát. Fontos továbbá, hogy a javaslat nem ruházza fel az Europolt kényszerintézkedési jogkörrel, amely továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Adott esetben az intézkedések arányosságát a kísérő hatásvizsgálatban szereplő elemzés is alátámasztja.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat rendelet formáját ölti, amely hatályon kívül helyezi az Europol létrehozásáról szóló (EU) 2016/794 rendeletet. A meglévő keret hatályon kívül helyezésére és felváltására az Europol megbízatásának és tevékenységének jelentős fejlődése, valamint a jogi megközelítés ebből fakadómegváltozása miatt van szükség. Az eredetileg rugalmas és tág keretekkel kialakított aktuális rendelet már nem elegendő az Europol bővülő felelősségi köreinek vagy műveletei növekvő összetettségének támogatásához, ideértve az adatkezelés terén betöltött kibővített szerepét is.
Az Europol szerepének fejlődéséhez korszerűsített és teljes mértékben strukturált jogi keretre van szükség, amely egyértelműen meghatározza az alapvető felelősségi köreit, megszünteti a kétértelműségeket, és biztosítja a megerősített megbízatás eredményes ellátásához szükséges jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és elszámoltathatóságot. A felülvizsgált jogi keretnek lehetővé kell tennie az Europol számára a kibővített funkciók hatékony ellátását, miközben világos, stabil és kiszámítható jogi környezetben működik, és fenntartja a változó fenyegetésekre való reagáláshoz szükséges operatív rugalmasságot.
Az (EU) 2016/794 rendelet átdolgozása önmagában nem lenne elegendő az Europol korszerűsítéséhez. Az aktuális rendelet nem nyújt megfelelő alapot a jelentős operatív, elemzési és technológiai változások beépítéséhez, a fokozatos módosítások pedig nem lennének elegendők a teljes körűen korszerűsített Europol működéséhez szükséges koherencia, jogbiztonság és intézményi architektúra biztosításához. E javaslat célja az (EU) 2016/794 rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében a jogi aktust hatályon kívül kell helyezni.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata
Az (EU) 2022/991 rendelettel módosított (EU) 2016/794 rendeletnek az e javaslatot kísérő hatásvizsgálattal párhuzamosan elvégzett értékelése megerősíti, hogy az Europol központi és egyedülálló szerepet tölt be a tagállamok számára a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez nyújtott támogatásban, különösen a határokon átnyúló nyomozások terén. A 2017–2024-es időszakra vonatkozó értékelés azt találta, hogy az Europol jelentősen megerősítette az uniós szintű információcserét és operatív koordinációt.
Az értékelés ugyanakkor kiemel néhány strukturális korlátot, amelyek akadályozzák az Europolt abban, hogy teljes mértékben kiaknázza a lehetőségeit. A tagállamok eltérő mértékű adatszolgáltatásából és az eljárási korlátokból fakadó tartós információhiány akadályozza a teljes uniós bűnügyi hírszerzési helyzetkép kialakítását. Az operatív támogatás továbbra sem egységes, és egyes esetekben nem épül be megfelelően a nemzeti nyomozásokba. Eközben a más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való együttműködést az intézményi keretek korlátai akadályozzák. Az értékelés arra is rámutat, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az Europol erőforrásaira és képességeire, különösen a skálázható technológiai megoldásokat és nagyobb elemzési kapacitást igénylő összetett, digitális és adatintenzív bűnözési formák miatt.
E megállapítások jelzik az Europol jelenlegi kerete és a változó fenyegetettségi helyzet közötti strukturális rést, és alátámasztják a javaslat szükségességét. A részletes értékelést a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti.
Emellett az (EU) 2016/794 rendelet 68. cikkének (3) bekezdése ( 34 ) szerinti bizottsági jelentés megerősíti, hogy az Europol jelentős előrelépést tett az (EU) 2022/991 rendelet végrehajtása terén. Az Europol csaknem valamennyi új adatkezelési és elemzési feladatát végrehajtotta, ideértve a nagy és összetett adatkészletek kezelését, továbbá a kutatási és innovációs projektek konkrét keretek révén történő támogatását is. Az Europol kibővített képességei megerősítették a határokon átnyúló nyomozásokat, javították a tagállamok közötti információcserét, továbbá fokozták a súlyos és szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos elemzési támogatást, miközben a meglévő garanciáknak köszönhetően nem merült fel bizonyíték az alapvető jogokat érintő kedvezőtlen hatásokra. A tagállamok továbbra is aktívan alkalmazzák az Europol új eszközeit, ami az Europol képességeire való egyre erősebb operatív támaszkodást tükrözi.
Az értékelés ugyanakkor néhány olyan strukturális és operatív korlátot is azonosít, amelyek akadályozzák az Europol új képességeinek teljes körű kihasználását. Az összetett adatvédelmi folyamatok lassítják az eszközök operatív célú terjedését, és akadályozzák azok következetes használatát a mindennapi nyomozás során. Az operatív támogatás egyenlőtlenül épül be a nemzeti nyomozásokba, az elemzési kapacitás és a technológiai méretezhetőség korlátai pedig szűkítik az Europol képességét az egyre nagyobb mennyiségű összetett adat feldolgozására és az ennek alapján történő fellépésre. A jelentés utal arra is, hogy a digitális és a határokon átnyúló bűnözés növekvő mértéke és kifinomultsága fejlettebb, rugalmasabb és skálázhatóbb operatív megoldásokat igényel ahhoz, hogy az Europol hatékonyan tudjon reagálni a tagállamokban.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Alapos és átfogó konzultációs folyamat szolgálta a tagállamok, az Europol, az uniós ügynökségek, a bűnüldöző hálózatok és a magánfelek (vállalatok és üzleti szövetségek, valamint nem kormányzati, civil társadalmi és kutatási szervezetek) észrevételeinek összegyűjtését.
A 2025 áprilisa és júniusa között tartott kezdeti megalapozó megbeszélések során magas szintű eszmecserék zajlottak a Belső Biztonsági Állandó Bizottsággal (COSI), az Europol igazgatótanácsával és a nemzeti rendőrségi vezetőkkel. E megbeszélések segítettek meghatározni – iránymutatásul az Europol keretének reformjához – az operatív prioritásokat, a határokon átnyúló együttműködés kihívásait és a politikai határokat. Ezeket 2025 júliusa és 2026 februárja között részletes bizonyítékgyűjtés követte véleményezési felhívás, nyilvános konzultáció és tagállami szakértőkkel tartott tematikus munkaértekezletek keretében.
Az érdekelt felek összességében határozottan támogatták az Europol hozzáadott értékét, különösen a határokon átnyúló információcsere, a bűnügyi elemzés és az operatív koordináció előmozdítása terén. Ugyanakkor a szervezet hatékonyságát csökkentő fontos operatív hiányosságokat tártak fel, különös tekintettel az adatkezeléssel kapcsolatos jogi és eljárási korlátokra. Az érdekelt felek hangsúlyozták továbbá az Europol operatív támogatásának megerősítése, az automatizáltabb és átjárhatóbb rendszerek fejlesztése, valamint a technológiai és elemzési képességek bővítése iránti igényt, többek között uniós szintű digitális eszközök és az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott szorosabb együttműködés révén. A magánszektorbeli érdekelt felek emellett hangsúlyozták a jogbiztonság fontosságát az adatmegosztás, különösen a kiberbűnözés területén.
A konzultációk azt is kiemelték, hogy az Europol szerepének bármilyen megerősítése csak akkor elfogadható, ha teljes mértékben összhangban marad az alapvető jogokkal, különösen az adatvédelmi követelményekkel, és ha tiszteletben tartja a tagállamok nemzetbiztonsággal és bűnüldözéssel kapcsolatos felelősségi körét. Eltérő vélemények alakultak ki az Europol hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos hatáskörének esetleges további bővítéséről; ezt több érdekelt fél is politikailag érzékeny, ám az Europol jogi kerete által elvben megfelelően lefedett kérdésnek tartotta.
Az érdekelt felektől kapott észrevételek közvetlenül hozzájárultak a javaslat kialakításához azáltal, hogy megerősítették az információhiány, az operatív széttagoltság és a technológiai képességbeli korlátok kezelésének igényét. Ez iránymutatást is adott az adatcsere megerősítését, az eljárások egyszerűsítését és az együttműködés fokozását célzó intézkedések kidolgozásához, egyúttal biztosítva a megfelelő garanciákat és tiszteletben tartva az Europol megbízatásának az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti korlátait.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
A Bizottság az értékelés és az e javaslatot kísérő hatásvizsgálat alátámasztására külső szakértői véleményeket vett igénybe. Különösen az a 2025 júliusa és 2026 júniusa között készült külső tanulmány szolgált átfogó bizonyítékalappal, amely a tagállamoktól, az uniós szervektől, hivataloktól és ügynökségektől, a bűnüldöző hálózatoktól és az érintett érdekelt felektől származó információkra épült. A Bizottság emellett a hozzájárulások széles körét vette figyelembe, ideértve az e javaslat kidolgozása során benyújtott szakpolitikai dokumentumokat is.
•Hatásvizsgálat
A javaslatot alátámasztó hatásvizsgálat az információhiánnyal, operatív széttagoltsággal és képességbeli korlátokkal kapcsolatban feltárt problémák kezelését célzó szakpolitikai lehetőségek széles körét elemezte.
A hatásvizsgálat a legjelentősebb politikai, operatív és alapjogi következményekkel járó kérdésekre összpontosított. Ezért a hatásvizsgálat nem terjedt ki azon területekre, amelyek esetében már széles körű egyetértés alakult ki, ideértve a képesség- és technológiafejlesztést is.
Két fő szakpolitikai megközelítést vizsgáltak.
Az első megközelítés a meglévő működési modell célzott javítására irányult az adatok rendelkezésre állásának növelése, az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott együttműködés fokozása, valamint az Europol eszközeinek és információs rendszereinek a nemzeti nyomozási munkafolyamatokba való jobb beillesztése révén. Ide olyan intézkedések tartoztak, mint a nemzeti ügyviteli rendszerekkel való kapcsolatok és az Europol rendszereinek a releváns nyomozások során történő szisztematikusabb lekérdezései.
A második megközelítés az Europol működési modelljének átfogóbb strukturális fejlesztését irányozta elő. Célja az elsősorban kétoldalú információtovábbításra épülő keretről az uniós szintű megosztott kommunikációs infrastruktúrák, különösen a közös uniós rendőrségi adattér kialakítása felé történő elmozdulás volt. Előirányzott továbbá egy – a nemzeti nyomozási környezetbe közvetlenül beágyazott – integráltabb operatív támogatási formát is, többek között az Europol támogató irodák tagállamokban történő létrehozása révén. Emellett a megközelítés magában foglalta az Europol adatkezelési keretének jelentős korszerűsítését és az EPPO-val folytatott együttműködés megerősítését.
Ennek alapján az előnyben részesített szakpolitikai megoldás mindkét megközelítés elemeit ötvözi. Alapját az első megközelítésnél azonosított fokozatos – különösen az adatelérhetőség erősítésére, a rendszerek korszerűsítésére és az Europol eszközeinek a nemzeti nyomozásokba való beágyazására vonatkozó – fejlesztések képezik. Ugyanakkor a strukturális korlátok kezelése érdekében – ahol ez szükséges – túlmutat a meglévő modellen azáltal, hogy lehetővé teszi a nemzeti adatokhoz való engedélyezett hozzáférést, erősíti az Europol tagállami operatív jelenlétét és elmélyíti az EPPO-val folytatott együttműködését. Ezeket az intézkedéseket úgy alakították ki, hogy kölcsönösen erősítsék egymást. Különösen az első megközelítés szerinti fokozatos fejlesztések teremtik meg a feltételeket a további intézkedések eredményes alkalmazásához.
Az előnyben részesített szakpolitikai választás várhatóan jelentősen javítja a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés hatékonyságát azáltal, hogy csökkenti az információk széttagoltságát, gyorsítja a nyomozások közötti operatív kapcsolatok azonosítását, és erősíti az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti operatív koordinációt. Emellett a fokozott elemzési támogatás, a megosztott technológiai képességek és az integráltabb operatív támogatási struktúrák révén várhatóan javítani fogja a nemzeti hatóságok kapacitását az egyre inkább digitális, határokon átnyúló és adatintenzív bűnözési formákkal kapcsolatos nyomozásra. A polgárok számára a belső biztonság javulása, valamint a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek a hatékonyabbá válása jelenti a várható előnyöket.
Az előnyben részesített szakpolitikai megoldás jelentős beruházásokat igényel mind uniós, mind tagállami szinten, különösen a megosztott technológiai infrastruktúrák, az átjárhatósági megoldások, az operatív integrációs intézkedések, valamint a fokozott elemzési és operatív képességek fejlesztése terén. A becsült egyszeri költségek a tagállamok esetében mintegy 255 millió EUR-t, az Europol esetében pedig 240 millió EUR-t tesznek ki, míg az éves ismétlődő költségek becsült összege a tagállamoknál mintegy 48 millió EUR, az Europol esetében pedig 78 millió EUR. A 2028–2034-es időszak teljes becsült költsége a tagállamok esetében mintegy 590 millió EUR-t, az Europol esetében pedig 789 millió EUR-t tesz ki. Ugyanakkor a megosztott uniós szintű infrastruktúrák és képességek használata várhatóan az eredményesség és méretgazdaságosság jelentős javulását eredményezi, ideértve a becslések szerint mintegy 42 millió EUR megtakarítást az önálló végrehajtási megközelítésekhez képest.
Az előnyben részesített szakpolitikai megoldásból eredően a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogba való beavatkozás a szükséges és arányos mértékű marad. Ezt a beavatkozás célja, vagyis az indokolja, hogy az egyre inkább digitalizált és határokon átnyúló operatív környezetben biztosított legyen a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus eredményes megelőzése és üldözése. A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi adatkezelési keret már nem tükrözi a modern bűnügyi hírszerzés operatív realitásait, és strukturális korlátokat teremt az Europol azon képességét illetően, hogy hatékonyan támogassa a tagállamokat. Ugyanakkor a javaslat jelentősen megerősíti és átalakítja az Europol adatkezelési tevékenységeire alkalmazandó garanciák keretét. Az Europol esetében különösen az adatkörnyezetek, a kezelési szabályok, a hozzáférési feltételek, a kezelési környezetek elkülönítése, a naplózási és nyomonkövethetőségi követelmények, a tárolási időtartamok, valamint a felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusok terén vezet be részletesebb jogi és technikai keretet.
2026. április 17-én a Bizottság független Szabályozói Ellenőrzési Testülete kedvező véleményt adott ki a hatásvizsgálatról. A hatásvizsgálat összefoglaló adatlapja a következő linken érhető el: A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója – Migráció és uniós belügyek .
A Szabályozói Ellenőrzési Testület a hatásvizsgálat javítását kérte a szakpolitikai háttér, a bizonyítékalap, a beavatkozási logika, a hatáselemzés és a monitoringkeret tekintetében. Válaszul felülvizsgálták a hatásvizsgálatot az Europol megbízatásának és a tágabb uniós biztonsági keret alakulásának jobb kifejtése, a bizonyítékalapnak az értékelés megállapításaira és operatív adatokra támaszkodó megerősítése, a célkitűzések és a szakpolitikai lehetőségek finomítása, a hatások és garanciák részletesebb értékelése, valamint a monitoring- és értékelési keret világosabb célkitűzések és mutatók révén történő pontosítása érdekében.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat jelentősen egyszerűsíti az Europol adatkezelési szabályait és a kapcsolódó eljárásokat, ezáltal közvetlenül orvosolva a jelenlegi keret hiányosságait. Jelenleg az Europol által fogadott adatkészletek többsége strukturálatlan, a hatályos adatkategorizálási szabályok és a kapcsolódó eltérések alkalmazása pedig rendkívül összetett és erőforrás-igényes. A javaslat e szabályokat az (EU) 2018/1725 rendelethez igazítja, megszüntetve az Europolra jellemző szükségtelen bonyolultságot, a hozzáigazítás révén pedig fenntartva az adatvédelem magas szintjét.
Ugyanez igaz az előzetes konzultációs eljárásokra is, amelyek jelenleg késleltethetik az új képességek operatív kiépítését. A javaslat egyszerűsíti ezeket az eljárásokat, megszüntetve az eljárási szűk keresztmetszeteket és felgyorsítva a végrehajtást, miközben jelentős operatív erőforrásokat szabadít fel. Ezek a változtatások együttesen csökkentik az adminisztratív munkaterhet, és ezáltal az irányításhoz szükséges emberi és pénzügyi erőforrások igényét is.
A javaslat emellett automatizált és strukturált adatmegosztási mechanizmusokat vezet be a tagállamok és az Europol között, és elősegíti az Europol eszközeinek a nemzeti munkafolyamatokba való integrálását. E megközelítés jelentősen csökkenti a tagállamok adminisztratív terheit, megszünteti a manuális adatkezelés szükségességét, felgyorsítja a bűnüldözési operatív információk cseréjét, és lehetővé teszi, hogy a tagállami hatóságok az adminisztratív eljárások helyett bűnüldözési alapfeladataikra összpontosítsanak.
A javaslat összhangban van a digitális ellenőrzéssel is, mivel átjárható rendszerek, automatizált adatcsere és a bűnözés egyre inkább digitális jellegéhez igazodó biztonságos digitális infrastruktúrák révén támogatja a bűnüldözési együttműködés digitális átalakulását.
•Alapvető jogok
Mivel a javaslat személyes adatok bűnüldözési célú kezelésével és cseréjével jár, különös figyelmet fordítottak az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elvek, jogok és szabadságok tiszteletben tartására, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra (7. cikk) és a személyes adatok védelméhez való jogra (8. cikk), valamint az uniós adatvédelmi keretnek – többek között az (EU) 2018/1725 rendeletnek – való megfelelés biztosítására.
A javaslat nem vezet be új személyesadat-kategóriákat vagy új adatkezelési célokat. Ehelyett egyszerűsíti a jogszerűen megszerzett adatok kezelésének feltételeit azáltal, hogy az Europol jogi keretében az érintettek kategorizálására vonatkozó szabályokat összhangba hozza az (EU) 2018/1725 rendelettel. Az Europol továbbra is köteles különbséget tenni az érintettek kategóriái között. Ha ilyen különbségtétel nem lehetséges, vagy ha az e kategóriákon kívüli adatkezelés az Europol feladatainak ellátásához szükséges, akkor az adatkezelés az e rendeletben megállapított feltételek és megfelelő felügyelet mellett végezhető, ideértve az Europol adatvédelmi tisztviselőjének bevonását is. A javaslat megőrzi a meglévő keret alapvető garanciáit, ideértve a célhoz kötöttségre, a szükségességre és az arányosságra vonatkozó követelményeket, valamint az európai adatvédelmi biztos által ellátott független felügyeletet.
Bár az ilyen adatkezelés sértheti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében biztosított jogokat, e beavatkozás a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésének és az ellenük folytatott küzdelemnek céljából indokolt, és az Europol feladatainak ellátásához szükséges és arányos mértékre korlátozódik. Napjaink nyomozásai során a bűnüldöző hatóságok egyre nagyobb mennyiségű, különböző forrásokból – többek között digitális eszközökről, hírközlési szolgáltatásokból és online platformokról – származó strukturálatlan adatot gyűjtenek és továbbítanak. Az ilyen adatkészletek gyakran összetett feldolgozást és elemzést igényelnek ahhoz, hogy a bennük foglalt információk rendszerezhetők, értelmezhetők, strukturálhatók és az érintettek meghatározott kategóriáihoz rendelhetők legyenek. Emellett, még ha az érintettek kategorizálhatók is, az egyes információk jelentőségének vagy a személyek, nyomozások, bűncselekmények és bűnözői hálózatok közötti kapcsolódások fennállásának feltárása további elemzést tehet szükségessé új nyomok és korábban nem rendelkezésre álló információk alapján. Az ilyen adatkészletek kezelése tehát ahhoz szükséges, hogy az Europol azonosítani tudja a releváns információkat, feltárja a korábban nem ismert összefüggéseket, és az e rendeletben előírt feltételek mellett eredményes támogatást nyújtson a tagállamoknak a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzéséhez és üldözéséhez.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat uniós és tagállami szinten egyaránt költségvetési vonzatokkal jár. Uniós szinten az Europol információs, operatív és technológiai központként betöltött szerepének megerősítése a végrehajtási időszak során becslések szerint mintegy 1,053 milliárd EUR összegű többlet emberi, technikai és pénzügyi erőforrást igényel. Ezek a beruházások a jobb adatfeldolgozási és elemzési kapacitásokhoz, operatív támogatáshoz, technológiai képességekhez és biztonságos digitális infrastruktúrákhoz kapcsolódnak. Ugyanakkor a fent említett egyszerűsítésnek és az adminisztratív összetettség csökkentésének köszönhetően a javaslat nem igényli az Europol irányítási kiadásainak növelését.
A javaslat végrehajtása a tagállamok számára is költségekkel jár, amelyek az első hét évben a becslések szerint mintegy 590 millió EUR összegű kifizetést jelentenek, különösen a nemzeti rendszerek, munkafolyamatok és azon technikai interfészek kiigazítása miatt, amelyek az Europol rendszereivel és eszközeivel folytatott integráltabb és automatizáltabb együttműködés támogatásához szükségesek.
A javaslat részletes pénzügyi vonzatait a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismerteti. A 2028-ra és az azt követő időszakra vonatkozó becsült pénzügyi és személyzeti hatások kizárólag szemléltető jellegűek, és nem érintik a következő többéves uniós költségvetésről (a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről) hozandó döntéseket. A finanszírozási források és az EU 2027 utáni pénzügyi kötelezettségvállalásának mértéke a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ. Ezt követően azokat az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. Ezért 2028-tól kezdődően valamennyi előirányzat és személyzeti allokáció csupán tájékoztató jellegű.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslat végrehajtása a decentralizált uniós ügynökségekre alkalmazandó közös megközelítéssel összhangban megerősített irányítási struktúrákat követ, és az Europol rendszeresen jelentést tesz az igazgatótanácsnak és a közös parlamenti ellenőrző csoportnak. Az igazgatótanácsot külön ügyvezető testület segíti az éves és többéves programozás előkészítésének és végrehajtásának felügyeletében, valamint – általánosabb értelemben – az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítésében.
A teljesítményt, az operatív eredményeket, valamint a jogi és adatvédelmi kötelezettségeknek való megfelelést a kialakított jelentéstételi ciklusok és eljárások alkalmazásával követik nyomon és értékelik, szükség esetén kiegészítve azokat az új intézkedésekhez igazodóan. A javaslat erősíti az Europol azon képességét is, hogy uniós szinten fokozottan strukturált, automatizált és összehasonlítható módon szolgáltasson statisztikai adatokat, ez pedig támogatja a rendelet általános teljesítményének eredményesebb nyomon követését.
A Bizottság a szokásos értékelési követelményeknek megfelelően értékeli a rendelet működését és eredményességét, és jelentést tesz annak teljesítményéről.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
I. fejezet – Általános rendelkezések, az Europol célkitűzései és feladatai
Az I. fejezet létrehozza az Europolt, meghatározza célkitűzéseit, jogállását, székhelyét és hatáskörét, valamint megállapítja azokat az alapvető feladatokat, amelyek révén az Europol támogatja a tagállamok illetékes hatóságait.
A nemi alapú erőszakot is az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák közé sorolja. Ez tükrözi az ilyen cselekmények egyre inkább határokon átnyúló és technológia által elősegített jellegét, és biztosítja az (EU) 2024/1385 irányelvvel való összhangot, ezáltal lehetővé téve az Europol számára, hogy információcsere, bűnügyi elemzés és operatív együttműködés révén eredményesebben támogassa a tagállamokat.
Az Europol feladatait tevékenységek hosszú és részletes felsorolásával meghatározó (EU) 2016/794 rendelettel ellentétben a javasolt 4. cikk az Europol hatáskörét a fő funkciók és felelősségi kör – nevezetesen az információkezelés és a bűnügyi hírszerzés, az operatív támogatás, a stratégiai és operatív elemzés, az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés, valamint a kutatási és innovációs tevékenységek – köré szervezi. Az e funkciók gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat – ideértve az alkalmazandó eljárásokat, hatásköröket, feltételeket és garanciákat – a vonatkozó érdemi fejezetek határozzák meg.
Ez a megközelítés koherensebb, rugalmasabb és egyértelműbb jogi keretet biztosít. Erősíti az átláthatóságot és elszámoltathatóságot azáltal, hogy egyértelműbb struktúrát hoz létre az Europol elvárt működéséhez és megbízatásának teljesítéséhez, ugyanakkor megőrzi az operatív rugalmasságot, amelyre az Europolnak szüksége van a változó fenyegetésekre és operatív realitásokra való eredményes reagáláshoz.
II. fejezet – Operatív együttműködés
Ez a fejezet az Europol tevékenységei számára új működési keretet hoz létre, amelynek célja, hogy az Europol egy multidiszciplináris működési modell révén támogatni tudja az egyre összetettebb, összekapcsoltabb és többdimenziós nyomozásokat. A fejezet az Europolt az operatív megvalósítás strukturáltabb és folyamatosabb formája felé tereli, ahol az operatív koordináció, a bűnügyi hírszerzés, a speciális szakértelem, az elemzési képességek és az operatív támogatás egységes működési rendbe szerveződnek, nem pedig elkülönült vagy eseti megoldások alapján.
A 7. cikk az Europol stratégiai elemzési támogató funkcióit strukturálja. A 8. cikk meghatározza a tagállamok folyamatos támogatásához szükséges operatív képességeket, ideértve az Europol kulcsszerepét az operatív kapcsolatok azonosításában, a nyomozások közötti, határokon átnyúló kapcsolatok feltárásában és a tagállamok közötti operatív koordináció támogatásában. A 9. cikk jelentősen megerősíti az Europol szerepét a „kövesd a pénzt” típusú nyomozások és a vagyonfelkutatás támogatásában, amely a határokon átnyúló nyomozások egyik alapvető operatív dimenziója. Erősebb együttműködési mechanizmusokat hoz létre a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalokkal és a pénzügyi hírszerző egységekkel, javítja az Europol releváns pénzügyi és vagyonfelkutatási információhoz való hozzáférését, és bevezeti annak lehetőségét, hogy az Europol a bűncselekményből származó vagyon eltűnésének közvetlen kockázata esetén sürgős befagyasztási intézkedéseket kérjen. Erősebb együttműködési mechanizmusokat hoz létre a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalokkal és a pénzügyi hírszerző egységekkel, javítja az Europol releváns pénzügyi és vagyonfelkutatási információhoz való hozzáférését, és bevezeti annak lehetőségét, hogy az Europol a bűncselekményből származó vagyon eltűnésének közvetlen kockázata esetén a tagállamoktól sürgős befagyasztási intézkedéseket kérjen. A 11. cikk azáltal erősíti az Europol határokon átnyúló bűnüldözési operatív információkhoz kapcsolódó nyomonkövetési tevékenységét, hogy biztosítja a nyomozás megindítására irányuló javaslatok igazságügyi koordinációs célú rendszeres továbbítását az Eurojust részére. Ez biztosítja, hogy a megfelelő igazságügyi koordinációs mechanizmusokon keresztül uniós szinten tovább lehessen vinni a nyomozati nyomon követést igénylő bűnüldözési operatív információkat.
A 2. szakasz létrehozza azt az állandó operatív hátteret, amelyen keresztül az Europol folyamatos speciális operatív támogatást szervez és nyújt a tagállamoknak.
A súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus egyre inkább összekapcsolódó és többdimenziós jellegére tekintettel a 12. cikk alapján létrejön az operatív és elemzési szolgálat, mint az Europol központi és folyamatosan működő operatív koordinációs és bűnügyi hírszerzési központja. Kialakítása szerint a szolgálat az Europol operatív irányító központjaként működik, biztosítva az információcsere, a bűnügyi elemzés, az operatív támogatáskérések és az operatív nyomon követés folyamatos koordinációját az Europol teljes működési struktúrájában. A szolgálat egyik alapvető feladata a nemzeti nyomozások közötti operatív kapcsolatok azonosítása, az eltérő operatív területekről származó információk és szakértelem összekapcsolása, a koherens operatív reagálás támogatása az Unió egészében, valamint a különböző speciális szakértelemmel rendelkező központok közötti összhang biztosítása.
A 13. cikk közös és skálázható jogi keretet hoz létre az Europol speciális szakértelemmel rendelkező központjai – mint az Europolon belüli elsődleges speciális képességbeli és szakértői struktúrák – számára, amelyek egyesítik a bűnügyi hírszerzést, az operatív koordinációt, a speciális képességeket, az elemzési és forenzikus támogatást, valamint az operatív szakértelmet a kulcsfontosságú területeken. Alapja az Európai Parlament és a Tanács által a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának létrehozásáról szóló (EU) 2025/2611 rendelettel bevezetett megközelítés.
A 14–18. cikk meghatározza az operatív szakértői központok működési keretét. E rendelkezések azon a felismerésen alapulnak, hogy a tartós uniós szintű fellépést igénylő kiemelt bűncselekmények esetében az Europol által nyújtott támogatás hatékonysága megköveteli a speciális szakértelem és képességek összpontosítását. E központok jelentik azt az elsődleges szervezeti mechanizmust, amelyen keresztül az Europol rangsorolja, fejleszti és nyújtja az említett operatív támogatást, és biztosítja a tevékenységei közötti koherenciát. Tekintettel az Europol megbízatásának teljesítésében és az operatív erőforrások elosztásában betöltött lényegi szerepükre, a központok alapvető keretét e rendelet állapítja meg. A központok szervezetére és működésére vonatkozó további részleteket az igazgatótanács által elfogadandó végrehajtási szabályok állapítják meg. Ez lehetővé teszi az operatív felépítésüknek az operatív prioritásokkal és az újonnan felmerülő fenyegetettséggel összhangban történő alakulását.
E rendelkezések azt is tükrözik, hogy a súlyos és szervezett bűnözés egyre inkább hibrid jelleget ölt. A rendelkezések tehát biztosítják, hogy amennyiben az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményhez kapcsolódó bűnözői tevékenység hibrid jellegű, az Europol operatív képességeinek teljes körével támogathassa a tagállamokat. Ezért e jelleg valamennyi központ tevékenységébe beépül, elismerve, hogy a hibrid jellegű bűnözői tevékenységek az Europol megbízatásának hatálya alá tartozó bármilyen bűncselekménynél megjelenhetnek, és nem korlátozhatók egyetlen operatív területre.
A 19. cikk biztosítja, hogy az Europol operatív struktúrája idővel tovább fejlődhessen új központok létrehozásával, amennyiben az újonnan felmerülő fenyegetettség vagy az operatív igények uniós szinten új, állandó speciális képességek kialakítását teszik szükségessé.
A 3. szakasz létrehozza azokat az alapvető operatív együttműködési eszközöket, amelyek révén az Europol támogatja az összehangolt operatív fellépést. A 20. cikk meghatározza az operatív munkacsoportok keretét, amely rugalmas operatív koordinációs mechanizmusként támogatja a kiemelt nyomozásokat és operatív intézkedéseket a nagy értékű és operatív szempontból jelentős határokon átnyúló ügyekben. A 22. cikk létrehozza az Europol tagállamok és – adott esetben – nem uniós országok számára nyújtott operatív, technikai, elemzési és forenzikus támogatást szolgáló kiküldetéseit szabályozó keretet. A 23. cikk meghatározza a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) támogatásában az Europol által betöltött szerep keretét.
E rendelkezések jogi keretbe foglalják ezen operatív együttműködési eszközöket, pontosítva az egyes struktúrák sajátos operatív célját és hozzáadott értékét, egyúttal biztosítva egymást kiegészítő jellegüket. A cél az olyan kellően tág és rugalmas operatív kategóriák biztosítása, amelyek képesek lefedni a legtöbb operatív támogatási és koordinációs igényt, elkerülve az ad hoc struktúrák folyamatos megsokszorozódását, ugyanakkor megőrizve a változó operatív realitásokra való reagáláshoz szükséges rugalmasságot.
A 21. cikk az Europol közös nyomozócsoportokban való részvételének bővítésével erősíti a bűnüldözési és bírósági együttműködés uniós szintű támogatásának folytonosságát.
A 24. cikk tagállami szakértőkből álló speciális operatív és technikai szakértői állományokat hoz létre a rendkívül speciális operatív, elemzési és műszaki szakértelem rendelkezésre állásának biztosításához.
A 4. szakasz megerősíti az Europollal való együttműködés nemzeti struktúráit szabályozó keretet, elismerve, hogy az Europol működési modelljének hatékonysága végső soron attól függ, hogy mennyire épül be a nemzeti bűnüldözési rendszerekbe. E célból a 25. cikk átalakítja és jelentősen kibővíti az Europol nemzeti egységek szerepét, megerősítve azt a funkciójukat, hogy az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok közötti fő operatív kapcsolódási pontként működjenek.
A javaslat egyik központi eleme az Europol nemzeti egységeken belül működő Europol támogató irodák létrehozása a 26. cikk alapján. Ezen irodák célja annak biztosítása, hogy az Europol operatív, elemzési, technikai és forenzikus képességei közvetlenül és folyamatosan beépüljenek a nemzeti nyomozásokba és operatív tevékenységekbe. E célból az irodákba kiküldött személyzet támogatná az operatív igények napi szintű azonosítását, elősegítené az Europol képességeinek és operatív eszközeinek mozgósítását a folyamatban lévő nyomozások során, segítené a nemzeti hatóságokat az Europol rendszereinek, elemzéseinek és speciális támogatásának operatív felhasználásában, valamint biztosítaná az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok közötti folyamatos operatív koordinációt és nyomon követést a nyomozások és operatív fellépések teljes időtartama során. Tekintettel az uniós és a nemzeti operatív környezetek közötti összekötő szerepükre, az irodák olyan Europol személyzetet alkalmaznak, amelynek tagjai korábban tagállami illetékes hatóságoknál szereztek tapasztalatot, az irodák kettős jelentéstételi rendszere pedig mind az Europollal, mind az érintett nemzeti hatóságokkal szoros operatív integrációt biztosít. E modell elősegíti a szakértelem folyamatos áramlását az Europol és a tagállamok között, lehetővé téve a nemzeti szinten szerzett operatív tapasztalatok beépítését az Europol tevékenységeibe, ugyanakkor biztosítva, hogy az Europol képességeire, eszközeire és munkamódszereire vonatkozó ismeretek később visszakerüljenek a nemzeti bűnüldözési struktúrákba.
III. fejezet – Információkezelés
A 28. és 29. cikk megerősíti a tagállamok Europolnak történő információszolgáltatását szabályozó keretet. Az (EU) 2016/794 rendelet szerinti meglévő kötelezettségekre építve és az (EU) 2023/977 irányelvnek megfelelően aktualizálja a keretet az időszerűbb, strukturáltabb és átjárhatóbb információcsere támogatása érdekében, és bevezeti a tagállamok információszolgáltatásának éves értékelését.
A 30. cikk meghatározza az Europol szerepét a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), különösen a kiegészítő információk operatív felhasználása, a figyelmeztető jelzések támogatása és a SIS-találatok operatív nyomon követése tekintetében. A 31. cikk meghatározza az Europolnak a vízuminformációs rendszerrel (VIS) és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel (ETIAS) kapcsolatos szerepét.
A 32. cikk meghatározza az Europol információkezelési tevékenységeinek céljait. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben információkat dolgozzon fel, és kimerítően meghatározza azokat a célokat, amelyek érdekében személyes adatokat kezelhet, nevezetesen: a hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggő információk közötti kapcsolatokra vagy más releváns kapcsolódásokra vonatkozó adategyeztetés; stratégiai vagy tematikus elemzés; operatív elemzés; az operatív információcsere elősegítése; kutatási és innovációs tevékenységek támogatása, és a tagállamok támogatása a körözött gyanúsítottakkal vagy elítélt személyekkel kapcsolatos nyilvános tájékoztatásban.
A rendelkezés egyúttal összhangba hozza az Europol által az érintettek kategorizálására használt rendszert az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt megközelítéssel. Ez jelentős operatív előnyökkel járó alapvető változást jelent, miközben fenntartja az uniós szervezetekre és a nemzeti szinten egyaránt alkalmazandó szükséges garanciákat. Az érintettek kategorizálásának korábbi rendszeréből eredő korlátozások fontos operatív szűk keresztmetszetet jelentenek, súlyosan korlátozva az Europol azon képességét, hogy eredményesen támogassa a tagállamokat. Ezen változtatás nélkül az Europol operatív és technológiai képességeinek átfogó korszerűsítését továbbra is strukturális akadályok gátolnák.
Ez konkrétan szakít a korábbi rendszer azon logikájával, amely szerint az Europol elvben csak a II. mellékletben meghatározott érintetti kategóriák valamelyikébe tartozó személyes adatokat kezelheti, míg az e kategóriákon kívül eső személyes adatok kezelése kivételnek minősül. Ehelyett a 32. cikk a II. melléklettel együtt a modern bűnüldözés operatív realitását tükrözi, ahol az információk nagy és strukturálatlan adatkészletekből való kinyerése a bűnüldöző hatóságok, és ezáltal a nemzeti hatóságokat támogató Europol egyik alapvető operatív feladata. Az Europol ugyanis olyan információs környezetben működik, amelyre a gyakran több forrásból és operatív helyzetből származó heterogén adatok nagy mennyisége jellemző. Ezen információk jelentős része strukturálatlan formában érkezik, ami megnehezíti, esetenként pedig lehetetlenné teszi az előre meghatározott érintetti kategóriák szerinti besorolást. A 32. cikk ezért úgy rendelkezik, hogy az Europolnak az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban „adott esetben és amennyire lehetséges” különbséget kell tennie az érintettek kategóriái között.
A 32. cikk kifejezetten lehetővé teszi az Europol számára az érintettek II. mellékletben felsorolt, előre meghatározott kategóriáin kívüli személyekre vonatkozó személyes adatok kezelését, amennyiben az ilyen adatkezelés az Europol feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos. Ez a rendőrségi nyomozások és bűnüldözési operatív tevékenységek dinamikus jellegét tükrözi, ahol bizonyos adatok operatív jelentősége vagy bűnözői tevékenységekkel való összefüggése csak fokozatosan válik felismerhetővé az operatív elemzés során vagy a nyomozások közötti kapcsolódások azonosítása révén.
Külön garanciák érvényesek azon esetekre, amikor az Europol a II. mellékletben felsorolt kategóriákon kívül eső adatokat kezel, például az Europol azon kötelezettségére, hogy az adatkezelési cél teljesülése után azonnal törölje az ilyen adatokat, tájékoztassa az adatvédelmi tisztviselőt, és az ilyen adatokat funkcionálisan elkülönítve tartsa a „kategorizált” adatoktól.
A 33. cikk megőrzi az adat feletti rendelkezési jog elvét, mint az Europol információkezelési tevékenységei révén elősegített bűnüldözési együttműködés egyik fő támogató eszközét. Biztosítja, hogy az Europolnak információt szolgáltató tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, illetve harmadik országok és nemzetközi szervezetek megőrizzék ellenőrzésüket az információ kezelésének céljai és a hozzáférésre vonatkozó korlátozások felett, ideértve az információ felhasználását, továbbítását, átadását, törlését vagy megsemmisítését is. A 34. cikk meghatározza az információ tulajdonosával való konzultációra, illetve az annak értesítésére vonatkozó kötelezettséget.
A 2. szakasz létrehozza az Europol adatkörnyezetét szabályozó jogi és technikai keretet, és az érintettek kategorizálására vonatkozóan a 35. cikkben bevezetett módosításokhoz kapcsolódó egyik központi garanciát képezi. A rendelkezések meghatározzák az Europol adatkörnyezetét annak biztosítása érdekében, hogy a különböző adatkezelési tevékenységek végzése egyértelműen szabályozott technikai és operatív keretek között, megfelelő garanciák és hozzáférési feltételek mellett történjen.
Egyértelmű és pontos szabályokat állapít meg az Europol több alapvető szolgáltatásának és eszközének működésére. Idetartozik az Europol adategyeztető szolgáltatása (36–39. cikk), amely lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai számára az adatok feltöltését, lekérdezését és elérését az Europol elemzési környezetében (40–41. cikk), amely az elemzési feladatok ellátásához szükséges adatok tárolására, elemzésére és kezelésére szolgál, valamint a közös rendőrségi adattér (42–45. cikk), ahol a tagállamok illetékes hatóságai az Europollal együttműködve közös operatív elemzést indíthatnak és végezhetnek. Emellett a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazásra (SIENA – 46. cikk), valamint a magánfelekkel folytatott kommunikáció elősegítését szolgáló információcsere-mechanizmusra (47. cikk) vonatkozó szabályokat is meghatároz. Rendelkezik továbbá az Europolnak az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszerben betöltött szerepéről (48. cikk), valamint a Bizottság azon lehetőségéről, hogy az Europol által kifejlesztendő további funkciókat, szolgáltatásokat vagy eszközöket szabályozó végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.
A 3. szakasz meghatározza az Europol szolgáltatásainak és eszközeinek működéséhez szükséges szabályokat. Ide tartoznak az adatok hatékony és skálázható tárolását, kezelését, elemzését és cseréjét az e rendelet szerinti célból támogató felhőinfrastruktúrára (50. cikk), valamint az ilyen adatokhoz uniós bűnüldözési digitális személyazonosság útján történő hozzáférésre jogosult rendőrökre vonatkozó minimumkövetelmények (51. cikk). Követelményeket tartalmaz továbbá a felügyeleti és elszámoltathatósági célokat szolgáló statisztikai információk jelentéséhez (52. cikk), és meghatározza az Europolnak az egységes üzenetformátum (UMF – 53. cikk) és a DNS-egyeztető uniós alkalmazás (54. cikk) kapcsán betöltött szerepét.
IV. fejezet – Technológiai képességek és innováció
A IV. fejezet az innováció és a képességfejlesztés életcikluskerete szerint tagolódik.
A cél a széttagolt vagy elszigetelt innovációs tevékenységek elkerülése a technológiai előrelátás, a képességtervezés, a kutatás és innováció, a fejlett képességek fejlesztése, az operatív tesztelés, a kiépítés, az operatív elterjedés és a speciális operatív támogatás közötti folytonosság megteremtése révén.
A IV. fejezet alapja az a felismerés, hogy a belső biztonság technológiai átalakulása egyre inkább olyan képességeket, infrastruktúrát, szakértelmet, számítástechnikai környezeteket, adatkezelési kapacitásokat és innovációs ökoszisztémákat igényel, amelyek léptékük, összetettségük és költségük miatt már nem fejleszthetők hatékonyan kizárólag nemzeti szinten. Az Europol egyedülálló helyzetben van e szerep betöltésének támogatására, mivel képes azonosítani a közös technológiai és operatív igényeket, továbbá átjárható, skálázható és megosztott technológiai megoldásokat fejleszteni a bűnüldöző hatóságok Unió-szerte történő támogatása érdekében. A cél ezért a technológiai széttagoltságnak, a beruházások párhuzamosságának és a tagállamok közötti eltérő képességszintek kialakulásának elkerülése azokon a területeken, ahol a közös uniós technológiai képességek egyértelmű operatív és pénzügyi előnyökkel járnak.
Az 57. cikk az operatív képességhiányok, a kialakulóban lévő technológiák és a jövőbeli képességi prioritások azonosítását szolgáló keretmechanizmus létrehozásával megteremti a stratégiai előrelátás és képességtervezés uniós szintű rétegét. A rendelkezés célja a technológiai képességfejlesztés stratégiaibb és összehangoltabb megközelítésének támogatása, többek között az átjárhatóság, a szabványosítás, a képességmegosztás és a közös beszerzés területén.
Az 58. cikk pontosítja az Europolnak az uniós finanszírozási programokkal kapcsolatos szerepét azáltal, hogy lehetővé teszi számára a Bizottság segítését az uniós kutatási és innovációs keretprogram programozásában, és az Európai Versenyképességi Alapból finanszírozott képességfejlesztési tevékenységekben való részvételt, egyúttal biztosítva az összeférhetetlenség megelőzéséhez szükséges megfelelő garanciákat.
Az 59. cikk ad jogalapot az Europolnak a korszerű megosztott technológiai képességek bűnüldözési célú fejlesztésére, hosztingolására, működtetésére és biztosítására. Ide tartoznak az MI-alapú alkalmazások, a biztonságos információkezelési környezetek, a forenzikus képességek, a felhőalapú együttműködési környezetek, valamint a jogszerűen nyert titkosított adatok kezelését és elemzését támogató képességek. Egy olyan mechanizmust is bevezet, amely lehetővé teszi több tagállam számára, hogy azon területeken kérje az Europolt közös uniós szintű képességek kifejlesztésére, ahol a megosztott technológiai megoldások operatív előnyökkel járnak.
A 60. cikk az Europol számára a kutatási és innovációs tevékenységek végzésére és az azokban való részvételre átfogó jogalapot biztosítva létrehozza a kutatás és innováció rétegét. Ide tartoznak a kísérleti projektek, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységek, az operatív kísérletek, valamint a mesterségesintelligencia-rendszerek szabályozói tesztkörnyezeteiben való részvétel.
A 61. cikk létrehozza azt a jogi és technikai keretet, amely lehetővé teszi az Europol számára a mesterségesintelligencia-rendszerek és -modellek biztonságos környezetben történő fejlesztését, tesztelését és validálását, többek között MI szabályozói tesztkörnyezetek ( 35 ) és az uniós jognak való megfelelést biztosító külön garanciák alkalmazásával.
A 62. és 63. cikk azáltal hozza létre az operatív képességek kifejlesztési és kiépítési rétegét, hogy megerősíti az Europol szerepét az innovatív technológiák és képességek operatív tesztelésének, validálásának, kiépítésének, skálázásának és operatív elterjedésének támogatásában. A cél a kutatási tevékenységek és az operatív kiépítés közötti folytonosság biztosítása a tagállamokban.
A 64. cikk létrehozza a szakértelem és az operatív támogatás rétegét annak biztosítása érdekében, hogy a fejlett technológiai képességeket speciális operatív szakértelem és képzés kísérje. A rendelkezés jelentősen megerősíti az Europol szerepét a tagállamok speciális szakértelem révén történő támogatásában, egyúttal erősítve az együttműködést az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) az összehangolt uniós szintű támogatást és speciális képzést igénylő területeken.
A 65–67. cikk a koordináció és az irányítás rétegét egy külön képességfejlesztési és innovációs szolgálat, valamint egy képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoport létrehozásával teremti meg, amely a tagállamokat, az érintett uniós szerveket és a szakértőket a belső biztonság közös uniós innovációs ökoszisztémáján belül fogja össze.
V. fejezet – Az Europol szervezete
Az V. fejezet összhangba hozza az Europol irányítási modelljét a decentralizált uniós ügynökségekre alkalmazandó közös megközelítéssel. Az igazgatótanács összetételét aktualizálja (69. cikk), feladatait pedig megerősíti (72. cikk) a hatékonyság fokozása és stratégiai döntéshozatali szerep erősítése érdekében.
A 75. cikk az igazgatótanács támogatására létrehozza az ügyvezető testületet, az uniós ügynökségek számára ajánlott kétszintű irányítási modellnek megfelelően. Ennek célja a hatékonyabb felügyelet és döntés-előkészítés biztosítása, lehetővé téve ugyanakkor, hogy az igazgatótanács a stratégiai kérdésekre összpontosítson. Tekintettel az Europol felelősségi körének jelentős bővülésére és az erőforrások ennek megfelelő növekedésére, az ügyvezető testület a költségvetési felügyelet megerősítéséhez is hozzájárul.
A 77. cikk rögzíti az ügyvezető igazgató központi szerepét az ügynökség általános működésének biztosításában, egyúttal megerősítve az Europol megbízatásának és stratégiai prioritásainak eredményes teljesítésével kapcsolatos egyértelmű számonkérhetőséget.
VI. fejezet – Kapcsolat az uniós szervezetekkel
A 79. cikk általános rendelkezéseket állapít meg az Europol uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott együttműködésére vonatkozóan, ideértve az operatív együttműködést és az információcserét is. A rendelkezés a munkamegállapodásokkal kapcsolatos keretszabályokat vezet be, amelyek előírják a Bizottság előzetes jóváhagyását az EUMSZ keretében létrehozott uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel kötött munkamegállapodások esetében.
A 80. cikk rendelkezik arról, hogy az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek kölcsönösségi alapon, automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer útján közvetett hozzáférést kapjanak az Europol birtokában lévő információkhoz. A rendelkezés koherensebb és időtállóbb keretet hoz létre az információk uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – különösen a csalás elleni szereplők – közötti adategyeztetéséhez, miközben fenntartja az alkalmazandó hozzáférési korlátozásokat, az adatok feletti rendelkezési jogra vonatkozó elveket és az adatvédelmi garanciákat. A technikai eljárást meghatározó végrehajtási jogi aktusok elfogadását is előírja annak érdekében, hogy az EU csalás elleni architektúrájának egészében is biztosítottak legyenek a koherens műszaki szabványok és az átjárhatóság. Az adatcsere célját szolgáló „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer automatizálása jelentősen csökkenti a manuális nyomon követés szükségességét, ezáltal javítva a hatékonyságot és az operatív reagálóképességet.
A 81–90. cikk tovább strukturálja és erősíti az Europol együttműködését az olyan kulcsfontosságú uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, mint az EPPO, Eurojust, OLAF, AMLA, Frontex, eu-LISA, az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, az uniós vámhatóság és az ENISA.
A 81. cikk jelentősen megerősíti az Europol és az EPPO közötti kapcsolatot, tükrözve az EU pénzügyi érdekeit érintő, határokon átnyúló összetett pénzügyi bűnözés üldözését célzó együttműködés növekvő operatív jelentőségét. A rendelkezés megerősíti az Europolnak az EPPO nyomozásainak támogatására vonatkozó kötelezettségeit, többek között külön elemzési támogatás nyújtása révén. Emellett külön „találat/nincs találat” mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az EPPO számára, hogy hozzáférjen az Europol birtokában lévő, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez kapcsolódó adatokhoz, függetlenül a tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által az Europolnak szolgáltatott információkhoz való hozzáférésre vagy azok felhasználására vonatkozó korlátozásoktól. E külön mechanizmus tükrözi az EPPO sajátos szerepét, jogállását és hatáskörét az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló uniós rendszerben, valamint a tagállamokat és az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket az (EU) 2017/1939 rendelet alapján terhelő kötelezettségeket. Ezért az Europol részére információt szolgáltatók által jelzett korlátozások alkalmazása alóli célzott eltérés kizárólag az EPPO tekintetében indokolható.
VII. fejezet – Kapcsolat a partnerekkel
A 92. cikk annak biztosításával erősíti az Europol külső szerepvállalását szabályozó keretet, hogy az Europol nem uniós országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködése összhangban marad az EU külső politikáival és stratégiai prioritásaival.
A 93. cikk egyedi keretet hoz létre a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országokkal való együttműködéshez, tükrözve a schengeni térség működésében és biztonságában betöltött különleges szerepüket. Más harmadik országoktól eltérően ezek az országok egy belső határellenőrzés nélküli terület részesei, és a schengeni térség magas szintű biztonságának fenntartásáért közös felelősséget viselnek. E szoros integráció fényében a cikk a harmadik országokkal folytatott együttműködés általános keretei között biztosítottnál magasabb fokú operatív integrációt tesz lehetővé az Europollal. E célból az említett országokkal kötött nemzetközi megállapodások rendelkezhetnek az Europol meghatározott információcsere-mechanizmusaihoz való közvetlen hozzáférésről, bizonyos irányítási struktúrákban való részvételről, összekötő tisztviselők kiküldéséről, valamint az információmegosztással és a pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos megfelelő kötelezettségekről.
A 96. cikk aktualizálja és egységes szerkezetbe foglalja az Europol magánfelekkel folytatott együttműködését szabályozó keretet. Pontosítja a feltételeket, amelyek mellett az Europol közvetlenül magánfelektől fogadhat és kezelhet személyes adatokat, valamint megerősíti az Europol szerepét a magánfelek és a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés elősegítőjeként. Ahhoz, hogy a nyomozások szempontjából releváns információk alapján eredményesen lehessen fellépni, az Europol köteles a magánfelektől kapott releváns információkat továbbítani az érintett tagállamoknak.
A cikk korlátozásokat ír elő a személyes adatoknak az Europol által magánfelek részére történő továbbítására és átadására. Az ilyen információcserére továbbra is a szükségesség és az arányosság követelményei alkalmazandók. Az Unión és a megfelelőségi határozat előnyeit élvező országokon kívül letelepedett magánfelek részére való adattovábbításra különleges feltételek érvényesek.
A cikk tovább pontosítja az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése és a pénzügyi információs egységek felelősségi köre közötti kapcsolatot, biztosítva, hogy az Europol tevékenysége ne kettőzze vagy ne zavarja az uniós jog alapján létrehozott pénzmosás elleni keretet.
Emellett a cikk – a 47. cikkel együtt értelmezve – megerősíti az Europol megbízható technikai közvetítőként betöltött szerepét azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamok és a magánfelek számára, hogy az Europol infrastruktúráját az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztonságos információcserére használják. Amennyiben az ilyen információcsere az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt érint, az Europol az operatív és elemzési feladatainak támogatása érdekében megkapja a kicserélt információk másolatát. A cikk fokozott átláthatósági és elszámoltathatósági intézkedéseket is bevezet, ideértve az igazgatótanács, az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a nemzeti parlamentek felé fennálló jelentéstételi kötelezettségeket.
VIII. fejezet – Adatvédelem
A VIII. fejezet létrehozza az Europol adatkezelési tevékenységeire irányadó fő adatvédelmi garanciákat, miközben összhangba hozza a keretet az (EU) 2018/1725 rendelettel. Meghatározza a különleges adatok kezelésére (100. cikk), az adatok tárolási időtartamára és törlésére (101. cikk), az érintettek – hozzáférési, helyesbítési és törlési – jogaira (105. és 106. cikk), valamint az adatvédelmi megfelelésért való felelősségre (107. cikk) vonatkozó keretet. Emellett tovább erősíti az intézményi garanciák struktúráját az adatvédelmi tisztviselő és az alapjogi tisztviselő szerepén (109. és 110. cikk), a kötelező alapjogi képzésen (111. cikk), valamint az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti megerősített felügyeleti és együttműködési mechanizmusokon (112. és 113. cikk) keresztül.
A 102. cikk külön keretet hoz létre az Europol kutatási és innovációs projektjei keretében végzett személyesadat-kezelés irányításához. Ide tartoznak a mesterségesintelligencia-rendszereket és -modelleket érintő tevékenységek is. A rendelkezés egyedi garanciákat ír elő az előzetes engedélyezésre, az elkülönített adatkezelési környezetekre, a korlátozott hozzáférésre, a célhoz kötöttségre, és egyes projektek esetében az adatvédelmi hatásvizsgálatokra, egyúttal pontosítva, hogy e követelmények nem alkalmazandók a meglévő eszközök vagy képességek fejlesztésére vagy kiépítésére, amennyiben az adatkezelés jellege, hatóköre és célja változatlan marad.
Az európai adatvédelmi biztossal való előzetes konzultációt illetően a 108. cikk lehetővé teszi, hogy az Europol kellően indokolt, sürgős operatív szükség esetén kivételesen az európai adatvédelmi biztossal való előzetes konzultáció nélkül kezdjen meg bizonyos adatkezelési tevékenységeket. Az ilyen esetekben továbbra is kötelező az európai adatvédelmi biztos előzetes értesítése, az adatvédelmi tisztviselő bevonása, valamint az előírt konzultáció utólagos benyújtása az európai adatvédelmi biztos részére.
IX. fejezet – Jogorvoslatok és felelősség
A IX. fejezet létrehozza a jogorvoslatokra és a felelősségre irányadó, az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti keretet kiegészítő és ahhoz igazított keretet. Meghatározza a panaszok európai adatvédelmi biztos általi kezelésének eljárását (114. cikk), valamint a felelősségre és a kártérítéshez való jogra vonatkozó általános rendelkezéseket (115. cikk).
X. fejezet – Közös parlamenti ellenőrző csoport
A X. fejezet meghatározza az Europolnak az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek által a közös parlamenti ellenőrző csoporton keresztül gyakorolt közös parlamenti ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Meghatározza az Europol tevékenysége feletti politikai felügyelet mechanizmusait, ideértve a beszámolási kötelezettségeket, az információkhoz való hozzáférést és az európai adatvédelmi biztos bevonását.
XI. fejezet – Személyzet
A XI. fejezet meghatározza az Europol személyzetére irányadó szabályokat. Előírja a személyzeti szabályzatnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeknek az Europol személyzetére való alkalmazását, és megállapítja az Europol által alkalmazott személyzet kategóriáit. A fejezet emellett egyedi rendelkezéseket állapít meg az Europolon belüli operatív szakértelem megőrzése és megújítása érdekében, többek között a tagállamok illetékes hatóságainál szerzett tapasztalattal rendelkező személyek számára fenntartott álláshelyek, valamint a kirendelt nemzeti szakértők alkalmazása révén.
XII. fejezet – Pénzügyi rendelkezések
A XII. fejezet megállapítja az Europol költségvetésének tervezésére, finanszírozására, végrehajtására és elszámoltathatóságára irányadó pénzügyi keretet. A 120. cikk meghatározza az Europol költségvetésére alkalmazandó elveket, és rögzíti annak bevételi forrásait, ideértve az uniós költségvetésből származó hozzájárulást, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok hozzájárulásait – amennyiben az adott nemzetközi megállapodások így rendelkeznek –, valamint a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásait. Rögzíti továbbá a kiadások fő kategóriáit, és lehetővé teszi a többéves költségvetési kötelezettségvállalások alkalmazását.
A 121. cikk szabályozza az Europol költségvetésének és létszámtervének elkészítését, létrehozását és elfogadását. Különösen előírja, hogy a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetet úgy kell elkészíteni, hogy az az egységes programozási dokumentum szerkezetével összhangban biztosítsa az előirányzatok altevékenységenkénti egyértelmű elkülönítését, ezáltal erősítve a költségvetési források, az operatív prioritások és a várt eredmények közötti kapcsolatot. A cikk meghatározza továbbá az ügyvezető igazgató, az igazgatótanács, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament éves költségvetési eljárással kapcsolatos felelősségi körét. A 122. cikk az ügyvezető igazgatót bízza meg a költségvetés végrehajtásával.
A 123. cikk rögzíti a számvitel, audit és mentesítés szabályait, ideértve a beszámoló elkészítését és benyújtását, a Számvevőszék szerepét, a végleges éves beszámoló igazgatótanács általi elfogadását, valamint az Európai Parlament előtti mentesítési eljárást, ezáltal biztosítva az uniós pénzügyi elszámoltathatósági keretnek való megfelelést.
A 124. cikk megállapítja az Europol pénzügyi szabályaira irányadó keretet, amelyeket össze kell hangolni a decentralizált ügynökségekre vonatkozó uniós pénzügyi keretszabályzattal, kivéve, ha az operatív követelmények a Bizottság által jóváhagyott egyedi eltéréseket indokolnak. A vissza nem térítendő támogatások odaítélésének előírása mellett – ideértve a pályázati felhívás nélküli odaítélést is, amennyiben azt a kedvezményezettek jellege és a kitűzött operatív célok indokolják – a cikk lehetővé teszi az Europol számára az operatív együttműködési tevékenységek, köztük a közös nyomozócsoportok támogatását, valamint szükség esetén a bűnüldözési együttműködéshez szükséges eszközök és infrastruktúra finanszírozásához való hozzájárulást.
XII. fejezet – Vegyes rendelkezések
A XIII. fejezet az Europolra alkalmazandó jogi, igazgatási és elszámoltathatósági keretet szabályozó egyéb rendelkezéseket tartalmazza. Szabályokat állapít meg a kiváltságokra és mentességekre, a nyelvhasználati szabályokra, az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre, a nem minősített érzékeny adatok és a minősített adatok védelmére, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások megelőzésére és kivizsgálására. A fejezet emellett rendelkezik az Europol időszakos értékeléséről, az európai ombudsman vizsgálatairól, valamint az Europol székhelyére és központjára vonatkozó szabályokról.
XIV. fejezet – Átmeneti rendelkezések
A XIV. fejezet tartalmazza az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezését követően a jogbiztonság és az Europol zavartalan működésének biztosításához szükséges átmeneti rendelkezéseket. A 133. cikk az Europolt a nemzeti, uniós és nemzetközi jog alapján keletkező valamennyi jog és kötelezettség tekintetében az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott ügynökség jogutódjává teszi. Előírja továbbá, hogy a meglévő jogi keret felváltása nem érinti az Europol által az Europol-egyezmény, a 2009/371/IB határozat vagy az (EU) 2016/794 rendelet alapján kötött együttműködési megállapodások és munkamegállapodások érvényességét. E jogi aktusok hatályvesztésükig vagy felváltásukig továbbra is hatályban maradnak és alkalmazandók.
A 134. cikk rögzíti az új rendeletre való átállás szabályait. Biztosítja a folyamatban lévő operatív tevékenységek folytonosságát, az Europol által jogszerűen birtokolt adatok további kezelését, valamint a személyes adatok továbbítására vonatkozó meglévő engedélyek érvényességét. Megőrzi továbbá az (EU) 2016/794 rendelet alapján elfogadott határozatok, végrehajtási intézkedések, szabályok és megállapodások joghatásait azok új keret szerinti felülvizsgálatáig, módosításáig, felváltásáig vagy hatályon kívül helyezéséig. Ezzel összefüggésben az igazgatótanács köteles értékelni a meglévő jogi aktusok e rendelettel való további összeegyeztethetőségét, és adott esetben megtenni az Europol belső keretének kiigazításához szükséges intézkedéseket.
XV. fejezet – Más meglévő eszközök módosításai
A XV. fejezet az e rendelet végrehajtásának támogatásához szükséges, kapcsolódó uniós jogi eszközök módosításait tartalmazza. A 135. cikk rendelkezik az Europol és az eu-LISA között a közös technikai és operatív érdekű területeken folytatott együttműködés jogi keretének megerősítését célzó kapcsolódó módosításról. A 136. cikk módosítja az (EU) 2024/982 rendeletet, hogy lehetővé tegye az Europol számára a Prüm II keret alkalmazását.
XVI. fejezet – Záró rendelkezések
A XVI. fejezet megállapítja az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat. Megállapítja a kulcsfontosságú rendszerek és képességek operatív kiépítésének fokozatos megközelítését, meghatározza a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra alkalmazandó eljárásokat, valamint rendelkezik az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről és az arra való hivatkozások folytonosságáról.
2026/0165 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 88. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (1) és (3) bekezdése értelmében az Uniónak olyan, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kell kínálnia polgárai számára, amelyben a bűncselekmények, a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések, valamint a tagállamok rendőri, igazságügyi és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti koordináció és együttműködés révén a biztonság magas szintje garantált.
(2)A belső határellenőrzések nélküli térség feltétele, hogy az Unió és a tagállamok közös felelősséget viseljenek a belső biztonság magas szintjének garantálásáért. A súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő más bűnözési formák eredményes megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez a tagállamok illetékes hatóságai közötti eredményes együttműködésre, koordinációra és információcserére van szükség.
(3)A súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő más bűnözési formák egyre inkább határokon átnyúló jelleget öltenek, és nagy fokú összetettség és alkalmazkodóképesség jellemzi őket. Az ilyen bűnözői tevékenységek nyomán gyakran derül fény olyan kapcsolódásokra, amelyek pusztán nemzeti nézőpontból nem feltétlenül tárhatók fel. A tagállamok illetékes hatóságainak az ilyen fenyegetések eredményes kezelésében való támogatásához, valamint az Unió egészére kiterjedő koherens és eredményes fellépés elősegítéséhez uniós szintű megerősített támogatás és koordináció szükséges.
(4)Az EUMSZ 88. cikke szerint az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok illetékes hatóságainak tevékenységét és kölcsönös együttműködését a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.
(5)Az Europolt eredetileg az 1995. július 26-i Europol-egyezmény hozta létre, ezt követően pedig a 2009/371/IB tanácsi határozat építette be az uniós keretbe ( 36 ). Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 37 ) tovább erősítette az Europol szerepét.
(6)Feladatának ellátása során az Europolnak a hatáskörébe tartozó területeken információcsere, operatív elemzés és operatív támogatás, valamint egyéb támogatási formák révén támogatnia kell a tagállamok illetékes hatóságait. A hatáskörébe tartozó bűncselekmények határokon átnyúló jellegére, valamint a megelőzésükben és az ellenük folytatott küzdelemben részt vevő szereplők sokféleségére tekintettel az Europolnak e rendelettel összhangban elő kell segítenie a tagállamok illetékes hatóságai közötti, valamint adott esetben e hatóságok és az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és magánfelek közötti eredményes együttműködést is.
(7)A tagállamok illetékes hatóságainak eredményes támogatásához hozzáférést kell biztosítani olyan speciális szakértelemhez, képességekhez és szolgáltatásokhoz, amelyek uniós szinten eredményesebben és hatékonyabban fejleszthetők, tarthatók fenn és bocsáthatók rendelkezésre. Az Europolnak ezért fenn kell tartania és folyamatosan fejlesztenie kell az ilyen szakértelmet, képességeket és szolgáltatásokat, és azokat a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátania, ezáltal erősítve az egyre inkább összetett, technológiailag kifinomult és határokon átnyúló bűnügyi fenyegetésekre való reagálási képességüket.
(8)Az Uniót érintő bűnügyi fenyegetések helyzete folyamatosan változik. Bizonyos bűnözési formák egyre inkább az online környezetben jelennek meg, ami új operatív kihívásokat teremt a bűnüldöző hatóságok számára. A nemi alapú erőszak egyre gyakrabban ölti a technológia által elősegített büntetendő cselekmények formáját, és határokon átnyúló jelleggel rendelkezik. Az információs és kommunikációs technológiák használata lehetővé teszi e büntetendő cselekmények több joghatóságon átívelő elkövetését, elősegítését, felerősítését vagy terjedését, így az áldozatok, elkövetők, szolgáltatók, bizonyítékok és releváns információk gyakran különböző tagállamokban vagy harmadik országokban találhatók. Az (EU) 2024/1385 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 38 ) a nőkkel szembeni erőszakot és a kapcsolati erőszakot az Unió egészére kiterjedő összehangolt fellépést igénylő önálló területként ismeri el. Az ilyen bűncselekmények ezért az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket – köztük a nemek közötti egyenlőséget, a bűncselekmények áldozatainak védelmét és az alapvető jogok védelmét – érinthetik. A nemi alapú erőszaknak az uniós jog szerinti önálló bűnügyi jelenségként való elismerése annak szükségességét tükrözi, hogy e bűncselekményeket az Unió egészében egységes módon kezeljék. A nemi alapú erőszak elleni eredményes fellépés szükségessé teheti a büntetendő cselekmények különböző formáira vonatkozó információk és szakértelem összevonását, a több joghatóságot érintő ügyek közötti kapcsolatok azonosítását, valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti megerősített együttműködést. Az Europol hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményformák felsorolásának ezért a nemi alapú erőszakot is tartalmaznia kell.
(9)Az Europolnak teljes körűen ki kell használnia az e rendeletben meghatározott feladatait, képességeit és eszközeit a hatáskörébe tartozó bűnözési formákkal kapcsolatos azon bűncselekmények kezeléséhez, amelyek hibrid jellegű fenyegetéshez tartoznak, járulnak hozzá vagy kapcsolódnak. Az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények hibrid jellege nem érintheti az Europol azon képességét, hogy hatáskörén belül információcserével, operatív elemzéssel, operatív együttműködéssel és egyéb támogatási formákkal támogassa a tagállamok illetékes hatóságait.
(10)Az Europolnak a tagállamok illetékes hatóságait támogató szerepet kell betöltenie, és saját maga nem gyakorolhat kényszert, illetve nem foganatosíthat nyomozati intézkedéseket. E rendeletnek ezért egyértelmű szabályokat kell megállapítania az Europol hatáskörére, feladataira és működésére vonatkozóan, egyúttal biztosítva az alapvető jogok – köztük a személyes adatok védelméhez való jog – tiszteletben tartását.
(11)Mivel az Europol operatív támogatási tevékenységei bővültek és sokrétűbbé váltak, biztosítani kell az Europol által nyújtott operatív támogatás különböző formái közötti koherenciát, egymást kiegészítő jelleget és operatív folytonosságot. Az Europol operatív keretének ezért lehetővé kell tennie, hogy operatív eszközei, speciális szakértelme és támogató struktúrái integrált és egymást kölcsönösen erősítő módon működjenek, ugyanakkor továbbra is kellően alkalmazkodni tudjanak a változó operatív igényekhez, a technológiai fejlődéshez és az újonnan felmerülő biztonsági fenyegetésekhez.
(12)A súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus határokon átnyúló és összekapcsolt jellege szükségessé teszi a joghatóságokon és a bűnözői tevékenységgel érintett területeken átívelő kapcsolatok, mintázatok és tendenciák azonosítását. A transznacionális bűnözői hálózatok és a terroristák kihasználhatják a széttagolt vagy hiányos bűnügyi információk miatt keletkező operatív vakfoltokat. Az uniós és nem uniós hatóságoktól és forrásokból származó adatok és bűnüldözési operatív információk egyesítésével az Europol egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy hozzájáruljon a bűnügyi fenyegetettség, az operatív fejlemények és az újonnan felmerülő biztonsági kockázatok megosztott stratégiai elemzésének kialakításához.
(13)A stratégiai elemzés eredményes intézkedésekbe való átültetése érdekében az Europol elemzési termékeinek támogatniuk kell a prioritások meghatározását, az erőforrások elosztását és az operatív fellépés uniós és nemzeti szintű tervezését, többek között a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) keretében. E termékeknek támogatniuk kell továbbá a Bizottságot és a tagállamokat a kockázatértékelések elvégzésében és a schengeni keret végrehajtásának ellenőrzésében.
(14)A közös uniós stratégiai elemzési helyzetkép kialakítása az Europol, a tagállamok, valamint az érintett uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek közös feladata kell, hogy legyen, amelyeknek a saját megbízatásukkal és az alkalmazandó uniós joggal összhangban biztosítaniuk kell az említett elemzési termékek elkészítéséhez szükséges információkat. Az Europolnak a közös elemzési módszerek és standardok kidolgozását és alkalmazását is támogatnia kell, különösen az uniós szintű fenyegetésértékelések terén, a bűnügyi elemzések uniós szintű összehasonlíthatóságának, következetességének és interoperabilitásának megerősítése érdekében.
(15)Az Europol stratégiai elemzéseinek és fenyegetésértékeléseinek – adott esetben – különös figyelmet kell fordítaniuk az Unió közvetlen szomszédságára, és különösen az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok helyzetére. E partnerek esetében az Europol által nyújtott hozzájárulás kiterjedhet a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre való képességük értékelésére is. A stratégiai elemzések és a fenyegetésértékelések készítésekor ezenfelül figyelembe kell venni az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országok hozzájárulásait is, hiszen ezek az országok uniós finanszírozású projektek támogatásával készítik el a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettségük nemzeti értékeléseit.
(16)A több forrásból származó adatok és bűnüldözési operatív információk összevonásával és elemzésével az Europol azonosíthatja azokat a kapcsolódásokat, amelyek egyetlen tagállam szemszögéből nem tárhatók fel, és nemzeti szintű nyomozati intézkedést tehetnek szükségessé. Mivel a nyomozások lefolytatása a tagállamok illetékes hatóságainak a feladata, az Europol számára a hatáskörének keretén belül biztosítani kell annak lehetőségét, hogy e hatóságokat felkérje annak indokolatlan késedelem nélküli értékelésére, hogy szükséges-e az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formákkal összefüggésben nyomozást indítani, folytatni vagy koordinálni. Az Europol számára arra az esetre is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ilyen felkéréssel forduljon az említett hatóságokhoz, ha a bűncselekmény elsősorban egyetlen tagállamot érint, de kihatással lehet az Unió belső biztonságára. Mindazonáltal az egyetlen tagállamra korlátozódó bűnözői tevékenységek szélesebb körű bűnügyi jelenségek részei lehetnek, vagy a nemzeti határokon túlnyúló kockázatokat és sebezhetőségeket okozhatnak, ezért átfogóbb uniós mérlegelést igényelhetnek.
(17)Ahhoz, hogy hatékony igazságügyi lépések kövessék az Europol arra irányuló megkereséseit, hogy vegyék fontolóra nyomozások megindítását, lefolytatását vagy koordinálását, uniós szintű igazságügyi koordinációra és együttműködésre lehet szükség. Ennek megfelelően az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: Eurojust) – amelyet az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39 hozott létre – haladéktalanul tájékoztatni kell az ilyen kérelmekről és a tagállamok illetékes hatóságai által az azok nyomán hozott valamennyi döntésről. Ez lehetővé teszi az Eurojust számára, hogy elősegítse a büntetőeljárás indítását, biztosítsa a bűnüldözési és vádhatósági fellépés közötti koherenciát uniós szinten, valamint az említett rendelettel összhangban ellássa feladatait.
(18)Az Europol tevékenységei közötti operatív koherencia elengedhetetlen a súlyos és szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és az Europol hatáskörébe tartozó más bűnözési formákra való integrált reagáláshoz. Tekintettel a bűnügyi fenyegetettség egyre inkább összekapcsolt jellegére és a bűnözés fokozódó összetettségére, az Europolnak biztosítania kell a szervezeti egységei és a speciális szakterületei között az adatok, a bűnüldözési operatív információk és az operatív támogatás összehangolt kezelését. Ezért az Europolnak állandó operatív és elemzési szolgálatot kell fenntartania annak biztosításához, hogy tevékenységei összehangoltak és koherensek legyenek, valamint hogy támogassa a tagállamokat az uniós szintű multidiszciplináris operatív reagálásban.
(19)Az Europol hatáskörébe tartozó több bűnözési forma olyan speciális szakértelmet, operatív képességeket és támogatást igényel, amelyek uniós szinten szervezhetők meg és tarthatók fenn a legeredményesebben. Az Europolnak ezért a szervezeti felépítésének részeként az Unió belső biztonsága szempontjából különös jelentőséggel bíró területeken speciális szakértelemmel rendelkező uniós központokat kell fenntartania. A központoknak az Europol szervezeti felépítésének szerves részét kell képezniük, és saját szakterületükön hozzá kell járulniuk az Europol feladatainak ellátásához. Nem rendelkezhetnek önálló jogi személyiséggel. Ezen alapvető képességek folytonosságának és stabilitásának biztosításához az ilyen központok létrehozásáról e rendeletnek kell rendelkeznie. Az igazgatótanács felel a központok szervezetének, speciális funkcióinak, összetételének és működésének az operatív igények és a változó biztonsági fenyegetések fényében történő meghatározásáért.
(20)Hibrid jellegű bűncselekmények az Europol hatáskörébe tartozó bármely bűnözési forma esetében előfordulhatnak. Saját szakterületén ezért minden központnak segítenie kell az ilyen bűncselekmények megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, ideértve azt is, amikor azok hibrid jellegű fenyegetés részét képezik, illetve ilyen fenyegetéshez járulnak hozzá vagy kapcsolódnak.
(21)Mivel az Europol operatív környezetét egyre inkább a változó bűnözői struktúrák és a több bűnözési terület összefonódása jellemzi, a tagállamok illetékes hatóságainak eredményes támogatásához szoros együttműködésre és koordinációra van szükség a központok és az Europolon belüli egyéb szervezeti egységek között. A központoknak ezért együtt kell működniük, és szükség esetén össze kell vonniuk a szakértelmüket és képességeiket a horizontális fenyegetésekre történő multidiszciplináris operatív reagálás támogatásához. Az, hogy e rendelet valamely feladatot egy meghatározott központhoz rendel, nem zárhatja ki más központok vagy szervezeti egységek részvételét e feladat ellátásában, ha azt operatív igények indokolják.
(22)A transznacionális súlyos és szervezett bűnözői hálózatok jelentette egyre súlyosabb fenyegetések kezelése érdekében az Europolnak – különösen a Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központján keresztül – operatív, elemzési, technikai és kriminalisztikai támogatást kell nyújtania a tagállamok számára a kábítószer-kereskedelem, a tűzfegyverek és robbanóanyagok kereskedelme, a környezeti és a vagyon elleni bűncselekmények elleni küzdelemhez, valamint a határokon átnyúló összetett nyomozásokhoz.
(23)Az Uniót érintő terrorfenyegetettség az elkövetők, a módszerek és az eszközök tekintetében folyamatosan változik, többek között az online környezet és a kialakulóban lévő technológiák kihasználása révén. A terrorizmus elleni eredményes fellépés megköveteli, hogy az Europol – a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központján keresztül – operatív, elemzési, technikai és kriminalisztikai támogatást nyújtson a tagállamok számára a terrorista tevékenységek – így különösen a terrorizmus finanszírozása, az online radikalizálódás és a terrorista tartalmak online terjesztése – elleni küzdelemhez vagy a fizikai támadások megelőzéséhez. Az Europolnak a válságelhárítási mechanizmusok uniós szintű koordinációját is támogatnia kell.
(24)A pénzügyi és gazdasági bűnözés aláássa az uniós gazdaság, pénzügyi rendszer és jogrend integritását, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus egyik fő elősegítő tényezője. Az összetett pénzügyi rendszerek, a kriptoeszközök és a digitális pénzügyi technológiák alkalmazása egyre nagyobb kihívások elé állítja a bűncselekményből származó vagyon felderítését, felkutatását és az azzal kapcsolatos nyomozást. Uniós szinten mindez állandó speciális szakértelmet és képességeket igényel. Az Europolnak ezért – különösen a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központján keresztül – speciális támogatást kell nyújtania a tagállamok, valamint az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – így különösen az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel ( 40 )létrehozott Európai Ügyészség (EPPO) – számára a pénzügyi nyomozások, a vagyonfelkutatás és -visszaszerzés, a kriptoeszközök és digitális pénzügyi technológiák, valamint a bűnözés céljára használt pénzügyi rendszerek és ügyletek azonosítása és elemzése terén.
(25)Ahhoz, hogy az Europol eredményesen támogathassa a nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalokat a vagyonfelkutatás és -visszaszerzés terén, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az Europol ténylegesen hozzáférjen a vagyon felkutatásához és azonosításához szükséges információkhoz. Amennyiben elemzési tevékenysége alapján az Europol megállapítja, hogy fennáll a felkutatott és azonosított vagyon eltűnésének közvetlen veszélye, az Europolnak lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy az érintett tagállam illetékes hatóságait azonnali intézkedésre kérje fel.
(26)A kiberbűnözés és a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények az Unió belső biztonságát veszélyeztető bűnügyi fenyegetések egyik központi elemét képezik. A kiberbűnözés mint szolgáltatás egyre nagyobb elérhetősége lehetővé teszi, hogy a bűnözők és a terrorista szereplők széles köre kifinomult eszközöket és szolgáltatásokat vegyen igénybe, ami növeli a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények kiterjedését és hatását. Az Europolnak ezért – különösen a Kiberbűnözés Elleni Európai Központján keresztül – támogatnia kell a tagállamokat a kiberbűnözés megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben, a kibertámadásokra való reagálásban, és a bűnözés egyre erősödő digitális dimenziójának kezelésében a hatáskörébe tartozó valamennyi bűnözési területet illetően. Az Europolnak a speciális technikai képességek fejlesztéséhez és kiépítéséhez is hozzá kell járulnia, különösen a digitális kriminalisztika, a jogszerű hozzáférés, valamint a titkosított adatok feldolgozása és elemzése terén. E képességek olyan szintű szakértelmet és erőforrásokat igényelnek, amelyek uniós szinten hatékonyabban biztosíthatók.
(27)A vélhetően bűncselekményből eredő kiberbiztonsági incidensek – különösen a zsarolóvírus-incidensek – gyakran kiberbiztonsági és bűnüldözési válaszlépéseket is igényelnek. A Kiberbűnözés Elleni Európai Központnak ezért szorosan együtt kell működnie az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 41 ) létrehozott Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) a kiberbiztonság, a kiberfenyegetések és a vélhetően bűncselekményekkel összefüggő kiberbiztonsági incidensek – különösen a zsarolóvírus-incidensek – tekintetében, többek között az ENISA zsarolóvírusok jelentésére szolgáló szolgálata útján. Az ilyen együttműködésnek támogatnia kell az eredményes koordinációt, az információk és a szakértelem cseréjét, valamint a kiberbiztonsági és a bűnüldöző közösségek közötti szinergiák kialakítását.
(28)A migránscsempészés és az emberkereskedelem olyan jelentős, határokon átnyúló bűnözői tevékenységek, amelyek veszélyeztetik az emberi életet, aláássák az Unió migrációs és határigazgatási politikáit, és jelentős hasznot termelnek a szervezett bűnözői hálózatok számára. Az Europolon belül létrehozott Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központjának uniós szinten állandó speciális szakértelmet és képességeket kell biztosítania a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem támogatásához. Az Europolnak – különösen e központon keresztül – támogatnia kell a tagállamokat a migránscsempészési útvonalak és a bűncselekmények elkövetését elősegítő hálózatok felszámolásában. Az Europolnak támogatnia kell továbbá az emberkereskedelem áldozatainak és más kiszolgáltatott személyeknek az azonosítását, biztosítva az együttműködést a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 42 említett, az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorával.
(29)A bűnözés általi fenyegetettség és az operatív igények változó jellege kivételes körülmények között speciális szakértelmet vagy uniós szintű összehangolt fellépést igénylő területekkel foglalkozó további központok létrehozását teheti szükségessé. Az ügyvezető igazgatónak folyamatosan értékelnie kell az operatív fejleményeket, a képességbeli követelményeket és az újonnan megjelenő bűnözési területeket, és adott esetben meg kell állapítania, hogy szükség van-e további központok létrehozására. További központokat csak akkor kell létrehozni, ha olyan tartós operatív igény áll fenn, amely nem kezelhető megfelelően az Europol meglévő szervezeti struktúráin keresztül. Emellett lehetővé kell tenni az ilyen további központoknak a változó operatív igényekhez igazodó átalakítását, összevonását vagy megszüntetését is. A központok létrehozására vonatkozó koherens keret biztosítása érdekében az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazást kell adni a Bizottság részére jogi aktusok elfogadására további központok létrehozása, átalakítása, összevonása vagy megszüntetése tekintetében. Különösen fontos, hogy előkészítő munkája során a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 43 ) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(30)Tevékenységük végzése során a központoknak saját hatáskörükön belül szorosan együtt kell működniük az uniós szinten létrehozott hasonló speciális struktúrákkal, köztük különösen az Eurojust büntetőügyekkel foglalkozó szakértői központjaival és a gyermekek szexuális bántalmazással szembeni védelmével foglalkozó jövőbeli uniós központtal. Az ilyen együttműködésnek hozzá kell járulnia az egymást kiegészítő jelleg biztosításához, a párhuzamos erőfeszítések elkerüléséhez, valamint a speciális szakértelem és képességek operatív értékének maximalizálásához.
(31)A magas kockázatot jelentő bűnözői hálózatokkal és a határokon átnyúló összetett bűnügyi jelenségekkel kapcsolatos nyomozás a tagállamok illetékes hatóságai közötti operatív együttműködés strukturált, ugyanakkor rugalmas formáit igényli. Az operatív munkacsoportok az Europol támogatásával keretet biztosítanak a nyomozati erőfeszítések, az operatív szakértelem és a bűnüldözési operatív információk kiemelt célokra való összpontosításához. Az Europolnak ezért részt kell vennie az operatív munkacsoportokban, lehetővé téve az operatív koordinációt, elősegítve az információk cseréjét és elemzését, valamint speciális operatív, technikai, elemzési és kriminalisztikai támogatást nyújtva. Az operatív munkacsoportokat adott esetben integrálni kell az EMPACT tevékenységeibe. Amennyiben az operatív megállapítások igazságügyi koordináció szükségességét jelzik, az Europolnak biztosítania kell a releváns információk időben történő továbbítását az Eurojust részére, hogy támogassa az Eurojustot a megbízatásának eredményes gyakorlásában az (EU) 2018/1727 rendelettel összhangban.
(32)A közös nyomozócsoportok strukturált keretet biztosítanak az összehangolt nyomozásokhoz, a megosztott operatív tervezéshez és a bizonyítékok közös nyomozási környezetben való felhasználásához. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Europol a hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében támogassa a közös nyomozócsoportokat bűnüldözési operatív információkkal, elemzési hozzájárulással és speciális operatív képességekkel, valamint – amennyiben ez erősíti a közös nyomozási fellépést – az operatív koordináció elősegítésével. Amennyiben az operatív megállapítások igazságügyi koordináció szükségességét jelzik, az Europolnak biztosítania kell a releváns információk időben történő továbbítását az Eurojust részére, hogy támogassa az Eurojustot a megbízatásának eredményes gyakorlásában az (EU) 2018/1727 rendelettel összhangban.
(33)Ahhoz, hogy eredményes operatív támogatást nyújtson a tagállamok és – adott esetben – harmadik országok illetékes hatóságainak, az Europolnak az operatív tevékenységek helyszínén kell rendelkezésre bocsátania szakértelmét, képességeit és támogatását. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Europol személyzetet küldjön ki annak érdekében, hogy közvetlenül az érintett illetékes hatóságok számára nyújtson elemzési, operatív, technikai és kriminalisztikai támogatást. Az ilyen kiküldetéseknek különösen a nagyszabású és összetett nyomozásokat, az operatív koordinációs tevékenységeket és a jelentős nemzetközi eseményeket kell támogatniuk. A kiküldetéseknek a bűnüldözési tevékenységek és az Unió külső határain végzett tevékenységek közötti koherencia biztosításához is hozzá kell járulniuk, miközben az egyes hatóságok saját hatáskörük korlátain belül járnak el. Az Europol kiküldetései során támogatni kell különösen az előszűrést végző hatóságokat az (EU) 2024/1356 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 44 ) szerinti ellenőrzések végrehajtásában, az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 45 ) létrehozott Frontexet és az ugyanezen rendelet szerinti migrációkezelési tevékenységeket, valamint a határellenőrző hatóságokat az Unió külső határain az Europol információi alapján végzett biztonsági ellenőrzésekben. Az Europol kiküldetéseinek eredményessége a tagállamok által időben nyújtott és aktív támogatástól függ. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az Europol kiküldött személyzete – amennyiben ez releváns és indokolt – biztonságosan hozzáférjen az operatív helyszínekhez, információkhoz és technikai eszközökhöz, továbbá elő kell segíteniük a nemzeti operatív csoportokkal való koordinációt és integrációt.
(34)Bizonyos helyzetekben az Europolnak nagy fokú szaktudással rendelkező szakértők kirendelésére lehet szüksége a konkrét operatív igények kielégítése érdekében. A tagállamok által kijelölt szakértőkből álló speciális operatív és technikai állományok fenntartása hozzájárul ahhoz, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon az ilyen szakértelem. Ezeknek a szakértőknek a szaktudása és tapasztalata ugyanakkor továbbra is elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok illetékes hatóságai elláthassák a feladataikat. Olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van tehát szükség, amely a nemzeti operatív kapacitások megőrzésével egyidejűleg lehetővé teszi, hogy az Europol konkrét operatív igények kielégítése érdekében igénybe vegye ezt a szakértelmet. Az ezen állományokból történő kirendelések eredményes mechanizmust biztosítanak e cél eléréséhez.
(35)Az Europol által nyújtott operatív támogatás értéke attól függ, hogy e támogatás mennyire szorosan integrálódik a tagállamok illetékes hatóságainak tevékenységeibe. Ez az integráció olyan szilárd nemzeti koordinációs struktúrákat igényel, amelyek képesek valódi kapocsként működni az Europol, illetve a tagállamok illetékes hatóságai között. Az Europol nemzeti egységek központi szerepet töltenek be az Europol és a hatóságok közötti együttműködés biztosításában, valamint az információcsere elősegítésében. Hozzá kell járulniuk továbbá az Europol által támogatandó nemzeti operatív prioritások és képességigények meghatározásához, elő kell segíteniük az Europol elemzési és stratégiai értékeléseihez való nemzeti hozzájárulást, és biztosítaniuk kell az Europol által nyújtott támogatás eredményes nemzeti szintű koordinációját. Az Europol összekötő tisztviselőinek fontos szerepet kell betölteniük a tagállamok illetékes hatóságaival folytatott közvetlen együttműködés és koordináció elősegítésében, többek között a gyors információcsere és a határokon átnyúló operatív kapcsolatok azonosítása révén.
(36)Az Europol nemzeti egységeknek szintén megerősített szerepet kell vállalniuk annak biztosításában, hogy az EMPACT teljes mértékben kiaknázhassa operatív potenciálját, kezelve azokat a koordinációs hiányosságokat, amelyek jelenleg akadályozzák az uniós szintű prioritások és a nemzeti igények hatékony összekapcsolását. E célból az Europol nemzeti egységeket olyan központi operatív platformokká kell átalakítani, amelyeken belül helyet kap a nemzeti EMPACT támogató csoport, amely az operatív részvétel elősegítéséért és a nemzeti hozzájárulásoknak az EMPACT prioritásaival való összehangolásáért felel.
(37)Ahhoz, hogy a nemzeti nyomozások során eredményesen használhassák az Europol operatív, elemzési, technikai és kriminalisztikai támogatását, e támogatást a nemzeti igényekhez és eljárásokhoz kell igazítani. Annak biztosításához, hogy az Europol általi támogatás gyorsan mozgósítható legyen, és az összhangban álljon a nemzeti szintű operatív igényekkel és eljárási követelményekkel, minden tagállamban Europol támogató irodákat kell létrehozni az Europol nemzeti egységen belül. Ezen irodáknak elő kell segíteniük a bűnüldözési operatív információk, az elemzési eszközök, a digitális és kriminalisztikai technológiák, valamint az operatív szakértelem közvetlen integrálását a folyamatban lévő nemzeti nyomozásokba. A támogató irodáknak annak biztosítását is segíteniük kell, hogy az Europol által nyújtott operatív eredményeket a tagállamok illetékes hatóságai eredményesen alkalmazhassák a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem során.
(38)Az Europol támogató irodákat az Europol személyzetének olyan tagjainak kell alkotniuk, akik strukturált szakmai pályafutásuk során előbb valamely tagállam illetékes hatóságainál szereznek tapasztalatot, majd az Europolnál teljesítenek szolgálatot, ezt követően pedig kirendelik őket a nemzeti struktúrába. E rotációs modell létfontosságú annak biztosításához, hogy az Europolnál szerzett szakértelem ténylegesen visszakerüljön a nemzeti rendszerbe, valamint hogy az Europol támogatásának az Europol olyan alkalmazottai integrálják, akik operatív ismeretekkel rendelkeznek arról a konkrét jogi, operatív és szervezeti keretről, amelyen belül az adott tagállam illetékes hatóságai működnek. Az Europol ilyen alkalmazottainak az Europol és az Europol támogató iroda helye szerinti tagállam felé kettős jelentéstétellel kell tartozniuk. Az Europol támogató irodák létrehozása nem érintheti a tagállamok illetékes hatóságainak a nemzeti jog szerinti felelősségi körét és hatásköreit. Az Europol támogató irodák alapjául szolgáló rotációs személyzeti modell eredményességének biztosításához a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak elősegítésére, hogy a személyzet tagjai az adott támogató irodánál teljesített megbízatásukat követően visszatérhessenek a nemzeti közigazgatásba. Ehhez fel kell számolni a nemzeti hatóságok és az Europol közötti mobilitás akadályozására alkalmas adminisztratív, szervezeti és karrierrel kapcsolatos akadályokat, ezáltal biztosítva az ilyen mobilitásnak a szakmai életpálya szerves részeként való elismerését.
(39)Annak érdekében, hogy az Europol betölthesse az Unió bűnügyi információs platformjaként játszott szerepét, lehetővé kell tenni számára a különböző forrásoktól kapott vagy a nyilvánosan elérhető forrásokból közvetlenül lehívott információk e rendeletben megállapított feltételek és garanciák melletti kezelését. Az Europol számára a nyilvánosan elérhető forrásokból történő eredményes információgyűjtés magában foglalja különösen az online keresőmotorok használatát, ideértve a személyes adatok bevitelét is, amely nem tekinthető a személyes adatok magánfelek részére történő továbbításának vagy átadásának e rendelet vagy az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 46 ) értelmében.
(40)A tagállamoknak biztosítaniuk kell az Europol feladatainak ellátásához szükséges információk időben történő rendelkezésre bocsátását, többek között strukturált, biztonságos és automatizált információcsere-mechanizmusok útján. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak megfelelő nemzeti adatfeltöltőket kell létrehozniuk és fenntartaniuk, amelyek lehetővé teszik a releváns információk strukturált bevitelét az Europol szolgáltatásaiba és eszközeibe, biztosítva az adatok minőségét, teljességét és időszerűségét.
(41)Az Europol operatív modellje továbbra is szilárdan az adatok feletti rendelkezési jog elvén alapul, amelynek értelmében az Europolnak információt szolgáltató tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek megőrzik az adatkezelés célja és feltételei feletti ellenőrzést. Ez az elv az Europollal folytatott információcserébe vetett kölcsönös bizalom egyik sarokköveként biztosítja, hogy az adatok felhasználása továbbra is szigorúan igazodjon az adatok szolgáltatója által meghatározott szándékhoz.
(42)Az Europol számára a feladatainak ellátásához szükséges mértékben lehetővé kell tenni a személyes adatok kezelését, feltéve, hogy az ilyen adatkezelés kizárólag az e rendeletben megállapított célokból történik. Az (EU) 2018/1725 rendelet megállapítja azokat a szabályokat, amelyek védik a természetes személyeket a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében. A személyes adatok Europol általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni, amelyet e rendelet különös szabályai egészítenek ki.
(43)Az Europol olyan információs környezetben működik, amelyet a gyakran több forrásból és operatív helyzetből származó heterogén adatok nagy mennyisége jellemez. Ezen információk jelentős része strukturálatlan formában érkezik, ami megnehezíti, esetenként pedig akár lehetetlenné teszi az előre meghatározott érintetti kategóriák szerinti besorolást. Ez mutatja a modern bűnüldözés valóságát, ahol az információk nagy és strukturálatlan adatkészletekből való kinyerése a bűnüldöző hatóságok egyik alapvető operatív feladata. Ezzel összefüggésben az érintettek kategorizálásának az Europolra alkalmazandó szabályait az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell megállapítani. Az Europolnak tehát csak adott esetben és a lehetséges mértékben kell egyértelmű különbséget tennie az érintettek II. mellékletben felsorolt különböző kategóriáira vonatkozó személyes adatok között, biztosítva az operatív eredményességet, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartva az adatvédelmi garanciákat és elveket, például az adattakarékosság és a célhoz kötöttség elvét.
(44)A személyes adatok kategorizálása dinamikus folyamat, amely az új nyomok és információk elérhetővé válásával változhat. Azok a személyes adatok, amelyek a II. melléklet valamely érintetti kategóriájába való besorolás szempontjából kezdetben nem minősülnek relevánsnak, a további adatkezelés során operatív jelentőségre tehetnek szert, vagy folyamatban lévő nyomozásokkal való kapcsolatot tárhatnak fel. Ha nem lehet egyértelműen különbséget tenni az érintettek II. mellékletben felsorolt különböző kategóriáihoz tartozó személyes adatok között, vagy ha az Europolnak az érintettek II. mellékletben felsorolt kategóriáin kívüli személyes adatokat kell kezelnie, az Europolnak tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőjét. Az ilyen személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, amint az adatkezelés célja teljesült.
(45)Az Europol feladatainak eredményes ellátása és az információk kezelése szolgáltatások és eszközök fejlesztését és alkalmazását igényli, amelyeket úgy kell létrehozni és működtetni, hogy azok biztosítsák a hatékonyságot, az eredményességet és az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági előírások betartását.
(46)Az Europol által a tagállamokkal együttműködésben már tárolt és besorolt adatokon alapuló adategyeztetéshez szükséges információkezeléshez létre kell hozni az Europol adategyeztető szolgáltatását az Europol célkitűzéseinek és feladatainak támogatása, valamint a tagállamok és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információcsere megkönnyítése érdekében. Az említett szolgáltatás eredményes és hatékony működése érdekében az illetékes tagállami hatóságok ügyviteli rendszereinek e szolgáltatással interoperábilisnek és műszakilag összekapcsoltnak kell lenniük. A technikai hatékonyság maximalizálásához és a meglévő uniós információs rendszerekkel való összhang biztosításához az Europol adategyeztető szolgáltatásának biometrikus megfeleltetési funkciói esetében, ha az műszakilag megvalósítható, az eu-LISA által kifejlesztett meglévő technológiák és komponensek – köztük a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (sBMS) alapját képező technológia – újrafelhasználása és adaptálása szükséges. Az ilyen technológia újrafelhasználása és adaptálása kizárólag műszaki, operatív és költséghatékonysági célokat szolgálhat – ideértve a méretgazdaságosságot és a párhuzamos beruházások elkerülését –, és nem érintheti a meglévő irányítási intézkedéseket, a hozzáférési jogokat, az adatok feletti rendelkezési jogot, az interoperabilitási architektúrákat, a felelősségi körök uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti megosztását, illetve az információkhoz való hozzáférésre irányadó, az uniós jog szerinti jogi feltételeket.
(47)A személyes adatoknak az Europol adategyeztető szolgáltatásában történő kezelése az adatkategóriák pontos és kimerítő listájának meghatározását igényli annak érdekében, hogy az adatkezelés az Europol feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos maradjon, és hogy az egyének jogai az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak megfelelő védelemben részesüljenek. Az ilyen adatkategóriák adatformátumait – ideértve a szolgáltatás lekérdezéséhez használt azonosítható tárgyakat vagy multimédiás adatokat is – végrehajtási jogi aktus útján kell meghatározni.
(48)A releváns adatoknak a tagállamok és az Europol általi rendszeres és időben való feltöltése az Europol adategyeztető szolgáltatásába létfontosságú a szolgáltatás eredményességének biztosításához és a súlyos és szervezett bűnözés megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet szolgáló, határokon átnyúló együttműködés támogatásához, ugyanakkor a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek és az egyének jogainak védelméhez szükséges garanciákat is biztosítja. Az újonnan feltöltött adatoknak az ügyek közötti kapcsolatok és összefüggések feltárása érdekében a már tárolt adatokkal való rendszeres egyeztetése révén a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az Europol támogassa a tagállamokat a határokon átnyúló nyomozásokban.
(49)Az Europol adategyeztető szolgáltatásának a tagállamok illetékes hatóságai általi rendszeres lekérdezése szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatást az Unió valamennyi érintett bűnüldözési szereplője eredményesen használhassa, ezáltal segítve a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, ugyanakkor biztosítva, hogy az adathozzáférés továbbra is az egyének jogainak védelmét és az adatok feletti rendelkezési jog elvének tiszteletben tartását szolgáló szigorú feltételekhez és garanciákhoz legyen kötve.
(50)Ahhoz, hogy az Europol eredményesen tudja támogatni a határokon átnyúló nyomozásokat és operatív tevékenységeket, létre kell hozni az Europol elemzési környezetét az adatok tárolását, kezelését, elemzését és megjelenítését szolgáló biztonságos technikai és operatív platformként. Az Europol elemzési környezetének az e rendelettel összhangban a tagállamoktól, harmadik országoktól, nemzetközi szervezetektől, magánfelektől vagy más forrásokból kapott adatok operatív elemzésének elősegítésével kell támogatnia az Europol feladatainak ellátását.
(51)Az egyének jogainak védelme érdekében az Europol elemzési környezetében lévő adatok – köztük az elemzési projektek részeként tárolt adatok – lekérdezését és az azokhoz való hozzáférést szigorú hozzáférési feltételekhez és adatvédelmi garanciákhoz kell kötni, ugyanakkor lehetővé téve, hogy az arra felhatalmazott szervezetek a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez való hozzájárulás céljából ténylegesen lekérdezéseket végezzenek és közvetett hozzáférést kapjanak az adatokhoz.
(52)A tagállamok által végzett közös operatív elemzés támogatásához a közös rendőrségi adattérnek ki kell használnia az Europol elemzési környezetének képességeit. Ide tartoznak – adott esetben – a fejlett elemző eszközök és modulok, például a biometrikus adatok kezelését és egymással való összevetését lehetővé tevő eszközök, valamint a nyilvánosan elérhető forrásokból származó adatok gyűjtését és elemzését támogató funkciók. Az ilyen képességeknek a közös rendőrségi adattérben való elérhetősége javítja az ügyek közötti kapcsolatok feltárását és elősegíti a koordinált operatív reagálást.
(53)A különböző tagállamok illetékes hatóságai és az Europol közötti valós idejű operatív együttműködés elősegítése érdekében a közös rendőrségi adattérnek lehetővé kell tennie közös operatív esetelemzések létrehozását. A közös operatív esetelemzés olyan biztonságos együttműködési környezetet jelent, amelyben a részt vevő hatóságok és az Europol közösen kezelhetik, elemezhetik, kiegészíthetik és megoszthatják a konkrét bűnügyi nyomozással, fenyegetéssel, bűnözői hálózattal vagy operatív céllal kapcsolatos információkat. A közös operatív esetelemzések létrehozására egyértelmű kritériumokat és eljárásokat kell megállapítani, ideértve a részt vevő hatóságok kijelölésére, valamint az ott kezelt információkhoz való hozzáférésre és az információk felhasználására irányadó feltételeket is.
(54)A közös operatív elemzés eredményességének fokozása céljából az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló információk és adatok elemzése alapján javaslatot tegyen a tagállamoknak közös operatív esetelemzés létrehozására, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok mérlegelési jogkörét a közös operatív esetelemzés megindításáról szóló döntés tekintetében.
(55)Ahhoz, hogy a közös operatív esetelemzés résztvevői eredményesen tudjanak együttműködni, adatokat elemezni, információt cserélni és közös tevékenységeket végezni, és mindeközben igénybe vehessék az Europol releváns képességeit, a közös rendőrségi adattéren belül fejlett funkciókat – köztük biztonságos kommunikációs eszközöket, például csevegést és videokonferenciát – és közös dokumentumszerkesztési és megjelenítési képességeket kell biztosítani a résztvevők közötti eredményes és hatékony elemzés és együttműködés elősegítése, valamint a biztonságos és ellenőrzött környezetben történő információ- és szakértelemcsere támogatása érdekében.
(56)A bűnözés egyre inkább transznacionális jellegére tekintettel kellően indokolt esetekben lehetővé kell tenni, hogy a közös operatív esetelemzést indító tagállam javasolja valamely harmadik ország részvételét. Az ilyen részvételt az Europollal a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő megállapodással rendelkező harmadik országokra, valamint azon esetekre kell korlátozni, amikor az Europol megítélése szerint a közös operatív esetelemzés célkitűzéseinek elérése szempontjából releváns az érintett harmadik ország részvétele. A harmadik ország részvétele nem eredményezhet általános hozzáférést az Europol szolgáltatásaihoz és eszközeihez; a részvétel kizárólag az adott közös operatív esetelemzésre és az annak keretében e rendelettel összhangban rendelkezésre bocsátott információkra terjedhet ki.
(57)Az egyedüli kapcsolattartó pontok és a tagállamok illetékes hatóságai, az Europol és más felhatalmazott szervezetek közötti zökkenőmentes információcsere elősegítése céljából az Europolnak biztonságos és megbízható eszközt – például a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA) – kell biztosítania webes felületekkel, mobilalkalmazásokkal és külön programozási interfésszel.
(58)Az online válsághelyzetek, a kiberbiztonsági fenyegetések és a digitális szolgáltatásokat kihasználó egyéb bűncselekmények megelőzése és az azokra való reagálás terén a magánfelek, a tagállamok és az Europol közötti együttműködés egyszerűsítése érdekében az Europolnak külön mechanizmust kell létrehoznia az Europol elemzési környezetén belül. E mechanizmusnak támogatnia kell különösen azt, hogy a magánfelek – például a tárhelyszolgáltatók – és a tagállamok illetékes bűnüldöző vagy igazságügyi hatóságai egyaránt eleget tudjanak tenni az (EU) 2021/784 ( 47 ) és az (EU) 2022/2065 ( 48 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós jelentési és bejelentési kötelezettségeiknek, továbbá lehetővé kell tennie a gyors koordinációt az online válsághelyzetekben. Úgy kell kialakítani, hogy megkönnyítse az értesítendő tagállam meghatározását és biztosítsa az interoperabilitást a nemzeti rendszerekkel, és egyúttal erős biztonsági és adatvédelmi garanciákat tartson fenn. Az Europolnak biztosítania kell a mechanizmus fejlesztéséhez és fenntartásához szükséges erőforrásokat.
(59)Az (EU) 2024/982 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 49 ) célkitűzéseinek támogatása érdekében az Europolnak el kell látnia az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszerrel (EPRIS) kapcsolatban ráruházott feladatokat; e rendszer központosított platformot biztosít a rendőrségi nyilvántartási adatok indexálásához és megosztásához, és lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok számára a hatékony és eredményes információhozzáférést és -cserét.
(60)Célkitűzései megvalósításának támogatása, valamint az Europol, a tagállamok illetékes hatóságai és más felhatalmazott szervezetek közötti együttműködés fokozása érdekében az Europolnak biztonságos, skálázható és szuverén Europol-felhőinfrastruktúrát kell létrehoznia, amely hosztingolja a közös rendőrségi adatteret és lehetővé teszi az adatok tárolását, kezelését, elemzését és cseréjét, biztosítja a szigorú hozzáférés-ellenőrzést, az adatkompartmentalizációt és az uniós jognak való teljes megfelelést, továbbá lehetővé teszi különböző digitális szolgáltatások és operatív adatkezelési képességek fejlesztését, működtetését és fenntartását.
(61)Ahhoz, hogy az Unió egészében a nyomozók széles köre biztonságos, hatékony és megbízható módon léphessen be a közös rendőrségi adattérbe, uniós bűnüldözési digitális személyazonosságot kell létrehozni, amely a tagállamok illetékes hatóságai, az Europol és más felhatalmazott szervezetek képviselői számára egységes és biztonságos hozzáférést kínál az Europol infrastruktúrájához és a kapcsolódó nemzeti rendszerekhez, miközben a naplózási és auditálási mechanizmusok révén elszámoltathatóságot és felügyeletet, továbbá egyedi igényeken és követelményeken alapuló differenciált hozzáférési jogosultságokat biztosít.
(62)Az Europol szolgáltatásainak és eszközeinek nyomon követése, értékelése és felügyelete érdekében az Europolnak olyan statisztikai és jelentéstételi eszközöket kell kifejlesztenie és fenntartania, amelyek képesek arra, hogy az adott szolgáltatások és eszközök használatával, teljesítményével, operatív eredményességével és interoperabilitásával kapcsolatos statisztikai információkat, mutatókat és elemző jelentéseket állítsanak elő. Ezen eszközöknek támogatniuk kell a stratégiai és operatív elemzések, a fenyegetésértékelések, a trendjelentések és a helyzetjelentések elkészítését, és hozzá kell járulniuk az Europol éves jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez, valamint a Bizottság értékelő jelentéseinek elkészítéséhez, különösen e rendelet operatív hatása tekintetében. Elő kell segíteniük az értékelési, nyomonkövetési és jelentéstételi célokra szolgáló megbízható információk rendelkezésre állását is, és adott esetben támogatniuk kell a Bizottságot az uniós jog szerinti feladatainak ellátásában, ideértve az Europol megbízatása szempontjából releváns jogszabályok nyomon követését, végrehajtását és értékelését is. Emellett elő kell segíteniük a közös parlamenti ellenőrző csoport tájékoztatását. A statisztikai és jelentéstételi eszközöknek lehetővé kell tenniük a trendek, az operatív igények és az információcsere-tevékenységek elemzését, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a statisztikai információkat az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és a titoktartásra vonatkozó uniós jognak megfelelően kezeljék. Az ilyen információkra megfelelő garanciákat és hozzáférés-ellenőrzési intézkedéseket kell alkalmazni. Annak biztosításához, hogy a Bizottság által az EUMSZ 325. cikkének (5) bekezdése alapján évente benyújtandó jelentés átfogó áttekintést nyújtson az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekről, az Europolnak hozzá kell járulnia e jelentés elkészítéséhez. E hozzájárulásnak ki kell terjednie az elért eredményekre és az Europol által e célból folytatott tevékenységekre.
(63)A tagállamok, az uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek és más érintett szervezetek közötti eredményes és interoperábilis információcsere elősegítése érdekében az Europolnak a titkársági feladatok ellátásával, valamint a műszaki és operatív egyeztetések irányításával kell támogatnia az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 50 ) létrehozott egységes üzenetformátum fejlesztését, bevezetését és operatív használatát. E célból az Europolnak szorosan együtt kell működnie a Bizottsággal az egységes üzenetformátumnak az érintett információs rendszerekben és kommunikációs csatornákon való következetes alkalmazásának támogatásához, ezáltal fokozva az interoperabilitást és az információmegosztás eredményességét.
(64)A DNS-profilok összevetése a DNS-adatok cseréjére szolgáló információs rendszerektől elkülönített speciális egyezéskereső eszközöket igényel. Az Europolnak ezért képesnek kell lennie egy közös DNS-egyeztető alkalmazás nyújtására, amely a DNS-profilok automatizált összevetését végző műszaki és kriminalisztikai komponensként szolgál. Az alkalmazásnak az Europol szolgáltatásaiban és eszközeiben vagy a tagállamok által bevezethető megosztott műszaki képességként kell működnie Támogatnia kell az információcsere-keretek, köztük az (EU) 2024/982 rendelet végrehajtását, tiszteletben tartva az adatokat rendelkezésre bocsátó hatóságok adatok feletti rendelkezési jogát, valamint az adatkezelésre és az adatcserére irányadó garanciákat. A közös uniós DNS-egyeztető eszköz megléte fontos továbbá Európa technológiai szuverenitásának megerősítéséhez a bűnüldözési és kriminalisztikai együttműködés e kritikus területén, a külső technológiáktól és szolgáltatóktól való függőség csökkentéséhez és annak biztosításához, hogy a DNS-egyeztető funkciók fejlesztésére, működtetésére és későbbi átalakítására továbbra is az uniós szabványok, illetve irányítási és biztonsági követelmények vonatkozzanak.
(65)Az Europol céljai eredményes elérésének támogatásához és annak biztosításához, hogy az Europol továbbra is eredményesen tudjon reagálni a változó operatív, műszaki és elemzési igényekre, az Europol számára lehetővé kell tenni további szolgáltatások és eszközök tervezését, fejlesztését és kezelését, egyben biztosítva, hogy ezek a rendszerek és eszközök megfeleljenek az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak és garanciáknak, és megfelelő eljárási és műszaki követelmények hatálya alá tartozzanak. A Bizottságot fel kell hatalmazni az említett eljárási és műszaki követelményeket megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadására.
(66)Az Europol információs rendszereinek és IKT-infrastruktúrájának hatékony fejlesztéséhez és kialakításához az igazgatótanács alárendelt szerveként létre kell hozni egy IKT és információkezelési irányítócsoportot, amely stratégiai iránymutatást, szakértelmet és felügyeletet biztosít az IKT és információkezelési tevékenységek területén, és támogatja az igazgatótanácsot az e kérdésekre vonatkozó megalapozott döntések meghozatalában, egyben biztosítva a tagállamok operatív igényeivel és az Unió egészére kiterjedő interoperabilitási célkitűzésekkel való összhangot.
(67)Az Europol információs rendszereinek és IKT-infrastruktúrájának fejlesztését és kialakítását támogató speciális műszaki szakértelem és tanácsadás biztosításához létre kell hozni egy IKT és információkezelési tanácsadó csoportot, amely támogatja az irányítócsoportot és az Europolt az információs rendszerek, a kommunikációs infrastruktúra és az információcsere-mechanizmusok tervezésében, fejlesztésében és működtetésében, előmozdítja a közös műszaki komponenseket, szabványokat és bevált gyakorlatokat, egyben biztosítva az Europol, az eu-LISA, a tagállamok és a Bizottság közötti szoros koordinációt és együttműködést a műszaki és a végrehajtással kapcsolatos kérdésekben.
(68)A bűnüldöző hatóságoknál jelentkező operatív és technológiai igények uniós szintű előrejelzésével és kezelésével kapcsolatos összehangoltabb megközelítés céljából az Europolnak előrelátási és közös képességfejlesztési keretet (a továbbiakban: keret) hozzon létre a rövid, közép- és hosszú távú képességbeli prioritásokról való egyetértés kialakításához. A keretnek hozzá kell járulnia az erőforrások hatékonyabb összevonásához, megosztásához és felhasználásához, elő kell mozdítania az interoperabilitást és a szabványosítást, és segítenie kell a párhuzamos beruházások elkerülését.
(69)A képességbeli prioritások kereten belülii azonosítása, a fejlett képességek innovatív megoldásainak kialakítása és operatív bűnüldözési környezetben való alkalmazása közötti folytonosság biztosításához lehetővé kell tenni az Europol számára, hogy segítse a Bizottságot az uniós kutatási és innovációs keretprogram programozásában, és részt vegyen az uniós finanszírozási programok, különösen az Európai Versenyképességi Alap keretében támogatott képességfejlesztési tevékenységekben, amennyiben ez feladatainak ellátásához szükséges. Mivel az Europol az uniós finanszírozási programok kapcsán különböző szerepeket tölthet be, a Bizottságnak és az Europolnak biztosítania kell, hogy az Europolnak az uniós finanszírozási programokból támogatott tevékenységekben való részvétele ne járjon az e programok programozásába való bevonásából eredő jogtalan előnnyel.
(70)Egyes technológiai, elemzési és kriminalisztikai képességek egyre összetettebbé válnak, és egyre jelentősebb erőforrásokat igényelnek, ezért nem lenne hatékony, ha a tagállamok azokat nemzeti szinten önállóan fejlesztenék és tartanák fenn. Feladatainak és a tagállamok illetékes hatóságainak támogatásához az Europolnak képesnek kell lennie a közös fejlett képességek fejlesztésére, működtetésére, hosztingolására és biztosítására. Mivel a bűnüldöző hatóságok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak elektronikus bizonyítékokra, és egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az általuk jogszerűen elérhető adatokhoz való hozzáférés során, az Europolnak támogatnia kell az ilyen adatok visszafejtésére szolgáló képességek fejlesztését és rendelkezésre bocsátását. Az erőforrások uniós szinten való megkettőzésének és nem kellően hatékony felhasználásának elkerüléséhez az Europolnak az új képességek kifejlesztése előtt fel kell mérnie, hogy vannak-e egyenértékű megoldások a piacon vagy a tagállamokban, illetve az uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél, és amennyiben igen, prioritásként kell kezelnie azok újrahasználatát, adaptálását vagy beszerzését. Az Europolnak figyelembe kell vennie továbbá a stratégiai függőségekből, valamint az Unión kívüli beszállítókra való támaszkodásból eredő kockázatokat. Az Europol által támogatott nyomozások és operatív tevékenységek keretében szükség esetén lehetővé kell tenni e képességeknek az operatív tevékenységben részt vevő harmadik országok számára történő rendelkezésre bocsátását, különösen akkor, ha ez hozzájárul az operatív tevékenység eredményes végrehajtásához és támogatja a részt vevő tagállamok operatív célkitűzéseit.
(71)A feladatainak ellátása szempontjából releváns fejlett képességekhez kapcsolódó innovatív megoldások kialakításának támogatása érdekében az Europol számára lehetővé kell tenni a kutatási és innovációs tevékenységek folytatását és az azokban való részvételt, ideértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket is. Az Europolnak biztosítania kell a szinergiákat, és kerülnie kell a párhuzamosságokat a más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által, illetve a releváns uniós finanszírozási programok keretében támogatott tevékenységekkel.
(72)Ahhoz, hogy az algoritmikus eszközök, valamint az MI-rendszerek és -modellek fejlesztése, tesztelése és validálása ellenőrzött és biztonságos, továbbá megfelelő garanciákat biztosító környezetben történhessen, az Europolnak külön tesztelési környezeteket kell használnia. Részt kell vennie az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 51 ) alapján létrehozott szabályozói tesztkörnyezetekben, és adott esetben az ilyen környezeteket az együttműködésen alapuló kutatási és innovációs tevékenységekben részt vevő magánfelek rendelkezésére kell bocsátania.
(73)Az innovatív megoldások bűnüldözési célú felhasználása eredményességének, alkalmasságának és hozzáadott értékének felméréséhez az Europol számára lehetővé kell tenni a korai bevezetési, operatív tesztelési és validálási tevékenységek támogatását. Kereskedelmi megoldások esetében az ilyen tevékenységeknek átlátható eljárásokon, valamint objektív műszaki és operatív kritériumokon kell alapulniuk.
(74)A tesztelt és validált innovatív megoldások operatív felhasználásra szolgáló fejlett képességekké történő átalakításának elősegítése és uniós szintű operatív hatásuk maximalizálása érdekében az Europolnak támogatnia kell azok elterjedését, bevezetését, léptékváltását és a tagállamok illetékes hatóságainak operatív tevékenységeibe és nyomozásaiba való integrálását. Az innovatív megoldások és a fejlett képességek operatív előnyének maradéktalan kihasználása csak a szükséges készségek, szakértelem és know-how rendelkezésre állása esetén biztosítható. Az Europolnak ezért az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) – amely az (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 52 jött létre és a kiválósági központokat koordinálja – szoros együttműködésben speciális képzési tevékenységek révén támogatnia kell a tagállamokat a speciális szakértelem és az operatív képességek megerősítésében.
(75)Az e rendelet alapján végzett előrelátási, képességtervezési, kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységek közötti koherencia, koordináció és folytonosság előmozdításához az Europolnak külön képességfejlesztési és innovációs szolgálatot kell fenntartania, amely az Europolon belül központi koordinációs funkció ellátásával támogatja a keret végrehajtását, valamint biztosítja az Europol központjai és más szervezeti struktúrái közötti koherenciát.
(76)Az eredményes képességfejlesztéshez egyre inkább szükség van a bűnüldöző hatóságok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, a kutatószervezetek, a tudományos körök, a technológiai szolgáltatók és az ipari és más innovációs szereplők közötti együttműködésre. Az Europolnak ezért támogatnia kell az uniós szintű – például a belső biztonság európai innovációs központja és a Bizottság biztonsági kutatási és innovációs kampusza által folytatott – képességfejlesztési és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos együttműködést és koordinációt. Az Europolnak arra is képesnek kell lennie, hogy elősegítse a közös projekteket, a tesztelési tevékenységeket és más együttműködési formákat, többek között magánfelekkel, valamint adott esetben a hatályos uniós joggal összhangban folytatott közös fejlesztési és beszerzési tevékenységek révén.
(77)Az Europolt képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoportnak kell támogatnia, amely szakértelmet biztosít a képességfejlesztési, kutatási és innovációs tevékenységek terén, támogatja a keret kidolgozását és aktualizálását, valamint elősegíti a más érintett partnerekkel, különösen a kutatószervezetekkel és a magánfelekkel folytatott kommunikációt.
(78)Feladatainak eredményes ellátásához az Europolnak olyan irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely biztosítja az eredményes stratégiai irányítást, az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és adminisztratív irányítást. Az ügynökség irányítását össze kell hangolni az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. évi együttes nyilatkozatával (együttes nyilatkozat és közös megközelítés), valamint az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel 53 .
(79)Az Europol döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése érdekében hatékony és eredményes irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból a tagállamoknak és a Bizottságnak képviseltetniük kell magukat a szükséges – többek között az egységes programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörrel rendelkező igazgatótanácsban. Az eredményes politikai felügyelet biztosítása érdekében az igazgatótanácsban egy, az Európai Parlament által kijelölt tagnak is helyet kell kapnia. Az igazgatótanács az Europol stratégiai irányításáért és felügyeletéért felelős elsődleges testület. Feladatai közé tartozik az Europol prioritásainak és célkitűzéseinek rögzítése és a megvalósításuk figyelemmel kísérése, valamint az e rendelet alapján a programozással, költségvetési ügyekkel, szervezeti felépítéssel, irányítással és elszámoltathatósággal kapcsolatban ráruházott hatáskörök gyakorlása.
(80)A hatékony és eredményes irányítás biztosítása érdekében az igazgatótanácsot a stratégiai, igazgatási és költségvetési döntések előkészítésének és nyomon követésének támogatásáért felelős ügyvezető testületnek kell segítenie. Ennek a felállásnak elő kell segítenie az eredményes döntéshozatalt, tiszteletben tartva ugyanakkor az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató saját felelősségi körét.
(81)Feladatainak ellátásához az Europolnak erős ügyvezetésre van szüksége, amely képes biztosítani a stratégiai prioritások megvalósítását, az erőforrások hatékony elosztását, valamint az operatív, igazgatási és szervezeti feladatok eredményes ellátását. Az Europol napi irányításával ezért az ügyvezető igazgatót kell megbízni, akinek e teendőit függetlenül kell végeznie. Szükség esetén az ügyvezető igazgatót egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettesnek kell segítenie.
(82)Annak biztosításához, hogy az Europol tevékenységei továbbra is összhangban legyenek a stratégiai célkitűzéseivel és az operatív prioritásaival, az Europolnak olyan koherens programozási és teljesítménymenedzsment-keret alapján kell működnie, amely összekapcsolja a többéves tervezést, az éves tevékenységeket, az erőforrások elosztását és a teljesítményértékelést. E keretnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az uniós erőforrások eredményes felhasználása és az eredményekért való elszámoltathatóság elvein kell alapulnia.
(83)Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében alapvető jelentőségű, hogy az ügynökség pártatlanul járjon el, feddhetetlen legyen, valamint szigorú szakmai előírásokat alkalmazzon. E célból az Europol igazgatási és irányítási struktúrájának részét képező tagoknak a közérdeket szem előtt tartva kell eljárniuk, továbbá megfelelő szabályoknak kell vonatkozniuk rájuk az átláthatóság, az érdekeltségi nyilatkozatok, valamint az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése tekintetében.
(84)Az Unió biztonsági architektúrájának erősítéséhez lehetővé kell tenni az Europol számára, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki az érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel. Az Europolnak az uniós intézményekkel és missziókkal is szoros kapcsolatot kell tudnia kialakítani. E kapcsolatok elősegítése és kereteinek meghatározása érdekében az Europolnak munkamegállapodásokat kell kötnie az említettekkel. Az uniós politikákkal való összhang biztosításához az EUMSZ keretében létrehozott uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel való munkamegállapodások megkötése a Bizottságnak előzetes jóváhagyásához kötött. E munkamegállapodásokat rendszeresen aktualizálni kell ahhoz, hogy továbbra is hatékonyak és operatív szempontból relevánsak legyenek, és a változó bűnügyi fenyegetettség elleni küzdelem uniós prioritásaival összhangban álljanak.
(85)E rendelettel és az alkalmazandó uniós joggal összhangban az Europol számára lehetővé kell tenni a személyes és nem személyes adatok uniós intézményektől, szervektől, misszióktól, hivataloktól és ügynökségektől való fogadását, és azok részére történő továbbítását vagy átadását.
(86)A hatékony információcsere megfelelő garanciák melletti megvalósításához az Europolnak e rendelettel összhangban biztosítania kell, hogy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek egy automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer útján kölcsönösségi alapon közvetett hozzáférést kapjanak az Europol birtokában lévő információkhoz, az információszolgáltató által az e rendelet alapján jelzett korlátozások sérelme nélkül. E hozzáférést a szigorúan az említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek – például az EPPO, az Eurojust, az OLAF, valamint az (EU) 2024/1620 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA) – hatáskörébe tartozó információkra kell korlátozni 54 .
(87)Az Europolnak strukturált együttműködést kell kialakítania az EPPO-val annak biztosításához, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében az EPPO hatékonyan ellássa a vádhatósági feladatokat, és hogy az EPPO által az Europolnak nyújtott információk erősítsék az Europol bűnüldözési operatív információit az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák tekintetében. Az EPPO nyomozásainak támogatásához az Europolnak az EPPO kérésére releváns információkat, valamint operatív és elemzési támogatást kell nyújtania az EPPO részére. E célból az Europolnak biztosítania kell a megfelelő szervezeti keretek meglétét, ideértve a külön személyzeti erőforrások hozzárendelését is, például egy külön támogató egység létrehozása révén. Ez lehetővé tenné, hogy az EPPO igénybe vegye az Europol elemzési támogatását, ezáltal biztosítva azä uniós erőforrások hatékony felhasználását az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás és e bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása során. Tekintettel az uniós jog alapján az EPPO-ra ruházott hatáskörökre, az EPPO és az Europol között az automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren alapuló információcserét nem érinthetik az Europol részére az információt szolgáltató tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által jelzett korlátozások. Az ilyen információknak – a korlátozásoktól függetlenül – az EPPO rendelkezésére bocsátása révén csökkenthetők lennének a késedelmek, és elkerülhetővé válna, hogy egy találatot követően további eljárási lépéseket kelljen tenni olyan információk megszerzése érdekében, amelyekhez az EPPO az uniós jog szerint egyébként hozzáférhetne. Mivel a nyomozásainak eredményes lefolytatásához létfontosságú, hogy az EPPO időben hozzáférjen az információkhoz, e mechanizmus maximalizálná az Europol mint központi információs platform hatékonyságnövekedését és hozzáadott értékét. Az Europolnak emellett tájékoztatnia kell az EPPO-t azon büntetendő cselekményekről, amelyek tekintetében az EPPO – a valamely tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által jelzett bármely korlátozástól függetlenül – gyakorolhatja hatáskörét. Az Europolnak mindkét esetben tájékoztatnia kell az információ szolgáltatóját.
(88)Az Europolon keresztüli bűnüldözési együttműködés és az Eurojuston keresztüli igazságügyi együttműködés közötti uniós szintű szinergiák biztosításához az Europolnak strukturált együttműködést kell kialakítania az Eurojusttal. Ha megállapítják, hogy hatékony igazságügyi lépésekre van szükség, az Europolnak az e rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban kezdeményeznie kell a releváns információk Eurojusttal való megosztására irányuló eljárást.
(89)A gazdasági bűnözés elleni uniós szintű küzdelem megerősítéséhez az Europolnak szoros kapcsolatot kell kialakítania az AMLA-val, többek között operatív, stratégiai és egyéb, nem operatív információk cseréje, valamint összekötő tisztviselők egymáshoz történő kiküldése révén. Amennyiben az (EU) 2019/1153 irányelv alapján az Europolt felkérik arra, hogy nyújtson támogatást a pénzügyi információs egységek számára a közös elemzések során, és azokat az AMLA közreműködésével végzik, az Europolnak együtt kell működnie az AMLA-val, hogy ezzel összefüggésben eredményesebben támogassa a pénzügyi információs egységeket.
(90)A súlyos és szervezett bűnözés egyre inkább kihasználja a nemzetközi kereskedelmi forgalmat, az ellátási láncokat és az áruk határokon átnyúló mozgását. Az Europol és a(z) […] rendelettel létrehozott uniós vámhatóság (EUCA) közötti együttműködés ezért értékes ismeretekkel szolgálhat a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez. Az Europolnak szoros kapcsolatot kell kialakítania az Európai Unió vámhatóságával, különösen a releváns adatok és információk kölcsönös cseréjének lehetővé tétele érdekében, a(z) […] rendeletnek megfelelően, és az abban megállapított alkalmazandó garanciák és feltételek mellett.
(91)Az Unió pénzügyi érdekeinek eredményes védelméhez való hozzájárulás céljából az Europolnak együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében részt vevő olyan egyéb, csalás elleni szereplőkkel, mint az EPPO, az Eurojust, az OLAF, az AMLA és az uniós vámhatóság, a csalás elleni tevékenységek koordinációja szempontjából releváns kérdések kezelése érdekében, például az információcsere elősegítése, összehangolt vagy közös fellépések végrehajtása, az Unió pénzügyi érdekeit sértő tevékenységekkel összefüggő új bűnözési trendekre vonatkozó információcsere, a bevált gyakorlatok – köztük az informatikai biztonsággal és fejlesztéssel kapcsolatos kérdések – megosztása, a közös jelentéstételi kritériumok kialakítása, illetve a képzési tevékenységek vagy az Unió csalás elleni architektúrájával kapcsolatos általános fejlemények koordinálása révén. Mivel az Europol fontos szerepet tölt be az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, aktívan részt kell vennie az ilyen közös együttműködési tevékenységekben.
(92)A határokon átnyúló bűnözésre – például a migránscsempészésre és az emberkereskedelemre – adott átfogó uniós operatív válasz javításához az Europol és a Frontex számára lehetővé kell tenni az egymást kiegészítő képességeik kihasználását. Szorosan együtt kell működniük különösen az (EU) 2019/1896 rendeletben meghatározott európai integrált határigazgatás és az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusának keretében, biztosítva a fellépések koherenciáját és elkerülve az operatív hiányosságokat.
(93)A hatékonyság növelése, a párhuzamos beruházások elkerülése, a méretgazdaságossági előnyök kihasználása és az interoperabilitás előmozdítása érdekében az Europolnak és az eu-LISA-nak együtt kell működnie a technikai információkezelési komponensek fejlesztése, beszerzése és használata során, ideértve adott esetben a biometrikus adatok kezeléséhez kapcsolódó megoldásokat és egyéb megosztott szolgáltatásokat, az említett ügynökségek megbízatásának és az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak a maradéktalan betartása mellett.
(94)Az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem egyre inkább megköveteli az Unió határin túlmutató együttműködést. Az Europolnak – amennyiben feladatainak ellátásához szükséges – az uniós joggal összhangban és megfelelő garanciák mellett együttműködési kapcsolatokat kell kialakítania és fenntartania harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel. Ezt az együttműködést az Unió külső politikáival és prioritásaival összhangban álló módon kell folytatni. A koherencia és a következetesség biztosításához az Europol külső szerepvállalását – adott esetben – koordinálni kell az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.
(95)Az Europol harmadik országokkal kapcsolatos szerepvállalásának középpontjában az operatív együttműködésnek kell állnia, ideértve az információcserét, az operatív koordinációt és a nyomozások támogatását is. Az Europol külső tevékenységeinek az operatív célkitűzésekre való összpontosítása biztosítja, hogy szakértelme és erőforrásai olyan tevékenységekre irányuljanak, amelyek a legnagyobb operatív hozzáadott értéket nyújtják a tagállamok illetékes hatóságai számára, miközben továbbra is kiegészítik a CEPOL harmadik országokban betöltött kapacitásépítő szerepét.
(96)A belső határellenőrzés nélküli schengeni térség működése nagy fokú kölcsönös függőséget teremt a részt vevő államok között a határokon átnyúló bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem terén. A schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok szorosan integrálódnak ebbe a közös biztonsági keretbe, és közvetlenül hozzájárulnak a schengeni térség biztonságához. Az Unió belső biztonságának eredményes védelme ezért az Europol és az ezen országok közötti különösen szoros együttműködést igényel. E célból kulcsfontosságú lesz az ezen országok és az Unió különleges kapcsolatát tükröző egyedi megoldások alkalmazása. Az ilyen együttműködésből származó kölcsönös előnyök miatt az is fontos, hogy e megoldások kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuljanak, ideértve a releváns információk megosztására irányuló kötelezettséget és a pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseket is.
(97)Az Unióhoz csatlakozni kívánó országok, valamint a potenciális tagjelölt országok kulcsfontosságú partnerek az európai belső biztonság megerősítésében. Az Unióhoz való földrajzi közelségükből, a főbb bűnözési útvonalak mentén való elhelyezkedésükből, valamint abból kifolyólag, hogy a szervezett bűnözés, a terrorizmus és az Europol hatáskörébe tartozó bűnözéshez kapcsolódó, hibrid jellegű bűncselekmények régiókon átívelő természetűek, az ezen országokkal folytatott szoros operatív együttműködés fontos eleme az ilyen bűncselekmények és fenyegetések eredményes megelőzésének és az ellenük folytatott eredményes küzdelemnek.
(98)A harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott operatív együttműködés támogatása érdekében egyértelmű feltételekhez kell kötni a személyes adatok továbbítását, biztosítva egyúttal az alapvető jogok és szabadságok, különösen a személyes adatok védelméhez való jog magas szintű védelmét. Ilyen adattovábbításra kizárólag az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelet különös rendelkezéseivel összhangban, valamint az ott megállapított feltételek és garanciák mellett kerülhet sor. A személyes adatok harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek történő továbbításakor szükség lehet a döntések gyors meghozatalára. Az operatív reagálóképesség és az egyértelmű felelősségmegosztás egyidejű biztosítása érdekében az ilyen adattovábbítás engedélyezésére vonatkozó döntést az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított feltételek és garanciák mellett az ügyvezető igazgatónak kell meghoznia.
(99)A bűncselekmények megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez szükséges információk egyre inkább magánfelektől, többek között elektronikus hírközlési szolgáltatóktól, online platformoktól, pénzügyi vállalkozásoktól, árufuvarozást és személyszállítást végző vállalkozásoktól és más magánszervezetektől származnak. Az Europolnak saját hatáskörének keretén belül és a feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos mértékben magánfeleket érintő információk és személyes adatok fogadását, kezelését és cseréjét kell végeznie, a tagállamok felelősségi körének tiszteletben tartása mellett.
(100)A közbiztonságot fenyegető – többek között a terrorista tartalmak terjesztéséből és az online válsághelyzetekből eredő – súlyos veszélyek megelőzése egyre nagyobb mértékben támaszkodik a hatóságok és a magánfelek közötti eredményes együttműködésre. Az uniós jogban – többek között az (EU) 2021/784 rendeletben és az (EU) 2022/2065 rendeletben – előírt egyes intézkedések és kötelezettségek eredményes végrehajtásához gyors információcserére lehet szükség az Europol és az érintett magánfelek között. Az operatív eredményesség és az alapvető jogok, különösen a személyes adatok védelméhez való jog magas szintű védelmének összeegyeztetése érdekében ezért meg kell határozni az ilyen információcsere feltételeit.
(101)A természetes személyek által önkéntesen szolgáltatott információk hozzájárulhatnak az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez. Megfelelő feltételekre van szükség annak biztosításához, hogy az ilyen információk az operatív szempontból releváns esetekben felhasználhatók legyenek, megőrizve ugyanakkor az Europol bűnüldözést támogató ügynökségként betöltött szerepét, valamint biztosítva az érintett személyek jogainak és szabadságainak védelmét.
(102)A személyes adatok Europol általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó. Ez a rendelet ezért úgy értendő, hogy csak azokat az adatvédelmi szabályokat állapítja meg, amelyek az (EU) 2018/1725 rendeletnek az Europol sajátos feladataira és operatív tevékenységeire tekintettel történő kiegészítéséhez, pontosításához vagy az alkalmazásának részletes meghatározásához szükségesek. Ennek megfelelően e rendeletnek a személyes adatok Europol általi kezelésére vonatkozó rendelkezései az (EU) 2018/1725 rendelethez képest különös szabálynak minősülnek, és csak annyiban élveznek elsőbbséget, amennyiben konkrétabb szabályokat állapítanak meg.
(103)A bűnügyi hírszerzés és a bűnüldözés terén folytatott együttműködés eredményessége az Europol által kezelt információk minőségétől függ. Ennek megfelelően – amennyiben lehetséges – közös értékelési módszertan alapján kell értékelni az Europol által kapott, lekért vagy elemzett információk forrásának megbízhatóságát és az információk pontosságát. Amennyiben az Europol információt kap, ezen értékelésért továbbra is az információszolgáltató felel. Amennyiben az Europol úgy ítéli meg, hogy az értékelést felül kell vizsgálni, megállapodásra kell törekednie az információt szolgáltató érintett féllel.
(104)A bűncselekmények áldozataira, a tanúkra és a bűncselekmények szempontjából releváns információval szolgálni képes egyéb személyekre vonatkozó személyes adatok a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU irányelv rendelkezéseivel összhangban különös védelmet igényelnek. Az Europol ezért kizárólag megfelelő garanciák mellett, valamint akkor kezelhet ilyen adatokat, ha ez feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és azzal arányos. A fiatal elkövetők bűncselekmény céljára történő kizsákmányolása elleni küzdelemhez való hatékonyabb hozzájárulás és a gyermek mindenek felett álló érdekének biztosítása érdekében az Europol számára lehetővé kell tenni a 18 év alatti személyek adatainak kezelését, ha ez az Europol hatáskörébe tartozó bűnözés megelőzése vagy az ellene folytatott küzdelem érdekében szükséges és azzal arányos.
(105)Az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 13., 14. és 15. pontja, 9. cikke, valamint (51)–(56) preambulumbekezdése szerinti különleges személyes adatokat az Europol kizárólag megfelelő garanciák és felügyeleti mechanizmusok mellett és akkor kezelheti, ha az a feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges és azzal arányos.
(106)A biometrikus adatok különböző célokból kezelhetők, és nem minden esetben jelentenek azonos kockázatot az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Az e rendeletben a személyes adatok különleges kategóriáira meghatározott sajátos garanciák ezért csak akkor alkalmazandók a biometrikus adatokra, ha azokat valamely természetes személy egyedi azonosítása céljából kezelik, az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban. Amennyiben az Europol természetes személyek egyedi azonosítása céljából kezel biometrikus adatokat az Europol elemzési környezetében, illetve az uniós jog által egyébként előírt esetekben, ezt az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzéséhez vagy az ellenük folytatott küzdelemhez feltétlenül szükségesnek kell tekinteni.
(107)Az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő garanciák mellett – ideértve az ügyvezető igazgató általi előzetes engedélyt és az igazgatótanács általi felügyeletet is – végezze a személyes adatok kutatási és innovációs célú kezelését. Amennyiben az Europol úgy ítéli meg, hogy egy új típusú projekt jelentős kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, az Europolnak adatvédelmi hatásvizsgálatot is végeznie kell, és tájékoztatnia kell az európai adatvédelmi biztost a projekt megkezdése előtt.
(108)Az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy gyakorolják az (EU) 2018/1725 rendeletben említett hozzáférési jogot azáltal, hogy kérelmet nyújtanak be akár az Europolhoz, akár bármely tagállamban az e célra kijelölt nemzeti hatóságon keresztül. Mivel az Europol által kezelt személyes adatok gyakran adatszolgáltatóktól származnak, az érintettek hozzáférés iránti kérelmeiről szóló döntéseket a tagállamokkal és az érintett adatszolgáltatókkal szoros együttműködésben kell meghozni mind az érintettek jogainak hatékony védelme, mind pedig a folyamatban lévő nyomozások védelme érdekében. Az érintettek hozzáférés iránti kérelmeinek megválaszolására előírt határidő mindenkori betartása érdekében a tagállamoknak és a megkeresett adatszolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül kell válaszolniuk az Europolnak.
(109)Az adatok kiváló minőségének és pontosságának biztosítása érdekében az Europol által kezelt személyes adatokat e rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban helyesbíteni vagy törölni kell, illetve kezelésüket korlátozni kell, ha azok pontatlanok, kezelésük jogellenesen történt, vagy már nincs rájuk szükség. Mivel az Europol által kezelt személyes adatok különböző forrásokból származhatnak, az Europolnak és az érintett adatokat szolgáltató félnek szorosan együtt kell működnie az ilyen adatok pontosságát, tárolását vagy felhasználását érintő intézkedések megtételekor.
(110)Az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében az európai adatvédelmi biztossal folytatandó előzetes konzultációs mechanizmus alapvető garanciát képez. Ez csak az olyan magas kockázatú adatkezelési műveletekre vonatkozik, amelyek különösen jelentős kockázatot jelenthetnek az érintettekre nézve. Ugyanakkor nem írható elő előzetes konzultáció a meglévő képességek – többek között meghatározott operatív környezetben történő – kiigazítása, módosítása vagy kiépítése esetén, feltéve, hogy e tevékenységek nem változtatják meg az adatkezelés jellegét, hatókörét vagy célját oly módon, hogy az növelné az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatot. Az Europol operatív eredményességének megőrzéséhez az (EU) 2018/1725 rendelet alapján az európai adatvédelmi biztos számára írásbeli tanácsadás céljából rendelkezésre álló időtartamnak nyolc hétnek kell lennie, ami nem függeszthető fel vagy hosszabbítható meg. Az Europol feladatainak ellátása szempontjából különösen jelentős, sürgős esetekben az Europol számára kivételesen lehetővé kell tenni az adatkezelés megkezdését, amennyiben ez közvetlen bűnügyi fenyegetés megelőzéséhez vagy az ellene való fellépéshez, illetve az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek a védelméhez szükséges. Ilyen esetekben az Europolnak az adatkezelési műveletek megkezdése előtt tájékoztatnia kell az európai adatvédelmi biztost, és az adatkezelési műveletek megkezdését követő négy héten belül rendelkezésre kell bocsátania az előzetes konzultáció céljából szükséges valamennyi információt.
(111)Az európai adatvédelmi biztos tekintetében e rendeletben megállapított határidőkre az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet ( 55 ) kell alkalmazni.
(112)A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok maradéktalan betartásának biztosításához az Europol igazgatótanácsának adatvédelmi tisztviselőt kell kineveznie. Az adatvédelmi tisztviselő számára lehetővé kell tenni, hogy feladatait az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban lássa el. Amennyiben az adatvédelmi tisztviselő megállapítja a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megszegését, lehetővé kell tenni számára az ügyvezető igazgató felkérését arra, hogy meghatározott időkereten belül korrekciós intézkedéseket tegyen. Ha az ügyvezető igazgató nem tesz eleget e felkérésnek, az adatvédelmi tisztviselőt fel kell hatalmazni arra, hogy az ügyet az igazgatótanács és – szükség esetén – végső soron az európai adatvédelmi biztos elé terjessze.
(113)Az Europol munkája során az alapvető jogok tiszteletben tartásának, előmozdításának és érvényesítésének támogatása érdekében az igazgatótanácsnak alapjogi tisztviselőt kell kijelölnie.
(114)Az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításához az Europol személyzetének a tárgyra vonatkozó ismeretekkel kell rendelkeznie. Az Europol személyzetének ezért megfelelő képzésben kell részesülnie az alapvető jogokkal és szabadságokkal kapcsolatban. Az Europol operatív tevékenységekben részt vevő személyzetének az adatvédelemmel, valamint az e rendeletben és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított garanciák gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos külön képzésen kell részt vennie. A képzés magas és következetes színvonalának biztosításához az ilyen képzések kidolgozása során az Europolnak együtt kell működnie az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével – amelyet a 168/2007/EK tanácsi rendelet 56 hozott létre – és a CEPOL-lal.
(115)A személyes adatok kezelését felügyelő illetékes nemzeti hatóságoknak minden esetben ellenőrizniük kell a tagállamok Europol részére történő személyesadat-szolgáltatásának jogszerűségét. Az európai adatvédelmi biztosnak – feladatait az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban ellátva – ellenőriznie kell az Europol által végzett adatkezelés jogszerűségét. Az Europol feletti eredményes felügyelet biztosításához az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a nemzeti részvételt igénylő konkrét kérdésekben.
(116)Az EUMSZ 88. cikke értelmében az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel közösen ellenőrzi az Europol tevékenységét. Az eredményes parlamenti ellenőrzés – az Europol operatív függetlenségének és a tagállamok illetékes hatóságai felelősségi köreinek tiszteletben tartása mellett – hozzájárul az Europol tevékenységeinek demokratikus elszámoltathatóságához, átláthatóságához és legitimitásához. Az eredményes ellenőrzés az Europollal folytatott rendszeres párbeszédet és az e feladat ellátásához szükséges információkhoz való hozzáférést igényel, tiszteletben tartva a titoktartásra, valamint a folyamatban lévő nyomozások és operatív tevékenységek védelmére vonatkozó követelményeket. Az alapvető jogok, különösen a személyes adatok védelméhez való jog védelme különösen fontos az Europol feladatainak ellátása során. A parlamenti ellenőrzést ezért az európai adatvédelmi biztossal folytatott megfelelő információcsere és az alapjogi kérdésekkel kapcsolatos független szakértelemhez való hozzáférés révén kell támogatni.
(117)Az Europol operatív eredményessége a bűnüldözési kérdésekkel kapcsolatos speciális szakértelem és gyakorlati tapasztalat fenntartásától függ. A tagállamok illetékes hatóságainak operatív realitásaival és szükségleteivel való szoros kapcsolat megőrzése érdekében bizonyos álláshelyeket a személyzetnek az említett hatóságoknál szerzett releváns tapasztalattal rendelkező tagjainak kell betölteniük. Ez hozzájárul annak biztosításához, hogy az Europol tevékenységei továbbra is szorosan igazodjanak az Unió egészében tapasztalható operatív fejleményekhez, nyomozási gyakorlatokhoz és újonnan felmerülő biztonsági fenyegetésekhez.
(118)A szakértelemnek és az operatív tapasztalatoknak az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai közötti cseréje hozzájárul az Unión belüli eredményes bűnüldözési együttműködéshez. A kirendelt nemzeti szakértők alkalmazása erősíti a kölcsönös megértést, elősegíti a szaktudás és a bevált gyakorlatok megosztását, valamint támogatja az Europol feladatainak eredményes ellátását.
(119)Az Europol feladatainak ellátásához olyan költségvetési forrásokra van szükség, amelyek arányban állnak operatív felelősségi körével, és alkalmasak a hosszú távú tervezés, az operatív támogatás és a tagállamok javát szolgáló közös képességek fejlesztésének támogatására. Feladatainak ellátásához az Europolnak megfelelő forrásokkal és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie. Ezt elsősorban az Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulásból kell finanszírozni. Az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni az uniós hozzájárulásra, valamint minden egyéb, az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott támogatásra. Az elszámolások ellenőrzését az Európai Számvevőszék végzi.
(120)A vissza nem térítendő támogatások formáját öltő pénzügyi hozzájárulás fontos eleme annak az operatív támogatásnak, amelyet az Europol nyújt a tagállamoknak az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzéséhez és az ellenek folytatott küzdelemhez. Tekintettel továbbá a súlyos bűnözés és a terrorizmus transznacionális jellegére, az eredményes operatív támogatás szükségessé teheti a tagállamokkal folytatott operatív tevékenységekben részt vevő harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára nyújtandó pénzügyi hozzájárulásokat is. E tekintetben az Europol feladatainak ellátásához szükséges egyes tevékenységek szervesen kapcsolódnak az adott operatív tevékenységben részt vevő szereplőkhöz. Az Europol által nyújtott pénzügyi támogatás eredményessége függhet továbbá az érintett szereplők közötti együttműködés időben történő megvalósulásától, bizalmas jellegétől és folyamatosságától. Ilyen esetekben a versenyeztetésen alapuló pályázati felhívás nem lenne alkalmas alternatív kedvezményezettek azonosítására. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az Europol kellően indokolt esetekben a feladatkörébe tartozó tevékenységek tekintetében pályázati felhívás nélkül ítéljen oda vissza nem térítendő támogatásokat.
(121)Az Europolnak a székhelye szerinti Hollandiában való elhelyezésével kapcsolatban szükséges rendelkezéseket, valamint az Europol személyzetére és családtagjaikra alkalmazandó különös szabályokat az Europol és a Holland Királyság közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni. A fogadó tagállamnak a lehető legjobb feltételeket kell biztosítania az Europol eredményes működésének biztosításához.
(122)Az e rendelettel létrehozott Europolnak valamennyi joga és kötelezettsége tekintetében az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott Europol helyébe kell lépnie. A jogbiztonság, az operatív folytonosság és az Europol külső kapcsolatai stabilitásának biztosítása érdekében az Europol által az Europol-egyezmény, a 2009/371/IB határozat vagy az (EU) 2016/794 rendelet alapján megkötött együttműködési megállapodások és munkamegállapodások lejáratukig vagy felváltásukig hatályban maradnak és alkalmazandók.
(123)Az Europol zavartalan működésének és tevékenységei folytonosságának biztosításához megfelelő átmeneti rendelkezésekre van szükség. Az (EU) 2016/794 rendelet alapján elfogadott határozatok, végrehajtási intézkedések, szabályok és rendelkezések hatályon kívül helyezésükig vagy felváltásukig hatályban maradnak. Az e rendelettel létrehozott jogi kerettel való összhang biztosítása érdekében az igazgatótanácsnak indokolatlan késedelem nélkül felül kell vizsgálnia ezen intézkedéseket, és meg kell határoznia, hogy azok továbbra is megfelelőek és e rendelettel összeegyeztethetők-e, vagy szükség van a módosításukra, illetve hatályon kívül helyezésükre. Az Europolon belüli folytonosság és stratégiai vezetés megerősítése, valamint az Europol operatív prioritásai hosszú távú tervezésének és végrehajtásának javítása érdekében az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettesek folyamatban lévő megbízatásának időtartamát is helyénvaló kiigazítani. Az ügynökség intézményi stabilitásának és operatív eredményességének megőrzéséhez biztosítani kell az Europol jelenlegi ügyvezetésének folytonosságát. Ezért az Europol ügyvezetésének azon tagjai tekintetében, akik e rendelet hatálybalépésekor az első hivatali idejüket töltik, lehetővé kell tenni, hogy a teljes hivatali idejük maximális időtartama tíz év legyen. Az Europol ügyvezetésének azon tagjai tekintetében, akik e rendelet hatálybalépésekor a második hivatali idejüket töltik, lehetővé kell tenni, hogy teljes hivatali idejük maximális időtartama kilenc év legyen.
(124)A bűnüldözési együttműködés egyre fokozódó digitalizációja, valamint a fejlett információs rendszerek, felhőinfrastruktúrák és biztonságos kommunikációs szolgáltatások fejlődése szorosabb együttműködést tesz szükségessé az Europol és az eu-LISA között. Tekintettel az eu-LISA által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a nagy méretű információs rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúrák fejlesztése és üzemeltetése terén szerzett szakértelemre, illetve az Europol által az operatív bűnüldözési együttműködés támogatásában betöltött szerepre, helyénvaló a két ügynökség közötti együttműködés szabályait megállapítani. Ezen együttműködésnek lehetővé kell tennie a szinergiákat, a párhuzamos erőfeszítések elkerülését, az átjárhatóság és a költséghatékonyság javítását, valamint a műszaki komponensek, a szolgáltatások és a szakértelem újrafelhasználását, teljes mértékben tiszteletben tartva a két ügynökség megbízatását, irányítási struktúráját és felelősségi köreit. Az (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletet 57 ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(125)Az eu-LISA nyilvános kulcsú infrastruktúra működtetésével és tanúsítási szolgáltatások nyújtásával már támogatja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség uniós információs rendszereinek biztonságos működését. Az Europol szolgáltatásaira és eszközeire kiterjedő magas szintű biztonság, bizalom és interoperabilitás biztosítása érdekében az Europol számára biztosítani kell e meglévő szolgáltatások igénybevételét. E célból az eu-LISA számára lehetővé kell tenni, hogy nyilvánoskulcs-tanúsítványokat bocsásson az Europol és adott esetben az Europol szolgáltatásaihoz és eszközeihez kapcsolódó tagállami illetékes hatóságok rendelkezésére. Ennek lehetővé kell tennie, hogy az Europol költséghatékony módon részesüljön az uniós szinten rendelkezésre álló meglévő képességek és szakértelem előnyeiből, hozzájárulva a biztonságos hitelesítéshez, a titkosított kommunikációhoz és a megbízható elektronikus interakciókhoz.
(126)Az Europol azon kapacitásának megerősítése érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a súlyos bűnözés és a terrorizmus megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben, továbbá a meglévő uniós információcsere-keretek eredményesebb felhasználása céljából az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy – egyértelműen meghatározott feltételek mellett – a tagállamok nevében kereséseket végezzen a Prüm II keretében összekapcsolt nemzeti adatbázisokban. Fontos, hogy az Europol operatív, elemzési, technikai és kriminalisztikai támogatást nyújtson olyan helyzetekben, amikor a szakértelme, az erőforrásai vagy a határokon átnyúló dimenziót figyelembe vevő megközelítése hozzáadott értéket jelenthet, teljes mértékben megőrizve ugyanakkor a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogát és nyomozati önállóságát, valamint az uniós információcsere-rendszerek alapját képező decentralizált architektúrát. Az (EU) 2024/982 rendelet jelenleg lehetővé teszi az Europol számára, hogy harmadik országoktól kapott adatok felhasználásával kereséseket végezzen a tagállamok Prüm-adatbázisaiban. A határokon átnyúló releváns kapcsolódások azonosítását akadályozó operatív korlátok felszámolása érdekében az Europol számára lehetővé kell tenni, hogy – az adatokkal rendelkező tagállam felhatalmazása alapján – a tagállamoktól származó adatok felhasználásával is végezhessen ilyen kereséseket. Ez különösen a DNS-profilokkal, daktiloszkópiai adatokkal és arcképmásokkal végzett keresések esetében alkalmazandó, biztosítva ugyanakkor, hogy a tagállamok dönthessenek az adataik felhasználásának feltételeiről. Az (EU) 2024/982 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(127)Az Europol tagállami adatbázisokban tárolt adatokhoz való hozzáférésének javításához – a személyes adatok védelmének és a nemzeti jog tiszteletben tartásának biztosítása mellett – az Europolnak hozzáférést kell kapnia a nemzeti adatbázisokban és rendőrségi nyilvántartási indexekben tárolt adatokhoz, bizonyos feltételek és korlátozások mellett, ideértve a kijelölt útválasztók és rendszerek – például az EPRIS, az EUCARIS és a biometrikus adatok útválasztója – használatát, az alapadatok visszaküldése során az emberi felügyelet és döntéshozatal követelményét, továbbá azt, hogy az Europol csak az adatokkal rendelkező tagállam felhatalmazásával használhat fel tagállamoktól származó adatokat, és azokat az (EU) 2018/1725 rendelettel, e rendelettel és az érintett tagállam hozzájárulásával összhangban köteles kezelni.
(128)Ha az Europol tagállamoktól származó biometrikus adatok felhasználásával végez kereséseket, kizárólag technikai és kriminalisztikai szolgáltatások nyújtójaként járhat el a felhatalmazást adó tagállam nevében. Az Europol ezért csak az érintett tagállam által adott felhatalmazás hatályán belül végezhet ilyen kereséseket, akár eseti alapon, akár az adott tagállam által meghatározott feltételekhez kötött állandó felhatalmazás alapján. Az Europolnak maradéktalanul tiszteletben kell tartania a felhatalmazást adó tagállam által az érintett információkhoz való hozzáférésre, azok felhasználására, továbbítására, megőrzésére, törlésére vagy megsemmisítésére vonatkozóan előírt valamennyi korlátozást.
(129)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a tagállamok illetékes hatóságai fellépésének és a súlyos, két vagy több tagállamot érintő bűnözés, a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén folytatott kölcsönös együttműködésük támogatását és megerősítését – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, hanem e célok a fenyegetések nagyságrendje, transznacionális jellege és hatásai folytán uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(130)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló álláspontjáról szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében Írország [a …-án/-én kelt levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló álláspontjáról szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e [jogi aktus] elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]
(131)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia álláspontjáról szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(132)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikke értelmében konzultációra került sor, és a biztos [dátum]-án/-én véleményt nyilvánított.
(133)Ez a rendelet teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, valamint figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, így különösen a személyes adatok védelméhez való jogot és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, amelyeket a Charta 8., illetve 7. cikke, valamint az EUMSZ 16. cikke véd, továbbá a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogot, a Charta 48. cikke szerinti ártatlanság vélelmét, valamint a bűncselekmények áldozatainak jogait.
(134)E rendelet célja az (EU) 2016/794 rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése. Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében az említett jogi aktust hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
(1)E rendelet létrehozza a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségét (Europol), hogy támogassa és erősítse a tagállamok illetékes hatóságainak tevékenységét és kölcsönös együttműködését a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.
(2)Az e rendelettel létrehozott Europol az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott ügynökség helyébe lép, és annak jogutódja.
2. cikk
Jogállás
(1)Az Europol az Unió ügynöksége, és jogi személyiséggel rendelkezik.
(2)Az Europol az egyes tagállamokban a nemzeti jog alapján a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Europol így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá perképességgel rendelkezik.
(3)Az Europolt az ügyvezető igazgató képviseli.
3. cikk
Székhely
Az Europol székhelye Hága (Hollandia).
4. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„a tagállamok illetékes hatóságai”: a tagállamok minden olyan rendőrségi hatósága és más bűnüldöző szolgálata, amely a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős, továbbá a tagállamok minden más olyan hatósága, amely a nemzeti jog szerint az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzéséért és az ellenük folytatott küzdelemért felelős;
2.„stratégiai elemzés”: valamennyi olyan módszer és technika, amelynek révén információkat gyűjtenek, tárolnak, kezelnek és értékelnek egy olyan büntetőpolitika támogatása és kialakítása céljából, amely hozzájárul a bűncselekmények eredményes és hatékony megelőzéséhez és az ellenük folytatott eredményes és hatékony küzdelemhez;
3.„operatív elemzés”: valamennyi olyan módszer és technika, amelynek révén információkat gyűjtenek, tárolnak, kezelnek és értékelnek a bűnügyi nyomozások és a bűnüldözési operatív tevékenységek támogatása céljából;
4.„magánfelek”: valamely tagállam vagy harmadik ország jogszabályai alapján létrehozott szervezetek és szervek, beleértve az 5. pont hatály alá nem tartozó vállalatokat és cégeket, vállalkozói szövetségeket, nonprofit szervezeteket és más jogi személyeket is;
5.„címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e;
6.„adminisztratív jellegű személyes adatok”: az Europol által kezelt személyes adatok, a műveleti vonatkozású személyes adatok kivételével;
7.„terrorista tartalom”: az (EU) 2021/784 rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott terrorista tartalom;
8.„gyermekek online szexuális bántalmazása”: gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online terjesztése és gyermekkel való kapcsolatfelvétel;
9.„online válsághelyzet”: folyamatban lévő vagy közelmúltbeli valós eseményen alapuló olyan online tartalom terjesztése, amely az életet vagy a testi épséget sértő eseményeket ábrázol, vagy az élet vagy a testi épség közvetlen megsértésére szólít fel;
10.„bevándorlási összekötő tisztviselő”: az (EU) 2019/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58 2. cikkének 1. pontjában meghatározott bevándorlási összekötő tisztviselő;
11.„egyedüli kapcsolattartó pont”: az (EU) 2023/977 európai parlamenti és tanácsi irányelv 59 14. cikkével összhangban az információcsere koordinációjáért és megkönnyítéséért felelős központi egység;
12.„fejlett képességek”: olyan technológiai, elemzési vagy operatív képességek, amelyek az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, valamint a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést támogató továbbfejlesztett vagy új funkciókat biztosítanak.
5. cikk
Hatáskör
(1)Az Europol támogatja és erősíti a tagállamok illetékes hatóságainak fellépését és egymással folytatott kölcsönös együttműködését a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő, az I. mellékletben felsorolt bűnözési formák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.
(2)Az Europol hatásköre kiterjed az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó bűncselekményekre is, különösen az ilyen bűnözési formák előkészítése, elősegítése, támogatása vagy leplezése céljából elkövetett bűncselekményekre, az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekményekre, valamint az ilyen bűnözési formákban részt vevő személyek büntetlenségének biztosítása érdekében elkövetett bűncselekményekre, ideértve azon eseteket is, amikor e bűncselekmények hibrid jellegűek.
6. cikk
Feladatok
(1)Az Europol a következő feladatokat látja el:
a)információkat – ideértve a bűnüldözési operatív információkat is – gyűjt, tárol, kezel, elemez és cserél;
b)operatív támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak, ideértve a nyomozati és operatív intézkedések koordinálását, szervezését és végrehajtását, az operatív elemzés révén nyújtott elemzési támogatást, valamint a technikai és kriminalisztikai támogatást;
c)stratégiai és tematikus jellegű támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak és az uniós intézményeknek stratégiai elemzés és elemzési termékek – köztük fenyegetésértékelések, stratégiai elemzések, trendjelentések és helyzetjelentések – készítése révén;
d)együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel, missziókkal, hivatalokkal és ügynökségekkel, adott esetben információcsere és elemzési támogatás nyújtása révén a megbízatásuk körébe tartozó területeken;
e)együttműködik harmadik országokkal és más érintett partnerekkel, különösen információcsere révén;
f)kutatási és innovációs tevékenységeket végez az Unió kutatási és innovációs keretprogramján belül, valamint fejlett képességeket fejleszt;
g)az a)–e) pont szerinti feladatainak ellátását lehetővé tevő információkezelési és IKT-szolgáltatásokat, -eszközöket és -komponenseket alakít ki és tart fenn;
h)pénzügyi támogatást nyújt a nyomozati vagy operatív intézkedésekkel összefüggésben végzett operatív tevékenységekhez.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl az Europol a következő támogató feladatokat látja el:
a)információkat és operatív támogatást nyújt a tagállamoknak a nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban;
b)információkat és operatív támogatást nyújt az EUSZ alapján létrehozott uniós válságkezelési struktúráknak és misszióknak az Europol hatáskörébe tartozó területeken;
c)adminisztratív, pénzügyi és technikai támogatást nyújt az Europol hatáskörébe tartozó, uniós finanszírozású operatív projektek és európai bűnüldözési hálózatok részére a fellépés koordinációjának, folytonosságának és koherenciájának erősítése érdekében;
d)a 2005/511/IB tanácsi határozattal 60 összhangban az euróhamisítás elleni küzdelem központi hivatalaként lép fel, többek között oly módon, hogy ösztönzi a tagállamok illetékes hatóságai által vagy közös nyomozócsoportok keretében az euróhamisítás elleni küzdelem érdekében végrehajtott intézkedések koordinálását, adott esetben uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint harmadik országok hatóságaival együttműködve;
e)támogatja a tagállamokat abban, hogy az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 61 összhangban a biztonságra vonatkozó várható következmények tekintetében átvilágítsák az Unióba irányuló olyan konkrét közvetlen külföldi befektetéseket, amelyek az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem céljából az Europol által használt technológiákat – köztük szoftvereket – biztosító vállalkozásokat érintik;
f)hozzájárul – az Europol hatáskörén belül – az (EU) 2022/922 tanácsi rendelet 62 szerinti, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus végrehajtásához azáltal, hogy – a Bizottság felkérésére – schengeni értékelő kiküldetésekben és egyéb helyszíni látogatásokon vesz részt, valamint szakértelmet és elemzéseket biztosít.
g)strukturált módon és rendszeresen együttműködik – többek között az ilyen együttműködés részletes szabályait meghatározó két- vagy többoldalú munkamegállapodások megkötése révén – az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében részt vevő olyan csalás elleni szereplőkkel, mint az EPPO, az Eurojust, az OLAF, az AMLA és az uniós vámhatóság.
(3)Feladatainak ellátása során az Europol nem alkalmazhat kényszert.
A tagállamok illetékes nemzeti hatóságai által foganatosított nyomozati intézkedések során az Europol támogatást nyújthat ezen illetékes hatóságok számára – azok kérésére és a nemzeti jogukkal összhangban –, különösen azáltal, hogy elősegíti a határokon átnyúló információcserét és az egyéb formájú adatkezelést, távolról nyújtott operatív támogatást biztosít, vagy jelen van az említett intézkedések foganatosítása során. Az Europol nem rendelkezik hatáskörrel nyomozati intézkedések foganatosítására.
7. cikk
Az Europol által nyújtott stratégiai támogatása
(1)Az Europol hozzájárul a súlyos bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos közös uniós stratégiai elemzési keret kialakításához.
E célból az Europol rendszeres időközönként a belső biztonsághoz kapcsolódó elemzési termékeket – köztük stratégiai elemzéseket, fenyegetésértékeléseket, trendjelentéseket és helyzetjelentéseket – készít, és azokat a 129. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátja.
(2)Az Europol támogatja a közös elemzési módszerek és standardok kidolgozását és alkalmazását, különösen az uniós szintű fenyegetésértékelések terén, ezzel biztosítva az elemzési termékek összehasonlíthatóságát, interoperabilitását és következetességét.
(3)A tagállamok az Europol rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdésben említett elemzési termékek elkészítéséhez szükséges valamennyi információt.
A tagállamok az alábbi okok közül egy vagy több alapján megtagadhatják az információszolgáltatást:
a)az információszolgáltatás ellentétes az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel;
b)az információszolgáltatás folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyezteti;
c)az információszolgáltatás a nemzetbiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységekre vonatkozó információk közlését jelentené.
A tagállamok az információt haladéktalanul átadják, amint az a), b) vagy c) pontban említett okok már nem állnak fenn.
(4)Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hatáskörükön belül és az alkalmazandó uniós joggal összhangban az (1) bekezdésben említett elemzési termékek elkészítéséhez szükséges releváns információkat nyújtanak az Europol számára.
(5)Az Europol az (1) bekezdésben említett elemzési termékek elkészítéséhez kiegészítő forrásként felhasználhatja a nyílt forrásból származó információkat és az érintett partnerek hozzájárulásait.
(6)Az (1) bekezdésben említett elemzési termékeket a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós stratégiai, szakpolitikai és operatív prioritások meghatározása, kidolgozása és végrehajtása céljából a Tanács és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.
(7)Az Europol az (1) bekezdésben említett elemzési termékeket az e fejezet szerinti operatív tevékenységek tervezésének és végrehajtásának támogatására használja fel, és azokat az 57. cikkben említett keret kidolgozása és rendszeres aktualizálása során figyelembe veszi.
(8)A tagállamok figyelembe veszik az (1) bekezdésben említett elemzési termékeket az Europol által támogatott operatív tevékenységekben való részvételük meghatározása, az operatív erőforrások elosztása, valamint az uniós stratégiai és operatív prioritások nemzeti szintű végrehajtása során.
(9)Az (1) bekezdésben említett elemzési termékek felhasználhatók a Bizottság és a tagállamok által végzett elemzések céljára, valamint az Europol hatáskörébe tartozó szakpolitikai területeken az (EU) 2022/922 rendelettel összhangban végzett schengeni értékelésekhez és monitoringtevékenységekhez.
II. fejezet
Operatív együttműködés
1. szakasz
Operatív támogatás és koordináció
8. cikk
Az Europol által nyújtott operatív támogatás
(1)Az Europol operatív támogatást nyújt a tagállamok illetékes hatóságainak, hogy hozzájáruljon az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez.
(2)Az Europol létrehozza és fenntartja az ahhoz szükséges képességeket, hogy folyamatos és eredményes operatív támogatást tudjon nyújtani a tagállamok illetékes hatóságainak.
(3)Az Europol támogatja különösen a következőket:
a)az uniós szintű összehangolt fellépést igénylő nyomozások és operatív tevékenységek;
b)a magas kockázatot jelentő bűnözői hálózatok és az azokat támogató bűnözői infrastruktúra azonosítása, célbavétele és felszámolása;
c)a speciális elemzési, technikai, digitális, kriminalisztikai vagy multidiszciplináris képességeket igénylő operatív tevékenységek;
d)a nagyszabású, újonnan kialakuló és gyorsan változó biztonsági fenyegetések felderítése, elemzése és az azokra adott bűnüldözési válaszlépések koordinációja, ideértve az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó bűncselekményeket is, amennyiben azok hibrid jellegűek;
e)a belső biztonsággal kapcsolatos uniós stratégiai és operatív prioritások végrehajtása.
(4)Az Europol által nyújtott operatív támogatás – adott esetben és az operatív igényekkel összhangban – többek között az alábbiak útján nyújtható:
a)a 13–19. cikkben említett speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok (a továbbiakban: központok);
b)operatív munkacsoportok a 20. cikkel összhangban;
c)közös nyomozócsoportok a 21. cikkel összhangban, az Eurojusttal együttműködve nyújtott támogatást is ideértve;
d)Europol kiküldetések a 22. cikkel összhangban;
e)a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform (EMPACT) keretében végzett stratégiai és operatív tevékenységek támogatása a 23. cikkel összhangban.
(5)Az Europol biztosítja az e fejezetben említett operatív támogatás, struktúrák és együttműködési eszközök koordinációját, koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét, többek között akkor is, amikor az operatív támogatás több formáját egyidejűleg alkalmazzák.
(6)A tagállamok törekednek a (4) bekezdésben említett operatív támogatási formák eredményes használatára, különösen akkor, ha a súlyos és szervezett bűnözésre és a terrorizmusra való eredményes reagálás biztosításához összehangolt uniós szintű fellépésre van szükség.
(7)Amennyiben az operatív és elemzési szolgálat vagy a központok határokon átnyúló bűnözői tevékenységgel kapcsolatos operatív kapcsolatokat vagy koordinációs szükségleteket azonosítanak, az Europol felkéri az érintett tagállamok illetékes hatóságait, hogy bocsássanak rendelkezésre releváns információkat, a bűnüldözési operatív információkat, illetve járuljanak hozzá a koordinációs intézkedésekhez.
Az érintett tagállamok illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak, és amennyiben úgy döntenek, hogy nem adják meg a kért hozzájárulást, vagy nem vesznek részt a javasolt koordinációs intézkedésekben, megfelelően alátámasztott indokolást nyújtanak az Europolnak.
9. cikk
A pénzügyi nyomozások és a vagyonvisszaszerzés operatív támogatása
(1)Az Europol együttműködik az (EU) 2024/1260 irányelv 5. cikke alapján létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalokkal.
(2)A tagállamok közvetlen és azonnali hozzáférést biztosítanak az Europolnak az (EU) 2024/1260 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében említett információkhoz, az ott meghatározott feltételek mellett és az e rendelet 16. cikkében említett feladatok ellátásához szükséges mértékben.
A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az Europol az (EU) 2024/1260 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében felsorolt információkat az illetékes vagyonvisszaszerzési hivatalhoz intézett megkeresés alapján, valamint az említett irányelv 6. cikkének (4) bekezdésében leírt helyzetekben mielőbb megkaphassa, az e rendelet 16. cikkében említett feladatok ellátásához szükséges mértékben.
Az e bekezdésben említett információkhoz való hozzáférésnek meg kell felelnie az (EU) 2024/1260 irányelv 6. cikke (5) és (6) bekezdésének.
(3)Amennyiben az Europol úgy ítéli meg, hogy fennáll az e rendelet 16. cikkében említett tevékenységek eredményeként felkutatott és azonosított vagyon eltűnésének közvetlen veszélye, megkeresést intéz az érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz, hogy azok az (EU) 2024/1260 irányelv 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban haladéktalanul intézkedjenek.
Az érintett tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül, lehetőség szerint 24 órán belül dönt a megkeresésről.
Amennyiben az érintett tagállam illetékes hatósága úgy dönt, hogy nem tesz azonnali intézkedést, erről tájékoztatja az Europolt, és megindokolja döntését. Az indokolás a következő esetekben mellőzhető:
a)az indokolás közlése ellentétes az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel;
b)az indokolás közlése folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyezteti.
(4)Az Europol az (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelv 63 12. cikkével összhangban együttműködik az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 64 alapján létrehozott pénzügyi információs egységekkel a releváns Europol nemzeti egységen keresztül, vagy – amennyiben a releváns tagállam lehetővé teszi – közvetlen kapcsolatfelvétel útján, különösen információcsere, illetve elemzéseknek a tagállamok számára való biztosítása révén, hogy támogassa az Europol hatásköre szempontjából releváns, határokon átnyúló nyomozásokat.
(5)Minden tagállam biztosítja, hogy pénzügyi információs egysége – megbízatásának és hatáskörének korlátain belül, valamint a nemzeti eljárási biztosítékokra figyelemmel – jogosult legyen válaszolni az olyan megfelelően indokolt megkeresésekre, amelyeket az Europol a nemzeti egységén keresztül vagy, ha az adott tagállam ezt lehetővé teszi, a pénzügyi információs egység és az Europol közötti közvetlen kapcsolatfelvétel útján, az (EU) 2019/1153 irányelv 12. cikkével összhangban terjeszt elő a pénzügyi információkra és pénzügyi elemzésekre vonatkozóan.
10. cikk
Operatív tevékenységek pénzügyi támogatása
(1)A tagállamoktól kapott, megfelelően indokolt írásos megkeresés kézhezvételét követően az Europol célzott pénzügyi támogatást nyújthat az Europol által támogatott és a hatáskörébe tartozó kiemelt nyomozással vagy operatív fellépéssel összefüggésben végzett operatív tevékenységekhez.
(2)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás az adott kiemelt nyomozás vagy operatív fellépés céljához szükséges és azzal arányos mértékűre korlátozódik, és az eredményes végrehajtásához szükséges operatív, technikai, logisztikai és egyéb szükséges kiadások fedezésére szolgálhat.
(3)Az Europol – adott esetben és az operatív prioritásokkal összhangban – előnyben részesítheti a határokon átnyúló koordinált operatív tevékenységek pénzügyi támogatását.
(4)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozatokat az Europol eseti alapon, az igazgatótanács által az ügyvezető igazgató javaslata alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadott végrehajtási szabályokkal összhangban hozza meg.
E végrehajtási szabályok meghatározzák az ilyen támogatás nyújtására, kezelésére és nyomon követésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat, köztük az elszámoltathatóságot, a nyomonkövethetőséget, az ellenőrizhetőséget és az alkalmazandó uniós pénzügyi szabályoknak való megfelelést biztosító követelményeket.
11. cikk
Bűnügyi nyomozás megindítása iránti kérelem
(1)Olyan konkrét esetekben, amikor az Europol úgy véli, hogy a hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban bűnügyi nyomozást kell indítani, az Europol nemzeti egység útján kérelmezi az érintett tagállam illetékes hatóságainál e bűnügyi nyomozás megindítását, lefolytatását vagy koordinálását.
(2)Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az ügyvezető igazgató úgy véli, hogy olyan konkrét bűncselekményre irányuló bűnügyi nyomozást kell indítani, amely csak egy tagállamot érint, de egy uniós politika alkalmazási körébe tartozó közös érdeket sért, az Europol nemzeti egységen keresztül javasolhatja az érintett tagállam illetékes hatóságainak e bűnügyi nyomozás megindítását, lefolytatását vagy koordinálását.
(3)Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az Unió pénzügyi érdekeit sértő azon bűncselekmények tekintetében, amelyek az EPPO hatáskörébe tartoznak.
(4)Az érintett tagállamok illetékes hatóságai elsőbbséggel vizsgálják meg az (1) és (2) bekezdés szerinti összes kérelmet, és indokolatlan késedelem nélkül indokolással ellátott határozatot hoznak.
Az Europol nemzeti egységek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az Europolt a tagállamok illetékes hatóságai által az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmekkel kapcsolatban hozott határozatról.
(5)Ha egy tagállam illetékes hatóságai úgy határoznak, hogy nem tesznek eleget az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemnek, a döntésük indokairól indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatják az Europolt. Az indokolás a következő esetekben mellőzhető:
a) az indokolás közlése ellentétes az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel;
b) az indokolás közlése folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyezteti.
(6)Az Europol haladéktalanul tájékoztatja az Eurojustot az (1) és (2) bekezdés szerinti bármely kérelemről, továbbá a tagállam illetékes hatósága által a (4) és (5) bekezdés alapján hozott bármely határozatról, hogy lehetővé tegye az Eurojust számára, hogy biztosítsa a nemzeti szintű igazságügyi lépések időben való megtételét és a hatáskörének gyakorlását, ideértve adott esetben azt is, hogy az (EU) 2018/1727 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban saját kezdeményezésére eljárjon.
(7)Az Europol haladéktalanul tájékoztatja az EPPO-t az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatos, az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelmekről, illetve a valamely tagállam illetékes hatósága által a (4) és (5) bekezdés szerint hozott bármely kapcsolódó határozatról.
2. szakasz
Speciális operatív képességek
12. cikk
Operatív és elemzési szolgálat
(1)Az Europol az operatív és elemzési szolgálat útján folyamatos, a hét minden napján és a nap 24 órájában rendelkezésre álló operatív és elemzési képességet tart fenn az e rendelet alapján a tagállamokkal közösen végzett nyomozati és operatív fellépések koordinációjának, szervezésének és végrehajtásának támogatására.
(2)Az operatív és elemzési szolgálat biztosítja a következőket:
a)információk és bűnüldözési operatív információk operatív és stratégiai elemzése, többek között a központok által végzett tevékenységek támogatása céljából;
b)elemzési projektek támogatása és koordinálása;
c)horizontális szolgáltatások nyújtása az interoperabilitás, a biometria, a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információ (OSINT), az utazási információk és a műholdfelvételek területén;
d)operatív kapcsolatok azonosítása, valamint a határokon átnyúló operatív és nyomozati válaszlépések összehangolása, adott esetben közös operatív esetelemzés létrehozására irányuló javaslat révén;
e)az e rendelet alapján nyújtott operatív támogatás koordinációja és koherenciája, többek között az operatív munkacsoportok, a közös nyomozócsoportok, az Europol kiküldetései és az EMPACT tevékenységei keretében;
f)a 7. cikkben említett elemzési termékek elkészítése.
(3)Az operatív és elemzési szolgálat biztosítja a speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok közötti koordinációt, együttműködést és operatív koherenciát, különösen akkor, ha az operatív tevékenységek, bűnüldözési operatív információk vagy nyomozások több bűnözési formát vagy az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó bűncselekményeket érintenek, amennyiben e bűncselekmények hibrid jellegűek, vagy egyébként multidiszciplináris reagálást igényelnek.
13. cikk
Speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok
(1)E rendelettel létrejön a Kiberbűnözés Elleni Európai Központ, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központ, a Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központ, valamint a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja mint speciális szakértelemmel rendelkező uniós központ (a továbbiakban: központok).
(2)A központok az Europol szervezeti felépítésének részét képezik, és nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel. Saját területükön az Europol speciális képességgel és szakértelemmel rendelkező elsődleges struktúráiként szolgálnak, és támogatják az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet, ideértve az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó bűncselekményeket is, amennyiben azok hibrid jellegűek.
(3)A központok különösen:
a)speciális operatív támogatást nyújtanak a tagállamok illetékes hatóságainak;
b)operatív támogatást nyújtanak az operatív munkacsoportok, a közös nyomozócsoportok és az EMPACT keretében;
c)elősegítik a tagállamok közötti és adott esetben a más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint az érintett partnerekkel folytatott koordinációt és együttműködést, ideértve az operatív kapcsolatok azonosítását is;
d)az operatív és elemzési szolgálat koordinálásával támogatják az integrált operatív fellépést, amely az Europol hatáskörébe tartozó több bűnözési formát vagy az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó bűncselekményeket érint, amennyiben e bűncselekmények hibrid jellegűek, többek között a speciális szakértelem és képességek több operatív területen történő mozgósításán és koordinálásán keresztül;
e)azonosítják a képességigényeket és hozzájárulnak a fejlett képességek fejlesztéséhez, kiépítéséhez és az Europol és a tagállamok illetékes hatóságainak tevékenységeibe való integrálásához, többek között speciális képzések révén, az előrelátási és képességfejlesztési szolgálattal összehangoltan és az Europol támogató irodákkal szoros együttműködésben;
f)hozzájárulnak a 7. cikkben említett elemzési termékek elkészítéséhez.
(4)Az Europol biztosítja, hogy a központok tevékenységei összhangban álljanak a belső biztonságra vonatkozó uniós stratégiai és operatív prioritásokkal, ideértve az EMPACT keretében megállapított prioritásokat is.
(5)A (6) bekezdésben említett végrehajtási szabályokkal összhangban a központok más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek összekötő tisztviselőit és képviselőit is magukban foglalhatják.
Az Europol a (6) bekezdésben említett végrehajtási szabályokkal összhangban a releváns szakértelemmel rendelkező partnereket is felkérheti a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett tevékenységekhez való hozzájárulásra.
(6)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el a központok szervezetét, konkrét feladatait, összetételét és működését illetően, és e szabályokat az operatív igények és a változó biztonsági fenyegetések fényében rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén kiigazítja.
14. cikk
Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központ
A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol általi, nevezetesen a Súlyos és Szervezett Bűnözés Elleni Európai Központon keresztül nyújtott támogatás különösen a következőkből áll:
a)a nagy értékű célpontok és a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok azonosításának, rangsorolásának, célbavételének és felszámolásának támogatása;
b)a kábítószer-kereskedelemmel, a tűzfegyverek és robbanóanyagok kereskedelmével, a környezeti bűnözéssel, a vagyon elleni bűnözéssel, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés egyéb formáival kapcsolatos, határokon átnyúló nyomozások és operatív tevékenységek támogatása és koordinálása;
c)speciális szakértelem biztosítása az összetett, több joghatóságot érintő nyomozások és operatív tevékenységek támogatásához, többek között operatív munkacsoportok, közös nyomozócsoportok és EMPACT-tevékenységek keretében;
d)a gyermekek és fiatalkorúak bűnözői hálózatok általi, büntetendő cselekmények elkövetése, elősegítése vagy leplezése érdekében – többek között online szolgáltatások és platformok útján – végzett toborzásának és kizsákmányolásának azonosítását, nyomon követését és felszámolását célzó támogatás.
15. cikk
Kiberbűnözés Elleni Európai Központ
A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol által, nevezetesen a Kiberbűnözés Elleni Európai Központon keresztül nyújtott támogatás különösen a következőkből áll:
a)a tagállamok és adott esetben magánfelek támogatása a gyaníthatóan bűncselekményhez köthető kibertámadások és a nagyszabású, ártó célú online tevékenységek megelőzése és az azokra való reagálás terén, ideértve az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) való együttműködést is, többek között a zsarolóvírus-incidensekkel kapcsolatban, valamint a támadás elkövetéséhez használt infrastruktúrához való hozzáférés révén;
b)a tagállamok és adott esetben magánfelek támogatása online válsághelyzetek kezelésében, különösen azáltal, hogy a magánfelek rendelkezésére bocsátják a releváns online tartalmak, szolgáltatások, fiókok, infrastruktúrák vagy digitális tevékenységek azonosításához szükséges információkat, többek között az online tartalmak online szolgáltatók részére történő bejelentése révén;
c)a tagállamok támogatása a gyermekek szexuális bántalmazásának, a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok online terjesztésének és a gyermekekkel való kapcsolatfelvételnek a megelőzése és az ezek ellen folytatott küzdelem terén;
d)hozzájárulás a kiberbűnözés és a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények – köztük a gyermekek online szexuális bántalmazása – áldozatainak és elkövetőinek azonosításához;
e)speciális digitális kriminalisztikai, technikai, elemzési és nyomozási szakértelem és képességek fenntartása és kiépítése, többek között a digitális adatok és a jogszerűen nyert titkosított adatok kezelésének és elemzésének támogatása érdekében;
f)a kiberbűnözés és az elektronikus bizonyítékokhoz való, határokon átnyúló hozzáférés területén működő operatív koordinációs platformok és speciális operatív együttműködési keretek – köztük a kiberbűnözéssel foglalkozó közös munkacsoport – hosztingolása és támogatása.
16. cikk
Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központ
A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol általi, nevezetesen a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központon keresztül nyújtott támogatás különösen a következőkből áll:
a)a tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalainak támogatása azon eszközök, jövedelmek és vagyon felkutatásában és azonosításában, amelyek a 9. cikkel összhangban befagyasztást vagy elkobzást elrendelő határozat tárgyát képezik vagy képezhetik;
b)a szervezett bűnözéssel és a terrorizmusfinanszírozással összefüggő pénzmozgások, illegális pénzügyi hálózatok és bűnözői üzleti modellek felderítésének, elemzésének és nyomon követésének támogatása;
c)operatív és elemzési támogatás nyújtása az EPPO számára az Europol és az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel kapcsolatban, a 81. cikkel összhangban;
d)a tagállamok támogatása a nagy léptékű digitális csalások elleni fellépésben, többek között a csalások bejelentésének elősegítése, valamint a pénzügyi intézményekkel, online platformokkal és nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés révén.
17. cikk
A Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja
A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol általi, nevezetesen a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központján keresztül nyújtott támogatás különösen a következőkből áll:
a)a migránscsempészésben és az emberkereskedelemben részt vevő bűnözői hálózatok azonosításának, nyomon követésének és elemzésének támogatása, ideértve azok üzleti modelljeit, elkövetési módjait és bűnözői infrastruktúráját is;
b)a migránscsempészés és az emberkereskedelem digitális jellege felderítésének és elemzésének támogatása, többek között nyílt forráskódú elemzés, valamint online szolgáltatókkal és gyakorló szakemberek hálózataival való együttműködés révén;
c)a migránscsempészéssel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok által használt illegális pénzmozgások, bűncselekményből származó vagyon és pénzügyi infrastruktúra felderítésének, elemzésének és felszámolásának támogatása, a Pénzügyi és Gazdasági Bűnözés Elleni Európai Központtal szoros együttműködésben;
d)a tagállamokkal, a Frontexszel, az Eurojusttal, más érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, harmadik országokkal és nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés és operatív koordináció támogatása a migránscsempészéssel és az emberkereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben.
18. cikk
A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja
A 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az Europol általi, nevezetesen a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központján keresztül nyújtott támogatás különösen a következőkből áll:
a)az online terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak terjesztésének kezelése, többek között az (EU) 2021/784 rendelet 14. cikkének megfelelően az eltávolítási végzések tekintetében a tagállamok illetékes hatóságaival való együttműködés, valamint az online tartalmak online szolgáltatók részére történő bejelentése révén;
b)nyomozások támogatása, többek között a terrorizmusfinanszírozást szolgáló pénzmozgások és hálózatok, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal és robbanóanyagokkal kapcsolatos fenyegetések, az online radikalizálódás, valamint az online platformok és új technológiák terrorista célokra történő visszaélésszerű felhasználásának felderítése és elemzése révén;
c)a válságreagálás és az operatív koordináció támogatása – többek között online válsághelyzetekben – külön képességek, eszközök, közös koordinációs struktúrák és támogatási mechanizmusok, köztük a 47. cikkben említett információcsere-mechanizmus révén;
d)a terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzésének támogatása az információk, bűnüldözési operatív információk és elemzési termékek tagállami illetékes hatóságok közötti, valamint adott esetben az érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, továbbá magánfelekkel való cseréjének elősegítése révén.
19. cikk
Speciális szakértelemmel rendelkező további uniós központok létrehozása és irányítása
(1)Az Europolon belül további, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok hozhatók létre, különösen akkor, ha az ügyvezető igazgató az Europol feladatainak ellátásához állandó speciális képességek vagy uniós szintű összehangolt fellépés szükségességét állapítja meg.
(2)A további központok létrehozásáról, átalakításáról, valamint adott esetben összevonásáról és megszüntetéséről a 139. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell határozni, figyelembe véve különösen a következőket:
a)a releváns bűnügyi vagy biztonsági fenyegetések, és az I. mellékletben felsorolt bűnözési formákhoz kapcsolódó, hibrid jellegű bűncselekmények nagyságrendje, összetettsége vagy határokon átnyúló jellege;
b)a tagállamok operatív igényei, valamint az uniós szintű állandó speciális képességek szükségessége;
c)a meglévő központokkal és más uniós operatív keretekkel való koherencia és kiegészítő jelleg biztosításának szükségessége;
d)az erőforrások Europolon belüli rendelkezésre állása.
(3)Az e cikk alapján létrehozott központokra a 13. cikk (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni.
3. szakasz
Operatív együttműködési eszközök
20. cikk
Operatív munkacsoportok
(1)A tagállamok illetékes hatóságai az Europol támogatásával operatív munkacsoportokat hozhatnak létre az Europol hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló konkrét bűnügyi fenyegetés kezelése céljából.
Operatív munkacsoport akkor hozható létre, ha az adott bűnügyi fenyegetés két vagy több tagállamot érint, és e fenyegetés a nagyságrendje, összetettsége vagy határokon átnyúló jellege miatt uniós szintű összehangolt operatív és nyomozati fellépést igényel.
(2)Az operatív munkacsoportban részt vevő tagállamok és az Europol biztosítják az EMPACT keretével való összhangot és – amennyiben lehetséges – integrációt.
(3)Az operatív munkacsoportot létrehozó tagállamok dönthetnek úgy, hogy más tagállamokat, valamint a VII. fejezetben említett harmadik országokat is felkérnek az operatív munkacsoportban való részvételre vagy a munkacsoport támogatására.
(4)Az Europol az operatív munkacsoportban részt vevő tagállamokkal egyetértésben támogatja az említett munkacsoport keretében végzett operatív és bűnüldözési operatív tevékenységek tervezését, koordinációját és végrehajtását.
Az Europol rendelkezésre bocsátja a szükséges operatív és pénzügyi támogatást.
(5)Az operatív munkacsoportban részt vevő tagállamok a nemzeti joggal összhangban:
a)biztosítják az összes releváns információ folyamatos, strukturált és időben történő cseréjét az Europollal és a többi részt vevő tagállammal a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazáson (SIENA) keresztül, és adott esetben biztosítják ezen információk közvetlen hozzáférés céljából való rendelkezésre bocsátását a 39., 40. és 41. cikkel összhangban;
b)ténylegesen felhasználják az Europol által nyújtott operatív és pénzügyi támogatást;
c)szükség esetén és a nemzeti jognak megfelelően összehangolt bűnüldözési operatív tevékenységeket és nyomozásokat folytatnak az érintett bűnügyi fenyegetések kezelése céljából;
d)párhuzamos pénzügyi nyomozásokat indítanak a bűncselekményből származó vagyon azonosítása, befagyasztása és lefoglalása céljából;
e) adott esetben mozgósítják az olyan harmadik országokba kiküldött összekötő tisztviselőket, ahol az operatív munkacsoport keretében büntetendő cselekmények után nyomoznak, az együttműködés és információmegosztás fokozása, és a megszerzett információk Europolnak történő átadása céljából.
(6)Az ügyvezető igazgató az Europol nemzeti egységen keresztül javasolja az érintett tagállamok illetékes hatóságainak operatív munkacsoport létrehozását, amennyiben ez a munkacsoport objektív kritériumok alapján hozzáadott értéket jelentene az Europol hatáskörébe tartozó, határokon átnyúló konkrét bűnügyi fenyegetettség kezelése terén, és kezelné az azonosított operatív igényeket.
(7)Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az operatív munkacsoportok létrehozására és működésére vonatkozóan, ideértve a harmadik országok részvételével kapcsolatban szükséges garanciákat is.
(8)Az Europol az operatív munkacsoportban részt vevő tagállamokkal együtt az operatív tevékenységek valamennyi szakaszában felméri, hogy a 21. cikkel összhangban szükséges-e közös nyomozócsoport létrehozása az uniós szintű összehangolt és tartós fellépés támogatásához.
21. cikk
Részvétel közös nyomozócsoportokban
(1)Az Europol részt vehet közös nyomozócsoportok tevékenységeiben, ideértve a 2002/465/IB tanácsi kerethatározattal 65 , valamint az EUSZ 34. cikkének megfelelően a Tanács által létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménnyel 66 összhangban kialakított közös nyomozócsoportokat is, amennyiben azok az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formákkal foglalkoznak. A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodás meghatározza az Europolnak a csoportban való részvételéhez kapcsolódó feltételeket, és tájékoztatást tartalmaz a felelősségre vonatkozó szabályokról.
(2)Az Europol – a közös nyomozócsoport működési helye szerinti tagállam jogának korlátain belül – támogathatja a közös nyomozócsoport valamennyi tevékenységét, valamint információcserét folytathat a nyomozócsoport bármely tagjával.
(3)Közös nyomozócsoportban való részvétele esetén az Europol e rendelettel összhangban a csoport valamennyi tagjának megadhatja az Europol által a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott célokból kezelt szükséges információkat. Az Europol erről egyidejűleg tájékoztatja a csoportban képviselt tagállamok nemzeti egységeit, valamint azon tagállamok nemzeti egységeit, amelyek az információkat szolgáltatták.
(4)Az Europol az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – a 32. cikk (2) bekezdése szerinti célokból – kezelheti a közös nyomozócsoportban való részvétele során megszerzett információkat, az információt szolgáltató tagállam hozzájárulásával.
(5)Ha az Europol okkal vélheti, hogy a közös nyomozócsoport létrehozása hozzáadott értéket jelentene a nyomozásban, erre irányuló javaslatot tehet az érintett tagállamoknak, és intézkedéseket hozhat a közös nyomozócsoport felállításának támogatására.
(6)Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága az (EU) …/… rendelet [az Eurojustról szóló rendeletre irányuló javaslat] 27. cikkének (1) bekezdése alapján az Eurojust által adott tanács nyomán megkeresést küld, az Europol a hatáskörének korlátain belül részt vesz az érintett közös nyomozócsoportban, kivéve, ha részvételének mellőzését kellően megindokolja.
22. cikk
Az Europol kiküldetései
(1)Valamely tagállam a nemzeti jogával összhangban kérheti területén az Europol kiküldetéseit, az Europol által nyújtott operatív támogatás igénybevétele céljából.
(2)Az Europol operatív támogatást célzó kiküldetéseire különösen az uniós szintű összehangolt támogatást igénylő összetett vagy nagyszabású nyomozások, illetve bűnüldözési operatív tevékenységek keretében kerül sor. Az Europol kiküldetései a 21. cikkel összhangban létrehozott közös nyomozócsoportokban, a 20. cikkel összhangban létrehozott operatív munkacsoportokban vagy más összehangolt operatív tevékenységekben való részvételt foglalhatnak magukban.
Az Europol kiküldetéseire abból a célból is sor kerülhet, hogy támogassák a releváns adatbázisokban történő ellenőrzéseket – többek között az Unió külső határai ellenőrzésének megerősítésével vagy az (EU) 2019/1896 rendelettel összhangban végzett migrációkezelési tevékenységek támogatásával összefüggésben –, illetve hogy támogatást nyújtsanak a tagállamok számára a jelentős nemzetközi eseményekkel kapcsolatosan.
Az Europol kiküldetéseire emellett különösen annak érdekében kerül sor, hogy biztosítsák az Europol szolgáltatásainak, eszközeinek és fejlett képességeinek hatékony igénybevételét, integrálását és alkalmazását a tagállamok operatív környezetében.
(3)Az Europol megvizsgálja az (1) bekezdés alapján valamely tagállam által benyújtott kérelmet, és az Europol rendelkezésre álló erőforrásainak figyelembevételével engedélyezheti az Europol kiküldetését.
(4)Az Europol kiküldetésének (3) bekezdés szerinti engedélyezését követően az Europol és az érintett tagállam megállapodik az Europol kiküldetésének részletes szabályairól.
(5)Az érintett tagállam területére kiküldött Europol személyzet és kirendelt nemzeti szakértők e rendelettel és azon tagállam nemzeti jogával összhangban járnak el, amelynek területén a kiküldetésre sor kerül.
(6)Az a tagállam, amelynek területén a kiküldetésre sor kerül, a (4) bekezdés szerint elfogadott részletes szabályokkal összhangban:
a)indokolatlan késedelem nélkül az Europol rendelkezésére bocsát minden releváns információt, és – amennyiben lehetséges – a nemzeti joggal összhangban közvetlen hozzáférést biztosít ezen információkhoz az Europol kiküldetései számára;
b)a nemzeti joggal összhangban lehetővé teszi az Europol kiküldetései számára a nyomozati intézkedések foganatosítása során való jelenlétet;
c)elősegíti a speciális szakértelem és képességek mozgósítását, ideértve az elemzési, digitális kriminalisztikai, informatikai és rendszerintegrációs szakértelmet;
d)a nemzeti joggal összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosításához, hogy az Europol kiküldetései által nyújtott operatív támogatás nyomán létrejött eredmények bizonyítékként felhasználhatók legyenek a nemzeti nyomozási és bírósági eljárásokban, többek között annak garantálásával, hogy ezen eredmények előállítása, dokumentálása és továbbítása a nemzeti jog követelményeivel összeegyeztethető módon történjen.
(7)Az ügyvezető igazgató az Europol támogató irodán keresztül javasolhatja valamely tagállam illetékes hatóságainak az Europol kiküldetését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ilyen kiküldetés hozzáadott értéket képviselne az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzése vagy az ellenük folytatott küzdelem terén.
(8)Amennyiben egy harmadik ország – amellyel az Europol e rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet alapján együttműködési kapcsolatokat alakított ki – e cikk szerint kéri a területén az Europol kiküldetéseit, az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeket és eljárást kell alkalmazni, az e cikk (9) bekezdésében említett végrehajtási szabályokkal összhangban.
(9)Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az Europol kiküldetéseinek előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan.
23. cikk
Az Europol által az EMPACT részére nyújtott támogatás
(1)Az Europol azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat az EMPACT mint a bűnözői hálózatok általi fenyegetettség uniós szintű megelőzését és leküzdését szolgáló koherens keret további erősítésében, igazgatási, logisztikai, pénzügyi és operatív támogatást nyújt a tagállamok és harmadik országok által végzett operatív és stratégiai tevékenységekhez – ideértve a kapcsolódó információcserét is –, valamint az ilyen tevékenységekben részt vevő harmadik országok részére.
E tekintetben az Europol kiegészíti az Europol nemzeti egységek által nemzeti szinten ellátott koordinációs feladatokat.
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az Europol különösen az EMPACT támogató csoporton keresztül:
a) támogatja a kétéves operatív cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását, többek között azáltal, hogy segít meghatározni az operatív prioritásokat, célokat és elérendő eredményeket;
b) elősegíti a nemzeti EMPACT-koordinátorok üléseinek megtartását;
c) támogatja az operatív cselekvési tervek kidolgozását és kezelését;
d) támogatja a harmadik országok – különösen az uniós tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok – EMPACT-ban való részvételét.
(3)A (2) bekezdésben említett támogatás nyújtása során az Europol e rendelettel összhangban az EMPACT támogató csoporton keresztül szorosan együttműködik az Europol nemzeti egységekkel, a nemzeti EMPACT-koordinátorokkal és az EMPACT-ban részt vevő egyéb érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, továbbá – adott esetben – harmadik országokkal és más partnerekkel.
24. cikk
Az operatív és technikai állományok igénybevétele
(1)Az Europol a tagállamok által kijelölt szakértőkből álló speciális operatív és technikai állományokat hoz létre és tart fenn annak érdekében, hogy biztosítsa az Europol feladatainak ellátásához szükséges speciális szakértelem rendelkezésre állását, és támogassa a tagállamokat.
(2)A tagállamok az (1) bekezdésben említett speciális operatív és technikai állományokba az igazgatótanács által meghatározott szakmai profiloknak és részvételi követelményeknek megfelelő szakértőket jelölnek ki annak érdekében, hogy biztosítsák a speciális szakértelem rendelkezésre állását. Valamely szakértőnek az állományba történő kijelölése nem érinti az adott szakértő és az érintett tagállam illetékes hatósága közötti munkaviszonyt.
(3)Az állományokban részt vevő szakértők az érintett tagállam illetékes hatóságának egyetértésével kirendelhetők az Europolhoz.
(4)Az Europol pénzügyi támogatást nyújthat a tagállamoknak az állományokban részt vevő szakértők képzésével és kirendelésével összefüggésben.
(5)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az állományok működését illetően, ideértve a szakértők kirendelésének részletes szabályait, a képzés megszervezését és a (4) bekezdésben említett pénzügyi támogatás nyújtását is.
4. szakasz
Az operatív együttműködésre szolgáló nemzeti struktúrák
25. cikk
Europol nemzeti egységek
(1)A tagállamok és az Europol együttműködnek egymással az e rendeletben meghatározott feladataik teljesítése során.
(2)Minden tagállam létrehoz vagy kijelöl egy Europol nemzeti egységet.
Az Europol nemzeti egység összekötő szervként és központi koordinációs pontként működik az Europol és a tagállam illetékes hatóságai között. Minden tagállam biztosítja, hogy Europol nemzeti egysége képes legyen az e rendeletben rábízott feladatok ellátására, és különösen, hogy hozzáférjen a nemzeti bűnüldözési adatokhoz és az Europollal való együttműködéshez szükséges más releváns adatokhoz.
(3)Az Europollal való együttműködés céljából az Europol nemzeti egységek biztosítják a tagállamok azon illetékes hatóságainak nemzeti szintű stratégiai koordinációját, amelyek tevékenységei az Europol hatáskörébe tartoznak.
E célból az Europol nemzeti egységek különösen:
a)azonosítják, összesítik és közlik az Europollal a tagállam illetékes hatóságainak operatív prioritásait és képességigényeit, többek között az 57. cikkben említett kerettel összefüggésben;
b)koordinálják az Europol stratégiai és elemzési tevékenységeihez való nemzeti hozzájárulásokat;
c)támogatják a nemzeti prioritásoknak az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre vonatkozó uniós prioritásokkal való összehangolását.
(4)Az Europol nemzeti egységek vezetői rendszeresen üléseznek az Europollal való együttműködés stratégiai prioritásainak koordinálása, valamint a közös operatív prioritások és képességigények azonosítása céljából.
(5)Az Europol nemzeti egységek elősegítik a tagállamaik illetékes hatóságai és az Europol közötti információcserét. E célból az Europol nemzeti egységek:
a)fogadják az Europoltól az Europol és a tagállamaik illetékes hatóságai közötti közvetlen kapcsolattartás során kicserélt valamennyi információt, kivéve, ha a nemzeti egység jelzi, hogy nincs szüksége ezekre az információkra;
b)hozzáférnek a nemzeti bűnüldözési adatokhoz és az Europollal való együttműködéshez szükséges más releváns adatokhoz;
c)hozzájárulnak a tagállamok illetékes hatóságaira bízott azon feladatok teljesítéséhez, amelyek e hatóságoknak a III, fejezet szerinti, az Europollal való információcserére vonatkozó kötelezettségeikkel kapcsolatosak.
(6)Az Europol nemzeti egység biztosítja, hogy a tagállamok megfelelően vegyék igénybe az Europol operatív támogatását, többek között azáltal, hogy elősegíti az Europol támogatásának és eszközeinek a nemzeti nyomozásokba való integrálását, valamint a tagállam illetékes hatóságainak részvételét az Europol által koordinált, szervezett vagy támogatott operatív tevékenységekben, köztük az operatív munkacsoportokban és az Europol kiküldetéseiben.
Az első albekezdésben említett célok érdekében az Europol nemzeti egység magában foglal egy, a 26. cikkel összhangban létrehozott Europol támogató irodát.
(7)Az Europol nemzeti egységek biztosítják az EMPACT keretében végzett tevékenységek nemzeti szintű koordinációját, többek között azáltal, hogy támogatják az EMPACT nemzeti koordinátort az EMPACT tevékenységeinek tervezésében és végrehajtásában, valamint elősegítik a tagállam illetékes hatóságainak részvételét.
Az első albekezdésben említett célok érdekében az Europol nemzeti egység magában foglal egy EMPACT támogató csoportot is.
Az Europol által támogatott EMPACT operatív fellépést létrehozó vagy abban részt vevő minden tagállamnak lehetőség szerint a SIENA használatával kell minden releváns információt késedelem nélkül az Europol és más tagállamok rendelkezésére bocsátania.
(8)A tagállamok fedezik az Europol nemzeti egységeknek az Europollal való kommunikáció során felmerülő költségeit, amelyek – az összeköttetés költségeit kivéve – nem háríthatók át az Europolra.
Az Europol támogatja az Europol nemzeti egységek működését és kapacitását, ideértve a támogató funkcióikat is.
E támogatás magában foglalja az Europol nemzeti egységek részére a 124. cikk alapján elfogadott szabályokkal összhangban biztosított pénzügyi hozzájárulásokat.
26. cikk
Europol támogató irodák
(1)A tagállamok az Europol támogatásának megfelelő igénybevétele érdekében Europol támogató irodát hoznak létre az Europol nemzeti egységen belül.
(2)Az Europol támogató irodák adott esetben:
a)elősegítik az Europol operatív támogatásának, elemzési termékeinek és szakértelmének a tagállam illetékes hatóságai általi felhasználását és integrálását;
b)támogatják az Europol által támogatott operatív tevékenységek – köztük az operatív munkacsoportok és az Europol kiküldetések – előkészítését, végrehajtását és nyomon követését;
c)elősegítik a speciális képességek nemzeti szintű nyomozások céljából való mozgósítását.
(3)Az Europol támogató irodák az Europol olyan kirendelt személyzetéből állnak, amelynek tagjai az Europol támogató iroda létrehozása szerinti tagállam illetékes hatóságainál szerzett tapasztalattal rendelkeznek. Az említett személyzeti tagokért az Europol és azon tagállam felel, amelyben az Europol támogató irodát létrehozták, a (4) bekezdésben említett végrehajtási szabályokkal összhangban.
(4)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az Europol támogató irodák létrehozására, szervezetére és működésére vonatkozóan, ideértve az Europol ilyen irodákhoz kirendelt személyzete által teljesítendő minimumkövetelményeket, a kirendelésükre vonatkozó szabályokat, valamint a felelősségnek az Europol és azon tagállam közötti megosztását, amelyben az Europol támogató irodát létrehozták.
27. cikk
Összekötő tisztviselők
(1)Minden Europol nemzeti egység kijelöl legalább egy összekötő tisztviselőt kijelöl az Europolhoz.
Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, az összekötő tisztviselőkre a kijelölő tagállam nemzeti joga vonatkozik.
(2)Az összekötő tisztviselők alkotják a nemzeti összekötő irodákat az Europolnál, és az Europol nemzeti egységük utasításai szerint képviselik az Europolon belül általuk képviselt tagállam érdekeit, a kijelölő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
(3)Az összekötő tisztviselők támogatják az Europol által nyújtott támogatás nemzeti operatív tevékenységekbe való eredményes integrálását.
E célból az összekötő tisztviselők az Europollal együttműködve hozzájárulnak a tagállamuk operatív igényeihez és követelményeihez igazított támogatás nyújtásához.
(4)Az összekötő tisztviselők segítik az Europol és a tagállamok közötti információcserét.
(5)Az összekötő tisztviselők a nemzeti joggal összhangban segítik a tagállamok és más tagállamok összekötő tisztviselői, harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti információcserét.
Az Europol infrastruktúráját – a nemzeti joggal összhangban – fel lehet használni ilyen kétoldalú információcserék céljára az Europol hatáskörén kívül eső bűnözési formák tekintetében is. Minden ilyen információcserének összhangban kell állnia az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal.
(6)Az (5) bekezdésben említett információcsere révén az összekötő tisztviselők az operatív és elemzési szolgálattal szoros együttműködésben támogatják az operatív kapcsolatok azonosítását, valamint a határokon átnyúló operatív fellépések és nyomozati válaszlépések koordinációját.
(7)Az igazgatótanács meghatározza az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Az összekötő tisztviselőket a 125. cikk (2) bekezdése szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.
(8)Az Europol biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők teljes körű tájékoztatásban részesüljenek valamennyi tevékenységéről és részt vegyenek azokban, amennyiben ez feladataik ellátásához szükséges.
(9)Az Europol viseli annak költségeit, hogy a tagállamok számára biztosítsa a szükséges helyiségeket az Europol székhelyén, valamint hogy megfelelően támogassa az összekötő tisztviselőket feladataik ellátásában. Az összekötő tisztviselők kijelölésével kapcsolatos összes többi költséget, ideértve az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségét is, a kijelölő tagállam viseli.
III. fejezet
Információkezelés
1. szakasz
Az adatkezelésre vonatkozó horizontális szabályok
28. cikk
Információforrások
(1)Az Europol csak azokat az információkat kezeli, amelyek szolgáltatói:
a)nemzeti jogukkal és a 29. cikkel összhangban a tagállamok;
b)uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek;
c)magánfelek és természetes személyek.
(2)Az Europol közvetlenül lekérdezheti és kezelheti a nyilvánosan elérhető forrásokból származó információkat és köztük a személyes adatokat, ideértve az interneten keresztül elérhető és a nyilvános adatokat is.
(3)Amennyiben az Europol uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok alapján jogosult arra, hogy hozzáférést kapjon uniós, nemzetközi vagy nemzeti információs rendszerekből származó adatokhoz, az Europol ilyen módon információkat – ideértve a személyes adatokat is – kérdezhet le és kezelhet, amennyiben ez a feladatainak ellátásához szükséges. Az Europol ezen információkhoz való hozzáférésére és azok Europol általi felhasználására nézve az említett uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi aktusok alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben azok e rendeletnél szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat állapítanak meg. Az ilyen információs rendszerekhez csak megfelelően felhatalmazott személyzet kap hozzáférést, amennyiben ez a feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos.
29. cikk
A tagállamok általi információszolgáltatás
(1)A tagállamok kellő időben az Europol rendelkezésére bocsátják a feladatainak ellátásához szükséges információkat.
(2)A tagállamok biztosítják a tagállamok illetékes hatóságainak az e rendelet alapján létrehozott információcsere- és operatívadat-kezelési keretekben való tényleges részvételét, továbbá – adott esetben – lehetővé teszik az információknak az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban történő strukturált, automatizált és interoperábilis rendelkezésre bocsátását az Europol számára.
(3)A tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt bevándorlási összekötő tisztviselők az e rendelet alapján létrehozott információcsere-keretek útján, a SIENA használatával szolgáltatnak releváns információkat az Europolnak. Amennyiben ez jogi, szervezeti vagy technikai okokból nem lehetséges, a tagállamok biztosítják, hogy az érintett tagállamok illetékes hatóságai más biztonságos csatornákon keresztül továbbítsák a releváns információkat az Europol részére.
(4)A 107. cikkel összhangban az érintett tagállam Europol nemzeti egysége és illetékes hatóságai felelnek azért, hogy az Europol számára történő információszolgáltatás során biztosítsák a nemzeti jognak való megfelelést, valamint azért, hogy – a lehető legnagyobb mértékben – biztosítsák az ilyen információk teljességét, pontosságát és időszerűségét.
(5)A tagállamoknak a közrend fenntartására és a belső biztonság megőrzésére irányuló feladatai ellátásának sérelme nélkül, a tagállamok az alábbi indokok közül egy vagy több alapján megtagadhatják az információszolgáltatást:
a)az információszolgáltatás ellentétes az érintett tagállam alapvető biztonsági érdekeivel;
b)az információszolgáltatás folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyezteti;
c)az információszolgáltatás a nemzetbiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységekre vonatkozó információk közlését jelentené.
A tagállamok az információt haladéktalanul átadják, amint az első albekezdés a), b) vagy c) pontjában említett okok már nem állnak fenn.
(6)Az Europol az igazgatótanács által meghatározott mennyiségi és minőségi kritériumok alapján éves értékelést készít a tagállamok által e cikk szerint szolgáltatott információkról. Az értékelést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
30. cikk
Az Europol szerepe a Schengeni Információs Rendszer tekintetében
(1)Az Europol a SIRENE-irodán keresztül biztosítja a kiegészítő információk cseréjét és rendelkezésre állását az (EU) 2018/1860 67 , az (EU) 2018/1861 68 és az (EU) 2018/1862 69 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.
(2)Az Europol a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam kérésére támogatja a tagállamokat azáltal, hogy megkönnyíti a figyelmeztető jelzésben foglalt adatoknak és kiegészítő információknak az Europolnál tárolt információkkal való egyeztetését és elemzését, különösen a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyek hollétének megállapítása érdekében.
(3)Az Europol kérésre kiegészítő információk cseréje révén továbbítja a tagállamoknak az (EU) 2018/1861 rendelet 35. cikkének (8) bekezdésével és az (EU) 2018/1862 rendelet 48. cikkének (8) bekezdésével összhangban kapott információkat, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által megjelölt információkezelési korlátozásokra figyelemmel.
(4)Az Europol támogatja a tagállamokat azon adatok kezelésében, amelyeket harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek a terrorizmusban vagy súlyos bűnözésben érintett személyekre vonatkozóan szolgáltattak.
Az ilyen adatok tekintetében az Europol az (EU) 2018/1862 rendelet 37a. cikkével összhangban javasolja a tagállamoknak, hogy a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: figyelmeztető jelzések) vigyék be a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS).
(5)A tagállamok az (EU) 2018/1862 rendeletben meghatározott eljárással összhangban tájékoztatják az Europolt a SIS-be bevitt bármely figyelmeztető jelzésről és az ilyen információs figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos bármely találatról, valamint az Europolon keresztül tájékoztathatják az ilyen figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatokról azon harmadik országot vagy nemzetközi szervezetet, amely a figyelmeztető jelzés beviteléhez vezető adatokat szolgáltatta.
Az Europol e rendelet III. fejezetével összhangban operatív koordináció, adategyeztetés és nyomozati támogatás céljából továbbíthatja a találatokra vonatkozó információkat az érintett tagállamoknak.
31. cikk
Az Europol szerepe a vízuminformációs rendszer és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer tekintetében
(1)Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kijelölt VIS-hatóságok a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 70 alkalmazásában „találat/nincs találat” alapon közvetett hozzáféréssel rendelkezzenek az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontja céljából szolgáltatott adatokhoz, az információszolgáltató által a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozások sérelme nélkül.
(2)Az (1) bekezdés szerinti találat esetén az Europol megindítja azt az eljárást, amelynek révén – az Europol számára információt szolgáltató fél döntésével összhangban, és csak olyan mértékben, amennyiben a találatot eredményező információk szükségesek a kijelölt VIS-hatóságok Vízuminformációs Rendszerrel kapcsolatos feladatainak az ellátásához – a találatot eredményező információk megoszthatók.
(3)Az Europol az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71 34. és 35. cikkének megfelelően kezeli az ETIAS figyelőlistát.
(4)Az Europol által folytatott nemzetközi együttműködésre irányadó feltételek sérelme nélkül az Europol beviheti az ETIAS figyelőlistába a terrorista bűncselekményekkel vagy egyéb súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban az Europol által megszerzett adatokat.
(5)Az Europol indokolással ellátott véleményt nyújt be az alábbiakban említett, konzultációra való felkérést követően:
a)az (EU) 2018/1240 rendelet 29. cikke;
b)a 767/2008/EK rendelet 9e. cikkének (4) bekezdése;
c)a 767/2008/EK rendelet 9g. cikkének (4) bekezdése;
d)a 767/2008/EK rendelet 22b. cikkének (14) és (16) bekezdése.
Az a) pont alkalmazásában az Europol indokolással ellátott kedvező vagy kedvezőtlen véleményt adhat ki. Az Europol a SIENA útján továbbítja az említett véleményt alátámasztó jelentést az ETIAS-kérelemfájlért felelős tagállam Europol nemzeti egységének. Az Europol nemzeti egység az (EU) 2018/1240 rendelet szerinti értékelés és döntéshozatal céljából az érintett ETIAS nemzeti egység rendelkezésére bocsátja az említett jelentést.
(6)A (3) bekezdésben említett feladat ellátása céljából az Europol igazgatótanácsa az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően az (EU) 2018/1240 rendelet 35. cikkében említett eljárásoknak megfelelően jár el.
(7)Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – saját megbízatásán belül és az (EU) 2018/1240 rendelet alkalmazásában – „találat/nincs találat” alapon közvetett hozzáféréssel rendelkezzen az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában szolgáltatott adatokhoz, az információszolgáltató által az e rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozások sérelme nélkül.
(8)Találat esetén az Europol megindítja azt az eljárást, amelynek révén – az Europol számára információt szolgáltató fél döntésével összhangban, és csak olyan mértékben, amennyiben a találatot eredményező információk szükségesek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ETIAS-szal kapcsolatos feladatainak az ellátásához – a találatot eredményező információk megoszthatók. E cikk (2)–(6) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
32. cikk
Az információkezelési tevékenységek célja
(1)Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben információkat, köztük személyes adatokat kezelhet.
(2)Személyes adatok kizárólag az alábbi célokból kezelhetők:
a)az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggő információkkal fennálló kapcsolatok vagy más releváns kapcsolódások azonosítását célzó adategyeztetés;
b)stratégiai vagy tematikus elemzések;
c)operatív elemzések;
d)a tagállamok, az Europol, más uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és magánfelek közötti információcsere elősegítése;
e)az uniós kutatási és innovációs keretprogram részeként végzett releváns kutatási és innovációs projektek;
f)a tagállamoknak a kérésükre történő támogatása a nyilvánosságnak az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatos nemzeti bírósági határozat alapján körözött gyanúsítottakról vagy elítélt személyekről történő tájékoztatása terén, és a nyilvánosság által a tagállamok és az Europol számára az említett személyekről történő információnyújtás elősegítése;
g)az e rendelet II. mellékletében felsorolt különböző érintetti kategóriákra vonatkozó operatív adatok közötti különbségtétel, az (EU) 2018/1725 rendelet 73. cikkével összhangban.
(3)A (2) bekezdés c) pontja szerinti operatív elemzések céljából végzett adatkezelést operatív elemzési projektek formájában kell végezni, amelyek tekintetében a következő konkrét adatvédelmi garanciák alkalmazandók:
a)minden operatív elemzési projekt esetében az ügyvezető igazgatónak meg kell határoznia az adatkezelés konkrét célját, a kezelt személyes adatok és az érintettek kategóriáit, a résztvevőket, a tárolás időtartamát és az érintett adatokhoz való hozzáférésre és azok továbbítására vagy átadására és felhasználására vonatkozó feltételeket, valamint tájékoztatnia kell ezekről az igazgatótanácsot és az európai adatvédelmi biztost;
b)személyes adatok csak az adott operatív elemzési projekt céljából gyűjthetők és kezelhetők, illetve az Europol 40. cikkben említett elemzési környezetében tárolhatók, és amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a személyes adatok egy másik operatív elemzési projekt szempontjából is relevánsak lehetnek, a szóban forgó személyes adatok további kezelése csak akkor megengedett, ha az szükséges és arányos, és a személyes adatok megfelelnek az említett másik elemzési projektre alkalmazandó, az e bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek;
c)a releváns projekt körébe tartozó adatokhoz kizárólag erre felhatalmazott személy férhet hozzá és csak ilyen személy kezelheti azokat.
(4)Amennyiben az Europol által végzett kutatási és innovációs projektek célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, az e célból történő személyesadat-kezelést a 102. cikkel összhangban kell végezni.
(5)A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezelést az (EU) 2018/1725 rendeletben és az e rendeletben előírt adatvédelmi garanciáknak megfelelően kell végezni. Az Europolnak megfelelően dokumentálnia kell ezeket az adatkezelési műveleteket. A dokumentációt kérésre az adatvédelmi tisztviselő és az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrzése céljából.
(6)Az (EU) 2018/1725 rendelet 73. cikkével összhangban az Europolnak – adott esetben és amennyire lehetséges – egyértelmű különbséget kell tennie a II. mellékletben felsorolt különböző érintetti kategóriákra vonatkozó személyes adatok között.
(7)Az Europol csak akkor kezelheti a II. mellékletben felsorolt kategóriákba nem tartozó érintettek személyes adatait, ha az ilyen adatkezelés a (2) bekezdésben meghatározott célok szempontjából releváns és szükséges. Az ilyen személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, amint az adatkezelés célja teljesült.
(8)Ha nem lehet egyértelműen különbséget tenni az érintettek II. mellékletben felsorolt különböző kategóriáihoz tartozó személyes adatok között, vagy ha az Europolnak a II. mellékletben felsorolt kategóriákba nem tartozó érintettek személyes adatait kell kezelnie, az Europolnak tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőjét.
(9)Azokat a személyes adatokat, amelyek nem a II. mellékletben felsorolt érintetti kategóriákra vonatkoznak, adott esetben és a lehető legnagyobb mértékben funkcionálisan elkülönítve kell tartani a többi adattól, és azok minden esetben csak a (2) bekezdés szerinti célokhoz szükséges és azzal arányos mértékben kezelhetők.
(10)Az Europol ideiglenesen kezelhet adatokat annak megállapítása céljából, hogy az ilyen adatok kezelése releváns és szükséges-e az Europol feladatainak ellátásához. Az ilyen adatok kezelésére vonatkozó határidő nem haladhatja meg az említett adatok kézhezvételétől számított hat hónapot.
(11)Az igazgatótanácsnak az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően a 72. cikk (2) bekezdésének t) pontjával összhangban adott esetben iránymutatásokat kell elfogadnia, amelyek részletesen meghatározzák az információknak az e cikk (2) bekezdésben felsorolt célokból végzett kezelésére vonatkozó eljárásokat.
33. cikk
Az Europol általi információkezelés céljának és az információkezelésre vonatkozó korlátozásoknak a meghatározása
(1)Az Europolnak információkat szolgáltató tagállam, uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet a 32. cikkel összhangban meghatározza az említett információkezelés célját vagy céljait.
Amennyiben az első albekezdésben említett információszolgáltató nem felelt meg az említett albekezdésnek, az Europol az érintett információszolgáltatóval egyetértésben kezeli az információkat annak érdekében, hogy meghatározza az adott információ relevanciáját és a további információkezelés célját vagy céljait.
Az Europol csak akkor kezelheti az információt az annak szolgáltatásakor meghatározott céltól eltérő célból, ha az információszolgáltató ezt engedélyezi.
A 32. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett célokból szolgáltatott információkat az Europol a 102. cikkel összhangban a 32. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti célból is kezelheti.
(2)A tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek az Europolnak történő információszolgáltatás időpontjában jelezhetnek bármilyen általános vagy egyedi hozzáférési korlátozást, többek között az információ felhasználását, átadását, továbbítását, törlését vagy megsemmisítését illetően. Amennyiben az információ szolgáltatását követően válik nyilvánvalóvá az ilyen korlátozások szükségessége, erről tájékoztatják az Europolt. Az Europol köteles betartani e korlátozásokat.
(3)Kellően indokolt esetekben az Europol korlátozhatja a tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek hozzáférését a nyilvánosan elérhető forrásokból lekérdezett információkhoz.
34. cikk
A tagállamok értesítésére vonatkozó kötelesség
(1)Az Europol haladéktalanul értesíti a tagállamokat az őket érintő információkról. Ha az információkra a 33. cikk (2) bekezdése alapján olyan hozzáférési korlátozások vonatkoznak, amelyek tiltják azok megosztását, az Europol konzultál a hozzáférés korlátozását előíró információszolgáltatóval, és annak engedélyét kéri a megosztáshoz.
Ilyen esetben az információszolgáltató kifejezett engedélye hiányában az információkat nem lehet megosztani.
(2)Az esetleges hozzáférési korlátozásoktól függetlenül az Europol értesíti a tagállamokat az őket érintő bármely információról, amennyiben ez szükséges az életet veszélyeztető azonnali fenyegetés elhárításához.
Ilyen esetben az Europol az információk megosztásával egyidejűleg értesíti e megosztásról az információszolgáltatót, és indokolja helyzetelemzését.
2. szakasz
Az Europol szolgáltatásai és eszközei
35. cikk
Az Europol adatkörnyezete
(1)Az Europol kialakítja és fenntartja az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához, és különösen az e fejezet 1. szakaszával összhangban történő információkezeléshez szükséges szolgáltatásokat és eszközöket.
(2)Az Europol szolgáltatásai és eszközei interoperábilis műszaki komponensekből, infrastruktúrákból és funkciókból állnak, amelyek lehetővé teszik az Europol számára az e rendelet szerinti feladatainak ellátását.
(3)Az Europol különösen az alábbiak kialakítását végzi:
a)adategyeztető szolgáltatás a 32. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában;
b)informatikai környezet a 32. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában;
c)SIENA mint biztonságos információcsere-eszköz a 32. cikk (2) bekezdése d) pontjának alkalmazásában;
d)közös adattér a 42. cikkben említett közös operatív elemzéshez;
e)a magánfelekkel való együttműködést és információcserét elősegítő platform a 47. cikkben említettek szerint.
36. cikk
Az Europol adategyeztető szolgáltatása
(1)Az Europol adategyeztető szolgáltatásának elemei:
a)az információk tárolására szolgáló infrastruktúra;
b)a releváns információk lekérdezését és visszakeresését lehetővé tevő keresési interfész;
c)az információk feltöltését, frissítését vagy törlését lehetővé tevő interfész;
d)az adategyeztető szolgáltatás és a szolgáltatás használatára jogosult tagállamok, valamint uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti biztonságos kommunikációs infrastruktúra;
e)az adategyeztető szolgáltatás és az (EU) 2019/818 rendelet 6. cikke (2) bekezdésének c) pontjával létrehozott európai keresőportál közötti biztonságos kommunikációs infrastruktúra.
f)Az Europol biztosítja az adategyeztető szolgáltatás üzemeltetési igazgatását, biztonságát, rendelkezésre állását és integritását.
(2)A tagállamok biztosítják, hogy egyedüli kapcsolattartó pontjaik, Europol nemzeti egységeik és illetékes hatóságaik ügyviteli rendszerei technikailag kapcsolódjanak az Europol adategyeztető szolgáltatásához, és azzal interoperábilisak legyenek.
(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a nemzeti ügyviteli rendszerek és az adategyeztető szolgáltatás közötti technikai kapcsolat, valamint az említett szolgáltatás és az Europol egyéb szolgáltatásai és eszközei közötti technikai kapcsolat meghatározására szolgáló eljárások megállapításáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4)Az Europol adategyeztető szolgáltatásának kialakítása és működtetése során az Europol adott esetben felhasználja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) által kialakított és kezelt meglévő technológiai komponenseket és infrastruktúrákat.
Az adategyeztető szolgáltatás kialakítása és műszaki architektúrája terén az Europol szinergiákra törekszik, többek között a megosztott szolgáltatások, kommunikációs infrastruktúrák és szoftverkomponensek újrafelhasználása révén, ha ez műszakilag megvalósítható és nem érinti az adategyeztető szolgáltatás e rendeletben és az (EU) 2018/1726 rendeletben meghatározott sajátos célját, irányítását vagy adatvédelmi követelményeit.
A biometrikus megfeleltetés céljából az Europol – ha műszakilag megvalósítható – újrahasználja és kiigazítja az eu-LISA által kifejlesztett, az (EU) 2019/818 rendelet 12. cikkével létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás (sBMS) alapját képező technológiát.
37. cikk
Az Europol adategyeztető szolgáltatásában foglalt adatok tartalma
(1)Az Europol adategyeztető szolgáltatása kizárólag a következőkre vonatkozó adatokat tartalmazhat:
a)személyek, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;
b)személyek, akikről az érintett tagállam nemzeti joga értelmében tényszerű jelek alapján vagy alapos okkal feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni;
c)azonosítható tárgyak, köztük dokumentumok, járművek, fegyverek és más releváns tárgyak, amelyeket bűncselekményekhez használtak vagy bűncselekményekkel összefüggenek.
(2)Az (1) bekezdésben említett személyekre vagy tárgyakra vonatkozó adatok a következőket foglalhatják magukban:
a)azonosító adatok, köztük személyazonosító adatok és biometrikus adatok;
b)bűnüldözési operatív adatok;
c)operatív adatok, köztük a büntetendő cselekményekre, a nyomozásokra és az ügyek összefüggéseire vonatkozó adatok;
d)referenciadatok, köztük nemzeti esetszám-azonosítók és rendőrségi nyilvántartási hivatkozások;
e)bűncselekményekhez használt vagy bűncselekményekkel kapcsolatot mutató tárgyakra, köztük dokumentumokra, járművekre, fegyverekre és más releváns tárgyakra vonatkozó adatok.
(3)E rendelettel összhangban az Europol adategyeztető szolgáltatása a következő szervezetek által feltöltött adatokat tartalmazhatja:
a)a 25. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott vagy kijelölt Europol nemzeti egységek;
b)a tagállamok illetékes hatóságai;
c)az Europol, ideértve a harmadik országok, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, magánfelek és nemzetközi szervezetek által szolgáltatott adatokat is.
(4)A Bizottság az adattárolással kapcsolatos technikai eljárásokat – köztük az adatformátumokat, az adatminőségi követelményeket és az adategyeztetés szabályait – megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
38. cikk
Adatok feltöltése az Europol adategyeztető szolgáltatásába
(1)A tagállamok biztosítják, hogy Europol nemzeti egységeik és illetékes hatóságaik rendszeresen és indokolatlan késedelem nélkül feltöltsék az Europol adategyeztető szolgáltatásába azon adatokat, amelyek:
a)az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formákra vonatkoznak;
b)a határokon átnyúló együttműködés szempontjából relevánsak, vagy tényszerű jelek alapján összefüggésben lehetnek más tagállamokkal vagy harmadik országokkal.
(2)Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok illetékes hatóságai a 29. cikk (5) bekezdésében említett okok alapján mellőzhetik az adatok feltöltését az Europol adategyeztető szolgáltatásába.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy Europol nemzeti egységeik és illetékes hatóságaik rendelkezésére álljanak olyan automatizált technikai eszközök (a továbbiakban: adatfeltöltők), amelyek lehetővé teszik a nemzeti ügyviteli rendszereikből származó adatok rendszeres feltöltését az Europol adategyeztető szolgáltatásába az (1) bekezdéssel összhangban.
(4)Az Europol rendszeresen és indokolatlan késedelem nélkül feltölti az Europol adategyeztető szolgáltatásába az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő adatokat.
(5)A tagállamok és az Europol biztosítják az Europol adategyeztető szolgáltatásába feltöltött adatok pontosságát, naprakészségét és hiánytalanságát, valamint szükség szerinti frissítését vagy törlését.
(6)Az Europol adategyeztető szolgáltatása automatikusan összeveti az újonnan feltöltött adatokat a szolgáltatásban már tárolt adatokkal az alábbiak közötti kapcsolatok azonosítása céljából:
a)személyek;
b)tárgyak;
c)büntetendő cselekmények;
d)egy vagy több tagállamban, illetve harmadik országokkal folytatott nyomozások.
(7)Amennyiben a (6) bekezdésben említett összevetés pozitív eredményt ad, az Europol adategyeztető szolgáltatása figyelmeztető jelzést generál, és a 34. cikkel összhangban értesítést küld az érintett szervezetnek.
(8)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adatfeltöltéssel kapcsolatos technikai eljárások megállapításáról, ideértve az adatformátumokat, valamint az automatizált adatfeltöltési és adategyeztető eljárásokat is. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
39. cikk
Az Europol adategyeztető szolgáltatásában foglalt adatok lekérdezése és az azokhoz való hozzáférés
(1)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e rendelettel összhangban lekérdezzék az Europol adategyeztető szolgáltatásában tárolt összes információt és hozzáférjenek azokhoz.
(2)Az Europol adategyeztető szolgáltatása az alábbiak révén teszi lehetővé a tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai számára a tárolt információk lekérdezését:
a)alfanumerikus adatok;
b)biometrikus adatok;
c)multimédiás adatok.
(3)A tagállamok illetékes hatóságai a releváns információk felhasználásával rendszeresen lekérdezik az Europol adategyeztető szolgáltatását:
a)az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formákra vonatkozó nyomozások folytatása során;
b)amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy az ügy határokon átnyúló vagy nemzetközi jellegű.
(4)Az Europol nem férhet hozzá a tagállamok illetékes hatóságai által végzett lekérdezés tartalmához, sem annak eredményeihez.
(5)Az Europol az e rendeletben meghatározott feladatainak ellátása érdekében lekérdezi az Europol adategyeztető szolgáltatását.
(6)Az Europol adategyeztető szolgáltatása lekérdezhető, amennyiben más uniós jogalkotási aktusok így rendelkeznek.
(7)A lekérdezés eredménye magában foglalja az Europol adategyeztető szolgáltatásában tárolt valamennyi olyan releváns adatot, amelyhez az e cikk (2) és (4) bekezdése szerinti lekérdező szervezet a 33. cikk (2) bekezdése alapján jelzett korlátozásokkal összhangban hozzáfér.
(8)A Bizottság az adatlekérdezéssel kapcsolatos technikai eljárásokat – köztük az adatformátumokat – megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
40. cikk
Az Europol elemzési környezete
(1)Az Europol kialakítja és fenntartja az adatok tárolásához, kezeléséhez, egyeztetéséhez, megjelenítéséhez és elemzéséhez szükséges technikai és operatív környezetet, többek között a bűnügyi nyomozások és az operatív koordináció támogatása érdekében (Europol elemzési környezet).
(2)Az Europol elemzési környezetet elemzési munkafelületek, ügyviteli funkciók, együttműködési eszközök, adatkezelési szolgáltatások és az Europol elemzési tevékenységeinek, továbbá a tagállamokkal és más felhatalmazott partnerekkel folytatott együttműködésének támogatásához, valamint a tevékenységei kapcsán azonosított operatív, technikai vagy elemzési igények kielégítéséhez szükséges egyéb képességek alkotják.
(3)Az Europol elemzési környezet a 32. cikk (3) bekezdésében említettek szerint logikailag elkülönített elemzési projekteket biztosít az adatok konkrét elemzési célokból történő tárolásához és kezeléséhez.
(4)Az Europol biztosítja az Europol elemzési környezet üzemeltetési igazgatását, biztonságát, rendelkezésre állását és integritását.
41. cikk
Az Europol elemzési környezetben foglalt adatok lekérdezése és az azokhoz való hozzáférés
(1)Az Europol elemzési környezet az alábbiak révén teszi lehetővé a tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai számára a tárolt adatok lekérdezését a meglévő ügyekkel fennálló kapcsolatok feltárásához:
a)alfanumerikus adatok;
b)biometrikus adatok;
c)multimédiás adatok.
(2)Feladatainak ellátása érdekében az Europol lekérdezéseket végez az Europol elemzési környezetben, beleértve a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatokat is.
(3)A tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai az Europol elemzési környezetben – többek között egy közös operatív esetelemzés kapcsán – végzett lekérdezéskor kizárólag közvetett hozzáférést kaphatnak az eredményekhez, „találat/nincs találat” alapon. Találat esetén az Europol elindítja azt az eljárást, amelynek keretében a találatot eredményező információk a 34. cikkel összhangban megoszthatók a lekérdező szervezettel.
(4)Az uniós információs rendszerek szintén végezhetnek lekérdezést az Europol elemzési környezetben, amennyiben más uniós jogalkotási aktusok így rendelkeznek.
a)alfanumerikus adatok;
b)biometrikus adatok;
c)multimédiás adatok.
(5)Feladatainak ellátása érdekében az Europol lekérdezéseket végez az Europol elemzési környezetben, beleértve a természetes személyek egyedi azonosítását célzó biometrikus adatokat is.
(6)A tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai az Europol elemzési környezetének – többek között a közös operatív esetelemzés kapcsán történő – lekérdezése során kizárólag közvetett hozzáférést kaphatnak az eredményekhez, „találat/nincs találat” alapon. Találat esetén az Europol elindítja azt az eljárást, amelynek keretében a találatot generáló információk a 34. cikkel összhangban megoszthatók a lekérdező szervezettel.
(7)Az Europol elemzési környezetének adataihoz való hozzáférésre és az ezen adatok felhasználására vagy tárolására vonatkozó bármely korlátozásnak meg kell felelnie e rendeletnek, különösen annak 33. és 101. cikkének.
42. cikk
Közös rendőrségi adattér létrehozása
(1)Az Europol kialakítja és fenntartja a tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai számára közös operatív esetelemzések megnyitását lehetővé tevő szolgáltatást (a továbbiakban: közös rendőrségi adattér).
(2)A közös rendőrségi adattér az 50. cikkben említett Europol-felhőinfrastruktúrán alapul.
(3)A közös rendőrségi adattér – a technikailag lehetséges mértékben – megosztja és újrahasználja a 40. cikkben említett Europol elemzési környezet hardver- és szoftverkomponenseit.
(4)A közös rendőrségi adattér a közös operatív esetelemzések keretében végzett közös operatív elemzéshez szükséges mértékben hozzáférhetővé teszi az említett környezet eszközeit, funkcióit és moduljait, ideértve az elemzési, adatkezelési és adatintegrációs funkciókat is.
(5)A Bizottság a közös rendőrségi adattér szükséges funkcióinak meghatározására szolgáló eljárásokat, valamint az eszközök és e funkciók interoperabilitását és rendelkezésre állását biztosító részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
43. cikk
Közös operatív esetelemzés létrehozása
(1)A tagállamok Europol nemzeti egységei és illetékes hatóságai dönthetnek úgy, hogy közös operatív elemzés végzése céljából közös operatív esetelemzést indítanak.
(2)A közös operatív esetelemzést megindító tagállam megjelöli a következőket:
a)a közös operatív esetelemzésben való részvételre és a közös operatív esetelemzés keretében feltöltött releváns adatokhoz való hozzáférésre felkért tagállam(ok);
b)az a harmadik ország, amely részt vehet a közös operatív esetelemzésben és hozzáférhet a közös operatív esetelemzés keretében feltöltött releváns adatokhoz;
c)a központ(ok), tagállamok vagy harmadik országok közös operatív esetelemzésbe való bevonásának indokai.
(3)Az Europol hozzáfér a közös operatív esetelemzéshez, és adott esetben elemzési támogatást és szakértelmet biztosít az érintett tagállamok számára a közös operatív esetelemzés tekintetében.
(4)A részt vevő tagállamok kijelölik a releváns illetékes hatóságaik azon képviselőit, akik részt vesznek a közös operatív esetelemzésben és hozzáférnek az annak keretében kezelt adatokhoz.
(5)A közös operatív esetelemzés megindító tagállam(ok) által valamely harmadik ország közös operatív esetelemzésben való részvételére tett javaslat esetén az Europol felel azért, hogy lehetővé tegye a harmadik ország részvételét, és biztosítsa a közös rendőrségi adattérben tárolt releváns adatokhoz való hozzáférést az alábbi feltételek teljesülése esetén:
a)az Europol fontosnak tartja a harmadik ország közös operatív esetelemzésben való részvételét, többek között a közös operatív esetelemzést megindító tagállam(ok) által a (2) bekezdés c) pontja szerint szolgáltatott információk alapján;
b)a harmadik országgal létrejött, a személyes adatok Europollal történő cseréjét lehetővé tevő megállapodás van hatályban.
(6)A közös operatív esetelemzésben való részvételre felhatalmazott harmadik ország kijelöli a részvételt biztosító képviselőit.
(7)Az Europol kijelöli egy vagy több képviselőjét a közös operatív esetelemzésben való részvételre, és hozzáférést biztosít számukra az annak keretében feltöltött információkhoz.
44. cikk
Az Europol javaslata közös operatív esetelemzés létrehozására
(1)A rendelkezésére álló információk és adatok elemzése alapján az Europol közös operatív esetelemzés megindítását javasolhatja egy vagy több tagállamnak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az összehangolt operatív elemzés hozzáadott értéket jelenthet az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmény közös operatív elemzése során.
(2)Az (1) bekezdés szerint tett javaslat nem kötelező erejű, és nem érinti az érintett tagállamok azon mérlegelési jogkörét, hogy a 43. cikkel összhangban döntsenek arról, hogy indítanak-e közös operatív esetelemzést.
(3)Az (1) bekezdés alkalmazásában az Europol azonosíthatja és megjelölheti az Europol elemzési környezeten belül azokat a releváns információkat, amelyeket fel kell tölteni a közös operatív esetelemzés keretében.
45. cikk
Közös operatív esetelemzés alkalmazása
(1)A közös operatív esetelemzés résztvevői a következő tevékenységeket végezhetik a közös rendőrségi adattérben:
a)a közös operatív esetelemzést megindító szervezetek vagy bármely más részt vevő szervezet által feltöltött információk kezelése;
b)a közös operatív esetelemzés részeként folytatott elemzéshez relevánsnak ítélt új adatok feltöltése a 33. cikkel összhangban;
c)a közös operatív esetelemzés keretén belüli biztonságos kommunikáció és információcsere a többi résztvevővel csevegés, videó vagy az Europol elemzési környezet által támogatott más releváns eszközök révén;
d)a közös operatív esetelemzés szempontjából releváns dokumentumok vagy jelentések közös megjelenítése vagy szerkesztése.
(2)Az Europol és a részt vevő tagállamok biztosítják, hogy a közös operatív esetelemzés keretében feltöltött személyes adatok – a közös rendőrségi adattéren kívüli kezelés során – technikai és szervezési intézkedések révén védelmet élvezzenek az (EU) 2018/1725 rendelettel, e rendelettel, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 72 összhangban.
46. cikk
Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás
(1)A SIENA létrehozásának célja a tagállamok, az Europol, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti információcsere megkönnyítése.
(2)A SIENA elemei:
a)az adatok tárolására és kezelésére szolgáló központi infrastruktúra;
b)információcserére szolgáló webes interfész(ek);
c)információcserére szolgáló mobilalkalmazás(ok);
d)a tagállamok és – adott esetben – az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára biztosított, a rendszereikkel – köztük ügyviteli rendszereikkel – való interoperabilitást támogató külön programozási interfész(ek);
e)biztonságos kommunikációs infrastruktúra a SIENA és a tagállamok, valamint – adott esetben – a SIENA használatára jogosult uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek között.
(3)Az (EU) 2023/977 irányelv 13. cikkével összhangban az egyedüli kapcsolattartó pontok és a tagállamok illetékes hatóságai a SIENA-t használják biztonságos kommunikációs csatornaként arra, hogy információszolgáltatásra irányuló megkeresést küldjenek, az ilyen megkeresés nyomán információt szolgáltassanak, vagy saját kezdeményezésükre információt nyújtsanak, adott esetben ideértve az ilyen megkeresés vagy információ másolatának az Europol részére történő megküldését is. E célból a tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjainak és illetékes hatóságainak kapcsolódniuk kell a SIENA-hoz, adott esetben mobil eszközökön keresztül is.
(4)Az egymás közötti információcsere során a SIENA lehetővé teszi a tagállamok egyedüli kapcsolattartó pontjai vagy illetékes hatóságai számára annak jelzését, hogy a 43. cikkel összhangban közös operatív esetelemzés megindítására van szükség.
(5)A SIENA a tagállamok illetékes hatóságai és az Europol közötti információcsere alapértelmezett kommunikációs csatornája.
(6)Az Europol vagy a tagállamok illetékes hatóságai a SIENA-t használhatják az olyan harmadik országokkal folytatott információcserére, amelyek hatóságait az Europol az Unióval kötött munkamegállapodások vagy nemzetközi megállapodások alapján kapcsolt a SIENA-hoz.
(7)A (6) bekezdésben említett harmadik országok hatóságai a SIENA-t más olyan harmadik országok hatóságaival való információcserére is használhatják, amelyekkel munkamegállapodást vagy nemzetközi megállapodást kötöttek.
(8)Az Europol biztosítja a SIENA üzemeltetési igazgatását, biztonságát, rendelkezésre állását és integritását.
(9)A Bizottság a (2) bekezdésben említett biztonságos infrastruktúra szükséges funkcióinak meghatározására szolgáló eljárásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
47. cikk
Magánfelekkel való együttműködésre szolgáló információcsere-mechanizmus
(1)Az Europol elemzési környezet részét képezi a magánfelek, az Europol és a tagállamok közötti együttműködés és információcsere megkönnyítésére szolgáló információcsere-mechanizmus.
(2)Az információcsere-mechanizmus különösen a következő funkciókat tölti be:
a)megkönnyíti az Europol, a tagállamok és az Unióban szolgáltatásokat nyújtó magánfelek közötti kommunikációt, többek között az (EU) 2021/784 és az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti jelentési vagy értesítési kötelezettségek teljesítésének elősegítésével;
b)online válsághelyzetekben a 96. cikkel összhangban válságreagálási platformként működik azáltal, hogy megkönnyíti az Europol, a tagállamok, a magánfelek és adott esetben harmadik országok közötti kommunikációt, és lehetővé teszi az Europol számára, hogy magánfelek rendelkezésére bocsássa a releváns online tartalmak, szolgáltatások, fiókok, infrastruktúrák vagy digitális tevékenységek azonosításához szükséges információkat.
(3)Az információcsere-mechanizmus legalább a következő elemekből áll:
a)az adatok tárolására és kezelésére szolgáló központi infrastruktúra;
b)webes interfész(ek);
c)a tagállamok számára biztosított, a rendszereikkel – köztük ügyviteli rendszereikkel – való interoperabilitást támogató külön programozási interfész(ek);
d)biztonságos kommunikációs infrastruktúra az Europol, a tagállamok és a magánfelek között.
(4)Az Europol megállapítja a magánfelek információcsere-mechanizmushoz való biztonságos hozzáférése megadásának vagy visszavonásának eljárását és feltételeit.
48. cikk
Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer
Az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) tekintetében az Europol ellátja az (EU) 2024/982 rendelettel rábízott feladatokat.
49. cikk
Egyéb szolgáltatások és eszközök fejlesztése
A Bizottság a meglévő szolgáltatások és eszközök további funkcióit vagy a további szolgáltatások és eszközök szükséges funkcióit megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E további funkcióknak vagy további szolgáltatásoknak és eszközöknek meg kell felelniük az (EU) 2018/1725 rendeletben és az e rendeletben a személyes adatok kezelésére vonatkozóan meghatározott szabályoknak. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 138. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3. szakasz
Műszaki komponensek és szabványosítás
50. cikk
Europol-felhőinfrastruktúra
(1)Létrejön az Europol-felhőinfrastruktúra. Az Europol-felhőinfrastruktúra egy biztonságos és skálázható felhőszolgáltatási platform, amely e rendelettel összhangban lehetővé teszi az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai számára az Europol eszközeihez, együttműködési környezetéhez és egyéb operatív és elemzési képességeihez való hozzáférést. Az Europol-felhőinfrastruktúrát e rendelettel összhangban más uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek és harmadik országok is használhatják az Europol eszközeihez, együttműködési környezetéhez és egyéb operatív és elemzési képességeihez való hozzáférés céljából.
(2)Az Europol-felhőinfrastruktúra támogatja az e rendeletben meghatározott célok elérését a bűnügyi nyomozások és az operatív támogatás terén, többek között az adatok tárolásának, kezelésének, elemzésének és cseréjének támogatásával, biztosítva ugyanakkor a szigorú hozzáférés-ellenőrzést, az adatkompartmentalizációt és az uniós jognak való teljes megfelelést.
(3)Az Europol létrehozza, működteti és fenntartja az Europol-felhőinfrastruktúrát. Az Europol-felhőinfrastruktúra létrehozása, működtetése és fenntartása során az Europol – adott esetben, és amennyiben az műszakilag megvalósítható – felhasználja az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek – köztük az eu-LISA – által kialakított vagy működtetett meglévő műszaki megoldásokat, szolgáltatásokat és infrastruktúra-elemeket a hatékonyság, az interoperabilitás és az uniós erőforrások optimális felhasználásának biztosítása céljából.
(4)Az Europol biztosítja, hogy a felhőszolgáltatások beszerzése megfeleljen az alkalmazandó uniós jognak, ideértve az uniós számításifelhő-szuverenitási keretre, az adatbiztonságra, az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és a digitális szuverenitásra vonatkozó követelményeket is.
(5)Az Europol operatív adatokat kezelő rendszereit és eszközeit az Europol-felhőinfrastruktúrából kell a tagállamok hatóságainak rendelkezésére bocsátani.
(6)Az Europol prioritásként kezeli az új rendszerek és eszközök Europol-felhőinfrastruktúrán belüli fejlesztését.
(7)Az Europol-felhőinfrastruktúra elérése és használata a tagállami illetékes hatóságok és – adott esetben – a harmadik országok, továbbá az Europol felhatalmazott felhasználóira korlátozódik az e rendelet szerinti hozzáférési jogaik alapján, és a megfelelő hitelesítési mechanizmusok – köztük az 51. cikk szerinti nagy megbízhatóságú digitális személyazonossági megoldások – alkalmazása mellett.
(8)Az Europol felméri a meglévő rendszerek és eszközök Europol-felhőinfrastruktúrában való rendelkezésre bocsátásának műszaki, operatív és pénzügyi vonatkozásait, és ...-ig [6 hónappal e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően] indokolással ellátott jelentést nyújt be a Bizottságnak.
(9)A Bizottság az Europol-felhőinfrastruktúra biztonságára, interoperabilitására, teljesítményére és architektúrájára vonatkozó követelményeket megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. A (8) bekezdésben említett jelentés alapján e végrehajtási jogi aktusok meghatározzák az Europol-felhőinfrastruktúrába áthelyezendő rendszereket és eszközöket is. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
51. cikk
Uniós bűnüldözési digitális személyazonosság
(1)Az uniós bűnüldözési digitális személyazonosság alkotja az illetékes tagállami hatóságok vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek valamennyi felhatalmazott képviselője tekintetében a közös azonosítási és hozzáférés-kezelési eszközökre vonatkozó szabályegyüttest, amely az Europol-felhőinfrastruktúrához és az ahhoz kapcsolódó nemzeti rendszerekhez való biztonságos hozzáférést, valamint ezek biztonságos használatát és a velük való biztonságos interakciót szolgálja. A tagállamok, az Europol, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a harmadik országok biztosítják, hogy képviselőik az uniós bűnüldözési digitális személyazonosság révén biztonságos, harmonizált és megbízható módon hozzáférjenek az Europol-felhőinfrastruktúrához és az ahhoz kapcsolódó nemzeti rendszerekhez.
(2)Az uniós bűnüldözési digitális személyazonosság létrehozása során az Europol és a tagállamok – adott esetben, és amennyiben az műszakilag megvalósítható – felhasználják a meglévő – többek között a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 73 szerinti –uniós digitális személyazonossági megoldásokat és szabványokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az e rendeletben meghatározott operatív, biztonsági és adatvédelmi követelményeknek.
(3)Az Europol biztosítja, hogy az Europol-felhőinfrastruktúrában végzett összes művelet naplózásra kerüljön, és felügyeleti célból rendelkezésre álljon.
(4)A tagállamok, az Europol, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a harmadik országok e rendelet maradéktalan tiszteletben tartása mellett a felhasználók szerepével, felelősségi körével és hozzáférési jogosultságaival arányos, differenciált hozzáférési jogokat biztosítanak az Europol-felhőinfrastruktúrában hosztingolt szolgáltatásokhoz vagy eszközökhöz.
(5)A Bizottság az (1) bekezdésben említett uniós bűnüldözési digitális személyazonosság létrehozására szolgáló eljárásokat meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
52. cikk
Statisztikai és jelentéstételi eszközök
(1)Az Europol értékelési, nyomonkövetési, elemzési és jelentéstételi célokat szolgáló statisztikai és jelentéstételi eszközöket alakít ki, vezet be és tart fenn. Ezen eszközök nem tehetik lehetővé egyének személyazonosságának megállapítását. Ezen eszközök testre szabható jelentéseket és statisztikákat biztosítanak a (2) bekezdés a) pontjában említett szervezetek számára.
(2)A szolgáltatások és eszközök használatát, teljesítményét, operatív eredményességét és interoperabilitását illető statisztikai és jelentéstételi eszközök különösen a következőkre vonatkozóan gyűjtenek, állítanak elő és bocsátanak rendelkezésre összesített statisztikai információkat, mutatókat, technikai naplókat, használati mérőszámokat és elemző jelentéseket:
a)az Europol szolgáltatásainak és eszközeinek a tagállamok, az Europol, az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek általi, e rendelettel összhangban történő használata;
b)az adatok cseréje, lekérdezése, feltöltése, egyeztetése és kezelése;
c)információcsere-tevékenységek;
d)a műszaki infrastruktúrák teljesítménye, rendelkezésre állása és biztonsága;
e)az e rendelet végrehajtása szempontjából releváns trendek, mintázatok és operatív igények.
(3)Az Europol, a tagállamok és a Bizottság kizárólag jelentéstételi és statisztikai célból férhetnek hozzá a (2) bekezdés alapján előállított statisztikai információkhoz és jelentésekhez. Az adattárhoz a TESTA hálózaton keresztül, biztonságos és ellenőrzött módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentéstételi és statisztikai célból lehet hozzáférni.
(4)A statisztikai és jelentéstételi eszközök nem használhatók természetes személyeket érintő döntések kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló meghozatalára, és nem használhatók azonosítható személyekre vonatkozó operatív elemzés céljára.
(5)Az Europol biztosítja, hogy az e cikk szerinti statisztikák előállítása és megosztása megfeleljen az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és a titoktartásra vonatkozó uniós jognak. A statisztikai információkat – adott esetben – anonimizálni vagy összesíteni kell.
(6)A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett statisztikai és jelentéstételi eszközökre alkalmazandó műszaki funkciókra, hozzáférési jogokra, statisztikai kategóriákra, jelentéstételi szabályokra és adatvédelmi garanciákra vonatkozó részletes szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 138. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
53. cikk
Egységes üzenetformátum
(1)Az Europol támogatja az (EU) 2019/818 rendelet 38. cikke alapján létrehozott egységes üzenetformátum (UMF) szabványának fejlesztését, bevezetését és operatív alkalmazását a tagállamok, az eu-LISA és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti információcsere céljából.
(2)Az Europol biztosítja az UMF-fel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásához szükséges titkárságot, valamint elősegíti és irányítja a tagállamokkal, az eu-LISA-val és más érintett uniós ügynökségekkel folytatott műszaki és operatív jellegű egyeztetéseket.
(3)A (2) bekezdés szerinti feladatainak ellátása során az Europol:
a)támogatja az UMF továbbfejlesztését és frissítését, ideértve az adatmodelleket, a szemantikát és a műszaki leírásokat is;
b)előmozdítja az UMF következetes és interoperábilis használatát a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség információs rendszereiben és kommunikációs csatornáin;
c)segíti a tagállamokat, valamint az uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket az UMF bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában;
d)biztosítja az összhangot a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség azon nagy méretű IT-rendszereire vonatkozó releváns követelményekkel, amelyek kialakításáért, fejlesztéséért vagy üzemeltetési igazgatásáért az uniós jog értelmében az eu-LISA felel.
54. cikk
DNS-egyeztető uniós alkalmazás
(1)A tagállamok bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásainak támogatása céljából az Europol a DNS-egyeztető uniós alkalmazást fejleszt ki, vezet be és tart fenn, amely lehetővé teszi a DNS-profilok biztonságos és megbízható összehasonlítását.
(2)A DNS-egyeztető uniós alkalmazás olyan műszaki képességet biztosít, amely lehetővé teszi a DNS-profilok tudományosan megalapozott egyezési szabályok szerinti automatizált összehasonlítását. Az alkalmazás a tagállamok által használt meglévő DNS-egyezést kereső rendszerek alapfunkcióit veszi át, és támogatja azoknak az uniós jogi és műszaki követelményekhez – köztük az (EU) 2024/982 rendeletből eredő követelményekhez – való hozzáigazítását.
(3)A DNS-egyeztető uniós alkalmazás használata nem érinti a DNS-adatok feletti tulajdonjogot vagy rendelkezési jogot.
(4)A DNS-egyeztető uniós alkalmazást a tagállamok illetékes hatóságai, az Europol, valamint más uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek önkéntes alapon használják. Az Europol kizárólag támogató és technikai szerepet tölt be.
(5)Az Europol támogatja a tagállamokat a meglévő, DNS-egyezést kereső rendszerekről a DNS-egyeztető uniós alkalmazásra való átállásban, többek között a műveletek folytonosságának biztosításához szükséges technikai iránymutatás, eszközök és segítségnyújtás révén.
(6)Az Europol biztosítja a megfelelő technikai és szervezési intézkedések bevezetését a biztonság, integritás és titoktartás magas szintjének garantálása érdekében.
55. cikk
Információs és kommunikációs technológiai és információkezelési irányítócsoport
(1)Létrejön az információs és kommunikációs technológiai és információkezelési irányítócsoport (a továbbiakban: IKT/IM irányítócsoport).
(2)Az IKT/IM irányítócsoport az egyes tagállamok, a Bizottság, az Europol és az eu-LISA egy-egy képviselőjéből áll. Az IKT/IM irányítócsoport tagjait az igazgatótanács nevezi ki. Az IKT/IM irányítócsoportban az 56. cikk alapján létrehozott IKT/IM tanácsadó csoport elnöke is részt vesz.
(3)Az IKT/IM irányítócsoport eljárási szabályzatát az igazgatótanács fogadja el.
(4)Az IKT/IM irányítócsoport elnöki teendőit az igazgatótanács által kinevezett tagállami képviselő látja el.
(5)Az IKT/IM irányítócsoport támogatja az igazgatótanácsot az Europol IKT és információkezelési tevékenységeivel kapcsolatos döntések meghozatalában, különösen a következők tekintetében:
a)elemzési képességek;
b)központi rendszerek;
c)információcsere- és kommunikációs eszközök;
d)műszaki infrastruktúra és platformok;
e)kiberbiztonság;
f)az uniós információs rendszerekkel, valamint a nemzeti rendszerekkel és adatbázisokkal való interoperabilitás.
(6)Az IKT/IM irányítócsoport támogatja és nyomon követi az Europol információkezelési és IKT-szolgáltatásainak, eszközeinek és komponenseinek stratégiai irányítását, tervezését, fejlesztését és megvalósítását, ideértve az információs rendszerekkel és az információcsere-mechanizmusokkal kapcsolatos pénzügyi szempontokat is.
(7)Az IKT/IM irányítócsoport különösen:
a)közreműködik az Europol IKT és információkezelési tevékenységeit illető többéves stratégiai programozás meghatározásában, ideértve a célkitűzéseket, az idővel várható eredményeket, a teljesítménymutatókat, valamint az egyes információkezelési és IKT szolgáltatásokra, eszközökre és komponensekre vonatkozó többéves erőforrás-tervezést is;
b)a 73. cikkel összhangban véleményt terjeszt az igazgatótanács elé az Europol éves IKT- és információkezelési munkaprogramjairól;
c)véleményt terjeszt az igazgatótanács elé az Europol IKT- és információkezelési tevékenységeivel kapcsolatos belső értékelésekről;
d)biztosítja az összhangot a tagállamok operatív igényeivel és az Unió egészére kiterjedő interoperabilitási célkitűzésekkel;
e)nyomon követi a főbb IKT- és információkezelési kezdeményezések megvalósítását;
f)véleményeket és ajánlásokat terjeszt az ügyvezető igazgató és – adott esetben – az igazgatótanács elé.
(8)Az IKT/IM irányítócsoport rendszeresen ülésezik. Nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, és nem képviselheti az igazgatótanácsot.
(9)Az Europol titkárságot és adminisztratív támogatást biztosít az IKT/IM irányítócsoport számára.
(10)Az 56. cikk alapján létrehozott IKT/IM tanácsadó csoport technikai szakértelem biztosításával támogatja az IKT/IM irányítócsoportot a feladatai ellátásában, és rendszeresen beszámol ez utóbbinak.
56. cikk
IKT és információkezelési tanácsadó csoport
(1)Létrejön az információs és kommunikációs technológiai és információkezelési tanácsadó csoport (a továbbiakban: IKT/IM tanácsadó csoport).
(2)Az IKT/IM tanácsadó csoport az egyes tagállamok, a Bizottság és az eu-LISA által négyéves, megújítható időtartamra kijelölt egy-egy szakértőből áll.
(3)Adott esetben más érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselői is meghívást kaphatnak a részvételre.
(4)Az IKT/IM tanácsadó csoport elnöki teendőit az Europol látja el.
(5)Az IKT/IM tanácsadó csoport az információs rendszerek, a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra és az információcsere-mechanizmusok tervezéséhez, fejlesztéséhez, megvalósításához és működtetéséhez kapcsolódó technikai szakértelem biztosításával támogatja az Europolt és az 55. cikk alapján létrehozott IKT/IM irányítócsoportot.
(6)Az IKT/IM tanácsadó csoport különösen:
a)technikai tanácsot ad az IKT-architektúrával, az adatkezeléssel és az interoperabilitással kapcsolatban;
b)támogatja az információcserét szolgáló technikai megoldások kidolgozását és megvalósítását;
c)közreműködik a közös műszaki komponensek, szabványok és bevált gyakorlatok meghatározásában és előmozdításában;
d)támogatja az Europol, a tagállamok és a Bizottság közötti koordinációt a műszaki és a megvalósítással kapcsolatos kérdésekben;
e)adott esetben követi és értékeli a tagállamok általi kidolgozás és megvalósítás állapotát;
f)rendszeresen jelentést tesz az információkezelési irányítócsoportnak, és biztosítja számára a feladatai ellátásához szükséges technikai támogatást.
(7)Az IKT/IM tanácsadó csoport rendszeresen ülésezik. Nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, és nem képviselheti az irányítócsoportot vagy az igazgatótanácsot.
(8)Az Europol titkárságot és adminisztratív támogatást biztosít az IKT/IM tanácsadó csoport számára.
(9)Az IKT/IM tanácsadó csoport maga fogadja el eljárási szabályzatát.
IV. fejezet
Technológiai képességek és innováció
1. szakasz
Képességtervezés, kutatás, innováció és fejlesztés
57. cikk
Előrelátási és közös képességfejlesztési keret
(1)A 7. cikkben említett stratégiai elemzések, fenyegetésértékelések, trendjelentések és helyzetjelentések alapján az Europol előrelátási és közös képességfejlesztési keretet (a továbbiakban: keret) hoz létre.
(2)A keret támogatja az Europol hatáskörébe tartozó bűnözési formák megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló azonnali, újonnan felmerülő és hosszabb távú uniós szintű képességigények meghatározását.
A keret meghatározza a következőket:
a)közös képességhiányok, kihívások és kritikus függőségek;
b)azon kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységek fő kutatási témái és prioritásai, amelyekben az Europol részt vesz vagy részt vehet;
c)az azonosított képességbeli prioritások szempontjából releváns új fejlemények és technológiák;
d)az interoperabilitás, a szabványosítás és a közös képességfejlesztés uniós szintű szükségletei és lehetőségei.
(3)A keret alapján az Europol különösen a következők révén támogatja a tagállamokat és a Bizottságot:
a)közreműködik a kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységekben;
b)adott esetben az ENISA-val együttműködésben támogatja az interoperabilitási és szabványosítási folyamatokat, ideértve a bűnüldözési együttműködés szempontjából releváns közös szabványok, interoperabilitási követelmények, valamint operatív és műszaki előírások kidolgozását és előmozdítását is;
c)adott esetben az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködésben tanácsadást és képességfejlesztési támogatást nyújt;
d)elősegíti a képességek – köztük a műszaki erőforrások és berendezések, valamint a tudás és a szakértelem – tagállamok közötti összevonását, megosztását és közös beszerzését, többek között az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködésben, valamint a 64. cikkben említett speciális képzés révén.
(4)Az (1) bekezdésben említett keret létrehozása és naprakésszé tétele céljából a tagállamok évente információkat szolgáltatnak az Europolnak az Europol hatáskörébe tartozó területeken folytatott nemzeti kutatási és innovációs tevékenységekről – ideértve a vonatkozó beruházásokat is –, valamint az e területekre vonatkozó uniós és nemzeti finanszírozású kutatási és innovációs projektekben való részvételükről.
(5)A keret az Europol 73. cikkben említett többéves programozásának részét képezi, és azt az Europol által a Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslat alapján az igazgatótanács fogadja el.
A keretet rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni. Az Europol a 73. cikkben említett éves munkaprogramokban jelentést tesz a keret megvalósításáról, ideértve az ott meghatározott képességigények nyomán tett intézkedéseket is.
A keret kidolgozása, valamint rendszeres felülvizsgálata és naprakésszé tétele során az Europol konzultál a 65. cikk alapján létrehozott képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoporttal.
58. cikk
Az Europol szerepe a kutatást, innovációt és képességfejlesztést támogató uniós finanszírozási programokban
(1)Az Europol segítheti a Bizottságot az Europol hatáskörébe tartozó kutatást, innovációt és képességfejlesztést támogató uniós finanszírozási programok programozásában.
(2)Az Europol részt vehet az innovatív megoldások és fejlett képességek fejlesztését, elterjedését, bevezetését, skálázását és integrálását támogató releváns uniós finanszírozási programok keretében támogatott tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel a feladatainak ellátásához szükséges.
(3)Az alkalmazandó szabályokkal összhangban a Bizottság és az Europol minden szükséges intézkedést megtesz az összeférhetetlenség elkerülése, valamint az Europol (1) és (2) bekezdésben említett szerepei közötti egyértelmű elhatárolás biztosítása érdekében.
59. cikk
Fejlett képességek
(1)Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges fejlett képességeket fejleszt, működtet, hosztingol és biztosít, köztük rendszereket, szolgáltatásokat, elemzési környezetet, infrastruktúrát, eszközöket, műszaki komponenseket és platformokat.
(2)Az Europol az ilyen tevékenységeket saját kezdeményezésére vagy – a (3) bekezdés szerint – legalább három tagállam kérelmére végezheti.
(3)Mielőtt az (1) bekezdés alapján új fejlett képességet fejlesztene ki, az Europol felméri, hogy:
a)a piacon már rendelkezésre állnak-e egyenértékű képességek, vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, illetve a tagállamok kifejlesztettek-e vagy beszereztek-e egyenértékű képességeket;
b)az Unión kívüli beszállítóktól való függés kockázatot jelentene-e az Unió biztonsági érdekeire vagy technológiai rezilienciájára nézve;
c)rendelkezésre állnak-e az erőforrások, figyelembe véve az 57. cikkben említett keretben meghatározott képességfejlesztési prioritásokat.
Ha az Europol arra a következtetésre jut, hogy már rendelkezésre állnak egyenértékű fejlett képességek, adott esetben az ilyen képességek újrafelhasználását, kiigazítását, interoperabilitását, skálázását vagy beszerzését részesíti előnyben.
Ha az Europol arra a következtetésre jut, hogy a legalább három tagállam által kért fejlett képességek fejlesztése szükséges és megvalósítható, akkor ilyen képességeket fejleszt, működtet és hosztingol.
(4)Az (1) bekezdésben említett fejlett képességek fejlesztése, működtetése, hosztingolása vagy biztosítása nem érinti a kérelmező tagállamok felelősségét az uniós és nemzeti jog szerinti kötelezettségeik teljesítéséért, ideértve az adatvédelemmel és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségeket is.
(5)Az Europol támogatja a tagállamokat a megosztott fejlett képességek fejlesztése, kiépítése, integrálása és interoperabilitása terén, többek között megosztott infrastruktúra, technikai szolgáltatások és biztonságos technológiai környezetek rendelkezésre bocsátása révén.
(6)Az (1) bekezdésben említett fejlett képességeket, valamint a (4) bekezdésben említett megosztott infrastruktúrát, technikai szolgáltatásokat és biztonságos technológiai környezeteket – ha műszakilag megvalósítható – integrálni kell a 42. cikkben említett közös rendőrségi adattérbe.
(7)Az Europol által támogatott nyomozás vagy operatív tevékenység keretében az Europol az (1) bekezdésben említett fejlett képességeket valamely részt vevő harmadik ország rendelkezésére bocsáthatja, amennyiben ez az adott nyomozás vagy tevékenység eredményes elvégzéséhez szükséges.
60. cikk
Kutatás és innováció
Az Europol kutatási és innovációs tevékenységeket – köztük kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket – folytathat és azokban részt vehet, amennyiben ez szükséges az e rendelet szerinti feladatainak ellátásához, különösen a tagállamok illetékes hatóságai általi felhasználásra szánt fejlett képességekhez kapcsolódó innovatív megoldások fejlesztéséhez.
61. cikk
Tesztelési környezetek és szabályozói tesztkörnyezetek
(1)Az Europol igénybe veheti a 102. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett különálló, elszigetelt és védett adatkezelési környezetet algoritmikus eszközök, MI-rendszerek és -modellek, valamint más fejlett technológiák fejlesztése, jelentős módosítása, tesztelése és validálása céljából, továbbá – adott esetben – az ilyen rendszerek betanításához.
(2)Amennyiben az Europol kutatási és innovációs tevékenységei keretében fejlesztett vagy jelentősen módosított MI-rendszerek vagy MI-modellek az (EU) 2024/1689 rendelet értelmében nagy kockázatú MI-rendszernek minősülnek, az Europol biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett környezet – adott esetben – megfeleljen az említett rendelet 57. cikkében az MI szabályozói tesztkörnyezetekre megállapított követelményeknek.
(3)Az Europol megfelelő technikai, szervezési, biztonsági és adatvédelmi garanciák mellett rendelkezésre bocsáthatja az (1) bekezdésben említett környezetet olyan magánfelek részére, akik részt vesznek az Europol által vagy részvételével folytatott kutatási és innovációs tevékenységekben.
(4)Az Europol részt vehet továbbá az MI-rendszerekhez és -modellekhez az (EU) 2024/1689 rendelet 57. cikkével összhangban létrehozott szabályozói tesztkörnyezetekben, ideértve az európai adatvédelmi biztos által létrehozott szabályozói tesztkörnyezeteket is.
62. cikk
Az innovatív megoldások korai kiépítése, operatív tesztelése és validálása
(1)Az 57. cikkben említett keret figyelembevételével az Europol támogathatja a fejlett képességekhez kapcsolódó innovatív megoldások – köztük a kereskedelmi megoldások – korai kiépítését, operatív tesztelését és validálását.
(2)Az Europol, amennyiben a 60. cikk szerinti kutatási és innovációs tevékenységekben vesz részt, felméri a létrejövő innovatív megoldások lehetséges operatív felhasználását, és adott esetben támogatja azok korai kiépítését, operatív tesztelését és validálását a tagállamok illetékes hatóságai általi felhasználás céljából.
Ha a rendelkezésre álló erőforrások és az 57. cikkben említett keret figyelembevételével az Europol arra a következtetésre jut, hogy az ilyen támogatás szükséges és megvalósítható, akkor e cikkel összhangban biztosítja azt.
63. cikk
A fejlett képességek elterjedése, kiépítése, skálázása és integrálása
(1)Az Europol az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban támogatja a – különösen a 60. cikkben említett kutatási és innovációs tevékenységek eredményeként létrejött – fejlett képességek elterjedését, kiépítését, skálázását és integrálását a tagállamok illetékes hatóságainak operatív tevékenységeiben és nyomozásaiban.
(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az Europol a tagállamokkal szorosan együttműködve segíti a fejlett képességek nemzeti operatív környezetekben történő eredményes alkalmazását és integrálását, különösen – adott esetben – a központokon, az Europol kiküldetésein és az Europol támogató irodákon keresztül.
64. cikk
Speciális képzés
(1)Az Europol támogatja a tagállamokat a speciális szakértelem erősítésében, valamint az e rendelet alapján fejlesztett, hosztingolt, működtetett vagy biztosított megosztott fejlett képességek eredményes kiépítésének és alkalmazásának biztosításában, többek között az alábbiakra vonatkozó speciális képzés révén:
a)a bűnügyi nyomozások szempontjából releváns fejlett operatív, elemzési, technikai és kriminalisztikai módszerek;
b)a kialakulóban lévő technológiákhoz kapcsolódó képességek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a digitális nyomozásokat, a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információt, valamint az adatok visszafejtését és kezelését;
c)a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködés szempontjából releváns operatív módszertanok, ideértve a bűnmegelőzési módszereket és a nyomozati eljárásokat.
(2)Az Europol emellett speciális szakértelmet és képzést biztosít, amennyiben a keret alapján azonosított közös operatív vagy képességigények uniós szintű összehangolt támogatást tesznek szükségessé.
(3)Az Europol az (1) és (2) bekezdésben említett tevékenységeket az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) szoros együttműködésben végzi, ideértve a CEPOL által koordinált kiválósági központokon keresztül végzett speciális képzési tevékenységeket is.
2. szakasz
Együttműködés a képességfejlesztés és az innováció terén
65. cikk
Képességfejlesztési és innovációs szolgálat
(1)Az Europol képességfejlesztési és innovációs szolgálatot tart fenn az Europol előrelátási, kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységeinek koordinálása céljából.
(2)A képességfejlesztési és innovációs szolgálat különösen:
a)koordinálja az 57. cikkben említett keret kidolgozását, megvalósítását, felülvizsgálatát és naprakésszé tételét;
b)koordinálja és elvégzi az Europol által – többek között a központokon belül – végzett kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységeket, és irányítja az Europol e rendelet alapján létrehozott szolgáltatásainak, eszközeinek és technikai képességeinek a kialakítását és fejlesztését;
c)támogatja a tagállamokat a fejlett képességek fejlesztése, tesztelése, validálása, elterjedése, kiépítése, skálázása és integrálása terén, többek között az interoperabilitás, a szabványosítás és a tagállamok általi következetes alkalmazásuk előmozdítása révén;
d)hozzájárul a tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint adott esetben más releváns érdekelt felek közötti uniós szintű együttműködéshez és koordinációhoz az Europol hatáskörébe tartozó területeken folytatott kutatás, innováció és képességfejlesztés területén;
e)a 129. cikkel összhangban terjeszti az e rendelet alapján végzett kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységek eredményeit.
66. cikk
Együttműködési konstrukciók az innováció és a képességfejlesztés terén
(1)Az Europol az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködési konstrukciókat és hálózatokat és egyéb innovációs kezdeményezéseket hozhat létre, illetve részt vehet azokban.
Az első albekezdésben említett együttműködési konstrukciók céljából az Europol – megfelelő adatvédelmi és biztonsági garanciák mellett és az alkalmazandó uniós jog sérelme nélkül – innovációs partnerségeket, kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéseket és egyéb innovációs és képességfejlesztési tevékenységeket alakíthat ki, illetve vehet részt azokban az érintett magánfelek – köztük kutatószervezetek, tudományos körök, technológiaszolgáltatók, ipari szereplők, kis- és középvállalkozások, induló innovatív vállalkozások és innovációs szereplők – bevonásával.
(2)Az Europol rendszeresen tájékoztatja a 67. cikk szerint létrehozott képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoportot, illetve rendszeresen konzultációt folytat e csoporttal az e cikk alapján végzett tevékenységekről.
67. cikk
Képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoport
(1)Létrejön a képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoport (a továbbiakban: innovációs tanácsadó csoport).
(2)Az innovációs tanácsadó csoport az egyes tagállamok és a Bizottság által kijelölt egy-egy szakértőből áll.
Az ENISA, az Európai Kiberbiztonsági Kutatási és Kompetenciaközpont, a Frontex, az eu-LISA és az Eurojust is kinevezhet egy-egy képviselőt az innovációs tanácsadó csoportba.
(3)Az Europol adott esetben más érintett uniós szervek, ügynökségek és hivatalok, valamint magánfelek képviselőit is meghívhatja a részvételre.
(4)A tanácsadó csoport kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatos technikai szakértelem biztosításával segíti az Europolt, különösen az 57. cikkben említett keret kidolgozása, felülvizsgálata és rendszeres naprakésszé tétele során.
E célból az innovációs tanácsadó csoport:
a)lehetővé teszi a résztvevők számára az uniós és nemzeti szinten folyamatban lévő, illetve tervezett, a keret szempontjából releváns képességfejlesztési és innovációs tevékenységekről folytatott eszmecserét;
b)támogatja az e rendelet alapján végzett kutatási, innovációs és képességfejlesztési tevékenységek, valamint a kapcsolódó nemzeti és uniós szintű kezdeményezések következetességét, koordinációját és egymást kiegészítő jellegét;
c)támogatja a magánfelekkel folytatott strukturált együttműködést az Europol hatáskörébe tartozó képességfejlesztési, tesztelési és innovációs tevékenységek terén.
(5)Az innovációs tanácsadó csoport rendszeresen ülésezik. Nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel, és nem képviselheti az igazgatótanácsot.
(6)Az Europol titkárságot és adminisztratív támogatást biztosít.
(7)Az innovációs tanácsadó csoport maga fogadja el eljárási szabályzatát.
V. fejezet
Az Europol szervezete
68. cikk
Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája
(1)Az Europol igazgatási és irányítási struktúrája a következőkből áll:
a)igazgatótanács;
b)ügyvezető testület;
c)ügyvezető igazgató;
d)ügyvezetőigazgató-helyettesek, amennyiben ilyen tisztségeket hoznak létre;
e)IKT/IM irányítócsoport;
f)IKT/IM tanácsadó csoport;
g)innovációs tanácsadó csoport;
h)adott esetben az igazgatótanács által a 72. cikkel összhangban létrehozott egyéb tanácsadó testületek;
i)a központok.
(2)Az Europol igazgatási és irányítási struktúrájának tagjai nem rendelkezhetnek olyan pénzügyi vagy egyéb érdekeltségekkel, amelyek befolyásolhatnák pártatlanságukat. A közérdeket szem előtt tartva járnak el, továbbá tevékenységeiket független, pártatlan és átlátható módon végzik. Az igazgatótanács által elfogadott belső szabályokkal összhangban minden évben érdekeltségi nyilatkozatot tesznek. Az Europol évente közzéteszi ezeket a nyilatkozatokat.
1. szakasz
Igazgatótanács
69. cikk
Az igazgatótanács összetétele
(1)Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.
(2)Az igazgatótanács tagja továbbá:
a)az Európai Parlament által kijelölt egy tag, szavazati jog nélkül;
b)a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok által kinevezett egy-egy tag, amennyiben a 93. cikkben említett vonatkozó nemzetközi megállapodás így rendelkezik, a megállapodással összhangban.
(3)Az igazgatótanács minden tagja tekintetében póttagot kell kinevezni. A tagot távollétében a póttag képviseli.
(4)Az igazgatótanács tagjait és azok póttagjait az Europol hatásköre szempontjából releváns bűnüldözési együttműködés terén szerzett ismereteik alapján, valamint vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik és szakértelmük figyelembevételével kell kinevezni. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran a képviselőinek személyét. Valamennyi félnek törekednie kell a férfi és női képviselők egyensúlyára az igazgatótanácsban.
(5)A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.
70. cikk
Az igazgatótanács elnöke
(1)Az igazgatótanács a Tanács 18 hónapra szóló programját közösen kidolgozó három tagállamot képviselő tagjai közül választ elnököt és alelnököt. Hivatali idejük az említett tanácsi program által lefedett 18 hónapos időszakra szól. Amennyiben azonban az elnök vagy az alelnök igazgatótanácsi tagsága a hivatali idejük alatt megszűnik, ezzel egyidejűleg az elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.
(2)Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg.
(3)Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, amennyiben ez utóbbi nem tudja ellátni feladatait.
71. cikk
Az igazgatótanács ülései
(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.
Az igazgatótanács üléseit főszabály szerint az Europol székhelyén tartják.
(2)Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásokon.
(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.
(4)Szükség esetén az igazgatótanács közösen ülésezhet az Eurojust, a Frontex és a CEPOL igazgatótanácsával.
(5)Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.
(6)A közös parlamenti ellenőrző csoport két képviselője – szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként – évente két rendes igazgatótanácsi ülésre kap meghívást a politikai érdeklődésre számot tartó következő kérdések megvitatása céljából:
a)a 72. cikk (2) bekezdésének m) pontjában említett, az előző évre vonatkozó összevont éves tevékenységi jelentés;
b)a 73. cikkben említett, a következő évre vonatkozó egységes programozási dokumentum és az éves költségvetés;
c)a közös parlamenti ellenőrző csoport írásbeli kérdései és válaszai;
d)külkapcsolatok és partnerségi kérdések.
Az igazgatótanács a közös parlamenti ellenőrző csoport képviselőivel egyéb megvitatandó, politikai érdeklődésre számot tartó kérdéseket is meghatározhat.
(7)Az igazgatótanács tagjai és azok póttagjai – az eljárási szabályzatra figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik az üléseken.
(8)Az Europol biztosítja a titkárságot az igazgatótanács számára.
72. cikk
Az igazgatótanács feladatai
(1)Az igazgatótanács felelős az Europol stratégiai döntéseinek meghozataláért és az Europol által folytatott tevékenységek általános irányának meghatározásáért.
(2)Az igazgatótanács:
a)szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Europol éves költségvetését, és ellátja az Europol költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat;
b)elfogadja az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályokat;
c)a szükségletek elemzése alapján elfogadja és rendszeresen naprakésszé teszi a kommunikációs és információterjesztési terveket;
d)elfogadja eljárási szabályzatát, ideértve a titkárságának feladataira és működésére vonatkozó rendelkezéseket is;
e)az (5) bekezdésnek megfelelően az Europol személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek által az egyéb alkalmazottak munkaszerződésének megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);
f)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;
g)kétharmados többséggel kinevezi az ügyvezető igazgatót és – adott esetben – az ügyvezetőigazgató-helyetteseket, valamint adott esetben meghosszabbítja megbízatásukat vagy felmenti őket;
h)meghatározza az Europol szervezeti felépítését, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás figyelembevételével elfogadja az Europol személyzeti politikáját;
i)adott esetben tanácsadó testületeket hoz létre, és meghatározza azok megbízatását, összetételét és végrehajtási szabályait;
j)az ügyvezető igazgató javaslatára és a Bizottság előzetes jóváhagyásával dönt az operatív, technikai vagy igazgatási funkciók, kapacitások vagy létesítmények fogadó tagállamtól eltérő tagállamokban történő létrehozásáról, amennyiben ez az Europol feladatainak ellátásához szükséges;
k)engedélyezi munkamegállapodások megkötését;
l)a Bizottság véleményének figyelembevételével a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Europol egységes programozási dokumentumát;
m)meghatározza az Europol teljesítményének felmérésére szolgáló értékelési kritériumokat, és a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja, majd a következő év július 1-jéig megküldi az Europol tevékenységéről szóló összevont éves tevékenységi jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek. Az összevont éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni. A Bizottság jelentéstételi mutatókat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogad el az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre vonatkozó információk Europol általi gyűjtésével és bemutatásával kapcsolatos egységes megközelítés biztosítása érdekében;
n)szabályokat fogad el a tagjait érintő összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozóan, többek között a tagok érdekeltségi nyilatkozataival kapcsolatban;
o)megfelelő intézkedéseket fogad el az Europolnál való foglalkoztatás vagy az Europol részére végzett tevékenységek során megszerzett készségek és szakmai tapasztalat elismerésének támogatására, többek között egy közös kompetenciakeret CEPOL-lal együttműködésben való kialakítása révén;
p)figyelemmel kíséri az Europolnak az m) pontban említett értékelési kritériumokban tükröződő stratégiai prioritásait és célkitűzéseit, valamint biztosítja az Europol feladatainak ellátását érintő operatív, technológiai és szervezeti kihívások megfelelő nyomon követését;
q)felügyeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, ideértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását és az e rendelet alapján az ügyvezető igazgatóra ruházott hatáskörök hatékony gyakorlását is;
r)kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független adatvédelmi tisztviselőt;
s)kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független, számvitelért felelős tisztviselőt;
t)független belső ellenőrzési részleget hoz létre és felügyel, valamint biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből, értékelésekből, illetve az EPPO, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az európai adatvédelmi biztos vizsgálataiból származó ajánlások megfelelő nyomon követését;
u)az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően elfogadja az Europol által a 32. cikkel összhangban folytatott információkezelésre vonatkozó iránymutatásokat;
v)a 13–19. cikkel összhangban elfogadja a központokra vonatkozó végrehajtási szabályokat, rendszeresen értékeli azok működését, és szükség esetén az operatív igények és a változó biztonsági fenyegetések fényében kiigazítja azokat;
w)kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független alapjogi tisztviselőt;
x)meghatározza azon kritériumokat, amelyek alapján az Europol a figyelmeztető jelzések SIS-be történő lehetséges bevitelére vonatkozó javaslatokat bocsáthat ki.
(3)Amennyiben az igazgatótanács azt az Europol feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tartja, javasolhatja a Tanácsnak, hogy hívja fel a Bizottság figyelmét az (EU) 2018/1725 rendelet 94a. cikkében említett megfelelőségi határozat, illetve az (EU) 2018/1725 rendelet 94b. cikke (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodás megkötését célzó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló határozatra irányuló ajánlás szükségességére.
(4)Amennyiben az igazgatótanács tagjainak legalább egyharmada szerint az Europol intézkedésére van szükség a hatáskörébe tartozó valamely meghatározott területen, az igazgatótanács megfelelő intézkedésekre irányuló javaslat előterjesztésére kéri fel az ügyvezető igazgatót.
(5)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.
(6)Kivételes körülmények esetén az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra történő átruházását és bármely továbbruházását, és azokat maga gyakorolhatja, vagy egyik tagjára vagy az ügyvezető igazgatótól eltérő valamely alkalmazottra ruházhatja át.
(7)Az igazgatótanács bizonyos feladatokat – az igazgatótanács kétharmados többségét igénylő feladatok kivételével – átruházhat a 75. cikkben említett ügyvezető testületre, amelynek feladataira, összetételére és működésére vonatkozóan belső szabályokat fogad el.
73. cikk
Többéves programozás és éves munkaprogramok
(1)Az igazgatótanács minden év végéig – az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, a Bizottság véleményének megfelelően, a többéves programozás tekintetében pedig az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek által együttesen létrehozott közös parlamenti ellenőrző csoporttal folytatott konzultációt követően – elfogadja az Europol többéves programozását és éves munkaprogramját tartalmazó egységes programozási dokumentumot.
Ha a Bizottság az uniós jognak való megfeleléshez, az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel való összhanghoz vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz kapcsolódó indokok alapján kedvezőtlen véleményt ad, az igazgatótanács az egységes programozási dokumentum elfogadása előtt felülvizsgálja e dokumentum tervezetét az uniós jognak való megfelelés, az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel való összhang és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében.
Ha az igazgatótanács úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a közös parlamenti ellenőrző csoport által a 71. cikk (6) bekezdésének c) pontjával összhangban felvetett kérdések egyikét sem, alapos indokolást kell adnia.
Amint elfogadták az egységes programozási dokumentumot, az igazgatótanács továbbítja azt a Tanács, a Bizottság és a közös parlamenti ellenőrző csoport részére.
(2)A többéves programozás meghatározza az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Szerepel benne továbbá a többéves költségvetést és a létszámtervet is tartalmazó erőforrás-tervezés, annak figyelembevételével, hogy az Europol feladatainak ellátásához a készségek és szakértelem megfelelő kombinációját kell biztosítani. A többéves programozás stratégiát foglal magában a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra, valamint az Europol tervezett kutatási és innovációs tevékenységeire vonatkozóan.
A többéves programozást éves munkaprogramok révén kell végrehajtani, és adott esetben – külső és belső értékelések eredménye alapján – naprakésszé kell tenni. Ezen értékelések következtetését adott esetben a következő évre vonatkozó éves munkaprogramban is figyelembe kell venni.
(3)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmazza továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását és az egyes intézkedésekhez rendelt pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetését. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a többéves programozással. Egyértelműen fel kell tüntetni benne az előző pénzügyi évhez képest hozzáadott, módosított vagy megszüntetett feladatokat.
(4)Amennyiben az éves munkaprogram elfogadását követően az Europolt új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az éves munkaprogramot.
(5)Az éves munkaprogram bármely lényeges módosítását – különösen az éves költségvetés több mint 2 %-ának átcsoportosítását eredményező módosításokat – az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem lényeges módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.
74. cikk
Az igazgatótanács szavazási szabályai
(1)A 70. cikk (2) bekezdésének, a 72. cikk (2) bekezdése a), g), l) és m) pontjának, a 76. cikk (7) bekezdésének és a 126. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak többségével fogadja el határozatait.
(2)Amennyiben a Bizottság az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettel, a személyzeti szabályzattal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel kapcsolatos kérdések tekintetében az igazgatótanács elé terjesztett valamely határozati javaslattal kapcsolatban súlyos aggályokat vet fel, az igazgatótanács elhalasztja az érintett határozat elfogadását. Az igazgatótanács elé terjesztett határozati javaslattal kapcsolatos súlyos aggályok Bizottság általi felvetését követő 15 napon belül az igazgatótanács második olvasatban újból megvizsgálja és – szükség szerint módosított formában – elfogadja az érintett határozatot a szavazati joggal rendelkező, a Bizottság képviselőit is magában foglaló tagjainak kétharmados többségével, vagy a tagállamok képviselőinek négyötödös többségével.
(3)Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van. A szavazati joggal rendelkező tag távollétében a póttagja jogosult a szavazati jog gyakorlására.
(4)Az elnök részt vesz a szavazásban.
(5)Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.
(6)Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás menetéről, így különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett járhat el egy másik tag nevében.
3. szakasz
Ügyvezető testület
75. cikk
Ügyvezető testület
(1)Az igazgatótanács munkáját ügyvezető testület segíti.
(2)Az ügyvezető testület:
a)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat, valamint – az ügyvezető igazgató felelősségi körének sérelme nélkül – nyomon követi az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtását;
b)felülvizsgálja az éves költségvetés tervezetét és az összevont éves tevékenységi jelentés tervezetét, valamint felügyeli az éves és a többéves programozás előkészítését és végrehajtását;
c)nyomon követi az Europol költségvetésének végrehajtását, valamint előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó pénzügyi és költségvetési határozatokat;
d)elfogadja a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos, csalás elleni belső stratégiát;
e)az igazgatótanáccsal együtt megfelelő nyomon követést biztosít a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó megállapítások és ajánlások, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatok megállapításai, valamint az alkalmazandó uniós joggal összhangban az EPPO által lefolytatott vizsgálatok eredményei – ideértve a bírósági határozatokat is – esetében;
f)az ügyvezető igazgató felelősségi körének sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásában az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából.
(3)Sürgős és indokolt esetben az ügyvezető testület ideiglenes határozatokat hozhat az igazgatótanács nevében, különösen az igazgatási és költségvetési irányítással kapcsolatos ügyekben, ideértve a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei átruházásának felfüggesztését is. Az ilyen határozatokat az igazgatótanács következő ülésén megerősítésre elő kell terjeszteni.
(4)Az ügyvezető testület az igazgatótanács elnökéből, a Bizottság igazgatótanácsba delegált egyik képviselőjéből és az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett három másik tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető testület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető testület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.
(5)Az ügyvezető testület tagjainak megbízatása négy évre szól. Az ügyvezető testület tagjainak megbízatása igazgatótanácsi tagságuk megszűnésével véget ér.
(6)Az ügyvezető testület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnök kezdeményezésére vagy a tagok kérésére is összeül.
(7)Meghatározott napirendi pontok tekintetében az ügyvezető testület szavazati joggal nem rendelkező megfigyelőként más résztvevőket is meghívhat.
4. szakasz
Ügyvezető igazgató
76. cikk
Kinevezés, felmentés, illetve a hivatali idő meghosszabbítása
(1)Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Europol ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatait.
(2)Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Europolt az igazgatótanács elnöke képviseli.
(3)Az ügyvezető igazgató megbízatása öt évre szól. Az említett időszak lejárta előtt megfelelő időben a Bizottság értékelést végez, amely figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Europol jövőbeni feladatait és az előtte álló kihívásokat.
(4)Az igazgatótanács – a Bizottságnak a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.
(5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, megbízatása teljes időtartamának lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére vonatkozó újabb kiválasztási eljárásban.
(6)Az ügyvezető igazgató kizárólag a Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozatával menthető fel hivatalából.
(7)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató és/vagy az ügyvezetőigazgató-helyettes(ek) kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról vagy felmentéséről a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével határoz.
(8)A tisztség megüresedése esetén – kivéve, ha az igazgatótanács határoz arról, hogy az új ügyvezető igazgató kinevezéséig mely ügyvezetőigazgató-helyettes látja el az ügyvezető igazgató feladatait és felelősségi körét – a legmagasabb besorolási fokozatú ügyvezetőigazgató-helyettes tölti be a szerepet.
77. cikk
Az ügyvezető igazgató feladatai és felelősségi köre
(1)Az ügyvezető igazgató felelős az Europol irányításáért. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással.
(2)Az ügyvezető igazgató arra irányuló felkérés esetén jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a közös parlamenti ellenőrző csoportnak és a Tanácsnak az Europol teljesítményéről és feladatairól.
(3)Az ügyvezető igazgató az Europol jogi képviselője.
(4)Az ügyvezető igazgató felel az Europol e rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató különösen a következőkért felel:
a)az Europol napi szintű igazgatásának biztosítása;
b)javaslattétel az igazgatótanácsnak az operatív, technikai vagy igazgatási funkciók, kapacitások vagy létesítmények fogadó tagállamtól eltérő tagállamokban történő létrehozásáról, amennyiben ez az Europol feladatainak ellátásához szükséges;
c)az Europol hatásköre szempontjából releváns operatív prioritások, képességhiányok és újonnan felmerülő biztonsági fenyegetések azonosítása, és megfelelő operatív, technológiai vagy szervezeti intézkedési javaslatoknak az igazgatótanács elé terjesztése;
d)az Europol pénzügyi szabályainak való megfelelés biztosítása;
e)az egységes programozási dokumentum tervezetének elkészítése és benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal folytatott konzultációt követően;
f)az Europol összevont éves tevékenységi jelentésének elkészítése, valamint értékelés és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjesztése;
g)az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az EPPO vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, eredményes ellenőrzések és – szabálytalanságok észlelése esetén – a jogalap nélkül kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;
h)az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkével összhangban minden olyan büntetendő cselekmény jelentése az EPPO-nak, amellyel kapcsolatban az EPPO gyakorolhatná a hatáskörét, valamint információk továbbítása az OLAF felé a 883/2013/EU, Euratom rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban;
i)a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekben és értékelésekben, valamint az EPPO, az OLAF és az európai adatvédelmi biztos által folytatott vizsgálatok alapján készült vizsgálati jelentésekben és ajánlásokban foglalt következtetésekhez kapcsolódó nyomonkövetési cselekvési terv elkészítése, majd rendszeres előrehaladási jelentések készítése az igazgatótanácsnak, valamint – adott esetben és indokolatlan késedelem nélkül – a Bizottság tájékoztatása a jelentősebb megállapításokról és az azok nyomán hozott intézkedésekről;
j)az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;
k)az ügynökség tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése és a költségvetésének végrehajtása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveivel összhangban;
l)a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabálytervezetek kidolgozása a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;
m)az igazgatótanács tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenség megelőzését és kezelését szolgáló belső szabálytervezetek kidolgozása és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjesztése;
n)a sokféleség és a nemek egyensúlyának előmozdítása az ügynökség személyzetének felvétele terén;
o)az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása az uniós intézményekkel, szervekkel, missziókkal és ügynökségekkel folytatott együttműködésről – ideértve a munkamegállapodások elkészítését és megkötését, és az azokkal kapcsolatos operatív megfontolásokat is –, valamint adott esetben nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozó javaslatok benyújtása az igazgatótanácsnak;
p)az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésről, ideértve a harmadik országok hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel kötendő munkamegállapodások elkészítését és megkötését is;
q)az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása az (EU) 2018/1725 rendeletnek a személyes adatok továbbítása tekintetében való alkalmazásáról és az azzal kapcsolatos operatív megfontolásokról;
r)az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a magánfelekkel kötött munkamegállapodásokról, ideértve azok stratégiai jelentőségét, operatív hatását és a kapcsolódó kockázatokat is;
s)egyéb feladatok ellátása e rendeletnek megfelelően.
78. cikk
Ügyvezetőigazgató-helyettesek
(1)Az ügyvezető igazgató munkáját egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettes segítheti. Feladataikat az ügyvezető igazgató határozza meg.
(2)Az ügyvezetőigazgató-helyettesekre a 77. cikk alkalmazandó. Kinevezésük, megbízatásuk meghosszabbítása vagy felmentésük előtt konzultálni kell az ügyvezető igazgatóval.
VI. fejezet
Kapcsolat az uniós szervezetekkel
79. cikk
Közös rendelkezések
(1)Az Europol együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel – az Europolra és az ezen uniós szervekre, hivatalokra és ügynökségekre ruházott feladatoknak megfelelően –, és feladataik ellátása során törekszik a szinergiák biztosítására. Az Europol szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn a 81–90. cikk szerinti uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, amely kapcsolat nem korlátozódhat az említett cikkekben hivatkozott területekre.
Az Europol együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn a Szerződések alapján létrehozott uniós intézményekkel és missziókkal is, az Europolra és az ezen intézményekre és missziókra ruházott feladatoknak megfelelően.
(2)Az Europol és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek e fejezet szerinti együttműködése az I. mellékletben felsorolt bűncselekményformákra adott uniós válasz általános eredményességének erősítését célozza, különösen a komplementaritás biztosítására, valamint lehetőség szerint a koordináció fokozására és a párhuzamos intézkedések elkerülésére törekedve, többek között a következők révén:
a)információcsere az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban;
b)operatív tevékenységek;
c)stratégiai és elemzési tevékenységek;
d)szakértelem és szakismeretek cseréje;
e)képzési tevékenységek;
f)képességek fejlesztése, többek között kutatás és innováció, valamint közös beszerzés révén;
g)harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szükség szerinti koordinálása;
h)a vonatkozó uniós stratégiák és szakpolitikai prioritások végrehajtását szolgáló tevékenységek koordinálása.
(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett együttműködésre az (1) bekezdésben említett szervezetekkel kötött munkamegállapodások keretében kerül sor. E munkamegállapodások nem tehetik lehetővé a személyes adatok cseréjét, és nem kötik sem az Uniót, sem annak tagállamait.
Az EUMSZ keretében létrehozott uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel kötött munkamegállapodások esetében – a 81. cikkben említett munkamegállapodás kivételével – szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására. Ezeket a munkamegállapodásokat az operatív igények alakulásának függvényében rendszeresen felül kell vizsgálni az Europol és az érintett uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség saját kezdeményezésére, illetve – a 81. cikkben említett munkamegállapodás kivételével – a Bizottság kérésére.
Az Europol által e rendelet hatálybalépését megelőzően valamely uniós intézménnyel, szervvel, misszióval, hivatallal vagy ügynökséggel kötött munkamegállapodásokat e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően felül kell vizsgálni.
(4)Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot minden olyan rendszeres együttműködési kapcsolatról, amelyet az Europol az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban létesíteni és fenntartani szándékozik, továbbá az ilyen kapcsolatok létrejöttét követően azok alakulásáról.
(5)A 33. cikk (2) bekezdése szerinti korlátozásokra és a 129. cikk alapján alkalmazandó szabályokra figyelemmel, az Europol személyes adatok kivételével bármely információt közvetlenül kicserélhet valamely uniós intézménnyel, szervvel, misszióval, hivatallal vagy ügynökséggel, amennyiben az ilyen információcsere az Europol vagy az adott uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség feladatainak ellátása szempontjából releváns.
(6)A 33. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint jelzett korlátozásokra és a 129. cikk alapján alkalmazandó szabályokra figyelemmel az Europol személyes adatokat továbbíthat az (1) bekezdésben említett szervezeteknek, amennyiben e továbbítás az adott szervezet feladatainak jogszerű ellátásához szükséges és azzal arányos. Az (1) bekezdésben említett szervezetek részére az Europol által továbbított személyes adatok csak az Europol engedélyével és akkor kezelhetők más célból, ha az összeegyeztethető az eredeti céllal, amely célra az Europol az adatokat gyűjtötte és továbbította. Amennyiben a továbbítandó adatokat valamely tagállam vagy uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség szolgáltatta, és teljesülnek a 81. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek, az Europol a személyes adatokat és egyéb releváns információkat a 33. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint jelzett korlátozásoktól függetlenül megosztja az EPPO-val.
(7)Az Europol fogadhat és kezelhet az uniós intézményektől, szervektől, misszióktól, hivataloktól és ügynökségektől származó személyes adatokat, ha az feladatainak jogszerű ellátásához szükséges és azzal arányos. Nem lehet kezelni olyan információkat, amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok megsértésével történt.
(8)Amennyiben egy uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség személyes adatokat kapott az Europoltól, az ilyen adatok újbóli továbbítása vagy átadása tilos, kivéve, ha az Europol ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult.
(9)E rendelettel összhangban az Europol gondoskodik a személyes adatok mindennemű továbbításának vagy átadásának, valamint az ilyen továbbítások vagy átadások indokainak részletes nyilvántartásáról.
80. cikk
A „találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren alapuló közvetett információcserére vonatkozó közös rendelkezések
(1)Az Europol minden megfelelő intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az uniós jog által előírt esetekben más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek kölcsönösségi alapon – a naprakészen tartott indexekben történő keresés útján működő automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszeren keresztül – közvetett hozzáférést kapjanak az Europol birtokában lévő információkhoz.
(2)Az első bekezdés szerinti információkhoz való közvetett hozzáférés nem érinti az információkat szolgáltató tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok és ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban jelzett korlátozásokat.
(3)Találat esetén az Europol elindítja azt az eljárást, amelynek keretében a találatot eredményező információt továbbítani kell az (1) bekezdésben említett, keresést végző uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, az információszolgáltató által e rendelet alapján meghatározott korlátozásokkal összhangban. A 33. cikk (2) bekezdése szerint jelzett korlátozások hatálya alá tartozó információkkal kapcsolatos találat esetén az (1) bekezdésben említett automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer nem értesíti a találatról a keresést végző uniós szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Ez esetben az Europol haladéktalanul kapcsolatba lép az információszolgáltatóval és tájékoztatást kér arról, hogy a találatot generáló információ megosztható-e a keresést végző uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel. Amennyiben az információszolgáltató feloldja e korlátozásokat, az Europol továbbítja a találatot generáló információt a keresést végző uniós szerv, hivatal vagy ügynökség részére. Amennyiben az információszolgáltató fenntartja e korlátozásokat, az Europol tiszteletben tartja azokat, és nem továbbítja a találatot generáló információt a keresést végző uniós szerv, hivatal vagy ügynökség részére.
(4)Az (1) és (2) bekezdés szerinti információkeresés kizárólag annak megállapítása céljából végezhető, hogy egy másik uniós szervnél, hivatalnál vagy ügynökségnél rendelkezésre álló információ egyezik-e az Europol által a 32. cikk (2) bekezdése a), b) és c) pontjának alkalmazásában kezelt információval.
(5)A „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer automatizált jellegének megőrzése mellett az Europol csak a más uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek által kijelölt, ilyen keresések végzésére felhatalmazott személyek számára engedélyezi az (1) és (2) bekezdés szerinti kereséseket.
(6)Az első bekezdésben említett kölcsönösségi alapon és az uniós jogban meghatározott feltételek mellett az Europol – hatáskörének korlátain belül – az automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer révén közvetett hozzáféréssel rendelkezik az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek részére szolgáltatott információkhoz.
(7)E hozzáférés nem érinti az információt szolgáltató tagállam, uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet által jelzett korlátozásokat.
(8)Az Europol és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek tájékoztatják egymást arról, ha az (1) és (3) bekezdés szerinti találat eredményeként arra utaló jelek merülnek fel, hogy az adatok esetleg tévesek vagy ellentmondanak más adatoknak.
(9)Amennyiben az (1)–(8) bekezdésben említett „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer bevezetéséhez szükséges, a technikai eljárást – beleértve az indexekben feltüntetendő adatkészleteket, valamint a teljesítményre és a rendelkezésre állásra vonatkozó követelményeket is – a 138. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatározni.
81. cikk
Kapcsolat az EPPO-val
(1)Az Europol az együttműködésük részletes szabályait meghatározó munkamegállapodás alapján szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az EPPO-val. A munkamegállapodást rendszeresen felül kell vizsgálni.
(2)Az (EU) 2017/1939 rendelet 102. cikkének megfelelően az EPPO megkeresésére az Europol támogatja az EPPO nyomozásait, nevezetesen azáltal, hogy rendelkezésre bocsátja az Europol birtokában lévő, az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó valamennyi információt, valamint biztosítja a kért operatív támogatást az EPPO feladatainak ellátásához.
(3)Az első albekezdésben említett információk és támogatás EPPO részére történő biztosítása céljából az Europol gondoskodik a szükséges szervezeti keretek meglétéről, ideértve a külön személyzeti erőforrások hozzárendelését is.
(4)Ahhoz, hogy az Europol e cikk (2) bekezdése alapján a szükséges információkat az EPPO rendelkezésére bocsássa, az Europol lehetővé teszi az EPPO számára, hogy az automatizált „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer révén közvetett hozzáférést kapjon az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó, a 32. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célokból kezelt adatokhoz. Találat esetén az Europol és a 33. cikk (1) bekezdésében említett információszolgáltató az említett „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer keretében értesítést kap.
(5)Az (EU) 2017/1939 rendelet 43. cikkének (2) bekezdése szerint találat esetén az Europol megosztja az EPPO-val a találatot generáló információt, amennyiben az az EPPO hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez kapcsolódik, és értesíti az információszolgáltatót.
(6)Az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Europol indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az EPPO-nak minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az EPPO az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban gyakorolhatná hatáskörét.
(7)Amennyiben az Europol az első albekezdés alapján jelentést tesz az EPPO-nak, haladéktalanul értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait.
(8)Az Europol közös operatív elemzést végezhet az EPPO-val.
(9)Amennyiben az Europol olyan bűncselekményekről kap tájékoztatást az Európai Ügyészségtől, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, de nem tartoznak az EPPO hatáskörébe, az Europol kezeli és elemzi a kapott információkat, és adott esetben e rendelettel összhangban megosztja azokat a tagállamok illetékes hatóságaival.
82. cikk
Kapcsolat az Eurojusttal
(1)Amennyiben az Europol tevékenységei keretében – ideértve az operatív munkacsoportok működésének bármely szakaszát is – az Europol vagy valamely tagállam megállapítja, hogy az Eurojust megbízatása alá tartozó területen hatékony igazságügyi lépésekre van szükség, az Europol erről indokolatlan késedelem nélkül értesíti az Eurojustot és minden érintett tagállamot. Az Europol az információt szolgáltató tagállam döntésével összhangban megindítja a releváns információk megosztására irányuló eljárást. Ilyen esetben az Eurojust konzultál az Europollal.
(2)Az Europol és az Eurojust közös operatív platformok és a strukturált együttműködés egyéb formáinak létrehozásáról állapodhat meg, így támogatva a tagállamok illetékes hatóságait a hatáskörükbe tartozó egyes bűnözési területeken. Ez magában foglalhatja a közös operatív elemzést is.
(3)Az Europol együttműködik az Eurojusttal – saját megbízatásuk keretein belül –, hogy támogassa a tagállamok illetékes hatóságait a digitális nyomozások és az adatokhoz való hozzáférés tekintetében, és hogy különösen tudásközpontként járjon el az elektronikus bizonyítékokhoz való határokon átnyúló hozzáféréssel kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás és kapacitásépítés terén.
(4)Az Europol támogatja az Eurojustot – saját megbízatásuk keretein belül – a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények vonatkozásában.
83. cikk
Kapcsolat az OLAF-fal
Amennyiben az Europol egyéni nyomozás tekintetében végzett információkezelési tevékenységei során vagy vagyonvisszaszerzési eljárás keretében az Europol vagy valamely tagállam megállapítja, hogy az OLAF megbízatásával összhangban koordinációra, együttműködésre vagy támogatásra van szükség, az Europol erről értesíti az OLAF-ot, és az információt szolgáltató tagállam döntésével összhangban elindítja a releváns információk megosztására irányuló eljárást. Ilyen esetben az OLAF konzultál az Europollal.
84. cikk
Kapcsolat a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatósággal (AMLA)
(1)Az Europol AMLA-val fennálló kapcsolatának célja különösen a pénzügyi információs egységek (FIU-k) támogatása az (EU) 2024/1640 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 74 ) 32. cikke és az (EU) 2024/1620 rendelet 40. cikke alapján végzett közös elemzés keretében.
(2)Az (EU) 2024/1620 rendelet 41. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az Europol e rendelettel összhangban fogadja, kezeli és elemzi a közös elemzések eredményeit és bármely további releváns információt.
85. cikk
Kapcsolat az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex)
Az Europol együttműködik a Frontex-szel, különösen a következők terén:
a)a magas kockázatú, határokon átnyúló mozgások és a kapcsolódó bűncselekmények azonosítása, többek között a nagy méretű uniós IT-rendszerekben tárolt utazási információk elemzése révén; e célból az Europol összeveti ezeket az adatokat az e rendelettel összhangban birtokában lévő információkkal, és releváns kockázati mutatókat bocsát a Frontex rendelkezésére;
b)az (EU) 2024/1356 rendelet értelmében és az (EU) 2019/1896 rendelet alapján végzett tevékenységek végrehajtása; e célból az Europol az érintett tagállam kérésére személyzetet telepíthet a releváns nagy méretű uniós IT-rendszerekben e rendelet 22. cikke szerint végzett ellenőrzések támogatására, többek között az (EU) 2019/1896 rendelet alapján végzett tevékenységekkel, valamint jelentős nemzetközi eseményekkel összefüggésben.
86. cikk
Kapcsolat az eu-LISA-val
(1)Az Europol együttműködik az eu-LISA-val az információs rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közös érdekű területeken.
(2)Az Europol és az eu-LISA (1) bekezdésben említett együttműködése – adott esetben és saját megbízatásuk keretein belül – többek között a következőket foglalja magában:
a)közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy azok igénybevétele, ideértve a közös közbeszerzési intézkedéseket, keretszerződéseket vagy más közbeszerzési eszközöket is építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzése céljából;
b)az ügynökségek bármelyike által kifejlesztett vagy működtetett műszaki komponensek, eszközök, szolgáltatások vagy építőelemek megosztása, újrafelhasználása vagy átalakítása;
c)műszaki támogatás, szakértelem vagy szolgáltatások nyújtása, többek között a rendszerek fejlesztése, tesztelése, karbantartása és biztonsága területén;
d)közös projektcsapatok létrehozása, valamint a közös projektek megvalósításához és a műszaki tevékenységekhez szükséges személyzet, szakértelem és egyéb erőforrások cseréje.
(3)Az Europol által létrehozott, hosztingolt vagy kezelt szolgáltatások, eszközök és alkalmazások fejlesztése és karbantartása céljából az Europol felkéri az eu-LISA-t, hogy az eu-LISA hitelesítésszolgáltatója által kibocsátott nyilvánoskulcs-tanúsítványokat bocsásson az Europol és adott esetben a tagállamok illetékes hatóságai rendelkezésére.
(4)Az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti együttműködésre olyan munkamegállapodások keretében kerül sor, amelyek meghatározzák a részletes gyakorlati szabályokat, ideértve a pénzügyi szempontokat, az irányítási intézkedéseket, a személyzet cseréjének és ideiglenes kikölcsönzésének szabályait, valamint a közös projektcsapatok létrehozását és működését.
(5)Az (1)–(4) bekezdés nem érinti az Europol saját információs rendszereinek fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos felelősségi körét.
87. cikk
Kapcsolat az Európai Unió Kábítószer-ügynökségével
Az Europol és az – (EU) 2023/1322 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 75 ) létrehozott – Európai Unió Kábítószer-ügynöksége közötti együttműködés különösen a kábítószer-kínálatra – többek között a tiltott előállításra és kereskedelemre és más kapcsolódó bűncselekményekre –, az új technológiák használatára és az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó adatgyűjtésre és trendkövetésre terjed ki.
88. cikk
Kapcsolat az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA)
Az Europol és az FRA közötti együttműködés támogatja az Europolt annak biztosításában, hogy különböző feladatainak ellátása során teljes mértékben tiszteletben tartsa a Chartában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat. Ez nevezetesen az Europol azon tevékenységi területeit foglalja magában, amelyek különös hatással lehetnek az egyének – köztük a kiszolgáltatott személyek, például a gyermekek – jogaira.
89. cikk
Kapcsolat az uniós vámhatósággal
Az Europol és az – […] rendelettel létrehozott – uniós vámhatóság közötti együttműködés célja, hogy lehetővé tegye a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem szempontjából releváns adatok és információk kölcsönös cseréjét, nevezetesen annak lehetővé tételével, hogy az Europol kérésre az […] rendelettel összhangban hozzájusson az uniós vámügyi adatközpontban rendelkezésre álló adatokhoz, köztük személyes adatokhoz és üzleti szempontból érzékeny adatokhoz.
90. cikk
Kapcsolat az ENISA-val
Az Europol és az ENISA közötti együttműködés célja nevezetesen:
a)a kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó közös helyzetismeret javítása, különös tekintettel a fenyegetettséggel kapcsolatos hírszerzésre; és
b)a zsarolóvírus-incidensekre való kiberbiztonsági felkészültség és reagálás, valamint az ilyen incidensek utáni helyreállítás javítása.
VII. fejezet
Kapcsolat a partnerekkel
1. szakasz
Közös rendelkezések
91. cikk
Közös rendelkezések
(1)Amennyiben feladatainak ellátásához szükséges, az Europol együttműködési kapcsolatokat alakíthat ki és tarthat fenn harmadik országok hatóságaival, nemzetközi szervezetekkel és magánfelekkel.
(2)A 33. cikk (2) bekezdésében rögzített korlátozásokra figyelemmel és a 129. cikk sérelme nélkül az Europol – a személyes adatok kivételével – minden információt közvetlenül cserélhet az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetekkel, amennyiben az az Europol feladatainak ellátása szempontjából releváns.
(3)Az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot minden olyan rendszeres együttműködési kapcsolatról, amelyet az Europol az (1) és (2) bekezdéssel összhangban létesíteni és fenntartani szándékozik, továbbá az ilyen kapcsolatok létrejöttét követően azok alakulásáról.
(4)Az (1) és (2) bekezdésben foglalt célokból az Europol az (1) bekezdésben említett szervezetekkel munkamegállapodásokat köthet, amelyekhez szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására. E munkamegállapodások nem tehetik lehetővé a személyes adatok cseréjét, nem keletkeztethetnek nemzetközi vagy uniós jog szerinti jogi kötelezettségeket, és nem fejezhetnek ki az Unióra vagy tagállamaira nézve kötelező álláspontokat.
(5)Az Europol az (1) bekezdésben említett szervezetektől személyes adatokat kaphat és az ilyen adatokat kezelheti, amennyiben ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges és azzal arányos, valamint összhangban áll az (EU) 2018/1725 rendelettel és e rendelettel.
(6)Amennyiben harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy magánfelek személyes adatokat kaptak az Europoltól, az ilyen adatok újbóli továbbítása vagy átadása tilos, kivéve, ha az Europol ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárult.
(7)E rendelettel összhangban az Europol gondoskodik a személyes adatok mindennemű továbbításának vagy átadásának, valamint az ilyen továbbítások vagy átadások indokainak részletes nyilvántartásáról.
(8)Az Europol nem kezelhet olyan információkat, amelyek megszerzése egyértelműen az emberi jogok megsértésével történt.
2. szakasz
Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel
92. cikk
A külső szerepvállalás prioritásai
Az Europol biztosítja, hogy a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködése összhangban álljon az Unió külső politikáival és prioritásaival, és arra adott esetben az uniós küldöttségekkel összehangoltan kerüljön sor. E célból az Europol – megbízatásának keretein belül – a 73. cikkben említett többéves programozás és éves munkaprogram részeként külső stratégiát fogad el, amelyhez a Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges.
93. cikk
Együttműködés a schengeni társult országokkal
(1)Az Europol szoros együttműködést tart fenn a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országokkal (a továbbiakban: schengeni társult országok).
(2)Az (1) bekezdésben említett együttműködés hatályát, részletes szabályait, valamint a kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Unió és az érintett schengeni társult ország között megkötendő külön nemzetközi megállapodás határozhatja meg.
(3)A (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodás a következőkről rendelkezhet:
a)az Europol adategyeztető szolgáltatásához és az Europol elemzési környezetéhez való hozzáférés, valamint a lekérdezésének lehetősége a 39. és 41. cikkel összhangban;
b)megfigyelői státusz az igazgatótanácsban és az IKT/információkezelési irányítócsoportban, mely státusz a 69. cikkel összhangban nem biztosít szavazati jogot;
c)összekötő tisztviselők kiküldése, a tagállamok összekötő tisztviselőire a 27. cikk alapján alkalmazandó feltételekkel azonos feltételek mellett.
(4)A (3) bekezdésben említett együttműködés formáját előíró bármely nemzetközi megállapodás a következőkről is rendelkezhet:
a)az érintett schengeni társult ország általi információszolgáltatás az Europol részére a 29. cikk (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő feltételek mellett, valamint az Europol azon kötelezettsége, hogy a 29. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vegye az érintett schengeni társult ország által szolgáltatott információkat;
b)az érintett schengeni társult ország által az Europol részére fizetendő megfelelő pénzügyi hozzájárulás.
94. cikk
Személyes adatok továbbítása harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek
(1)Az Europol a 129. cikk sérelme nélkül továbbíthat személyes adatokat harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek.
(5)Az ügyvezető igazgató hatáskörrel rendelkezik arra, hogy engedélyezze a személyes adatoknak az (EU) 2018/1725 rendelet 94b., 94c. és 94d. cikkével összhangban történő továbbítását.
Az igazgatótanács az európai adatvédelmi biztos engedélyét követően egy évet meg nem haladó, megújítható időtartamra engedélyezhet adattovábbításokat, amennyiben teljesülnek az (EU) 2018/1725 rendelet 94c. cikkében foglalt feltételek.
(6)A (2) bekezdés alkalmazásában az ügyvezető igazgató indokolatlan késedelem nélkül határoz valamennyi releváns információ alapján, ideértve adott esetben az adatvédelmi tisztviselőtől és az érintett operatív központoktól kapott információkat is. Általános szabályként az ilyen adattovábbításokat az alkalmazandó feltételek teljesülése esetén kell engedélyezni és a SIENA útján kell végrehajtani. Amennyiben az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet nem rendelkezik hozzáféréssel a SIENA-hoz, az adattovábbítást az INTERPOL csatornáin keresztül kell végezni.
(7)Az ügyvezető igazgató a lehető leghamarabb tájékoztatja az igazgatótanácsot azokról az esetekről, amelyekben az (EU) 2018/1725 rendelet 94b., 94c. és 94d. cikkét alkalmazták.
95. cikk
Kapcsolat a tagállamokkal vagy harmadik országokkal a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlegében való részvételükkel összefüggésben
(1)Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben munkamegállapodás révén együttműködést alakít ki és tart fenn a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlegében (MAOC-N) részt vevő tagállamokkal és harmadik országokkal.
(2)Az Europol információkat cserélhet a MAOC-N-ben részt vevő harmadik országokkal, a műveleti vonatkozású személyes adatok harmadik országok részére történő továbbítását illetően az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt általános elvek és szabályok betartása mellett.
(3)A releváns információk Europolnak való benyújtása érdekében a MAOC-N-ben részt vevő tagállamok a MAOC-N-hez kiküldött összekötő tisztviselőiket csatlakoztatják a SIENA-hoz.
(4)Az Europol elemzési támogatást nyújt a MAOC (N) számára a tengeren kábítószert csempésző, magas kockázatot jelentő bűnözői hálózatokkal szembeni bűnügyi nyomozások céljából.
3. szakasz
Együttműködés magánfelekkel és természetes személyekkel
96. cikk
Személyes adatok magánfelekkel való cseréje
(1)Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelhet magánfelektől szerzett személyes adatokat.
(2)Az Europol közvetlenül fogadhat magánféltől olyan személyes adatokat, amelyekről az adott magánfél kijelenti, hogy az alkalmazandó jog szerint jogosult a továbbításukra.
(3)Annak érdekében, hogy tájékoztassa a tagállamok illetékes hatóságait az őket érintő és egy magánféltől kapott személyes adatokhoz kapcsolódó bármely bűncselekményről, valamint lehetővé tegye számukra a szükséges intézkedések megtételét, az Europol továbbítja a személyes adatokat és az azok kezeléséből származó releváns eredményeket az érintett Europol nemzeti egységeknek.
(4)Az Europol által magánfelekkel folytatott együttműködés nem lehet átfedésben a tagállami FIU-k tevékenységeivel, és nem járhat az azokba való beavatkozással, továbbá nem vonatkozhat olyan információkra, amelyeket az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában a FIU-k részére kell nyújtani.
(5)Az Europol csak akkor továbbíthat vagy adhat át személyes adatokat magánfeleknek, ha ez feltétlenül szükséges és arányos – amit eseti alapon kell meghatározni –, és különösen akkor, ha ez az érintett érdekét szolgálja, vagy bűncselekmény – többek között terrorcselekmény – küszöbön álló elkövetésének megelőzéséhez szükséges.
Ilyen továbbításra vagy átadásra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget a továbbítást vagy átadást szükségessé tevő közérdekkel szemben.
Az e bekezdés első albekezdésében említett továbbításra vagy átadásra a 33. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerinti korlátozások vonatkoznak, a 129. cikk sérelme nélkül.
(6)Amennyiben a magánfél nem az Unióban vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 94a. cikke szerinti harmadik országban telepedett le, az ügyvezető igazgató csak a következő esetekben engedélyezheti az átadást:
a)az átadás a szóban forgó érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges;
b)az átadás a szóban forgó érintett jogos érdekeinek védelméhez szükséges;
c)az átadás valamely tagállam vagy harmadik ország közbiztonságát közvetlenül és súlyosan fenyegető veszély megelőzéséhez elengedhetetlen;
d)az átadás egyedi esetekben az Europol hatáskörébe tartozó konkrét bűncselekmény megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása céljából szükséges;
e)az átadás egyedi esetekben az Europol hatáskörébe tartozó konkrét bűncselekmény megelőzésével, nyomozásával, felderítésével vagy a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos jogi igények megállapítása, érvényesítése vagy védelme érdekében szükséges.
A személyes adatok nem adhatók át, ha az ügyvezető igazgató megállapítja, hogy a szóban forgó érintett alapvető jogai és szabadságai felülírják azon közérdeket, amely szükségessé teszi az első albekezdés d) és e) pontjában említett átadást.
(7)A személyes adatok (5) és (6) bekezdés szerinti továbbítása vagy átadása nem lehet rendszeres, nagy mennyiségű vagy strukturális jellegű.
(8)Az Europol a tagállamoktól azok Europol nemzeti egységein keresztül kérheti, hogy nemzeti jogukkal összhangban osszák meg az Europollal a területükön letelepedett vagy ott jogi képviselővel rendelkező magánfelektől származó személyes adatokat. Az ilyen megkereséseket meg kell indokolni, és azoknak a lehető legpontosabbnak kell lenniük. Az ilyen személyes adatoknak a lehető legkevésbé érzékenyeknek kell lenniük, és szigorúan az Europol feladatainak ellátásához szükséges és azzal arányos mértékűre kell korlátozódniuk.
(9)Az Europol 47. cikkben említett mechanizmusát – a vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban – fel lehet használni a tagállamok illetékes hatóságai és a magánfelek közötti információcserékhez. Ezen információcserék az Europol hatáskörébe nem tartozó bűncselekményekre is kiterjedhetnek.
Amennyiben a tagállamok az Europol mechanizmusát az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó információk cseréjére használják, az ilyen információk másolatát az Europol rendelkezésére bocsátják.
Amennyiben a tagállamok az Europol mechanizmusát az Europol hatáskörébe nem tartozó bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok cseréjére használják, az Europol nem férhet hozzá ezen adatokhoz, és az (EU) 2018/1725 rendelet 87. cikkével összhangban adatfeldolgozónak minősül.
Az Europol értékeli az infrastruktúrája magánfelek általi használatának lehetővé tételéből eredő biztonsági kockázatokat, és szükség esetén megfelelő megelőző és kockázatcsökkentő intézkedéseket hajt végre.
(10)Az Europol biztosítja, hogy e rendelettel összhangban részletes nyilvántartás készüljön a személyes adatok valamennyi továbbításáról vagy átadásáról, valamint az ilyen továbbítások vagy átadások indokairól, és hogy ezeket az információkat kérésre az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban közöljék az európai adatvédelmi biztossal.
(11)Amennyiben a kapott, illetve továbbítandó vagy átadandó személyes adatok valamely tagállam érdekeit érintik, az Europol haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállam Europol nemzeti egységét.
(12)Az igazgatótanács március 31-ig éves jelentést fogad el az e cikk alapján a magánfelekkel kicserélt személyes adatokról, az igazgatótanács által meghatározott mennyiségi és minőségi értékelési kritériumok alapján.
(13)Az éves jelentésben figyelembe kell venni a diszkréciós és titoktartási kötelezettségeket, és a példákat a személyes adatokat illetően anonimizálni kell.
Az éves jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
97. cikk
Természetes személyektől származó információk
(1)Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben fogadhat és kezelhet természetes személyektől származó információkat.
(2)Természetes személyektől származó személyes adatokat az Europol csak akkor kezelhet, ha azokat a következők valamelyikén keresztül kapja:
a)Europol nemzeti egység, a nemzeti joggal összhangban;
b)olyan harmadik ország vagy nemzetközi szervezet kapcsolattartó pontja, amely részére az (EU) 2018/1725 rendelet 94b. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján személyes adatok adhatók át;
c)olyan harmadik országbeli hatóság vagy nemzetközi szervezet, amely részére az (EU) 2018/1725 rendelet 94a. cikke, 94b. cikkének (1) bekezdése vagy 94b. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján személyes adatok adhatók át.
(3)Amennyiben az Europol olyan harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személytől kap információkat – köztük személyes adatokat –, amely tekintetében nem teljesülnek az (EU) 2018/1725 rendelet 94a. vagy 94b. cikke szerinti átadás feltételei, az Europol ezen információkat kizárólag valamely tagállamnak vagy az adott harmadik országnak továbbítja.
(4)Amennyiben a kapott személyes adatok valamely tagállam érdekeit érintik, az Europol haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállam Europol nemzeti egységét.
(5)Az Europol nem léphet közvetlenül kapcsolatba természetes személyekkel információszerzés céljából.
(6)A 104. és 105. cikk sérelme nélkül az Europol nem szolgáltathat személyes adatokat természetes személyeknek.
VIII. fejezet
Adatvédelem
98. cikk
A személyes adatok Europol általi kezelése
(1)Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes adatok Europol általi kezelésére az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó.
(2)A „személyes adatok” e rendelet szerinti hivatkozásai – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott „műveleti vonatkozású személyes adatokra” történő hivatkozásokként értendők.
(3)Az igazgatótanács szabályokat fogad el az adminisztratív jellegű személyes adatok tárolására vonatkozó határidők meghatározásához.
99. cikk
Az információforrás megbízhatóságának és az információ pontosságának értékelése
(1)A valamely tagállamból származó információk forrásának megbízhatóságát lehetőség szerint az információkat szolgáltató tagállamnak kell értékelnie, mégpedig az alábbi forrásértékelési kódok alapján:
a)A: amennyiben a forrás hitelességével, megbízhatóságával és illetékességével kapcsolatban nem merül fel kétely, vagy amennyiben olyan forrás közli az információkat, amely minden esetben megbízhatónak bizonyult;
b)B: amennyiben az információk olyan forrásból származnak, amely többnyire megbízhatónak bizonyult;
c)C: amennyiben az információk olyan forrásból származnak, amely többnyire megbízhatatlannak bizonyult;
d)X: amennyiben a forrás megbízhatóságát nem lehet felmérni.
(2)A valamely tagállamból származó információk pontosságát lehetőség szerint az információkat szolgáltató tagállamnak kell értékelnie, mégpedig az alábbi információértékelési kódok alapján:
a)1.: olyan információ, amelynek a pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétely;
b)2.: olyan információ, amelyről a forrásnak személyes tudomása van, az adatokat továbbító tisztviselőnek azonban nincs;
c)3.: olyan információ, amelyről a forrásnak nincs személyes tudomása, de amelyet más, már rögzített információk megerősítenek;
d)4.: olyan információ, amelyről a forrásnak nincs személyes tudomása, és amelyet nem lehet megerősíteni.
(3)Amennyiben az Europol – a már birtokában lévő információk alapján – arra a következtetésre jut, hogy az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott értékelést helyesbíteni kell, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, mellyel az értékelés módosítására vonatkozóan megállapodásra törekszik. Az Europol az értékelést ilyen megállapodás hiányában nem módosíthatja.
(4)Amennyiben az Europol valamely tagállamtól az (1) vagy (2) bekezdés szerinti értékelés elvégzése nélkül kap adatokat, a már birtokában lévő információk alapján megkísérli értékelni a forrás megbízhatóságát vagy az információk pontosságát. Konkrét adatok és információk értékelésére az azokat szolgáltató tagállammal való megállapodás szerint kerül sor. Egy tagállam és az Europol általánosságban is megállapodhat meghatározott típusú adatok és meghatározott források értékeléséről. Amennyiben a tagállam és az Europol egy adott eset kapcsán nem jut megállapodásra, illetve általános megállapodás hiányában az Europol az információkat vagy adatokat az (1) és (2) bekezdésben említett X. és 4. kódú besorolással értékeli.
(5)Az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó, amennyiben az Europol uniós intézménytől, szervtől, missziótól, hivataltól vagy ügynökségtől, harmadik országtól, nemzetközi szervezettől vagy magánféltől kap adatokat vagy információkat.
(6)A nyilvánosan elérhető forrásokból származó információkat az Europol az (1) és (2) bekezdésben meghatározott értékelési kódok alkalmazásával értékeli.
(7)Amennyiben az információk egy, az Europol által a feladatainak ellátása keretében végzett elemzés eredményét képezik, az Europol e cikkel összhangban és az elemzésben részt vevő tagállamok egyetértésével értékeli az információkat.
100. cikk
Az érintettek különböző kategóriáihoz tartozó személyes adatok és a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése
(1)A bűncselekmény áldozatait, a tanúkat vagy más, a bűncselekményről információval szolgálni képes személyeket érintő személyes adatok kezelése akkor megengedett, ha ez az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ellenük folytatott küzdelem szempontjából feltétlenül szükséges és arányos.
(2)A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok automatizált vagy egyéb eszközökkel történő kezelése, valamint a genetikai adatok, biometrikus adatok valamely természetes személy egyedi azonosítása céljából történő kezelése, vagy az egészségre vagy a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatok kezelése csak akkor megengedett, ha az a 102. cikk szerinti kutatási és innovációs projektek céljainak eléréséhez és – az Europol hatáskörébe tartozó – operatív célokból feltétlenül szükséges és azokkal arányos, valamint kizárólag az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ellenük folytatott küzdelem céljából. Az ilyen adatkezelésre az e rendeletben az érintett jogaira és szabadságaira vonatkozóan megállapított megfelelő garanciák is vonatkoznak, és az – a természetes személy egyedi azonosítása céljából kezelt biometrikus adatok kivételével – csak akkor megengedett, ha az említett adatok az Europol által kezelt egyéb személyes adatokat egészítik ki. Tilos továbbá személyek csoportjának kizárólag az említett személyes adatok alapján történő kiválasztása.
(3)Az e cikk alapján történő személyesadat-kezelés esetén indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni kell az adatvédelmi tisztviselőt.
(4)Csak az Europol rendelkezhet közvetlen hozzáféréssel az (1) és (2) bekezdésben említett személyes adatokhoz. Az ügyvezető igazgató kellően felhatalmazza az Europol személyzetének korlátozott számú tagját, hogy rendelkezzenek ilyen hozzáféréssel, ha az szükséges a feladataik ellátásához.
(5)Az első bekezdéstől eltérve, amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai vagy az uniós szervek és ügynökségek személyzetének közvetlen hozzáférést szükséges biztosítani a személyes adatokhoz feladataik ellátása céljából és e rendelettel összhangban, vagy kutatási és innovációs projektek céljából a 102. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban, az ügyvezető igazgató kellően felhatalmazza az ilyen személyzet korlátozott számú tagját, hogy rendelkezzenek ilyen hozzáféréssel.
(6)Az (1) és (2) bekezdésben említett személyes adatokat nem lehet tagállamoknak vagy uniós intézményeknek, szerveknek, misszióknak, hivataloknak és ügynökségeknek továbbítani, illetve harmadik országoknak, nemzetközi szervezeteknek vagy magánfeleknek átadni, kivéve, ha az ilyen továbbítást vagy átadást e rendelet vagy uniós jog írja elő, vagy az az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkozó egyedi ügyekben feltétlenül szükséges és arányos, és a VI. és VII. fejezettel összhangban van.
(7)Az Europol évente statisztikai áttekintést nyújt az európai adatvédelmi biztos számára a (2) bekezdésben említett jellegű, általa kezelt valamennyi személyes adatról.
101. cikk
A személyes adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidők
(1)Az Europol az általa kezelt személyes adatokat csak a kezelésük céljához szükséges és azzal arányos ideig tárolhatja.
(2)Az Europol a személyes adat kezelésének megkezdésétől számított három éven belül minden esetben felülvizsgálja a további tárolás szükségességét. Az Europol dönthet úgy, hogy amennyiben feladatainak ellátásához még szüksége van a személyes adatokra, azokat tovább tárolja a következő – egy újabb hároméves időszak után elvégzendő – felülvizsgálatig. A további tárolást indokolni, az okokat pedig rögzíteni kell. Amennyiben nem döntenek a személyes adatok további tárolásáról, azokat három év után automatikusan törölni kell.
(3)Amennyiben öt évnél hosszabb ideig tárolnak a 100. cikk (1) és (2) bekezdésében említett személyes adatokat, erről tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.
(4)Amennyiben valamely tagállam, uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet az adatok továbbításakor vagy átadásakor a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban korlátozást jelzett a személyes adatok korábbi törlése vagy megsemmisítése tekintetében, az Europol e korlátozásokkal összhangban törli a személyes adatokat. Amennyiben – olyan információk alapján, amelyek kiterjedtebbek, mint az adatot szolgáltató fél birtokában lévő információk – a további adattárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából, az Europol kéri az adatot szolgáltató féltől a további adattárolás engedélyezését, és e kérését megindokolja.
(5)Az a tagállam, uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet, amely saját adatfájljaiból törli az Europolnak szolgáltatott személyes adatokat, erről értesíti az Europolt. Az Europol törli az érintett adatokat, kivéve, ha – olyan információk alapján, amelyek kiterjedtebbek mint az adatot szolgáltató fél birtokában lévő információk – a további adattárolás szükségesnek bizonyul az Europol feladatainak ellátása céljából. Az Europol értesíti az adatot szolgáltató felet az ilyen adatok további tárolásáról, és megindokolja a további adattárolás szükségességét.
(6)A személyes adatok nem törölhetők a következő esetekben:
a)az ilyen törlés sértené a védelemre szoruló érintett érdekeit; ilyen esetben az adatok kizárólag az érintett kifejezett és írásbeli hozzájárulásával használhatók fel;
b)a személyes adatok pontosságát az érintett vitatja; ebben az esetben az adatokat addig kell tárolni, amíg a tagállamok vagy adott esetben az Europol meg nem vizsgálja az adatok pontosságát;
c)bizonyítási célból vagy jogi igények megállapítása, érvényesítése, illetve védelme céljából meg kell őrizni az adatokat;
d)az érintett kifogásolja a törlést, és inkább az adatok felhasználásának korlátozását kéri.
102. cikk
A személyes adatok kezelése kutatás és innováció céljából
(1)Az Europol a kutatási és innovációs projektjei céljából személyes adatokat kezelhet, feltéve, hogy az említett személyes adatok kezelése az érintett projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges és kellően indokolt.
A személyes adatok különleges kategóriái esetében csak akkor végezhető ilyen kezelés, ha az feltétlenül szükséges, és arra megfelelő garanciák vonatkoznak, amelyek közé tartozhat az álnevesítés is.
Az Europol által kutatási és innovációs projektekkel összefüggésben végzett személyesadat-kezelést az átláthatóság, a megmagyarázhatóság, a méltányosság és az elszámoltathatóság elve vezérli.
(2).Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az Europol kutatási és innovációs projektjeivel összefüggésben végzett személyesadat-kezelésre a következő garanciák alkalmazandók:
a)minden kutatási és innovációs projekthez az ügyvezető igazgató által adott előzetes engedély szükséges, a következők alapján:
I.a projekt célkitűzéseinek leírása és annak magyarázata, miként segíti a projekt az Europolt vagy a tagállamok illetékes hatóságait a feladataik terén;
II.a tervezett adatkezelési tevékenység leírása, meghatározva az adatkezelés célkitűzéseit, hatókörét és időtartamát, valamint a személyes adatok kezelésének szükségességét és arányosságát;
III.a kezelendő személyes adatok kategóriáinak leírása;
IV.az (EU) 2018/1725 rendelet 71. cikkének való megfelelés értékelése, a személyes adatok tárolására vonatkozó határidők és az ilyen adatokhoz való hozzáférés feltételei tekintetében.
b)a 32. cikk (11) bekezdésében említett iránymutatásoknak megfelelően a projekt elindításáról tájékoztatni kell az igazgatótanácsot;
c)a projekttel összefüggésben kezelendő minden személyes adat esetében:
I.az adott projekt végrehajtásának kizárólagos céljából ideiglenesen át kell másolni azokat az Europolon belüli különálló, elszigetelt és védett adatkezelési környezetbe, amely adott esetben iteratív fejlesztési, tesztelési és validálási folyamatokat támogathat;
II.azokhoz a 100. cikk (4) bekezdésével összhangban csak az Europol erre külön felhatalmazott személyzete, valamint – technikai jellegű biztonsági intézkedések mellett – a tagállamok illetékes hatóságainak és az uniós ügynökségeknek az erre külön felhatalmazott személyzete férhet hozzá;
III.azok nem továbbíthatók vagy adhatók át;
IV.kezelésük nem vezethet az érintetteket sértő intézkedésekhez vagy döntésekhez;
V.azokat törölni kell, amint lezárult a projekt, vagy a személyes adatok megőrzésére vonatkozó határidő a 91. cikknek megfelelően lejárt;
VI.azokat – a megfelelő garanciákra figyelemmel, és amennyiben kellően indokolt – az Europolon belül újra fel kell használni az összeegyeztethető célokat követő későbbi kutatási és innovációs projektekhez, különösen algoritmusok, MI-modellek és MI-rendszerek fejlesztése, tesztelése vagy validálása céljából;
d)a projekttel összefüggésben végzett személyesadat-kezelésre vonatkozó naplókat a projekt lezárását követő két évig kell megőrizni, kizárólag abból a célból, hogy ellenőrizhető legyen az adatkezelés eredményének pontossága, és csak addig, amíg ehhez ez szükséges.
(3)Amennyiben az Europol úgy ítéli meg, hogy egy új típusú kutatási és innovációs projekt jelentős kockázatot jelent az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeken túlmenően adatvédelmi hatásvizsgálatot is kell végeznie az (EU) 2018/1725 rendelet 89. cikkével összhangban. Ilyen esetekben a projekt elindítását megelőzően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.
(4)A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a meglévő képességek – többek között meghatározott operatív környezetben történő – kiigazítása, módosítása vagy kiépítése esetén, feltéve, hogy e tevékenységek nem változtatják meg lényegesen az adatkezelés jellegét, hatókörét vagy célját oly módon, hogy az növelné az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatot.
(5)Az igazgatótanács egy kötelező erejű dokumentumban megállapítja a kutatási és innovációs projektek általános hatályát. Ezt a dokumentumot adott esetben frissíteni kell, és az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére kell bocsátani annak felügyelete céljából.
(6)Az Europol a folyamat és az algoritmusok átláthatóságának – többek között az e cikkben előírt garanciáknak való megfelelésük – biztosítása és az ilyen algoritmusok használatán alapuló eredmények pontossága ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében a folyamatról, valamint az algoritmusok oktatásának, tesztelésének és validálásának értelméről szóló részletes leírást tartalmazó dokumentumot vezet. Az Europol kérésre az érdekelt felek, köztük a tagállamok és a közös parlamenti ellenőrző csoport rendelkezésére bocsátja az említett dokumentumot.
(7)Amennyiben a valamely kutatási és innovációs projekt céljából kezelendő adatokat egy tagállam, uniós szerv, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet szolgáltatta, az Europol a 33. cikk (2) bekezdésével összhangban kikéri az említett adatszolgáltató hozzájárulását, kivéve, ha az adatszolgáltató kutatási és innovációs projektek céljából – általános feltételek mellett vagy konkrét feltételekhez kötötten – előzetes engedélyét adta az ilyen adatkezeléshez.
(8)Az Europol az adatszolgáltató hozzájárulása nélkül nem kezelhet adatokat kutatási és innovációs projektek céljából. Az ilyen hozzájárulás bármikor visszavonható.
103. cikk
Az érintett hatóságok értesítése adatvédelmi incidensről
(1)Adatvédelmi incidens esetén – az (EU) 2018/1725 rendelet 92. cikkének sérelme nélkül – az Europol indokolatlan késedelem nélkül értesíti az említett incidensről az érintett tagállamok illetékes hatóságait, valamint az érintett adatokat szolgáltató felet, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűleg nem eredményez kockázatot a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.
(2)Az (1) bekezdésben említett értesítés legalább a következőket tartalmazza:
a)az adatvédelmi incidens jellegének ismertetése, ideértve – amennyiben lehetséges és helyénvaló – az érintettek kategóriáit és számát, valamint az érintett adatrögzítések kategóriáit és számát;
b)az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következmények ismertetése;
c)az Europol által az adatvédelmi incidens orvoslására javasolt vagy tett intézkedések ismertetése;
d)adott esetben javaslat az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedésekre.
104. cikk
Az érintett tájékoztatása adatvédelmi incidensről
Az (EU) 2018/1725 rendelet 93. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az Europol nem rendelkezik az érintett elérhetőségi adataival, felkéri az adatszolgáltatót, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről, és értesítse az Europolt a meghozott döntésről. Az adatokat szolgáltató tagállamok a nemzeti joggal összhangban tájékoztatják a szóban forgó érintettet az adatvédelmi incidensről.
105. cikk
Az érintett hozzáférési joga
(1)Bármely érintett, aki gyakorolni kívánja az (EU) 2018/1725 rendelet 80. cikkében említett, a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés jogát, ilyen irányú kérelmet nyújthat be a választása szerinti tagállamban e célból kijelölt hatósághoz vagy az Europolhoz. A fenti hatóság a kérelmet indokolatlan késedelem nélkül, és a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europolhoz utalja.
(2)Az Europol igazolja az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét. Az Europol indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a kérelem Europol általi kézhezvételétől számított négy hónapon belül megválaszolja a kérelmet, az (EU) 2018/1725 rendelet 81. cikkének sérelme nélkül.
(3)Az Europol a tagállamok illetékes hatóságaival és az érintett adatot szolgáltató féllel konzultál a meghozandó döntésről. A személyes adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés meghozatalának feltétele az Europol és a tagállamok, valamint az érintettnek az ilyen adatokhoz való hozzáférése által közvetlenül érintett adatot szolgáltató fél közötti szoros együttműködés. A tagállamok és az érintett adatokat szolgáltató fél szorosan együttműködnek az Europollal, és indokolatlan késedelem nélkül válaszolnak az Europol által folytatott konzultáció kérdéseire. Amennyiben egy tagállam vagy az adatszolgáltató kifogásolja az Europol által javasolt választ, kifogásának okait közli az Europollal. Az Europol teljes mértékben figyelembe veszi az ilyen kifogást. Ezt követően az Europol értesíti határozatáról az érintett tagállamok illetékes hatóságait és az adatszolgáltatót.
106. cikk
Helyesbítéshez, törléshez és korlátozáshoz való jog
(1)Bármely érintett, aki gyakorolni kívánja a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítéséhez, törléséhez és kezelésének korlátozásához való, az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkében említett jogát, ilyen irányú kérelmet nyújthat be a választása szerinti tagállamban e célból kijelölt hatósághoz vagy az Europolhoz. Amennyiben a kérelmet az említett hatósághoz nyújtják be, a hatóság a kérelmet indokolatlan késedelem nélkül és a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europolhoz utalja.
(2)Az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, az Europol a személyes adatok törlése helyett korlátozza a személyes adatok kezelését, ha észszerű okokból feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit.
(3)A korlátozott adatok kizárólag az érintett jogainak védelme érdekében kezelhetők, amennyiben az az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek védelméhez szükséges, vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 82. cikkének (3) bekezdésében megállapított célokból.
(4)Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett, az Europol birtokában lévő személyes adatokat harmadik országok, nemzetközi szervezetek vagy uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok vagy ügynökségek szolgáltatták az Europolnak, illetve közvetlenül magánfelek szolgáltatták, azokat az Europol nyilvánosan elérhető forrásokból kérdezte le, vagy azok az Europol saját elemzéseinek eredményei, az ilyen adatokat az Europol helyesbíti vagy törli, vagy korlátozza kezelésüket, és adott esetben tájékoztatja az adatszolgáltatókat.
(5)Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett, az Europol birtokában lévő személyes adatokat tagállamok szolgáltatták az Europolnak, az ilyen adatokat az érintett tagállamok – az Europollal együttműködve, a saját hatáskörükön belül – helyesbítik vagy törlik, vagy korlátozzák kezelésüket.
(6)Az Europol az érintett adatokat szolgáltató féllel együttműködve a következő esetek mindegyikében helyesbíti vagy törli az adatokat:
a)téves személyes adatok kerültek továbbításra vagy átadásra más megfelelő módon;
b)a tagállamok által szolgáltatott adatok hibái hibás továbbításnak vagy átadásnak, illetve az e rendeletet sértő továbbításnak vagy átadásnak tudhatók be;
c)az adatok hibái abból erednek, hogy az Europol az adatokat helytelenül vagy e rendeletet megsértve vitte be, vette át vagy tárolta.
(7)A (3), (4) és (5) bekezdésben említett esetekben haladéktalanul értesíteni kell az érintett adatok összes címzettjét. A címzetteknek a rájuk alkalmazandó szabályokkal összhangban saját rendszerükben helyesbíteniük, törölniük vagy korlátozniuk kell ezeket az adatokat.
107. cikk
Adatvédelmi felelősség
(1)Az Europol oly módon kezeli a személyes adatokat, amely biztosítja a forrásuknak a 28. cikkel összhangban történő megállapíthatóságát.
(2)A személyes adatoknak az (EU) 2018/1725 rendelet 71. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerinti pontosságáért:
a)azt a tagállamot vagy uniós szervet terheli felelősség, amely a személyes adatokat az Europolnak szolgáltatta;
b)a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek által szolgáltatott vagy a közvetlenül magánfelek által szolgáltatott személyes adatok, továbbá az Europol által nyilvánosan hozzáférhető forrásokból lekérdezett vagy az Europol saját elemzéseiből származó személyes adatok és az Europol által a 101. cikk (5) bekezdésével összhangban tárolt személyes adatok esetében az Europolt terheli felelősség.
(3)Amennyiben az Europol tudomására jut, hogy a 28. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint szolgáltatott személyes adatok a tények szempontjából tévesek, vagy azokat jogtalanul tárolták, erről értesíti az ilyen adatokat szolgáltató felet.
(4)Az adattovábbítás vagy adatátadás jogszerűségével kapcsolatban:
a)azt a tagállamot terheli felelősség, amely a személyes adatokat az Europolnak szolgáltatta;
b)az Europol által a tagállamoknak, harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek szolgáltatott személyes adatok esetében az Europolt terheli felelősség.
(5)Az Europol és valamely uniós intézmény, szerv, misszió, hivatal vagy ügynökség közötti továbbítás esetén a továbbítás jogszerűségéért az Europolt terheli felelősség.
Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben az Europol a címzett kérésére továbbítja az adatokat, az Europol és a címzett egyaránt felelős az ilyen továbbítás jogszerűségéért.
(6)Az Europol felelős az általa végzett adatkezelési műveletekért, kivéve ha a tagállamok, uniós intézmények, szervek, missziók, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és magánfelek az Europol infrastruktúráját igénybe véve folytatnak egymás között olyan kétoldalú adatcserét, amelynek esetében az adatokhoz az Europol nem rendelkezik hozzáféréssel. Az ilyen kétoldalú adatcserére az érintett szervezetek felelőssége mellett, a saját jogukkal összhangban kerül sor. Az ilyen adatcserék biztonságát az (EU) 2018/1725 rendelet 91. cikkével összhangban kell biztosítani.
108. cikk
Előzetes konzultáció
(1)Az Europol megindíthat olyan adatkezelési műveleteket, amelyek az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkének (1) bekezdése alapján az európai adatvédelmi biztossal való előzetes konzultációt igényelnek, kivéve, ha az európai adatvédelmi biztos az említett rendelet 90. cikkének (4) bekezdése alapján írásbeli tanácsot adott a konzultációra irányuló eredeti kérelem benyújtásának napján kezdődő, fel nem függeszthető és meg nem hosszabbítható nyolchetes időszakon belül.
(2)Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett adatkezelési műveletek lényeges jelentőséggel bírnak az Europol feladatainak ellátása szempontjából, valamint különösen sürgősek és szükségesek az Europol hatáskörébe tartozó valamely bűncselekmény jelentette közvetlen fenyegetés megelőzéséhez és leküzdéséhez, vagy az érintett vagy egy másik személy létfontosságú érdekeinek a védelméhez, az Europol kivételesen megindíthatja az adatkezelést.
Ebben az esetben az Europol az adatkezelési műveletek megkezdése előtt tájékoztatja az európai adatvédelmi biztost, és rendelkezésére bocsátja az adatkezelés tervezett céljának, az érintett adatkategóriáknak és az érintetteket fenyegető kockázatok kezdeti értékelésének indokolással ellátott leírását. Az Europol az adatkezelési műveletek megkezdését követő négy héten belül benyújtja az európai adatvédelmi biztosnak a biztossal való előzetes konzultáció céljából szükséges kiegészítő információkat.
Az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet 90. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli tanácsát visszamenőlegesen figyelembe kell venni, és az adatkezelés módját ennek megfelelően ki kell igazítani.
Az adatvédelmi tisztviselő részt vesz az ilyen adatkezelési műveletek sürgősségének értékelésében, és felügyeli a szóban forgó adatkezelést.
109. cikk
Adatvédelmi tisztviselő
(1)Az igazgatótanács az Europol személyzetének egy tagját adatvédelmi tisztviselőnek nevezi ki, akit kizárólag erre a pozícióra kell kijelölni.
(2)Az adatvédelmi tisztviselő feladatai ellátásában történő támogatásához az Europol személyzetének egy tagját helyettes adatvédelmi tisztviselőnek lehet kijelölni.
(3)Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.
(4)Az igazgatótanács végrehajtási szabályokat fogad el az adatvédelmi tisztviselő tekintetében. Az említett végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztási eljárására és felmentésére, feladataira, kötelességeire és hatásköreire, valamint függetlenségének a garanciáira vonatkoznak.
(5)Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése négy évre szól, és megújítható.
(6)Az adatvédelmi tisztviselőre alkalmazandó rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni a helyettes adatvédelmi tisztviselőre.
(7)Amennyiben az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot. Amennyiben az ügyvezető igazgató a meghatározott időn belül nem szünteti meg az adatkezelés szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács az adatvédelmi tisztviselővel egyeztetett határidőn belül ad választ. Amennyiben az igazgatótanács a meghatározott időn belül nem szünteti meg a szabálytalanságot, az adatvédelmi tisztviselő az európai adatvédelmi biztos elé utalja az ügyet.
110. cikk
Alapjogi tisztviselő
(1)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára kijelöl egy alapjogi tisztviselőt. Az alapjogi tisztviselő az Europol személyzetének olyan tagja lehet, aki külön képzésben részesült az alapvető jogokra vonatkozó jog és gyakorlat terén.
(2)Az alapjogi tisztviselő a következő feladatokat látja el:
a)amennyiben szükségesnek ítéli vagy felkérik rá, tanácsot ad az Europolnak az Europol bármely tevékenységével kapcsolatosan, e tevékenységek akadályozása vagy késleltetése nélkül;
b)nyomon követi, hogy az Europol tiszteletben tartja-e az alapvető jogokat;
c)nem kötelező erejű véleményeket bocsát ki a munkamegállapodásokra vonatkozóan;
d)tájékoztatja az ügyvezető igazgatót az alapvető jogoknak az Europol tevékenységei során történő esetleges megsértéseiről;
e)előmozdítja, hogy az Europol a feladatai és tevékenységei ellátása során tiszteletben tartsa az alapvető jogokat;
f)az e rendelet által előírt bármely egyéb feladat.
(3)Az alapjogi tisztviselő közvetlenül az ügyvezető igazgatónak tartozik felelősséggel, és éves jelentést készít a saját tevékenységeiről, többek között arról, hogy az Europol tevékenységei milyen mértékben tartják tiszteletben az alapvető jogokat. Az említett jelentéseket hozzáférhetővé kell tenni az igazgatótanács számára.
111. cikk
Alapjogi képzés
Az Europol személyzete kötelező képzésben részesül az alapvető jogok és szabadságok védelmével kapcsolatban. Az Europol személyes adatok kezelésével járó operatív feladatokban részt vevő teljes személyzetének célzott képzésben kell részesülnie a személyes adatok kezelésére vonatkozóan. Ezt a képzést az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és a CEPOL-lal együttműködésben kell kidolgozni.
112. cikk
A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet
(1)Felügyeleti funkciójuk gyakorlása céljából az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkében említett nemzeti felügyeleti hatóságok az Europol nemzeti egység vagy az összekötő tisztviselők helyiségeiben hozzáféréssel rendelkeznek a tagállamuk által a releváns nemzeti eljárásokkal összhangban az Europolhoz benyújtott adatokhoz és az (EU) 2018/1725 rendelet […]. cikkében említett adatnaplókhoz.
(2)A nemzeti felügyeleti hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeihez és irataihoz.
(3)A nemzeti felügyeleti hatóságok a vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban felügyelik az Europol nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők tevékenységeit, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét. Emellett tájékoztatják az európai adatvédelmi biztost az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.
(4)Bármely személy jogosult arra, hogy kérje a nemzeti felügyeleti hatóságtól annak ellenőrzését, hogy a rá vonatkozó adatoknak az Europol részére bármilyen formában történő továbbítása, átadása vagy közlése, valamint az érintett tagállam ezen adatokhoz való hozzáférése jogszerű-e. Ez a jog a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban gyakorolható.
113. cikk
Együttműködés az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti felügyeleti hatóságok között
(1)Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti közreműködést igénylő kérdésekben szoros együttműködést folytat a nemzeti felügyeleti hatóságokkal, különösen amennyiben az európai adatvédelmi biztos vagy a nemzeti felügyeleti hatóság komoly eltéréseket talál a tagállamok gyakorlatai között, vagy potenciálisan jogszerűtlen adattovábbítást vagy átadást észlel az Europol által használt információcsere-csatornákon, illetőleg az egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság által e rendelet végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatban felvetett kérdésekkel összefüggésben.
(2)Az (1) bekezdésben említett esetekben az (EU) 2018/1725 rendelet 62. cikkével összhangban összehangolt felügyeletet kell biztosítani. Az európai adatvédelmi biztos az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározott feladatai ellátása során adott esetben felhasználja a nemzeti felügyeleti hatóságok szakértelmét és tapasztalatait.
Közös vizsgálatoknak az európai adatvédelmi biztossal együtt történő végzése során a nemzeti felügyeleti hatóságok tagjai és alkalmazottai – a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő figyelembevételével – az (EU) 2018/1725 rendeletben meghatározottakkal egyenértékű hatáskörökkel rendelkeznek, és az e rendelet 129. cikkében meghatározottal egyenértékű kötelezettség hatálya alá tartoznak.
(3)Az európai adatvédelmi biztos teljeskörűen tájékoztatja a nemzeti felügyeleti hatóságokat az őket közvetlenül érintő, vagy számukra más szempontból releváns összes kérdésről. Az európai adatvédelmi biztos egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság kérésére konkrét kérdésekben is tájékoztatást nyújt.
(4)Az egy vagy több tagállamból származó adatokkal kapcsolatos ügyekben, ideértve a 114. cikkben említett eseteket is, az európai adatvédelmi biztos konzultációt folytat az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos mindaddig nem határoz további intézkedésről, amíg az említett nemzeti felügyeleti hatóságok nem tájékoztatják véleményükről a biztost az általa megadott határidőn belül, amely nem lehet egy hónapnál rövidebb és három hónapnál hosszabb attól számítva, amikor az európai adatvédelmi biztos konzultál az érintett nemzeti felügyeleti hatóságokkal. Az európai adatvédelmi biztos a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az érintett nemzeti felügyeleti hatóságok vonatkozó álláspontját. Amennyiben az európai adatvédelmi biztos nem kívánja követni valamely nemzeti felügyeleti hatóság álláspontját, erről tájékoztatja az említett hatóságot, indokolást ad, és az ügyet benyújtja az Európai Adatvédelmi Testülethez.
IX. fejezet
Jogorvoslatok és felelősség
114. cikk
Az európai adatvédelmi biztos általi panaszkezelés eljárása
(1)Amennyiben egy panasz e rendelet 105. vagy 106. cikkében vagy az (EU) 2018/1725 rendelet 81. vagy 82. cikkében említett határozattal kapcsolatos, az európai adatvédelmi biztos konzultál az adatokat szolgáltató tagállam vagy a közvetlenül érintett tagállam nemzeti felügyeleti hatóságaival. Az európai adatvédelmi biztos a nemzeti felügyeleti hatóság véleményének figyelembevételével hozza meg határozatát, amely kiterjedhet mindennemű információközlés megtagadására.
(2)Amennyiben a panasz olyan adatok kezelésére vonatkozik, amelyeket egy tagállam szolgáltatott az Europolnak, az európai adatvédelmi biztos és az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti felügyeleti hatósága saját hatáskörükön belül eljárva biztosítják, hogy megfelelően sor kerül az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére.
(3)Amennyiben a panasz olyan adatok kezelésére vonatkozik, amelyeket uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek szolgáltattak az Europolnak, vagy amelyeket az Europol nyilvánosan hozzáférhető forrásokból kérdezett le vagy amelyek az Europol saját elemzéseiből származnak, azeurópai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az Europol megfelelően elvégezze az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatokat.
115. cikk
Általános rendelkezések a felelősségről és a kártérítéshez való jogról
(1)Az Europol szerződéses felelőssége tekintetében az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.
(2)Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Europol által kötött szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.
(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Europol – a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban – megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzetének tagjai által feladataik teljesítése során okozott károkat.
(4)A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.
(5)Az Europol személyzetének az Europollal szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatban vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított, rájuk alkalmazandó rendelkezések szabályozzák.
X. fejezet
Közös parlamenti ellenőrzés
116. cikk
Közös parlamenti ellenőrzés
(1)Az EUMSZ 88. cikke alapján az Europol tevékenységének ellenőrzését az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel közösen végzi. Ehhez a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlament illetékes bizottságának közösen létre kell hozniuk egy erre szakosodott közös parlamenti ellenőrző csoportot. A közös parlamenti ellenőrző csoport szervezeti felépítését és eljárási szabályzatát az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen határozzák meg a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 9. cikkével összhangban.
(2)A közös parlamenti ellenőrző csoport politikai ellenőrzést gyakorol az Europol által a megbízatása keretében folytatott tevékenységek felett, ideértve az említett tevékenységeknek a természetes személyek alapvető jogaira és szabadságaira gyakorolt hatását is.
(3)Az igazgatótanács elnöke, az ügyvezető igazgató vagy helyetteseik megjelennek a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt annak kérésére az első albekezdésében említett tevékenységekkel kapcsolatos kérdések megvitatására, ideértve az ilyen tevékenységek költségvetési vonatkozásait, az Europol szerkezeti felépítését, valamint új szervezeti egységek és szakosított központok lehetséges létrehozását, a diszkréciós és titoktartási kötelezettségek figyelembevételével. A közös parlamenti ellenőrző csoport határozhat úgy, hogy üléseire adott esetben más érintett személyeket is meghív.
(4)Az európai adatvédelmi biztos annak kérésére legalább évente egyszer megjelenik a közös parlamenti ellenőrző csoport előtt, hogy megvitassák a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos általános ügyeket, és különösen a személyes adatoknak az Europol tevékenységeire való tekintettel történő védelmét, a diszkréciós és titoktartási kötelezettségek figyelembevételével.
(5)Az Europol a 73. cikk (1) bekezdésével összhangban konzultál a közös parlamenti ellenőrző csoporttal az Europol többéves programozásával kapcsolatban.
(6)Az Europol az alábbi dokumentumokat tájékoztatásul megküldi a közös parlamenti ellenőrző csoportnak, a diszkréciós és titoktartási kötelezettségek figyelembevételével:
a)az Europol hatáskörével kapcsolatos stratégiai elemzések, fenyegetésértékelések, trendjelentések és helyzetjelentések, valamint az Europol által rendelt tanulmányok és értékelések eredményei;
b)a 79. cikk (3) bekezdése alapján megkötött igazgatási megállapodások;
c)a 73. cikk (1) bekezdésében említett, a többéves programozást és az Europol éves munkaprogramját tartalmazó dokumentum;
d)az Europol tevékenységeiről szóló, a 73. cikk (2) bekezdésében említett összevont éves tevékenységi jelentés, ideértve az Europolnak a nagy adatkészletek kezelése során végzett tevékenységeire és elért eredményeire vonatkozó releváns információkat is, operatív részletek közzététele nélkül és a folyamatban lévő nyomozások sérelme nélkül;
e)a 130. cikkben említett, a Bizottság által készített értékelő jelentés;
f)a 96. cikk (12) bekezdése szerinti éves tájékoztatás a 96. cikk értelmében magánfelekkel kicserélt személyes adatokról, ideértve az együttműködés eredményességének értékelését is, konkrét példák olyan esetekre, amelyek bemutatják, hogy az említett megkeresések miért voltak szükségesek és arányosak annak céljából, hogy az Europol elérhesse célkitűzéseit és elvégezhesse feladatait, továbbá a személyes adatoknak a 96. cikk szerinti cseréjét illetően az említett adatcserék eredményeként azonosított gyermekek száma annyiban, amennyiben ezen információ az Europol rendelkezésére áll;
g)éves tájékoztatás azon esetek számáról, ahol szükséges volt az Europol számára, hogy nem a II. mellékletben felsorolt érintetti kategóriákra vonatkozó személyes adatokat kezeljen, az adatkezelés időtartamára és eredményére vonatkozó információkkal együtt, ideértve olyan esetek példáit is, amelyek bemutatják, miért volt szükséges és arányos az említett adatkezelés;
h)éves tájékoztatás a személyes adatoknak a 94. cikk szerinti, harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbításáról, ideértve a 94. cikk (2) bekezdése szerint engedélyezett továbbítási esetek számát is;
i)éves tájékoztatás azon esetek számáról, amelyekben az Europol a 30. cikkel összhangban javasolta a figyelmeztető jelzések lehetséges bevitelét, ideértve konkrét példákat olyan esetekre, amelyek bemutatják, miért javasolta az említett figyelmeztető jelzések bevitelét;
j)éves tájékoztatás a végrehajtott kutatási és innovációs projektek számáról, ezen belül tájékoztatás e projektek céljairól, a kezelt személyes adatok kategóriáiról, az alkalmazott további garanciákról, ideértve az adattakarékosságot is, valamint az említett projektek által kezelni kívánt bűnüldözési szükségletekről és az említett projektek eredményéről;
k)éves tájékoztatás azon esetek számáról és típusáról, amelyekben a 100. cikk szerint a személyes adatok különleges kategóriáit kezelték.
Az f) és i) pontban említett példákat a személyes adatokat illetően anonimizálni kell.
A g) pontban említett példákat a személyes adatokat illetően anonimizálni kell, bármely operatív részlet közzététele nélkül és bármely folyamatban lévő nyomozás sérelme nélkül.
(7)A közös parlamenti ellenőrző csoport az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 76 ) figyelemmel és e rendelet 117. és 129. cikkének sérelme nélkül, más olyan vonatkozó dokumentumok benyújtását is kérheti, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ellássa az Europol tevékenységének politikai ellenőrzésével kapcsolatos feladatait.
(8)A közös parlamenti ellenőrző csoport összefoglaló következtetéseket készíthet az Europol tevékenységeinek politikai ellenőrzéséről, ideértve az Europolnak címzett nem kötelező erejű konkrét ajánlásokat is, és benyújthatja az említett következtetéseket az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek. Az Európai Parlament az említett következtetéseket tájékoztatás céljából megküldi a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.
117. cikk
Az Európai Parlament hozzáférése az Europol által vagy azon keresztül kezelt adatokhoz
(1)Az Európai Parlament kérésre hozzáférést kap az Europol által vagy az Europolon keresztül kezelt nem minősített érzékeny adatokhoz annak érdekében, hogy a 116. cikkel összhangban parlamenti ellenőrzést gyakoroljon az Europol tevékenységei felett; az Európai Parlament és a közös parlamenti ellenőrző csoport az említett adatokhoz a 129. cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak megfelelően férhet hozzá.
(2)Az Európai Parlament az Europol által vagy az Europolon keresztül kezelt EU-minősített adatokhoz az Európai Parlament és a Tanács között létrejött, a közös kül- és biztonságpolitikától eltérő kérdésekkel kapcsolatos tanácsi minősített adatoknak az Európai Parlament részére történő továbbításáról és ezen adatoknak az Európai Parlament általi kezeléséről szóló, alkalmazandó intézményközi megállapodással, valamint az e rendelet 129. cikkének (2) bekezdésében említett szabályokkal összhangban férhet hozzá.
(3)Az Európai Parlamentnek az (1) és a (2) bekezdésben említett adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó szükséges részleteket az Europol és az Európai Parlament között megkötött munkamegállapodások szabályozzák.
XI. fejezet
Személyzet
118. cikk
Általános rendelkezések
(1)Az Europol személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.
(2)Az Europol személyzete ideiglenes alkalmazottakból és szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanácsot évente tájékoztatni kell az ügyvezető igazgató által kötött határozatlan idejű szerződésekről. Az igazgatótanács dönti el, hogy a létszámtervben előírt, ideiglenes alkalmazottak által betöltendő álláshelyek közül melyek tölthetők be kizárólag a tagállamok illetékes hatóságaitól átvett alkalmazottakkal. Az igazgatótanács az operatív követelmények és a speciális szakértelem megőrzésének szükségessége alapján rendszeresen felülvizsgálja ezen álláshelyeket. Az ilyen álláshelyre felvett személyzettel csak határozott idejű, egyszer megújítható szerződés köthető. Az ilyen ideiglenes alkalmazotti szerződések teljes időtartama nem haladhatja meg a tíz évet.
119. cikk
Kirendelt nemzeti szakértők
(1)Az Europol kirendelt nemzeti szakértőket vehet igénybe.
(2)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Europolhoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.
XII. fejezet
Pénzügyi rendelkezések
120. cikk
Költségvetés
(1)Az Europol tervezett bevételeit és kiadásait minden – a naptári évvel egybeeső – pénzügyi évre vonatkozóan el kell készíteni, és azt az Europol költségvetésében fel kell tüntetni.
(2)Az Europol költségvetése bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.
(3)Az egyéb források sérelme nélkül az Europol bevételei a következőket foglalják magukban:
a)az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás;
b)a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében részt vevő országok hozzájárulásai, amennyiben e hozzájárulásokról a vonatkozó nemzetközi megállapodások rendelkeznek;
c)a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulásai, az igazgatótanács által elfogadott szabályokkal összhangban.
(4)Az Europol a 124. cikkben említett pénzügyi szabályaival és az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban hozzájárulási megállapodások vagy vissza nem térítendő eseti támogatások formájában uniós finanszírozásban részesülhet.
(5)Az Europol kiadásai magukban foglalják a személyzet illetményét, az igazgatási és az infrastrukturális költségeket, valamint a működési kiadásokat.
(6)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő fellépésekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat több éves részletekre lehet lebontani.
121. cikk
A költségvetés megállapítása
(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Europol tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetét a következő pénzügyi évre, ideértve a létszámtervet is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak. A tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetet úgy kell megállapítani, hogy az az egységes programozási dokumentum szerkezetével összhangban biztosítsa az előirányzatok altevékenységenkénti egyértelmű elkülönítését.
(2)Az igazgatótanács a kimutatástervezet alapján elfogadja az Europol következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes költségvetési tervezetét, ideértve az ideiglenes létszámtervet is. Az igazgatótanács ezt az egységes programozási dokumentum tervezetének részeként minden év január 31-ig megküldi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára.
(3)Az igazgatótanács minden év március 31-ig megküldi a Bizottságnak az Europol bevételeit és kiadásait tartalmazó kimutatástervezet végleges változatát, amely magában foglalja a létszámterv tervezetét is.
(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(5)A tervezett bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatás alapján a Bizottság az Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszt.
(6)Az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi az Unió által az Europolnak nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat.
(7)Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Europol létszámtervét.
(8)Az Europol költségvetését az igazgatótanács fogadja el. A költségvetés az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén a költségvetését ennek megfelelően ki kell igazítani.
(9)Az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó bármely, az Europol költségvetésére valószínűleg jelentős következményekkel járó építési projektre.
122. cikk
A költségvetés végrehajtása
(1)Az Europol költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.
(2)Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges összes információt.
123. cikk
A beszámoló benyújtása és a mentesítés
(1)Az Europol számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (N. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (N + 1. év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.
(2)Az Europol a költségvetési és pénzgazdálkodásról N. évre szóló jelentést az N + 1. év március 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.
(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Europol N. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az N + 1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek.
(4)Az Europol előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az Europol számvitelért felelős tisztviselője – az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 252. cikkének megfelelően – elkészíti az Europol végleges beszámolóját az említett évre. Az ügyvezető igazgató az említett végleges beszámolót véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.
(5)Az igazgatótanács véleményezi az Europol N. évre szóló végleges beszámolóját.
(6)Az Europol ügyvezető igazgatója az N. évre szóló végleges beszámolót az N + 1. év július 1-jéig az (5) bekezdésben említett igazgatótanácsi véleménnyel együtt megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek.
(7)Az N. évre vonatkozó végleges beszámolót az N + 1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(8)Az ügyvezető igazgató az N + 1. év szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.
(9)Az Európai Parlament kérelme alapján az ügyvezető igazgató az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 261. cikkének (3) bekezdésével összhangban benyújt az Európai Parlamentnek az N. évre vonatkozó mentesítési eljárás zökkenőmentes alkalmazásához előírt minden információt.
(10)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.
124. cikk
Pénzügyi szabályok
(1)Az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Azok nem térhetnek el az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelettől , kivéve, ha az ilyen eltérést az Europol működése kifejezetten szükségessé teszi, és a Bizottság előzetes hozzájárulását adta.
(2)Az Europol a feladatainak ellátásához kapcsolódó vissza nem térítendő támogatásokat nyújthat.
(3)Az Europol pályázati felhívás nélkül nyújthat vissza nem térítendő támogatásokat a tagállamoknak, harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek az Europol hatáskörébe tartozó tevékenységek végrehajtásához.
(4)Amennyiben operatív célokból kellően indokolt, az igazgatótanács engedélyezését követően a pénzügyi támogatás a felszerelések és az infrastruktúra teljes beruházási költségére kiterjedhet.
(5)Az (1) bekezdésben említett pénzügyi szabályok meghatározhatják azon kritériumokat, amelyek alapján a pénzügyi támogatás az e bekezdés első albekezdésében említett teljes beruházási költségekre kiterjedhet.
(6)A közös nyomozócsoportok tevékenységeihez biztosított pénzügyi támogatással kapcsolatos kérelmek elbírálására vonatkozó szabályokat és feltételeket az Europol és az Eurojust közösen állapítja meg.
XIII. fejezet
Vegyes rendelkezések
125. cikk
Kiváltságok és mentességek
(1)Az Europolra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt 7. jegyzőkönyvet.
(2)Az összekötő tisztviselőkre és családtagjaikra vonatkozó kiváltságokat és mentességeket a Holland Királyság és a többi tagállam közötti megállapodás szabályozza. Az említett megállapodás az összekötő tisztviselők számára a feladataik megfelelő ellátásához szükséges mértékben biztosítja a szóban forgó kiváltságokat és mentességeket.
126. cikk
Nyelvhasználati szabályok
(1)Az 1. rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazandók az Europolra.
(2)Az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével határoz az Europol belső nyelvhasználati szabályairól.
(3)Az Europol által igényelt fordítást és minden egyéb nyelvi szolgáltatást – a tolmácsolás kivételével – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja, amely a 2965/94/EK tanácsi rendelettel ( 77 ) került létrehozásra.
127. cikk
Átláthatóság
(1)Az Europol birtokában lévő dokumentumokra alkalmazni kell az 1049/2001/EK rendeletet. Amennyiben az Europol támogatja az EPPO nyomozásait, az 1049/2001/EK rendelet Europol általi alkalmazása nem érinti az (EU) 2017/1939 rendelet 109. cikkét.
(2)Az Europol által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen panasszal lehet élni az európai ombudsmannál vagy keresetet lehet indítani az Európai Unió Bírósága előtt, az EUMSZ 228., illetve 263. cikkével összhangban.
(3)Az Europol a honlapján közzéteszi az igazgatótanácsa tagjainak jegyzékét, valamint az igazgatótanácsi ülések eredményeinek összefoglalóját. Ha azonban a szóban forgó összefoglalók közzététele veszélyeztetheti az Europol feladatainak ellátását, figyelembe véve a rá vonatkozó diszkréciós és titoktartási kötelezettségeket, valamint az Europol operatív jellegét, akkor azok közzétételétől ideiglenes vagy állandó jelleggel el kell tekinteni vagy azok közzétételét ideiglenes vagy állandó jelleggel korlátozni kell.
128. cikk
A csalás és a szabálytalanságok megelőzése és az azok elleni küzdelem
(1)A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Europol által uniós forrásokban részesített vállalkozóknál és alvállalkozóknál.
(2)Az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Europol által odaítélt vissza nem térítendő támogatással vagy szerződéssel összefüggésben történt-e az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, illetve felmerült-e a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatban a tagok vagy a személyzet tagjai részéről kötelességmulasztásnak minősülő olyan súlyos eset, amely fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhat maga után. Az ilyen vizsgálatokat a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 78 ) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 79 ) megállapított rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban kell lefolytatni.
(3)Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az EPPO nyomozás tárgyává teszi és büntetőeljárás alá vonja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 80 ) előírtak szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket.
129. cikk
A nem minősített érzékeny adatok és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok
(1)Az Europol az EU-minősített adatok (EUCI) és a nem minősített érzékeny adatok (SNC) védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokban megállapított elveken és szabályokon alapuló saját biztonsági szabályokat fogad el, ideértve többek között az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 ( 81 ) és az (EU, Euratom) 2015/444 ( 82 ) bizottsági határozatban foglaltak szerinti rendelkezéseket is.
(2)Az Europol biztonsági szabályait – a Bizottság jóváhagyását követően – az igazgatótanács fogadja el. A Bizottság a javasolt biztonsági szabályok értékelése során biztosítja, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozattal ( 83 ).
130. cikk
Értékelés és felülvizsgálat
(1)A Bizottság legkésőbb …-ig [öt évvel e rendelet hatálybalépését követően], majd azt követően ötévente a Bizottság iránymutatásaival összhangban értékeli az Europol teljesítményét annak hatásköre, megbízatása, feladatai és irányítása tekintetében. Az értékelési folyamat során meg kell hallgatni az igazgatótanácsot. Az Europol tevékenységei által az alapvető jogokra gyakorolt hatás értékelése során a Bizottság kikéri az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének véleményét.
(2)Az értékelésnek különösen az Europol megbízatása módosításának esetleges szükségességére, valamint az ilyen módosítás pénzügyi vonzataira kell kiterjednie.
(3)Minden második értékelés alkalmával értékelni kell az Europol által elért eredményeket a hatásköre, megbízatása, irányítása és feladatai tekintetében, ideértve annak értékelését is, hogy a hatáskör, megbízatás, irányítás és feladatok fényében továbbra is indokolt-e az ügynökség tevékenységének folytatása.
(4)A Bizottság az értékelés megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.
131. cikk
Igazgatási vizsgálatok
Az Europol tevékenységeivel kapcsolatban az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálatot folytathat.
132. cikk
Székhely
Az Europolnak a Holland Királyságban való elhelyezésére és a Holland Királyság által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó szükséges szabályokat, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, valamint az Europol személyzetére és családtagjaikra az említett tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az Europol és a Holland Királyság között a 6. jegyzőkönyvvel összhangban megkötött székhely-megállapodás állapítja meg.
Ez nem érinti az Europol azon lehetőségét, hogy más tagállamokban operatív, technikai vagy igazgatási funkciókat és kapacitásokat hosztingoljon.
XIV. fejezet
Átmeneti rendelkezések
133. cikk
Jogutódlás
(1)Az e rendelettel létrehozott Europol az alkalmazandó nemzeti, uniós és nemzetközi jog szerinti valamennyi joga és kötelezettsége tekintetében az (EU) 2016/794 rendelettel létrehozott Europol jogutódja.
(2)Ez a rendelet nem érinti az Europol által az Europol-egyezmény, a 2009/371/IB határozat vagy az (EU) 2016/794 rendelet alapján megkötött együttműködési megállapodások és munkamegállapodások érvényességét. Az ilyen együttműködési megállapodások és munkamegállapodások hatályvesztésükig vagy felváltásukig továbbra is hatályban maradnak és alkalmazandók.
134. cikk
Átmeneti intézkedések
(1)Az Europol folytathatja az (EU) 2016/794 rendelet alapján megkezdett azon tevékenységeket, amelyek e rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig nem zárultak le. Az ilyen tevékenységeket e rendelettel összhangban kell folytatni.
(2)Az Europol által e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban kezelt személyes adatokat az Europol továbbra is kezelheti, amennyiben az ilyen adatkezelés megfelel e rendeletnek.
(3)Az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételek szerint az igazgatótanács által engedélyezett, harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítások e rendelet alapján az adattovábbítás engedélyezési időtartamának lejártáig érvényesek maradnak.
(4)Az (EU) 2016/794 rendelet alapján elfogadott határozatok, végrehajtási intézkedések, szabályok és rendelkezések az e rendelet szerinti hatályon kívül helyezésükig vagy felváltásukig hatályban maradnak.
(5)Az igazgatótanács hatályon kívül helyezi az (EU) 2016/794 rendelet alapján elfogadott azon határozatokat és intézkedéseket, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek.
(6)Az Europol által e rendelet alkalmazásának kezdőnapján foglalkoztatott személyzet megtartja a munkaszerződéseiből és kinevezéseiből eredő jogait és kötelezettségeit.
(7)Az (EU) 2016/794 rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató és ügyvezetőigazgató-helyettesek hivatali idejük fennmaradó részében ellátják az ügyvezető igazgató, illetve az ügyvezetőigazgató-helyettesek e rendeletben előírt felelősségi körét.
Amennyiben e rendelet alkalmazásának kezdőnapján az ügyvezető igazgató vagy valamely ügyvezetőigazgató-helyettes első hivatali idejét tölti, e hivatali idő öt év. E hivatali idő bármely meghosszabbítására az e rendelet 76. cikkének (3)–(7) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
Amennyiben e rendelet alkalmazásának kezdőnapján az ügyvezető igazgató vagy valamely ügyvezetőigazgató-helyettes második hivatali idejét tölti, e hivatali idő öt év. További meghosszabbítására nincs lehetőség.
(8)Az igazgatótanácsnak az (EU) 2016/794 rendelet alapján kinevezett tagjai és póttagjai az (EU) 2016/794 rendelet értelmében meghatározott hivatali idejük végéig továbbra is ellátják feladataikat.
XV. fejezet
Más meglévő jogi aktusok módosításai
135. cikk
Az (EU) 2018/1726 rendelet módosításai
Az (EU) 2018/1726 rendelet a következő 41a. cikkel egészül ki:
„41a. cikk
Együttműködés az Europollal
(1)Az eu-LISA együttműködhet az Europollal az információs rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével kapcsolatos közös érdekű területeken.
(2)Az eu-LISA és az Europol (1) bekezdésben említett együttműködése – adott esetben és saját megbízatásuk keretein belül – különösen a következőket foglalja magában:
a)közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy azok igénybevétele, ideértve a közös közbeszerzési intézkedéseket, keretszerződéseket vagy az építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások beszerzésére szolgáló más közbeszerzési eszközöket;
b)az ügynökségek bármelyike által kifejlesztett vagy működtetett műszaki komponensek, eszközök, szolgáltatások vagy építőelemek megosztása, újrafelhasználása vagy átalakítása;
c)műszaki támogatás, szakértelem vagy szolgáltatások nyújtása, többek között a rendszerek fejlesztése, tesztelése, karbantartása és biztonsága területén;
d)közös projektcsapatok létrehozása, valamint a közös projektek megvalósításához és a műszaki tevékenységekhez szükséges személyzet, szakértelem és egyéb erőforrások cseréje.
(3)Az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* 86. cikkének megfelelően az Europol kérésére az eu-LISA az Europol szolgáltatásai, eszközei és alkalmazásai céljára az eu-LISA hitelesítésszolgáltatójától származó nyilvánoskulcs-tanúsítványokat bocsát az Europol, valamint adott esetben a tagállamok illetékes hatóságai rendelkezésére.
(4)Az (1)–(3) bekezdés szerinti együttműködésre olyan munkamegállapodások keretében kerül sor, amelyek meghatározzák a részletes gyakorlati szabályokat, ideértve a pénzügyi szempontokat, az irányítási intézkedéseket, a személyzet cseréjének és ideiglenes beosztásának szabályait, valamint a közös projektcsapatok létrehozását és működését.
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete [a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről]”.
136. cikk
Az (EU) 2024/982 rendelet módosításai
Az (EU) 2024/982 rendelet 49. cikke a következőképpen módosul:
1.az (5) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki:
„Az Europol a következők alkalmazásával végezheti ilyen kereséseket:
a)harmadik országok által szolgáltatott adatok;
b)tagállamoktól származó adatok.”;
2.a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„(5a) A DNS-profilokkal, daktiloszkópiai adatokkal és arcképmásokkal végzett keresésekhez az Europol csak akkor használhat fel tagállamoktól származó adatokat, ha arra az adat feletti rendelkezési joggal rendelkező tagállam felhatalmazást ad. Ez a felhatalmazás a következő esetekben adható meg:
a)eseti alapon;
b)az adott tagállam által meghatározott feltételek szerinti állandó felhatalmazás alapján.
(5b) A tagállamoktól származó biometrikus adatokkal végzett keresések során az Europol technikai és forenzikus szolgáltatóként járhat el a felhatalmazást adó tagállam nevében, tiszteletben tartva az információkhoz való hozzáférésre, azok átadására, továbbítására, törlésére, megsemmisítésére vagy további felhasználására vonatkozóan az említett tagállam által jelzett korlátozásokat.
3.a (6) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben a 6., 11. vagy 20. cikkben említett eljárások egyezést mutatnak a kereséshez használt adatok és a megkeresett tagállam vagy tagállamok nemzeti adatbázisában tárolt adatok között, az Europol kizárólag a bevont tagállamot vagy tagállamokat, valamint adott esetben az adatok felhasználását a (6) bekezdés alapján engedélyező tagállamot vagy tagállamokat tájékoztatja.”;
4.a (6) bekezdés második albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) az adatokat szolgáltató harmadik ország vagy tagállam nevét továbbították.”;
5.a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(7) Az e cikkel összhangban végzett lekérdezésből és az alapadatkör (6) bekezdés szerinti cseréjéből származó információk Europol általi felhasználásához azon tagállam hozzájárulása szükséges, amelynek adatbázisában az egyezés előfordult, és adott esetben azon tagállam hozzájárulása, amely a (6) bekezdés alapján engedélyezte az adatok felhasználását. Amennyiben a tagállam engedélyezi ezen információk felhasználását, azok Europol általi kezelésére az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet* [e rendelet] az irányadó.
_____________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete [a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről]”.
XVI. fejezet
Záró rendelkezések
137. cikk
A működés megkezdése
(1)A Bizottság a 38. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a tagállamok megkezdhetik a 38. cikk (3) bekezdésében említett adatfeltöltő megoldások használatát arra, hogy információkat töltsenek fel az Europol adategyeztető szolgáltatásába.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus útján a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a tagállamoknak meg kell kezdeniük az adatfeltöltő megoldások használatát.
A Bizottság az 50. cikk (9) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az Europolnak meg kell kezdenie az 50. cikkben említett Europol felhőinfrastruktúra használatát.
(2)A Bizottság a 42. cikk (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az Europolnak és a tagállamoknak meg kell kezdeniük a 42. cikkben említett közös rendőrségi adattér használatát.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus útján a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az Europolnak és a tagállamoknak meg kell kezdeniük a közös rendőrségi adatplattér használatát.
(3)A Bizottság a 49. cikkben említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a tagállamok megkezdhetik az 54. cikkben említett DNS-egyeztető uniós alkalmazás használatát.
(4)A Bizottság az 52. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az Europolnak, a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell kezdeniük az 52. cikkben említett statisztikai és jelentéstételi eszközök használatát.
(5)A Bizottság a 80. cikk (9) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus útján meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az egyéb uniós szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell kezdeniük a 80. cikkben említett „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer használatát.
138. cikk
Bizottsági eljárásrend
(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.
139. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 19. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása …-tól/-től [e rendelet hatálybalépésének napjától] kezdődően határozatlan időre szól.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 19. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
140. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1)Az (EU) 2016/794 rendelet -tól/-től [e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától] hatályát veszti.
(2)Az (EU) 2016/794 rendeletre történő valamennyi hivatkozást e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
141. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)Ezt a rendeletet -tól/-től [dátum] kell alkalmazni.
(3)Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
[...] [...]
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS – ÜGYNÖKSÉGEK
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Szakpolitikai terület: Belügy
Tevékenység: 12 Biztonság
12 02 01: Belső Biztonsági Alap (BBA)
12 10 01: Europol
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
E kezdeményezés általános célkitűzése az Europol azon kapacitásának megerősítése, hogy az egyre összetettebb és határokon átnyúló biztonsági környezetben támogassa a tagállamokat a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésében és az ellenük folytatott küzdelemben, és ezáltal hozzájáruljon az EU általános biztonságához és védelméhez. Különösen azt kell biztosítania, hogy az Europol eredményes operatív és elemzési támogatást nyújthasson, elősegíthesse az információcserét, és hozzájárulhasson az újonnan megjelenő és változó bűnügyi fenyegetésekre adott összehangolt uniós válaszokhoz.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
1. egyedi célkitűzés
Az Europol bűnüldözési információs platformként betöltött szerepének erősítése
E célkitűzés az Europol azon kapacitásának az erősítésére irányul, hogy jó minőségű bűnügyi információkat gyűjtsön, kezeljen, elemezzen és osszon meg határokon átnyúlóan. Célja a tagállamokkal, valamint az uniós szervekkel és ügynökségekkel folytatott információcsere időszerűségének, interoperabilitásának és használhatóságának javítása. A célkitűzés a meglévő eszközök széttagoltságának és kihasználatlanságának kezelése, az adatvédelemmel és az alapvető jogokkal kapcsolatos szigorú garanciák biztosítása mellett.
2. egyedi célkitűzés:
Az Europol mint operatív központ
A cél az Europol azon kapacitásának erősítése, hogy a súlyos és szervezett bűnözéssel és a terrorizmussal kapcsolatos nyomozások során időszerű, hasznosítható és átfogó operatív támogatást nyújtson. Idetartozik az Europol határokon átnyúló ügyekbe való eredményesebb bevonásának lehetővé tétele az Europol azon képességének megerősítésével, hogy azonosítsa a nemzeti nyomozások közötti operatív kapcsolatokat, koordinálja az operatív nyomon követést a tagállamok között, valamint folyamatos bűnüldözési operatív, elemzési, technikai, kriminalisztikai, illetve pénzügyi nyomozásokkal kapcsolatos támogatást nyújtson.
Cél továbbá az Europol uniós szervekkel és ügynökségekkel, különösen az Európai Ügyészséggel (EPPO) folytatott együttműködésének megerősítése. Fontos az információáramlás, az operatív koordináció és az uniós szintű képességek egymást kiegészítő jellegű felhasználásának javítása, így biztosítva az uniós szintű támogatás folyamatosságát a teljes operatív életciklus során.
3. egyedi célkitűzés:
Az Europol mint technológiai és innovációs központ
A javaslat az Europol azon kapacitásának megerősítésére irányul, hogy a teljes kutatási, innovációs és képességfejlesztési cikluson át támogassa a tagállamok illetékes hatóságait. Idetartozik annak lehetővé tétele, hogy az Europol azonosítsa a közös képességigényeket, ösztönözze a kutatási és innovációs tevékenységeket, támogassa az innovatív megoldások tesztelését, validálását és léptékváltását, és közös operatív követelményeket kielégítő megosztott képességeket fejlesszen ki vagy biztosítson. Cél továbbá, hogy az Europol a technológiai és innovációs együttműködés központi platformjává váljon, elősegítve a szakértelem, az erőforrások és a beruházások összevonását, valamint támogatva az Unió stratégiai technológiai autonómiáját és rezilienciáját a belső biztonság területén.
1.3.3.Általános célkitűzés(ek)
|
Összhatás: A kezdeményezés várhatóan javítani fogja a határokon átnyúló nyomozások eredményességét, gyorsaságát és koordinációját, lehetővé téve a bűnözők és bűnözői hálózatok korábbi azonosítását, valamint az Unió biztonságát érintő súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus eredményesebb felszámolását. A kezdeményezés várhatóan megerősíti az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, pénzmosás és más bűncselekmények felderítésére és üldözésére irányuló uniós kapacitást is. Mindez az uniós polgárok számára várhatóan olyan előnyökkel jár majd, mint a biztonságosabb közösségek, az áldozatok jobb védelme, a bűnözői hálózatok gazdaságba és közintézményekbe való beszivárgásának visszaszorulása, a bűncselekmények miatti pénzügyi és társadalmi károk csökkenése, valamint Unió-szerte biztonságosabb környezet a vállalkozások jogszerű gazdasági tevékenysége és beruházásai számára. A javaslat nem tartalmaz szabályozási kötelezettségeket a polgárok/fogyasztók számára, és nem okoz további költségeket e tekintetben. A javaslat várhatóan jelentős méretgazdaságosságot eredményez a hatóságok számára azáltal, hogy uniós szinten összevonja a speciális operatív, elemzési, technikai és digitális forenzikus képességeket, ezáltal csökkentve az erőforrások és beruházások tagállamok közötti párhuzamosságait. A nemzeti hatóságok számára előnyös lesz a fejlett szakértelemhez, operatív támogatáshoz és technológiai kapacitásokhoz való hatékonyabb hozzáférés, amelyek nemzeti szinten történő önálló kiépítése költséges és erőforrásigényes lenne. Közelebbről: Előnyök a tagállamok bűnüldöző hatóságai, valamint az uniós szervek és ügynökségek számára: –A nemzeti és határokon átnyúló nyomozásokat támogató releváns operatív és elemzési információk fokozott rendelkezésre állása uniós szinten. –A határokon átnyúló nyomozások korábbi és eredményesebb operatív koordinációja, ideértve az operatív együttműködés gyorsabb megkezdését, szükség esetén a büntetőeljárás időben történő indítását, valamint a tagállamok közötti közös elemzési tevékenységeket. –Gyorsabb, hozzáférhetőbb és operatív szempontból relevánsabb támogatás az Europol részéről a nemzeti és közös nyomozásokhoz, ideértve az időszerűbb, megbízhatóbb és kibővített operatív elemzési termékeket, a pénzügyi nyomozási támogatást és az operatív nyomon követést. –A bűnözői hálózatok, a határokon átnyúló operatív kapcsolatok és a jogellenes pénzmozgások joghatóságokon átívelő azonosításának javulása. –A digitális bizonyítékokat és nagy méretű strukturálatlan adatkészleteket érintő összetett nyomozások hatékonyabb kezelése a speciális elemzési, technikai, forenzikus és digitális forenzikus képességekhez való uniós szintű hozzáférés fokozása révén. –Fokozott elemzési és operatív támogatás az érintett uniós szerveknek és ügynökségeknek, különösen az Európai Ügyészségnek, segítve a komplementaritást, az összehangolt nyomozati nyomon követést és a koherensebb uniós szintű fellépést a nyomozási és igazságszolgáltatási folyamat során. –Nagyobb hatékonyság: –Az uniós szintű információkból, operatív támogatásból és speciális képességekből részesülő nemzeti nyomozások nagyobb aránya. –Gyorsabb operatív nyomon követés és kisebb késedelem a határokon átnyúló nyomozásokban. –A speciális elemzési, technikai és digitális forenzikus képességekhez való hozzáférés költségeinek csökkenése az uniós szintű méretgazdaságosság révén. –A párhuzamos erőfeszítések és nyomozások csökkenése a jobb információmegosztás, operatív koordináció és konfliktusmentesítési mechanizmusok révén. –A meglévő uniós információs rendszerek hatékonyabb alkalmazása a fokozott átjárhatóság és a megosztott operatív használat révén. –Az érintett uniós szervek és ügynökségek, különösen az EPPO külön elemzési kapacitásai kialakítása iránti igény csökkenése az Europol uniós szintű elemzési kapacitásaihoz való fokozott hozzáférés révén, kivéve, ha ilyen külön kapacitások kialakítását az érintett uniós szervek és ügynökségek konkrét megbízatása szükségessé teszi. Előnyök az Unió belső biztonsága szempontjából: –Megerősített előrejelzési, felderítési és reagálási kapacitás a folyamatosan változó súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus terén. –A több joghatóság területén működő bűnözői struktúrák korábbi azonosítása. –A bírósági eljárások bizonyításának erőteljesebb támogatása megerősített elemzési, technikai és forenzikus képességek révén. –Az Unió azon képességébe vetett közbizalom erősödése, hogy a súlyos és szervezett bűnözéssel szemben védje a polgárokat, a vállalkozásokat és az államháztartást. |
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
|
1. egyedi célkitűzés: -Az Europol az információcserére vonatkozóan legfeljebb 5 szabványt és referencia-útmutatót tart fenn (az adatformátumra és -cserére vonatkozóan az Europol által aktívan támogatott szabványok és iránymutatások száma; alapérték: 0; cél: 5). -Az EU-ban a bűnügyi nyomozók fele kapott uniós rendőrségi digitális személyazonosítót és tényleges hozzáférést a közös uniós rendőrségi adattérhez (a közös uniós rendőrségi adattér felhasználóiként regisztrált, bűnügyi nyomozati hatáskörrel rendelkező uniós rendőrök aránya; alapérték: 0 %; cél: 50 %). -A korszerű elemzési eszközök használatát indokolttá tevő bűnügyi nyomozások fele az Europol által rendelkezésre bocsátott eszközökre támaszkodik (az EU-ban az év során indított azon büntetőügyek aránya, amelyekben a nyomozás közösen beszerzett vagy az Europol által a közös uniós rendőrségi adattéren keresztül online hozzáférhetővé tett elemzési eszközöket használtak; alapérték: 0 %; cél: 10 % ( 84 )). -Az év során bűncselekmény miatt gyanúsítottként vagy elítéltként ( 85 ) azonosított összes személyt minden tagállamban ellenőrizték az Europol adatai alapján (azon tagállamok száma, amelyek esetében az „Europol adatbázisaiban végzett éves keresések száma” és az Eurostat által az adott évre vonatkozóan a gyanúsított vagy elítélt személyek számáról közölt adatok aránya meghaladja az 1,00-t; alapérték: 1; cél: 26). -A bűnüldöző hatóságok a határokon átnyúló ügyekben rendszeres nyomon követést végeztek más tagállamokkal (azon tagállamok száma, amelyek esetében „a határokon átnyúló – például SIENA vagy közös operatív esetelemzés útján indított – új ügyek...” és „az Europol adatbázisaiban az év során találatot eredményező új ügyek” aránya meghaladja a 0,90-et; cél: 26). -A bűnüldöző hatóságok az esetek felében szolgáltattak információt az Europolnak a határokon átnyúló ügyekről (azon tagállamok száma, amelyek esetében „az Europolnak a SIENA révén vagy más módon történő információszolgáltatás” és „az Europol adatbázisaiban az év során találatot eredményező új ügyek száma” közötti arány meghaladja az 50 %-ot; alapérték: 5; cél: 26). -Az év során bűncselekmény miatt elítélt valamennyi személyre vonatkozó információt megosztották a tagállamokkal és az Europollal, és rögzítették az Europol információs rendszerében (EIS) („az év során az EIS-be feltöltött vagy ott frissített bejegyzések” és az elítélt személyek Eurostat szerinti számának aránya; cél: 100 %) 2. egyedi célkitűzés: -Az Europol operatív, elemzési vagy technikai támogatásában részesülő, határokon átnyúló nyomozások nagyobb aránya. (cél: +30 %).
-Az operatív információk Europol általi kézhezvétele és az elemzési eredmények tagállamokkal való megosztása között eltelt átlagos idő csökkenése
-Az Europol elemzési és digitális forenzikus képességei révén támogatott, digitális bizonyítékokat érintő nyomozások számának növekedése. (cél: +50 %)
-Az Europol által támogatott pénzügyi nyomozások, vagyonfelkutatási vagy vagyonvisszaszerzési ügyek számának vagy értékének növekedése.
-Azon ügyek száma, amelyekben az Europol sürgős befagyasztási vagy vagyonmegőrzési intézkedésekre irányuló javaslatokat tesz a tagállamok vagyonvisszaszerzési hivatalainak. -A különböző tagállamokban folytatott nyomozások között az Europol által azonosított operatív kapcsolatok számának növekedése. (cél: +40 %) -Az Europol támogató irodákon keresztül közvetlenül támogatott nemzeti nyomozások számának növekedése. -Az EPPO által kezelt, elemzési támogatást igénylő és az Europol tevékenységének előnyeit élvező ügyek arányának növekedése. (cél: 90 %) 3. egyedi célkitűzés: -Az előrelátási és képességfejlesztési keret révén azonosított azon képességhiányok és technológiafejlesztési prioritások száma, amelyek uniós vagy tagállami szinten konkrét nyomonkövetési intézkedésekhez vezetnek. (cél: 10 intézkedés/év) -Az Europol által a tagállamok operatív felhasználása céljából rendelkezésre bocsátott fejlett képességek vagy technológiai megoldások száma. (cél: 5/év) -Az Europol által a fejlett technológiák, digitális nyomozások és forenzikus képességek terén támogatott speciális képzési tevékenységek száma. (cél: 6/év) |
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
új intézkedés
kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 86
a meglévő intézkedés meghosszabbítása
egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
|
A jogalkotási kezdeményezés végrehajtásához jogi, szervezeti, operatív és technológiai intézkedések uniós és nemzeti szintű, fokozatos bevezetésére lesz szükség. A bevezetést a rendelet hatálybalépésével és alkalmazásával egyidejűleg kell megkezdeni, és ehhez az Europol szolgáltatásai és képességei iránti növekvő igénnyel összhangban az erőforrások, különösen az emberi és IKT-erőforrások fokozatos bővítésére lesz szükség. A végrehajtáshoz különösen a következőkre lesz szükség: i. harmadlagos jogszabályok és műszaki szabványok elfogadása, ii. új irányítási, operatív támogatási és képességfejlesztési struktúrák létrehozása az Europolon belül, iii. jelentős beruházások biztonságos, interoperábilis és felhőalapú információkezelési és elemzési infrastruktúrákba, iv. fejlett elemzési, mesterséges intelligencián alapuló és digitális forenzikus képességek fokozatos fejlesztése és kiépítése, és v. az Europol szolgáltatásainak, rendszereinek és operatív támogatásának integrálása a nemzeti nyomozati munkafolyamatokba és a határokon átnyúló bűnüldözési együttműködési mechanizmusokba. A végrehajtáshoz szükség lesz továbbá az Europol és az érintett uniós szervek és ügynökségek – különösen az Európai Ügyészség – közötti megerősített együttműködésre és aktualizált munkamegállapodásokra. Az indikatív mérföldköveket az új rendelet alkalmazásának kezdőévétől számítják, amelyet Y jelöl. Bizottság: –Y+1 és az azt követő évek: harmadlagos jogszabályok elfogadása, különösen az információs platformra vonatkozóan (SO1). Az Europol szervezeti, operatív és irányítási intézkedései: –Y: az IKT és információkezelési irányítócsoport és tanácsadó csoport, a képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoport és az ügyvezető testület létrehozása. –Y: az EPPO-val kapcsolatos ügyeket támogató külön operatív képesség létrehozása. –Y+3: teljes létszámú és strukturált EPPO operatív támogatási képesség. –Y: az érintettek kategorizálására vonatkozó egyszerűsített szabályok alkalmazandóvá válnak. –Y: speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok, operatív és elemzési szolgálat (SO2), valamint képességfejlesztési és innovációs szolgálat (SO3) létrehozása, ideértve a vonatkozó végrehajtási szabályok igazgatótanács általi elfogadását. –Y+3: teljes létszámú, speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok, operatív és elemzési szolgálat (SO2), valamint képességfejlesztési és innovációs szolgálat (SO3). –Y: az Europol támogató irodák létrehozása a tagállamokban. –Y+1-től Y+3-ig: személyzet kirendelése nemzeti Europol támogató irodához. –Y+1-től Y+3-ig: az Europol és az uniós szervek közötti vonatkozó munkamegállapodások aktualizálása. –Y+3-tól Y+4-ig: az automatizált „találat/nincs találat” adategyeztetési mechanizmusok fokozatos fejlesztése – az érintett uniós szervekkel együtt – az Europol adataival való összevetés céljából. –Y+1: speciális uniós szintű támogatás kialakítása az online szolgáltatóktól elektronikus bizonyítékokat beszerezni kívánó nemzeti hatóságok számára. Az Europol képességfejlesztése, IKT, innováció: –Y+1: az előrelátási és képességfejlesztési keret, valamint a műszaki komponensek közös beszerzésére szolgáló központi képesség (SO3) létrehozása. –Y+2: az UMF-szabvány első frissítése az Europol vezetésével és a DNS-képesség rendelkezésre állása (SO1). –Y+2: skálázható és biztonságos hibrid felhőinfrastruktúra létrehozása a nem minősített érzékeny adatoknak megfelelő védelmi alapszinten (BPL). –Y+5: a felhőalapú infrastruktúra kiterjesztése a minősített adatok környezeteire. –Y+2: első integrációs teszt egy nemzeti rendőrségi személyazonosító tanúsítvánnyal. –Y+3-tól Y+5-ig: a nemzeti digitális rendőrségi személyazonosító tanúsítványok fokozatos integrálása. –Y+2: az első jelentős információkezelési platform és elemzési eszközök áttelepítése a felhőalapú infrastruktúrába. –Y+3-tól Y+5-ig: az Europol fennmaradó rendszereinek és elemzési eszközeinek fokozatos áttelepítése a BPL-szintű felhőalapú infrastruktúrába. –Y+6: az érintett rendszerek áttelepítése a minősített adatok kezelésére szolgáló felhőkörnyezetekbe. –Y+1-től Y+6-ig: az alapvető információkezelési és elemzési platformok – köztük a SIENA, az adategyeztető szolgáltatások és az Europol elemzési környezetének fokozatos korszerűsítése a fokozott automatizálás, a mesterséges intelligencián alapuló funkciók, a jobb használhatóság, a nagyobb teljesítmény, az adatok szabványosítása és a kibővített biometrikus funkciók révén. –Y: első megerősített összekapcsolás a nemzeti adatbázisokkal a Prüm II keretében, egy első biometrikus modalitás alkalmazásával. –Y+2: kiterjesztés további biometrikus modalitásokra. –Y-tól Y+6-ig: az Europol és a tagállamok rendelkezésére álló innovatív és MI-alapú elemzési eszközök körének fokozatos bővítése. –Y-tól kezdődően: a nyílt forrásból származó értékelt felderítési információkkal (OSINT) kapcsolatos képességek fokozatos megerősítése. Tagállamok: –Y-tól Y+7-ig (folyamatos): nemzeti szervezetük fokozatos kiigazítása, valamint az Europollal folytatott információcsere automatizálásának bevezetése vagy megerősítése. –Y-tól Y+7-ig (folyamatos): a nemzeti rendszerek és a bűnügyi nyomozási munkafolyamatok korszerűsítése az Europol szolgáltatásainak, elemzési eszközeinek és átjárhatósági szabványainak fokozatos integrálásához. –Y+1: az első tagállamok a harmonizált uniós szabványokkal összhangban korszerűsítik nemzeti bűnüldözési digitális tanúsítványaikat. –Y+2-től Y+4-ig: uniós digitális rendőrségi személyazonosító fokozatos kiadása a nemzeti bűnügyi nyomozók számára. –Y+6: az Europolhoz csatlakozó összes nemzeti rendszer esetében előzetes hitelesítés szükséges az uniós digitális rendőrségi személyazonosító útján. –Y+1: a nyomozók digitális végpontjainak harmonizálása az uniós rendőrségi felhőalapú infrastruktúrához, platformokhoz és eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése érdekében. –Y: az Europol támogató irodák tagállamok általi létrehozása és befogadása. Uniós szervek: –Y+1-től Y+3-ig: az Europollal kötött vonatkozó munkamegállapodások aktualizálása. –Y: az EPPO fokozatosan végrehajtja a megerősített operatív együttműködés és az Europol elemzési támogatásához való hozzáférés biztosításához szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket. –Y+3-tól Y+4-ig: az automatizált „találat/nincs találat” adategyeztetési mechanizmusok fokozatos fejlesztése az Europollal együtt. |
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték
Előzetes uniós hozzáadott érték:
A súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus egyre inkább határokon átnyúlóan működik, digitális technológiákra és infrastruktúrákra támaszkodik, és kihasználja a nemzeti jogi, operatív és technikai keretek közötti eltéréseket. E fenyegetések léptéke, gyorsasága és összetettsége uniós szintű összehangolt fellépést, átjárható rendszereket és megosztott képességeket tesz szükségessé. A tagállamok önálló fellépése nem lenne elegendő a határokon átnyúló eredményes operatív koordináció, a bűnüldözési operatív információk nagy léptékű elemzése, illetve a fejlett technológiai és elemzési képességek Unió-szerte történő fejlesztésének és alkalmazásának biztosításához.
A meglévő jogi keret uniós hozzáadott értéke:
A jelenlegi jogi keret értékelése az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció alapján megerősítette, hogy az Europol egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy központi platformként szolgál a bűnüldözési operatív információk megosztásához és a határokon átnyúló operatív koordinációhoz. Infrastruktúrája lehetővé teszi a tagállamok közötti valós idejű információcserét, így segítve a nyomozások közötti olyan kapcsolódások azonosítását, amelyek egyébként felderítetlenek maradnának. Az Europol nélkül az együttműködés lassabb és kevésbé hatékony kétoldalú csatornákra lenne utalva, ami megnehezítené a kifinomult transznacionális bűnözői hálózatok elleni küzdelmet. Az érdekelt felek egyetértenek abban, hogy az Europol nyújtotta elemzési és koordinációs támogatás a kizárólag nemzeti vagy kétoldalú erőfeszítésekhez képest jelentősen javítja a határokon átnyúló nyomozások eredményességét.
Az értékelés szerint az Europol olyan speciális uniós szintű képességeket is biztosít – így digitális kriminalisztikai, pénzügyi hírszerzési és kiberbűnözéssel kapcsolatos szakértelmet –, amelyeket – különösen a kisebb vagy kevesebb erőforrással rendelkező – számos tagállam önállóan nem tudna kifejleszteni. Az erőforrások ilyen összevonása elkerülhetővé teszi a párhuzamosságokat, és biztosítja, hogy valamennyi tagállam részesüljön a fejlett eszközök előnyeiből. Esettanulmányok azt mutatják, hogy az Europol bevonása gyakran kulcsfontosságúnak bizonyul a több joghatóság területén működő összetett bűnözői hálózatok felszámolásában. Emellett az EU nemzetközi bűnüldözési együttműködésének egységes kapujaként szolgál, csökkentve a kétoldalú megállapodások szükségességét.
A javasolt intézkedés uniós hozzáadott értéke
A javasolt intézkedés egyértelmű uniós hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy olyan közös operatív, technikai és átjárhatósági kereteket hoz létre, amelyek elszigetelt nemzeti intézkedések vagy kétoldalú együttműködési megállapodások révén nem alakíthatók ki eredményesen. Különösen a bűnüldözési digitális tanúsítványokra, a digitális végpontokra, az adatformátumokra és a nyomozati adatokkal kapcsolatos munkafolyamatokra vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozása igényel uniós szintű koordinációt az átjárhatóság, a biztonságos információcsere, valamint a tagállamok és az érintett uniós szervek közötti koherens, határokon átnyúló nyomozások biztosítása érdekében.
A javaslat azáltal is hozzáadott értéket teremt, hogy lehetővé teszi az Europol adatain és információs rendszerein alapuló uniós szintű operatív támogatást, koordinációt és adategyeztetési mechanizmusokat. A tagállamok és az érintett uniós szervek, különösen az EPPO esetében az Europol képességeihez való fokozott hozzáférés és azok operatív használata jellegénél fogva csak uniós szinten szervezhető meg eredményesen.
Emellett a javaslat méretgazdaságosságot teremt a fejlett technológiai, elemzési és digitális forenzikus képességek – köztük a mesterséges intelligencián alapuló eszközök, a biztonságos felhőalapú infrastruktúrák, a fejlett forenzikus technológiák és a közös beszerzési mechanizmusok – uniós szintű összevonásával. Ez csökkenti a beruházások megkettőzését és a tagállamok közötti operatív széttagoltságot, továbbá lehetővé teszi a képességek hatékonyabb és a párhuzamos nemzeti megoldásokhoz képest alacsonyabb költségű fejlesztését és alkalmazását.
.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
|
A jelenlegi jogi keret értékelése és különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultáció megerősítette, hogy: ·Az uniós szintű koordináció nélkülözhetetlen. Mivel a transznacionális bűnözés strukturált és központosított együttműködést igényel (és a nemzeti erőfeszítések önmagukban nem elegendőek), az Europol bűnüldözési operatív információk megosztására szolgáló rendszerei, valamint operatív és elemzési képességei kulcsfontosságúak a határokon átnyúló nyomozások eredményessége szempontjából. ·A fejlett technológiai és elemzési képességek elengedhetetlenek. Tekintettel az egyes tagállamok kapacitásain túlmutató speciális szakértelmet igénylő digitális bizonyítékok, titkosítás és kiberbűnözés növekvő jelentőségére, az Europolnak folyamatosan újítania kell (pl. digitális forenzikus tudomány, MI-alapú elemzés) a tagállami operatív igények kielégítéséhez. ·Meg kell erősíteni a rendszeres, automatizált információmegosztást. A tagállamok közötti következetlen adatmegosztási gyakorlatok csökkentik az operatív eredményességet, ami az automatizált adatcsererendszerek fokozottabb használatával és szabványosított eljárásokkal orvosolható. ·Az uniós biztonsági kereten belüli koherencia alapvető fontosságú. Az Europol és más uniós szervek közötti zökkenőmentes együttműködéshez egyértelmű megbízatásokra, összehangolt adatvédelmi szabályokra és hatékony információcserére van szükség. ·Az eljárási hatékonyságot a REFIT-elvekre kell alapozni. A folyamatok egyszerűsítése, az átjárhatóság fokozása és az adminisztratív terhek csökkentése növelné a műveleti sebességet. A valós idejű együttműködés támogatása érdekében tehát prioritásként kell kezelni a digitális eszközök (pl. MI, biztonságos adatplatformok) korszerűsítését. Az Europol jelenlegi jogi kerete ezért továbbra is eredményes, de az újonnan felmerülő fenyegetettség és az operatív igények kezeléséhez további fejlesztést igényel. Az uniós biztonsági keret rezilienciájának biztosítása érdekében a jövőbeli kiigazításoknak a technológiára, az átjárhatóságra és az egyszerűsített együttműködésre kell összpontosítaniuk. A javasolt intézkedések eredményes végrehajtását illetően a korábbi tapasztalatok azt is megmutatták, hogy fontos egyértelmű irányítási struktúrákat, stabil rangsorolási mechanizmusokat, továbbá az Europol, a tagállamok, a Bizottság és más érintett uniós szervek között eredményes koordinációt biztosítani a párhuzamos erőfeszítések elkerülése, valamint az uniós szintű koherens operatív és technológiai fejlesztés biztosítása érdekében. A korábbi képességfejlesztési és IKT-korszerűsítési projektek tapasztalataiból az is kiderült, hogy az operatív és technológiai támogatási tevékenységek tekintetében biztosítani kell az uniós erőforrások egyértelmű elosztását és nyomonkövethetőségét, ehhez pedig erős monitorozási, jelentéstételi és elszámoltathatósági mechanizmusokat kell társítani. A javaslat tehát erősíti az irányítási, tervezési és jelentéstételi mechanizmusokat. Egyértelmű szinergiák érhetők el továbbá az IKT-projektek terén az Europol és az eu-LISA, azaz a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség közötti együttműködés révén. Szakértelmére, tapasztalataira és külső szolgáltatókkal való együttműködésére építve az eu-LISA hatékonyan és eredményesen nyújthat információkezeléssel és IKT-val kapcsolatos szolgáltatásokat az Europolnak. E célból a javaslat strukturált együttműködést hoz létre az Europol és az eu-LISA között az információs rendszerek és a kapcsolódó kommunikációs infrastruktúra fejlesztése, telepítése és üzemeltetése tekintetében. |
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
|
A 2024–2029-es Európai Bizottságnak szóló politikai iránymutatásban az Európai Bizottság elnöke célként jelentette be azt, hogy „az Europol valóban operatív rendőri szervezetté váljon, és idővel több mint kétszeresére emelkedjen a személyi állománya. Ennek megerősített felügyelettel és megbízatással kell járnia” annak érdekében, hogy fokozódjon a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak nyújtott támogatás. A Bizottság 2025. július 16-án előterjesztette a 2028–2034-es időszakra vonatkozó, közel 2 billió EUR összegű többéves pénzügyi keretre (a továbbiakban: MFF) irányuló javaslatát ( 87 ). Tekintettel az Uniót fenyegető növekvő biztonsági fenyegetésekre, valamint a belső biztonság területén történő összehangolt uniós és tagállami fellépés bizonyított hozzáadott értékére, a javasolt MMF célja a ProtectEU (európai belső biztonsági stratégia) végrehajtásának támogatása, valamint az EU megelőzési, felkészültségi és reagálási kapacitásának megerősítése. E kereten belül a Bizottság a bel- és igazságügy területén működő decentralizált ügynökségek – köztük az Europol – számára elkülönített erőforrások jelentős növelését javasolta. Az e pénzügyi és digitális kimutatásban szereplő adatok kizárólag a javaslat által a jelenlegi Europol-rendelethez ( 88 ) képest bevezetett új intézkedések végrehajtásához szükséges további pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkoznak. A becslések szerint a javaslat az Europol és az eu-LISA számára az e rendeletben az ügynökségre ruházott feladatok végrehajtásához kapcsolódóan további erőforrásokat igényel, amelyek a 2028–2034-es MFF időszakában mintegy 1,053 milliárd EUR-t és 910 további álláshelyet ( 89 ) tesznek ki, az 1 226 alkalmazottat és 256,557 millió EUR előirányzatot tartalmazó 2027-es alapköltségvetéssel szemben. Ezért e számadatok a jelenlegi jogi keret szerinti meglévő intézkedések végrehajtásához szükséges erőforrásokkal együtt értelmezendők, amelyek a 2028–2034-es MFF időszakában a becslések szerint 1,946 milliárd EUR-t és 1 226 alkalmazottat tesznek ki, a 2 %-os éves inflációs rátával hét évre kivetített 2027. évi éves költségvetés alapján. Ezek a következő MFF időszakában együttesen 2,999 milliárd EUR összegű teljes keretet, valamint 2034 végére 2 336 alkalmazottat jelentenek, ami megfelel a Bizottság 2028–2034-es MFF-re vonatkozó jogalkotási javaslatának. A tagállamok által ugyanezen időszakban a fokozott átjárhatóság, az Europol rendszereinek a nemzeti nyomozati munkafolyamatokba való integrálása, a digitális rendőrségi tanúsítványok bevezetése és a megerősített információcsere-kapacitások támogatása érdekében végzendő tevékenységek becsült költsége mintegy 590 millió EUR-t tesz ki az első hétéves végrehajtási időszakban, különösen az Europol rendszereivel és eszközeivel való integráltabb és automatizáltabb együttműködés támogatásához szükséges nemzeti rendszerek, munkafolyamatok és technikai interfészek kiigazítása miatt. A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű. |
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
|
Az Europol megbízatásának 2022. évi felülvizsgálata fontos lépést jelentett az ügynökség megbízatásának korszerűsítése felé, különösen azáltal, hogy a súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus egyre inkább digitális, határokon átnyúló és összetett jellegére válaszul megerősítette az adatkezelési, innovációs és támogatási kapacitásait. E felülvizsgálat a 2021–2027-es MFF-re vonatkozó javaslatban eredetileg elfogadott 1 285 millió EUR összegű költségvetéshez képest mintegy 178 millió EUR összegű, azaz 14 %-os növekedéssel járt az Europol számára. Azóta az operatív környezet jelentős átalakuláson ment keresztül. A bűnözői hálózatok gyorsan kiterjesztették a digitális technológiák, a mesterséges intelligencia, a titkosított kommunikáció és az online infrastruktúra használatát, miközben egyre inkább ötvözik egymással a kibertérben elkövetett közönséges bűncselekményeket, a pénzügyi bűncselekményeket, a tiltott kereskedelmet és más jogellenes tevékenységeket a rendkívül alkalmazkodóképes és transznacionális bűnözői modellekben. Ugyanakkor a bűnügyi nyomozások során jelentősen nőtt az operatív adatok mennyisége és stratégiai jelentősége. Ez a tagállamok és az uniós szervek Europol által nyújtott operatív, elemzési, technológiai, forenzikus és koordinációs támogatással kapcsolatos elvárásainak folyamatos növekedéséhez vezetett, ennek nyomán pedig többször is kérték az Europol költségvetésének és létszámának a jelenlegi MFF-ben eredetileg tervezett szinteken felüli éves növelését. Ez a javaslat lényeges új operatív, technológiai és képességfejlesztési feladatokat vezet be, ugyanakkor a meglévő tevékenységeket is integrálja és konszolidálja egy koherensebb operatív és irányítási kereten belül. A tervezett operatív hatás eléréséhez és az Unió bűnüldözési képességeinek ennek megfelelő megerősítéséhez jelentős további beruházásokra van szükség a külön személyzet, a fejlett technológiai infrastruktúra, a biztonságos felhőalapú és elemzési környezetek, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök és az operatív támogatási mechanizmusok terén. Az ilyen beruházások nem fedezhetők a jelenlegi pénzügyi keretből, ezért további pénzügyi támogatást igényelnek az uniós költségvetésből. A javaslat szerinti további erőforrásigények összes becslése az Europol 2027. évi alapköltségvetésén alapul, ideértve az operatív előirányzatokat és a személyzetet is. A Bizottság átfogó felmérést folytatott le az ügynökségen belüli átcsoportosítási lehetőségekről annak megállapítása érdekében, hogy a javaslat által bevezetett új feladatok elláthatók-e a meglévő erőforráskereten belül. A felmérés megállapította, hogy az Europol már jelenleg is maximális vagy ahhoz közeli operatív kapacitással működik. Az erőforrások szűkösségére reagálva az igazgatótanács már 2024-ben intézkedéseket fogadott el a prioritások átrendezésére. Ezzel összefüggésben nem azonosítottak olyan jelentős átcsoportosítási lehetőségeket, amelyek lehetővé tennék az Europol számára a javaslatban előirányzott további feladatok ellátását anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a meglévő operatív tevékenységek végrehajtását és a tagállamoknak nyújtott támogatást. Következésképpen a javaslat a következő MFF időszakára további pénzügyi és emberi erőforrásokat irányoz elő az Europol számára a felülvizsgált megbízatás fenntartható végrehajtásának biztosítása és az ügynökség kibővített felelősségi köre strukturális alulfinanszírozásának elkerülése érdekében. A javaslat végrehajtása további tevékenységeket von maga után az eu-LISA számára annak érdekében, hogy az Europol számára információkezeléssel és IKT-val kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtson. Következésképpen a javaslat célzottan módosítja az eu-LISA megbízatását, és korlátozott további emberi erőforrásokat irányoz elő az eu-LISA számára a következő MFF időszakára az Europol és az eu-LISA közötti, az ügynökségek felülvizsgált megbízatásában foglalt strukturált együttműködés fenntartható végrehajtásának biztosításához. Jelenleg nem lehetséges számszerűsíteni az e tevékenységekhez kapcsolódó, az eu-LISA-hoz rendelendő operatív kiadásokat, mivel még nem világos, hogy az Europol pontosan mely szolgáltatásokat valósítaná meg az eu-LISA által nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Ezért az e tevékenységekhez kapcsolódó, az eu-LISA számára az e pénzügyi és digitális kimutatásban előirányzott teljes operatív kiadásból elkülönítendő működési kiadások összegét egy későbbi időpontban fogják meghatározni. A javaslat végrehajtása további tevékenységeket is von maga után a Bizottság szolgálatai, nevezetesen a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME) számára az irányítással, a felügyelettel, a szakpolitikai koordinációval, valamint a végrehajtási jogi aktusok előkészítésével és elfogadásával kapcsolatban. A Digitális Szolgáltatások Főigazgatósága (DG DIGIT) részéről is további támogatásra lesz szükség, különösen az Europol technológiai infrastruktúráját támogató IKT-ellátási lánc és felhőalapú számítástechnikai szerződéses keretek létrehozása és kezelése tekintetében. |
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
határozott időtartam
– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
Közvetlen irányítás a Bizottság által
– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
– végrehajtó ügynökségen keresztül
Megosztott irányítás a tagállamokkal
Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
– közjogi szervek
– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
|
Az Europol által közvetett irányítás keretében végzett tevékenységek monitorozása és jelentéstétele az új Europol-rendeletben és a költségvetési rendeletben 90 megállapított rendelkezéseket követi, és összhangban van a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel 91 . Az Europol évente egységes programozási dokumentumot (SPD) nyújt be a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben meghatározza többéves és éves munkaprogramjait, célkitűzéseit, várt eredményeit és teljesítménymutatóit. E dokumentum elkészítése során figyelembe veszik a Bizottság és a közös parlamenti ellenőrző csoport (JPSG) véleményét. Emellett az Europol összevont éves tevékenységi jelentést (CAAR) fogad el, amely értékeli az SPD célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladást. Az igazgatótanács jóváhagyja ezt a jelentést, mielőtt azt minden év július 1-jéig továbbítják a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Számvevőszéknek és a nemzeti parlamenteknek. A felülvizsgált Europol-rendelet javasolt 130. cikke értelmében a Bizottság ötévente értékeli az Europolt, felmérve annak hozzáadott értékét, hatását, eredményességét, hatékonyságát és munkamódszereit. Az értékelés strukturális vagy operatív módosításokat javasolhat, ideértve azok pénzügyi vonzatait is. A Bizottság benyújtja jelentését az igazgatótanácsnak, amely három hónapon belül észrevételeket tesz. A végleges jelentést a Bizottság következtetéseivel és az igazgatótanács észrevételeivel együtt ezt követően megküldik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti parlamenteknek és az igazgatótanácsnak, a főbb megállapításokat pedig adott esetben nyilvánosságra hozzák. A javaslat tovább erősíti az igazgatótanács szerepét az SPD-ben, a kapcsolódó éves munkaprogramokban és az összevont éves tevékenységi jelentésben szereplő teljesítménymutatók, célkitűzések és végrehajtási prioritások meghatározásában és monitorozásában. E funkciók támogatásához a javaslat ügyvezető testületet, továbbá szakosodott IKT és információkezelési irányító struktúrákat hoz létre, amelyek feladata a stratégiai felügyelet, a költségvetési monitorozás, valamint az operatív és technológiai végrehajtás nyomon követésének támogatása. A javaslat a teljesítményjelentés és a stratégiai programozás közötti kapcsolatot is erősíti azáltal, hogy a CAAR értékelési kritériumait szorosabban összehangolja az SPD keretében meghatározott célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal, valamint az éves költségvetés megállapításával. Végezetül a javaslat tovább javítja az Europol irányítási, monitorozási és elszámoltathatósági keretét. Megerősíti az igazgatótanács felügyeleti szerepét azáltal, hogy felügyeletét a teljesítménymutatókon túl kiterjeszti az ügyvezető igazgatóra ruházott hatáskörök eredményes gyakorlására, valamint a stratégiai és operatív prioritások monitorozására. Az igazgatótanács akkor is intézkedhet, ha tagjainak legalább egyharmada aggályokat fogalmaz meg valamely konkrét operatív vagy irányítási kérdéssel kapcsolatban. Az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a tagállamok és az Europol közötti eredményes együttműködés támogatása érdekében az Europol évente jelentést tesz a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a nemzeti parlamenteknek a tagállamok által szolgáltatott információkról, többek között az Unióban kiemelt bűncselekményekről. Ezek a jelentések az igazgatótanács által meghatározott mennyiségi és minőségi kritériumokon alapulnak. A közös parlamenti ellenőrző csoport (JPSG) továbbra is politikai ellenőrzést gyakorol az Europol tevékenységei felett, különösen az operatív eredményesség, az elszámoltathatóság és az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése tekintetében. |
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
|
Tekintettel arra, hogy a javaslat hatással van az Europolnak nyújtott éves uniós hozzájárulásra, az uniós költségvetés végrehajtása közvetett irányítással történik. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve alapján az Europol költségvetését a hatékony és eredményes belső kontrollal összhangban kell végrehajtani. Az Europol ezért köteles az ellenőrzési láncban részt vevő megfelelő szereplők által koordinált, megfelelő ellenőrzési stratégiát alkalmazni. Ami az utólagos ellenőrzéseket illeti, az Europol decentralizált ügynökségként különösen az alábbiak hatálya alá tartozik: -a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső kontroll, -a Számvevőszék éves jelentései az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló megbízhatósági nyilatkozat kiadása mellett, -az Európai Parlament által adott éves mentesítés, -az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett esetleges vizsgálatok, különösen az ügynökségek számára elkülönített erőforrások megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében, -a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság az Europol partner-főigazgatóságaként megvalósítja a decentralizált ügynökségekre vonatkozó ellenőrzési stratégiáját, és így éves tevékenységi jelentése (AAR) keretében biztosítja a megbízható jelentéstételt. Jóllehet a decentralizált ügynökségek teljes mértékben felelősek költségvetésük végrehajtásáért, a költségvetési hatóság által megállapított éves hozzájárulások rendszeres kifizetéséért a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság felelős, -végezetül az európai ombudsman az ellenőrzés és az elszámoltathatóság további szintjét biztosítja az Europol esetében. A jelenlegi jogi keret értékelése, az új Europol-rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat, valamint a javaslat végrehajtását várhatóan támogató pénzügyi és emberi erőforrások jelentős növekedése alapján további irányítási, igazgatási és kontrollmechanizmusok kerülnek bevezetésre a pénzügyi felügyelet, az elszámoltathatóság és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés megerősítése érdekében: -A javasolt keret értelmében, amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az igazgatótanács valamely határozattervezete – ideértve az egységes programozási dokumentumot (SPD) is – aggályokat vet fel az uniós jognak, az Europol megbízatásának vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés terén, a határozattervezet elfogadása előtt annak újbóli megvizsgálására kérheti az igazgatótanácsot. -Az igazgatótanács fegyelmi jogkörrel rendelkezik az ügyvezető igazgató felett, ezáltal erősítve az operatív és pénzügyi irányítással kapcsolatos elszámoltathatóságot. -A javaslat ügyvezető testületet hoz létre, amelynek feladata többek között a belső és külső ellenőrzésekből – többek között az OLAF és az EPPO által végzett vizsgálatokból – származó megállapítások és ajánlások nyomán tett intézkedések monitorozása, valamint az igazgatótanács általi későbbi jóváhagyás tárgyát képező ideiglenes költségvetési határozatok előkészítése és szükség esetén elfogadása. Ezek az intézkedések a belső kontroll, a pénzügyi irányítás, valamint az Europol költségvetése végrehajtásának felügyeletét hivatottak erősíteni. |
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
|
A következő kockázatok kerültek azonosításra: -Egyensúlyhiány a rövid távú operatív igények és a hosszú távú stratégiai beruházások között, különösen a biztonságos felhőalapú infrastruktúrákra való átállás és az operatív munkafolyamat automatizálása tekintetében. -A jogi kötelezettségek, a stratégiai prioritások, a többéves tervezés és az éves végrehajtás közötti összhang hiánya, különösen az információkezelési és IKT-képességek terén. -A növekvő adatmennyiségből, az operatív kérelmekből és a változó biztonsági fenyegetésekből eredően az operatív erőforrásokra nehezedő nyomás. -Az Europol kapacitása személyzet és kompetenciák megerősítésére az információkezelés és az IKT terén, valamint az ügynökség bővülő küldetésének és feladatainak kezelésére. -Késedelmek a nagyobb technológiai fejlesztések támogatásához szükséges szakosodott IKT- és elemző személyzet toborzása és megtartása terén. -Az IKT-karbantartás növekvő költségei. -Az IKT-eszközök kezelésére és beszerzésére vonatkozó hosszú távú stratégia hiánya. -A fejlett elemzési és a mesterséges intelligencián alapuló eszközöknek az uniós szabályozási keret – többek között az MI-rendelet – szerinti bevezetéséhez kapcsolódó további megfelelési és szabályszerűségi költségek. -Az érintettek hozzáférési kérelmeinek kezelésével kapcsolatos megnövekedett munkateher. -A más uniós szervek és ügynökségek, különösen az EPPO technikai és szervezési intézkedéseinek időben történő végrehajtásától való függőségek. A mérséklési intézkedéseket illetően: -Az Europol olyan külön belső ellenőrzési keretrendszert alkalmaz, amely az Európai Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerén és a támogató szervezetek bizottságának eredeti integrált belső ellenőrzési keretrendszerén alapul. Az egységes programozási dokumentumnak a belső kontrollrendszerekről, míg az összevontéves tevékenységi jelentésnek (CAAR) a belső kontrollrendszerek hatékonyságáról és eredményességéről kell tájékoztatást nyújtania, a kockázatértékelés tekintetében is. A 2024. évi CAAR arról számol be, hogy az Europol belső kontrollrendszere – a 2019 során mind mennyiségi, mind minőségi elemek felhasználásával nyomon követett belső kontrollelemek és -elvek elemzése alapján – rendelkezésre áll és az ügynökség egészét tekintve integrált módon működik. -A belső felügyelet további szintjét az Europol belső ellenőrzési részlege biztosítja egy éves ellenőri terv alapján, amely különösen figyelembe veszi az Europolra vonatkozó kockázatértékelést. A belső ellenőrzési részleg azáltal segíti az Europolt célkitűzéseinek elérésében, hogy szisztematikus és fegyelmezett megközelítést alkalmaz a kockázatkezelési, kontroll- és szervezetirányítási folyamatok hatékonyságának értékelésére, és ajánlásokat tesz azok javítására. -A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság az Europol partner-főigazgatóságaként éves kockázatkezelési eljárást folytat az ügynökségek – többek között az Europol – műveleteihez kapcsolódó potenciális magas kockázatok azonosítása és értékelése céljából. A kritikusnak tekintett kockázatokról évente jelentés készül a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság kockázatkezelési tervének keretében, a kockázatok enyhítésére irányuló intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv kíséretében. -A jogalkotási javaslattal létrehozott ügyvezető testület kulcsfontosságú ellenőrzési szerepet tölt be az Europol pénzügyi műveleteinek monitorozása és az azokkal kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása révén. Feladata az Europol költségvetése végrehajtásának felügyelete, a pénzügyi szabályoknak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés biztosítása, valamint a pénzügyi és költségvetési határozatok előkészítése az igazgatótanács általi elfogadásra. Egyik fő funkciója, hogy biztosítsa a belső és külső ellenőrzések, valamint az OLAF és az EPPO által végzett vizsgálatok megállapításainak és ajánlásainak megfelelő nyomon követését, ezáltal erősítve a pénzügyi integritást és az átláthatóságot. Bár maga a testület nem végez ellenőrzéseket, felülvizsgálja az ellenőrzési jelentéseket, értékeli azok következményeit és korrekciós intézkedéseket javasol a feltárt hiányosságok vagy szabálytalanságok kezelésére, és ily módon az Europolon belüli pénzügyi feddhetetlenség egyik biztosítékaként szolgál. -Végezetül az IKT és információkezelési irányítócsoport és tanácsadó csoport, valamint az innovációs és képességfejlesztési tanácsadó csoport támogatni fogja az igazgatótanácsot az ügynökség megbízatásának és stratégiai prioritásainak költségvetési tervezéséhez és végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek és altevékenységek körülhatárolásában, különösen az ügynökség adott területen végzett tevékenységét illető konkrét és reprezentatív mutatók meghatározása, valamint annak monitorozása révén, hogy az ügynökség hogyan valósítja meg az IKT-val kapcsolatos célkitűzéseket és kézzelfogható eredménytermékeket. |
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
|
A „kontroll költségei/kifizetések értéke” arányról a Bizottság számol be. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság 2024. évi éves tevékenységi jelentése szerint a közvetett irányítású megbízott szervezetek és a decentralizált ügynökségek, így az Europol esetében ez a hányados 0,10 %. Az Európai Számvevőszék megerősítette az Europol 2024. évi éves beszámolójának jogszerűségét és szabályszerűségét, ami 2 % alatti hibaarányt jelent. Nincsenek arra utaló jelek, hogy az elkövetkező években romlana a hibaarány. Ezenkívül az Europol pénzügyi szabályzatának 80. cikke lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy belső ellenőrzési részlegét megossza az ugyanazon szakpolitikai területen működő más uniós szervekkel, amennyiben egyetlen uniós szerv belső ellenőrzési részlege nem költséghatékony. |
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
|
A javaslat – különösen a 128. cikkben és a XII. fejezet pénzügyi rendelkezéseiben – intézkedéseket tartalmaz a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítására, valamint az uniós finanszírozás és az operatív tevékenységek végrehajtása során a csalás, a szabálytalanságok és az összeférhetetlenség megelőzésére. E jogi kereten belül az Europol igazgatótanácsa köteles elfogadni és rendszeresen aktualizálni a belső csalás elleni stratégiát. 2025. június 25–26-án az Europol elfogadta az aktualizált csalás elleni stratégiát. E keretnek megfelelően az Europol továbbra is részt vesz az OLAF által végzett csalásmegelőzési tevékenységekben, és haladéktalanul jelenti a Bizottságnak a csalás gyanúját és a pénzügyi szabálytalanságokat. A javaslat a belső irányítást és a pénzügyi felügyeletet is erősíti egy olyan ügyvezető testület létrehozásával, amely felelős az ellenőrzési megállapítások monitorozásáért, valamint az ellenőrzési és kontrollajánlások nyomon követésének biztosításáért. Emellett a Bizottság fenntartja azon jogkörét, hogy kifogást emeljen az igazgatótanács olyan határozatai ellen, amelyek a nem megfelelő pénzügyi irányítás vagy az uniós jognak való meg nem felelés kockázatával járhatnak. Az Europol tevékenységeire továbbra is az alkalmazandó uniós pénzügyi, ellenőrzési, adatvédelmi és elszámoltathatósági keretek vonatkoznak, ideértve az OLAF, az EPPO, a Számvevőszék és az Europol Koordinációs Testülete által végzett felügyeletet és vizsgálatokat is. A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság továbbra is a Bizottság csalás elleni stratégiájával összhangban alkalmazza a csalás elleni stratégiáját, amely a hatáskörébe tartozó decentralizált ügynökségekre, köztük az Europolra is kiterjed. |
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
1: Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és tengeri térségek, jólét és biztonság |
diff./nem diff ( 92 ). |
EFTA-országoktól 93 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 94 |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
Decentralizált ügynökségek Europol |
Nem differenciált előirányzatok |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
3.2. A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
1 |
Gazdasági, társadalmi és területi kohézió, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és tengeri térségek, jólét és biztonság / nemzeti és regionális partnerségi tervek |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
[Ügynökség]: Europol |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
Költségvetési sor: 12 10 01 Europol / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás ( 95 ) |
57,512 |
92,346 |
120,831 |
150,385 |
178,830 |
207,164 |
234,384 |
1041,452 |
|
Költségvetési sor: 11 10 02 eu-LISA / Az ügynökségnek az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulás ( 96 ) |
0,756 |
1,687 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
11,758 |
|
Europol és eu-LISA összesen |
58 268 |
94 033 |
122 694 |
152 248 |
180 693 |
209 027 |
236 247 |
1053 21 |
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (beleértve a decentralizált ügynökségnek nyújtott hozzájárulást) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
58 268 |
94 033 |
122 694 |
152 248 |
180 693 |
209 027 |
236 247 |
1053 21 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
58 268 |
94 033 |
122 694 |
152 248 |
180 693 |
209 027 |
236 247 |
1053 21 |
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
58 268 |
94 033 |
122 694 |
152 248 |
180 693 |
209 027 |
236 247 |
1053,21 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
58 268 |
94 033 |
122 694 |
152 248 |
180 693 |
209 027 |
236 247 |
1053,21 |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
4 |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Főigazgatóság: Belügy |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||||||
|
Humánerőforrás |
0,496 |
0,496 |
0,690 |
0,690 |
0,884 |
0,884 |
1,078 |
5,218 |
|||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
2,626 |
|||||
|
MIGRÁCIÓÜGYI ÉS UNIÓS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN |
0,764 |
1,014 |
0,958 |
1,208 |
1,152 |
1,402 |
1,346 |
7,844 |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
0,764 |
1,014 |
0,958 |
1,208 |
1,152 |
1,402 |
1,346 |
7,844 |
|||||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
59 032 |
95 047 |
123 652 |
153 456 |
181 845 |
210 429 |
237 593 |
1 061 054 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
59 032 |
95 047 |
123 652 |
153 456 |
181 845 |
210 429 |
237 593 |
1 061 054 |
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet
Az Europol esetében kizárólag a három különböző egyedi célkitűzés eléréséhez és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásához, az eu-LISA esetében pedig az e rendeletben az ügynökségre ruházott feladatok végrehajtásához szükséges további operatív előirányzatok és erőforrások a két ügynökség költségvetésében összesen 1,053 milliárd EUR-t és 910 további alkalmazottat tesznek ki. E további előirányzatok és erőforrások az Europol költségvetésében a meglévő intézkedések költségeivel (1,946 milliárd EUR és 1 226 alkalmazott) együtt összesen 2,999 milliárd EUR-t és 2 126 alkalmazottat tesznek ki, míg az eu-LISA költségvetésében az e rendeletben az ügynökségre ruházott feladatok végrehajtásához kapcsolódóan 10 további alkalmazottat jelentenek. E további operatív előirányzatokat és erőforrásokat teljes egészében a következők támogatására szánják:
–SO1: Europol; információkezelés és IKT.
–SO2: a speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok, Europol támogató irodák, külön EPPO-támogatás.
–SO3: Europol; kutatási, innovációs és képességfejlesztési kapacitás.
Ugyanakkor az Europol irányítási funkciói személyzeti szempontból várhatóan nagyjából stabilak maradnak a javaslatból eredő hatékonyságnövekedés következtében, különösen az adatvédelmi eljárások egyszerűsítése és észszerűsítése révén, ezáltal korlátozva a horizontális irányítási és igazgatási funkciókhoz szükséges további létszámigényt.
|
Egyedi célkitűzés |
Költség |
millió EUR |
Személyi állomány |
|
Alapérték: 2027 |
1 796 200 |
1 226 |
|
|
N/A |
Infláció |
149 590 |
0 |
|
A meglévő intézkedések |
1 945 790 |
1 226 |
|
|
SO1 |
Meglévő rendszerek és eszközök korszerűsítése |
130 070 |
115 |
|
Nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférés |
37 857 |
53 |
|
|
Integráció a nemzeti rendszerekkel |
25 400 |
34 |
|
|
Uniós digitális rendőrségi felhő |
415 415 |
194 |
|
|
SO2 |
Europol támogató irodák |
112 163 |
157 |
|
Speciális szakértelemmel rendelkező uniós központok |
118 703 |
171 |
|
|
Ügynökségközi együttműködés |
18 801 |
26 |
|
|
Külön EPPO-támogatás |
40 895 |
70 |
|
|
SO3 |
Fejlett képességek |
117 615 |
50 |
|
Technikai támogatás és beszerzés |
36 292 |
40 |
|
|
Új intézkedések |
1 053 210 |
910 |
|
|
ÖSSZESEN |
2 990 000 |
2 136 |
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
4. FEJEZET |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,496 |
0,496 |
0,690 |
0,690 |
0,884 |
0,884 |
1,078 |
5,218 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
0,518 |
0,268 |
2,626 |
|
4. FEJEZETI részösszeg |
0 764 |
1 014 |
0 958 |
1 208 |
1 152 |
1 402 |
1 346 |
7 844 |
|
4. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
0 764 |
1 014 |
0 958 |
1 208 |
1 152 |
1 402 |
1 346 |
7 844 |
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
2 |
2 |
3 |
3 |
4 |
4 |
5 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(Közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(Közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
1 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
·a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
·az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
(AC, END – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(AC, END – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
3 |
3 |
4 |
4 |
5 |
5 |
6 |
|
Figyelembe véve a 4. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a főigazgatósághoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon vagy a Bizottság más szolgálatain belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 4. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
5 |
N/A |
||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
1 |
|||
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
2 AD a létrehozási szakaszban a 2028–2029-es időszakra, akik a másodlagos jogszabályok elfogadásáért felelnek, és akiket a „működési” szakaszban is fenn kell tartani az információkezelési platformokkal és rendszerekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok növekvő száma miatt, mivel ezeket rendszeresen hozzá kell igazítani a bűnüldözési – különösen a forenzikus és elemzési – eszközök folyamatos fejlődéséhez, figyelembe véve a kapcsolódó adatvédelmi szempontokat is 1 AD költségelszámolási, valamint információkezelési és K+I stratégiai szakértő, mind a végrehajtó információkezelési, mind az IKT irányítócsoport tekintetében 1 AD költségvetési szakértelemmel az igazgatótanácsi képviselet megkétszerezésének, az ügyvezető testület létrehozásának és a további monitorozási kötelezettségeknek a támogatására 1 AST: a további szervek további üléseinek és tájékoztatóinak (évi 14+) támogatása és előkészítése |
|
Külső munkatársak |
1 SNE: szakértői támogatás az információkezelés, az adatvédelem, a kutatás és az innováció terén: részvétel az információkezelési és IKT tanácsadó csoportban |
A 2028. és azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya továbbra is a 2028–2034-es MFF-ről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Év |
Összesen |
|
|
2028 |
2029 |
2030 |
2031 |
2032 |
2033 |
2034 |
||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
3.2.8.Becsült humánerőforrás- és előirányzat-szükséglet decentralizált ügynökségnél
A következő többéves pénzügyi keretben az ügynökségek számára elkülönítendő előirányzatok összege indikatív, és a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodástól függ. Az e javaslat által kijelölt feladatok állandó jellege miatt ezt az összeget be kell építeni az ügynökségek támogatásába, és adott esetben a többéves pénzügyi keret ugyanazon fejezete alá tartozó vonatkozó programkeret egyenértékű csökkentésével kell kompenzálni. Ha kompenzációs csökkentésre van szükség, előfordulhat, hogy az ügynökségek számára elkülönített forrásokat is felül kell vizsgálni az éves költségvetési eljárás keretében.
Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben):
|
Ügynökség: Europol |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) |
109 |
216 |
322 |
429 |
535 |
637 |
749 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen) |
109 |
216 |
322 |
429 |
535 |
637 |
749 |
|
Szerződéses alkalmazottak |
0 |
10 |
19 |
36 |
51 |
64 |
77 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
12 |
22 |
34 |
45 |
53 |
64 |
74 |
|
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen |
12 |
32 |
53 |
81 |
104 |
128 |
151 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
121 |
248 |
375 |
510 |
639 |
765 |
900 |
Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) ( 97 ):
|
Ügynökség: Europol |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
1. cím: Személyzeti kiadások |
12 491 |
37 722 |
63 154 |
89 056 |
115 069 |
140 307 |
166 197 |
623 996 |
|
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások |
||||||||
|
3. cím: Operatív kiadások |
45 021 |
54 624 |
57 677 |
61 329 |
63 761 |
66 857 |
68 187 |
417 456 |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN |
57 512 |
92 346 |
120 831 |
150 385 |
178 830 |
207 164 |
234 384 |
1 041 452 |
A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban) 98 :
|
Ügynökség: Europol |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST) |
109 |
216 |
322 |
429 |
535 |
637 |
749 |
749 |
|
Szerződéses alkalmazottak |
0 |
10 |
19 |
36 |
51 |
64 |
77 |
77 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
12 |
22 |
34 |
45 |
53 |
64 |
74 |
74 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
121 |
248 |
375 |
510 |
639 |
765 |
900 |
900 |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok |
57 512 |
92 346 |
120 831 |
150 385 |
178 830 |
207 164 |
234 384 |
1 041 452 |
|
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
57 512 |
92 346 |
120 831 |
150 385 |
178 830 |
207 164 |
234 384 |
1 041 452 |
Személyzeti szükségletek (teljes munkaidős egyenértékben):
|
Ügynökség: eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolási fokozat) |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolási fokozat) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST besorolású összesen) |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
|
Szerződéses alkalmazottak |
0 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők összesen |
0 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
7. |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
Uniós költségvetési hozzájárulásból biztosított előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) ( 99 ):
|
Ügynökség: eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
1. cím: Személyzeti kiadások |
0,756 |
1,687 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
11,758 |
|
2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások |
||||||||
|
3. cím: Operatív kiadások |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
p. m. |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok ÖSSZESEN |
0,756 |
1,687 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
11,758 |
Az eu-LISA-nak az e rendeletben az ügynökségre ruházott feladatok végrehajtásához kapcsolódó további költségvetési igényeit az e pénzügyi és digitális kimutatás keretében az Europol számára elkülönített előirányzatok terhére ellentételezik.
A javaslattal/kezdeményezéssel összefüggésben egy decentralizált ügynökségnél jelentkező humánerőforrás- és előirányzat-szükségletek áttekintése/összefoglalása (millió EUR-ban) ( 100 ):
|
Ügynökség: eu-LISA |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD+AST) |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
7. |
|
Szerződéses alkalmazottak |
0 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
3 |
|
Kirendelt nemzeti szakértők |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
ÖSSZES alkalmazott |
7. |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
|
Az uniós költségvetésből biztosított előirányzatok |
0,756 |
1,687 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
11,758 |
|
Díjakból biztosított előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Társfinanszírozott előirányzatok (adott esetben) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
0,756 |
1,687 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
1,863 |
11,758 |
Az eu-LISA-nak az e rendeletben az ügynökségre ruházott feladatok végrehajtásához kapcsolódó további költségvetési igényeit az e pénzügyi és digitális kimutatás keretében az Europol számára elkülönített előirányzatok terhére ellentételezik.
Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Hivatkozás a követelményre |
A követelmény leírása |
A követelmény által érintett szereplők |
A fő folyamatok |
Kategóriák |
|
|
8. cikk (7) bekezdés |
A tagállamok válaszolnak az Europol információ és bűnüldözési operatív információ iránti megkeresésére, hogy hozzájáruljanak a koordinációs intézkedésekhez. |
Europol Tagállami illetékes hatóság |
Információcsere Hozzáférés tagállami információkhoz |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok Digitális közszolgáltatás |
|
|
9. cikk (2) bekezdés |
A tagállamok biztosítják, hogy az Europol hozzáférjen a vagyonvisszaszerzési hivatalok által elérhető információkhoz, és fenntartják a közvetlen hozzáférés szintjét. |
Europol Tagállami vagyonvisszaszerzési hivatalok |
Információcsere Hozzáférés tagállami információkhoz |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
9. cikk (3) bekezdés |
A tagállamok tájékoztatják az Europolt a befagyasztás mellőzéséről szóló döntésről, ha az Europol a vagyon eltűnésének veszélye miatt azonnali intézkedésre kérte a tagállami bűnüldöző hatóságokat. |
Europol
|
Információcsere Befagyasztás iránti kérelem |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
9. cikk (4) bekezdés és 9. cikk (5) bekezdés |
A tagállami pénzügyi információs egységek (FIU-k) válaszolnak az Europol megkereséseire (a 2019/1153 irányelv 12. cikkének megfelelően). |
Europol
|
Eropol-FIU információcsere Elemzés |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
7. cikk (1) bekezdés és 7. cikk (2) bekezdés |
Az Europol operatív és stratégiai jellegű elemzési termékei a tagállamok és az érintett uniós szervek által szolgáltatott információk, valamint az OSINT alapján. |
Europol, Bizottság, tagállami bűnüldöző hatóság, Tanács |
Elemzés Jelentés |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok |
|
|
7. cikk (2) bekezdés |
Az az elemzési termékekre vonatkozó közös módszertanok és standardok Europol általi támogatása. |
Europol és haszonélvezők: tagállami bűnüldöző hatóságok, Tanács, Bizottság, Eurojust/uniós szervek, hivatalok, ügynökségek |
Szabványosítás Elemzés |
Adatok |
|
|
7. cikk (3) bekezdés és 7. cikk (4) bekezdés |
A tagállamok és az uniós szervek, hivatalok, ügynökségek információkat szolgáltatnak az Europolnak stratégiai és operatív elemzési termékek készítéséhez. |
Europol
|
Elemzés Információcsere megosztás az Europollal |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
11. cikk |
Adatáramlás az Europol bűnügyi nyomozás megindítása iránti kérelmeivel összefüggésben. |
Europol Tagállamok (nemzeti egységek) Eurojust EPPO |
Operatív együttműködés |
Adatok |
|
|
12. és 13. cikk |
Az Europol általi koordináció a bejövő és kimenő információszolgáltatások és információkérések kezelése terén. |
Europol Tagállami illetékes hatóságok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, uniós szervek, hivatalok és ügynökségek |
Információcsere Elemzés |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
18. cikk a) pont |
Az Europol együttműködése az illetékes hatóságokkal az online terrorista tartalmak eltávolítását elrendelő végzésekkel összefüggésben. |
Europol
|
Információcsere illetékes hatósággal és magánfelekkel Online terrorista tartalom eltávolítási végzések |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
18. cikk a) pont |
Az Europol bejelentései az online szolgáltatók felé. |
Europol
|
Információcsere magánfelekkel Online terrorista tartalom bejelentések |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
18. cikk c) pont |
Az Europol által a válságreagáláshoz nyújtott támogatás. |
Europol
|
Információcsere Válságreagálás |
Digitális közszolgáltatás Adatok |
|
|
16. cikk a) pont |
Az Europol a 6. cikkel összhangban támogatja a vagyonvisszaszerzési hivatalokat azon eszközök, jövedelmek és vagyon felkutatásában és azonosításában, amelyek befagyasztást vagy elkobzást elrendelő határozat tárgyát képezik vagy képezhetik. |
Europol
|
Információcsere Befagyasztási eljárás |
Digitális közszolgáltatás Adatok |
|
|
16. cikk c) pont |
Az Europol által az EPPO részére nyújtott operatív és elemzési támogatás. |
Europol
|
Információcsere Elemzés |
Digitális közszolgáltatás Adatok |
|
|
21. cikk (4) bekezdés |
A közös nyomozócsoportban való részvétele során az Europol információkat kezelhet |
Europol
|
információk gyűjtése
|
Adatok |
|
|
22. cikk (5) bekezdés a) pont |
Az Europol nemzeti egységek megkapják az Europol és az illetékes hatóságaik között váltott üzeneteket. |
Tagállami Europol nemzeti egység
|
Europol-tagállam információcsere |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok Digitális közszolgáltatás |
|
|
22. cikk (5) bekezdés b) pont |
Az Europol nemzeti egységek hozzáférnek a nemzeti bűnüldözési adatokhoz és az Europollal való együttműködéshez szükséges más releváns adatokhoz. |
Tagállami Europol nemzeti egység
|
hozzáférés tagállami adatokhoz |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
22. cikk (8) bekezdés, 25. cikk (6) bekezdés és 26. cikk |
Az Europol rendszereinek és eszközeinek nemzeti szintű technikai és operatív elterjedése az Europol nemzeti egységek és az Europol támogató irodák körében. Az Europol biztosítja az Europol támogató irodák személyzetét, fedezi az Europol nemzeti egységek csatlakozási költségeit, valamint technikai és pénzügyi támogatást nyújt az Europol nemzeti egységeknek. |
Europol
|
Elterjedés |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
28. cikk |
Az Europol rendelkezésére álló információforrások. |
Europol,
|
Információgyűjtés |
Adatok |
|
|
29. cikk |
A tagállamok kötelező információszolgáltatása az Europol számára a SIENA csatornán keresztül, ideértve a bevándorlási összekötő tisztviselőket is. |
Tagállami illetékes hatóság Europol Bevándorlási összekötő tisztviselők |
megosztás az Europollal |
Adatok Digitális közszolgáltatás |
|
|
29. cikk (3) bekezdés |
A SIENA csatorna tagállamok általi használata. |
Tagállami illetékes hatóság
|
megosztás az Europollal Az Europol hozzáférése a tagállami adatokhoz |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
29. cikk (6) bekezdés |
Az Europol jelentése a tagállamok által szolgáltatott információkról. |
Europol
|
Jelentés |
Adatok |
|
|
30. cikk |
Az Europol támogatja a tagállamokat a SIS-rendeletek alkalmazásában57. A tagállamok tájékoztatják az Europolt a figyelmeztető jelzések beillesztéséről és azok találatairól. |
Europol
|
SIS információcsere |
Digitális közszolgáltatás Adatok |
|
|
32. és 33. cikk |
Az Europol általi adatkezelés korlátozása a jelleg (azaz érintetti kategória: sértett vagy gyanúsított) szerint és a cél (elemzés, adategyeztetés, kutatás és innováció) szerint. |
Europol Az elemzési termékek valamennyi haszonélvezője |
Adategyeztetés Elemzés Innováció |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
32. és 33. cikk |
Az Europol általi információkezelés korlátozása az adattulajdonos által az információk megosztásakor előírt feltételek szerint (adat feletti rendelkezési jog elve). |
Europol,
|
Gyűjtés Elemzés Adategyeztetés Elemzés információcsere innováció |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
34. cikk |
A tagállami bűnüldöző hatóságok Europol általi értesítése releváns operatív információk feltárása esetén, valamennyi folyamatban. |
Europol
|
Információcsere, az Europol értesítése a bűnüldöző hatóságnak |
Digitális közszolgáltatás Adatok |
|
|
35– 39. cikk |
Adategyeztető szolgáltatás létrehozása: az adatok jellege, formátuma és minősége (végrehajtási jogi aktus); automatikus adategyeztetés a beillesztéskor. Elérhető az Europol, a tagállami bűnüldöző hatóságok és az uniós információs rendszerek számára. |
Bizottság
|
Fejlesztés Információcsere Adategyeztetés ETIAS és VIS biztonsági ellenőrzések |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
35–39. cikk |
A tagállamok összekapcsolják ügyviteli rendszereiket az adategyeztető szolgáltatással (végrehajtási jogi aktus) adatok feltöltése (végrehajtási jogi aktus) és lekérdezése (végrehajtási jogi aktus) céljából |
Bizottság
|
Fejlesztés Gyűjtés megosztás az Europollal Adategyeztetés |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
35– 40. cikk |
Az Europol elemzési környezetének létrehozása az Europol elemzési tevékenységeinek támogatására, az adatok tárolása, kezelése, egyeztetése, megjelenítése és elemzése céljából, többek között a bűnügyi nyomozások és az operatív koordináció támogatásához; speciális elemzési, technikai, digitális, forenzikus vagy multidiszciplináris képességek, többek között nyomozati, elemzési, technikai és stratégiai szolgáltatások révén |
Europol Közvetve tagállami illetékes hatóságok, uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, nemzetközi szervezetek, harmadik országok |
Gyűjtés, elemzés, adategyeztetés, csere, jelentés. |
Adatok Digitális megoldás A folyamatok digitalizálása és automatizálása |
|
|
41. cikk |
Az Europol elemzési környezetében való keresés feltételei. |
Europol
|
Adategyeztetés |
Adatok Digitális közszolgáltatás Digitális megoldás |
|
|
42., 43., 44. és 45. cikk |
Közös rendőrségi adattér létrehozása az Europol felhőinfrastruktúrájának felhasználásával, valamint elemzési és kommunikációs eszközök hosztingolásával a tagállami nyomozók számára (végrehajtási jogi aktus); közös operatív esetelemzések létrehozása. |
Bizottság Europol Tagállami illetékes hatóság, harmadik ország |
Fejlesztés Információcsere Közös elemzés |
Adatok A folyamatok digitalizálása és automatizálása Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
46. cikk |
Az Europol Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) létrehozása az információcsere elősegítéséhez. Felelősségi kör, architektúra, kötelezettségek a tagállamok részére valamint funkciók (végrehajtási jogi aktus). |
Bizottság
Tagállamok, harmadik országok, nemzetközi szervezetek, magánfelek |
Fejlesztés Információcsere |
Adatok Digitális megoldás A folyamatok digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
47. cikk |
Magánfelekkel való együttműködésre szolgáló platform létrehozása. |
Magánfelek Europol Tagállamok |
Fejlesztés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
47. cikk (2) bekezdés a) pont |
A magánfelek a platformon keresztül adnak jelentést és értesítést az Europol felé a TCO-rendelet55 és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet56 alapján. |
Europol |
Online terrorista tartalom eltávolítási végzések, bejelentések Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet |
A folyamatok digitalizálása és automatizálása |
|
|
47. cikk (2) bekezdés b) pont |
Az Europol a platformon keresztül magánfelek rendelkezésére bocsátja a releváns online tartalmak, szolgáltatások, fiókok, infrastruktúrák vagy digitális tevékenységek azonosításához szükséges információkat. |
Europol Magánfelek |
Online válsághelyzet |
A folyamatok digitalizálása és automatizálása |
|
|
48. cikk |
Az Europol a Prüm II rendelet alkalmazásában támogatja az európai rendőrségi nyilvántartási indexrendszer működését58. |
Europol |
Rendszerfejlesztés és -üzemeltetés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
49. cikk |
A közös rendőrségi adattér keretében további szolgáltatások és eszközök fejleszthetők (végrehajtási jogi aktus) |
Bizottság
Tagállamok, illetékes hatóságok, harmadik országok, EU szervek, hivatalok, ügynökségek, II, magánfelek
|
Fejlesztés Gyűjtés, információcsere, elemzés, adategyeztetés, jelentés, közös elemzés |
Adatok Digitális megoldás A folyamatok digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
50. cikk |
Europol-felhőinfrastruktúra: Létrehozás, az Europol tagállamok számára biztosított rendszereinek, szolgáltatásainak és eszközeinek – a meglévőket is beleértve – szabványos infrastruktúrájaként való használat, biztonságos hozzáférés (végrehajtási jogi aktus). |
Bizottság
|
Fejlesztés Beszerzés |
Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
51. cikk |
Uniós rendőrségi digitális személyazonosság: harmonizált rendszer létrehozása a rendőri személyzet azonosítására és az Europol felhőinfrastruktúrájához való közvetlen vagy közvetett (nemzeti rendszereken keresztüli) hozzáférés biztosítására (végrehajtási jogi aktus). |
Bizottság
|
A rendőri azonosító adatok szabványosítása Fejlesztés Azonosítás és hozzáférés-kezelés |
Adatok Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
52. cikk |
Statisztikai és jelentéstételi eszközök: eszközök létrehozása és használata értékelés, monitorozás, elemzés és jelentéstétel céljából (végrehajtási jogi aktus). |
Europol
|
Fejlesztés Jelentések |
Adatok Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
53. cikk |
Europol általi támogatás az egységes üzenetformátum fejlesztése és elterjedése terén. |
Europol
|
Szabványosítás Információcsere |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
55. és 56. cikk |
Az IKT és információkezelési irányítócsoport és tanácsadó csoport létrehozása az igazgatótanács IKT-architektúrával, adatkezeléssel, átjárhatósággal és a tagállamok üzleti igényeihez való igazodással kapcsolatos döntéseinek támogatására. |
Europol
|
Fejlesztés Szabványosítás Elterjedés |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
54. cikk |
DNS-egyeztető uniós alkalmazás létrehozása az Europol és a tagállamok javára. |
Europol
|
Fejlesztés Szabványosítás Beszerzés Elterjedés Adategyeztetés Elemzés |
Adatok Digitális megoldás Digitális közszolgáltatás |
|
|
57– 64. cikk |
Az Europol az innovációs tanácsadó csoport révén és a képességfejlesztési és innovációs tanácsadó csoport támogatásával kidolgozza, rendszeresen felülvizsgálja és frissíti az előrelátási és képességfejlesztési keretet, hogy biztosítsa az Europol, az érintett uniós szervek és a tagállamok közötti koordinációt és egymást kiegészítő jelleget a fejlett bűnüldözési képességek kutatása, innovációja, tesztelése, fejlesztése, kísérleti alkalmazása és elterjedése terén, többek között a meglévő képességek összevonása, a szabványosítási folyamatokban való összehangolt részvétel és a közös beszerzések révén. |
Europol
|
Fejlesztés Szabványosítás Beszerzés Elterjedés Innováció |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
61. cikk |
Szabályozói tesztkörnyezet alkalmazása MI-alapú fejlett képességek fejlesztésére. |
Europol |
Fejlesztés Innováció |
Adatok |
|
|
80. és 81. cikk |
Az uniós szervek és a nemzeti kijelölt VIS-hatóságok közvetett hozzáféréssel rendelkeznek az Europolhoz. (végrehajtási jogi aktus). Az EPPO automatikusan megkapja a számára releváns információkat. |
EU szervek, hivatalok, ügynökségek
Bizottság |
EU szervek, hivatalok, ügynökségek által végzett adategyeztetés Kijelölt VIS-hatóságok biztonsági ellenőrzés |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
94. cikk |
Személyes adatok továbbítása harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek. |
Europol Harmadik országok Nemzetközi szervezetek Tagállamok |
Adattovábbítás |
Adatok |
|
|
96. cikk (1)–(3) bekezdés |
Az Europol magánfelektől származó adatokat kezel. |
Europol
|
Magánfelekkel folytatott csere Gyűjtés |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
96. cikk (3) bekezdés |
A magánfelektől származó információk kezelésének az Europol nemzeti egység részére továbbított eredménye. |
Europol
|
Magánfelekkel folytatott csere Kezelés, elemzés, jelentés |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
96. cikk (4)–(6) bekezdés. |
Az Europol meghatározott esetekben lehetővé tette az adatok magánfelek részére történő továbbítását. |
Europol
|
Magánfelekkel folytatott csere |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok |
|
|
86. cikk (8) bekezdés |
Az Europol az Europol nemzeti egységen keresztül küld információkérést magánfeleknek. |
Europol
|
Magánfelekkel folytatott csere |
Digitális közszolgáltatások, az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok |
|
|
97. cikk |
Az Europol természetes személyektől származó információkat továbbít az érintett tagállamnak vagy harmadik országnak. |
Europol |
Magánfelekkel folytatott csere |
Digitális közszolgáltatások Az eljárások digitalizálása és automatizálása Adatok |
|
|
98. cikk |
Az Europol hozzáfér a tagállamok és a magánfelek közötti cserékhez. |
Europol
|
Magánfelekkel folytatott csere |
Az eljárások digitalizálása és automatizálása Digitális közszolgáltatás |
|
|
99., 100., 101., 102. és 107. cikk |
A személyes adatok – többek között kutatási és innovációs célú – kezelésére vonatkozó korlátozások és felelősségi kör, valamint a személyes adatok tárolására és törlésére vonatkozó korlátozások; a forrás megbízhatóságára, az információk pontosságára, az érintetti kategóriára és a személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések alapján. |
Europol |
Az operatív adatok mindennemű kezelése |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
103. cikk |
Az érintett hatóságok értesítése adatvédelmi incidensről. |
Europol
|
Adatvédelmi incidens |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
104. cikk |
Az érintett tájékoztatása adatvédelmi incidensről. |
Europol
|
Adatvédelmi incidens |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
105. és 106. cikk |
Az érintett hozzáférési, helyesbítési, törlési és korlátozási joga. |
Europol
|
Az érintett joga |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
102. cikk |
Az Europol naplózza az információk mindennemű kezelését. |
Europol |
Az operatív információk mindennemű kezelése |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
116. cikk (3) bekezdés |
Az Europol rendszeresen tájékoztatja a közös parlamenti ellenőrző csoportot (JSPG). |
Europol
|
Jelentés |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
117. cikk |
Az Európai Parlament hozzáférése nem minősített érzékeny (SNC) operatív adatokhoz. |
Europol
|
Információkhoz való hozzáférés |
Digitális közszolgáltatások Adatok |
|
|
130. cikk |
A Bizottság ötévente értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a nemzeti parlamenteknek és az igazgatótanácsnak. |
Bizottság |
Jelentés |
Adatok |
|
|
136. cikk |
Az Europol a Prüm II útválasztó mechanizmusán keresztül kérdezi le a nemzeti adatbázisokat. |
Europol
|
Információcsere Hozzáférés tagállami információkhoz |
Adatok Az eljárások digitalizálása és automatizálása |
|
|
137. cikk |
A működés megkezdésére vonatkozó rendelkezések. |
Bizottság Europol Tagállamok |
A működés megkezdése |
Digitális közszolgáltatás |
|
4.2.Adatok
Az adatokra vonatkozó korlátozások az operatív folyamattól függnek
A kezelt és kicserélt adatok típusa nagymértékben függ a folyamattól és az abban részt vevő szereplőktől (lásd az A. táblázatot). Bár a különböző alkalmazandó adatformátumok valóban az adatfolyamatok típusától függenek (C. táblázat), alkalmazhatóságuk és annak érvényesítése a folyamattól függ, mivel az adatcserére nem azonos operatív helyzetben és nem azonos jogi korlátozások mellett kerül sor, különösen az adatminőséget illetően.
–A rendőrök azonosítása az a folyamat, amelyben az adatokra vonatkozó korlátozások a legszigorúbbak lesznek annak érdekében, hogy az Europol felhőinfrastruktúrája keretében biztosított alkalmazásokhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz – különösen a megosztott rendőrségi adattérhez – való hozzáférés során a legmagasabb szintű biztonsági garancia érvényesüljön.
–Információcsere, elemzés és hasonlóképpen innováció. Az Europol olyan információs környezetben működik, amelyre a gyakran több forrásból, joghatóságból és operatív helyzetből származó heterogén adatok nagy mennyisége jellemző. Ezen információk jelentős része strukturálatlan vagy vegyes formában érkezik. Ez mutatja a modern bűnüldözés realitását, ahol az adatkészletek összetettek, dinamikusak és nem teljesen szabványosítottak, és ahol a folyamatban lévő nyomozások szempontjából releváns információk kinyerése jelenti az alapvető operatív feladatot. Ez különösen igaz az elektronikus bizonyítékokra, például a lefoglalt információs anyagokra, amelyek strukturálatlanok és legtöbbször titkosítottak. Ezen adatokat vagy az Europol elemzi és kezeli az Europol elemzési környezetében, vagy a tagállamok illetékes hatóságai, az uniós szervek és a magánfelek közösen, a megosztott rendőrségi adattér keretében. A felek közötti információcsere a megosztott rendőrségi adattér vagy a SIENA útján történhet. A szabványok alkalmazása elsősorban az adatok forrásától függ, ezért ennek során az adott adatbázis alapjául szolgáló szabványokat és előírásokat LEHET követni. Mivel azonban az Europol feladatainak ellátásához szükséges információkat kizárólag a cél határozza meg, az alábbi felsorolás nem kimerítő.
–Adategyeztetés Adategyeztető szolgáltatás (35–39. cikk) jön létre a korábban bűncselekményben érintett személyekkel és tárgyakkal fennálló kapcsolatok gyors azonosítása céljából; a szolgáltatás kizárólag olyan személyekre terjed ki, akiket bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek, bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, illetve akik bűncselekmény elkövetésére készülnek. A tagállamok „találat/nincs találat” alapon férhetnek hozzá az Europol elemzési környezetéhez (41. cikk (4) bekezdés). A „találat/nincs találat” mechanizmus (80. cikk) lehetővé teszi az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek számára az információk egyeztetését az Europol elemzési környezetében; az információk gyanúsítottakra, elítéltekre, valamint áldozatokra vagy közvetetten érintett személyekre is vonatkozhatnak.
–Az adminisztratív jelentések – bár azokat digitális formában teszik közzé – nem követnek szigorú műszaki szabványokat.
–A személyes adatokhoz fűződő jogokkal összefüggő folyamatok nagyrészt manuálisak; bár a kezelt és megosztott adatok lehetnek strukturáltak, és követhetnek bizonyos szabványokat, ez nem követelmény.
Folyamatokon átívelő korlátozások
|
Folyamat Hivatkozás a követelményre |
Rendőrök azonosítása |
Adategyeztetés |
Információcsere a bűnüldöző hatóságok között |
Magánfelekkel folytatott csere |
Operatív és stratégiai elemzés |
Innováció |
Adminisztratív jelentés |
Személyes adatokhoz fűződő jogok |
|
8. cikk (7) bekezdés |
X |
|||||||
|
9. cikk (2) bekezdés |
X |
|||||||
|
9. cikk (3) bekezdés |
X |
|||||||
|
9. cikk (4) bekezdés |
X |
|||||||
|
9. cikk (5) bekezdés |
X |
|||||||
|
7. cikk (1) bekezdés |
X |
|||||||
|
7. cikk (2) bekezdés |
X |
|||||||
|
7. cikk (3) bekezdés |
X |
|||||||
|
7. cikk (4) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
7. cikk (5) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
11. cikk |
X |
|||||||
|
18. cikk a) pont |
X |
X |
||||||
|
18. cikk b) pont |
X |
|||||||
|
18. cikk c) pont |
X |
X |
||||||
|
16. cikk a) pont |
X |
|||||||
|
16. cikk c) pont |
X |
X |
||||||
|
21. cikk (4) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
25. cikk (5) bekezdés a) pont |
X |
|||||||
|
25. cikk (5) bekezdés b) pont |
X |
|||||||
|
28. cikk |
X |
|||||||
|
29. cikk |
X |
X |
||||||
|
29. cikk (6) bekezdés |
X |
|||||||
|
30. cikk |
X |
|||||||
|
34. cikk |
X |
|||||||
|
35. cikk |
X |
X |
||||||
|
36. cikk |
X |
X |
||||||
|
37. cikk |
X |
X |
||||||
|
38. cikk |
X |
X |
||||||
|
39. cikk |
X |
X |
||||||
|
40. cikk |
X |
|||||||
|
41. cikk |
X |
X |
||||||
|
42. cikk |
X |
X |
||||||
|
43. cikk |
X |
X |
||||||
|
44. cikk |
X |
X |
||||||
|
45. cikk |
X |
X |
||||||
|
46. cikk |
X |
|||||||
|
49. cikk |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
51. cikk |
X |
|||||||
|
52. cikk |
X |
|||||||
|
53. cikk |
X |
X |
X |
|||||
|
55. cikk |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
56. cikk |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
||
|
54. cikk |
X |
X |
X |
|||||
|
61. cikk |
X |
|||||||
|
80. cikk |
X |
|||||||
|
81. cikk |
X |
|||||||
|
94. cikk |
X |
|||||||
|
96. cikk (1) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
96. cikk (2) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
96. cikk (3) bekezdés |
X |
X |
||||||
|
96. cikk (4) bekezdés |
X |
|||||||
|
96. cikk (5) bekezdés |
X |
|||||||
|
96. cikk (6) bekezdés |
X |
|||||||
|
96. cikk (7) bekezdés |
X |
|||||||
|
97. cikk |
X |
|||||||
|
98. cikk |
X |
|||||||
|
99. cikk |
X |
|||||||
|
100. cikk |
X |
|||||||
|
101. cikk |
X |
|||||||
|
102. cikk |
X |
|||||||
|
102. cikk |
X |
|||||||
|
104. cikk |
X |
|||||||
|
105. cikk |
X |
|||||||
|
106. cikk |
X |
|||||||
|
107. cikk |
X |
|||||||
|
102. cikk |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
|
116. cikk (3) bekezdés |
X |
|||||||
|
117. cikk |
X |
|||||||
|
130. cikk |
X |
|||||||
|
136. cikk |
X |
X |
Adattípusok folyamatonként
|
Folyamat
|
Rendőrök azonosítása |
Adategyeztetés |
Információcsere a bűnüldöző hatóságok és/vagy az Europol között |
Magánfelekkel folytatott csere |
Operatív és stratégiai elemzés |
Innováció |
Adminisztratív jelentés |
Személyes adatokhoz fűződő jogok |
|
Adatformátum-szabványok alkalmazása? (Kötelező (K) / Választható (V)) |
K |
K |
V |
V |
V |
V |
N/A |
N/A |
|
Adattípus |
||||||||
|
Uniós rendőrségi digitális személyazonosság |
X |
|||||||
|
Rendőrségi és igazságügyi nyilvántartások |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
Más közigazgatási szervek birtokában lévő információk |
X |
X |
X |
X |
||||
|
Magánszervezetek birtokában lévő információk |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
OSINT |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
Digitális bizonyítékok |
X |
X |
X |
X |
X |
|||
|
Operatív jelentés |
X |
X |
X |
X |
||||
|
Stratégiai jelentés |
X |
X |
X |
X |
||||
|
Adminisztratív jelentés |
X |
X |
X |
Adattípusok és az alkalmazandó adatszabványok
|
Adattípus |
Alkalmazandó adatszabvány |
|
Uniós bűnüldözési digitális személyazonosság |
Meghatározza: |
|
Rendőrségi és igazságügyi nyilvántartások |
|
|
Prüm II, EPRIS, ECRIS, ECRIS-TCN és SIS nyilvántartása |
Uniós keret szerinti információcsere esetén az EPRIS, a Prüm II, az ECRIS, az ECRIS-TCN vagy a SIS vonatkozó szabványai alkalmazandók. Ezekre az UMF alkalmazandó. Az UMF meghatározza a rendőrségi nyilvántartásokban tárolt adatok taxonómiáját, és segíti a nemzeti hatóságokat adataiknak a más tagállamok és az Europol bűnüldözési adataihoz való megfeleltetésében. |
|
Nemzeti rendőrségi és igazságügyi adatbázisok |
Ha az információcserét nem uniós keret alapján végzik, általában a nemzeti adatbázisok formátuma az irányadó, mivel nem tették kötelezővé az UMF bevezetését a nemzeti ügykezelő rendszerekben. Az UMF lényegében a következő adattípusokat tartalmazza: Személy (személyazonosság), személyleírás, DNS-profil, arcfelismerési adatok, daktiloszkópiai adatok, tenyérnyomat, bűncselekmény, úti/személyazonosító/hivatalos okmány, fénykép, fegyver, tűzfegyver, szervezet, büntetőügy, repülőút/utazás; fizetőeszköz, közlekedési eszköz; számla [és kapcsolódó – a forrás hiányos], megtalálás esetén eszközlendő intézkedés, büntetőítélet, büntetés. |
|
Más közigazgatási szervek birtokában lévő információk |
|
|
Anyakönyv |
(EU) 2016/1191 rendelet – Többnyelvű formanyomtatványok Európai Anyakönyvi Hálózat (ECRN) – határokon átnyúló biztonságos adatcsere RISER – egységes elektronikus nyilvántartás-hozzáférési szolgáltatás Igazodás az ENSZ CRVS szabványaihoz – strukturált mezők, metaadatok, egyedi azonosítók |
|
Úti okmány/ személyazonosító igazolvány |
ICAO 9303 Utazási információ PNR-irányelv API-rendeletek |
|
Közigazgatási szervek birtokában lévő bevándorlási nyilvántartások |
Uniós központi adatbázisok: VIS, EURODAC, EES, ETIAS: a szabványokat a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, és azoknak igazodniuk kell az UMF-hez. A tárolt adatok a személyazonosságra és az úti okmányra vonatkoznak. A nemzeti adatbázisokban tárolt információk is cserélhetők. |
|
Nemzeti ingatlan-nyilvántartások vagy elektronikus adatvisszanyerési rendszerek, valamint föld- és kataszteri nyilvántartások |
|
|
A természetes személyek állampolgárságára és a népességre vonatkozó nemzeti nyilvántartások |
|
|
Nemzeti gépjármű-, légi- és vízijármű-nyilvántartások |
SIS II, Prüm II |
|
Kereskedelmi nyilvántartások, ideértve az üzleti és cégnyilvántartásokat is |
|
|
Adóügyi adatok, ideértve az adóhatóságok birtokában lévő adatokat is |
|
|
Nemzeti társadalombiztosítási adatok |
|
|
Magánszervezetek birtokában lévő információk |
|
|
Bankszámla-információk |
Az (EU) 2024/1640 irányelv alapján |
|
Ügyleti nyilvántartások |
|
|
Jelzáloghitelekre és hitelekre vonatkozó információk |
|
|
A nemzeti valuta- és valutaátváltási adatbázisokban szereplő információk |
|
|
Biztosítékokra vonatkozó információk |
|
|
Vámügyi adatok, ideértve a határokon átnyúló fizikai készpénzmozgásokra vonatkozó adatokat is |
|
|
A társaságok éves pénzügyi kimutatásaira vonatkozó információk |
|
|
Elektronikus készpénzátutalásokra és számlaegyenlegekre vonatkozó információk |
|
|
Kriptoeszköz-számlákra és kriptoeszköz-átruházásokra vonatkozó információk |
Az (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének fogalommeghatározása szerint (44). |
|
OSINT |
|
|
Az alkalmazandó multimédiás formátumtól függően |
|
|
Digitális bizonyítékok |
|
|
Törvényes lehallgatás |
ETSI TS 103 705, ETSI TS 104 007 |
|
Kommunikációs metaadatok |
Alkalmazandó ETSI-szabványok |
|
Videófelvételek |
Az alkalmazandó multimédiás formátumtól függően |
|
Operatív jelentés |
|
|
Stratégiai jelentés |
|
|
Adminisztratív jelentés |
Az európai adatstratégiának való megfelelés
Annak magyarázata, hogy az egyes követelmények hogyan igazodnak az európai adatstratégiához
Az Europol megbízatásának javasolt felülvizsgálata teljes mértékben összhangban van az (EU) 2018/1725 rendelettel (EUDPR), és annak alapelveit beépíti az Europol operatív keretébe, figyelembe véve ugyanakkor a bűnüldözési együttműködés sajátos igényeit. A szöveg a személyes adatok Europol általi kezelését kifejezetten az EUDPR 98. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek rendeli alá, és jogi keretébe beépíti az olyan alapvető kötelezettségeket, mint a jogszerűség, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság. A 32. cikk (2) bekezdése az adatkezelést előre meghatározott célokra – például adategyeztetésre, operatív elemzésre és kutatásra – korlátozza, közvetlenül tükrözve az EUDPR azon követelményét, hogy a személyes adatok gyűjtése meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen. Hasonlóképpen, a korlátozott tárolhatóság elvét erősíti a 101. cikk, amely előírja az Europol számára, hogy háromévente vizsgálja felül az adatmegőrzés szükségességét, és ötéves maximális tárolási időt állapít meg, összhangban az EUDPR 4. cikkével. A javaslat az EUDPR elszámoltathatósági mechanizmusait is magában foglalja, így például a magas kockázattal járó adatkezelések esetében az adatvédelmi hatásvizsgálat (DPIA) elvégzésére vonatkozó követelményt (102. cikk (3) bekezdés), valamint azt a kötelezettséget, hogy az új típusú adatkezelések megkezdése előtt konzultálni kell az európai adatvédelmi biztossal (108. cikk), tükrözve az EUDPR 90. cikkében foglaltakat. Emellett a szöveg biztosítja az EUDPR érintetti jogokra – többek között a hozzáférésre, a helyesbítésre és a törlésre – vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést (105–106. cikk), teljesítve az EUDPR dokumentálási és átláthatósági kötelezettségeit (98. cikk). Ezen érdemi követelmények szisztematikus beépítésével a javaslat biztosítja, hogy az Europol kibővített operatív képességei teljes mértékben megfeleljenek az EUDPR szigorú adatvédelmi előírásainak.
Az adatrendelet59 nem alkalmazandó erre a javaslatra, mivel a javaslat nem kötelezi arra a vállalkozásokat, hogy adatokat bocsássanak más vállalkozások rendelkezésére.
Az Europol elő fogja mozdítani a közös adatszabványok kidolgozását az uniós tagállamokban a stratégiai elemzési termékek (7. cikk), a bűnügyi – különösen a DNS-re vonatkozó – információcsere, valamint a forenzikus és adatelemzési technikák tekintetében, ugyanakkor a szakpolitika önmagában nem érinti a közszféra azon információit, amelyek a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv értelmében újrafelhasználhatók60, különösen közbiztonsági okokból.
A javaslatban előterjesztett megosztott rendőrségi adattér olyan közös térként szolgál majd, amelybe a nyomozók operatív elemzési céllal közös nyomozati információkat vihetnek be, továbbá fontos eszközt jelent majd az Europol kutatási és innovációs tevékenységeinek (60. cikk) támogatásában, a fejlett elemzési és forenzikus képességeknek az MI-rendelet szerinti szabályozói tesztkörnyezetekben történő tanítása, fejlesztése, tesztelése és validálása céljából. Mind a rendőrségi közös adattér, mind a K+I tevékenységek számára előnyt jelentenek majd az Europol felhőinfrastruktúrájának skálázható tárolási és adatkezelési kapacitásai. Ez a három elem hozzájárul a közös bűnüldözési adattér kialakulásához.
Az adatkormányzási rendelet61 harmadik országokba történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazandó, mivel bűnüldözési tevékenységről van szó.
Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés
Annak ismertetése, hogy hogyan vették figyelembe az egyszeri adatszolgáltatás elvét, és hogyan tárták fel a meglévő adatok újrafelhasználásának lehetőségét
Az Europol magánfelekhez intézett információkérését ténylegesen a tagállamok bűnüldöző hatóságai hajtják végre a 96. cikk (7) bekezdése szerint. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását ezért a nemzeti jog szabályozza, így az nem tartozik e javaslat hatálya alá. Az Europol és a bűnüldöző hatóságok által ilyen feltételek mellett gyűjtött információkat a magánfelekkel való együttműködésre szolgáló platform (47. cikk) keretében központilag kezelik az Europol, a tagállamok és a magánfelek közötti kommunikáció megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Europol ne kérje be kétszer ugyanazt az információt. A 96. cikk (8) bekezdése alapján a tagállamok által közvetlenül kezdeményezett, a platformon keresztül kezelt információkéréseket és a magánfelekkel folytatott kapcsolódó információcseréket az Europol rendelkezésére bocsátják, ugyancsak a vállalkozásokhoz intézett kérések korlátozása céljából.
Az Europol által a tagállamok illetékes hatóságaihoz, az uniós szervekhez, hivatalokhoz és ügynökségekhez, harmadik országokhoz és nemzetközi szervezetekhez intézett információkérések esetében sem kérik be ugyanazt az információt kétszer; e kéréseket a 12. cikk alkalmazásában az ügynökségen belül az Europol operatív és elemzési szolgálata központilag kezeli. Ezzel szemben az általuk benyújtott, információra vagy – akár elemzési, technikai, pénzügyi vagy operatív jellegű – támogatásra irányuló kéréseket ugyanez a szolgálat követi nyomon, biztosítva azok megfelelő és gyors kezelését. Hasonlóképpen, a tagállamok Europol nemzeti egységeit is tájékoztatják az Europol és az illetékes hatóságok közötti valamennyi információcseréről, ily módon biztosítva a párhuzamos információkérések elkerülését (25. cikk (5) bekezdés)
Annak bemutatása, hogy az újonnan létrehozott adatok hogyan felelnek meg a megtalálhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság követelményének, valamint a szigorú minőségi standardoknak
Az Europol szabályozási keretének javasolt felülvizsgálata biztosítja, hogy az újonnan létrehozott adatok megfeleljenek a FAIR irányelveknek a tagállamok bűnüldöző hatóságainak zárt közösségén belül, valamint bizonyos mértékig a harmadik országok, a bel- és igazságügy területén működő uniós szervek, továbbá a súlyos szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő nemzetközi szervezetek tekintetében is. E tekintetben a javasolt keret strukturált irányítás és fejlett technikai infrastruktúra révén magas minőségi színvonalat tart fenn.
A megtalálhatóság olyan központosított platformok létrehozásával érhető el, mint az Europol elemzési környezete (40. cikk) és a megosztott rendőrségi adattér (42. cikk), amelyek biztonságos, indexált adattárakat biztosítanak a bűnügyi hírszerzéshez, az operatív elemzésekhez és a közös nyomozásokhoz. E rendszerek metaadat-szabványokat, egyedi azonosítókat és keresési funkciókat – többek között alfanumerikus, biometrikus és multimédiás lekérdezéseket (41. cikk) – foglalnak magukban az adatok pontos visszakeresésének lehetővé tétele érdekében. A hozzáférhetőség biztosítása szerepköralapú hozzáférés-ellenőrzés, uniós bűnüldözési digitális személyazonosság (51. cikk) és olyan interoperábilis eszközök útján történik, mint a SIENA (Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás, 46. cikk), amelyek zökkenőmentes és biztonságos adatmegosztást tesznek lehetővé a tagállamok, az uniós szervek és a felhatalmazott partnerek között. Az Europol felhőinfrastruktúrája (50. cikk) emellett skálázható, igény szerinti hozzáférést biztosít az adatokhoz, a szigorú biztonsági és szuverenitási követelmények – többek között az elkülönítés és a titkosítás – betartása mellett. Az interoperabilitás a kötelező műszaki szabványok – például az uniós információs rendszerek közötti adatcserét harmonizáló egységes üzenetformátum (UMF) (53. cikk), valamint az Europol eszközeinek a meglévő uniós platformokkal, például a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS) és az EPRIS-szel (Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer, 48. cikk) való integrációja révén került be a javaslatba. Az adategyeztető szolgáltatás (36. cikk) és a DNS-egyeztető alkalmazás (54. cikk) automatizálja az adatkészletek egymással való összevetését, csökkentve a silókat és lehetővé téve az ügyek közötti kapcsolatok valós idejű feltárását. Az újrafelhasználhatóság támogatását az előrelátási és képességfejlesztési keret (57. cikk) adja, amely előmozdítja a szabványosított módszertanok, a közös elemzési eszközök és a moduláris rendszerkialakítások alkalmazását (pl. újrafelhasználható szoftverkomponensek a felhőinfrastruktúrában). A magas minőségi színvonal érvényesítését adatvalidálási protokollok (pl. automatizált feltöltést végző „adatfeltöltők”, 38. cikk), az adatok pontosságának rendszeres felülvizsgálata (101. cikk), valamint a teljesítményt, a következetességet és az uniós jognak való megfelelést nyomon követő statisztikai és jelentéstételi eszközök (48. cikk) biztosítják. Emellett az IKT és információkezelési irányítócsoport (50. cikk) felügyeli a technikai koherenciát, míg a képzési programok (64. cikk) biztosítják, hogy a személyzet fel legyen készülve az adatintegritás fenntartására. Az ezen intézkedések együttese nyomán létrejövő stabil ökoszisztémában az adatok nemcsak operatív szempontból hatékonyak, hanem a jogi és technikai bevált gyakorlatokkal is összhangban vannak.
Adatáramlások
Az adatáramlások összefoglaló leírása
|
Adattípus |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Az adatokat szolgáltató szereplők |
Az adatokat megkapó szereplők |
Az adatcsere kiváltó oka |
Gyakoriság (adott esetben) |
|
Információkérés koordinációs intézkedéshez való hozzájárulás céljából |
8. cikk (7) bekezdés |
Europol |
Tagállam |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
8. cikk (7) bekezdés |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Europol |
Europol kérésére |
/ |
|
Információkérés |
9. cikk (2) bekezdés |
Europol |
Tagállami vagyonvisszaszerzési hivatal |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
9. cikk (2) bekezdés |
Tagállami vagyonvisszaszerzési hivatal |
Europol |
Europol kérésére |
/ |
|
Intézkedés (befagyasztás) kérése |
9. cikk (3) bekezdés |
Europol |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Europol kezdeményezésére, eltűnés veszélye |
/ |
|
Befagyasztási határozat |
9. cikk (3) bekezdés |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Europol |
Europol kérésére |
/ |
|
Információkérés |
9. cikk (4) bekezdés |
Europol |
Tagállami FIU |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
9. cikk (5) bekezdés |
Tagállami FIU |
Europol |
Europol kérésére |
/ |
|
Elemzési termékek |
7. cikk
|
Europol |
Tagállam
|
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
7. cikk (4) és (5) bekezdés |
Tagállam
|
Europol |
Europol operatív vagy stratégiai elemzési termék iránti kérése |
/ |
|
Bűnügyi nyomozás megindításának kérése |
11. cikk |
Europol |
Tagállam |
amennyiben az Europol úgy véli, hogy bűnügyi nyomozást kell indítani a céljai körébe tartozó bűncselekménnyel kapcsolatban |
/ |
|
Online tartalom eltávolítási végzése |
18. cikk |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Europol |
Eltávolítást kérő tagállami határozat |
/ |
|
Online tartalom eltávolítási végzése |
18. cikk a) pont |
Europol |
Magánfelek |
Europol és tagállami bűnüldöző hatóságok közötti koordináció |
/ |
|
Online tartalmakra vonatkozó bejelentések |
18. cikk b) pont |
Europol |
Magánfelek |
Europol vagy tagállami bűnüldöző hatóság kérésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ (online tartalom, szolgáltatások, fiókok, infrastruktúrák vagy digitális tevékenységek) |
18. cikk e) pont |
Europol |
Magánfelek |
Europol kérésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
16. cikk a) pont |
Europol/vagyonvisszaszerzési hivatal |
Vagyonvisszaszerzési hivatal/Europol |
Europol/vagyonvisszaszerzési hivatal kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
16. cikk c) pont |
Europol/EPPO |
EPPO/Europol |
Europol/EPPO kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
21. cikk (4) bekezdés |
Europol/JIT |
JIT/Europol |
Europol/JIT kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
25. cikk (5) bekezdés a) pont |
Europol |
Tagállami Europol nemzeti egység |
A tagállami bűnüldöző hatóságokkal folytatott információcsere esetén |
/ |
|
Információkérés |
25. cikk (5) bekezdés a) pont |
Europol |
Tagállami Europol nemzeti egység |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információkérés |
25. cikk (5) bekezdés c) pont |
Tagállami Europol nemzeti egység |
Tagállami hatóságok |
Europol kérésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
25. cikk (5) bekezdés b) pont |
Információt birtokló tagállami hatóságok |
Tagállami Europol nemzeti egység |
Europol kérésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
25. cikk (5) bekezdés |
Tagállami Europol nemzeti egység |
Europol |
Europol kérésére |
/ |
|
Nyilvánosan elérhető információ |
28. cikk |
Nyilvánosan elérhető forrás |
Europol |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
29., 32. és 33. cikk |
Tagállami illetékes hatóság Bevándorlási összekötő tisztviselő |
Europol |
Tagállami észrevétel arról, hogy az információ szükséges az Europol célkitűzéseinek eléréséhez |
/ |
|
Jelentés |
29. cikk |
Europol |
Tanács
|
Rendelet alkalmazása |
Évente |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
34. cikk |
Europol |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Releváns operatív információ feltárása esetén |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
38. cikk |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Adategyeztető szolgáltatás |
indokolatlan késedelem nélkül, ha az adatok megfelelnek a 35–38. cikkben foglalt feltételeknek |
Szisztematikusan |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
49. cikk |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Adategyeztető szolgáltatás |
Nyomozás folytatása során / ha az ügy határokon átnyúló jellegű |
szisztematikusan |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
49. cikk |
Adategyeztető szolgáltatás |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
A tagállam fenti kérésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
41. cikk |
Europol
|
Europol elemzési környezete |
Tagállami bűnüldöző hatóság/Europol nemzeti egység kezdeményezésére |
/ |
|
„Találat/nincs találat” |
41. cikk |
Europol elemzési környezete |
Tagállami Europol nemzeti egység |
A fenti kérésre |
/ |
|
Bármely információ |
46. cikk |
Europol, tagállamok, harmadik országok, EU szervek, hivatalok, ügynökségek, II |
Europol, tagállamok, harmadik országok, EU szervek, hivatalok, ügynökségek, II |
/ |
/ |
|
Statisztika és jelentések |
52. cikk |
Eszköz |
Tagállamok, Europol, egyéb szervezetek |
Kérésre |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
94. cikk |
Europol |
Harmadik országok |
Harmadik ország vagy Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
96. cikk (3) bekezdés |
Magánfelek |
Europol |
Magánfelek kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
96. cikk (3) bekezdés |
Europol |
Tagállami illetékes hatóság |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
96. cikk (4) bekezdés, 96. cikk (5) bekezdés |
Europol |
Magánfelek |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Információkérés |
96. cikk (7) bekezdés |
Europol |
Europol nemzeti egység |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Jelentés |
96. cikk (11) bekezdése, 96. cikk (12) bekezdés |
Europol |
Igazgatótanács, Európai Parlament, Tanács |
Rendelet végrehajtása |
Éves |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
97. cikk (1) bekezdés |
Természetes személy |
Europol |
Magánfelek kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
97. cikk (3) bekezdés |
Europol |
Tagállamok, harmadik országok |
A fenti információk kézhezvételét követően |
/ |
|
Adatvédelmi incidensről szóló értesítés |
103. cikk |
Europol |
Tagállami bűnüldöző hatóság |
Adatvédelmi incidens esetén |
/ |
|
Adatvédelmi incidensről szóló értesítés |
104. cikk |
Europol |
Érintett |
Adatvédelmi incidens esetén |
/ |
|
Személyes adatok |
105. cikk |
Europol |
Érintett |
Az érintett kérésére |
/ |
|
A JSPG tájékoztatása |
116. cikk (3) bekezdés |
Europol |
JSPG |
A JSPG-információ adott részétől függően változó |
Változó. |
|
Információkérés |
117. cikk (1) bekezdés |
Európai Parlament |
Europol |
Európai Parlament kezdeményezésére |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
109. cikk (2) bekezdés |
Europol |
Európai Parlament |
A fenti kérésre |
/ |
|
Jelentés |
130. cikk |
Europol |
Igazgatótanács, Európai Parlament, Tanács, nemzeti parlamentek |
Rendelet végrehajtása, rendelet alkalmazásának kezdete |
5 év |
|
Személyes adatokra vonatkozó információkérés |
136. cikk |
Europol |
Tagállami adatbázisok Prüm útválasztón keresztül |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Személyazonosság |
136. cikk |
Tagállami adatbázisok Prüm útválasztón keresztül |
Europol |
A fenti kérésre |
/ |
|
A működés megkezdését meghatározó bizottsági végrehajtási jogi aktusok |
137. cikk |
Bizottság |
Tagállam |
Bizottsági eljárásrend |
/ |
|
SIS kiegészítő információk |
30. cikk |
Tagállami SIRENE |
Europol |
SIS figyelmeztető jelzésre kapott találat esetén |
/ |
|
Információ és bűnüldözési operatív információ |
30. cikk |
Europol |
Tagállami SIRENE |
A fenti értesítésre válaszul |
/ |
|
Harmadik országból származó információ |
30. cikk |
Europol |
Tagállam |
Europol kezdeményezésére |
/ |
|
Értesítés bevitelről |
30. cikk |
Tagállam |
Europol |
SIS figyelmeztető jelzés bevitelekor |
/ |
|
Kiegészítő információk |
30. cikk |
Europol |
Tagállam |
Kérésre, meghatározott figyelmeztető jelzésekre kapott találatok esetén |
/ |
4.3.Digitális megoldások
|
Digitális megoldás |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Fő tervezett funkciók |
Illetékes szerv |
Hogyan biztosítják a hozzáférhetőséget? |
Hogyan veszik figyelembe az újrafelhasználhatóságot? |
MI-alapú technológiák használata (adott esetben) |
|
Europol adategyeztető szolgáltatása |
35–39. cikk |
Információk tárolása, keresése és automatizált adategyeztetése alfanumerikus és biometrikus adatok útján. A következőkből kell állnia: az információk tárolására szolgáló infrastruktúra; keresőfelület; az információk feltöltésére, frissítésére vagy törlésére szolgáló felület; biztonságos kommunikációs infrastruktúra az adategyeztető szolgáltatás és a tagállamok/uniós szervek/európai keresőportál között. |
Europol |
N/A gépi interfész |
Szinergiák az eu-LISA-val (78. cikk (2) bekezdés), adott esetben a Prüm II komponenseivel 36. cikk (4) bekezdés: az adategyeztető szolgáltatásnak fel kell használnia az eu-LISA által kifejlesztett és kezelt meglévő technológiai komponenseket, építőelemeket és infrastruktúrát |
Biometrikus megfeleltetési modulok |
|
Europol elemzési környezete |
40. és 41. cikk |
Az Europol környezete az adatok – többek között a bűnügyi nyomozások és az operatív koordináció támogatását szolgáló – tárolásához, kezeléséhez, egyeztetéséhez, megjelenítéséhez és elemzéséhez. E környezetet elemzési munkaterületek, ügyviteli funkciók, együttműködési eszközök, adatkezelési szolgáltatások és egyéb képességek alkotják. Logikailag elkülönített elemzési projekteket biztosít az adatok konkrét elemzési célokból történő tárolásához és kezeléséhez.
„találat/nincs találat” keresés: lehetővé kell tennie a tárolt adatok lekérdezését a meglévő ügyekkel fennálló kapcsolatok feltárására. |
Europol |
Az Europol felhasználói felületére vonatkozó előírások |
Vö. Megosztott adattér |
Vö. Megosztott rendőrségi adattér |
|
Megosztott rendőrségi adattér |
42–45. cikk |
Közös operatív esetelemzések kezdeményezéséhez szükséges tagállami környezet: nyomozati adatok feltöltése, egyeztetése, kezelése és elemzése, dokumentumok és jelentések közös megjelenítése és szerkesztése, információk biztonságos kommunikációja és cseréje. A felhőinfrastruktúrán kell alapulnia. |
Europol |
A felhasználói felületre a 42. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus és az Europol előírásai alkalmazandók |
Az Europol elemzési környezete hardver- és szoftverkomponenseinek megosztására és újrahasználatára, valamint eszközeinek, funkcióinak és moduljainak rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmény. |
A hosztingolt eszközök, funkciók és modulok – amelyeket végrehajtási jogi aktusok határoznak meg – várhatóan MI-technológiát integrálnak majd. |
|
SIENA |
46. cikk |
Biztonságos információcsere a tagállamok, az Europol, más uniós szervek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek között. A következőkből kell állnia: az adatok tárolására és kezelésére szolgáló központi infrastruktúra; a bűnüldöző szervek alkalmazottai számára az információcserét lehetővé tevő webes felület(ek) és mobilalkalmazás(ok); a tagállamok és az uniós szervek informatikai rendszereivel való átjárhatóságot támogató külön programozási felület(ek); biztonságos kommunikációs infrastruktúra a SIENA és a tagállamok/uniós szervek/harmadik országok/nemzetközi szervezetek között. |
Europol |
Az Europol felhasználói felületre vonatkozó előírásai szerint |
Egyedi fejlesztés. |
Beépített modulok a kicserélt információk bevitelének és értelmezésének támogatására |
|
A magánfelekkel való együttműködés platformja (az Europol elemzési környezetének része) |
47. cikk |
Az online terrorista tartalom eltávolítási végzések és DSA szerinti bejelentések végrehajtása, és az online válsághelyzet kezelése. Az Europol, a tagállamok és az EU-ban szolgáltatást nyújtó magánfelek közötti kommunikáció elősegítése. Válságreagálási platformként való működés online válsághelyzetekben, a kommunikáció elősegítése és annak lehetővé tétele, hogy az Europol a szükséges információkat a magánfelek rendelkezésére bocsássa. |
Europol |
Az Europol felhasználói felületre vonatkozó előírásai szerint |
A platform már három különböző munkafolyamatot foglal magában |
/ |
|
Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS) |
48. cikk |
Nem került sor új funkciók bevezetésére. A cikk mindössze azt rögzíti, hogy az Europol ellátja az (EU) 2024/982 rendelet által az EPRIS tekintetében ráruházott feladatokat. |
Europol |
// |
// |
// |
|
Egyéb szolgáltatások és eszközök |
49. cikk |
A Bizottság a további szolgáltatások és eszközök szükséges funkcióinak meghatározására szolgáló eljárásokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. |
Európai Bizottság |
// |
// |
// |
|
Europol-felhőinfrastruktúra |
50. cikk |
Skálázható, biztonságos és rugalmas tárolási és adatkezelési kapacitásokat biztosít, lehetővé téve a megosztott rendőrségi adattér létrehozását. Ezáltal támogatja az Europol és a tagállamok illetékes hatóságainak hozzáférését az Europol eszközeihez, együttműködési környezeteihez és egyéb operatív adatkezelési képességeihez. Ugyanezen célból más uniós szervek és harmadik országok is használhatják. Támogatnia kell az adatok tárolását, kezelését, elemzését és cseréjét. Biztosítania kell a szigorú hozzáférés-ellenőrzést és az adatkompartmentalizációt. Részletes hozzáférési jogok. |
Europol |
N/A gépi interfész |
A felhőszolgáltatások közös beszerzése |
Az MI-alapú elemzés a várható skálázhatóságra fog támaszkodni |
|
Uniós bűnüldözési digitális személyazonosság |
51. cikk |
Biztosítja a megosztott rendőrségi adattérhez való hozzáféréshez szükséges hitelesítést és erős azonosítási rendszert |
Tagállamok Europol |
Az 51. cikk szerinti végrehajtási jogi aktus |
Végrehajtási jogi aktust kell kidolgozni a műszaki komponensek újrafelhasználásának szem előtt tartásával; az (EU) 910/2014 rendelet és annak végrehajtási jogi aktusai által létrehozott keret. Lehetővé kell tennie az európai digitális személyiadat-tárcák használatát, amennyiben lehetséges |
Szám |
|
Statisztikai és jelentéstételi eszközök |
52. cikk |
Statisztikák és jelentések készítése értékelés, monitorozás, elemzés és jelentéstétel céljából. Összesített statisztikai információk, mutatók, technikai naplók, használati mérőszámok és elemző jelentések kötelező gyűjtése, előállítása és biztosítása. |
Europol |
Az 52. cikk (6) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus |
86. cikk (2) bekezdés a) pont – az uniós nagy méretű IT-rendszerek, például a CRRS hasonló komponenseinek újrafelhasználása |
A jelentés formázására korlátozódik |
|
DNS-egyeztető uniós alkalmazás |
54. cikk |
A tagállamok bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásainak támogatása céljából lehetővé teszi a DNS-profilok biztonságos és megbízható összehasonlítását |
Europol |
N/A Gépi interfész |
Az egyezéskereső alkalmazást a tagállamok használják |
Szám |
Az Europol adategyeztető szolgáltatása
|
Digitális és/vagy ágazati szakpolitikai terület (adott esetben) |
A megfelelés magyarázata |
|
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet |
Az egyeztető algoritmusok az MI-rendelet értelmében vett MI-rendszereket vagy -modelleket használhatnak, különösen a biometrikus adatok vagy a bűnüldözés területén (pl. ujjnyomat, arcképmás, profilalkotás). A 37. cikk (4) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktus rendelkezik az MI-rendelettel és a Bizottság – különösen a nagy kockázatú MI-rendszerek besorolására vonatkozó – iránymutatásaival való összhang biztosításáról. Hasznos lehet, ha az Europol további iránymutatást nyújt a tagállami felhasználóknak a nemzeti eljárásokba való integrálásról és az azokon belüli végrehajtásról, figyelembe véve a nagy kockázatú, illetve nem nagy kockázatú besorolás esetén irányadó eltérő szabályokat. Az Europol elemzési környezete és a megosztott rendőrségi adattér; bár a javaslat nem irányozza elő, hogy e környezetek MI-technológián alapuljanak, ezek szolgálnak majd az Europol, illetve a tagállamok számára kijelölt biztonságos környezetként, amelyben bizonyítékok és egyéb információk alapján fejlett bűnügyi elemzéseket végezhetnek, az adott környezetben hosztingolt, többnyire MI-alapú eszközök használatával. A bűnügyi elemzésére szolgáló eszközök közül sok nem tartozik a nagy kockázati besorolás hatálya alá (például nagy méretű és összetett adatkészletek kezelése, például hangfájlok átírása szervezetek, például nevek és telefonszámok kinyerése szöveges üzenetekből az üzenet tartalmának vizsgálata nélkül; Képosztályozás és objektumészlelés, biometrikus adatok használata nélkül). A fennmaradó eseteknek csupán csekély hányada (például a hazugságvizsgálók vagy profilalkotási eszközök használata) tartozna az MI-rendelet I. és III. mellékletének hatálya alá. A bizottsági iránymutatások ismertetik, hogy mely MI-rendszerek tartoznak a nagy kockázatú MI-rendszerek körébe, és melyek esnek azon kívül. E javaslat lehetővé teszi az Europol számára, hogy szabályozói tesztkörnyezetek igénybevételével (61. cikk (2) bekezdés) tanítson be és fejlesszen saját, MI-alapú eszközöket, és az Europol küldetésévé teszi, hogy támogassa a megfelelő hosztingolt eszközök és képességek tagállamok általi bevezetését (59. cikk (3) bekezdés), és biztosítsa az ezekhez kapcsolódó képzést (64. cikk (1) bekezdés b) pont). E nagyratörő ambíciók fényében kerül sor az Europol megerősítésére annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni az MI-rendszerek – köztük a nagy kockázatú MI-rendszerek – szolgáltatójaként, illetve kiépítőjeként rá háruló kötelezettségeknek (vö. SO3/fejlett képességek: 117 millió EUR és 40 teljes munkaidős egyenérték a következő MFF során); az Europol által biztosított eszközök használata során az MI-re vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges tagállami képzést és támogatást az Europol támogató irodák létrehozása fogja segíteni (112 millió EUR, 157 teljes munkaidős egyenérték). SIENA és a magánfelekkel való együttműködési platform Az ilyen digitális megoldások kizárólag olyan beépített, MI-alapú modulokat tartalmazhatnak, amelyek nem minősülnek nagy kockázatúnak, például természetesnyelv-feldolgozási modulokat (fordítás, átírás stb.); a meglévő rendszer és eszközök korszerűsítését célzó erőfeszítésekkel összefüggésben gondoskodni kell az átláthatósági kötelezettségekről (130 millió EUR, 115 teljes munkaidős egyenérték). Europol-felhőinfrastruktúra Uniós bűnüldözési digitális személyazonosság Statisztikai és jelentéstételi eszközök Uniós DNS-egyeztető alkalmazás A tervek szerint e megoldások egyike sem támaszkodik MI-technológiára |
|
Az uniós kiberbiztonsági keret |
A javasolt új megbízatás összhangban van a NIS2-vel (többek között a magánfelek tekintetében) és a kiberbiztonsági rendelettel, mivel a)az érintett szervekre, köztük az Europolra vonatkozó új követelmények kifejezetten előírják az uniós kiberbiztonsági keret alkalmazását i. felhőszolgáltatások beszerzéséhez az 50. cikk (4) bekezdésében, és ii. statisztikák készítéséhez az 52. cikk (5) bekezdésében; b)megerősíti az Europol kiberbűnözéssel kapcsolatos nyomozásokban betöltött szerepét. Bár maga az Europol nem a NIS 2 hatálya alá tartozó szervezet, a javaslat megerősíti a szervezeti kiberbiztonsági intézkedéseket (pl. biztonságos adatkezelés, incidensekre való reagálás). Javítja az Europol azon képességét, hogy támogassa a tagállamokat a kiberbiztonsági incidensek kivizsgálásában, anélkül, hogy közvetlen kötelezettségeket róna a magánszervezetekre. A DNS-egyeztető uniós alkalmazás termékként szintén összhangban van a kiberrezilienciáról szóló rendelettel (CRA), ugyanakkor nem ír elő olyan követelményeket, amelyek befolyásolnák, hogy a gyártó miként hajtja végre a CRA alapvető követelményeit. |
|
Az eIDAS-rendelet |
Bár az eIDAS nem alkalmazandó a köztisztviselőkre és az ügynökségek személyzetére, a megosztott rendőrségi adattér alapjául szolgáló Europol-felhőinfrastruktúrához való hozzáférés uniós bűnüldözési digitális személyazonosságot fog igényelni. Az ilyen személyazonosság használata más digitális megoldásokra (SIENA stb.) is kiterjedhet. A végrehajtási jogi aktusok rendelkeznek arról, hogy valamennyi bűnügyi nyomozó számára egy „magas” megbízhatósági szintű digitális azonosító eszköz kerüljön bevezetésre. E célból törekedni fognak az eIDAS-rendeletben meghatározott meglévő rendszerekhez és infrastruktúrához való igazodásra, valamint azok újrafelhasználására. |
|
Az egységes digitális kapu és az IMI |
Az egységes digitális kapu nem alkalmazandó az Europol által a tagállamok illetékes hatóságai, az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, magánfelek vagy természetes személyek számára kínált szolgáltatásokra. A belső piaci információs rendszer nem alkalmazandó, mivel a kezdeményezés nem tartozik a belső piac hatálya alá. |
|
Egyéb |
4.4. Interoperabilitási értékelés
A követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(ok) összefoglaló leírása
|
A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája |
Leírás |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
Interoperábilis Európa megoldás(ok) Nem alkalmazandó |
Egyéb interoperabilitási megoldás(ok) |
|
Stratégiai támogatás |
Operatív és stratégiai jellegű elemzési termékek készítése, |
7. cikk 49., 50., 51., 52. és 53. cikk |
Az Europol támogatja a közös elemzési módszerek és szabványok kidolgozását és alkalmazását |
|
|
Az információcsere megkönnyítése |
Megosztás: a tagállamok, köztük a vagyonvisszaszerzési hivatalok és a FIU-k, valamint az Europol információmegosztási kötelezettségei Adategyeztető szolgáltatások: egy központi szolgáltatás, ideértve a tagállami illetékes hatóságok számára biztosított DNS-egyeztető alkalmazást; „találat/nincs találat” mechanizmus az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az uniós információs rendszerek számára; az EPPO további hozzáférése az Europol elemzési környezetéhez Információcsere-csatornák: a megosztott rendőrségi adattér a közös ügyekhez, a SIENA pedig a kétoldalú/többoldalú információcseréhez. |
8. cikk (7) bekezdés, 9. cikk, 16. cikk a) és c) pont 12., 13., 25. cikk (5) bekezdés a) és b) pont, 29., 30. és 34. cikk 35–39. cikk 46. és 54. cikk 80. és 81. cikk 45., 46., 47., 49., 50–51. és 136. cikk |
UMF; a pénzügyi és biometrikus információkra vonatkozó, ágazati vagy információcserére vonatkozó jogszabályokban (ARO, AML, Prüm II, VIS stb.) meghatározott szabványok) A DNS-egyezéskereső alkalmazás révén e területen első alkalommal valósul meg uniós szinten meghatározott szabvány. Az uniós bűnüldözési digitális személyazonosság megkönnyíti az információcsere megfelelő partnerekhez történő címzését. |
|
|
Együttműködés magánfelekkel |
Információk szolgáltatása magánfelek részére válsághelyzetben az online terrorista tartalom és a jogellenes tartalom eltávolítása és bejelentése céljából, külön platformon keresztül. Információkérés magánfelektől az ENU-n keresztül. |
14., 47. és 96–99. cikk 49., 50., 51., 53., 55., 56. cikk |
UMF |
|
|
A bűnüldözési operatív információk elemzésének támogatása |
Bűnüldözési operatív információk elemzésének nyújtása Az Europol elemzési környezete fejlett forenzikus tudományi képességekkel. Fejlett elemzési és forenzikus tudományi eszközkészlet A közös bűnügyi elemzés támogatása Megosztott rendőrségi adattér a tagállamok közös együttműködéséhez. A fentiekkel azonos fejlett eszközök. |
13–19. cikk 48., 49., 50., 51., 53., 55. és 56. cikk 41–45. cikk 48., 49., 50., 51., 53., 55–56. és 137. cikk |
UMF Irányítási intézkedések és keretek összessége a fejlett – többek között MI-alapú – elemzési képességek irányítására, szabványosítására, koordinálására, fejlesztésére, kiépítésére, valamint tagállamok általi alkalmazásuk támogatására: 13–19. cikk, 22. cikk (3) bekezdés a) pont, 26., 53., 54., 55., 56. cikkek, 57 és 64. cikk között |
|
|
Adatvédelmi jogok |
Az érintettek adatvédelemmel kapcsolatos jogainak gyakorlása és felügyelet |
103–106. cikk, 116. cikk (3) bekezdés és 117. cikk |
N/A |
A digitális közszolgáltatások digitális megoldásoktól való függése
|
X: függ P: függhet |
Europol adategyeztető szolgáltatása |
Europol elemzési környezete |
Megosztott rendőrségi adattér |
SIENA |
Magánfelekkel való együttműködésre szolgáló platform |
EPRIS |
Egyéb szolgáltatások és eszközök |
Europol-felhőinfrastruktúra |
Uniós bűnüldözési digitális személyazonosság |
Statisztikai és jelentéstételi eszköz |
DNS-egyeztető uniós alkalmazás |
|
Stratégiai támogatás |
X |
X |
X |
P |
P |
P |
X |
||||
|
Az információcsere megkönnyítése |
X |
X |
X |
X |
X |
X |
P |
X |
X |
X |
|
|
Együttműködés magánfelekkel |
X |
X |
X |
P |
P |
P |
|||||
|
A bűnüldözési operatív információk elemzésének támogatása |
X |
X |
X |
X |
P |
X |
P |
X |
X |
X |
A digitális közszolgáltatás(ok)ra vonatkozó követelmény(ek) hatása a határokon átnyúló interoperabilitásra
Stratégiai támogatás
|
Értékelés |
Intézkedés(ek) |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal |
Nem azonosítható digitális vagy ágazati szakpolitika. |
- |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések |
-Az igazgatótanács munkáját ügyvezető testület segíti (75. cikk (1) bekezdés). -Az ügyvezető testület támogatja az igazgatótanács határozatait (75. cikk (5) bekezdés) -Az ENU vezetőinek rendszeres ülésezése (25. cikk (4) bekezdés). |
- |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések |
-Az Europol szabványokat dolgoz ki a stratégiai termékekre vonatkozóan (7. cikk (3) bekezdés). |
- |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása |
-Az Europol szabványokat dolgoz ki a stratégiai termékekre vonatkozóan (7. cikk (3) bekezdés). -Közös statisztikai és jelentéstételi eszköz, végrehajtási jogi aktusban meghatározott kategóriákkal (52. cikk (6) bekezdés). |
- |
Az információcsere megkönnyítése
|
Értékelés |
Intézkedés(ek) |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal |
Az új szakpolitika megerősíti a két jogi eszköz tárgyi hatályát . Prüm II: Az (EU) 2024/982 rendelet módosítása kibővíti az Europol nemzeti adatbázisok lekérdezésére vonatkozó lehetőségeit (136. cikk); Az Europol DNS-egyeztető uniós alkalmazást fejleszt ki a Prüm II keretében történő DNS-adatcsere támogatására (54. cikk), az Europol EPRIS-szel kapcsolatos felelősségi körét a 48. cikk részletezi. . Az információcseréről szóló (EU) 2023/977 irányelv: A nemzeti egyedüli kapcsolattartó pontok a SIENA-t használják az Europol részére történő információszolgáltatáshoz (46. cikk (3) bekezdés), valamint az Europollal folytatott információcsere alapértelmezett csatornájaként (46. cikk (5) bekezdés); A közös operatív esetelemzés létrehozása az irányelv szerinti információcsere folytatása lehet (46. cikk (4) bekezdés); A SIENA felhasználható a harmadik országokkal folytatott információcserére (46. cikk (7) bekezdés). . Az EPPO-ról szóló (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet: a 73. cikk (3) bekezdése alapján a találatot eredményező információkat meg kell osztani az EPPO-val. . Az Eurojustról szóló (EU) 2018/1727 rendelet: kölcsönös hozzáférés az információkhoz adategyeztetés céljából. . A vagyonvisszaszerzésről szóló (EU) 2024/1260 irányelv: a javasolt szakpolitika részletezi és kibővíti az ügynökségnek az irányelv 29. cikkében meghatározott együttműködési keret szerinti hatásköreit és lehetőségeit. A 9. cikk alapján az Europol hozzáférést kap azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a vagyonvisszaszerzési hivatalok közvetlenül vagy közvetve hozzáférnek. . Az interoperabilitásról szóló (EU) 2019/818 rendelet: Az Europol feladata az UMF fejlesztésének támogatása (53. cikk). Egyértelműbb felelősségi körök a központok és rendszerek kodifikációjával . A bevándorlási összekötő tisztviselőről szóló (EU) 2019/1240 rendelet: a SIENA-hoz való csatlakozási kötelezettségek; az Europol részére történő információszolgáltatáshoz való hozzájárulási kötelezettségek pontosítása. . A pénzügyi információkról szóló (EU) 2019/1153 irányelv: pontosításra került, hogy a FIU-kkal folytatott együttműködés hatálya tágabb is lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás területénél, a vonatkozó rendelkezéseket pedig a pénzügyi nyomozások és a vagyonvisszaszerzés támogatásáról szóló külön 9. cikk (4) és (5) bekezdésébe csoportosították át. . Az interoperabilitásról szóló (EU) 2019/818 rendelet: az uniós nagy méretű informatikai rendszerek (azaz ETIAS és VIS központi rendszer) Europol-adatokhoz adategyeztetés céljából történő hozzáférése az európai keresőportállal (ESP) a 36. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján létrehozott biztonságos kommunikációs csatornán alapul. . Az előszűrésről szóló (EU) 2024/1356 rendelet: az előszűrést végző hatóságok hozzáférése immár az adategyeztetési mechanizmus és az európai keresőportál (ESP) között létrehozott kommunikációs csatornán alapul. Az összehangolás változatlan marad / újraszövegezés . SIS: Az Europolnak a kiegészítő információk elemzése, az információs célú figyelmeztető jelzések bevitele, valamint az információs célú figyelmeztető jelzésekkel és a terrorista tevékenységekkel kapcsolatos találatok tekintetében betöltött szerepéről szóló (EU) 2018/1860, 1861. és 1862. rendelet kapcsolódik a figyelmeztető jelzésekről szóló rendeletekhez. . FIU-irányelv – (EU) 2015/849 irányelv: az irányelv alapján a magánfelekkel folytatott információcsere zavartalanságát biztosító garancia változatlan marad. . Az (EU) 2019/881 kiberbiztonsági jogszabály: Az ENISA-val való együttműködés változatlan marad. |
A rendelet továbbra sem rendezi az alábbi rendeletekhez való viszonyát a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcserére vonatkozó egyes szabályok tekintetében . PNR: (EU) 2016/681 irányelv . API: (EU) 2025/13 rendelet . A VIS-ről szóló 767/2008/EK rendelet, az EES-ről szóló (EU) 2017/2226 rendelet, az ETIAS-ról szóló (EU) 2018/1240 rendelet, valamint az (EU) 2024/1358 Eurodac-rendelet . A kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2023/1113 rendelet . A tűzfegyverekről szóló (EU) 2021/555 irányelv és az (EU) 2025/41 rendelet |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések |
A digitális közszolgáltatás nyújtásához szükséges képességek fejlesztése tekintetében -IKT és információkezelési irányítócsoport létrehozása (55. cikk). -IKT és információkezelési tanácsadó csoport létrehozása (56. cikk). -Az Europol technikai támogatást nyújt az integrációhoz (22. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése). -Pontosításra kerülnek az Europol nemzeti egységek feladatai a digitális közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatba (25. cikk (6) bekezdés). -Az ENU-t segítő Europol támogató irodákban (26. cikk) Unió-szerte több mint 150 Europol-alkalmazott dolgozik. |
- |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések |
-Vö. Europol, ENU és támogató irodák által nyújtott támogatás. |
- |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása |
Az UMF általános alkalmazása: -Fejlesztését és bevezetését az Europol támogatja (53. cikk). -Az IKT/IM tanácsadó csoport (56. cikk (5) bekezdés c) pont) közreműködik a közös műszaki szabványok meghatározásában és előmozdításában. -Az Europol támogatja a szabványosítási folyamatokat, ideértve a bűnüldözési együttműködés szempontjából releváns közös szabványok, átjárhatósági követelmények, valamint operatív és műszaki előírások kidolgozását és előmozdítását (57. cikk (3) bekezdés b) pont): nevezetesen a képességfejlesztési és innovációs szolgálatán keresztül (65. cikk (2) bekezdés b) pont). -Az Europol technikai támogatást nyújt az integrációhoz (22. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése). |
-Az UMF alkalmazása nem kötelező az Europol digitális megoldásainak kialakításához. -Az UMF alkalmazása nem kötelező a nemzeti rendszerek integrációjához. |
Magánfelekkel folytatott csere
|
Értékelés |
Intézkedés(ek) |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal |
Egyértelműbb felelősségi körök a központok és rendszerek kodifikációjával . TCO-rendelet (EU) 2021/784: Az újonnan kodifikált Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja látja el az Europol bejelentésekkel és eltávolításokkal kapcsolatos valamennyi feladatát; ellátásukra egy újonnan létrehozott, magánfelekkel való együttműködésre szolgáló platform útján kerül sor (47. cikk (2) bekezdés a) pont). . A DSA-rendelet (az (EU) 2022/2065 rendelet): a fentiekhez hasonló, a 47. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján. . Gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra (CSAM) vonatkozó uniós keret: Az Europol CSAM cseréjével kapcsolatos feladatait és képességeit tovább egyszerűsítik a magánfelekkel folytatott információcserére vonatkozó 97. cikk szerinti általános szabályozással. Az összehangolás változatlan marad / újraszövegezés . FIU-irányelv – (EU) 2015/849 irányelv: az irányelv alapján a magánfelekkel folytatott információcsere zavartalanságát biztosító garancia változatlan marad. |
A rendelet továbbra sem rendezi az alábbi rendeletekhez való viszonyát a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcserére vonatkozó egyes szabályok tekintetében. |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések |
A tagállamok és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek számára nyújtott digitális közszolgáltatáshoz szükséges képességek fejlesztése tekintetében: vö. fent: „információcsere”. Magánfelek általi kiépítés/alkalmazás esetében: -Az Europol együttműködési kapcsolatot alakíthat ki magánfelekkel (91. cikk). -Az Europol állapítja meg a platformhoz való biztonságos hozzáférés megadásának vagy visszavonásának eljárását (43. cikk (3) bekezdés). |
-A tagállamoknak nyújtotthoz hasonló támogatás biztosítása magánfelek számára, az Europol mérlegelése alapján és kétoldalú megállapodások keretében. |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések |
-Vö. Europol, ENU és támogató irodák által nyújtott támogatás. |
-A tagállamoknak nyújtotthoz hasonló támogatás biztosítása magánfelek számára, az Europol mérlegelése alapján és kétoldalú megállapodások keretében |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása |
-Az Europol felkéri a magánfeleket, hogy járuljanak hozzá az innovációs tanácsadó csoport munkájához (67. cikk). |
-Magánfelek felkérése az innovációs tanácsadó csoport munkájához való hozzájárulásra, amely nem terjed ki kifejezetten a szabványra (67. cikk) |
A bűnüldözési operatív információk elemzésének támogatása
|
Értékelés |
Intézkedés(ek) |
Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak) |
|
Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal |
Az új szakpolitika megerősíti a két jogi eszköz tárgyi hatályát A pénzmosás elleni (EU) 2024/1640 irányelv: Az Europol támogathatja az Európai Csalás Elleni Hivatal (AMLA) által az irányelv 76. cikke alapján végzett közös elemzést. Az (EU) 2019/1896 Frontex-rendelet: Az Europol utazási információk alapján kockázatelemzéseket biztosít a Frontex számára (77. cikk (1) bekezdés) Az összehangolás változatlan marad / újraszövegezés |
A rendelet továbbra sem rendezi az alábbi rendeletekhez való viszonyát a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcserére vonatkozó egyes szabályok tekintetében Az (EU) 2022/850 e-CODEX-rendelet . A közös nyomozócsoportok együttműködési platformjáról szóló (EU) 2023/969 rendelet |
|
A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések |
Ugyanaz, mint az „információcsere” esetében -Különös jelentőséggel bírnak az Europolnak az 59. cikk szerinti új, fejlett elemzési és forenzikus képességek elterjedését támogató új kötelezettségei. |
- |
|
Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések |
Ugyanaz, mint az „információcsere” esetében |
- |
|
A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása |
Ugyanaz, mint az „információcsere” esetében |
- |
4.5. A digitális végrehajtást támogató intézkedések
A digitális végrehajtást támogató intézkedések összefoglaló leírása
|
Az intézkedés leírása |
Hivatkozás a követelmény(ek)re |
A Bizottság szerepe (adott esetben) |
Bevonandó szereplők (adott esetben) |
Várható ütemezés (adott esetben) |
|
Végrehajtási/felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy iránymutatások elfogadása |
38. cikk (3) bekezdés és 137. cikk (1) bekezdés 50. cikk (9) bekezdés és 137. cikk (2) bekezdés 42. cikk (4) bekezdés és 137. cikk (3) bekezdés 81. cikk (8) bekezdés és 137. cikk (4) bekezdés 52. cikk (6) bekezdés és 137. cikk (5) bekezdés |
A jogi aktusok elfogadása |
Tagállamok |
Y0+1 |
|
Végrehajtási szabályok elfogadása |
13. cikk (5) bekezdés 70. cikk (2) bekezdés j) pont |
Szavazás az igazgatótanácsban |
Europol
|
Y0+1 |
|
A tesztelés, a kiépítés, az integráció, az üzemeltetés és az elterjedés támogatása, ideértve a képzést is |
25. és 26. cikk 65. cikk (2) bekezdés b) pont 66. cikk (1) bekezdés 59., 62., 63. és 64. cikk |
Felügyeleti szerep az IM/IKT tanácsadó csoportban és irányítócsoportban |
Europol
|
Megoldásfüggő; lásd az 1.5.1. pontot. |
- (1) Lásd az Európai Tanács 2025. június 26–27-i következtetéseit a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemről.
- (2) Lásd a 2.1. szakaszt (Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel).
- (3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről.
- (4) Európa választása – Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2024–2029), 2024. július.
- (5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, ProtectEU – európai belső biztonsági stratégia, COM(2025) 148 final, 2025. április 1.
- (6) Az európai rendőrségi vezetők nyilatkozata, 2025. április 29.
- (7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/991 rendelete (2022. június 8.) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról (HL L 169., 2022.6.27., 1. o.).
- (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust).
- (9) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről.
- (10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről.
- (11) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról.
- (12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozásáról.
- (13) Ideértve az Európai Unió vámhatóságának létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatból (COM(2023) 258 final, 2023.5.17.) eredő fejleményeket.
- (14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/977 irányelve (2023. május 10.) a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről.
- (15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.
- (16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, ProtectEU: A terrorizmus megelőzését és leküzdését célzó menetrend, COM(2026) 101 final, 2026. február 26.
- (17) A Tanács következtetései az EMPACT megerősítéséről és a következő, 2026–2029-es EMPACT-ciklusra vonatkozó uniós bűnüldözési prioritásokról, amelyet a Tanács 2025. június 13-án fogadott el.
- (18) COM(2025) 743 final, 2025. december 4.
- (19) COM(2025) 744 final, 2025. december 4.
- (20) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a tűzfegyverek tiltott kereskedelme és a tűzfegyverekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények elleni küzdelemről, COM(2026) 102 final, amelyet a Bizottság 2026. február 26-án fogadott el.
- (21) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A bűnüldözést szolgáló jogszerű és hatékony adathozzáférésre vonatkozó ütemterv, COM(2025) 349 final, 2025. június 24.
- (22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
- (23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály).
- (24) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final, 2020. február 19.
- (25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2481 határozata (2022. december 14.) a Digitális évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról.
- (26) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, Az adatközpontokkal és a számítási felhővel kapcsolatos uniós stratégia, COM(2024) [final].
- (27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2847 rendelete (2024. október 23.) a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről, valamint a 168/2013/EU és az (EU) 2019/1020 rendelet, és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a kiberrezilienciáról szóló rendelet).
- (28) Javaslat – Az Európai Parlament és Tanács rendelete az európai felhő- és MI-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról (a felhő- és MI-fejlesztésről szóló jogszabály); COM(2026) 502 final.
- (29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről (NIS 2 irányelv).
- (30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról.
- (31) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai innovációs menetrend, COM(2022) 332 final, 2022. július 5.
- (32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (AMLA) létrehozásáról, valamint az uniós pénzmosás elleni csomag részét képező (EU) 2024/1624 rendeletről és az (EU) 2024/1640 irányelvről.
- (33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (PIF-irányelv).
- (34) COM(2025) 752 final.
- (35) Az (EU) 2024/1689 rendelet (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) alapján létrehozva.
- (36) A Tanács 2009/371/IB határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2009/371/oj ).
- (37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/oj ).
- (38) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1385 irányelve (2024. május 14.) a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről (HL L, 2024/1385, 2024.5.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1385/oj ).
- (39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1727/oj ).
- (40) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1939/oj ).
- (41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/881/oj ).
- (42) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/36/oj ).
- (43) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj .
- (44) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1356 rendelete (2024. május 14.) a harmadik országbeli állampolgárok külső határokon történő előszűrésének bevezetéséről, valamint a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240 és az (EU) 2019/817 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1356, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1356/oj ).
- (45) HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj .
- (46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről ( HL L 295., 2018.11.21., 39. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj ).
- (47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2021/784/oj ).
- (48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).
- (49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/982 rendelete (2024. március 13.) az adatoknak a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált kereséséről és cseréjéről, valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Prüm II rendelet) (HL L, 2024/982, 2024.4.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/982/oj ).
- (50) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/818/oj ).
- (51) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).
- (52) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2015.12.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/2219/oj ).
- (53) A Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról ( HL L 122., 2019.5.10., 1. o. , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/715/oj ).
- (54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1620 rendelete (2024. május 31.) a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L, 2024/1620, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1620/oj ).
- (55) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) a határidőkre, időpontokra és határnapokra vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1971/1182/oj ).
- (56) A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról (HL L 53., 2007.2.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2007/168/oj ).
- (57) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete…(HL…, ELI: ..).
- (58) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1240 rendelete (2019. június 20.) a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (HL L 198., 2019.7.25., 88. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1240/oj ).
- (59) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/977 irányelve (2023. május 10.) a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcseréről és a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 134., 2023.5.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/977/oj ).
- (60) A Tanács 2005/511/IB határozata (2005. július 12.) az euró pénzhamisítás elleni, az Europolnak az euró-hamisítás elleni küzdelem központi hivatalává történő kijelölése általi védelméről (HL L 185., 2005.7.16., 35. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2005/511/oj ).
- (61) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I, 2019.3.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj ).
- (62) A Tanács (EU) 2022/922 rendelete (2022. június 9.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és működéséről, valamint az 1053/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 2022.6.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/922/oj ).
- (63) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1153 irányelve (2019. június 20.) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 122. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1153/oj ).
- (64) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/849/oj ).
- (65) A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_framw/2002/465/oj ).
- (66) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.
- (67) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1860/oj ).
- (68) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1861/oj ).
- (69) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1862/oj ).
- (70) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/767/oj ).
- (71) Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/767/oj ).
- (72) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/680/oj ).
- (73) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/910/oj ).
- (74) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1640 irányelve (2024. május 31.) a pénzügyi rendszer pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzése érdekében a tagállamok által létrehozandó mechanizmusokról, az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról, és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1640, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1640/oj ).
- (75) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1322 rendelete (2023. június 27.) az Európai Unió Kábítószer-ügynökségéről (EUDA) és az 1920/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2023.6.30., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1322/oj ).
- (76) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj ).
- (77) A Tanács 2965/94/EK rendelete (1994. november 28.) az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1994/2965/oj ).
- (78) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj ) .
- (79) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1996/2185/oj ).
- (80) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2017/1371/oj ).
- (81) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/443/oj ).
- (82) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/444/oj ).
- (83) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).
- (84) A Bizottság felmérése szerint a bűnügyi nyomozások 10–15 %-a indokolja MI-eszközök használatát.
- (85) Bűncselekmények, gyanúsítottak és elkövetők, a https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/crim_sims.htm meghatározása szerint.
- (86) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
- (87) COM(2025) 570 final; https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52025DC0570
- (88) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol) http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/2026-01-11 .
- (89) Elvben az Europol irányítási funkciói személyzeti szempontból várhatóan nagyjából stabilak maradnak. A javaslat várhatóan hatékonyságnövekedést eredményez, különösen az adatvédelmi eljárások egyszerűsítése és észszerűsítése révén, ezáltal korlátozva a horizontális irányítási és igazgatási funkciókhoz szükséges további létszámigényt.
- (90) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó rendelet.
- (91) Együttes nyilatkozat a decentralizált ügynökségről.
- (92) diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.
- (93) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
- (94) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
- (95) A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok azonosak.
- (96) A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok azonosak.
- (97) Lásd a Error! Bookmark not defined. lábjegyzetet.
- (98) Lásd a Error! Bookmark not defined. lábjegyzetet.
- (99) Lásd a Error! Bookmark not defined. lábjegyzetet.
- (100) Lásd a Error! Bookmark not defined. lábjegyzetet.
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.6.24.
COM(2026) 580 final
MELLÉKLETEK
a következőhöz:
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2024/982 rendelet módosításáról, valamint
az (EU) 2016/794 rendelet hatályon kívül helyezéséről
{SEC(2026) 580 final} - {SWD(2026) 580 final} - {SWD(2026) 581 final} - {SWD(2026) 582 final}
1. MELLÉKLET
Az 5. cikk (1) bekezdésében említett bűncselekményformák felsorolása
–terrorizmus,
–szervezett bűnözés,
–kábítószer-kereskedelem,
–pénzmosási tevékenységek,
–nukleáris és radioaktív szubsztanciákkal kapcsolatos bűncselekmények,
–migránscsempészés,
–emberkereskedelem,
–gépjárműbűnözés,
–szándékos emberölés és súlyos testi sértés,
–emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,
–emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,
–rasszizmus és idegengyűlölet,
–rablás és a lopás minősített esetei,
–kulturális javak – köztük régiségek és műtárgyak – tiltott kereskedelme,
–csalás,
–az Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekmény,
–bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás,
–védelmi pénz szedése és zsarolás,
–iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás,
–okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem,
–pénz és fizetőeszközök hamisítása,
–kiberbűnözés, beleértve a kibertámadásokat is,
–korrupció,
–fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,
–veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,
–veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme,
–környezeti bűnözés, ideértve a hajók okozta szennyezést is,
–hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,
–szexuális erőszak és szexuális kizsákmányolás, ideértve a gyermekek bántalmazását ábrázoló anyagokat és a gyermekkel való, szexuális céllal történő kapcsolatfelvételt is,
–nemi alapú erőszak,
–népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények,
–uniós korlátozó intézkedések megsértése.
2. MELLÉKLET
A 32. CIKKBEN EMLÍTETT ÉRINTETTEK KATEGÓRIÁI
1.A 32. cikkben említett érintettek kategóriái
a)olyan személyek, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;
b)olyan személyek, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni;
c)olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők;
d)olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak;
e)kapcsolatok és bűntársak; valamint
f)olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak.
2.Az 1. pont e) alpontjában említett „kapcsolatok és bűntársak” azok a személyek, akik vonatkozásában alapos okkal feltételezhető, hogy rajtuk keresztül az 1. pont a) és b) alpontjában említett személyekkel kapcsolatos és az elemzés szempontjából releváns információ nyerhető, amennyiben e személyek nem tartoznak az 1. pont a)–d) és f) alpontjában említett személykategóriák egyikébe sem. „Kapcsolatok”: azok a személyek, akik az 1. pont a) és b) alpontjában említett személyekkel rendszertelen kapcsolatot tartanak fenn. „Bűntársak”: azok a személyek, akik az 1. pont a) és b) alpontjában említett személyekkel rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.
3.Amennyiben az elemzés során – komoly és alátámasztott jelzések alapján – bármikor egyértelművé válik, hogy egy személyt az e mellékletben meghatározott más személyi kategóriában kellene besorolni, mint amibe eredetileg besorolták, az Europol erre a személyre vonatkozóan csak az új kategória szerint felvehető adatokat kezelheti, minden más adatot törölni kell.
4.Amennyiben ilyen jelzések alapján egyértelművé válik, hogy egy személyt az e mellékletben meghatározottak szerint két vagy több különböző kategóriába kellene besorolni, az Europol az e kategóriákban megengedett valamennyi adatot kezelheti.