Eureka 02023R2859-20240725 Sign in

02023R2859 — HU — 25.07.2024 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2859 RENDELETE

(2023. december 13.)

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 2859, 2023.12.20., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS (EU) 2024/1760 IRÁNYELVE  (2024. június 13.)

  L 1760

1

5.7.2024



▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/2859 RENDELETE

(2023. december 13.)

a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont

(1)  

Az ESMA 2027. július 10-ig létrehozza, majd pedig működteti az egységes európai hozzáférési pontot, amely központosított, elektronikus hozzáférést biztosít a következőkhöz:

a) 

a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusok, vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező kötelező erejű uniós jogi aktus alapján nyilvánosságra hozott információk;

b) 

olyan információk, amelyek tekintetében valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó bármely jogalany úgy dönt, hogy azokat a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban az egységes európai hozzáférési ponton önkéntes alapon hozzáférhetővé teszi, és amelyek szerepelnek a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokban vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező kötelező erejű uniós jogi aktusban.

(2)  
Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információk nem nyújthatók be a gyűjtőszervezeteknek az egységes európai hozzáférési ponton történő hozzáférhetővé tétel céljából az említett információk benyújtására vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapja előtt, amelyet a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusok írnak elő vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező, kötelező erejű uniós jogi aktus ír elő.
(3)  
Az olyan gyűjtőszervezetek, amelyek uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, az információknak az egységes európai hozzáférési pont részére történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapjától kezdve bocsáthatnak az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére múltbeli információkat a mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokban vagy bármely további, az egységes európai hozzáférési ponton információkhoz való központosított elektronikus hozzáférésről rendelkező, kötelező erejű uniós jogi aktusban előírtak szerint.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„jogalany” bármely természetes és jogi személy,

a) 

aki vagy amely köteles benyújtani az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat egy gyűjtőszervezetnek; vagy

b) 

aki vagy amely az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján önkéntes alapon nyújt be információkat egy gyűjtőszervezetnek annak érdekében, hogy ezeket az információkat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék;

2. 

„gyűjtőszervezet”: az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok valamelyike vagy a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely tagállam által ilyenként kijelölt uniós szerv, hivatal vagy ügynökség vagy nemzeti szerv, hivatal vagy nyilvántartás;

3. 

„adatok kinyerésére alkalmas formátum”: olyan, az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 14. pontjában meghatározott, az adatok gépi úton történő kinyerését lehetővé tévő, ember által olvasható nyílt formátum, amelyet széles körben használnak, vagy amelynek használatát jogszabály írja elő;

4. 

„géppel olvasható formátum”: az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátum;

5. 

„minősített elektronikus bélyegző”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott minősített elektronikus bélyegző;

6. 

„alkalmazásprogramozási felület” vagy „API”: a gépek közötti (M2M) kommunikációt és a zökkenőmentes adatcserét szolgáló funkciók, eljárások, fogalommeghatározások és protokollok összessége;

7. 

„metaadatok”: olyan strukturált információk, amelyek – például az adott információ forrásának leírásával, magyarázatával vagy helyének meghatározásával – megkönnyítik az információ forrásának lekérdezését, felhasználását vagy kezelését;

8. 

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

9. 

„múltbeli információ”: az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan információ, amelyet az adott információ egységes európai hozzáférési ponthoz való benyújtására vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapját megelőző öt évnél nem korábban hoztak nyilvánosságra;

10. 

„vegyes bizottság”: az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkében, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkében és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkében említett bizottság.

3. cikk

Információk önkéntes benyújtása

(1)  
2030. január 10-től bármely jogalany benyújthatja az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat a jogalany bejegyzett székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállamban lévő gyűjtőszervezetnek, az említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

Az ilyen információk gyűjtőszervezethez történő benyújtásakor a jogalany:

a) 

biztosítja, hogy az információkat olyan metaadatok kísérjék, amelyek megjelölik, hogy az információkat önkéntes alapon teszik hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton;

b) 

biztosítja, hogy az információkat olyan metaadatok kísérjék, amelyek megjelölik, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat;

c) 

biztosítja, hogy az információkat a 7. cikk (3) bekezdésében említett, az egységes európai hozzáférési pont keresőfunkciójának működéséhez szükséges metaadatok kísérjék;

d) 

az információk benyújtására az adatok kinyerésére alkalmas formátumot használ;

e) 

biztosítja, hogy a benyújtott információk az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozzanak;

f) 

biztosítja, hogy az információk ne tartalmazzanak személyes adatokat, kivéve, ha a személyes adatokat az uniós vagy a nemzeti jog írja elő, vagy azok a jogalany gazdasági tevékenységére vonatkozó információk szükséges elemét képezik.

(2)  
2030. január 9-ig minden tagállam kijelöl legalább egy gyűjtőszervezetet az önkéntes alapon benyújtott információk összegyűjtésére, és erről értesíti az ESMA-t.
(3)  

Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóságok (a továbbiakban együttesen: az EFH-k) a vegyes bizottságon keresztül végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki a következők részletes meghatározására:

a) 

az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információkat kísérő metaadatok;

b) 

adott esetben az információk (1) bekezdéssel összhangban történő benyújtásához használandó konkrét formátumok vagy sablonok.

(4)  
A (3) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardok kidolgozása során az EFH-k figyelembe veszik a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban már meglévő standardokat, különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozott standardokat.

Az EFH-k a végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2028. január 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül iránymutatásokat fogadnak el a jogalanyok számára azt biztosítandó, hogy a benyújtott metaadatok helyesek legyenek, ideértve az önkéntesen benyújtott személyes adatok felvételének feltételeit is.

(5)  
Ha az (1) bekezdésben említett információk személyes adatokat tartalmaznak, a jogalanyoknak biztosítaniuk kell, hogy ezen adatok bármilyen kezelése az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogszerű adatkezelési okok valamelyikén alapuljon. Ez a rendelet nem teremt jogalapot a személyes adatok kezelésére.

4. cikk

A gyűjtőszervezetek jegyzéke

Az ESMA a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett internetes portálon közzéteszi a gyűjtőszervezetek jegyzékét, amely tartalmazza az egyes gyűjtőszervezetek egységes forrás-helymeghatározóját.

Az ESMA biztosítja az említett jegyzék naprakészen tartását, és értesíti a Bizottságot annak bármely változásáról.

5. cikk

A gyűjtőszervezetek feladatai és a jogalanyok felelősségi köre

(1)  

A gyűjtőszervezetek a következők megtételére kötelesek:

a) 

összegyűjtik a jogalanyok által benyújtott információkat;

b) 

tárolják a jogalanyok által benyújtott vagy maguk a gyűjtőszervezetek által generált információkat, és adott esetben az információk tárolására szolgáló, rendelkezésre álló, meglévő eljárásokra és infrastruktúrára támaszkodnak;

c) 

a jogalanyok által benyújtott információk tekintetében automatizált technikai validálást végeznek azért, hogy ellenőrizzék, hogy az információk megfelelnek-e a következőknek:

i. 

azokat az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vagy, ha szükséges, az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti, az információk megküldésének jogalapját képező uniós jogalkotási aktusban meghatározott géppel olvasható formátumban nyújtották be;

ii. 

az információkhoz kapcsolódó, az e cikk (10) bekezdésének e) pontja és adott esetben a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott metaadatok rendelkezésre állnak és hiánytalanok;

iii. 

azokat – erre vonatkozó előírás esetén – minősített elektronikus bélyegző kíséri;

d) 

nem rónak a 9. cikkben említett nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározottaktól eltérő feltételeket az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználására és további felhasználására vonatkozóan;

e) 

létrehozzák az API-t, és térítésmentesen, az alkalmazandó határidőkön belül az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátják az információkat, az információkhoz kapcsolódó metaadatokat és erre vonatkozó előírás esetén a minősített elektronikus bélyegzőt;

f) 

amennyiben az a gyűjtőszervezetek technikai hatáskörébe tartozik, segítséget nyújtanak az információkat benyújtó jogalanyoknak legalább a benyújtással, az elutasítással és az ismételt benyújtással kapcsolatos eljárásra vonatkozóan;

g) 

biztosítják, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk legalább 10 évig az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére álljanak, kivéve, ha az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

E bekezdés első albekezdésének g) pontja alkalmazásában, valamint az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban a gyűjtőszervezeteknek megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy amennyiben a benyújtott információkat kísérő metaadatok személyes adatokra vonatkoznak, ezeket az információkat ne őrizzék meg abból a célból, hogy azokat öt évnél hosszabb ideig az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsássák, vagy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tegyék, kivéve, ha az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként rendelkeznek.

(2)  
A gyűjtőszervezetek elutasíthatják a jogalanyok által benyújtott információkat, ha az információk nyilvánvalóan nem megfelelőek, visszaélésszerűek, vagy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk körén kívül esnek.

A gyűjtőszervezetek eltávolítják az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett olyan információkat, amelyeket nyilvánvalóan nem megfelelőnek, visszaélésszerűnek vagy az 1. cikk (1) bekezdésében említett információk körén kívül esőnek ítélnek meg.

(3)  
A gyűjtőszervezetek elutasítják a jogalanyok által benyújtott információkat, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett automatizált validálás azt tárja fel, hogy az információk nem felelnek meg az említett pontban meghatározott követelményeknek, vagy ugyanígy járnak el – adott esetben – a 10. cikk (2) bekezdése alapján kapott értesítések alapján.
(4)  
A gyűjtőszervezetek észszerű határidőn belül értesítik a jogalanyokat az információk elutasításáról vagy eltávolításáról, és annak okairól.
(5)  
Amennyiben a gyűjtőszervezet elutasítja vagy eltávolítja a jogalany által az 1. cikk 1) bekezdésének a) pontja alapján benyújtott információkat, az említett jogalanynak az információkat helyesbítenie kell és azokat indokolatlan késedelem nélkül újra be kell nyújtania. A gyűjtőszervezet értesíti az ESMA-t, amennyiben e cikk (2) bekezdése alapján információ elutasítására, eltávolítására vagy cseréjére került sor.

A jogalanyok dönthetnek úgy, hogy csak egyszer és egy gyűjtőszervezetnek nyújtanak be információkat. Az információkat az azokat kísérő releváns metaadatokkal együtt ugyanahhoz a gyűjtőszervezethez kell benyújtani vagy újból benyújtani.

(6)  
A jogalanyok felelősséggel tartoznak az információk hiánytalanságáért és pontosságáért azon a nyelven, amelyen azokat benyújtották, valamint az általuk a gyűjtőszervezeteknek benyújtott releváns kísérő metaadatokért. A jogalanyok felelősséggel tartoznak különösen annak azonosításáért, hogy az általuk a gyűjtőszervezetnek benyújtott információk magukban foglalnak-e személyes adatokat, valamint azért, hogy a releváns kísérő metaadatokban is jelezzék, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.
(7)  
A gyűjtőszervezetek az e rendelet hatálya alá tartozó információk tekintetében nem gyakorolhatják az adatbázis-előállítónak a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 7. cikkének (1) bekezdésében említett jogát vagy bármely más szellemi tulajdonhoz fűződő jogot oly módon, hogy az megakadályozza vagy korlátozza az adatbázis tartalmának e rendelet 9. cikke szerinti felhasználását vagy további felhasználását.
(8)  
A gyűjtőszervezet az (1) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában, valamint a (3) és a (4) bekezdésben említett feladatokat átruházhatja egy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó jogi személyre vagy egy uniós szervre, hivatalra vagy ügynökségre (a továbbiakban: a megbízott). A feladatok átruházásának írásbeli megállapodás formájában kell történnie, amelyben meg kell határozni az átruházandó feladatokat és azok ellátásának feltételeit (a továbbiakban: feladat-átruházási megállapodás).

A feladat-átruházási megállapodásban meghatározott feltételeknek biztosítaniuk kell, hogy:

a) 

a megbízott esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség;

b) 

a megbízott ne használja fel a nem megfelelő vagy versenyellenes módon szerzett információkat, vagy azokat ne használja fel a feladat-átruházási megállapodásban meghatározott céltól eltérő célra;

c) 

a megbízott a 6. cikkel összhangban biztosítsa az információk védelmét az átruházott feladatokkal kapcsolatban;

d) 

a megbízott rendszeresen tájékoztassa a gyűjtőszervezetet az átruházott feladatoknak az általa történő, összességében vett teljesítéséről;

e) 

a megbízott indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a gyűjtőszervezetet átruházott feladat teljesítésének bármilyen elmaradásáról.

A gyűjtőszervezet továbbra is felelős az általa átruházott feladatokért, ideértve az ESMA által igényelt, átruházott feladattal kapcsolatos bármely információnak az ESMA számára történő rendelkezésére bocsátását is.

A gyűjtőszervezet felelősségét nem érinti az a tény, hogy a gyűjtőszervezet feladatokat ruházott át harmadik félre. A gyűjtőszervezet nem ruházhatja át feladatait olyan mértékben, hogy a továbbiakban már nem tekinthető gyűjtőszervezetnek.

A gyűjtőszervezet biztosítja, hogy a feladatok bármilyen átruházása költséghatékonyan, és amennyire csak lehetséges, olyan módon valósuljon meg, hogy a meglévő gyűjtési eljárások és infrastruktúra továbbra is alkalmazandó lehessen az egységes európai hozzáférési pont céljai megvalósításával összefüggésben.

A gyűjtőszervezet értesíti az ESMA-t minden általa kötött feladat-átruházási megállapodásról.

(9)  
A gyűjtőszervezetek biztosítják a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponthoz benyújtott és azon hozzáférhetővé teendő információk hitelességének, elérhetőségének, integritásának és letagadhatatlanságának megfelelő szintjét. E szintek biztosítása céljából a tagállamok megengedhetik a gyűjtőszervezetek számára annak előírását, hogy a jogalanyok által az egységes európai hozzáférési ponthoz benyújtott és azon hozzáférhetővé teendő információkat minősített elektronikus bélyegző kísérje.
(10)  

Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül a következőket részletesen meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki:

a) 

a jogalanyok által benyújtott információk minden egyes típusa vonatkozásában az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett automatizált technikai validálások elvégzésének módja;

b) 

az e cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában és a (9) bekezdésében említett minősített elektronikus bélyegző jellemzői;

c) 

az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyílt standard felhasználási engedélyek;

d) 

az e cikk (1) bekezdésének e) pontja alapján megvalósítandó API jellemzői;

e) 

a 7. cikk (3) bekezdésében említett egységes európai hozzáférési pont keresési funkciójához szükséges metaadatok, az e cikk (6) bekezdésében említett metaadatok és az egységes európai hozzáférési pont működéséhez szükséges bármely más metaadat jellemzői;

f) 

az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett határidők;

g) 

az e cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, adatok kinyerésére alkalmas formátumként és géppel olvasható formátumként elfogadható formátumok indikatív jegyzéke és jellemzői.

(11)  
A (10) bekezdésben említett végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozása során az EFH-k figyelembe veszik a vonatkozó ágazati uniós jogalkotási aktusokban már meglévő standardokat és különösen a kifejezetten a kkv-k számára kidolgozott standardokat.

Az EFH-knak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. szeptember 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

(12)  

Azok a gyűjtőszervezetek, amelyek olyan uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, és amelyek az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban múltbeli információkat bocsátanak az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére, a következőképpen járnak el:

a) 

az említett információkat adatok kinyerésére alkalmas formátumban készítik el;

b) 

az említett információkat olyan metaadatokkal kísérik, amelyek részletezik a következőket:

i. 

a jogalany nevei;

ii. 

a 7. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

iii. 

amennyiben rendelkezésre áll, a jogalanynak a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

c) 

annak részletezése, hogy az információ múltbeli információ-e.

E cikk (1) bekezdésének g) pontjától eltérve, múltbeli információk öt évnél hosszabb ideig nem tehetők hozzáférhetővé az egységes európai hozzáférési ponton.

6. cikk

Kiberbiztonság

Az ESMA az egységes európai hozzáférési pontra vonatkozóan hatékony és arányos informatikai biztonsági politikát vezet be, és biztosítja az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk hitelességének, elérhetőségének, integritásának és letagadhatatlanságának, valamint a személyes adatok védelmének megfelelő szintjeit. Az ESMA időszakos felülvizsgálatokat hajthat végre az egységes európai hozzáférési pont informatikai biztonsági politikáját és kiberbiztonsági helyzetét illetően, a folyamatosan változóban lévő nemzetközi és uniós kiberbiztonsági trendek és a legújabb fejlemények fényében.

7. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont funkciói

(1)  

Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési pont legalább a következő funkciókkal rendelkezzen:

a) 

az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkhoz az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférést biztosító, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési igényeit figyelembe vevő, felhasználóbarát felülettel ellátott internetes portál;

b) 

az egységes európai hozzáférési ponton rendelkezésre álló információkhoz könnyű hozzáférést lehetővé tévő API;

c) 

keresőfunkció az Unió valamennyi hivatalos nyelvén;

d) 

információmegjelenítő funkció;

e) 

gépi fordítási szolgáltatás a lekérdezett információk tekintetében;

f) 

letöltési szolgáltatás a nagy mennyiségű adatok letöltése tekintetében;

g) 

a felhasználókat az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett új információkról tájékoztató értesítési szolgáltatás;

h) 

az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján önkéntes alapon benyújtott információk oly módon történő megjelenítése, hogy:

i. 

egyértelműen megkülönböztethető legyen az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel benyújtott információktól;

ii. 

adott esetben a felhasználókat tájékoztassa arról, hogy az információk nem feltétlenül felelnek meg az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel benyújtandó információkra vonatkozó valamennyi követelménynek, és hogy azokat nem feltétlenül fogják frissíteni idővel.

(2)  
Az ESMA gondoskodik arról, hogy az egységes európai hozzáférési pont az (1) bekezdés e) és g) pontjában említett funkciókat 2028. július 10-ig biztosítsa. Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési pont az (1) bekezdés h) pontjában említett funkciókat 2030. január 9-ig biztosítsa.
(3)  

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett keresőfunkciónak a következő metaadatok alapján kell lehetővé tennie a keresést:

a) 

annak a jogalanynak a nevei, aki vagy amely az információt benyújtotta, és annak a természetes vagy jogi személynek a nevei, akire vagy amelyre az információ vonatkozik;

b) 

annak a jogalanynak a jogalany-azonosítója, amely az információt benyújtotta, és annak a jogi személynek a jogalany-azonosítója, amelyre az információ vonatkozik;

c) 

az 1. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, a jogalany által benyújtott információk típusa, valamint az, hogy az ilyen információkat az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kötelező jelleggel vagy az említett bekezdés b) pontja alapján önkéntes alapon nyújtották-e be;

d) 

az a dátum és időpont, amikor a jogalany a gyűjtőszervezetnek benyújtotta az információkat;

e) 

az a dátum vagy időszak, amelyre az információ vonatkozik;

f) 

annak a jogalanynak a mérete kategóriánként, amely az információt benyújtotta, és annak a jogi személynek a mérete, amelyre az információ vonatkozik;

g) 

azon jogi személy bejegyzett székhelye szerinti ország, amelyre az információ vonatkozik;

h) 

azon természetes vagy jogi személy gazdasági tevékenységeinek iparága(i), akire vagy amelyre az információ vonatkozik;

i) 

az információgyűjtésért felelős gyűjtőszervezet;

j) 

az információ benyújtásának nyelve.

(4)  

Az EFH-k a vegyes bizottságon keresztül a következőket részletesen meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoznak ki:

a) 

az (1) bekezdés b) pontjában említett API jellemzői;

b) 

a (3) bekezdés b) pontjában említett egyedi jogalany-azonosító;

c) 

az információknak a (3) bekezdés c) pontjában említett, típus szerinti besorolása;

d) 

a jogalanyoknak a (3) bekezdés f) pontjában említett méretkategóriái;

e) 

a (3) bekezdés h) pontjában említett iparágak jellemzése.

Az EFH-knak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2024. szeptember 10-ig kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

Az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardok elfogadására.

8. cikk

Az információkhoz való hozzáférés az egységes európai hozzáférési ponton

(1)  
Az uniós tőkepiacok átláthatóságának és zökkenőmentes működésének előmozdítása érdekében az ESMA-nak az egységes európai hozzáférési ponton az információkhoz való hozzáférést megkülönböztetésmentesen kell biztosítania, és biztosítania kell, hogy az egységes európai hozzáférési ponton az információkhoz a felhasználók közvetlenül, azonnal és ingyenesen férjenek hozzá.
(2)  
Az ESMA-nak ugyanakkor díjakat kell felszámítania azokért a sajátos szolgáltatásokért, amelyek magas karbantartási vagy támogatási költségekkel járnak, vagy amelyek nagy mennyiségű információ keresésével és letöltésével járnak. Az említett díjak nem haladhatják meg az ESMA-nál az említett szolgáltatások nyújtása kapcsán felmerült, közvetlen költségeket. Az említett szolgáltatásokért beszedett díjakat az egységes európai hozzáférési pont általános működésére kell fordítani.
(3)  
Az ESMA digitális nyilatkozat kitöltésére kötelezheti azon szolgáltatások felhasználóit, amelyekért az ESMA a (2) bekezdésben említettek szerint díjat számít fel.
(4)  

A (2) bekezdéstől eltérve, az ESMA a következő jogalanyok számára – azok feladatai, megbízatásai és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges mértékben – közvetlen, azonnali és ingyenes hozzáférést tesz lehetővé az információkhoz az egységes európai hozzáférési ponton:

a) 

az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

b) 

a tagállamok által uniós jogalkotási aktusok alapján kijelölt illetékes hatóságok;

c) 

a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikkében meghatározott európai statisztikai rendszer bármely tagja;

d) 

a Központi Bankok Európai Rendszere bármely tagja;

e) 

a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok;

f) 

bármely tagállami kormányzati intézmény, szerv vagy ügynökség;

g) 

bármely oktatási és képzési intézmény – kizárólag kutatás céljából –, a tudományos élet szereplői, hírközlő szervezetek és nem kormányzati szervezetek, amennyiben az információkhoz való hozzáférés feladataik ellátásához szükséges;

h) 

az egységes európai hozzáférési ponton információkat szolgáltató és felhasználó jogalanyok, szabályozási kötelezettségeik teljesítése érdekében.

(5)  
A (2) bekezdés alkalmazásában az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, hogy részletesen meghatározza azon sajátos szolgáltatások jellegét és mértékét, amelyekért díj számítható fel, valamint a kapcsolódó díjstruktúrát.

Az ESMA-nak az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)  
Az ESMA az egységes európai hozzáférési pont honlapján közzéteszi és könnyen hozzáférhetővé teszi a díjstruktúrát, adott esetben a mennyiségi küszöbértékeket és a díjtételeket. Az ESMA évente felülvizsgálja a mennyiségi küszöbértékeket és a díjtételeket.

9. cikk

Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása

(1)  
Sem az ESMA, sem a gyűjtőszervezetek nem viselnek felelősséget a jogalanyok által a gyűjtőszervezeteknek benyújtott és az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információkhoz való hozzáférésért, azok felhasználásáért és további felhasználásáért.
(2)  
Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető személyes adatok az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kerülhetnek felhasználásra vagy további felhasználásra. Ha az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok másként nem rendelkeznek, a további felhasználásra kerülő személyes adatokat a szükségesnél hosszabb ideig, de 5 évnél tovább semmiképpen sem lehet megőrizni.
(3)  

Az ESMA biztosítja, hogy az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhető információk felhasználása és további felhasználása nem függhet olyan feltételektől, amelyek nem felelnek meg a következő követelményeknek:

a) 

azok objektívek és megkülönböztetéstől mentesek;

b) 

azok közérdekű cél alapján indokoltak;

c) 

adott esetben, az információk típusától függően, azok megfelelnek az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 5. pontja értelmében vett nyílt standard felhasználási engedélyekben meghatározott feltételeknek, és lehetővé teszik az említett információk bárki általi és bármilyen célú szabad felhasználását, módosítását és megosztását.

(4)  
Az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk szabályozási és nem kereskedelmi célú felhasználását és további felhasználását nem korlátozhatják azok a jogalanyok, amelyek információikat a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett sui generis jog alapján nyújtják be közzétételre.

10. cikk

Az információk minősége

(1)  
Az ESMA automatizált validálásokat végez azt ellenőrzendő, hogy a gyűjtőszervezetek által az egységes európai hozzáférési pont rendelkezésére bocsátott információk megfelelnek-e az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a gyűjtőszervezet által szolgáltatott információkat a jogalany nyújtotta be, az ESMA az automatizált validálásokat mintavétel alapján is elvégezheti. Az ilyen automatizált validálások nem térhetnek el a gyűjtőszervezetek által az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján végzettektől.

(2)  
Az ESMA olyan megfelelő technikai eljárásokat vezet be, amelyek automatikusan értesítik a gyűjtőszervezetet olyan esetekben, amikor a szolgáltatott információk nem felelnek meg az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek. Az említett követelményeknek való meg nem felelés esetén a jogalanyok viselnek felelősséget az információkért. A gyűjtőszervezet az 5. cikk (4) bekezdésével összhangban értesíti a jogalanyt abban az esetben, ha az információt elutasították, és megadja az említett elutasítás indokait.
(3)  
Az ESMA további adatminőségi, adatintegritási és származási igazolási ellenőrzéseket végezhet. Az említett ellenőrzések eredményei alapján az ESMA értesítheti a gyűjtőszervezeteket a beazonosított hiányosságokról, és felfüggesztheti az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tételét.

11. cikk

Az ESMA feladatai

(1)  

Az ESMA az EBA-val és az EIOPA-val szorosan együttműködve a következők megtételére köteles:

a) 

biztosítani, hogy a gyűjtőszervezetek által szolgáltatott információk, azoknak a jogalanyok általi benyújtását követően indokolatlan késedelem nélkül hozzáférhetővé váljanak az egységes európai hozzáférési ponton;

b) 

szolgáltatástámogatást nyújtani a gyűjtőszervezetek számára;

c) 

biztosítani, hogy az egységes európai hozzáférési pont havi szinten az idő legalább 97 %-ában hozzáférhető, nem számítva ide a tervezett karbantartást, a tartalomfrissítéseket és az oldalak fejlesztését, amely esetekben a felhasználókat egyértelmű közleményben kell értesíteni az egységes európai hozzáférési pont által nyújtott szolgáltatások szünetelésének várható időtartamáról;

d) 

szükség szerint konzultálni a gyűjtőszervezetekkel a közös megoldandó kérdések kezeléséről és a közös magatartási elvekről, valamint különösen a következők megvitatása céljából:

i. 

az egységes európai hozzáférési pont napi irányítása;

ii. 

a minőségpolitika és indokolt esetben az ESMA és a gyűjtőszervezetek közötti, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások kidolgozása és végrehajtása;

iii. 

az egységes európai hozzáférési pont finanszírozási feltételei, ideértve azt is, hogy milyen helyzetekben számíthatók fel díjak, és hogyan történik e díjak kiszámítása;

iv. 

a kiberbiztonsággal kapcsolatban fennálló, meglévő és potenciális fenyegetések;

v. 

az egységes európai hozzáférési pont végrehajtása és működése a feladatoknak az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban történő átruházásával kapcsolatban;

e) 

nyomon követni az egységes európai hozzáférési pont végrehajtását és működését, és erről a 12. cikkben meghatározottak szerint évente jelentést tenni a Bizottságnak.

(2)  
E cikk (1) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben az ESMA – értelemszerűen – ad hoc munkacsoport, csoport vagy bizottság létrehozása révén biztosítja, hogy szakértőkkel és releváns érdekelt felekkel konzultációra kerüljön sor azért, hogy tanácsot és támogatást nyújtsanak az egységes európai hozzáférési pont technikai megvalósításához. Ezen túlmenően az ESMA konzultálhat az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoporttal.
(3)  
Az ESMA az automatikus, közbenső és átmeneti feldolgozás kivételével nem tárolhat személyes adatokat tartalmazó információkat, kivéve, ha ez a gyűjtőszervezetek által szolgáltatott információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és e rendelet követelményeinek végrehajtása céljából szükséges. Az ESMA megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket tesz azt biztosítandó, hogy a személyes adatok egységes európai hozzáférési ponton keresztül történő kezelése az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban történjen, és hogy a személyes adatokat tartalmazó információkat az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában előírtnál hosszabb ideig ne őrizzék meg vagy ne bocsássák rendelkezésre.
(4)  
Az ESMA biztosítja, hogy a személyes adatok kezelése megfeleljen az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kezelt személyes adatok védelmére vonatkozó jogi keretnek.

12. cikk

Az egységes európai hozzáférési pont megvalósításának és működésének nyomon követése

(1)  
Az ESMA az EBA-val és az EIOPA-val szoros együttműködésben legalább a (2) bekezdésben meghatározott minőségi és mennyiségi mutatók alapján nyomon követi az egységes európai hozzáférési pont működését, és arról évente jelentést tesz közzé és nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett minőségi és mennyiségi mutatók a következők:

a) 

a látogatók, a keresések és a letöltések száma;

b) 

a megjelenített és letöltött információk típusai százalékban kifejezve;

c) 

a 8. cikk (2) bekezdésében említett díjak és az ESMA által felszámított összegek;

d) 

a megjelenítést vagy letöltést eredményező keresések százalékos aránya információtípusonként és hozzáférésenként;

e) 

az egységes európai hozzáférési ponton keresztül hozzáférhető géppel olvasható információk mennyisége és százalékos aránya, valamint a géppel olvasható megjelenítések és letöltések mennyisége és százalékos aránya;

f) 

a 10. cikk (2) bekezdésében említett automatizált validálások szerinti értesítések aránya;

g) 

az egységes európai hozzáférési pont működését vagy általános teljesítményét befolyásoló jelentős hibák vagy váratlan események;

h) 

az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségének, minőségének, használhatóságának, megbízhatóságának és időszerűségének értékelése;

i) 

annak értékelése, hogy az egységes európai hozzáférési pont – használatának alakulására és az Unión belüli információáramlásra is figyelemmel – teljesítette-e a vonatkozásában kitűzött célokat;

j) 

a végfelhasználók elégedettségének értékelése;

k) 

összevetés harmadik országok hasonló rendszereivel.

(3)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtása előtt az ESMA konzultál az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozandó ad hoc munkacsoporttal, csoporttal vagy bizottsággal, valamint konzultálhat az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett Értékpapír-piaci Érdekképviseleti Csoporttal.

13. cikk

Felülvizsgálat

(1)  
2029. január 10-ig a Bizottság az ESMA-val szoros együttműködésben és a 12. cikkben említett jelentések figyelembevételével jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai hozzáférési pont végrehajtásáról, működéséről és hatékonyságáról.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett jelentésben a következőkre kell kitérni:

a) 

az egységes európai hozzáférési pont megvalósítása során a jogalanyok és a gyűjtőszervezetek előtt álló technikai kihívások;

b) 

az egységes európai hozzáférési pont céljaira szolgáló információgyűjtési és -továbbítási rendszer hatékonysága;

c) 

az egységes európai hozzáférési pont információs és kommunikációs technológiai kockázatokkal szembeni működési rezilienciája és az egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tett információk megbízhatósága, ideértve a minősített elektronikus bélyegzők igénybevételét;

d) 

a jogalanyoknál és a gyűjtőszervezeteknél felmerülő költségek, ideértve annak értékelését, hogy a gyűjtőszervezetként eljáró illetékes hatóságok növelték-e felügyeleti díjaikat az egységes európai hozzáférési pont miatt felmerült költségek következtében;

e) 

az ESMA-nál, mint az egységes európai hozzáférési pont működtetőjénél felmerülő költségek, és az egységes európai hozzáférési pont finanszírozási rendszere;

f) 

az egységes európai hozzáférési pont hatása a jogalanyokra a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság területén vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférésre;

g) 

az egységes európai hozzáférési pont hatása a jogalanyok határokon átnyúló befektetők általi láthatóságára, ideértve a kkv-k láthatóságát;

h) 

az egységes európai hozzáférési pont hatása a magán-adatszolgáltatók piaci helyzetére az Unióban;

i) 

az egységes európai hozzáférési pont interoperabilitása a hasonló globális platformokkal;

j) 

az egységes európai hozzáférési pont megvalósítása és működése a feladatoknak az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban történő átruházásával kapcsolatban.

(3)  
Figyelembe véve a hozzáadott értéket, a technikai kihívásokat és a várható költségeket, az (1) bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell egy, azon esetleg releváns információknak a jövőben e rendelet hatálya alá vonásához kapcsolódó költség-haszon elemzést, amelyek a jelentés elkészítésének időpontjában még nem hozzáférhetők az egységes európai hozzáférési ponton, és így adathiányt eredményeznek.

A jelentésnek ajánlásokat is tartalmaznia kell az egységes európai hozzáférési pont jövőbeli fejlesztésére vonatkozóan.

(4)  
Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésben arra a következtetésre jut, hogy az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt elemek tekintetében súlyos és kiterjedt nehézségek fennállására van bizonyíték, a Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az e bekezdés második albekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok módosításáról annak érdekében, hogy legfeljebb 36 hónappal elhalassza azon információknak az egységes európai hozzáférési pontba való felvételét, amelyek tekintetében az egységes európai hozzáférési ponthoz való benyújtás az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján még nem kötelező vagy még nem megengedett.

Az e bekezdés első albekezdésében említett uniós jogalkotási aktusok a következők:

— 
575/2013/EU rendelet (434b. cikk),
— 
537/2014/EU rendelet (13a. cikk),
— 
600/2014/EU rendelet (23a. cikk),
— 
(EU) 2015/760 rendelet (25a. cikk),
— 
(EU) 2015/2365 rendelet (32a. cikk),
— 
(EU) 2017/1131 rendelet (37a. cikk),
— 
(EU) 2019/2033 rendelet (46a. cikk),
— 
(EU) 2023/1114 rendelet (110a. cikk),
— 
(EU) 2023/2631 rendelet (15a. cikk),
— 
2002/87/EK irányelv (30b. cikk),
— 
2004/25/EK irányelv (16a. cikk),
— 
2006/43/EK irányelv (20a. cikk),
— 
2007/36/EK irányelv (14c. cikk),
— 
2009/138/EK irányelv (304b. cikk),
— 
2011/61/EU irányelv (69b. cikk),
— 
2013/36/EU irányelv (116a. cikk),
— 
2014/59/EU irányelv (128a. cikk),
— 
2014/65/EU irányelv (87a. cikk),
— 
(EU) 2016/97 irányelv (40a. cikk),
— 
(EU) 2016/2341 irányelv (63a. cikk),
— 
(EU) 2019/2034 irányelv (44a. cikk),
— 
(EU) 2019/2162 irányelv (29a. cikk).

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 13. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 12 hónapra szól a 13. cikk (1) bekezdésében említett jelentés közzétételétől kezdődő hatállyal.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



MELLÉKLET

Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti uniós jogalkotási aktusok jegyzéke

A. RÉSZ –   RENDELETEK

1. Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 236/2012/EU rendelete (2012. március 14.) a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról (HL L 86., 2012.3.24., 1. o.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

7. Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

8. Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

9. Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98. o.).

11. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

12. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1131 rendelete (2017. június 14.) a pénzpiaci alapokról (HL L 169., 2017.6.30., 8. o.).

15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o.).

16. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

17. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

18. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o.).

19. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2631 rendelete (2023. november 22.) az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről (HL L, 2023/2631, 2023.11.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2631/oj).

B. RÉSZ –   IRÁNYELVEK

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

7. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

8. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

11. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

13. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.).

14. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (HL L 354., 2016.12.23., 37. o.).

15. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

16. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29. o.).

▼M1

17. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1760 irányelve (2024. május 13.) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, valamint az (EU) 2019/1937 irányelv és az (EU) 2023/2859 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1760, 2024.7.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1760/oj).


( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).