„hitelintézet”: olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége az alábbiak bármelyikéből áll:

▼M17

„befektetési vállalkozás”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, amelyet az említett irányelv szerint engedélyeztek, kivéve a hitelintézeteket;

„intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerint engedélyezett hitelintézet vagy az említett irányelv 8a. cikkének (3) bekezdésében említett vállalkozás;

„biztosító”: a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 13. cikke 1. pontjában meghatározott biztosító;

„viszontbiztosító”: a 2009/138/EK irányelv 13. cikke 4. pontjában meghatározott viszontbiztosító;

„kollektív befektetési forma (KBF)”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott alternatív befektetési alap (ABA);

„közszektorbeli intézmények”: a központi kormányzatnak, regionális kormányzatoknak vagy helyi hatóságoknak vagy a regionális és helyi hatóságokkal megegyező feladatokat ellátó hatóságoknak felelős nem kereskedelmi közigazgatási szervek vagy központi kormányzat, regionális kormányzat vagy helyi hatóság tulajdonában álló vagy ezek által létrehozott és támogatott, nem kereskedelmi jellegű (nonprofit) vállalkozások, amelyekre külön garanciális szabályok vonatkoznak, ideértve az állami ellenőrzés alatt álló közjogilag szabályozott autonóm testületeket is;

„vezető testület”: a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott vezető testület;

„felsővezetés”: a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott vezető testület;

„rendszerkockázat”: a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában meghatározott rendszerkockázat;

„értékpapírosítást kezdeményező”: az (EU) 2017/2402 rendelet ( 10 ) 2. cikkének 3. pontjában meghatározott értékpapírosítást kezdeményező;

„szponzor”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott szponzor;

„eredeti hitelező”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározott eredeti hitelező;

„anyavállalat”: olyan vállalkozás, amely a 37. pont értelmében vett ellenőrzést gyakorol egy vagy több vállalkozás felett;

„leányvállalat”: olyan vállalkozás, amely felett egy másik vállalkozás a 37. pont értelmében vett ellenőrzést gyakorol; a leányvállalatok valamennyi leányvállalata azon vállalkozás leányvállalatának is tekintendő, amely az előbbiek eredeti anyavállalata;

„fióktelep”: olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem önálló részét képezi egy intézménynek, és amely közvetlenül bonyolítja az intézményi tevékenység szerves részét képező ügyleteket vagy az ügyletek egy részét;

„kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás”: olyan vállalkozás, amelynek fő tevékenysége, függetlenül attól, hogy a csoporton belüli vállalkozásoknak vagy a csoporton kívüli ügyfeleknek nyújtják-e, a következők bármelyike:

„vagyonkezelő társaság”: a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő társaság vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott alternatívbefektetésialap-kezelő (ABAK), ideértve – eltérő rendelkezés hiányában – azokat a harmadik országbeli szervezeteket, amelyek hasonló tevékenységet folytatnak, és amelyek az Unióban alkalmazott követelményekkel legalább egyenértékű felügyeleti és szabályozási követelményeket alkalmazó harmadik országok jogának hatálya alá tartoznak;

„pénzügyi holdingtársaság”: olyan vállalkozás, amely teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

Még abban az esetben is, ha teljesül valamely, az első bekezdés i–iv. pontjában említett mutató, az illetékes hatóság – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott mutató nem ad valós és megbízható összképet a csoport fő tevékenységeiről és a csoportot érintő fő kockázatokról –, határozhat úgy, hogy az adott szervezet nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak. Mielőtt ilyen határozatot hozna, az illetékes hatóságnak konzultálnia kell az EBH-val, és megalapozott, részletes minőségi és mennyiségi indokolást kell nyújtania. Az illetékes hatóságnak megfelelően figyelembe kell vennie az EBH véleményét, és amennyiben úgy dönt, hogy eltér attól, az EBH véleményének kézhezvételét követő három hónapon belül meg kell indokolnia az EBH számára a vonatkozó véleménytől való eltérést;

„befektetési holdingtársaság”: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott befektetési holdingtársaság;

„vegyes pénzügyi holding társaság”: fogalommeghatározása megegyezik a 2002/87/EK irányelv 2. cikkének 15. pontjában szereplővel;

„vegyes tevékenységű holding társaság”: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holding társaságnak, intézménynek vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak, és amelynek leányvállalatai közül legalább egy intézmény;

„harmadik országbeli biztosító”: a 2009/138/EK irányelv 13. cikke 3. pontjában meghatározott harmadik országbeli biztosító;

„harmadik országbeli viszontbiztosító”: a 2009/138/EK irányelv 13. cikke 6. pontjában meghatározott harmadik országbeli viszontbiztosító;

„elismert harmadik országbeli befektetési vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely következő feltételek mindegyikének megfelel:

„pénzügyi vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely teljesíti a következő két feltételt:

„tisztán ipari holdingtársaság”: olyan vállalkozás, amely teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

„pénzügyi ágazatbeli szervezet”: a következők bármelyike:

▼M17 —————

▼C2

„tagállami anyaintézmény”: olyan tagállami intézmény, amelynek intézménynek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő leányvállalata van, vagy részesedése van intézményben vagy pénzügyi vállalkozásban, és amely nem leányvállalata más, ugyanabban a tagállamban engedélyezett intézménynek vagy ugyanabban a tagállamban létrehozott pénzügyi holdingtársaságnak vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságnak;

„EU-szintű anyaintézmény”: tagállami anyaintézmény, amely nem leányvállalata egy valamely tagállamban engedélyezett másik intézménynek vagy valamely tagállamban létrehozott pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

„tagállami befektetési vállalkozás anyavállalat”: olyan tagállamianyavállalat, amely befektetési vállalkozás;

„EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat”: olyan, európai unióbeli anyavállalat, amely befektetési vállalkozás;

„tagállami hitelintézeti anyavállalat”: olyan tagállami anyaintézmény, amely hitelintézet;

„EU-szintű hitelintézeti anyavállalat”: olyan unióbeli anyaintézmény, amely hitelintézet;

„tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat”: olyan pénzügyi holding társaság, amely nem leányvállalata egy ugyanazon tagállamban engedélyezett intézménynek, vagy egy ugyanazon tagállamban létrehozott pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

„EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat”: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amely nem leányvállalata valamely tagállamban engedélyezett intézménynek vagy valamely tagállamban felállított másik pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

„tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat”: olyan vegyes pénzügyi holding társaság, amely nem leányvállalata egy ugyanazon tagállamban engedélyezett intézménynek, vagy egy ugyanazon tagállamban felállított pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

„EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat”: olyan tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, amely nem leányvállalata valamely tagállamban engedélyezett intézménynek vagy valamely tagállamban felállított másik pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak;

„központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

„részesedés”: a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott számottevő tulajdoni részesedés, illetve egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének legalább 20 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonlása;

„befolyásoló részesedés”: olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli, illetve amely lehetővé teszi számottevő befolyás gyakorlását annak a vállalkozásnak az irányítása felett;

„ellenőrzés”: a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében – vagy adott esetben az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) értelmében az adott intézményre vonatkozó számviteli standardokban –meghatározott, anyavállalat és leányvállalat közötti kapcsolat, illetve egy természetes vagy jogi személy és egy vállalkozás közötti hasonló kapcsolat;

„szoros kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt kapcsolat fűzi egymáshoz bármely következő módon:

„kapcsolatban álló ügyfelek csoportja (ügyfélcsoport)”: a következők bármelyike:

Az a) és b) pont ellenére, ha a központi kormányzat közvetlenül ellenőriz vagy közvetlen kapcsolatban áll több természetes vagy jogi személlyel, a központi kormányzat és az általa az a) pontnak megfelelően közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött, illetve a b) pontnak megfelelően a központi kormányzattal kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek összességét nem kötelező egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának tekinteni. A központi kormányzat és más természetes vagy jogi személyek által alkotott, egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának fennállása külön vizsgálható minden egyes, a központi kormányzat által az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőrzött vagy a központi kormányzattal a b) pontnak megfelelően közvetlen kapcsolatban álló természetes vagy jogi személy esetében, valamint minden olyan természetes és jogi személy esetében, akit/amelyet az adott személy az a) pontnak megfelelően közvetlenül ellenőriz, vagy akivel/amellyel a b) pontnak megfelelően kapcsolatban áll, a központi kormányzatot is ideértve. Ugyanez alkalmazandó azon regionális kormányzatok és helyi hatóságok esetében, amelyekre a 115. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

▼M8

Nem tekintendő kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának két vagy több olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely annak okán felel meg az a) vagy b) pontban említett feltételeknek, hogy elszámolási tevékenység céljából egyazon központi szerződő féllel szemben rendelkeznek közvetlen kitettséggel;

▼C2

„illetékes hatóság”: az a nemzeti jog által hivatalosan elismert közjogi hatóság vagy szervezet, amelyet a nemzeti jog felhatalmaz arra, hogy az adott tagállamban működő felügyeleti rendszer részeként felügyelje az intézményeket;

„összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság”: a 2013/36/EU irányelv 111. cikke szerinti összevont alapú felügyelet gyakorlásáért felelős illetékes hatóság;

„engedély”: olyan, a hatóságok által bármilyen formában kibocsátott okirat, amely jogot biztosít a tevékenység folytatására;

„székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az intézmény működését engedélyezték;

„fogadó tagállam”: az a tagállam, amelyben az intézmény fiókteleppel rendelkezik, vagy amelyben szolgáltatásokat nyújt;

„a KBER-hez tartozó központi bankok”: azok a nemzeti központi bankok, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjai, valamint az Európai Központi Bank;

„központi bankok”: a KBER-hez tartozó központi bankok és harmadik országok központi bankjai;

„összevont helyzet”: e rendelet követelményeinek a II. cím 2. fejezetével összhangban egyetlen intézményre történő olyan alkalmazásából eredő helyzet, mintha ez az intézmény egy vagy több másik vállalkozással együtt egyetlen intézményt alkotna;

„összevont alapon”: összevont helyzet alapján;

„szubkonszolidált alapon” az anyaintézményre, a pénzügyi holding társaságra, illetve a vegyes pénzügyi holding társaságra – kivéve a szervezetek egy csoportját – nézve összevont alapon, vagy olyan anyaintézményre, pénzügyi holding társaságra, illetve vegyes pénzügyi holding társaságra nézve összevont alapon, amely nem a legfelsőbb szintű anyaintézmény, pénzügyi holding társaság, illetve vegyes pénzügyi holding társaság;

„pénzügyi instrumentum”: a következők bármelyike:

Az a), b) és c) pontban említett instrumentumok csak akkor minősülnek pénzügyi instrumentumnak, ha értékük egy alapul szolgáló pénzügyi instrumentum vagy egy másik alapul szolgáló elem árából, egy árfolyamból vagy egy indexből származik.

„indulótőke”: a szavatolótőkének a 2013/36/EU irányelv 12. cikkében meghatározott összege és típusai;

„működési kockázat”: a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából, vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja többek között a jogi kockázatot, a modellkockázatot és az információs és kommunikációs technológiai (IKT)-kockázatot is, de nem foglalja magában a stratégiai és a reputációs kockázatot;

„jogi kockázat”: veszteségek – többek között kiadások, pénzbírságok, szankciók vagy büntető jellegű kártérítések – kockázata, amelyek egy intézménynél bírósági eljárást eredményező események következményeként merülhetnek fel, ideértve a következő eseményeket:

„modellkockázat”: olyan veszteségek kockázata, amelyek az elsődlegesen a belső modellek eredményei alapján hozott döntésekből, az ilyen modellek kialakítása, kidolgozása, paraméterbecslése, megvalósítása, használata vagy figyelemmel kísérése során elkövetett hibákból adódnak, beleértve a következőket:

„IKT-kockázat”: a hálózati és információs rendszerek használata kapcsán minden olyan, észszerűen azonosítható körülményhez kapcsolódó veszteség kockázata, amely, ha bekövetkezik, veszélyeztetheti a hálózati és információs rendszerek, valamely technológiafüggő eszköz vagy folyamat, vagy bizonyos műveletek és folyamatok vagy a szolgáltatásnyújtás biztonságát azáltal, hogy káros hatásokkal jár a digitális vagy a fizikai környezetre nézve;

„környezeti, társadalmi és irányítási kockázat” vagy „ESG-kockázat”: a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásaiból adódó, az adott intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata; az ESG-kockázatok a pénzügyi kockázatok hagyományos kategóriái révén következnek be;

„környezeti kockázat”: a környezeti tényezőknek egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásából adódó, az adott intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata, beleértve az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 9. cikkében meghatározott célkitűzések felé való átmenethez kapcsolódó tényezőket is; a környezeti kockázat magában foglalja mind a fizikai kockázatot, mind az átállási kockázatot;

„fizikai kockázat”: a környezeti kockázat részeként a környezeti tényezők fizikai következményeinek egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásából adódó, az adott intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata;

„átállási kockázat”: a környezeti kockázat részeként a környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való átállásnak egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásából adódó, az adott intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata;

„társadalmi kockázat”: a társadalmi tényezőknek egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásából adódó, az intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata;

„irányítási kockázat”: az irányítási tényezőknek egy intézmény partnereire vagy befektetett eszközeire gyakorolt jelenlegi vagy várható hatásából adódó, az adott intézményre gyakorolt bármely negatív pénzügyi hatás kockázata;

„felhígulási kockázat”: annak a kockázata, hogy a követelés behajtható összege a kötelezett által érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül csökkenhet;

„nemteljesítési valószínűség” vagy „PD”: valamely kötelezett vagy – adott esetben – hitelügylet egy éven belüli nemteljesítésének valószínűsége, a felhígulási kockázat összefüggésében pedig egy egyéves időszak alatti felhígulási valószínűség;

„nemteljesítéskori veszteségráta” vagy „LGD”: egy hitelügylethez kapcsolódó kitettségen a kötelezett vagy – adott esetben – a hitelügylet nemteljesítéséből eredő veszteség aránya a nemteljesítéskor vagy a nemteljesítést követő adott referencia-időpontban fennálló követeléshez képest, és – a felhígulási kockázat összefüggésében – a felhíguláskori veszteségráta, amely a megvásárolt követeléshez kapcsolódó kitettségen a felhígulásból eredő veszteség aránya a megvásárolt követelés fennálló összegéhez képest;

„egyenértékesítési tényező” vagy „hitel-egyenértékesítési tényező” vagy „CCF”: egy hitelügyletből eredő kötelezettség le nem hívott, a nemteljesítést megelőző meghatározott időponttól kezdődően az említett hitelügyletből lehívható és így a nemteljesítés időpontjában esetlegesen fennálló részének és az adott hitelügyletből eredő kötelezettség teljes le nem hívott részének az aránya; a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott keretösszeg határozza meg, kivéve ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert keretösszeg magasabb;

„hitelkockázat-mérséklés”: intézmények által alkalmazott módszer az intézmény kitettségével vagy kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére;

„előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet” vagy „FCP”: olyan hitelkockázat-mérséklési módszer, amelynél az intézmény kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat csökkentése az intézmény azon jogából ered, amely szerint – a kötelezett vagy a hitelügylet nemteljesítése, vagy a kötelezettel kapcsolatos egyéb meghatározott hitelkockázati események beálltakor – meghatározott eszközöket vagy összegeket likvidálhat, előidézheti azok átadását vagy rendelkezésre bocsátását, vagy azokat visszatarthatja, vagy a kitettség összegét a kitettség összege és az intézménnyel szembeni követelés összege közötti különbség szintjére csökkentheti, illetve e különbözettel helyettesítheti;

„előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet” vagy „UFCP”: olyan hitelkockázat-mérséklési módszer, amelynél az intézmény kitettségéhez kapcsolódó hitelkockázat csökkentése egy harmadik fél azon kötelezettségéből származik, amely szerint a kötelezett vagy a hitelügylet nemteljesítése vagy egyéb meghatározott hitelkockázati események beálltakor bizonyos összeg fizetését teljesíti;

„készpénzjellegű instrumentum”: betéti okirat, kötvény, beleértve a fedezett kötvényeket, vagy bármely egyéb nem alárendelt instrumentum, amelyet valamely hitelt nyújtó intézmény bocsátott ki, amelyet az adott, hitelt nyújtó intézménynek már teljes mértékben kifizettek, és amelyet az intézménynek annak névértékén, feltétel nélkül vissza kell fizetnie;

„tömbarany”: árucikk formájú olyan arany, beleértve az aranyrudakat, -tömböket és -érméket, amelyet általában elfogadnak a nemesfémpiacon, amennyiben a nemesfémek likvid piacai léteznek, és amelynek értékét az aranytartalomnak a tisztaság és a tömeg alapján meghatározott értéke határozza meg, nem pedig a numizmatikusok érdeklődése;

„értékpapírosítás”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott értékpapírosítás;

„értékpapírosítási pozíció”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 19. pontjában meghatározott értékpapírosítási pozíció;

„újra-értékpapírosítás”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott újra-értékpapírosítás;

„újra-értékpapírosítási pozíció”: újra-értékpapírosítási ügyletből eredő kitettség;

„hitelminőség-javítás”: szerződéses megállapodás, amely révén az értékpapírosítási pozíció hitelminőségi besorolása javul a szerződéses megállapodás nélküli helyzethez képest, beleértve azokat a minőségjavításokat is, amelyeket hátrébb sorolt ügyletrészsorozatokon és a hitelkockázati védelem más típusain keresztül érnek el;

„különleges célú gazdasági egység”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott különleges célú gazdasági egység;

„ügyletrészsorozat”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 6. pontjában meghatározott ügyletrészsorozat;

„piaci árazás”: a pozíciók értékelése könnyen hozzáférhető, semleges forrásból szerzett, a pozíció lezárására alkalmas árak alapján, beleértve a tőzsdei árfolyamokat, a kereskedési felületeken megjelenő árakat vagy különféle független, jó hírnevű kereskedők árjegyzéseit;

„modellalapú árazás”: olyan értékelést jelent, amelynek során referenciaértékekhez viszonyítást (benchmarking), extrapolálást vagy egyéb számítást kell végezni egy vagy több piaci paraméter alapján;

„független ármegerősítés”: a piaci árak vagy a modellalapú árazás paraméterei pontosságának és függetlenségének rendszeres ellenőrzésére szolgáló folyamat;

„figyelembe vehető tőke”: a következő:

„elismert tőzsde”: olyan tőzsde, amely megfelelnek az összes következő feltételnek:

▼M9

▼C2

„nem kötelező nyugdíjjuttatás”: az intézmény által a munkavállalónak nem kötelező alapon, a munkavállaló változó javadalmazási csomagjának részeként nyújtott, emelt nyugdíjjuttatás, amely nem foglalja magában a munkavállalónak a vállalati nyugdíjrendszer feltételei alapján nyújtott felhalmozott juttatásokat;

„jelzálog-hitelbiztosítéki érték”: az ingatlan azon értéke, amelyet az ingatlan jövőbeni piaci értékesíthetőségének óvatos becslésével állapítanak meg, figyelembe véve az ingatlan hosszú távon fenntartható jellemzőit, a rendes és helyi piaci feltételeket, az ingatlan jelenlegi használatát és megfelelő alternatív felhasználási módjait;

„ingatlanérték”: valamely lakóingatlannak vagy kereskedelmi ingatlannak a 229. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott értéke;

„lakóingatlan”: a következők bármelyike:

„kereskedelmi ingatlan”: minden olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak;

„jövedelemtermelő ingatlankitettség”: egy vagy több lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség, amely esetében a kitettséghez kapcsolódó hitelkötelezettségek teljesítése lényegesen az adott kitettség fedezeteként szolgáló ingatlanok által generált pénzáramlásoktól függ, nem pedig attól, hogy a kötelezett képes-e más forrásokból teljesíteni a hitelkötelezettségeket; azzal, hogy e pénzáramlások elsődleges forrását lízing- vagy bérletidíj-fizetések, illetve a lakóingatlan vagy kereskedelmi ingatlan eladása képezi;

„nem jövedelemtermelő ingatlankitettség”: olyan, egy vagy több lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség, amely nem minősül jövedelemtermelő ingatlankitettségnek;

„lakóingatlannal fedezett kitettség” vagy „lakóingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettség”: lakóingatlannal fedezett kitettség, illetve a 108. cikk (4) bekezdésével összhangban ilyen kitettségnek tekintett kitettség;

„kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség” vagy „kereskedelmi ingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettség”: kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség;

„ingatlannal fedezett kitettség” vagy „ingatlanra bejegyzett jelzáloggal fedezett kitettség” vagy „ingatlanbiztosítékkal fedezett kitettség”: lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség, illetve a 108. cikk (4) bekezdésével összhangban ilyen kitettségnek tekintett kitettség;

„piaci érték”: az ingatlan szempontjából az a becsült érték, amelyen az ingatlant egy eladni szándékozó eladó megfelelő hirdetés útján egy vásárolni szándékozó vevőnek független ügylet során el tudná adni az értékelés időpontjában, feltételezve, hogy a felek jól értesülten, körültekintően és kényszer nélkül járnak el;

„alkalmazandó számviteli szabályozás”: azok a számviteli szabályok, amelyek az 1606/2002/EK rendelet értelmében, vagy a 86/635/EGK tanácsi irányelv értelmében az intézményre alkalmazandók;

„egyéves nemteljesítési arány”: az egyrészről egy T megfigyelési időpontot egy évvel megelőzően kezdődő időtartam során nem teljesítővé vált kötelezettek száma – vagy amennyiben a nemteljesítés fogalommeghatározását a 178. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az egyes hitelügyletek szintjén alkalmazzák, akkor azon hitelügyletek száma, amelyek tekintetében az említett időtartam során tekinthető bekövetkezettnek a nemteljesítés –, másrészről pedig az említett T megfigyelési időpontot egy évvel megelőzően ehhez a kategóriához vagy halmazhoz rendelt kötelezettek száma – vagy amennyiben a nemteljesítés fogalommeghatározását a 178. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az egyes hitelügyletek szintjén alkalmazzák, akkor azon hitelügyletek száma, amelyeket az említett T megfigyelési időpontot egy évvel megelőzően ehhez a kategóriához vagy halmazhoz rendeltek – közötti arány;

„földterületszerzéssel, fejlesztéssel és építéssel szembeni kitettségek”: olyan vállalatokkal vagy különleges célú gazdasági egységekkel szembeni kitettségek, amelyek fejlesztési és építési célú földvásárlást finanszíroznak, vagy lakó- vagy kereskedelmi ingatlan fejlesztését és építését finanszírozzák;

„nem földterületszerzéssel, fejlesztéssel és építéssel szembeni kitettség”: olyan, egy vagy több lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettség, amely nem minősül földterületszerzéssel, fejlesztéssel és építéssel szembeni kitettségnek;

„kereskedelemfinanszírozás”: áruk és szolgáltatások cseréjéhez kapcsolódó, fix rövid (általában egy évnél rövidebb) lejáratú pénzügyi termékek révén nyújtott, automatikusan meg nem újuló finanszírozás, beleértve a garanciát is;

„hivatalosan támogatott exporthitel” javak és szolgáltatások kivitelének finanszírozásához nyújtott olyan hitel, amelyhez egy hivatalos exporthitel-ügynökség garanciát, biztosítást vagy közvetlen finanszírozást biztosít;

„repomegállapodás” és „fordított repomegállapodás”: minden olyan megállapodás, amellyel egy intézmény vagy partnere értékpapírokat, árukat vagy értékpapírokra vagy árukra való jogosultsághoz kapcsolódó garantált jogokat ruház át – ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz vagy az árukhoz való jogokkal rendelkezik –, és amely nem teszi lehetővé az intézmény számára, hogy egy adott értékpapírt vagy árut egyszerre több partnerre ruházzon át vagy adjon biztosítékul, továbbá amely kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak vagy áruknak a visszavásárlására meghatározott áron, az átruházó által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat, illetve árukat eladó intézmény szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló intézmény szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő;

„repoügylet”: a „repomegállapodás” vagy „fordított repomegállapodás” által szabályozott bármely ügylet;

„egyszerű repomegállapodás”: egy vagy több hasonló nem összetett eszközzel, nem pedig egy eszközkosárral lebonyolított repoügylet;

„kereskedési szándékkal tartott pozíciók”: a következők bármelyike:

„kereskedési könyv”: egy intézmény által kereskedési szándékkal tartott – vagy kereskedési szándékkal tartott pozíciók fedezésére tartott –, pénzügyi instrumentumokból és árukból álló összes pozíció a 104. cikkel összhangban;

„multilaterális kereskedési rendszer”: jelentése egyezik a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (15) pontjában meghatározottal;

„elfogadott központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 14. cikke szerint engedélyezett vagy a rendelet 25. cikke szerint elismert központi szerződő fél;

„garanciaalap”: egy központi szerződő fél által a 648/2012/EU rendelet 42. cikke szerint létrehozott és az említett rendelet 45. cikke szerint felhasznált alap;

„egy központi szerződő fél garanciaalapjához való előre befizetett hozzájárulás”: a központi szerződő fél garanciaalapjába az intézmény által befizetett hozzájárulás;

„kereskedési kitettség”: klíringtag vagy ügyfél olyan, a klíringtagnak járó, de általa még át nem vett változó letétet is magában foglaló aktuális kitettsége és potenciális jövőbeli kitettsége egy központi szerződő féllel szemben, amely a 301. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt szerződésekből és ügyletekből, valamint az alapletétből származik;

„szabályozott piac”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke 14. pontjában meghatározott szabályozott piac;

„tőkeáttétel”: az intézmény eszközeinek, mérlegen kívüli kötelezettségeinek és fizetésre, teljesítésre, vagy biztosíték nyújtására vonatkozó függő kötelezettségeinek relatív mérete – beleértve a kapott finanszírozásból, megtett kötelezettségvállalásokból, származékos termékekből vagy repomegállapodásokból eredő kötelezettségeket, de bele nem értve azokat a kötelezettségeket, amelyeket kizárólag egy intézmény felszámolása során lehet érvényesíteni – az intézmény szavatolótőkéjéhez képest;

„túlzott tőkeáttétel kockázata”: egy intézmény tőkeáttétel vagy feltételes tőkeáttétel miatti sérülékenységéből eredő kockázat, amely üzleti tervében nem tervezett korrekciós intézkedéseket tehet szükségessé, beleértve eszközök kényszereladását, ami veszteségeket vagy fennmaradó eszközeinek értékelési kiigazítását eredményezheti;

„hitelkockázati kiigazítás”: azon hitelkockázati veszteségekre képzett egyedi és általános hitelkockázati tartalékok (értékvesztés és kockázati céltartalékok) összege, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően szerepelnek az intézmény pénzügyi kimutatásaiban;

„belső fedezeti ügylet”: olyan pozíció, amely jelentős mértékben kiegyensúlyozza a kockázati komponenseket egy kereskedési könyvi pozíció és egy vagy több nem kereskedési könyvi pozíció között, vagy két kereskedési részleg között;

„referenciakötelezettség”: a hitelderivatíva készpénzes kiegyenlítési értékének megállapítása céljából alapul vett kötelezettség;

„külső hitelminősítő intézet (KHMI)”: a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 15 ) összhangban nyilvántartásba vett vagy hitelesített hitelminősítő intézmény, továbbá olyan hitelminősítéseket kibocsátó központi bank, amelyek mentesülnek az 1060/2009/EK rendelet alkalmazása alól;

„kijelölt KHMI”: egy intézmény által kijelölt KHMI;

„halmozott egyéb átfogó jövedelem”: jelentése egyezik az 1606/2002/EK rendelet alapján alkalmazandó IAS 1 nemzetközi számviteli standard szerinti jelentéssel;

„alapvető szavatolótőke”: a 2009/138/EK irányelv 88. cikke szerinti alapvető szavatolótőke;

„biztosítói 1. szintű szavatolótőke-elemek”: a 2009/138/EK irányelv hatályaalá tartozó vállalkozások alapvető szavatolótőke-elemei, amennyiben ezek az elemek a 2009/138/EK irányelv értelmében, az említett irányelv 94. cikkének (1) bekezdése szerint a szavatoló tőke első szintjére sorolandók;

„biztosítói kiegészítő alapvető szavatolótőke-elemek”: a 2009/138/EK irányelv követelményei alá tartozó vállalkozások alapvető szavatolótőke-elemei, amennyiben ezek az elemek a 2009/138/EK irányelv értelmében, az említett irányelv 94. cikkének (1) bekezdése szerint a szavatoló tőke első szintjére sorololandók, és ezen elemek bevonását az említett irányelv 99. cikkének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok korlátozzák;

„biztosítói 2. szintű szavatolótőke-elemek”: a 2009/138/EK irányelv követelményei alá tartozó vállalkozások alapvető szavatolótőke-elemei, amennyiben ezek az elemek a 2009/138/EK irányelv értelmében, az említett irányelv 94. cikkének (2) bekezdése szerint a szavatoló tőke második szintjére sorolandók;

„biztosítói 3. szintű szavatolótőke-elemek”: a 2009/138/EK irányelv követelményei alá tartozó vállalkozások biztosítási alapvető szavatolótőke-elemei, amennyiben ezek az elemek a 2009/138/EK irányelv értelmében, az említett irányelv 94. cikkének (3) bekezdése szerint a szavatoló tőke harmadik szintjére sorolandók;

„halasztott adókövetelés”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelés”: olyan halasztott adókövetelés, amelynek jövőbeli értéke csak akkor realizálható, ha az intézmény a jövőben adóköteles nyereséget termel;

„halasztott adókötelezettség”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„szolgáltatással meghatározott nyugdíjalapban lévő eszközök”: egy szolgáltatással meghatározott nyugdíjalap vagy adott esetben konstrukció eszközei, az ugyanazon alap vagy konstrukció kötelezettségeinek összegével csökkentve;

„kifizetés”: osztalék vagy kamat fizetése bármely formában;

„pénzügyi vállalat”: jelentése egyezik a 2009/138/EK irányelv 13. cikke (25) bekezdésének b) és d) pontja szerinti jelentéssel;

„általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok”: jelentése egyezik a 86/635/EGK irányelv 38. cikke szerinti jelentéssel;

„cégérték (goodwill)”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„közvetett részesedés”: kitettség egy olyan közbenső szervezettel szemben, amelynek egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentumokkal vagy egy intézmény által kibocsátott kötelezettségekkel szembeni kitettsége van, és a pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentumok vagy az intézmény által kibocsátott kötelezettségek végleges leírása esetén az intézménynél e leírás eredményeképpen keletkező veszteség nem különbözne lényegesen attól a veszteségtől, amely az intézménynél a pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott ugyanazon tőkeinstrumentumokban vagy az intézmény által kibocsátott ugyanazon kötelezettségekben való közvetlen részesedésből eredően keletkezne;

„immateriális javak”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel, és magában foglalja a cégértéket is;

„egyéb tőkeinstrumentumok”: pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek elsődleges alapvető tőkének, kiegészítő alapvető tőkének vagy járulékos tőkének vagy alapvető biztosítási szavatolótőke-elemnek, biztosítói kiegészítő alapvető szavatolótőke-elemnek, biztosítói járulékos szavatolótőke-elemnek vagy biztosítói kiegészítő szavatolótőke-elemnek;

„egyéb tartalékok”: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti tartalékok, amelyeket az említett alkalmazandó számviteli standard alapján nyilvánosságra kell hozni, kivéve azokat az összegeket, amelyeket már tartalmaz a halmozott egyéb átfogó jövedelem vagy az eredménytartalék;

„szavatolótőke”: az alapvető tőke és a járulékos tőke összege;

„szavatolótőke-instrumentumok”: az intézmény által kibocsátott tőkeinstrumentumok, amelyek elsődleges alapvető tőkének, kiegészítőalapvető tőkének vagy járulékos tőkének minősülnek;

„kisebbségi részesedés”: egy intézmény leányvállalata elsődleges alapvető tőkéjének azon összege, amely olyan természetes vagy jogi személyek tulajdonában áll, melyekre az intézmény összevont alapú felügyelete nem terjed ki;

„nyereség”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„kereszttulajdonlási viszony”: egy intézménynek pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokban vagy egyéb tőkeinstrumentumokban való részesedése, ha az említett szervezeteknek szintén részesedése van az intézmény által kibocsátott szavatolótőke-instrumentumokban;

„eredménytartalék”: az alkalmazandó számviteli szabályozás alapján az eredmény végső alkalmazásának következtében áthozott eredmény;

„névértéken felüli befizetés (ázsió)”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„átmeneti különbözet”: jelentése egyezik az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti jelentéssel;

„szintetikus részesedés”: egy intézmény általi befektetés olyan pénzügyi instrumentumba, amelynek az értéke közvetlenül kapcsolódik egy pénzügyi ágazatbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentumok értékéhez vagy egy intézmény által kibocsátott kötelezettségek értékéhez;

„keresztgarancia-rendszer”: az alábbi feltételek mindegyikét teljesítő rendszer:

▼M8

▼M17

▼C2

„kifizethető elemek”: a nyereség összege az utolsó pénzügyi év végén, megnövelve a pozitív eredménytartalékkal és egyéb tartalékkal, amely a szavatolótőke-instrumentumok tulajdonosainak való kifizetések előtt e célra rendelkezésre áll, csökkentve a negatív eredménytartalékkal, az uniós vagy a nemzeti jog vagy az intézmény szabályzata értelmében fel nem osztható nyereséggel, valamint a nemzeti jog vagy az intézmény alapszabálya értelmében a fel nem osztható tartalék részét képező összegekkel, minden esetben a szavatolótőke-instrumentumok azon konkrét kategóriája tekintetében, amelyre az uniós vagy nemzeti jog vagy intézményi szabályzat vagy alapszabály vonatkozik; ezeket a nyereségeket, veszteségeket és tartalékokat az intézmény egyedi beszámolója alapján és nem az összevont beszámolók alapján kell megállapítani;

„hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó”: az (EU) 2017/2402 rendelet 2. cikkének 13. pontjában meghatározott hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó;

„szanálási hatóság”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában meghatározott szanálási hatóság;

„érintett harmadik országbeli hatóság”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 90. pontjában meghatározott harmadik országbeli hatóság;

„szanálandó szervezet”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 83a. pontjában meghatározott szanálandó szervezet;

„szanálandó csoport”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 83b. pontjában meghatározott szanálandó csoport;

„globálisan rendszerszinten jelentős intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 131. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően azonosított globálisan rendszerszinten jelentős intézmény;

„nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény”: globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek nem minősülő, a globálisan rendszerszinten jelentős bankcsoportok vagy bankok Pénzügyi Stabilitási Tanács által közzétett, rendszeresen frissített jegyzékében szereplő, globálisan rendszerszinten jelentős bankcsoport vagy bank;

„jelentős leányvállalat”: olyan leányvállalat, amely egyedi vagy összevont alapon megfelel a következő feltételek bármelyikének:

a jelentős leányvállalat meghatározása céljából, amennyiben a 2013/36/EU irányelv 21b. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó, a két EU-szintű közbenső anyavállalatot egyetlen leányvállalatként kell figyelembe venni összevont helyzetük alapján;

„globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezet”: jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény, vagy része valamely globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek vagy nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek;

„hitelezői feltőkésítés”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 57. pontjában meghatározott hitelezői feltőkésítés;

„csoport”: olyan vállalkozások csoportja, amelyek közül legalább egy intézménynek minősül, és amely vagy egy anyavállalatból és leányvállalataiból, vagy pedig olyan vállalkozásokból áll, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 16 ) 22. cikkében meghatározottak szerinti kapcsolatban állnak egymással;

„értékpapír-finanszírozási ügylet”: repoügylet, értékpapír vagy áru kölcsönbe adása vagy kölcsönbe vétele, vagy értékpapírügylethez kapcsolódó hitel;

„alapletét”: valamely szervezettől beszedett vagy számára nyújtott biztosíték – a változó letét kivételével –, amelynek célja valamely ügyletből vagy ügyletportfólióból származó aktuális kitettségek és potenciális jövőbeli kitettségek fedezése az ügyleteknek az ügylet vagy ügyletportfólió szerződő fele nemteljesítését követő zárásához vagy az ügyletek piaci kockázatának újrafedezéséhez szükséges időszakban;

„piaci kockázat”: a piaci áraknak – ideértve a devizaárfolyamokat és a tőzsdei áruk árát is – a mozgásából eredő veszteség kockázata;

„devizaárfolyam-kockázat”: a devizaárfolyamok mozgásából eredő veszteség kockázata;

„árukockázat”: a tőzsdei áruk árának mozgásából eredő veszteség kockázata;

„kereskedési részleg”: kereskedők jól meghatározott, az intézmény által a 104b. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott csoportja, amelynek feladata kereskedési könyvi pozíciók portfóliójának vagy az említett cikk (5) és (6) bekezdése szerinti nem kereskedési könyvi pozícióknak az együttes kezelése jól meghatározott, következetes üzleti stratégiának megfelelően és azonos kockázatkezelési struktúrában;

„kis méretű és nem összetett intézmény”: olyan intézmény, amely a következő feltételek mindegyikének megfelel:

▼M17

▼M8

„nagy méretű intézmény”: olyan intézmény, amely megfelel a következő feltételek bármelyikének:

„nagy méretű leányvállalat”: olyan leányvállalat, amely nagy méretű intézménynek minősül;

„tőzsdén nem jegyzett intézmény”: olyan intézmény, amely nem bocsátott ki valamely tagállamnak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piacára bevezetett értékpapírokat;

„pénzügyi beszámoló”: a nyolcadik rész alkalmazásában a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 17 ) 4. és 5. cikkének értelemében vett pénzügyi beszámoló;

„árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő”: olyan vállalkozás, amely fő üzleti tevékenysége kizárólag a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 5., 6., 7., 9. és 10. pontjában említett származtatott áruügyletekhez vagy származtatott ügyletekhez, 4. pontjában említett kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó származtatott ügyletekhez, illetve 11. pontjában meghatározott kibocsátási egységekhez kapcsolódó befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből áll;

„rulírozó kitettség”: olyan kitettség, amelynél a hitelfelvevő fennálló egyenlege a hitelfelvételi és visszafizetési döntéseinek megfelelően a megállapodott értékhatáron belül ingadozhat;

„tranzakciós ügyféllel szembeni kitettség”: olyan rulírozó kitettség, amely legalább 12 hónap törlesztési előzménnyel rendelkezik, és amely az alábbiak egyike:

„fosszilistüzelőanyag-ágazatbeli szervezet”: olyan vállalat vagy vállalkozás, amelynek gazdasági főtevékenysége statisztikai szempontból az (EU) 2021/637 bizottsági végrehajtási rendelet ( 18 ) XXXIX. mellékletében található 3. táblában foglaltak alapján, valamint az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (NACE Rev. 2.) az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 19 ) I. melléklete szerinti B., C., D., illetve G. nemzetgazdasági ága alatt felsorolt kódokkal azonosított szénbányászati, kőolaj- vagy földgáz-ágazatbeli gazdasági tevékenységek közé sorolható; amennyiben egy vállalat vagy vállalkozás gazdasági főtevékenysége nem az 1893/2006/EK rendeletben foglalt NACE Rev. 2. kódok alá vagy azokon alapuló nemzeti szintű ágazati osztályba sorolt tevékenység, akkor az intézményeknek kell konzervatív módon megállapítaniuk, hogy az adott vállalat vagy vállalkozás gazdasági főtevékenysége az említett ágazatok valamelyikébe tartozik-e;

„környezeti vagy társadalmi tényezők hatásaival érintett kitettségek”: azon kitettségek, amelyek olyan módon hátráltatják az ESG-tényezőkkel kapcsolatos uniós szabályozási célkitűzések elérését, amely negatív pénzügyi hatásokkal járhat az unióbeli intézményekre nézve;

„árnyékbanki tevékenységet folytató szervezet”: a szabályozási kereten kívül eső, banki tevékenységet folytató szervezet.

a leányvállalat a következők egyike:

a leányvállalatot az első rész II. címének 2. fejezete szerint a konszolidációba teljes körűen bevonták;

az e bekezdés bevezető részében említett elsődleges alapvető tőkeelemek az első rész II. címe 2. fejezete szerinti konszolidációba bevont vállalkozásoktól eltérő személyek tulajdonában vannak.

az említett instrumentumokat kibocsátó különleges célú gazdasági egységet teljeskörűen bevonták az első rész II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba;

az instrumentumok és a kapcsolódó ázsió csak akkor számítható be a kiegészítő alapvető tőkébe, ha teljesülnek az 52. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek;

az instrumentumok és a kapcsolódó ázsió csak akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha teljesülnek a 63. cikkben meghatározott feltételek;

a különleges célú gazdasági egység egyetlen eszköze az anyavállalat vagy annak az első rész II. címének 2. fejezete szerinti konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalatának szavatolótőkéjében fennálló befektetése, amelynek formája megfelel az 52. cikk (1) bekezdésében vagy adott esetben a 63. cikkben említett vonatkozó feltételeknek.

a leányvállalat elsődleges alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

a leányvállalat kisebbségi részesedése, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének a százalékos arányaként kifejezve.

fő tevékenysége tulajdoni részesedések megszerzése;

összevont alapú prudenciális felügyelet alá tartozik;

a 4. cikk (1) bekezdésének 37. pontja értelmében vett ellenőrzési kapcsolat alapján olyan leányvállalatot von be a konszolidálásba, amelyben csupán kisebbségi részesedéssel rendelkezik;

szubkonszolidált alapon számítva az előírt konszolidált elsődleges alapvető tőkéjének több mint 90 %-a a c) pontban említettek szerinti leányvállalatból származik.

a leányvállalat alapvető tőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

a leányvállalatnak az alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemei, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének és kiegészítő alapvető tőkeelemének a százalékában kifejezve.

a leányvállalat szavatolótőkéje, mínusz a következők közül az alacsonyabb:

a vállalkozás szavatolótőkéjébe beszámítható tőke, az adott vállalkozás összes elsődleges alapvető tőkeelemének, kiegészítő alapvető tőkeelemének és járulékos tőkeelemének összege százalékban kifejezve, bele nem számítva a 62. cikk c) és d) pontjában említett összegeket.

a harmadik részben előírt tőkekövetelmény kiszámításához az intézményeknek 1 250  %-os kockázati súlyt kell alkalmazniuk a következők közül a nagyobbra:

az illetékes hatóságok megtiltják az intézményeknek, hogy az (1) és (2) bekezdésben említett olyan befolyásoló részesedéssel rendelkezzenek, amelynek összege meghaladja a szavatolótőke számítása során figyelembe vehető tőkének az említett bekezdésekben meghatározott százalékát;

a részvényeket pénzügyi támogatás során ideiglenesen birtokolják, a 79. cikkben leírtak szerint;

az említett részvények birtoklása öt munkanapig vagy annál rövidebb ideig tartott jegyzési garanciavállalási pozíció;

a részvényeket az intézmény saját nevében, mások javára birtokolja.