Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Javaslat tanácsi rendeletre a 904/2010/EU rendeletnek a héacsalás elleni küzdelem érdekében folytatott közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 813 final – 2018/0413 (CNS))

(2019/C 240/07)

Előadó: Krister ANDERSSON

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa, 2018.12.20.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke.
Közgyűlési határozat:	2018.12.13.
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.4.12.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.5.15.
Plenáris ülés száma:	543 .
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	212/2/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos célkitűzését, hogy világos jogszabályi rendelkezések alapján magas szintű, operatív együttműködést valósítson meg az adóhatóságok között az e-kereskedelmi ágazatban elkövetett héacsalásokkal kapcsolatban.

1.2.

AZ EGSZB azt ajánlja, hogy a hatóságok folyamatosan fejlesszék a héacsalás kifinomult formáival kapcsolatos válaszlépéseiket: legyen hatékonyabb a végrehajtás (megfelelő technológiák, például mesterséges intelligencia alkalmazásával) és mélyítsék el az együttműködést az érintett nemzeti hatóságok között. A hatóságoknak szinergiában kellene működniük, hogy átfogó és hatékony európai választ adjanak a héacsalás problémájára.

1.3.

Az EGSZB ugyanakkor megjegyzi, hogy – ami a fogyasztókat illeti – a javaslat a héa-vonatkozású személyes adatok cseréje és feldolgozása tekintetében változtatásokat von maga után, amelyeket az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályoz. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a GDPR rendelkezéseitől való eltéréseket és a korlátozásokat kizárólag a héacsalás elleni küzdelem pontosan meghatározott céljából kell alkalmazni. A jogalkalmazóknak szigorúan és körültekintően, a személyes adatok és a magánélet sérthetetlenségének védelmére vonatkozó általános és kötelező szabályok alóli egyedi kivételként kell értelmezniük az ilyen eltéréseket.

1.4.

Ebben a tekintetben kiemelt figyelmet kell fordítani a következőkre: i. az adatkezelés célja, ami csak az illegális cselekmények elleni küzdelem lehet; ii. kizárólag az Eurofisc tisztviselői lehetnek azon magánszemélyek, akik meghatározott feltételek mellett, nyilvánvaló és korlátozott, a héacsalás elleni küzdelemmel kapcsolatos célokból hozzáférhetnek az összegyűjtött, tárolt és cserélt adatokhoz; iii. az adatok későbbi felhasználása potenciális vizsgálatok és bűnüldöző tevékenységek indítására.

1.5.

Az Európai Bizottság javaslata formailag az összes fent említett szempontot figyelembe veszi, ami kétségtelenül pozitívumnak tekinthető magát a javaslatot illetően. Ezzel együtt az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a rendszer jövőbeni mindennapi alkalmazása során biztosítsa a javaslatban foglalt, az alapvető szabadságokra vonatkozó valamennyi garancia maradéktalan és hatékony végrehajtását, így teremtve megfelelő egyensúlyt a héaszabályok szigorú végrehajtása, valamint a személyhez fűződő jogok és az alapvető szabadságok védelme között.

2.   A Bizottság javaslata és háttér-információk

2.1.

A 904/2010/EU tanácsi rendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslat a héairányelv 243b. cikke alapján szabályokat fogalmaz meg a tagállamok számára, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatók által elektronikus úton rendelkezésre bocsátott nyilvántartási adatok harmonizált gyűjtésére vonatkoznak.

2.2.

Az elmúlt években látványos növekedés történt az e-kereskedelmi ágazatban, és a fogyasztók számítógépeiken és okostelefonjaikon keresztül ma már kényelmesen választhatnak több ezer szolgáltató, termék és márka közül. A csalárd vállalkozások azonban arra használják ki ezeket a lehetőségeket, hogy elkerüljék héakötelezettségeik teljesítését.

2.3.

A tagállamok határon átnyúló termékértékesítésből eredő teljes héaveszteségeinek értéke évente körülbelül 5 milliárd euróra becsülhető, ezt a becslést a közelmúltban tovább módosították felfelé, a még figyelemreméltóbb 7–10 milliárd euro közötti összegre. Ezért a hatóságok részéről határozott fellépésre van szükség, amelynek az adóbehajtók közötti hatékony, uniós és nemzetközi szintű együttműködésen kell alapulnia.

2.4.

Gyakorlati szempontból a javaslat alapján új központi elektronikus rendszer jönne létre a fizetési információk gyűjtése, tárolása és kezelése céljából. Ez lehetővé tenné a tagállamok csalás elleni tisztségviselői számára ezen információk további kezelését az Eurofisc – a korai figyelmeztető jelzések többoldalú cseréjére szolgáló hálózat – keretein belül.

2.5.

Egy alapos és átfogó hatásvizsgálatot követően az Európai Bizottság a fizetési adatok gyűjtését és cseréjét szolgáló központi európai rendszert (CESOP) találta a leghatékonyabbnak annak biztosításához, hogy az adóhatóságok teljes áttekintést kapjanak az e-kereskedelemre vonatkozó héaszabályok betartásának ellenőrzéséhez és a héacsalás elleni küzdelemhez. Ez a rendszer lehetővé teszi a tagállamok számára a nemzeti szinten tárolt fizetési információk cseréjét, és elősegíti az e-kereskedelemben elkövetett héacsalás elleni eredményes küzdelmet.

2.6.

A CESOP a következőkre lesz alkalmas: i. kedvezményezettenként összesíteni a tagállamok által továbbított héa-vonatkozású fizetési információkat; ii. áttekinthetővé tenni a kedvezményezettekhez az Unió-beli fizető felektől érkező kifizetéseket; iii. felismerni, egyazon fizetési művelet többszörös nyilvántartását; iv. letisztázni a tagállamok által kapott információkat; v. lehetővé tenni az Eurofisc-kapcsolattartók számára a fizetési műveletek egyeztetését a cserélt héainformációkkal; vi. az információkat kizárólag addig megőrizni, ameddig az adóhatóságoknak a héaellenőrzések elvégzéséhez szükségük van azokra.

2.7.

A CESOP két évig tárolja az információkat, az Eurofisc-kapcsolattartók pedig megállapíthatják, hogy a vizsgált időszakban egy adott kedvezményezetthez az összes tagállamból érkező fizetések együttes összege meghaladja-e a 10 000 eurót. A rendszer kizárólag a tagállami Eurofisc-kapcsolattartók számára lenne hozzáférhető, és kizárólag a feltételezett vagy felderített héacsalások kivizsgálása céljából lenne lekérdezhető.

2.8.

Az Európai Bizottság ötévente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az új közigazgatási együttműködési eszköz működéséről.

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azzal kapcsolatos célkitűzését, hogy világos jogszabályi rendelkezések alapján javítsa az adóhatóságok közötti operatív együttműködést az e-kereskedelmi ágazatban elkövetett héacsalás terén. Az adóhatóságok közötti kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás előmozdítása több pénzügyi forrást biztosít mind a nemzeti, mind az uniós költségvetés számára, valamint egyszerűsített egyenlő versenyfeltételeket az adózási elveket tiszteletben tartó vállalkozásoknak.

3.2.

Mivel a piaci szereplők egyre nagyobb mértékben használják a kommunikációs technológiákat, folyamatosan frissíteni kell a csalásellenes jogszabályokat, hogy tekintetbe vegyék az adószabályok és a héakötelezettségek kijátszásának különböző módjait. Ezért rendkívül fontos, hogy a hatóságok folyamatosan fejlesszék a héacsalás kifinomult formáival kapcsolatos válaszlépéseiket a végrehajtás hatékonyságát illetően (megfelelő technológiák alkalmazásával) és az érintett nemzeti hatóságok közötti együttműködés tekintetében. A hatóságoknak az Európai Bizottság támogatásával szinergiában kell működniük, hogy a Szerződésekben meghatározott szubszidiaritás elve alapján átfogó és hatékony európai választ adjanak a héacsalás problémájára.

3.3.

Ezzel összefüggésben az EGSZB szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetések – melyek célja a kidolgozás alatt álló új rendszeren belül a héacsalás felderítése – előnyösek és hasznosak lehetnek abból a szempontból, hogy az új rendszer teljesen működőképes legyen. Ennek feltétele, hogy az egyének alapvető jogait és a speciális uniós szabályokat, például az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) (1) maradéktalanul tiszteletben tartják az új operatív forgatókönyv keretében, beleértve a végrehajtó hatóságok tevékenységének támogatására szolgáló új technológiák és a mesterséges intelligencia kiaknázását.

3.4.

A héacsalás határokon átnyúló jellege, valamint a tény, hogy a technológia segítségével egyre könnyebb gyors ütemben illegális gyakorlatokat kifejleszteni (ennek példája az, hogy milyen könnyű mozgatni a héacsalásból származó pénzt), egyre szorosabb együttműködést tesz szükségessé a hatóságok között, nem csak az EU-n belül, hanem világszerte. A héacsalás elleni küzdelemre irányuló intézkedések csak akkor járhatnak sikerrel, ha az egyes országok adóhatóságai a kölcsönös bizalom jegyében szorosabban együttműködnek, ami feladataik ellátása érdekében szükségessé teszi a releváns információk cseréjét.

3.5.

Az OECD javasolja e célból a héával és a forgalmi adóval kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés megerősítését a külföldi illetőségű szolgáltatóktól – különösen a kiskereskedelemben – történő héabeszedéssel összefüggő kihívások kezelése érdekében, amint azt az Európai Bizottság által elvégzett hatásvizsgálat is helyesen megállapította.

3.6.

Előrelépést jelent ebbe az irányba az EU és Norvégia között létrejött, héával kapcsolatos közigazgatási együttműködésről szóló megállapodás (2018. június), amely a héakövetelések behajtására vonatkozóan is tartalmaz egyedi eszközöket. Az EGSZB reméli, hogy az EU továbbra is ösztönözni fogja a csalás elleni nemzetközi együttműködést az ország- és kontinenshatárokon átnyúló, az uniós költségvetésnek és a nemzeti költségvetéseknek egyaránt kárt okozó tevékenységekkel kapcsolatos hatékony és összehangolt válaszlépések kidolgozása érdekében.

3.7.

Az EGSZB kiemeli, hogy ami a fogyasztókat illeti, a javaslat a héa-vonatkozású személyes adatok cseréje és feldolgozása tekintetében változtatásokat von maga után, amelyeket a közelmúltban Európa-szerte jóváhagyott és végrehajtott általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályoz, és amelyek jelentős megfelelési költségeket rónak az uniós vállalkozásokra.

3.8.

A GDPR tágan határozza meg a személyes adatok fogalmát, amely magában foglalja az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható. Következésképpen az Európai Bizottság javaslata által érintett fizetési információk az Alapjogi Chartában megállapított, a személyes adatok védelmére alkalmazandó elvek hatálya alá tartoznak.

3.9.

Az Európai Bizottság szerint „az adóztatás az Unió és a tagállamok fontos, általános közérdekű célkitűzése, amely érvényesül az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan, valamint az információk (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti védelmével összefüggésben előírható korlátozásokban (3). Az adatvédelemhez fűződő jogok korlátozása a pénzforgalmi szolgáltatóktól származó információk jellege és mennyisége miatt szükséges, és azt a 2006/112/EK tanácsi irányelv 243b–243d. cikkében pontosan és előzetesen meghatározott körülmények és adatok alapján kell alkalmazni (4)”.

3.10.

Az EGSZB nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a GDPR rendelkezéseitől való eltéréseket és a korlátozásokat kizárólag a héacsalás elleni küzdelem pontosan meghatározott céljából kell alkalmazni. A jogalkalmazóknak szigorúan és körültekintően, a személyes adatok és a magánélet sérthetetlenségének védelmére vonatkozó általános és kötelező szabályok alóli egyedi kivételként kell értelmezniük az ilyen eltéréseket. Ebben a tekintetben különös figyelmet kell fordítani a következőkre: i. az adatkezelés célja, ami csak az illegális cselekmények elleni küzdelem lehet; ii. kizárólag az Eurofisc tisztviselői lehetnek azon magánszemélyek, akik meghatározott feltételek mellett, nyilvánvaló és korlátozott, a héacsalás elleni küzdelemmel kapcsolatos célokból hozzáférhetnek az összegyűjtött, tárolt és cserélt adatokhoz; iii. az adatok későbbi felhasználása potenciális vizsgálatok és bűnüldöző tevékenységek indítására.

3.11.

Az Európai Bizottság javaslata formailag az összes fent említett szempontot figyelembe veszi, ami kétségtelenül pozitívumnak tekinthető magát a javaslatot illetően. Ezzel együtt az EGSZB azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy a rendszer jövőbeni mindennapi alkalmazása során biztosítsa a javaslatban foglalt, az alapvető szabadságokra vonatkozó valamennyi garancia maradéktalan és hatékony végrehajtását, így teremtve megfelelő egyensúlyt a héaszabályok szigorú végrehajtása, valamint a személyhez fűződő jogok és az alapvető szabadságok védelme között.

3.12.

Ez utóbbit illetően az EGSZB azt kéri, hogy az illetékes nemzeti hatóságok gondosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék, hogy a javaslatban szereplő, az adatok és információk felhasználásának korlátozására vonatkozó szabályokat, valamint a GDPR rendelkezéseit maradéktalanul és ténylegesen betartják-e. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy – a tagállamok visszajelzéseinek 2024 végéig befejeződő összegyűjtése során és a személyes adatok védelméért felelős nemzeti hatóságok, valamint az európai adatvédelmi biztos közreműködése mellett – szorosan kísérje figyelemmel, hogy maradéktalanul betartják-e a GDRP rendelkezéseit, és erről nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az új közigazgatási együttműködési eszköz működéséről szóló tervezett jelentése keretében (a 904/2010/EU rendelet 59. cikke). Torzulások vagy jogsértés felderítése esetén természetesen ezek haladéktalan elhárítására és korrekciójára van szükség.

3.13.

Az e-kereskedelem terén működő európai vállalkozások védelmével kapcsolatban az EGSZB azt ajánlja, hogy az új rendszer legyen képes biztosítani a kereskedelmi titok hatékony védelmét és szavatolását az adatgyűjtés és -elemzés előzetes nyomonkövetési szakaszában és különösen a későbbi (feltételezett) bűnüldözési szakaszban. Ebben a vonatkozásban hasznosak lehetnek és viszonyítási alapul szolgálhatnak az Európai Bizottság által a versenyjogi ügyekkel kapcsolatban a szellemi tulajdon és az ipari titok védelme terén szerzett tapasztalatok.

---

(1)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679

(2)  Általános adatvédelmi rendelet (GDPR): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32016R0679&qid=1561712024428&from=HU

(3)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679.

(4)  Héairányelv: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32006L0112&from=HU