EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2026.9.17.
COM(2026) 681 final
2026/0286(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az internetes digitális terek elszámoltathatóságának és megbízhatóságának biztosításáról (EU KIDS ACT)
{SWD(2026) 681 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Európa-szerte a 9–16 éves gyermekeknek csak a fele nyilatkozott úgy, hogy biztonságban érzi magát az interneten. A kiskorúakat online fenyegető kockázatok valósak és sürgetőek, és hatással vannak egészségükre, fejlődésükre és jóllétükre, mint például a csökkent testmozgás, a rövidlátás és a csökkent alvás fokozott kockázata, a depressziós és szorongásos tünetek, az önbecsülés csökkenése, a tanulásra és a kognitív fejlődésre gyakorolt negatív hatás, az étkezési zavarok, a csökkent empátia, a magány és a függőséget okozó magatartásformák. A kiskorúak online ki vannak téve az internetes megfélemlítés, a gyermekek szexuális bántalmazása és a gyermekcsábítás kockázatának is.
A kiskorúak online veszélyekkel szembeni védelme a Bizottság legfontosabb politikai prioritásai közé tartozik. Az Unió helyzetéről szóló 2025. évi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke bejelentette, hogy szakértői testületet fog megbízni azzal, hogy tanácsot adjon számára az online gyermekbiztonsággal kapcsolatos legjobb európai megközelítésről. A 2026 első felében lezajlott folyamatot követően, amelyben különböző területek szakértőinek széles köre, valamint az ipar, a szülők és a fiatalok képviselői vettek részt, a különleges testület társelnökei 2026 júliusában ismertették ajánlásaikat az elnökkel. Az ajánlások egyértelmű utat határoznak meg a kiskorúak online biztonságának növelésére és az egységes piac működésének biztosítására. Különösen az egész EU-ra kiterjedő hozzáférési korlátozást, a beépített biztonságra vonatkozó harmonizált szabályokat, valamint arányos, a magánéletet tiszteletben tartó életkor-azonosítási rendszereket javasolnak. Végezetül azt ajánlják, hogy ki kell térni a közösségimédia-platformokon kívüli digitális szolgáltatásokra is, beleértve az alkalmazás-áruházakat, az MI-társakat, valamint egyes, kockázatos funkciókat kínáló videojátékokat és videomegosztó platformokat.
2025 októberében a 25 tagállam által aláírt jutlandi nyilatkozat az életkor ellenőrzésére és a kiskorúak számára biztonságosabb online környezet megteremtésére szólított fel. Az Európai Tanács a 2026. márciusi és a 2025. októberi következtetéseiben hangsúlyozta továbbá a kiskorúak online védelmének fontosságát, többek között a digitális nagykorúság révén. A kiskorúak online védelméről szóló, 2025. novemberi jelentésében az Európai Parlament harmonizált, 16 évben meghatározott európai digitális korhatárt szorgalmazott a közösségi médiához, a videomegosztó platformokhoz és az MI-társakhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a szülők vagy gondviselők másként engedélyezik gyermekeiknek. Kérte továbbá, hogy vezessenek be egy 13 éves harmonizált európai digitális korhatárt, amely alatt egyetlen kiskorú sem férhet hozzá a közösségimédia-platformokhoz. Az Európai Parlament azt is elismerte, hogy további jogszabályokra van szükség az életkornak megfelelő tervezésre és a beépített biztonságra vonatkozóan. Emellett az életkor-azonosításra vonatkozó, a jogbiztonságot garantáló európai megközelítésre szólított fel.
A tagállamok Unió-szerte nemzeti jogszabályokat vitatnak meg vagy javasolnak a kiskorúak online biztonságának fokozása érdekében. Olaszország, Franciaország, Norvégia, Görögország, Ausztria, Lengyelország és Belgium 2025-ben és 2026-ban bejelentette azon jogszabálytervezetét, amely korlátozza a bizonyos digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést a bizonyos életkor alatti kiskorúak számára. Norvégia 2026 májusában szintén bejelentette jogszabályát. Szinte az összes többi tagállamban konzultációk folynak, tervezeteket vitatnak meg a nemzeti parlamentekben, vagy a kormányok már bejelentették azokat. A javasolt nemzeti jogszabálytervezetek eltérőek a hatály, a korhatárok és a bevezetett korlátozások típusai tekintetében, ami az egységes piac széttagolódásának kockázatával jár, csökkenti a jogbiztonságot és növeli a megfelelési költségeket, miközben egyenlőtlen szintű védelmet biztosít a kiskorúak számára az Európai Unióban.
A jelenlegi online környezetet nem a kiskorúak szem előtt tartásával alakították ki. Bár már léteznek jogszabályok a biztonságosabb online környezet megteremtésére, egyetlen jogszabály sem tekinti kiindulópontnak a gyermekeket, illetve biztonságukat és tudatos internethasználatra nevelésüket. Az (EU) 2022/2065 rendeletben és az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott alapelvekre építve e javaslat célja, hogy megvédje a kiskorúakat a kockázatos digitális szolgáltatásoktól és MI-rendszerektől, fenntartsa a digitális egységes piacot, valamint koherens szabályozási keretet és végrehajtási struktúrát tartson fenn a kiskorúak online védelme érdekében.
A javaslat elismeri azokat a kockázatokat, amelyekkel a kiskorúak bizonyos online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztó platformok esetében szembesülnek, és ezért korlátozza a 15 év alatti gyermekek általi önálló fióklétrehozást ezeken a konkrét platformokon és rendszereken. Azáltal, hogy egységes korhatárt biztosít az Európai Unióban, harmonizálja az eltérő nemzeti szabályokat, felszámolva a digitális egységes piac megvalósítása előtt álló akadályokat, biztosítva a jogbiztonságot és a védelem hasonló szintjét valamennyi gyermek számára az Európai Unióban. Ez olyan szabályokkal párosul, amelyek elismerik a szülők és a gondviselők szerepét a kiskorúak biztonságos online fejlődésének támogatásában azáltal, hogy 13 éves kortól korlátozott funkcionalitásokkal rendelkező fiókokat hoznak létre a kiskorúak számára, valamint olyan szabályokkal, amelyek biztonságos szolgáltatások és rendszerek környezetét hozzák létre a nagyon fiatal gyermekek számára, szigorú szülői felügyelet mellett, és figyelembe veszik fejlődésüket. Az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökei által ajánlott fejlődésközpontú megközelítéssel összhangban a 13 év alatti kiskorúak nem férhetnek hozzá káros online közösségi hálózati szolgáltatásokhoz és videomegosztóplatform-szolgáltatásokhoz.
A javaslat egyértelmű beépített biztonsági követelményeket határoz meg az online közösségi hálózati szolgáltatásokra, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokra, az online játékokra, az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra, valamint a szoftveralkalmazás-áruházakra vonatkozóan. A különleges testület társelnökeinek ajánlásaira építve harmonizálja és kiterjeszti ezeket a követelményeket, biztosítva a jogbiztonságot a digitális egységes piacon, valamint a kiskorúak magas szintű védelmét a digitális környezetben, figyelembe véve, hogy az üzleti modellek folyamatosan változnak ezen a dinamikus területen, és hogy el kell kerülni a joghézagokat.
A hozzáférés késleltetésének és a beépített biztonsági követelmények végrehajtásának alátámasztása érdekében a javaslat egyértelmű életkor-azonosítási keretet hoz létre, amely egyértelmű kritériumokat és biztosítékokat tartalmaz az ilyen rendszerek használatára és telepítésére vonatkozóan. Az életkor-azonosítási módszerek alkalmazására vonatkozó követelmények rögzítésével a javaslat biztosítja, hogy e módszerek alkalmazása arányos, hatékony, megbízható és a magánélet védelmét biztosító legyen. Meghatározza továbbá az életkor-azonosítás közös kritériumait, amelyek biztosítják az egységes piac működését.
A gyors, hatékony és erőteljes végrehajtás elengedhetetlen a kiskorúak online védelméhez és az egységes piac működéséhez. A javaslat ezért olyan végrehajtási keretet határoz meg, amely a meglévő végrehajtási struktúrákra támaszkodik, ugyanakkor gyorsított végrehajtási eljárást ír elő.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat a kiskorúak online védelmére vonatkozó meglévő jogszabályi keretre épül, biztosítva az egységes piac működését. Az (EU) 2022/2065 rendeletre és az (EU) 2024/1689 rendeletre építve folytonosságot és koherenciát biztosít a digitális szolgáltatásokra és az MI-rendszerekre vonatkozó uniós szabályozási kerettel, miközben kiindulópontként egyedi követelményeket dolgoz ki a kiskorúak online védelmére vonatkozóan, figyelembe véve változó kapacitásaikat, biztonságukat és szerepvállalásukat.
Ez a javasolt rendelet nem érinti a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, és az abban foglalt rendelkezésekre, különösen az online platformot üzemeltető egyes szolgáltatók azon kötelezettségéről szóló 28. cikkre épül, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelme érdekében. A javasolt eszköz, és különösen annak a beépített biztonságra vonatkozó rendelkezései „kemény jogban” határozták meg azokat az előírásokat, amelyeket a Bizottság már belefoglalt az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti, a kiskorúak védelméről szóló iránymutatásba. Ennek során meghatározza az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkében meghatározott kötelezettségeket, amennyiben azok a beépített biztonsági és az életkor-azonosítási követelményekre vonatkoznak. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet és különösen annak 28. cikke szerinti kötelezettségekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyek változatlanok maradnak. A javasolt rendelet nem érinti az (EU) 2024/1689 rendeletet sem, és annak keretére, különösen annak átfogó kockázatalapú szabályaira épül. A javasolt rendelet kiegészíti és nem érinti az MI-rendszerekre és az általános célú MI-modellekre vonatkozóan az (EU) 2024/1689 rendeletben már megállapított tilalmakat, egyéb kötelezettségeket és követelményeket.
A gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia (BIK+) támogatja e jogszabályi keret, nevezetesen az (EU) 2022/2065 rendelet végrehajtását. A BIK+ keretében az EU által társfinanszírozott Safer Internet Központok hálózata képzéseket, segélyvonalakat és forródrótokat kínál, valamint figyelemfelkeltő tevékenységeket folytat. Rendszeresen konzultálnak a gyermekekkel és a fiatalokkal szükségleteikről és az online biztonságról alkotott véleményükről. 2026 februárjában a Bizottság elfogadta az internetes megfélemlítés elleni cselekvési tervet, amelynek célja az internetes megfélemlítés megelőzése, a figyelemfelkeltés, a bejelentés megkönnyítése és annak biztosítása, hogy az áldozatok megfelelő támogatásban részesüljenek. A javaslat összhangban van ezekkel a nem jogalkotási intézkedésekkel, és azokra épít annak érdekében, hogy a lehető legjobb támogatást nyújtsa az európai gyermekeknek az online környezet használata során.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt rendelet horizontális keretet vezet be a kiskorúak online védelmére. Ez a rendelet nem érinti a belső piacon nyújtott közvetítő szolgáltatások egyéb vonatkozásait szabályozó egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különösen az audiovizuális médiaszolgáltatásokra, a fogyasztóvédelemre és a termékbiztonságra, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
A javaslatot olyan további intézkedések egészítik ki, amelyek teljes mértékben összhangban vannak ezzel a rendelettel, beleértve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv folyamatban lévő értékelését és közelgő felülvizsgálatát, amely a kiskorúak mint nézők védelmét is figyelembe veszi, és biztosítja, hogy az audiovizuális tartalmak megtekintése során megfelelő védelemben részesüljenek. Figyelembe véve az új fenyegetéseket és kockázatokat, meg fogja vizsgálni, hogy szükség van-e a káros audiovizuális tartalom fogalmának további pontosítására, és milyen intézkedésekre van szükség annak biztosításához, hogy a kiskorúak ne találkozzanak ilyen tartalmakkal.
Emellett a digitális méltányosságról szóló, küszöbön álló jogszabály célja, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel teljes összhangban megerősítse és a célnak megfelelővé tegye a fogyasztóvédelmi jogot, a digitális környezetben is. A fogyasztóvédelmi jog fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy a fogyasztók, beleértve a gyermekeket is, ne legyenek kitéve tisztességtelen vagy félrevezető gyakorlatoknak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (TKGY) nevezetesen elismeri a gyermekeket kiszolgáltatott fogyasztóként, akiknek fokozott védelemre van szükségük; továbbá tiltja a gyermekek közvetlen felszólítását a reklámozott termékek megvásárlására, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolják meg számukra azokat a termékeket. Ezen túlmenően a meglévő fogyasztóvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának részeként a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletet is felül fogják vizsgálni annak érdekében, hogy megerősítsék a nemzeti hatóságokra vonatkozó meglévő végrehajtási koordinációs rendszert, és konkrét esetekben közvetlen vizsgálati és végrehajtási hatásköröket ruházzanak a Bizottságra.
Emellett a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat előállító MI-rendszerek betiltásáról szóló (EU) 2024/1689 rendelet közelmúltbeli módosításai, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendelet folyamatban lévő elfogadása, valamint a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv közelmúltban elfogadott átdolgozása megerősíti a gyermekek online és offline szexuális bántalmazása és kizsákmányolása elleni uniós keretet. Mindezek az intézkedések javítani fogják a megelőzést, a nyomozást és az áldozatok támogatását.
A javaslat teljes mértékben összhangban van továbbá a kiskorúak szerepvállalásának növelésére és támogatására, valamint online jóllétük biztosítására irányuló meglévő vagy jövőbeli kezdeményezésekkel, többek között az EU gyermekjogi stratégiájával8, a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgáló integrált gyermekvédelmi rendszerek kialakításáról és megerősítéséről szóló bizottsági ajánlással9, a digitális oktatási cselekvési tervvel (2021–2027)12, valamint a digitális oktatás és készségek jövőjére vonatkozó, 2030-ig szóló ütemtervvel.
A gyermekek online biztonsága nemzetközi együttműködést igénylő globális kihívás. A javaslat összhangban van az Unió külső politikáival, többek között a nemzetközi digitális stratégiával (2025), amelynek révén az EU kiterjeszti és elmélyíti kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködését. A javaslat uniós szinten harmonizálja a jogszabályokat, ami támogatni fogja az EU külső együttműködésének hatékonyságát és globális befolyását a gyermekek online biztonsága terén.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, amely rendelkezik a belső piac működését biztosító intézkedések meghozataláról. E javaslat célja a szabályok közelítése a belső piac működésének megteremtése, valamint – a 114. cikk (3) bekezdésével összhangban – a gyermekek egészsége és biztonsága magas szintű védelmének biztosítása érdekében az egész Európai Unióban, figyelembe véve az új technológiai fejleményeket.
E javaslat fő célja, hogy harmonizált rendelkezéseket vezessen be a kiskorúak online védelme érdekében. Mivel a tagállamok olyan új intézkedéseket vitatnak meg vagy fogadnak el, amelyek korlátozzák a meghatározott életkor alatti gyermekek számára kockázatosnak ítélt egyes online platformokhoz való hozzáférést, fennáll a veszélye annak, hogy az uniós piac egyre széttagoltabbá válik. E javaslat célja ezért a belső piac megfelelő működésének biztosítása, különösen a határokon átnyúló online közösségi hálózati szolgáltatások, videomegosztóplatform-szolgáltatások, szoftveralkalmazás-áruházak, MI-társak és általános csevegőrobotok, valamint online játékok nyújtása tekintetében. Ez a harmonizált megközelítés a kiskorúak egyformán magas szintű védelmét is biztosítja az egész EU-ban.
Ez a javaslat továbbá meghatározza és kiegészíti az (EU) 2022/2065 rendelet vonatkozó rendelkezéseit a kiskorúak védelme tekintetében, és kiegészíti az (EU) 2024/1689 rendeletet az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra vonatkozó gyermekspecifikus biztonsági követelmények tekintetében. Mivel mind az (EU) 2022/2065 rendelet, mind az (EU) 2024/1689 rendelet jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, ez a javaslat ugyanezt a megközelítést követi.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Figyelembe véve, hogy a digitális szolgáltatások és az MI-rendszerek jellegüknél fogva határokon átnyúlóak, a kiskorúak késleltetett hozzáférésére irányuló, fent említett nemzeti szintű jogalkotási erőfeszítések akadályozzák a digitális szolgáltatások és rendszerek határokon átnyúló nyújtását, jogbizonytalanságot teremtenek és akadályozzák az egységes piac végrehajtását, valamint magas megfelelési költségeket és a kiskorúak egyenlőtlen szintű védelmét eredményezik Európa-szerte.
Azonnali fellépés hiányában a lehetséges következmények szintén sürgős fellépést tesznek szükségessé. A tagállamok már saját jogszabályokat fogadnak el. 2025-ben és 2026-ban több TRIS-értesítés érkezett (Olaszország, Franciaország, Norvégia, Görögország, Lengyelország, Ausztria, Belgium) a digitális szolgáltatások bizonyos típusaira vonatkozó életkori korlátozásokról. Szinte az összes többi tagállamban konzultációk folynak, tervezeteket vitatnak meg a nemzeti parlamentekben, vagy a kormányok már bejelentették azokat. A nemzeti jogszabályok a hatályt, a korhatárokat és a bevezetett korlátozások típusait tekintve eltérőek. Különböző fogalommeghatározásokat vagy kritériumokat javasolnak a digitális szolgáltatások azon típusaira vonatkozóan, amelyeknél a hozzáférést korlátozni kell, valamint különböző korhatárokat (13 és 16 éves kor között), amelyek végső soron a szülői hozzájárulástól függenek. A szóban forgó nemzeti jogszabályok némelyike további kötelezettségeket tartalmaz a beépített biztonságra vonatkozóan. A különböző jogi kötelezettségeket előíró nemzeti jogszabályok elterjedése jelentős kockázatot jelent az egységes piac széttagolódása, a jogbiztonság csökkenése és a digitális szolgáltatók megfelelési költségeinek növekedése szempontjából, miközben egyenlőtlen szintű védelmet biztosít a kiskorúak számára az Európai Unióban.
A kiskorúak védelmére és biztonságos online környezetük biztosítására vonatkozó szabályokat uniós szinten kell harmonizálni, ezáltal biztosítva a kiszámíthatóságot és a biztonságot, Európa-szerte csökkentve a megfelelési költségeket, és biztosítva, hogy lakóhelyétől függetlenül minden kiskorút megillesse magánéletének és biztonságának magas szintű védelme.
•Arányosság
A javaslat célja, hogy erős és koherens keretet biztosítson a kiskorúak online védelméhez. Ezt úgy éri el, hogy a 13 év alattiak számára uniós szintű korlátozást vezet be a közösségi média+-hoz való hozzáférés tekintetében. A megközelítés a 13 és 15 év közötti gyermekek esetében lehetővé teszi a szülői fiók létrehozását. 15 éves kortól harmonizált hozzáférést biztosít a biztonságos közösségi hálózati szolgáltatásokhoz és videomegosztó platformokhoz, egyértelmű beépített biztonsági kötelezettségekkel, valamint az életkor-azonosítás alkalmazására vonatkozó egyértelmű követelményekkel és kritériumokkal kombinálva.
A javaslat a gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökeinek jelentéséből indul ki, amely egyértelműen meghatározza azokat a kockázatokat, amelyekkel a kiskorúak az interneten szembesülnek. Ennek fényében olyan keretet hoz létre, amely anélkül kezeli a jelentésben említett szolgáltatásokat érintő kockázatokat, hogy aránytalanul érintené az alapvető jogokat (lásd az alábbi szakaszt).
A javaslat főbb elemei a javaslat célkitűzéseinek eléréséhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozódnak. A javaslat a szolgáltatás vagy rendszer jellegétől függően kötelezettségeket állapít meg a digitális szolgáltatások és rendszerek különböző típusaira vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy azok célirányosak és arányosak legyenek. Ez a megközelítés kezeli az azonosított problémákat, ugyanakkor nem terheli túl az ilyen problémák által nem érintett szolgáltatókat. Az érdemi kötelezettségek az online közösségi hálózati szolgáltatásokra, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokra, az online játékokra és a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóira korlátozódnak. A társszabályozási megközelítést követve az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó társszabályozási kezdeményezésekre épülnek, többek között a szoftveralkalmazás-áruházak és az online játékok tekintetében. Ami az MI-rendszereket illeti, a javaslat azokra az MI-társakra és általános csevegőrobotokra korlátozódik, amelyek komoly kockázatot jelenthetnek a kiskorúak egészségére, biztonságára és jóllétére, és amelyekre nem vonatkoznak kifejezetten az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti, kifejezetten a kiskorúakat érintő kockázatok kezelésére irányuló beépített biztonsági követelmények.
Ugyanakkor a kis- és mikrovállalkozások nem mentesülnek e rendelet alól, mivel ugyanúgy károsíthatják a kiskorúakat. A hatály alól való kizárásuk aláásná e javaslat célkitűzését.
Nem tartoznak a rendelet hatálya alá, mivel valószínűleg nem okoznak kárt a kiskorúaknak: a nonprofit online enciklopédiák, a nonprofit oktatási és tudományos adattárak, a kizárólag oktatási célokra tervezett és oktatási intézményeken vagy szervezeteken belül üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek, a nyílt forráskódú szoftverfejlesztő és -megosztó platformok – kivéve, ha maga a platform e rendelet és az (EU) 2024/1689 rendelet hatálya alá tartozó MI-rendszernek minősül –, a kifejezetten tudományos kutatás és fejlesztés céljából kifejlesztett és üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek, valamint a hatóságok által és kizárólag az említett hatóságok általi vagy azok nevében történő felhasználásra tervezett, fejlesztett és üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek.
A tagállamok közötti együttműködéssel és társszabályozással kísért egyértelmű keret létrehozásával e javaslat célja a jogbiztonság fokozása, az egységes piac működésének biztosítása és a bizalom szintjének növelése.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke lehetőséget biztosít a jogszabályalkotónak rendeletek és irányelvek elfogadására.
A Bizottság úgy határozott, hogy rendeletjavaslatot terjeszt elő annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítsa a kiskorúak egységes szintű védelmét, és megelőzze az érintett szolgáltatások és rendszerek belső piacon belüli szabad nyújtását akadályozó eltéréseket. Ez szükséges a gazdasági szereplők, valamint a gyermekek és a szülők számára is biztosítandó jogbiztonsághoz és átláthatósághoz.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A javaslat közvetlenül követi az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökeinek ajánlásait. Független folyamatként az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület megvizsgálta a digitális szolgáltatásokkal kapcsolatban a gyermekeket érintő kockázatokat és lehetőségeket, valamint a meglévő szabályozási keretet és annak hiányosságait. Széles körben gyűjtött adatokat és szakértelmet. Ez a független folyamat az Európai Unió különböző területeinek szakértőit tömörítette, többek között az egészségügy, a gyermekpszichológia és -pszichiátria, az informatika, a digitális technológia és média, a társadalomtudományok és a gyermekek jogai területén. Az ülésen ifjúsági csoportok, szülői csoportok és gyermekjogi szervezetek képviselői is részt vettek. A folyamat során további érdekelt felek, például az OHCHR, szakosodott agytrösztök, az ágazat képviselői, valamint az Európai Adatvédelmi Testület nyújtottak be észrevételeket.
A javaslat előkészítése során a fiatalokkal is konzultáltak. Az elnök ifjúsági tanácsadó csoportja 2026. decemberi ülésén megvitatta a gyermekek online biztonságát és jóllétét, összesen 27 uniós tagállamból összegyűjtve a gyermekek véleményét. A csoportban több mint 30 fiatal képviselő vesz részt, az egyes uniós tagállamok Nemzeti Ifjúsági Tanácsának egy-egy képviselője, az Európai Ifjúsági Fórum egy képviselője, valamint a tagjelölt országok és a potenciális tagjelöltek megfigyelői. 2025 decemberében a több mint 200 gyermeket, fiatalt, valamint a civil társadalom, az ipar és a nemzeti hatóságok képviselőit tömörítő Biztonságosabb Internet Fórum a következő témát vitatta meg: „Miért fontos az életkor: A fiatalok védelme és szerepvállalásuk növelése a digitális korban”. A gyermekbarát internet ifjúsági nagykövetei és a gyermekrészvételi platformok ifjúsági képviselői is aktívan részt vettek a különleges testület munkájában. A csoportokban az ifjúsági képviselők hangsúlyozták a digitális szolgáltatások felelősségét a biztonságos és az életkornak megfelelő szolgáltatások nyújtásában. Kiemelték a beépített biztonságra vonatkozó követelmények szükségességét, beleértve az életkornak megfelelő alapértelmezett beállításokat, az ajánlórendszereket és az interfészek kialakítását.
Ezt a konzultációs folyamatot kiegészíti a gyermekek online biztonsága terén az érdekelt felek szélesebb körű bevonása a Bizottság részéről. Ez magában foglalja a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtásával és érvényesítésével, valamint a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégiával és annak a biztonságosabb internetközpontokból és a gyermekbarát internet ifjúsági nagyköveteiből álló hálózatával összefüggésben végzett konzultációs folyamatokat. A kiskorúak (EU) 2022/2065 rendelet szerinti védelméről szóló iránymutatás elfogadásával összefüggésben egy 2024. évi véleményezési felhívás, amely több mint 170 visszajelzést kapott, valamint egy 2025. évi nyilvános konzultáció, amely több mint 300 hozzászólást tartalmazott, részletes tájékoztatást nyújtott az érdekelt felek széles körétől, köztük kutatóktól, a civil társadalomtól, az ipartól és a hatóságoktól a gyermekek számára biztonságos online szolgáltatás kialakítását célzó online platformokra vonatkozó bevált gyakorlatokról és intézkedésekről. A válaszadók többsége pozitívan vélekedett az iránymutatás által bevezetett intézkedésekről, amelyeket e javaslat nagyrészt kodifikál. További pontosítást kértek továbbá az iránymutatás jogi jellegével, valamint azokkal a helyzetekkel kapcsolatban, amikor az életkor ellenőrzése és az életkor becslése megfelelő.
2026 márciusa és áprilisa között a Bizottság Eurobarométer felmérést végzett a túlzott képernyőidőnek és a közösségi médiának a fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatásáról, és mind a 27 tagállamban több mint 26 000 13–18 évestől és több mint 12 000 szülőtől gyűjtött adatokat. A megállapítások azt mutatják, hogy a képernyő előtt töltött idő a serdülők mindennapi életének jelentős részét teszi ki, és súlyos kockázatokkal jár, mivel tíz serdülőből kilenc szembesült legalább egy káros vagy felkavaró online tartalommal az elmúlt három hónapban, és aggályok merültek fel az interperszonális ártalmakkal és az internetes megfélemlítéssel kapcsolatban is. A szülők 54 %-a és a 13–18 évesek 45 %-a hatékony megoldásnak tartja az életkoron alapuló késleltetést, a szülők 47 %-a és a serdülők 48 %-a pedig a meglévő szabályok digitális szolgáltatások általi jobb végrehajtását kéri.
Emellett a Bizottság folyamatosan további bizonyítékforrásokat kap a Digitális Szolgáltatások Európai Testületétől és a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátoroktól, akik felelősek a kisebb online platformok felügyeletéért és annak biztosításáért, hogy biztonságos környezetet nyújtsanak a kiskorúak számára, és akik szorosan nyomon követik ezt a területet a helyszínen.
További konzultációs folyamatokra a kapcsolódó európai kezdeményezések, például a digitális méltányosságról szóló jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv keretében is sor került. A digitális méltányosságról szóló jogszabállyal kapcsolatos konzultáció és véleményezési felhívás 2025. július 17-től 12 hétig tartott, és a polgároktól, a hatóságoktól és más érdekelt felektől széles körű visszajelzéseket gyűjtött, amelyek releváns bizonyítékokat gyűjtöttek a digitális termékek függőséget okozó kialakításáról, valamint a megtévesztő vagy manipulatív interfészek kialakításáról, beleértve az ilyen gyakorlatok kiskorúakra gyakorolt hatását is. Például az uniós gyermekrészvételi platformon 5 000 gyermekkel konzultáltak a digitális méltányosságról az EU gyermekjogi stratégiája keretében. Ezen túlmenően a Bizottság 2026. február 10-én nyilvános konzultációt indított az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv hatásának értékelése céljából, visszajelzéseket gyűjtve az érdekelt felek ugyanilyen széles körétől, többek között a kiskorúak online védelme megerősítésének legjobb módjairól. Mindkét konzultációs folyamat releváns bizonyítékokkal szolgált e javaslat alkalmazásában.
•Hatásvizsgálat
E javaslat legfontosabb elemei nagyon különböző forrásokból származó bizonyítékok gazdag tárházára épülnek, beleértve a más – akár már elfogadott, akár jövőbeli – jogalkotási kezdeményezéseket alátámasztó hatásvizsgálatokat is.
Ezért a javasolt rendeletet és az azt kísérő, a javaslat hatásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot szilárd tényalap támasztja alá.
Először is, az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testületben több mint 60 szakértő vett részt különböző területekről, többek között az egészségügy, a gyermekpszichológia és -pszichiátria, a számítástechnika és a társadalomtudományok területéről, valamint ifjúsági csoportok, szülői csoportok és gyermekjogi szervezetek képviselői, a társelnökök pedig találkoztak az OHCHR-rel, szakosodott agytrösztökkel, az iparral és az Európai Adatvédelmi Testülettel is.
Másodszor, a bizottsági szolgálati munkadokumentumban bemutatott célzott hatásvizsgálat a meglévő hatásvizsgálatokra épül, többek között a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a digitális piacokról szóló rendelet, a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet, a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat, a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok elleni küzdelemről szóló átdolgozott irányelv, valamint a digitális méltányosságról szóló, küszöbön álló jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv keretében végzettekre.
Harmadszor, bizonyítékokat és adatokat gyűjtenek a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtása és érvényesítése révén, nevezetesen 10 előzetes megállapításon keresztül a kiskorúak védelmével kapcsolatban, többek között a függőséget okozó kialakítással, a biztonságos fiókokkal és az életkor-azonosítással kapcsolatban, valamint tanulmányok, kockázatértékelési jelentések és az érdekelt felek bevonása révén, különösen a kiskorúak védelméről szóló iránymutatások kidolgozása során, amelyek véleményezési felhívást, nyilvános konzultációt, a gyermekekkel és fiatalokkal való együttműködést, valamint a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével való találkozókat foglaltak magukban. Ezzel összefüggésben folyamatban van a nemzeti hatóságokkal való együttműködés a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet felügyeleti és végrehajtási keretén belül. Ez értékes információkkal szolgál a vizsgálatokból, és számos tagállam – például Svédország és Németország – vizsgálatokat és konzultációkat folytatott a kiskorúak védelméről szóló nemzeti törvénytervezeteivel kapcsolatban.
Negyedszer, a nemzetközi szerepvállalás és együttműködés a hatóságok és a szabályozók további bizonyítékforrásaira mutat rá. A Bizottság szorosan együttműködik más szabályozókkal, többek között Ausztráliával és az Egyesült Királysággal, amelyek hatásvizsgálatokat és tanulmányokat készítettek, valamint Brazíliával és Japánnal.
Ötödször, a további tanulmányok közé tartozik a tudományos kutatások széles köre, a túlzott képernyőidőnek és a közösségi médiának a fiatalok mentális egészségére gyakorolt hatásáról szóló, 2026-ban végzett Eurobarométer felmérés, valamint az életkor-azonosítás alapvető jogokra gyakorolt hatásairól és gazdasági költségeiről szóló, a Bizottság által megrendelt tanulmány.
A Bizottság kísérő elemző szolgálati munkadokumentumot készített, amely tartalmazza i. a probléma meghatározását, ii. az alkalmazott megközelítés magyarázatát és iii. a hatások értékelését. A bizottsági szolgálati munkadokumentum a különleges testület társelnökeinek jelentésére, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtásával és érvényesítésével összefüggésben gyűjtött bizonyítékokra és adatokra, továbbá a hatásvizsgálatok elkészítésére épül, különösen a digitális méltányosságról szóló jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata tekintetében.
A bizottsági szolgálati munkadokumentum felvázolja a javaslat főbb társadalmi és gazdasági hatásait. Ami a társadalmi hatásokat illeti, a javaslat közvetlen és közvetett hatásaként egyaránt javítani kell a kiskorúak egészségét. Az egyes konkrét szolgáltatásokhoz való hozzáférés késleltetésével és az életkornak megfelelő digitális szolgáltatásokra vonatkozó biztosítékok nyújtásával az online környezet biztonságosabb hellyé válik a kiskorúak számára, csökkentve az online felmerülő kockázatokat és azoknak a kognitív fejlődésükre, valamint fizikai és mentális egészségükre gyakorolt hatását.
Ami a gazdasági hatásokat illeti, az e javaslat által bevezetett határköltségek várhatóan viszonylag korlátozottak maradnak a beépített biztonságra vonatkozó legtöbb követelmény végrehajtása tekintetében, mivel ezek már szerepeltek a kiskorúaknak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikke szerinti védelméről szóló iránymutatásban. A megfelelési tervek elkészítésére és az ellenőrzésekre való támaszkodásra vonatkozó követelményeket a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet kockázatértékelésekre és ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezései nagyrészt már tartalmazzák. Olyan szolgáltatókat is érintenek, amelyek nagyon nagy felhasználói bázissal rendelkeznek (havonta 45 millió aktív felhasználó), ami várhatóan korlátozza a kkv-kra gyakorolt hatást, mivel felhasználói bázisuk elvben nem éri el az online óriásplatformokéval egyenértékű szintet. Az életkor-azonosítási intézkedések és a szülői felügyeleti eszközök végrehajtása többletköltségeket fog eredményezni a digitális szolgáltatók számára. Nem lehet egyértelműen meghatározni e kiigazítások költségeit és előfordulási gyakoriságát, különösen az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és videojátékokat nyújtó, potenciálisan nagy számú kis- és mikroszolgáltató esetében, amelyek korábban nem tartoztak a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 28. cikkének hatálya alá. Ezeket a költségeket azonban enyhíti az uniós életkor-ellenőrzési megoldás kidolgozása, a biztonságos tervezési megoldások piacának várható fokozott fejlődése, valamint az a tény, hogy az uniós jogban és egyre inkább a harmadik országokban már léteznek hasonló követelmények. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében számos digitális szolgáltató valószínűleg ismételten szembesülne e költségek nagy részével, és így részesülne a harmonizált szabályok előnyeiből.
•Alapjogok
A javaslat célja a gyermekek online jogai tiszteletben tartásának javítása, előmozdítása és támogatása, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) foglaltaknak megfelelően. A hozzáférés késleltetésének célja, hogy biztosítsa a gyermekek átfogó online jogait, beleértve a jóllétükhöz, egészségükhöz és biztonságukhoz, magánéletükhöz, részvételükhöz és véleményük szabad kinyilvánításához való jogukat, életkoruknak és érettségüknek megfelelően, elsődleges szempontként szem előtt tartva mindenek felett álló érdeküket, biztosítva a fejlődéshez és az önrendelkezéshez való jogukat, az egyes online szolgáltatások és rendszerek jelentette kockázatoktól és károktól mentesen. Bár az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások jelentős kockázatot jelentenek a gyermekek egészségére és biztonságára nézve, azt is lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy a Charta 24. cikkének (1) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése által védett módon szabadon kifejezzék véleményüket, valamint gondolatokat fogadjanak be és közvetítsenek. Ezért a hozzáférés késleltetése szigorúan az olyan digitális szolgáltatások és rendszerek nagyon meghatározott körén belüli fióklétrehozásra korlátozódik, amelyek bizonyos tervezési jellemzőket alkalmaznak, és elérhetővé tesznek bizonyos, olyan funkcionalitásokat a kiskorúak számára, amelyek bizonyítottan károsak a kiskorúak egészségére és biztonságára. Ez az intézkedés biztosítja, hogy a gyermek véleménynyilvánítás szabadságához való jogának e korlátozása arányos és szükséges maradjon a Charta által előírt általános érdekű célkitűzés eléréséhez. Nem szabad korlátozni a biztonságos, az életkornak megfelelő, a gyermekek számára kialakított és a megfelelő szülői felügyeletet és ellenőrzést lehetővé tevő szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Emellett az információkhoz, az oktatási anyagokhoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a késleltetés alól vannak kivételek.
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 25. általános ajánlásával összhangban a beépített biztonságra vonatkozó követelményeket állapítanak meg a gyermekek jogainak online tiszteletben tartása érdekében. A biztonságos beállítások további magánélet-védelmet biztosítanak a gyermekek számára, míg az idegenekkel való korlátozott kapcsolattartás csökkenti az internetes megfélemlítés és a gyermekcsábítás kockázatát.
A szülők és gondviselők szintén fontos szerepet játszanak gyermekeik nevelésében és fejlődésében, amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. cikkének (3) bekezdése is elismeri. A Charta 7. cikke biztosítja a magán- és családi élet, az otthon és a kommunikáció tiszteletben tartását. A Charta 14. cikkének (3) bekezdése biztosítja, hogy az oktatási intézmények demokratikus elvek kellő tiszteletben tartásával történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő oktatást és nevelést biztosítsanak, az e szabadság és jog gyakorlását szabályozó nemzeti jogszabályokkal összhangban tiszteletben tartsák, biztosítva ugyanakkor a Chartában rögzített egyéb alapvető jogok tiszteletben tartását, beleértve a megkülönböztetésmentességről szóló 21. cikket és a gyermekek jogairól szóló 24. cikket, elsődleges szempontként szem előtt tartva a szülők mindenek felett álló érdekét.
A szülők és gondviselők e fontos szerepének elismeréseként a javaslat eszközöket ír elő a gondviselők számára, és lehetővé teszi a szülők számára, hogy biztonságos környezetben hozzanak létre fiókokat a 13–15 éves kiskorúak számára. Ezeket az eszközöket a gyermekek képességeinek fejlődésével összhangban és a magánélethez való joguk tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.
Hasonlóképpen, ez a rendelet autonómiájuk megerősítése révén biztosítja a gyermekek jogainak tiszteletben tartását. A rendelet előírja a hatálya alá tartozó digitális szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók számára, hogy könnyen hozzáférhető és gyermekbarát bejelentési rendszereket biztosítsanak. Biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak és gondviselők bejelentéseivel prioritásként foglalkozzanak. A rendelet a kiskorúak környezete feletti további ellenőrzést is lehetővé teszi. A javaslat továbbá segíti a gyermekeket a digitális oktatás, az írástudás, valamint a szülők, gondozók, tanárok és oktatók által nyújtott támogatás terén azáltal, hogy előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a gyermekek online védelmére irányuló célkitűzések támogatása érdekében.
Az életkor-azonosítási rendszerek és a felhasználók életkorának ellenőrzésére vonatkozó követelmény jelentős következményekkel járhat a magánélethez való jogra, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára, a részvételre és a felhasználókkal szembeni megkülönböztetésmentességre nézve. A javaslat egyértelmű követelményeket állapít meg az életkor-azonosítási rendszerek bevezetésére és használatára vonatkozóan, valamint biztosítékokat és átmeneti intézkedéseket állapít meg annak érdekében, hogy az ezen alapvető jogokra gyakorolt hatást a kiskorúak egészségének és biztonságának online védelméhez feltétlenül szükséges mértékre korlátozza. E kritériumok közé tartozik a nagy fokú pontosság, megbízhatóság, stabilitás, biztonság, megkülönböztetésmentesség és az intruzív jelleg tilalma. Kockázatalapú megközelítést követve és az arányosság biztosítása mellett az életkor ellenőrzése csak a hozzáférés késleltetésének végrehajtásához kötelező, és csak az új és azon meglévő fiókokra korlátozódik, amelyeknél a szolgáltató nem tudja nagy megbízhatósági szinttel megállapítani, hogy a fióktulajdonos az életkori küszöbérték felett van. E kritériumok jogszabályba foglalásával a javaslat egyértelmű jogi normákat ír elő az életkor-azonosítási rendszerek használatára és bevezetésére vonatkozóan, amelyek magas szintű adatvédelmet biztosítanak használatuk tekintetében. Ez elő fogja mozdítani az életkor-azonosítási megoldások innovatív piacának bevezetését a digitális egységes piacon belül, tiszteletben tartva az alapvető jogokat.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Fontos, hogy a Bizottság elegendő személyzettel rendelkezzen az e rendelet szerinti tevékenységek elvégzéséhez. Ez különösen azért fontos, mert feladatainak ellátása során a Bizottságnak a világ pénzügyileg legerősebb és technológiailag legfejlettebb vállalatainak némelyikét kell felügyelnie. E vállalatok felügyeletéhez magasan képzett és speciális profillal rendelkező személyzetre lesz szükség. A Bizottság magas politikai kockázattal szembesül, ha a végrehajtás nem rendelkezik elegendő forrással. Egyre nagyobb számban szólítanak fel gyors fellépésre az európai gyermekek online védelme érdekében, és annak biztosításához, hogy a következő generáció hatékony védelemben részesüljön, megfelelő személyzetre van szükség – többek között az e rendelet által előírt gyorsított végrehajtás megvalósítása érdekében.
Ennek érdekében a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 43. cikkében meghatározott felügyeleti díjra fog támaszkodni. Mivel ez a javaslat a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet pontosítása, erőforrásainak azonos felügyeleti díjon kell alapulniuk. A költségvetési vonzatokkal kapcsolatos további részleteket a pénzügyi és digitális kimutatás tartalmazza.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A javaslatot alaposan fogják értékelni, különösen a hozzáférés késleltetésének hatékonysága, a hozzáférés késleltetésének személyi hatálya és arányossága, valamint a beépített biztonságra vonatkozó követelmények tekintetében. Ez az értékelés figyelembe veszi a javaslat végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, valamint a technológiai, piaci és jogi fejleményeket.
Ez a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján folyamatban lévő nyomon követés kiegészítésének tekinthető.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
Az I. fejezet megállapítja az általános rendelkezéseket, beleértve a rendelet tárgyát és hatályát (1. és 2. cikk), valamint a rendeletben használt legfontosabb fogalmak meghatározását (3. cikk). Ez a szakasz meghatározza továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó kijátszásellenes szabályokat (4. cikk), valamint az azonosított szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy bejelentsék és alávessék magukat a megfelelési tervek független ellenőrzésének (5. cikk).
A II. fejezet a kiskorúak közösségi médiához való késleltetett hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, amelyek előírják, hogy a sajátos jellemzőkkel rendelkező, közösségi hálózati szolgáltatásnak vagy videomegosztóplatform-szolgáltatásnak, vagy mindkettőnek minősülő szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem engedélyezhetik a 15 év alatti kiskorúak számára, hogy önálló fiókot hozzanak létre. Ezen túlmenően e szolgáltatások nyújtói lehetővé tehetik a gondviselők számára, hogy korlátozott, életkornak megfelelő jellemzőkkel rendelkező fiókokat hozzanak létre a 13 év feletti kiskorúak számára a szolgáltatáshoz való hozzáférés érdekében (6. cikk). Amennyiben a videomegosztóplatform-szolgáltatók bizonyítani tudják, hogy az életkornak megfelelő szolgáltatásról van szó, kivételesen engedélyezhetik a gondviselők számára, hogy a 13 év alatti kiskorúak számára is hozzáférést biztosítsanak a gondviselők által létrehozott és felügyelt fiókokon keresztül (7. cikk).
A III. fejezet az online közösségi hálózati szolgáltatókra, a videomegosztóplatform-szolgáltatókra, az MI-társakra, az általános csevegőrobotokra és az online játékokra alkalmazandó beépített biztonságra vonatkozó rendelkezéseket állapít meg.
Az 1. szakasz az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat, online játékokat és szoftveralkalmazás-áruházakat biztosító szolgáltatókra alkalmazandó általános rendelkezéseket állapítja meg. Ez a szakasz pontosítja, hogy az e fejezetben meghatározott követelmények a szolgáltatás nem regisztrált igénybe vevőire vagy rendszerfelhasználóira is vonatkoznak, és hogy ezektől a követelményektől csak akkor lehet eltérni, ha az V. fejezettel összhangban életkor-azonosítást alkalmazva megállapítást nyert, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy a rendszer felhasználója felnőtt (8. cikk).
A 2. szakasz az online közösségi hálózati szolgáltatásokra és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokra alkalmazandó rendelkezéseket állapítja meg. E szolgáltatóknak tilos különösen olyan módon megtervezniük, megszervezniük vagy működtetniük szolgáltatásaikat, amely arra szolgál, vagy észszerűen előre láthatóan azt eredményezi, hogy ösztönözze a szolgáltatás kiskorúak általi kényszeres vagy túlzott igénybevételét, és hatékony időgazdálkodási eszközöket kell bevezetniük, amelyek védik a kiskorúak alapvető alvási idejét és iskolai idejét (9. cikk). Az ajánlórendszereket használó szolgáltatók kötelesek úgy megtervezni a kiskorúak számára javasolt információkat és optimalizálni ajánlórendszereiket, hogy biztosítsák a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét (10. cikk). Az említett szolgáltatóknak továbbá megfelelő és arányos intézkedéseket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy a beállításokat alapértelmezés szerint a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága érdekében határozzák meg, amit csak akkor lehet megváltoztatni, ha a kiskorúak kifejezetten hozzájárultak az ilyen változtatásokhoz. Ezek a szolgáltatók biztosítják, hogy a kiskorúak számára ne álljanak rendelkezésre olyan funkciók vagy beállítások, amelyek tényleges vagy előre látható negatív hatást gyakorolnak a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára (11. cikk). Az említett online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztóplatform-szolgáltatások kötelesek továbbá olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek biztosítják a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét a kiskorúak és a szolgáltatás egyéb igénybe vevői közötti kapcsolatok tekintetében (12. cikk). Végül ugyanezek a szolgáltatók kötelesek biztosítani, hogy a kiskorú számára egy gazdasági ügyletet megelőzően átlátható legyen, hogy gazdasági ügyletről van szó, és hogy a még fejlődő kereskedelmi ismereteiket ne használják ki olyan tervezési, szervezési vagy működési döntések révén, amelyek túlzott, impulzív vagy nem kívánt kiadásokhoz vezethetnek, beleértve azt is, hogy a kiskorúakat nem teszik ki változó jutalmazási rendszereknek (13. cikk).
A 3. szakasz az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg. Ez a szakasz különösen arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy hajtsák végre a 2. szakasz 9., 11. és 13. cikkében meghatározott, a függőséget okozó kialakítással, a biztonságos beállításokkal és a kereskedelmi ügyletek átláthatóságával kapcsolatos beépített biztonsági rendelkezéseket, valamint az e rendszerekre szabott egyedi szabályokat (14. cikk). Ezek a szabályok előírják az MI-társak és az általános csevegőrobotok szolgáltatói számára, hogy vezessenek be erős gyermekbiztonsági védelmet, beleértve a rendszerek oly módon történő kialakítását, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve olyan funkcióknak, amelyek érzelmi függőségeket teremthetnek, a káros interakciók megelőzését, valamint tesztelést és forgalomba hozatal utáni nyomon követést a kiskorúak biztonságát, egészségét, alapvető jogait, jóllétét és fejlődését érintő károk azonosítása és enyhítése érdekében. Amennyiben az ilyen rendszereket online közösségi hálózati szolgáltatások, videomegosztóplatform-szolgáltatások vagy online játékok funkcionalitásaként telepítik, e szolgáltatások nyújtóinak biztosítaniuk kell, hogy az MI-társakat és az általános csevegőrobotokat ne aktiválják automatikusan, hogy a kiskorúaknak lehetőségük legyen arra, hogy – amennyiben ez lehetséges – leiratkozzanak a használatukról, és hogy ne legyenek ösztönözve azok használatára.
A 4. szakasz az online játékokra alkalmazandó rendelkezéseket állapítja meg. Ez a szakasz különösen arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy hajtsák végre a 2. szakasz 9., 11. és 12. cikkében meghatározott, a függőséget okozó kialakítással és a biztonságos beállításokkal kapcsolatos beépített biztonsági rendelkezéseket, valamint az online játékokra szabott egyedi szabályokat (15. cikk). Ezek a szabályok magukban foglalják, hogy az online játékoknak biztosítékokat kell bevezetniük annak megakadályozására, hogy az online játékokat arra használják, hogy a kiskorúakat más olyan szolgáltatásokkal való kapcsolatfelvételre ösztönözzék, amelyek kockázatot jelenthetnek magánéleti biztonságukra és védelmükre nézve. Amennyiben a videojáték-platformok szolgáltatói lehetővé teszik a címzettek számára videojátékok létrehozását, a szolgáltató bevezeti az ahhoz szükséges szoftveres és szervezeti intézkedéseket, hogy az említett videojátékok megfeleljenek a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 18. és 20. cikkben meghatározott kötelezettségeknek.
Az 5. szakasz a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóira alkalmazandó, életkornak megfelelő hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg. Ez a szakasz arra kötelezi ezeket a szolgáltatókat, hogy vezessenek be korhatár-besorolási eszközt a szoftveralkalmazások életkornak való megfelelőségének megállapítása és a szolgáltatás igénybe vevője életkorának életkor-azonosítás révén történő értékelése érdekében. Amennyiben egy szoftveralkalmazás nem tekinthető az életkornak megfelelőnek, a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója nem engedélyezheti kiskorúak számára az életkornak nem megfelelő szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférést (16. cikk). Végezetül ez a szakasz ösztönzi magatartási kódexek kidolgozását az korhatár-besorolási eszközök harmonizált létrehozásához és alkalmazásához való hozzájárulás érdekében (17. cikk).
A 6. szakasz további általános kötelezettségeket határoz meg a kiskorúak cselekvőképességére, valamint a kiskorúak és gondviselők szerepvállalását elősegítő eszközökre vonatkozóan, amelyek a közösségi hálózati szolgáltatásokat, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, az MI-társakat, az általános csevegőrobotokat, valamint a videojáték-platformokat és -játékokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandók. Ez a szakasz meghatározza, hogy ezek a szolgáltatók kötelesek biztosítani, hogy a szolgáltatás funkciói, kommunikációs, információs, felhasználó-ellenőrzési eszközei és mechanizmusai, a figyelmeztetések és a III. fejezetben említett egyéb információk könnyen hozzáférhetők legyenek valamennyi kiskorú számára, és azokat a kiskorúak számára érthető módon jelenítsék meg. Az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében vett online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók kötelesek ezeket az információkat azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) feltüntetni, amely(ek)ben a szolgáltatást nyújtják. Ezenkívül a közösségi hálózati szolgáltatásokat, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, az MI-társakat és az általános csevegőrobotokat, valamint a videojáték-platformokat nyújtó szolgáltatók kötelesek olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára a tartalom és a beállítások ellenőrzését, valamint a visszajelzést, amelynek tartós hatást kell gyakorolnia az ajánlott tartalomra (18. cikk). Ez a szakasz azt is meghatározza, hogy ezek a szolgáltatók kötelesek gyermekbarát bejelentési mechanizmusokat és támogatási eszközöket bevezetni a kiskorúak számára (19. cikk), valamint hatékony, könnyen használható eszközöket a gondviselők számára. Ez a szakasz továbbá arra kötelezi a közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat, valamint online játékokat nyújtó szolgáltatókat, hogy ösztönözzék az ilyen eszközök bevezetését, és előírja az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében vett online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók számára annak biztosítását, hogy ezek a gondviselőknek szánt eszközök interoperábilisak legyenek a gondviselők számára harmadik felek által biztosított eszközökkel, az (EU) 2022/1925 rendelet 6. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban (20. cikk). Végezetül ez a szakasz kimondja, hogy a kiskorúaknak és a gondviselőknek jogukban áll panaszt benyújtani az illetékes hatósághoz a közösségi hálózati szolgáltatásokat, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, az MI-társakat és az általános csevegőrobotokat, valamint az online játékokat nyújtó szolgáltatókkal szemben e rendelet állítólagos megsértése miatt, és a kiskorúaknak és a gondviselőknek jogukban áll megbízni egy szervet, szervezetet vagy egyesületet, hogy a kiskorú vagy az érte felelős gondviselő nevében gyakorolja az e rendelet által biztosított jogokat (21. cikk).
A 7. szakasz a biztonságos online környezethez szükséges kellő gondosságra vonatkozó egyéb rendelkezéseket tartalmaz. Meghatározza az online óriásplatformokra vonatkozó nyomonkövetési kötelezettségeket (22. cikk), a magatartási kódexek kidolgozására vonatkozó rendelkezéseket (23. cikk), valamint azt a kötelezettséget, hogy a szolgáltatások jogi képviselőkkel rendelkezzenek (24. cikk). Végezetül megállapítja, hogy a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e fejezetben felsorolt intézkedések kiegészítése céljából annak érdekében, hogy biztosítsa a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét a szolgáltatások igénybevétele során (25. cikk).
A IV. fejezet tartalmazza a szülői felelősség ellenőrzésére vonatkozó kötelezettséget (26. cikk).
Az V. fejezet az életkor-azonosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.
Az 1. szakasz az életkor-azonosítás általános elveit határozza meg. Ez a szakasz meghatározza, hogy amennyiben a II. és III. fejezet hatálya alá tartozó szolgáltatóknak életkor-azonosítási megoldásokat kell bevezetniük, magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, robusztusságot, nem intruzív jelleget, magánéletet és megkülönböztetésmentességet kell biztosítaniuk, és hogy az önbevallás nem elegendő az e rendeletnek való megfeleléshez (27. cikk), továbbá meghatározza az életkor-azonosítással kapcsolatos adatvédelemre vonatkozó konkrét szabályokat is (28. cikk).
A 2. szakasz ezt az életkor-azonosításra vonatkozó konkrét kötelezettségekkel egészíti ki, meghatározva, hogy az 5. és 6. cikknek való megfelelés céljából a szolgáltatóknak életkor-ellenőrzést kell bevezetniük, és a III. fejezetnek való megfelelés céljából meghatározott feltételek mellett életkor-ellenőrzést és más életkor-azonosítási megoldásokat is alkalmazhatnak (29. cikk), kiegészítve a Bizottság arra való felhatalmazásával, hogy meghatározza az életkor-azonosításról szóló fejezetben meghatározott részleteket (30. cikk). Ez a szakasz továbbá előírja a tagállamok számára, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy különböző eszközök álljanak rendelkezésre az életkort igazoló tanúsítvány megszerzésére az alsó korhatár ellenőrzése céljából, és bocsássanak rendelkezésre legalább egy életkor-ellenőrzési megoldást (31. cikk). Végezetül ez a szakasz a meglévő fiókok esetében az életkor ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket tartalmaz (32. cikk).
A VI. fejezet a tagállamoknak a kiskorúak felkészítésére és támogatására vonatkozó intézkedéseiről rendelkezik, amint e rendelet valósággá válik (33. cikk).
A VII. fejezet tartalmazza az e javaslatban foglalt azon rendelkezések hatásköreire, felügyeletére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az (EU) 2022/2065 rendelet és az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti meglévő végrehajtási struktúrákra és keretekre támaszkodnak az átfedések elkerülése, valamint a közvetítő szolgáltatásokra és az MI-rendszerekre vonatkozó meglévő szabályokkal való összhang biztosítása érdekében (34. cikk). Amennyiben a Bizottság a kizárólagos hatáskörébe tartozó szolgáltatásokra és rendszerekre vonatkozó eljárást indít, arra törekszik, hogy 90 napon belül végleges határozatot fogadjon el, és az eljárás megindításától számított 30 napon belül közölje az előzetes megállapításokat az érintett szolgáltatóval (35. cikk). Végezetül rendelkezést tartalmaz az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási tevékenységek Bizottság általi finanszírozásáról (36. cikk), valamint a szakértelem és a biztonsági eseményekre való reagálási mechanizmusok fejlesztéséről (37. és 38. cikk).
A VIII. fejezet a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseket (39. és 40. cikk), a IX. fejezet pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza, többek között a rendelet felülvizsgálatára, e rendeletnek a képviseleti keresetekről szóló irányelv mellékletébe való felvételére (41. cikk), valamint a hatálybalépésre és az alkalmazásra (42. és 43. cikk) vonatkozóan.
2026/0286 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az internetes digitális terek elszámoltathatóságának és megbízhatóságának biztosításáról (EU KIDS ACT)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 1 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 2 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, a mesterséges intelligencián (MI) alapuló „társak” (a továbbiakban: MI-társak), az általános csevegőrobotok, az online játékok és a szoftveralkalmazás-áruházak a kiskorúak mindennapi életének fontos részévé váltak. Ezek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és MI-rendszerek egyrészről lehetőségeket teremtenek a kiskorúak számára az identitásfejlesztés, a tanulás, az oktatás, a polgári szerepvállalás, a kapcsolatfejlesztés, a kommunikáció, a kapcsolódás és a kreativitás terén, másrészről e szolgáltatások és rendszerek némelyike – többek között kialakításánál fogva – kockázatot jelenthet a kiskorúak magánéletének védelmére és biztonságára nézve. Ilyen kockázat lehet például a jogellenes tartalmakkal való találkozás, az internetes megfélemlítés kockázata vagy az a veszély, hogy olyan személyek veszik fel a kiskorúakkal a kapcsolatot, akik ártani próbálnak nekik. A kiskorúak emellett a veszélyeztetett fogyasztók kategóriájába tartoznak, és mint ilyenek bizonyos manipulatív kereskedelmi gyakorlatok jelentette kockázatokkal is szembesülhetnek, amelyek nem kívánt kiadásokhoz, illetve kényszeres és addiktív magatartás kialakulásához vezethetnek. Ezek a kockázatok eredhetnek a kiskorúak közvetlen tapasztalataiból, amelyeket az online közösségi hálózati szolgáltatásokkal, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokkal, az MI-társakkal, az általános csevegőrobotokkal, az online játékokkal és a szoftveralkalmazás-áruházakkal kapcsolatban szereztek, de származhatnak akár a platformokon és a rendszerekben aktív más felhasználók tevékenységéből is.
(2)Létrejött egy, az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület (a továbbiakban: különleges testület), amelynek feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak a gyermekek online biztonságával kapcsolatban kialakítandó európai megközelítésről. A különleges testület társelnökeinek jelentését 2026 júliusában terjesztették elő, és az hat vezérelven alapul: fejlődésközpontú megközelítés, egyenlőség és sokféleség, a kiskorúak védelme, a digitális szolgáltatások elszámoltathatósága és a fogyasztói jogok, a tudatos internethasználatra nevelés és médiaoktatás, valamint a gyermekek jogai és részvétele. A jelentés különösen a következőket szorgalmazza: a közösségi médiához való hozzáférés korlátozása EU-szerte, harmonizált beépített biztonsági elemek a közösségi médiában, az egyéb digitális szolgáltatásokban, az online játékokban és a kiskorúak által is hozzáférhető MI-rendszerekben, valamint életkor-azonosító rendszerek az arányosság és a magánélet tiszteletben tartása mellett. A cél a teljes digitális környezet lefedése annak érdekében, hogy a kiskorúakat hatékony és átfogó online védelemben részesítsük („közösségi média+”).
(3)A tagállamok egyre gyakrabban vezetnek be olyan nemzeti jogszabályokat, vagy legalábbis mérlegelik olyan szabályok bevezetését, amelyekkel korhatárhoz kötnék a kiskorúak bizonyos online szolgáltatásokhoz való hozzáférését. Tekintettel az online szolgáltatások és rendszerek, csakúgy mint az internet eredendően határokon átnyúló jellegét, e nemzeti jogszabályok nem egységes volta kedvezőtlenül érinti a belső piacot, amely – az EUMSZ 26. cikke értelmében – egy olyan, belső határok nélküli térséget alkot, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások, valamint a letelepedés szabadsága. Mindazok a feltételek, amelyek mellett a szolgáltatóknak korlátozniuk kell a kiskorúak bizonyos szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférését, valamint mindazok a kötelezettségek, amelyeknek eleget kell tenniük szolgáltatásaik és rendszereik kialakítása során, harmonizációt igényelnek annak érdekében, hogy meglegyen a kiskorúak részére Unió-szerte hozzáférhető szolgáltatásokat és rendszereket kínáló szolgáltatók számára szükséges jogbiztonság, és a kiskorúak számára biztosított védelem szintje az Unión belüli tartózkodási helyüktől függetlenül harmonizált legyen.
(4)Az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 létrehoz egy, a közvetítő szolgáltatók kellő gondosságára vonatkozó kötelezettségeit átfogó horizontális keretet; ezek a kötelezettségek a kimondottan a kiskorúak online védelmére irányuló kötelezettségeket is magukban foglalnak. Az említett rendelet 28. cikke előírja a kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy megfelelő és arányos intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy szolgáltatásukkal összefüggésben biztosított legyen a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelme. A kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedésekről szóló bizottsági iránymutatás 4 egy nem kimerítő listában felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket a kiskorúak számára hozzáférhető online platformokat üzemeltető szolgáltatóknak be kell vezetniük az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése érdekében.
(5)Ez a rendelet – figyelembe véve az említett iránymutatást és a különleges testület társelnökei által készített jelentést – a kiskorúak védelme tekintetében pontosítja és kiegészíti az (EU) 2022/2065 rendelet megfelelő rendelkezéseit, különösen ami a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét illeti. Ezért e rendelet szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy harmonizált alsó korhatárt vezessen be az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztóplatform-szolgáltatások használatára szolgáló felhasználói fiók létrehozására vonatkozóan, valamint szabályokat határoz meg az ilyen szolgáltatások harmonizált kialakítási követelményei és az életkor-azonosítás tekintetében.
(6)Ezért mindazok a rendelkezések, amelyek alsó korhatárt vezetnek be az online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztóplatform-szolgáltatások használatára szolgáló felhasználói fiók létrehozására, harmonizált biztonsági követelményeket írnak elő az online közösségi hálózati szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, a videojáték-platformszolgáltatások és a szoftveralkalmazás-áruházak számára, valamint harmonizált szabályokat állapítanak meg az online életkor-azonosítással és a szülői felelősséggel kapcsolatban – amennyiben azok arra szolgálnak, hogy a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmére vonatkozó kötelezettséget konkretizálják – az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkére hivatkoznak.
(7)E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy általános nyomonkövetési kötelezettséget vagy általános aktív tényfeltáró kötelezettséget írna elő, sem pedig úgy, hogy a közvetítő szolgáltatókat általánosságban arra kötelezné, hogy a jogellenes tartalomra vonatkozóan proaktív intézkedéseket hozzanak.
(8)Ez a rendelet egyúttal az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 kiegészítése is, amely átfogó, kockázatalapú keretet határoz meg a mesterséges intelligencia uniós szabályozására. Az (EU) 2024/1689 rendelet tilt bizonyos, mesterséges intelligencián (MI) alapuló gyakorlatokat; ezek közé tartozik a kiskorúak sebezhetőségének ártó szándékú kihasználása és a manipuláció. Emellett követelményeket vezet be a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan, átláthatósági követelményekről rendelkezik az interaktív és generatív Mi-rendszereket illetően, valamint a legfejlettebb, általános célú MI-modellek szolgáltatói számára előírja, hogy mérjék fel és mérsékeljék a rendszerszintű kockázatokat, köztük a kiskorúak biztonságát és jóllétét érintő kockázatokat is. Az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott követelmények és kötelezettségek sérelme nélkül e rendelet célja, hogy kezelje az MI-társak és az általános csevegőrobotok által a kiskorúak számára jelentett különös kockázatokat, és harmonizált intézkedéseket határozzon meg, amelyeket a szóban forgó MI-rendszerek szolgáltatóinak el kell fogadniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a kiskorúak egészségének és biztonságának magas szintű védelmét, valamint támogassák fizikai, mentális és érzelmi jóllétüket és fejlődésüket.
(9)Ezt a rendeletet azon átfogó uniós erőfeszítések részének kell tekinteni, amelyek célja, hogy megvédjék a felhasználókat, köztük a gyermekeket és más veszélyeztetett csoportokat a jogellenes online tartalmaktól. Itt említendő a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló (EU) 2024/1385 irányelv, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az intim képek vagy manipulált anyagok beleegyezés nélküli megosztását, a nemi alapú gyűlöletbeszédet, az internetes zaklatást („cyber harassment”) és az internetes fenyegető zaklatást („cyber stalking”), ideértve a kiskorúak ellen irányuló eseteket is.
(10)Ez a rendelet nem érinti a 2010/13/EU irányelvben megállapított azon szabályokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás egyéb vonatkozásait szabályozzák, különös tekintettel a kiskorúaknak mint az audiovizuális tartalom nézőinek védelmére vonatkozó szabályokra. Amennyiben más uniós jogi eszközök az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtás hasonló, de kevésbé konkrét vonatkozásait szabályozzák, e rendeletnek kell elsőbbséget élveznie.
(11)A digitális környezettel kapcsolatos fogalommeghatározásokból kiindulva ezt a rendeletet alkalmazandóvá kell tenni az információs társadalomnak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv fogalommeghatározásának megfelelő egyes szolgáltatásaira, tehát azokra, amelyeket általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtanak. Ez a rendelet különösen az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozik. Ezt a rendeletet egyes olyan, kiskorúak számára hozzáférhető, az (EU) 2024/1689 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett MI-rendszerekre is alkalmazandóvá kell tenni, amelyek MI-társaknak vagy általános csevegőrobotoknak minősülnek. Emellett ennek a rendeletnek vonatkoznia kell minden olyan szolgáltatóra, amely az (EU) 2022/1925 rendeletben meghatározott operációs rendszereket és ugyanott meghatározott szoftveralkalmazás-áruházakat biztosít; ezek olyan típusú online közvetítő szolgáltatások, amelyek közvetített termékként vagy szolgáltatásként a szoftveralkalmazásokra összpontosítanak. Az egyértelműség kedvéért: ez a rendelet az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformnak minősített online közösségi hálózati szolgáltatásokra, videomegosztó platformokra és szoftveralkalmazás-áruházakra is alkalmazandó.
(12)A videojátékok fontos részévé váltak annak a digitális környezetnek, amelyben a kiskorúak játékos, célorientált vagy szórakoztató módon részt vesznek, és kommunikálnak másokkal. Egyes videojáték-platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy terjesszék és kicseréljék az általuk létrehozott tartalmakat a szolgáltatás meg nem határozott számú igénybe vevőjével, valamint megkönnyítik e tartalmak címzettjei közötti kapcsolattartást. Az ilyen online játékok az online platformoknak az (EU) 2022/2065 rendeletben említett fogalommeghatározása alá tartoznak, és e rendelet hatályát ezekre is ki kell terjeszteni. Ugyanakkor egyes olyan online játékoknak is e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, amelyek nem teszik lehetővé az információk meghatározatlan számú címzett számára történő terjesztését. Idetartozik minden számítógépen, mobil eszközön vagy játékkonzolon játszható játék, függetlenül attól, hogy a játék alapjául szolgáló szoftvert helyben vagy távolról, például tartós adathordozón futtatják-e, és függetlenül attól, hogy a szolgáltatást ingyenesen, díjfizetés ellenében vagy a használat közbeni (vagy alkalmazáson belüli) vásárlásokat magában foglaló hibrid díjazás ellenében nyújtják-e. E rendelet alkalmazásában nem minősülnek online játéknak azok a kizárólag fizikai médiumon keresztül hozzáférhető vagy megvásárolható online játékok, amelyeknek nincsen olyan online komponensük, amelyre szükség lenne a játékhoz való hozzáféréshez, annak terjesztéséhez vagy megvásárlásához. Az egyértelműség kedvéért: amennyiben egy online játék a videomegosztó platformnak megfelelő bizonyos jellemzőkkel is rendelkezik, e rendelet alkalmazásában online játéknak kell tekinteni.
(13)Arányosságának biztosítása érdekében a rendelet nem alkalmazandó azokra a nem kereskedelmi, oktatási, tudományos vagy közérdekű szolgáltatásokra vagy rendszerekre, amelyek jellegüknél fogva csupán elenyésző kockázatot jelentenek a kiskorúakra nézve. E kivételt célszerű kiterjeszteni az elsősorban oktatási célokra tervezett, oktatási intézmények vagy szervezetek által vagy ezek számára üzemeltetett nonprofit online enciklopédiákra, nonprofit oktatási és tudományos adattárakra, szolgáltatásokra és rendszerekre; azokra a nyílt forráskódú szoftverfejlesztő és -megosztó platformokra, szolgáltatásokra és rendszerekre, amelyeket kifejezetten és kizárólag a tudományos kutatás és fejlesztés céljára fejlesztettek ki és működtetnek, valamint azokra a hatóságok által tervezett, kifejlesztett és működtetett szolgáltatásokra és rendszerekre, amelyeket kizárólag az említett hatóságok általi vagy azok nevében történő felhasználásra terveztek, fejlesztettek ki és működtetnek.
(14)Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókra vonatkozik az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettség is, miszerint biztosítaniuk kell a magánélet és a biztonság magas szintű védelmét, ezek a kötelezettségek az e rendelet hatálya alá tartozó tárgykörökre vonatkozóan konkrétan meghatározásra kerülnek. Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés azonban önmagában nem értelmezhető elegendő bizonyítékként arra nézve, hogy a szóban forgó szolgáltatók megfelelnének az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének, és ezért ettől függetlenül további kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalára kötelezhetők az e rendelet hatálya alá nem tartozó kérdésekben, például a biztonság garantálásával kapcsolatban. Hasonlóképpen, az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (1) bekezdését az e rendelet hatályán kívül eső online platformokra továbbra is alkalmazni kell.
(15)E rendelet alkalmazásában helyénvaló közös meghatározást megállapítani a „kiskorú” vagy a „gyermek” fogalmakra. Így „kiskorúnak” vagy „gyermeknek” minősül minden olyan természetes személy, aki még nem töltötte be a 18. életévét, függetlenül attól, hogy a nemzeti jog esetleg a nagykorúság korábbi vagy későbbi eléréséről rendelkezik. Noha a kiskorúak által használt szolgáltatásaik és rendszereik biztonságáért elsődlegesen továbbra is az online közösségi hálózati szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, az online játékok, a szoftveralkalmazás-áruházak és az MI-rendszerek szolgáltatói felelősek, emellett a szülők és a gondviselők is szerepet játszhatnak a kiskorúak online tapasztalatszerzésének kalauzolásában. E rendelet alkalmazásában a „gondviselő” fogalmát a szülői felelősségnek az (EU) 2019/1111 tanácsi rendeletben 6 szereplő fogalommeghatározására kell alapozni.
(16)E rendelet alkalmazásában az „MI-rendszer” fogalomnak az (EU) 2024/1689 rendelet 3. cikke 1. pontjában foglalt meghatározását kell követni. Helyénvaló továbbá meghatározni az MI-rendszerek bizonyos, MI-társaknak vagy általános csevegőrobotoknak minősülő típusait, amelyek az e rendelet szerinti kiegészítő kötelezettségek tárgyát képezik. Amennyiben e rendelet egy MI-társ vagy egy általános csevegőrobot szolgáltatójára hivatkozik, a „szolgáltató” fogalmát az (EU) 2024/1689 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerint kell értelmezni.
(17)Az életkor-azonosítással kapcsolatos fogalommeghatározásokat, mint például „életkor-ellenőrzés”, „életkor-azonosítás”, „az életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzéke”, „az uniós életkor-ellenőrzési megoldásokat kínáló szolgáltatók uniós jegyzéke”, „uniós életkor-ellenőrzési rendszer” és „életkort igazoló tanúsítvány”, úgy kell értelmezni, hogy azok az (EU) 2024/1183 rendelettel módosított 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott uniós keretre, valamint az életkor-ellenőrzési technológiák uniós szintű közös keretének létrehozásáról szóló, 2026. április 29-i (EU) 2026/1035 bizottsági ajánlásra és a kiskorúak online védelméről szóló, kapcsolódó bizottsági iránymutatásra épülnek, és azokkal összhangban értendők.
(18)A kiskorúak magánéletének és biztonságának garantáltan magas szintű védelme érdekében fontos, hogy a kötelezettségeket hatékonyan érvényre juttassák, és ne lehessen kijátszani őket. A szolgáltatók tehát nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely aláásná az e rendeletben meghatározott kötelezettségek hatékonyságát. Ehhez a magatartáshoz tartozik a szolgáltatás vagy a rendszer kialakítása, a választási lehetőségek nem semleges módon történő bemutatása a szolgáltatás igénybe vevői vagy a rendszer használói számára, valamint a felhasználói felület vagy annak egy része struktúrájának, funkciójának vagy működési módjának oly módon történő használata, amellyel ellehetetlenítik vagy csorbítják a felhasználó autonómiáját, döntéshozatalát vagy választásait. A kiskorúaktól például nem kérhető, hogy felhasználói fiókjuk létrehozása során csökkentsék az olyan érzékeny beállítások szintjét, mint a földrajzi helymeghatározási adatokhoz vagy a kamerához való hozzáférés. Nem szabad továbbá arra ösztönözni őket, hogy kijátsszák a késleltetett hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeket. A szolgáltatóknak ezenkívül korlátozniuk kell azt a lehetőséget is, hogy a kiskorúak másodlagos felhasználói fiókokat tudjanak létrehozni a beépített biztonsági intézkedések megkerülésére.
(19)Annak érdekében, hogy a kiskorúak számára hozzáférhető szolgáltatások a magánélet és a biztonság legmagasabb szintű védelmét nyújtsák, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke alapján online óriásplatformnak minősített online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a kötelezettségeknek való hatékony megfelelés biztosítása érdekében kívánnak meghozni; ilyen intézkedések például a szolgáltatáshoz való késleltetett hozzáférés és a beépített biztonsági elemek. Ez alapján a Bizottság képes lesz arra, hogy – egy, a megfelelő szakértelemmel rendelkező független ellenőrök által végzett értékelést követően – ellenőrizze, hogy az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatók meghozták-e az említett kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket. A Bizottságnak a szóban forgó megfelelési tervre felügyeleti és végrehajtási hatásköreinek, különösen az e rendelet 34. cikke szerinti eljárások kezdeményezésére vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül kell reagálnia. Ez az értesítési mechanizmus szükséges, és arányban áll az általa követett célkitűzéssel, továbbá tiszteletben tartja a vállalkozás szabadságához fűződő, a Charta 16. cikkében rögzített alapvető jogot, valamint az információk megismerésének és közlésének a Charta 11. cikke szerinti szabadságát.
(20)A születéstől 15 éves korig terjedő életkor különösen fontos a kiskorúak kognitív, érzelmi és társas fejlődése, valamint személyiségük, identitásuk és értékrendszerük kialakulása szempontjából. A tudományos eredmények szerint egyes online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztóplatform-szolgáltatások sajátos jellemzőik és funkcionalitásaik miatt különösen komoly kockázatot jelentenek a 15 év alatti kiskorúak magánéletének és biztonságának védelmére nézve. A kutatások szerint a 13 év alatti gyermekek különösen kiszolgáltatottak, és a kiskorúak mentális egészsége sokféle módon érintett: kezdve a 3 év alatti gyermekeket mint passzív online felhasználókat érintő kockázatoknál, akiknél a gondoskodás helyébe képernyőidő léphet, amely kihat figyelemfenntartási képességükre, anyanyelv-elsajátításukra és társas-érzelmi fejlődésükre, folytatva az egyrészről a külső ingereknek való folyamatos kitettség, másrészről a gyermekek fejlődő képességei és kialakulóban lévő önképe között fennálló aránytalanság kockázatával, egészen addig a kockázatig, hogy a fejlődési érzékenységek konvergálni kezdenek a tartalmak és az interakciók platformok által irányított felerősítésével. 15 éves korukra a serdülők fokozatosan elérik az autonómiát, és miközben a gondviselők és oktatók által végzett felügyelet veszít a hatékonyságából, a kockázatokat az egyéni magatartásformák helyett egyre inkább a digitális szolgáltatások társas elemei alakítják, a 13–15 éves serdülők pedig a fejlődésük szempontjából leginkább sebezhető életszakaszban vannak. Ezért alapvető fontosságú, hogy úgy tudjanak élni a fejlődéshez és önrendelkezéshez való jogukkal, hogy nincsenek kitéve az egyes online szolgáltatások által a kiskorúakra gyakorolt kockázatoknak és károknak, amelyeknek számottevő hatása lehet. Annak érdekében, hogy az Unióban tartózkodó kiskorúak egyenlő szintű védelemben részesüljenek, a 13 év alattiak számára uniós szintű korlátozást kell bevezetni a „közösségi média+”-hoz való hozzáférés tekintetében. A belső piac eltérő nemzeti jogszabályok miatti széttagolódását megelőzendő, egységesen a 15 éves korhoz mint alsó korhatárhoz kell kötni azt, hogy a kiskorúak önálló felhasználói fiókot hozhassanak létre az olyan online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztóplatform-szolgáltatások használatára, amelyek az említettnél fiatalabb kiskorúak számára különösen káros jellemzőkkel vagy funkcionalitásokkal rendelkeznek. Ez nem érinti azokat azon uniós jogszabályokat vagy az uniós joggal összhangban lévő azon nemzeti jogszabályokat, amelyek bizonyos tartalomkategóriákra, például a pornográf vagy szerencsejátékokkal kapcsolatos tartalmakra vonatkozóan ennél magasabb alsó korhatárt állapítanak meg.
(21)A 15 év alatti kiskorúak magánéletének és biztonságának védelmére nézve kockázatosnak tekintett jellemzők és funkcionalitások megfelelnek az online kockázatok globálisan elismert osztályozásának, ideértve például a kiskorúak életkoruknak nem megfelelő tartalmaknak vagy kapcsolatfelvételeknek való kitettségét, továbbá más felhasználók ártó magatartását, illetve egyéb kereskedelmi vagy horizontális kockázatokat, például a túlzott mértékű használatot. Olyan jellemzők és funkcionalitások tartoznak tehát ide, amelyek lehetővé teszik bizonyos káros tartalmak fogyasztását és terjesztését, csakúgy mint bizonyos ártó szándékú interakciókat vagy magatartást. Különösen azok a szolgáltatások kockázatosak a kiskorúak szempontjából, amelyeknek igénybe vevői meghatározatlan számú címzett számára valós időben tartalmakat tudnak terjeszteni; a szóban forgó kockázatok abban állnak, hogy veszélyeztetik a kiskorúak magánéletének védelmét, valamint nem helyénvaló, például pornográf tartalmaknak tehetik ki őket; ha pedig a kiskorúak ismeretlen felhasználókkal kapcsolatba tudnak lépni, az azzal a kockázattal járhat, hogy bizonyos felnőttek nem helyénvaló módon közelítenek hozzájuk, de akár az is előfordulhat, hogy más felhasználók bántalmazó vagy egyéb módon ártalmas magatartásának is ki vannak téve; az, hogy a szolgáltatás automatikusan ajánl bizonyos tartalmakat vagy bizonyos személyekkel való kapcsolatfelvételt, annak a kockázatnak teszi ki a kiskorúakat, hogy káros tartalommal találkoznak, vagy a káros tartalom úgynevezett „nyúlüregeibe” pottyannak, illetve rosszindulatú felhasználókkal potenciálisan ártalmas kapcsolatfelvételbe bonyolódnak; a kényszeres vagy túlzott használat kialakulását elősegítő funkcionalitások, interfészkialakítások vagy jellemzők alkalmazása, mint például az úgynevezett „push” értesítések vagy a végtelen tartalomfolyamok, pedig azzal a kockázattal jár, hogy a kiskorúaknál mentális egészségüket és jóllétüket károsító – többek között addiktív – magatartásformák alakulnak ki. Ezeket a funkcionalitásokat jellemzően csak a szolgáltatás azon igénybe vevői számára szokták felkínálni, akik felhasználói fiókon keresztül férnek hozzá a szolgáltatáshoz. Ezért – figyelembe véve a kiskorúak szabad véleménynyilvánításhoz való jogát – arányos intézkedésnek tűnik, hogy a kiskorúak az ilyen felhasználói fiókok létrehozásakor és használatakor késleltetett hozzáférést kapjanak, mivel ugyanazon szolgáltatás fiók nélküli használata kisebb kockázatot jelent számukra.
(22)Elismerve azt a szerepet, amelyet a szülők és a gondviselők játszanak a kiskorúak önálló és biztonságos online fejlődésének támogatásában, indokolt lehetővé tenni, hogy a szolgáltatók kivételesen eltérhessenek az önálló hozzáférés e rendeletben meghatározott alsó korhatárától, és már a 13 éves alsó korhatártól lehetővé tegyék a szülői felelősség gyakorlója számára, hogy korlátozott funkcionalitásokkal rendelkező fiókot hozzon létre a 13 és 15 év közötti gyermekek számára. Az ilyen felhasználói fiók a szülői felelősség gyakorlójának felhasználói fiókja, nem pedig az adott kiskorúé. Ez az eltérés csak a szülői felelősség ellenőrzése esetén adható meg, és nem áshatja alá e rendelet célkitűzését, figyelembe véve a gyermekek védelemhez és magánélethez való jogát, és elsődleges szempontként a gyermek mindenek felett álló érdekét. Végezetül ez az eltérés nem lehetséges abban az esetben, ha a szolgáltatók szerződési feltételeikben a 13 évnél magasabb alsó korhatárt el nem érő felhasználók esetében korlátozzák a szolgáltatásukhoz való hozzáférést és annak használatát.
(23)Amennyiben a videomegosztóplatform-szolgáltatást kifejezetten 13 év alatti kiskorúak számára tervezték, a gondviselő kivételesen lehetővé teheti a kiskorú számára, hogy a 7. cikkben meghatározott feltételek mellett, kizárólag a gondviselő saját felhasználói fiókján keresztül, a gondviselő ellenőrzése és felügyelete mellett hozzáférjen a szolgáltatáshoz. A gondviselő által ellenőrzött hozzáférés nem jelenti azt, hogy a kiskorú hozza létre vagy használja a felhasználói fiókot, és ezért nem minősül a 6. cikk (1) bekezdése értelmében vett, a kiskorú számára létrehozott vagy a kiskorúhoz hozzárendelt felhasználói fiókon keresztül történő hozzáférésnek. A gondviselő által ellenőrzött hozzáférés kialakítható a gondviselő fiókján belüli gyermekspecifikus beállítások vagy profilok révén; az ilyen beállítások vagy profilok megléte nem minősül a kiskorú felhasználói fiókjának.
(24)E rendelet egyetlen rendelkezése sem írja elő a szolgáltatók számára, hogy szolgáltatásaikat 13 év alatti kiskorúak számára is elérhetővé tegyék, és nem érinti az ilyen kiskorúak kizárására irányuló szerződési feltételeket sem, amelyekre továbbra is teljes mértékben vonatkoznak a kiskorúak szolgáltatáshoz való hozzáférésének megakadályozására vonatkozóan az eben a rendeletben meghatározott kötelezettségek. Az azzal kapcsolatos követelmények, hogy a videomegosztóplatform-szolgáltatások keretében életkornak megfelelő élményt kell biztosítani, csak azokra a szolgáltatókra vonatkoznak, amelyek szándékosan döntöttek úgy, hogy kifejezetten gyermekek számára kialakított környezetet kínálnak, és ezt a választást szigorú feltételekhez kötik.
(25)Az egyre nagyobb teret nyerő online környezetben a kiskorúak védelméhez elengedhetetlen, hogy életkoruknak megfelelő és biztonságos online élményeket biztosítsunk a számukra. Annak érdekében, hogy a kiskorúaknak javára legyen a biztonságos digitális környezet, az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, az online játékokat, az MI-társakat, az általános csevegőrobotokat és a szoftveralkalmazás-áruházakat nyújtó szolgáltatóknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a kiskorúak magánélete és biztonsága a szolgáltatás vagy a rendszer használata során magas szintű védelmet élvezzen. E célból a szolgáltatóknak úgy kell kialakítaniuk szolgáltatásaikat és rendszereiket, hogy a kiskorúak jóllétének elsőbbséget biztosítsanak, és ehhez a kezdettől fogva a magánélet és a biztonság védelmét szolgáló biztonsági elemeket kell beágyazniuk a szolgáltatásaik kialakításába és működésébe, figyelembe véve a kiskorúak fokozatosan fejlődő képességeit. Amennyiben a szolgáltatás vagy rendszer regisztráció vagy elektronikus azonosítás nélkül hozzáférhető, a szolgáltatóknak alapértelmezés szerint úgy kell konfigurálniuk a nem regisztrált vagy nem azonosított felhasználókra vonatkozó kialakítást és beállításokat, hogy azzal garantálják a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelmét. A szolgáltatók csak akkor térhetnek el ezektől a követelményektől, ha életkor-azonosítás alkalmazásával e rendelettel összhangban megállapították, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy felhasználója felnőtt.
(26)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseikkel biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak azt követően is biztonságos digitális környezetet élvezhessenek, hogy létrehozták a szolgáltatás használatához szükséges saját felhasználói fiókjukat. Bár ezek az intézkedések csökkentik az ilyen szolgáltatások sajátos funkcionalitásaiból és jellemzőiből eredő kockázatokat a 15 év feletti kiskorúak számára, az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztó platformok használata továbbra sem helyénvaló az említett életkor alatti kiskorúak számára. Az e kötelezettségeknek való megfelelés ezért nem érintheti azt az általános korlátozást, amely szerint a kiskorúak nem hozhatnak létre saját felhasználói fiókot ezen életkor alatt.
(27)Az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztóplatform-szolgáltatások kialakításának bizonyos jellemzői a kiskorúak sebezhetőségének kihasználására irányulhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szolgáltatást kiterjedt vagy túlzott mértékben használják, kényszeres magatartási mintákat vagy függőségszerű viselkedést mutassanak, ami káros hatással van a kiskorúak mentális, érzelmi és fizikai jóllétére. Ezek a jellemzők többek között a következők lehetnek: tényleges megállási pontok és megszakítás nélküli tartalomfogyasztás, automatikus lejátszás, automatikus görgetés, automatikus újbóli lejátszás, végtelenített görgetés, a figyelem visszaszerzése érdekében mesterségesen időzített értesítések, az ismételt aktivitást ösztönző jutalmazási mechanizmusok vagy a szolgáltatás igénybe vevőjét a rendszeres visszatérés elmulasztásáért büntető mechanizmusok. Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók ezért nem tehetik ki a kiskorúakat az elsősorban az aktivitás maximalizálását célzó, manipuláción vagy meggyőzésen alapuló kialakítási jellemzőknek, amennyiben ezek károsíthatják a kiskorúak magánéletének vagy biztonságának védelmét, vagy alááshatják autonómiájukat. Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem tántoríthatják el a kiskorúakat a használat megszüntetésére vonatkozó döntésüktől, és nem használhatják ki a szolgáltatás használatával kapcsolatos döntés hiányát, például olyan értesítések küldésével, amelyeket nem a kiskorú szolgáltatással kapcsolatos interakciója vagy tevékenysége váltott ki, illetve amelyek nem közvetlenül a kiskorú interakciójához vagy tevékenységéhez kapcsolódnak. Ennek le kell fednie azokat a helyzeteket is, amikor a platform más viselkedést tanúsít a felhasználókkal szemben, amikor azok nem használják a szolgáltatást. Ez tehát kiterjedne a felhasználók figyelmét visszaszerezni próbáló jellemzőkre, amelyek például a szolgáltatás használatának folytatásáért járó jutalmakról szóló értesítések küldésében állnak. Emellett az sem megengedett, hogy a szolgáltatók rendszeres vagy gyakoribb aktivitásra buzdítsák a felhasználókat, többek között a rendszeres vagy meghatározott időközönként történő aktivitás elmulasztásáért járó büntetésekkel vagy előnyök emiatti elvesztésével. A szolgáltatóknak életkornak megfelelő eszközöket kell bevezetniük az időgazdálkodás és a kontrollálási képesség javítására, ideértve a látható promptokat, emlékeztetőket és egyéb olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a szolgáltatás információkon alapuló és szándékos használatát, lehetővé téve a szolgáltatás használatának tényleges megszakítását. Mivel az időgazdálkodási eszközöket gyakran maguk a kiskorúak írják felül, a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ezekkel az intézkedésekkel hathatósan vissza lehessen szorítani a szolgáltatás kiskorúak általi használatát, és hogy az intézkedéseket ne lehessen könnyen kijátszani. Ezeknek az eszközöknek azt is biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás használata ne veszélyeztesse a kiskorúak alvásigényét. Idetartozik annak hatékony megakadályozása is, hogy a kiskorúak a tanítási idő és az életkoruknak megfelelő, a tudományos ajánlásokkal összhangban megállapított általános alvási idő alatt igénybe vegyék a szolgáltatást. Az általános alvási időn az éjszaka azon órái értendők, amikor a kiskorúak várhatóan alszanak, és amely időszak a helyi idő szerint 22:00 és 8:00 óra között legalább nyolc egymást követő órát magában foglal. Tanítási időn az az időszak értendő, amely alatt a kiskorúaktól az alkalmazandó nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban általában elvárható, hogy iskolába járjanak vagy más módon kötelező oktatási tevékenységekben vegyenek részt; ezt az időszakot a gondviselők kiigazíthatják.
(28)Az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztóplatform-szolgáltatások kialakításának és működtetésének egyik alapvető szempontja az, ahogyan az információkat rangsorolják és megjelenítik a szolgáltatás online interfészén, ami jelentősen befolyásolhatja a kiskorúak információkhoz való hozzáférését, információkkal való interakcióját és információknak való kitettségét. A kiskorúak hatékony online védelmének biztosítása érdekében azoknak az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak, amelyek ajánlórendszereket használnak, úgy kell kialakítaniuk ez utóbbiakat, hogy biztosított legyen a kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelme. Ennek értékelésére a szolgáltatóknak a kiskorúakat érintő minőségi, biztonsági és mentális-egészségi hatások felmérésére alkalmas mérési módszereket kell alkalmazniuk, például olyanokat, amelyekkel mérhető, hogy az ajánlórendszer a kiskorú életkorának és fejlődési szakaszának megfelelő tartalmat választ-e ki és sorol-e előre, amelyekkel értékelhető a rendszer hatékonysága az illegális, káros vagy nem biztonságos tartalmaknak való kitettség megelőzése terén, és amelyek a kiskorúak mentális egészségére gyakorolt hatás értékelése érdekében pszichológiai jólléti mutatókat rögzítenek. Ezeket a mérőszámokat figyelembe kell venni az online platformok ajánlási célkitűzései kialakításának optimálása során. A kiskorúak magánéletének és biztonságának magas szintű védelme érdekében az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak a tartalmak ajánlása során elsőbbségben kell részesíteniük a felhasználók által adott explicit preferenciákat, és azoknak fő hangsúlyt kell tulajdonítaniuk; ilyenek például a felhasználók explicit – pozitív és negatív – preferenciáit jelző felhasználói visszajelzések és interakciók, beleértve az érdeklődésre számot tartó témák kifejezett és szándékos kiválasztását, a felméréseket, a jelentéstételt és egyéb minőségalapú jelzéseket. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúak jobban kontrollálni tudják a számukra javasolt információkat, az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak alapértelmezés szerint le kell tiltaniuk, hogy az ajánlórendszer a kiskorúak online magatartásából levezetett, pusztán az aktivitásukon alapuló implicit jelzések alapján javasoljon információkat. Az „aktivitáson alapuló implicit jelzéseken” olyan jelzéseket és adatokat kell érteni, amelyeket arra használnak, hogy a felhasználók tevékenységeiből (ahogyan böngésznek egy platformon), például az egyes tartalmak megtekintésével töltött időből és a kattintási arányokból levezessék azok preferenciáit. Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlórendszerek ne használjanak fel a szolgáltatáson kívül rögzített személyes adatokat. Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak továbbá azt is biztosítaniuk kell, hogy a kiskorúak olyan tartalomnak se legyenek kitéve, amely akkor válik károssá, ha ismételten szembesülnek vele, tehát ez a kötelezettség kiterjed a kiskorúak biztonságára potenciális kockázatot jelentő úgynevezett „nyúlüregekre” vagy „szűrőbuborékokra” is. A „nyúlüreg” hatás a hasonló tartalomajánlások fokozatos felerősítését takarja, amelynek során a szolgáltatás igénybe vevőit tartalmak véget nem érő folyama felé terelik, ami a kiskorúakra nézve szélsőséges és káros lehet. A „szűrőbuborék” hatás a tartalmak fokozatos felerősítésére utal, amelynek során a kiskorú túlnyomórészt bizonyos tartalmaknak vagy információnak van kitéve oly módon, hogy az csökkenti az azoktól eltérő tartalmak vagy információk megismerésének lehetőségét. Az ajánlórendszerek feletti kontrollt és az ajánlott tartalmak célirányos eszközök révén történő ellenőrzésének lehetőségét a kiskorúak számára is elérhetővé kell tenni. A kiskorúak számára biztosítani kell egy egyszerű lehetőséget arra, hogy ajánlórendszereiket visszaállítsák az alaphelyzetbe azáltal, hogy törlik az összes korábban azonosított preferenciáikat, és lehetővé kell tenni számukra, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 38. cikkében előírtaknak megfelelően tudjanak egy nem profilalkotáson alapuló lehetőséget is választani, függetlenül attól, hogy regisztrált felhasználók-e, avagy sem, valamint függetlenül attól, hogy az érintett szolgáltató az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatónak minősül-e vagy sem. A fenti intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében a szóban forgó szolgáltatóknak rendszeresen emlékeztetniük kell a kiskorúakat a tartalomfolyamaik visszaállításának lehetőségére, és biztosítaniuk kell, hogy ez a lehetőség ne úgy legyen kialakítva, hogy az a kiskorúakat a profilalkotáson alapuló lehetőség választása felé terelje.
(29)A magánélet és a biztonság magas szintű védelmét biztosító beállítások kialakítása fontos a kiskorúakat érintő online kockázatok minimalizálása érdekében, mivel csökkenti annak valószínűségét, hogy a kiskorúak potenciálisan káros tartalmaknak, interakcióknak vagy funkcionalitásoknak legyenek kitéve, abban az esetben is, amikor a gyermekek nem regisztrált felhasználói a szolgáltatásnak. Ezért az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiskorúak számára alapértelmezetten le legyenek tiltva azok a beállítások, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevőinek nyomon követését vagy pillanatnyi tartózkodási helyük meghatározását, és amelyek hozzáférnek a mikrofonhoz, a kapcsolatokhoz és a kamerához, vagy más felhasználói fiókokat ajánlanak a kiskorúaknak. Ha engedélyezve vannak egyes, a magánélet védelme szempontjából különösen érzékeny beállítások – például a helymeghatározási adatokhoz való hozzáférés –, azokat ki kell kapcsolni az alkalmazás használatát követően, és aktiválásukról minden esetben tájékoztatni kell a kiskorúakat. Ezenkívül a „push” értesítéseknek alapértelmezetten kikapcsolva kell lenniük, és azokat úgy kell kialakítani, hogy se a kiskorúak alvásigényét, se a tanítási időt ne zavarják. Ezért a gyermekek részére soha nem szabad „push” értesítéseket küldeni a tanítási idejük és az általános alvásidő alatt, kivéve, ha ezeket az értesítéseket sürgős – például a felhasználói fiók biztonságával kapcsolatos – biztonsági riasztások küldik, vagy ha az értesítések a gondviselőjükkel való interakciókból származnak. A „push” értesítések az eszközön megjelenő olyan értesítések, amelyek a szolgáltatás igénybe vevőjét a szolgáltatással kapcsolatban folyamatban lévő tevékenységekről tájékoztatják, függetlenül attól, hogy ő a szolgáltatást éppen aktívan használja-e, és ezáltal arra ösztönzik, hogy folytassa a szolgáltatás használatát. Ezen túlmenően amennyiben egyes beállítások és jellemzők különösen károsak lehetnek a kiskorúakra nézve, a szolgáltatóknak azokat hozzáférhetetlenné kell tenniük számukra. Az ilyen káros jellemzők közé tartozhatnak a kiskorúak mentális jóllétét károsító szűrők, például amelyek a gyermek fényképét aránytalanul megszépítik, torzítják vagy idealizálják – kivételt képeznek ez alól az ártalmatlan, például különféle állatokat utánzó szűrők –, valamint a társas összehasonlítást fokozó jellemzők, amelyeket használva a gyermekek láthatják a tartalmaikra kapott reakciók számát.
(30)A kiskorúakat meg kell védeni a kapcsolatfelvétellel kapcsolatos kockázatoktól, beleértve az internetes megfélemlítést, a zaklatást, valamint azokat a felhasználókat, akik kiskorúakat próbálnak elcsábítani, szexuálisan bántalmazni vagy zsarolni, továbbá ideértve az emberkereskedőket, illetve azokat, akik kiskorúakat toboroznak bűnbandákba, vagy erőszakra, radikalizálódásra, erőszakos szélsőségességre és terrorizmusra buzdítják őket, mivel az elkövetők gyakran a digitális teret használják a gyermekekhez való közeledéshez. Következésképpen az egyfelől a kiskorúak, másfelől a szolgáltatás nem regisztrált vagy ismeretlen igénybe vevői közötti interakciókat, különösen ha ez utóbbiak felnőttek, megfelelő biztosítékoknak kell kísérniük. Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás igénybe vevői, és különösen a szolgáltatás felhasználói fiók nélküli igénybe vevői alapértelmezetten ne férhessenek hozzá a kiskorúakra vonatkozó információkhoz, például a profilinformációkhoz, az életrajzi adatokhoz, a tevékenységekhez, a barátok és követők listájához és hasonló információkhoz. A kiskorúakat fel kell hatalmazni arra, hogy tényleges ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik, például profilképük, profilinformációik, megosztott tartalmaik, kapcsolataik, tevékenységeik és előzményeik, illetve a fiókjukon vagy profiljukon megosztott bármely más adat láthatósága felett. A kiskorúak kapcsolattartási adatait – beleértve többek között a címet, az e-mail-címet és a telefonszámot – nem szabad megosztani a szolgáltatás többi igénybe vevőjével. A kiskorúak számára lehetővé kell tenni, hogy blokkolják a szolgáltatás bármely más igénybe vevőjét, kezeljék a megosztott tartalmakat, és szabályozzák az interakciót és a kapcsolódó mérőszámokat, például a kedveléseket és a követők számát. Alapértelmezetten le kell tiltani az élő közvetítések vagy más valós idejű közvetítések tárhelyszolgáltatását, valamint meg kell tiltani, hogy a szolgáltatás igénybe vevői hozzáférjenek a kiskorúak felhasználói fiókjára vonatkozó információkhoz, hacsak nem a kiskorú által kifejezetten el nem fogadott felhasználókról van szó. Annak érdekében, hogy e beállítások megengedésének lehetősége arányos maradjon, ennek a kiskorú életkorától és fejlődő képességeitől kell függenie, például a nyilvános felhasználói fiókok és az élő közvetítések lehetőségét csak azon gyermekek számára célszerű megadni, akik elérték az alsó korhatárt, és akik gondviselője ehhez kifejezetten hozzájárult.
(31)A kereskedelmi gyakorlatok különböző digitális szolgáltatásokban megjelenhetnek, és különösen meggyőzően tudnak hatni a kiskorúakra, akik változatos, dinamikus és személyre szabott taktikákkal szembesülnek, például hirdetések, termékmegjelenítések, virtuális fizetőeszközök használata, influenszermarketing, szponzorálás vagy a mesterséges intelligencia által támogatott ösztönzés („nudging”) formájában. A rendelet összhangban van a meglévő horizontális jogi kerettel, és azt nem érintheti, különös tekintettel a 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre 7 , amely teljes mértékben alkalmazandó valamennyi kereskedelmi gyakorlatra, köztük a kiskorúakkal mint fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatokra is, valamint különös tekintettel az (EU) 2022/2065 rendeletben a reklámmal (26. cikk, 28. cikk (2) bekezdés és 39. cikk) és a sötét megoldásokkal (25. cikk) kapcsolatban megállapított szabályokra. A sötét megoldások konkrét esetében az (EU) 2022/2065 rendelet a 2005/29/EK irányelvet kiegészítő egyfajta „biztonsági hálóként” működik. A gazdasági ügyletek károsak lehetnek a kiskorúak biztonságára nézve a szolgáltatás igénybevétele során, különösen akkor, ha ők még nem értik az általuk lebonyolított ügylet következményeit. Ezért a kiskorúakat egyértelműen tájékoztatni kell az online zajló gazdasági ügyletekről. E célból a szolgáltatás keretében végzett vásárlásokat könnyen érthető módon és valós időben gazdasági ügyletként kell megjelölni. A virtuális fizetőeszközök és egyéb tokenek nem kívánt kiadásokat is okozhatnak, ezért minden vásárlás értékét fel kell tüntetni a kiskorú szokásos tartózkodási helyének nemzeti valutájában. Emellett az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kiskorúakat mint veszélyeztetett fogyasztókat ne zsákmányolják ki, ezért nem megengedett a platformjaik oly módon történő kialakítása, hogy az túlzott, impulzív vagy nem kívánt költekezéshez vezethessen. Idetartozik különösen a tartalmak és a kapcsolódó termékek megvásárlása közötti elkülönítés vagy akadályok bevezetése, valamint annak megelőzése, hogy a kiskorúak véletlenszerű tartalommal rendelkező zsákmányládákkal („loot box”) és egyéb olyan termékekkel találkozzanak, amelyek véletlenszerű vagy kiszámíthatatlan nyereményeket kínálnak nekik szerencsejátékszerű jellemzők mellett.
(32)Tekintettel a kiskorúakra jellemző sebezhetőségekre, valamint azokra a kockázatokra, amelyeket az MI-társak és az általános csevegőrobotok jelenthetnek az egészségükre, a biztonságukra, alapvető jogaikra és jóllétükre nézve, a szóban forgó MI-rendszerek szolgáltatóinak az e rendszerek sajátos jellemzőihez és kockázataihoz igazodó beépített biztonsági intézkedéseket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a kiskorúak számára életkoruknak megfelelő élményt kínáljanak. Az említett biztosítékoknak tartalmazniuk kell a biztonságos beállításokat és a függőséget okozó kialakítások tilalmát. Ezenkívül a kiskorúakat nem lehet kitenni olyan rendszerjellemzőknek, amelyek valószínűsíthetően érzelmi és egyéb függőségek kialakítására képes viselkedést mutatnak, illetve érzelmeket vagy interperszonális kapcsolatokat szimulálnak, ideértve azt az esetet is, amikor az ilyen függőségek negatívan befolyásolhatják a többi emberrel való kapcsolatokat és a kiskorú fejlődését. Annak érdekében, hogy az ilyen rendszerek ne tudjanak érzékeny adatokat gyűjteni a kiskorúakról, és a káros interakciós minták ne erősödjenek fel az idő teltével, a kiskorúakkal folytatott interakciók perzisztens csevegési memóriáját alapértelmezetten le kell tiltani, kivéve, ha arra a kiskorúak biztonságának védelme érdekében szükség van. A kiskorúak számára hozzáférhető MI-társakat és általános csevegőrobotokat forgalomba hozataluk vagy üzembe helyezésük előtt, majd azt követően rendszeres időközönként megfelelő tesztelésnek és értékelésnek kell alávetni.
(33)A kiskorúak számára hozzáférhető MI-társak és általános csevegőrobotok szolgáltatóinak forgalomba hozatal utáni nyomon követést is végezniük kell a kiskorúak egészségét, biztonságát és alapvető jogait, valamint fizikai, mentális és érzelmi jóllétét és fejlődését fenyegető kockázatok azonosítása és csökkentése, továbbá a bevezetett intézkedések hatékonyságának értékelése érdekében, kivéve, ha a szolgáltató mikro- vagy kisvállalkozás. Ezzel összefüggésben szem előtt kell tartani, hogy ha az MI-társ vagy általános csevegőrobot rendszerszintű kockázatot jelentő, általános célú MI-modellen alapul, akkor az már az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti egyedi kockázatkezelési kötelezettségek hatálya alá tartozik. Az említett modellek szolgáltatói által végzett rendszerszintű kockázatkezelésnek magában kell foglalnia a kiskorúak biztonságát és jóllétét fenyegető kockázatok értékelését és szükség esetén csökkentését, ideértve azokat a kockázatokat is, amelyek ugyan a modell jogszerű használatából és a modell más személyek általi használatából erednek, de a kiskorúakra nézve károsak lehetnek. Ennek megfelelően helyénvaló, hogy az MI-társak és az általános csevegőrobotok szolgáltatói az e rendelet követelményeinek való megfelelésre irányuló munkájuk keretében az (EU) 2024/1689 rendelet 55. cikke alapján a szóban forgó rendszerszintű kockázatkezelés részeként végrehajtott idevágó kockázatcsökkentő intézkedésekre támaszkodjanak. Hasonlóképpen, az (EU) 2022/2065 rendelet 34. és 35. cikke alapján végrehajtott kockázatértékeléseket és kockázatcsökkentő intézkedéseket szintúgy figyelembe lehet venni, ha azokat egy online közösségi hálózati szolgáltatás vagy videomegosztóplatform-szolgáltatás funkcionalitásaként bevezetett MI-társ vagy általános csevegőrobot szolgáltatója végzi az említett szolgáltatás nyújtása során. Mindazonáltal az említett kockázatcsökkentő intézkedések nem tekinthetők elegendőnek az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítéséhez.
(34)Ha egy MI-társ vagy egy általános csevegőrobot egy online platform vagy egy online keresőprogram funkcionalitásaként kerül bevezetésre, az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározott kötelezettségek továbbra is vonatkoznak a szóban forgó közvetítő szolgáltatások nyújtóira, amennyiben az alkalmazásukra vonatkozó feltételek teljesülnek. Az ilyen funkcionalitások bevezetése a rendszerszintű kockázatok értékelésére és csökkentésére irányuló szabályok alkalmazását nem érintheti, beleértve az említett funkcionalitások kialakításából, működéséből vagy használatából eredő kockázatokat is, amennyiben e funkcionalitások az online platform vagy az online keresőprogram által kínált szolgáltatás részét képezik. Az ilyen rendszerekkel való interakciók átláthatóságának biztosítása érdekében az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és online játékokat nyújtó azon szolgáltatóknak, amelyek szolgáltatásuk egyik funkcionalitásaként MI-társakat vagy általános csevegőrobotokat kínálnak, szintén végre kell hajtaniuk azokat az intézkedéseket, amelyekkel lehetővé teszik a kiskorúak számára az azzal kapcsolatos megalapozott döntést, hogy akarják-e használni ezeket a társakat vagy csevegőrobotokat, és nyitva kell hagyniuk előttük azt a lehetőséget, hogy mellőzzék ezen funkcionalitások használatát. Ide kell tartozniuk az olyan előírásoknak is, amelyek annak biztosítására kötelezik az említett szolgáltatókat, hogy a platform a kialakítási technikái révén ne tudja a kiskorúakat e rendszerek használata felé terelgetni, például azzal, hogy az MI-társakat és az általános csevegőrobotokat a kiskorú kapcsolattartási listájának tetején jeleníti meg. Emellett abban az esetben is biztosítékokat kell alkalmazni az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra, amikor azokat olyan online játékok funkcionalitásaként alkalmazzák, ahol játékon belüli vásárlásokra kerülhet sor.
(35)Az online játékok igen különböző formákat ölthetnek, és különféle kategóriákba sorolhatók, úgymint akció, kaland, szerepjáték, stratégia, sport, szimuláció vagy fejtörő játékok, és általában számítógépen, mobil eszközön vagy konzolon játsszák őket. Az online játékok nemcsak a kiskorúak szórakoztatására alkalmasak, hanem egyúttal online kommunikációs és társas interakciós környezetet is biztosíthatnak számukra, ideértve a fogyatékossággal élő kiskorúakat is. A többszereplős online játékok lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy együttműködjenek másokkal, és társas kapcsolatokat alakítsanak ki különböző korcsoportokon és földrajzi helyeken átívelően. Az online játékok a kiskorúak tanulási folyamatát is támogatni tudják, például a koordináció és az együttműködés, valamint a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek terén. A videojáték-platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy játsszanak és saját tartalmakat vagy játékokat hozzanak létre, és azokat a nyilvánosan terjesszék. Mind a videojátékok, mind a videojáték-platformok különböző kockázatokat jelenthetnek a kiskorúak számára. Ezt az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökei is kiemelték jelentésükben, amelyben megállapították, hogy a videojátékok káros kereskedelmi gyakorlatoknak vagy veszélyes kapcsolatfelvételeknek tehetik ki a gyermekeket, és a szülők és a gondviselők számára az életkor-besorolási rendszerek nyújthatnak iránymutatást és betekintést a játékok minősítésével kapcsolatban.
(36)Tekintettel a kiskorúakra jellemző sebezhetőségekre, valamint azokra a kockázatokra, amelyeket az online játékok jelenthetnek a magánéletük védelmére és biztonságukra nézve, fontos, hogy az online játékok szolgáltatói az e játékok sajátos jellemzőihez és kockázataihoz igazodó beépített biztonsági intézkedéseket alkalmazzanak annak érdekében, hogy a kiskorúak számára életkoruknak megfelelő élményt kínáljanak. Ezek a kockázatok különösen a videojátékok kapcsán kapott kéretlen kommunikációval, az életkornak nem megfelelő tartalmakkal és azokkal a kialakítási mechanizmusokkal függenek össze, amelyek addiktív magatartáshoz és túlzott mértékű használathoz vezethetnek. A nyílt kommunikációs rendszerű online játékok kapcsolatfelvétellel kapcsolatos kockázatoknak teszik ki a kiskorúakat, beleértve az internetes megfélemlítést, a zaklatást, valamint azokat a felhasználókat, akik kiskorúakat próbálnak elcsábítani, szexuálisan bántalmazni vagy zsarolni, továbbá ideértve az emberkereskedőket, illetve azokat, akik kiskorúakat toboroznak bűnbandákba, vagy erőszakra, radikalizálódásra, erőszakos szélsőségességre és terrorizmusra buzdítják őket, mivel az elkövetők gyakran a digitális teret használják a gyermekekhez való közeledéshez. Hasonlóképpen, bizonyos beállítások is potenciálisan káros tartalmaknak, interakcióknak vagy funkcionalitásoknak tehetik ki a kiskorúakat, többek között akkor is, ha a gyermekek nem regisztrált felhasználói a szolgáltatásnak. Az online játékok szolgáltatóinak tehát biztosítékokat kell bevezetniük annak érdekében, hogy a szolgáltatást ne lehessen a kiskorúak arra való ösztönzésére használni, hogy kapcsolatokat kezdeményezzenek más olyan szolgáltatásokban, amelyek kockázatot jelenthetnek magánéletük védelmére és biztonságukra nézve. Ezt a kifelé mutató hivatkozások korlátozásával lehetne megvalósítani azokban az esetekben, amikor ez kockázatot jelenthet a kiskorúakra nézve, valamint azzal, hogy figyelmeztető üzeneteket jelenítenek meg a kiskorúak számára. A videojáték-platformok is növelhetik annak kockázatát, hogy a kiskorúak az életkoruknak nem megfelelő tartalmaknak legyenek kitéve. Ha a videojáték-platformokon a szolgáltatás igénybe vevői egyedi videojátékokat tudnak létrehozni, a videojáték-platform szolgáltatójának be kell vezetnie az ahhoz szükséges szoftvert és szervezési intézkedéseket, hogy az újonnan létrehozott videójáték szolgáltatója követni tudja az alkalmazandó szabályokat.
(37)Az online játékok kialakításának bizonyos jellemzői a kiskorúak sebezhetőségének kihasználására irányulhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szolgáltatást kiterjedt vagy túlzott mértékben használják, kényszeres magatartási mintákat vagy függőségszerű viselkedést mutassanak, ami káros hatással van a kiskorúak mentális, érzelmi és fizikai jóllétére. Ezért nem megengedett, hogy az online játékokban olyan funkcióknak tegyék ki a kiskorúakat, amelyek eltántorítják őket a használat megszüntetésére vonatkozó döntésüktől, továbbá nem megengedett, hogy e funkciók kihasználják az online játék játszásával kapcsolatos döntés hiányát, mint ahogyan nem megengedett olyan jellemzők vagy jutalmak alkalmazása sem, amelyek rendszeres vagy gyakoribb aktivitásra ösztönzik a kiskorúakat, többek között a rendszeres vagy meghatározott időközönként történő aktivitás elmulasztásáért járó büntetésekkel vagy előnyök emiatti elvesztésével.
(38)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói egyedülálló helyzetben vannak a tekintetben, hogy hogyan lehet olyan szolgáltatásokat kínálni a szolgáltatás igénybe vevői számára, amelyek a kiskorúak számára kockázatot jelentenek. Annak érdekében, hogy az online környezetben biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát, a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak korhatár-besorolási eszközt kell bevezetniük, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a szolgáltatásukon keresztül terjesztett szoftveralkalmazások milyen életkorú felhasználóknak felelnek meg. Ezt a korhatár-besorolási eszközt minden szoftveralkalmazásra alkalmazni kell, és az eszköznek kellően figyelembe kell vennie a gyermek jogait és mindenek felett álló érdekét, beleértve a kiskorúak formálódó képességeit és eltérő érettségi szintjeit. A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak meg kell akadályozniuk, hogy kiskorúak hozzáférjenek az életkoruknak nem megfelelőként besorolt alkalmazásokhoz, illetve hogy ilyeneket vásároljanak. Továbbá az alkalmazandó uniós jognak és az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jognak való megfelelés biztosítása érdekében, ha a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója tudomást szerez arról, hogy a szolgáltatásán keresztül terjesztett valamely szoftveralkalmazás az alkalmazandó uniós jog vagy nemzeti jog értelmében magasabb alsó korhatárhoz kötött tartalomnak minősül vagy főként ilyen tartalomból áll, a szolgáltató nem teheti lehetővé, hogy az adott tagállamból származó, az említett alsó korhatárt el nem érő kiskorúak a szolgáltatásán keresztül hozzáférjenek ezekhez a szoftveralkalmazásokhoz, illetve megvásárolják azokat. E célból a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak e rendelet V. fejezetével összhangban meg kell határozniuk a szolgáltatás igénybe vevőjének életkorát. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak egyértelmű és közérthető módon nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a korhatár-besorolási eszközeiket alátámasztó módszertanra, kritériumokra és forrásokra vonatkozó információkat.
(39)A magatartási kódexek fontos eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy a kiskorúak védettséget élvezzenek az online környezetben. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ösztönöznie kell a korhatár-besorolási eszközökre vonatkozó közös módszertanokat és kritériumokat megállapító uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, illetve továbbfejlesztését annak érdekében, hogy azok e rendelet alkalmazásában hozzájáruljanak a szóban forgó eszközök harmonizált működéséhez, többek között a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói körében. A magatartási kódexeknek elő kell segíteniük különösen a korhatár-besorolások tagállamok közötti kölcsönös elismerését és következetes alkalmazását, megfelelő kritériumokat, módszertanokat és információforrásokat kell meghatározniuk annak értékelésére, hogy a legrelevánsabb tartalomtípusok – többek között az erőszakos, szexuális, szerencsejátékot népszerűsítő és önbántalmazást megjelenítő tartalmak, valamint az alkalmazáson belüli vásárlások, a kapcsolatfelvételi kockázatok és a függőséget okozó kialakítási jellemzők – milyen életkorú felhasználóknak felelnek meg, valamint meg kell állapítaniuk a szükséges korrekciós intézkedéseket és jogorvoslati mechanizmusokat, továbbá a kitűzött célok elérésének rendszeres, átlátható és független nyomon követésével és értékelésével párhuzamosan biztosítaniuk kell az átláthatóságot is. Annak meghatározásakor, hogy a szolgáltató megsértette-e az e rendeletben előírt kötelezettségeket, adott esetben figyelembe lehet venni, hogy a szolgáltató megfelelő magyarázat nélkül elutasította a Bizottság arra irányuló kérését, hogy csatlakozzon egy ilyen magatartási kódexhez. Önmagában a valamely magatartási kódexhez való csatlakozás vagy annak végrehajtása alapján nem vélelmezhető az e rendeletnek való megfelelés. A páneurópai korhatár-besorolási rendszer (a továbbiakban: PEGI) és a PEGI magatartási kódex referenciaértéket határoz meg a csatlakozó vállalatok számára a korhatárjelölés, a promóció és a marketing tekintetében, és tükrözi a videojáték-ágazat azon kötelezettségvállalását, hogy felelős módon tájékoztassa a nyilvánosságot. A magatartási kódexekre vonatkozó, e rendelet szerinti szabályok alapul szolgálhatnak a magatartási kódexként integrálandó, már meglévő uniós szintű társszabályozási erőfeszítésekhez. Ez többek között magában foglalja a PEGI korhatár-besorolási eszközt, feltéve, hogy az e rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát.
(40)Az online játékokat játszó kiskorúaknak a gazdasági ügyletek tekintetében ugyanolyan védelemben kell részesülniük, mint az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztó szolgáltatások igénybevételekor, ideértve a virtuális fizetőeszközök révén végrehajtott ügyletek pénzben kifejezett tényleges értékének átláthatóságát és a változó jutalmazási rendszereknek való kitettséggel szembeni védelmet, amelyek szerencsejátékkal kapcsolatos és kényszeres magatartásformákkal fennálló összefüggése jól dokumentált. Az online játékokra vonatkozó magatartási kódexeknek a meglévő páneurópai besorolási és önszabályozási keretekre vagy tagállami szintű korhatár-besorolási rendszerekre kell épülniük, beleértve azoknak az interaktív kockázati kategóriákra és a monetizálási gyakorlatokra való közelmúltbeli kiterjesztését is, és ezeket a kereteket a tudományos és technológiai fejlemények, valamint a kiskorúakat érintő újonnan felmerülő kockázatok fényében naprakészen kell tartaniuk. A Bizottság által megfelelőnek értékelt magatartási kódex alkalmazása jelezheti az e rendeletben meghatározott, intézkedésalapú kötelezettségeknek való megfelelést, de a rendeletben foglalt tilalmaktól nem lehet eltérni.
(41)A kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának a digitális környezetben való biztosítása érdekében az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat és online játékokat üzemeltető szolgáltatóknak szolgáltatásuk kialakítása, fejlesztése és működtetése során figyelembe kell venniük a gyermekek formálódó képességeit, érdekeit és sebezhetőségeit. A bevezetett intézkedésekkel szemben ezért minimálisan támasztott követelmény, hogy gyermekbarátak, könnyen érthetőek és minden – többek között fogyatékossággal élő vagy további akadálymentességi igényekkel rendelkező – kiskorú számára könnyen hozzáférhetők legyenek. Az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében vett online óriásplatformoknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó információk rendelkezésre álljanak a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén (nyelvein). Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat és online játékokat üzemeltető szolgáltatóknak azt is lehetővé kell tenniük, hogy a kiskorúak visszajelzést adjanak a szolgáltatáson belüli tartalmakról, keresési eredményekről és számukra ajánlott promptokról. E visszajelzéseket figyelembe kell venni, és azoknak közvetlen és tartós hatást kell gyakorolniuk a gyermekeknek a szolgáltatással kapcsolatos felhasználói tapasztalataira. Emellett a kiskorúak önállóságát fokozatosan bővítve kell rávezetni őket arra, hogy megértsék és kezeljék alapértelmezett beállításaikat. Ha egy kiskorú módosít egy, a védelmét szolgáló beállítást, a szolgáltatóknak egyértelmű figyelmeztetéseket kell megjeleníteniük, és biztosítaniuk kell, hogy a művelet könnyen visszafordítható legyen, beleértve a beállítás ideiglenes módosításának lehetőségét és az alapértelmezett beállítások egyetlen kattintással történő visszaállítását. A kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága érdekében a szolgáltatók nem ösztönözhetik vagy csábíthatják sorozatosan a kiskorúakat védelmi szintjük csökkentésére.
(42)A kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága érdekében hatékony, látható és gyermekbarát mechanizmusokat kell bevezetni a bejelentésekre, valamint arra vonatkozóan, hogy a kiskorúak támogatást kapjanak az olyan tartalmak, fiókok, csoportok, jellemzők és magatartásformák bejelentéséhez, amelyek a szolgáltatás használata során negatívan befolyásolhatják magánéleti biztonságukat és védelmüket. Ez magában foglalja az alsó korhatárt el nem érő felhasználók fiókjainak e rendelet szerinti bejelentését is. E mechanizmusok nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendelet 16. cikkének alkalmazását. A kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága érdekében e mechanizmusoknak adott esetben lehetővé kell tenniük, hogy a kiskorúak saját szavaikkal megfogalmazott bejelentést nyújtsanak be, és biztosítaniuk kell, hogy a kiskorú személyazonosságát alapértelmezés szerint bizalmasan kezeljék és ne fedjék fel a szolgáltatás más igénybe vevői vagy a rendszer felhasználói előtt. A kiskorúak által benyújtott bejelentéseket prioritásként kell kezelni. Ezenkívül a kiskorúaknak visszaigazolást kell kapniuk arról, hogy bejelentésük célba ért, valamint az életkoruknak megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a folyamat következő lépéseiről, az indikatív határidőkről és a lehetséges eredményekről. Ha a szolgáltató a kiskorúak ilyen bejelentéseit követően korlátozásokat vezet be, azt adott esetben a láthatóság (EU) 2022/2065 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti korlátozásának kell tekinteni. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a kiskorúak átfogó és megfelelő támogatáshoz jussanak, ha jogellenes és káros tartalmakkal és tevékenységekkel szembesülnek. E célból az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat és videojátékplatform-szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatóknak könnyen hozzáférhető és a kiskorúak szükségleteihez igazított támogató eszközöket kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyek révén bejelentésüket és kapcsolatfelvételi igényüket eljuttathatják a nemzeti támogató szolgálatokhoz – többek között a Safer Internet Központokhoz, a gyermekvédelmi segélyvonalakhoz, forródrótokhoz és szolgálatokhoz –, valamint adott esetben elérhetővé kell tenniük a bűnüldöző hatóságok elérhetőségét. Ha rendelkezésre állnak online biztonságot szolgáló nemzeti alkalmazások – mint például az e-Enfance által biztosított 3018 alkalmazás –, e támogató eszközöket össze kell kapcsolni a szóban forgó alkalmazásokkal, valamint ha rendelkezésre áll, az online biztonságot támogató európai alkalmazással is. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúak tudatában legyenek az online környezetben rejlő kockázatoknak, mielőtt tartalmat tesznek közzé vagy bizonyos tartalmak láthatóságát növelik – például a más igénybe vevők által közzétett tartalmakat osztanak meg –, tájékoztatni kell őket a konkrét kockázatokról. E célból az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat és online játékokat üzemeltető szolgáltatóknak adott esetben figyelmeztető üzeneteket kell megjeleníteniük vagy egyéb megfelelő intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy tájékoztassák a kiskorúakat a kockázatokról, mielőtt azok cselekednének.
(43)A gondviselők fontos szerepet játszanak a kiskorúak életében, többek között azzal, hogy segítenek biztonságosan és felkészülten eligazodni az online környezetben. Ezért – a gondviselők eszközei révén – meg kell könnyíteni, hogy a gondviselők ilyen támogatást nyújtsanak. A gondviselők eszközei olyan szoftverek, elemek, funkcionalitások vagy alkalmazások, amelyek kialakításuknál fogva segítik a gondviselőket a kiskorú online tevékenységének, magánéleti védelmének és jóllétének nyomon követésében, tiszteletben tartva a gyermekek önrendelkezését és magánéletét. A gondviselők eszközeit az egyéb beépített biztonsági intézkedéseket kiegészítő eszközöknek kell tekinteni, ám a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítása terén soha nem helyettesíthetik a szolgáltatók saját felelősségét. Mivel a szülői felügyelet a gyermekek életkörülményeinek realitásai miatt nem mindig lehetséges, és mivel előfordulhat, hogy a gondviselők nincsenek jelen vagy passzivitást tanúsítanak, a megfelelés nem függhet kizárólag a gondviselőktől. A gondviselők eszközeinek minimálisan magukban kell foglalniuk egyrészt olyan elemeket, amelyek arra szolgálnak, hogy a gondviselő a gyermeke nevében tartalmakat jelentsen be, képernyőidő-korlátozást állítson be, megtekintse és megismerje a kiskorúval kommunikációt folytató fiókokat és kezelje a fiókbeállításokat, másrészt olyan egyéb elemeket, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásoknak a kiskorú magánéleti védelmére és biztonságára esetleg káros használatát felügyelik. Ezek az elemek magukban foglalhatják a gondviselőknek szóló figyelmeztetéseket, amelyek tájékoztatnak a kiskorúak öngyilkossággal, önbántalmazással vagy étkezési zavarokkal kapcsolatos, esetlegesen több alkalommal megismételt kereséseiről, illetve arról, hogy a kiskorúak megpróbáltak kapcsolatba lépni vagy bejelölték egymást valakivel, beleértve azokat az eseteket is, amikor az érintett fiókok felnőttekhez tartoznak. Ha a kiskorú beállításait gondviselők kezelik, lehetővé kell tenni, hogy megválaszthassák, mennyi ideig legyenek érvényesek e módosított beállítások. Ezeket az eszközöket a kiskorúak életkorához kell igazítani, kellően figyelembe véve, hogy folyamatosan fejlődnek. A gondviselők eszközeit úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek az adott életkornak, könnyen hozzáférhetők és aktiválhatók, valamint hatékonyak legyenek, és ne legyenek könnyen kijátszhatók, ugyanakkor – formálódó képességeikhez mérten – tiszteletben tartsák a kiskorúak magánélethez, információkhoz való hozzáféréshez és növekvő önállósághoz való jogát. Az említett eszközöknek például lehetővé kell tenniük, hogy a gondviselőnek az eszköz használatához ne kelljen az adott szolgáltatónál felhasználói fiókot létrehoznia, és biztosítaniuk kell, hogy a változtatásokat csak ugyanolyan szintű jogosultsággal lehessen végrehajtani, mint amilyenre az eszközök kezdeti aktiválásakor szükség volt. A kiskorúakat egyértelműen értesíteni kell, amikor a szóban forgó eszközöket aktiválják, és – különösen nyomonkövetési funkcionalitások használata esetén – egyértelmű, valós idejű tájékoztatást kell kapniuk. Az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikkének (1) bekezdése szerinti online óriásplatformok esetében a gondviselők harmadik féltől származó eszközeivel való interoperabilitásnak tovább kell javítania a használhatóságot és a hatékonyságot, az (EU) 2022/1925 rendelet 6. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a gondviselők eszközeire vonatkozó szükséges szabályok és technikai kritériumok megállapítása révén történő kiegészítése érdekében.
(44)Egyes szervek, szervezetek és egyesületek különleges szakértelemmel és kompetenciával rendelkeznek e rendelet feltételezett megsértésének felderítésében és jelzésében, és panaszaik pozitív hatással lehetnek a véleménynyilvánítás szabadságára és általában az információszabadságra. Ezért a gondviselők és a kiskorúak számára biztosítani kell a jogot arra, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 86. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban felhatalmazzanak egy ilyen szervet, szervezetet vagy egyesületet arra, hogy a kiskorúak nevében gyakorolja az e rendelet által biztosított jogokat. A panaszbenyújtáshoz való, az (EU) 2022/2065 rendelet 53. cikke szerinti jog mellett a szolgáltatást igénybe vevő kiskorúak és gondviselők, valamint a rendszerhasználók, továbbá bármely szerv, szervezet vagy egyesület számára biztosítani kell a jogot arra, hogy panaszt nyújtsanak be az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókkal szemben. Az ilyen panaszokat a szolgáltatás igénybe vevőjének tartózkodási vagy letelepedési helye szerinti tagállamnak a 27. cikkel összhangban meghatározott illetékes hatóságához kell benyújtani, a megfelelő ügyintézés nemzeti elveivel összhangban. Az MI-társak és az általános csevegőrobotok esetében az (EU) 2024/1689 rendelet 85. cikkét kell alkalmazni. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntéseinek megtámadására szolgáló lehetőségek semmilyen tekintetben nem érinthetik a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetőségét az érintett tagállam jogának megfelelően, és ezért nem befolyásolhatják a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlását.
(45)A kiskorúak magas szintű védelmének biztosítása nemcsak a szolgáltatók által bevezetett intézkedéseken múlik, hanem az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók esetében azon is, hogy azt az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikke alapján végzett kockázatértékelések részeként képesek-e megfelelő nyomon követéssel, teszteléssel és a III. fejezettel összhangban végrehajtott intézkedések hatékonyságának értékelésével alátámasztani. A szolgáltatóknak az említett értékeléshez figyelembe kell venniük a rendelkezésre álló legfrissebb információkat, valamint a tudományos forrásokból származó információkat. Az intézkedések hatékonyságának időbeli nyomon követése és értékelése érdekében a szolgáltatóknak legalább három évig meg kell őrizniük az értékelésükhöz kapcsolódó valamennyi igazoló dokumentumot.
(46)E rendelet megfelelő alkalmazásának támogatása érdekében a Bizottságnak ösztönöznie kell és elő kell segítenie az önkéntes uniós szintű magatartási kódexek kidolgozását, végrehajtását, rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását, adott esetben bevonva az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat üzemeltető szolgáltatókat, valamint az illetékes hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és más releváns érdekelt feleket. A szóban forgó magatartási kódexeknek egyértelmű célkitűzéseket kell meghatározniuk, a szolgáltatók méretével és kapacitásával arányos konkrét kötelezettségvállalásokat és jelentéstételi szabályokat kell tartalmazniuk, és megfelelően tükrözniük kell az érintett szolgáltatások sajátos jellemzőit, továbbá valamennyi fél – különösen a kiskorúak – szükségleteit és érdekeit. A Digitális Szolgáltatások Európai Testületével és a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testülettel a saját hatáskörük szabta keretek között folytatott konzultációt követően a Bizottságnak fel kell mérnie, nyomon kell követnie és értékelnie kell, hogy az ilyen kódexek alkalmasak-e arra, hogy hozzájáruljanak az e rendeletnek való megfeleléshez.
(47)Az egyértelműség, az egyszerűség és a hatékonyság, valamint e rendelet hatékony alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása érdekében az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat üzemeltető, az Unióban letelepedési hellyel nem rendelkező szolgáltatóknak jogi képviselőt kell kijelölniük abban a tagállamban, ahol szolgáltatásaikat vagy rendszereiket kínálják. Ha az említett szolgáltatók az (EU) 2022/2065 rendelet vagy az (EU) 2024/1689 rendelet alapján már kijelöltek jogi képviselőt, az egyszerűsítés érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó kötelezettség teljesítése végett az említett képviselő megbízatását kiterjesszék az e rendelet alapján hozott határozatok átvételével, a határozatoknak való megfeleléssel és a határozatok végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kérdésre.
(48)Tekintettel arra, hogy a kiskorúak a folyamatos innováció vezérelte online környezetben állandóan változó, több területet is érintő kockázatoknak lehetnek kitéve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők módosítása céljából: az olyan gyakorlatok tilalma, amelyek szándékuk szerint vagy észszerűen előrelátható módon arra ösztönzik a kiskorúakat, hogy a szolgáltatást kényszeresen vagy túlzott mértékben használják; az ajánlórendszerek oly módon történő kialakítását szolgáló intézkedések, hogy biztosított legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága; a kiskorúak fiókjainak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát biztosító alapértelmezett beállítások; a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedések a kiskorúak és a szolgáltatás egyéb igénybe vevői közötti kapcsolatok tekintetében; a kiskorúak által megosztott információk és a szolgáltatás egyéb igénybe vevőivel való interakcióik láthatóságát korlátozó intézkedések; az MI-társakhoz és az általános csevegőrobot-rendszerekhez hozzáférő kiskorúak egészségének, biztonságának, alapvető jogainak és jóllétének magas szintű védelmét biztosító intézkedések; az online játékokban részt vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedések; valamint a kiskorúak önrendelkezését biztosító intézkedések. Mindez azt hivatott biztosítani, hogy a beépített biztonságra vonatkozó intézkedések hatékonyak maradjanak, és lépést tartsanak a gyakorlattal. Az ilyen módosításoknak a kiskorúak magánéleti védelmét és biztonságát szolgáló szükséges mértékre kell korlátozódniuk.
(49)Annak érdekében, hogy ellenőrizzék a szülői felelősség meglétét az olyan helyzetekben, amikor a kiskorú fiókját a gondviselő hozza létre, lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető tagállami szintű adatbázisokból – például oktatási vagy születési anyakönyvi nyilvántartásokból – származó jelzéseket használjanak annak megállapítására, hogy az adott felnőtt az érintett kiskorúhoz tartozó gondviselő-e. Ezenkívül bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a szolgáltatók már rendelkeznek azt alátámasztó jelzéssel, hogy a felnőtt a kiskorúhoz tartozó gondviselő, például abban az esetben, ha az érintett kiskorú és az érintett felnőtt korábban már kapcsolatba lépett a szolgáltatással. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a felnőttek önbevallásban nyilatkozzanak arról, hogy szülői felelősséget gyakorolnak. Ha egy felnőtt ilyen önbevallást tesz, a szolgáltatóknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak ellenőrzésére, hogy a felnőtt az érintett kiskorúhoz tartozó gondviselő. Ezt az ellenőrzést az adatvédelmi elvek betartásával kell elvégezni, különös tekintettel az úgynevezett „nem feltáró bizonyítás” alkalmazásával történő adattakarékosságra, és az ellenőrzés nem vezethet az érintett felnőtt vagy kiskorú személyazonosságának megállapítását vagy nyomon követését lehetővé tevő további személyesadat-kezeléshez. Ez nem érinti azokat az intézkedéseket, amelyeket a szolgáltatónak meg kell tudnia hozni az (EU) 2022/2065 rendelet 18. cikke szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon bizonyítékok és jelzések megállapítása révén történő módosítása érdekében, amelyek alátámaszthatják a szülői felelősség meglétét. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság tovább vizsgálja azokat a technikai és működési követelményeket, amelyek mellett az uniós életkor-ellenőrzés is alkalmazható a szülői felelősség meglétének ellenőrzésére szolgáló eszközként.
(50)A felhasználó életkorának meghatározása szükséges az online közösségi hálózati szolgáltatásokon és videomegosztó platformokon való, alsó korhatárhoz kötött regisztrációra, az életkornak nem megfelelő szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférésre, valamint a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának beépített biztonsági intézkedések révén történő biztosítására vonatkozóan e rendeletben megállapított kötelezettségek hatékony végrehajtásához. Az alkalmazott módszereknek pontosnak (ezt a pontosságot rendszeresen értékelni kell megfelelő, egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető mérőszámok alapján, valós körülmények között, és a módszernek lehetővé kell tennie annak meghatározását, hogy a felhasználó betöltötte-e az előírt korhatárt), megbízhatónak (ahhoz, hogy a módszer megbízható legyen, megbízható forrásból kell származnia, mindenkor rendelkezésre kell állnia, és különféle valós körülmények között is működnie kell) és stabilnak (a módszert nem lehet könnyen kijátszani) kell lenniük, és nem lehetnek intruzívak (nem kötelezhetik a szolgáltatás igénybe vevőit arra, hogy felfedjék személyazonosságukat, pontos életkorukat vagy egyéb személyes adataikat annak megállapítása során, hogy a felhasználó betöltötte-e az előírt korhatárt), sem pedig diszkriminatívak (a választott módszernek megfelelőnek kell lennie, és fogyatékosságtól, nyelvhasználattól, etnikai, nemi, vallási és kisebbségi háttértől függetlenül minden felhasználó számára elérhetőnek kell lennie). Ha az életkor-azonosítási megoldások nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg e rendeletnek. A szolgáltatás igénybe vevőinek önbevallása nem kellően megfelelő életkor-azonosítási megoldás az e rendeletnek való megfelelés szempontjából, és önmagában nem tekinthető megfelelő és hatékony intézkedésnek, ha a kiskorúak védelme az életkor megbízható meghatározását teszi szükségessé.
(51)E rendelet életkor-azonosításra vonatkozó követelményei nem sérthetik az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazását, különösen annak az 5. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában előírt célhoz kötöttség és adattakarékosság elvét, sem pedig a beépített és alapértelmezett adatvédelem követelményeit. Nevezetesen, az e rendeletben foglalt követelmények nyomán a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók nem tárolhatnak, szerezhetnek meg vagy kezelhetnek a technikai szempontból feltétlenül szükségesnél több személyes adatot annak meghatározásához, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e. Emellett a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók semmilyen más célból nem kezelhetik tovább a szóban forgó információkat, és nem is kombinálhatják azokat más adatokkal. Az adatvédelmi kötelezettségeket mind a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókra, mind az életkor-azonosításban részt vevő bármely harmadik félre – például életkor-azonosítási megoldások szolgáltatóira – alkalmazni kell. A magánélet és az adatok legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében az alkalmazott életkor-azonosítási megoldásoknak a legkorszerűbb technológián kell alapulniuk, és a nem feltáró bizonyítás módszerét kell követniük.
(52)A felhasználóknál jelentkező szükségtelen akadályok elkerülése és az életkor-meghatározást igénylő esetek korlátozása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói, valamint a III. fejezetben meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók a fiókokhoz kapcsolódóan olyan korjelzést tároljanak, amely megerősíti, hogy a felhasználó már betöltött egy adott korhatárt. A szoftveralkalmazás-szolgáltatók esetében ez azt jelenti, hogy az életkor-azonosítást nem kell elvégezni, ha a felhasználó már bizonyította, hogy betöltötte az adott korhatárt, amikor azonos vagy alacsonyabb korhatár-besorolással ellátott szoftveralkalmazás kapcsán kezdeményezett hozzáférést vagy vásárlást. Az ilyen korjelzések révén kezelt személyes adatokat az e célból feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, és azok semmilyen más célra nem használhatók fel.
(53)Az életkor-azonosítás a különféle életkor-azonosítási módszerek gyűjtőfogalma, amely magában foglalja mind az életkor-ellenőrzést, mind pedig az életkorbecslést. Annak biztosítása érdekében, hogy a hozzáférés késleltetésének hatálya alá tartozó, online közösségi hálózati szolgáltatásokat vagy videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók meggyőződjenek arról, hogy a szolgáltatás igénybe vevői elérték az alsó korhatárt, vagy ha a szolgáltatás gyermekbarát szolgáltatást érint, megfelelő, a fiók létrehozásakor alkalmazott életkor-ellenőrzési megoldásokat kell bevezetniük. A megfelelés megkönnyítése, valamint az életkor-ellenőrzés megbízható, interoperábilis és a magánélet védelmét biztosító megközelítésének Unió-szerte történő előmozdítása érdekében a szolgáltatók kizárólag olyan uniós életkor-ellenőrzési megoldásokat használhatnak, amelyek tanúsítottan megfelelnek az (EU) 2026/1035 bizottsági ajánlással létrehozott uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek, és amelyek szerepelnek az uniós ellenőrzési megoldások uniós jegyzékében és az életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzékében. A szolgáltatók által igénybe vett uniós életkor-ellenőrzési megoldást független harmadik félnek kell biztosítania. A kimagaslóan hatékony életkor-ellenőrzéshez szükséges szabványokat és kritériumokat az uniós életkor-ellenőrzési rendszer határozza meg, és az e rendszernek tanúsítottan megfelelő harmadik felek által kiadott életkor-igazolások érvényesnek tekintendők. A magánélet-védelem, a biztonság, a pontosság, a megbízhatóság és a nem intruzív jelleg legmagasabb szintű biztosítása érdekében az életkort igazoló uniós tanúsítványokat használó uniós életkor-ellenőrzési megoldásokon kívül más életkor-ellenőrzési megoldások nem tekinthetők a rendeletben foglalt, az életkor meghatározására vonatkozó kötelezettségeknek megfelelőnek. Ezeknek az uniós életkor-ellenőrzési megoldásoknak és az életkort igazoló uniós tanúsítványokoknak meg kell felelniük az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek, például a személyazonosság nyomon követésének és az online összekapcsolhatóságnak a megelőzése érdekében a nem feltáró bizonyítás használatát illetően. Amint megállapítást nyer, hogy az életkort igazoló tanúsítványok és az életkor-ellenőrzési megoldás szolgáltatói megfelelnek az említett követelményeknek, és erről a tagállamoktól értesítést kapnak, fel kell őket venni az életkort igazoló tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzékébe és az uniós életkor-ellenőrzési megoldások uniós jegyzékébe.
(54)A III. fejezetben meghatározott beépített biztonsági követelményeknek való megfelelés céljából a szolgáltatók számára azt is lehetővé kell tenni, hogy az életkor-ellenőrzés helyett alternatív életkor-azonosítási megoldásokat használjanak, ha ez utóbbi megoldások magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, biztonságot, stabilitást, nem intruzív jelleget, magánélet-védelmet és megkülönböztetésmentességet biztosítanak.
(55)Azokra az esetekre, amikor az (1) és a (4) bekezdésben említett szolgáltatások és rendszerek igénybe vevői úgy ítélik meg, hogy az életkor-azonosítás eredménye nem helytálló, hatékony belső panaszkezelési mechanizmust kell a rendelkezésükre bocsátani. E mechanizmusnak lehetővé kell tennie a panaszok elektronikus úton és ingyenesen történő benyújtását, valamint könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lennie. A hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében a szolgáltatóknak gondosan, pártatlanul és indokolatlan késedelem nélkül kell kezelniük az ilyen panaszokat. Ha egy operációs rendszer szolgáltatója e rendelettel összhangban megkapta a felhasználó korjelzését, az említett szolgáltatónak – a felhasználó hozzájárulásával – lehetővé kell tennie az említett korjelzésnek az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókkal való megosztását, ha erre az e rendeletnek való megfeleléshez szükség van. Ez nem vezethet az e rendeletnek való megfeleléshez feltétlenül szükséges adatkezelésen felül további adatkezeléséhez. Az operációs rendszerek szolgáltatóinak e kötelezettsége nem érintheti a szolgáltatók azon kötelezettségét, hogy életkor-meghatározást és életkor-ellenőrzést végezzenek abból a célból, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a korjelzést az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban szerezték-e meg.
(56)Az uniós életkor-ellenőrzési rendszer Unió-szerte egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az uniós életkor-ellenőrzési rendszer működésének alapjául szolgáló szükséges előírások megállapítása céljából, beleértve azokat az eljárásokat, amelyek révén a hatóságok igazolhatják és értékelhetik az uniós életkor-ellenőrzési megoldások és az életkort igazoló uniós tanúsítványok megfelelőségét.
(57)Az alternatív életkor-azonosítási megoldások egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a szükséges követelményeket és előírásokat, amelyek biztosítják, hogy egy adott életkor-azonosítási megoldás magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, biztonságot, stabilitást, nem intruzív jelleget, magánélet-védelmet és megkülönböztetésmentességet érjen el, másrészt meghatározza a korjelzések biztonságos, a magánéletet tiszteletben tartó és interoperábilis megosztásának biztosításához szükséges követelményeket.
(58)Ha ténylegesen élni kívánnak a kiskorúhoz társított szülői fiók létrehozására és a gondviselők e rendelet szerinti eszközeinek hatékony használatára vonatkozó lehetőséggel, akkor a szülői felelősséget gyakorló felnőtteknek hozzá kell férniük az ilyen szülői felelősség bizonyításához szükséges eszközökhöz. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy hozzanak létre legalább egy, a magánélet védelmét biztosító elektronikus eszközt, amelyen keresztül a gondviselő megszerezhet és bemutathat egy olyan tanúsítványt, amely alátámasztja a kiskorúval kapcsolatos szülői felelősségének meglétét. Ennek összefüggésében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az eszközök a nemzeti jog alapján létrehozott hiteles forrásokon alapuljanak, a gondviselő számára ingyenesek legyenek, és a szülői felelősség meglétének megerősítésén felül ne tegyék a szolgáltatók vagy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé a szülői felelősségre vonatkozó információkat. A magánélet védelmét biztosító, szóban forgó elektronikus eszközöknek ténylegesen hozzáférhetőnek kell lenniük a területükön lakóhellyel rendelkező valamennyi gondviselő és kiskorú számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket, a korlátozott digitális hozzáféréssel vagy készségekkel rendelkező személyeket, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket, például a menekült és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családok tagjait.
(59)A család adminisztratív, szociális vagy tartózkodási helyzete miatt egyetlen kiskorút sem lehet megfosztani az e rendelet szerinti védelemtől, és egyetlen gondviselőt sem lehet megfosztani a védelem gyakorlásához szükséges eszközöktől. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok által kibocsátott határozatok vagy tanúsítványok alapján olyan családok is megszerezhessék a szülői felelősség meglétét alátámasztó tanúsítványt, amely családok körülményei nem tükröződnek a rendes anyakönyvi nyilvántartásokban, beleértve a menekült és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családokat, valamint a kísérő nélküli kiskorúak törvényileg kirendelt gyámjait.
(60)Az Unió-szerte hatékony életkor-ellenőrzés megköveteli, hogy a szolgáltatás igénybe vevői hozzáférjenek az életkort igazoló tanúsítványok megszerzésére szolgáló megfelelő eszközökhöz. Ha az életkort igazoló tanúsítvány nem hozzáférhető, akkor a szolgáltatás igénybe vevői csak azért nem vehetik igénybe a szolgáltatásokat, mert nem férnek hozzá az életkor-ellenőrzésre szolgáló eszközökhöz. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy területükön különféle eszközök álljanak rendelkezésre az életkort igazoló tanúsítványok megszerzésére, például biometrikus személyazonosító igazolványok és útlevelek, digitális személyazonosító rendszerek, harmadik felek alkalmazásai vagy személyes megjelenés alapján végzett életkor-ellenőrzés révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az életkort igazoló tanúsítványok megszerzésére szolgáló eszközök révén az igénybe vevők bizonyíthassák, hogy már betöltötték az e rendeletben megállapított korhatárt. Ide tartoznak a fiatalabb korú gyermekeknek kiállítandó, életkort igazoló tanúsítványok. A tagállamoknak ezenfelül biztosítaniuk kell azt is, hogy az uniós életkor-ellenőrzési megoldás ingyenes legyen. A tagállamoknak hatóságokat kell kijelölniük az uniós életkor-ellenőrzési megoldások és az életkort igazoló uniós tanúsítványok tanúsítására. E célból a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal a területükön kijelölt hatóságok nevét és címét, valamint az esetleges későbbi változásokat, és a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie ezeket az információkat. A tagállamok ezenfelül indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek tanúsítottan megfelelő uniós életkor-ellenőrzési megoldásokról és életkort igazoló uniós tanúsítványokról – a vonatkozó megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt –, valamint arról, ha valamely ilyen tanúsítványt később felfüggesztenek vagy visszavonnak. E rendelet Unió-szerte történő hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében valamennyi tagállamnak el kell ismernie a 30. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékekbe felvett, tanúsítással ellátott uniós életkor-ellenőrzési megoldásokat, illetve életkort igazoló uniós tanúsítványokat. A tagállamok ebből adódóan nem korlátozhatják vagy akadályozhatják a területükön egy olyan uniós életkor-ellenőrzési megoldás használatát, amelyet egy másik tagállam már kijelölt arra, hogy az említett jegyzékben szerepeljen.
(61)Az e rendeletben megállapított életkori követelményeket mind az új, mind a meglévő fiókokra egyaránt alkalmazni kell. Az alsó korhatárhoz kötött szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatóknak ezért megfelelő időn belül meg kell állapítaniuk, hogy a szolgáltatások igénybe vevői, illetve a rendszerek meglévő fiókkal rendelkező felhasználói betöltötték-e az alkalmazandó alsó korhatárt. A szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy új életkor-ellenőrzést végezzenek, ha nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy az adott felhasználó betöltötte az alkalmazandó alsó korhatárt, adott esetben többek között az alapján, hogy a meglévő fiókot mikor hozták létre. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgáltatóknak a szülői felelősség meglétének megállapítása céljából végzett életkor-meghatározáshoz különbséget kell tenniük a felnőttek és a kiskorúak között, valamint annak érdekében, hogy a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói megakadályozhassák, hogy kiskorúak életkoruknak nem megfelelő vagy az alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jog alapján korhatárosnak minősülő alkalmazásokat érjenek el vagy vásároljanak. E megközelítés célja, hogy ne kelljen a szolgáltatás valamennyi igénybe vevőjét életkor-ellenőrzésnek vagy életkor-azonosításnak alávetni olyan esetekben, amikor nagy biztonsággal – például megbízható információk, többek között korábban jogszerűen megszerzett hitelkártyaadatok alapján – megállapítható, hogy a felhasználó felnőtt. A nagy biztonságnak a gyakorlatban a teljes felhasználói bázis tekintetében elvárt teljesítményen kell alapulnia. Annak érdekében, hogy könnyebb legyen hatékonyan felügyelni, hogy e követelményeket miként hajtják végre az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatók, az említett szolgáltatóknak előzetesen meg kell határozniuk, hogy miként kívánnak megfelelni e követelményeknek a meglévő fiókok tekintetében, és adott esetben hogyan kívánnak a vonatkozó kivételekre támaszkodni.
(62)Annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő fiókok megfeleljenek az alsó korhatárra vonatkozó kötelezettségeknek, az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak a hat hónapos időszak lejárta előtt részletes végrehajtási tervet kell benyújtaniuk az illetékes hatósághoz, amely megerősíti az előírt nagy biztonságot. E célból a tervnek tartalmaznia kell a meglévő felhasználók életkorának meghatározásához használt folyamat teljes körű sematikus leírását, valamint az egyes technikai eszközök vagy intézkedések és az azok alapjául szolgáló döntési mechanizmusok egyértelmű ismertetését. Adott esetben a tervet a teljes felhasználói bázis statisztikailag reprezentatív mintájából származó, valós körülmények közötti teljesítményre vonatkozó megbízható bizonyítékokkal kell alátámasztani – bizonyítani kell, hogy a minta a releváns korjelzések tekintetében reprezentatív –, továbbá a tervnek be kell mutatnia a még nem nagykorú igénybe vevőkre vonatkozóan a pontosság, a precizitás és a visszahívás értékeit, valamint a részletes korosztályi bontást tartalmazó teljes tévesztési mátrixot, és ismertetnie kell azt is, hogy hogyan történt a mintavétel és miként alakították ki a korhatárjelöléseket. Ha az eltérés hivatkozási alapja a fiók létrehozásának éve, a tervnek empirikus bizonyítékot és statisztikai bizonyosságot is kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy ez az egyetlen jelzés elegendő annak megállapításához, hogy a felhasználó betöltötte az alkalmazandó alsó korhatárt. A tervnek azt is fel kell vázolnia, hogy a szolgáltató hogyan fogja nyomon követni az elvárt teljesítmény elérését, például a végrehajtást követő ellenőrzés révén. Végezetül a tervnek be kell mutatnia, hogy a javasolt intézkedések megfelelnek e rendelet általános életkor-azonosítási elveinek, ideértve a pontosságot, a megbízhatóságot, a biztonságot, a stabilitást, a nem intruzív jelleget, a magánélet-védelmet és a megkülönböztetésmentességet.
(63)Felismerve, hogy a kiskorúak hatékony védelméhez nemcsak szabályozási intézkedésekre, hanem tudatosságra, oktatásra és szerepvállalásra is szükség van, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia” című, 2022. május 11-i bizottsági közleményre, valamint a figyelemfelkeltő tevékenységeket folytató, a gyermekeket, gondviselőket és oktatókat támogató segélyvonalakat, valamint a feltételezett jogellenes tartalmak bejelentésére szolgáló forródrótszolgálatokat üzemeltető Safer Internet Központok hálózatára építve a tagállamoknak nemzeti stratégiákat kell kidolgozniuk. Nevezetesen, a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a kiskorúak digitális jártasságot megalapozó készségeinek fejlesztését annak érdekében, hogy mire betöltik az alsó korhatárt, képesek legyenek megérteni az e rendelet hatálya alá tartozó online környezet kockázatait, biztonságosan és kritikus szemlélettel használni a digitális szolgáltatásokat és rendszereket, valamint felkészülten használni a szolgáltatók által rendelkezésre bocsátandó biztonsági elemeket, beállításokat és eszközöket. A kiskorúak és gondviselőik számára nemzeti szinten könnyű, ingyenes és bizalmas hozzáférést kell biztosítani azokhoz a csatornákhoz, amelyeken keresztül a kiskorúak segítséget kérhetnek az e rendelet tárgykörébe tartozó bántalmazó viselkedésformákkal – így például a nem kívánt kapcsolatokkal és az internetes megfélemlítéssel – kapcsolatban, összhangban az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Cselekvési terv az internetes megfélemlítés ellen »Együtt az online biztonságért«” című, 2026. február 10-i bizottsági közleménnyel. E csatornáknak ki kell egészíteniük az e rendelet alapján biztosított, bejelentésekre és támogatáskérésre szolgáló eszközöket, alkalmasnak kell lenniük gyors segítségnyújtásra, és a kiskorúakat a nemzeti szinten rendelkezésre álló további támogató forrásokhoz kell irányítaniuk. Lehetővé kell tenni, hogy e tevékenységek – többek között a Safer Internet Központok által végzett tevékenységek – támogatásban részesüljenek a többéves pénzügyi keret alapján létrehozott releváns uniós programok és eszközök, például a nemzeti és regionális partnerségi tervek keretében rendelkezésre bocsátott uniós finanszírozás révén. A hatékony végrehajtás támogatása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a meghozott intézkedésekről, a Bizottságnak pedig elő kell segítenie a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét.
(64)E rendeletnek pontosítania kell az (EU) 2022/2065 rendelet egyes rendelkezéseit. E rendelet hatékony felügyeletének és végrehajtásának biztosítása érdekében az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetét annyiban kell alkalmazni, amennyiben a vonatkozó rendelkezések az említett rendelet hatálya alá tartozó közvetítő szolgáltatókat szabályozzák. A Bizottságnak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie az e rendeletben megállapított, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében vett online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó kötelezettségek felügyelete és végrehajtása tekintetében.
(65)Hasonlóképpen, az átfedések elkerülése és az (EU) 2024/1689 rendelet alapján az MI-rendszerekre alkalmazandó meglévő horizontális kerettel való összhang biztosítása érdekében az e rendeletben az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra vonatkozóan előírt különös biztonsági követelmények végrehajtásának az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott felügyeleti és végrehajtási kereten és eljárásokon kell alapulnia.
(66)A videojáték-platformnak minősülő online játékok szolgáltatói az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási struktúra hatálya alá tartoznak. Az e rendelet szerinti végrehajtással való összhang biztosítása érdekében a videojátéknak minősülő online játékok szolgáltatóinak felügyeletéért felelős illetékes hatóságnak a szolgáltató tevékenységi központja szerinti tagállam illetékes hatóságának kell lennie.
(67)A jogbiztonság és a következetes alkalmazás Unió-szerte történő biztosítása, valamint a belső piac eltérő nemzeti értelmezésekből eredő széttagoltságának elkerülése érdekében a tagállami hatóságok nem fogadhatnak el olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság e rendelet alapján hozott valamely határozatával. A Bizottságnak, a digitális szolgáltatási koordinátoroknak és adott esetben az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük, és össze kell hangolniuk végrehajtási intézkedéseiket egyrészt e rendelet, másrészt az (EU) 2022/2065 és az (EU) 2024/1689 rendelet koherens, hatékony és egymást kiegészítő végrehajtásának biztosítása érdekében, többek között az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetében létrehozott együttműködési és következetességet célzó mechanizmusokra támaszkodva.
(68)A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy e rendelet feltételezett megsértése esetén az eljárás megindításától számított 90 napon belül jogerős határozatot fogadjon el. Előzetes megállapításait az eljárás megindításától számított 30 napon belül közölnie kell az érintett szolgáltatóval is.
(69)A Bizottságnak rendelkeznie kell az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében. Az e rendelet szerinti megfelelő uniós szintű felügyelethez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottságnak éves – évente megállapítandó mértékű –.felügyeleti díjat kell felszámítania az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, szoftveralkalmazás-áruházakat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat üzemeltető azon szolgáltatóknak, amelyek felügyelete az e rendelet II–V. fejezetének való megfelelés tekintetében a Bizottság hatáskörébe tartozik, és amelyek az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke alapján online óriásplatformnak minősülnek. Az e rendelet említett szolgáltatókkal szembeni érvényesítéséhez szükséges éves felügyeleti díjat be kell építeni az (EU) 2022/2065 rendelet 43. cikke alapján az online óriásplatformokat üzemeltető szolgáltatóknak felszámított felügyeleti díjba. Az említett felügyeleti díjhoz hasonlóan az e rendelet szerinti éves felügyeleti díjból származó külső címzett bevételeket a Bizottság további emberi erőforrásaira kell fordítani, beleértve a tisztviselőket, a szerződéses alkalmazottakat és a nemzeti szakértőket. Végezetül a felügyeleti díj e rendeletben bevezetett felső határát az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározott felső határral együtt kell figyelembe venni, és a díjnak biztosítania kell, hogy a Bizottság erőforrásai összességében elegendők legyenek az e rendelet és az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti feladatai ellátásához.
(70)Az e rendelet szerinti éves felügyeleti díj teljes összegének magában kell foglalnia a Bizottság felügyeleti, nyomonkövetési, vizsgálati és végrehajtási hatásköreinek és feladatainak gyakorlásával kapcsolatos azon költségeket, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó online óriásplatformokat és nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatók tekintetében merülnek fel. Ide tartoznak különösen az uniós életkor-ellenőrzési rendszer létrehozásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, beleértve az uniós életkor-ellenőrzési megoldás Unió-szerte történő bevezetésével, valamint a 36. cikk szerinti szakértelem és képességek kiépítésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozását is. Az egyéni éves felügyeleti díj azonban nem haladhatja meg az online óriásplatformot üzemeltető egyes szolgáltatókra vonatkozó általános felső határt, figyelembe véve az ekként minősített szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitását.
(71)A Bizottságnak az éves felügyeleti díj e rendelet szerinti felszámítása során az (EU) 2022/2065 rendelet 43. cikkében meghatározott szabályokat és elveket kell alkalmaznia.
(72)Tekintettel a gyermekek védelmének fontosságára, a Bizottságnak a digitális szolgáltatási koordinátorokkal és a Digitális Szolgáltatások Testületével együttműködve ki kell alakítania az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások felügyeletével kapcsolatos uniós szakértelmet és képességeket.
(73)Tekintettel az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások és rendszerek kiskorúak védelmére gyakorolt hatásának fontosságára, ha a szolgáltatók nem biztosítják a magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot, valamint nem tesznek eleget a kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettségeknek, az a különböző tagállamokban rövid időn belül a szolgáltatásaik vagy rendszereik jelentős számú kiskorú igénybe vevőjét érintheti súlyosan, és komoly károkat okozhat, miközben az ilyen mulasztások időben történő azonosítása és kezelése különösen összetett feladat lehet. A Bizottságnak az illetékes hatóságokkal együttműködve uniós szakértelmet és képességeket kell kialakítania, beleértve a tudásmegosztási hálózatok létrehozását is, hogy gyorsan reagálhasson a kiskorúak védelmét érintő ilyen incidensekre. Az ilyen incidenseket olyan gyorsan változó helyzetekként kell értelmezni, amelyek az EU-n belül vagy azon kívül következnek be, online dimenzióval rendelkeznek, feltételezhetően kapcsolódnak e rendelet hatályához, Unió-szerte súlyosan és negatívan érintik a kiskorúak magánéletét, biztonságát, egészségét és jóllétét, valamint azonnali reagálást igényelnek, mint például a kiskorúak körében terjedő, rájuk közvetlen kockázatot jelentő veszélyes, illetve káros kihívások. A Bizottságnak ezért hatáskörrel kell rendeznie az illetékes hatóságokkal való koordinációra, illetve szakértelmük és erőforrásaik igénybevételére, például azáltal, hogy állandó vagy ideiglenes jelleggel elemzi a gyorsan változó helyzetek kapcsán felmerülő konkrét trendeket vagy problémákat, amelyek hatással vannak a kiskorúak egészségére, jóllétére, magánéletére és biztonságára. A tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal e képességek kialakításában, többek között adott esetben személyzet kirendelése révén, és hozzá kell járulniuk a közös uniós felügyeleti kapacitás, valamint a kiskorúak védelmét érintő biztonsági incidensek esetén a gyors reagálást megkönnyítő eljárásokat meghatározó igazgatási megállapodás létrehozásához. Az érintett nemzeti hatóságok és a harmadik felek közötti rendszeres kommunikációs csatornák biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a nemzeti hatóságok minimális felkészültségi szintjeit, és adott esetben fel kell térképezniük a nemzeti szinten meglévő, incidensekkel kapcsolatos válaszprotokollokat.
(74)Ez a rendelet tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat – köztük a gyermekjogokat – és az uniós jog alapelveinek minősülő alapvető jogokat. Ennek megfelelően ezt a rendeletet ezekkel az alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ideértve a Charta 7. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a Charta 11. cikkében foglalt, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogot – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét –, a Charta 21. cikkében foglalt, a megkülönböztetés tilalmához való alapvető jogot, valamint a Charta 24. cikkében foglalt, a gyermekek jogainak védelméhez való alapvető jogot. Az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása során az érintett hatóságoknak – azokban a helyzetekben, amikor az alapvető jogok ütköznek egymással – megfelelő egyensúlyra kell törekedniük az érintett jogok között az arányosság elvének megfelelően.
(75)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac megfelelő működését, valamint a gyermekek magas szintű magánéleti védelmének és biztonságának biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy az önállóan eljáró tagállamok nem tudják biztosítani a szükséges harmonizációt és együttműködést, az Unió szintjén azonban a területi és személyi hatály miatt az említett célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(76)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki [DÁTUM]-án/-én véleményt nyilvánított,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk – Tárgy
Ez a rendelet hozzájárul a belső piac megfelelő működéséhez, és a fogyasztóvédelem elvét figyelembe véve magas szintű online védelmet biztosít a kiskorúak számára az Unióban azáltal, hogy harmonizált szabályokat állapít meg a kiskorúak számára biztonságos és önállóságukat támogató online környezet érdekében. Pontosítja és kiegészíti az (EU) 2022/2065 rendeletet, valamint kiegészíti az (EU) 2024/1689 rendeletet. Ez a rendelet különösen a következőket állapítja meg:
a)harmonizált alsó korhatár az online közösségi hálózati szolgáltatások és videomegosztóplatform-szolgáltatások használatára szolgáló felhasználói fiók létrehozásához;
b)harmonizált biztonsági követelmények az online közösségi hálózati szolgáltatások, a videomegosztóplatform-szolgáltatások, a videojáték-platformok és a szoftveralkalmazás-áruházak számára, valamint harmonizált biztonsági követelmények a kiskorúak online védelme érdekében a videojátékok, az MI-társak és az általános csevegőrobotok használata esetén;
c)harmonizált szabályok az online életkor-azonosításra vonatkozóan.
2. cikk – Hatály
(1)Ez a rendelet a kiskorúak számára hozzáférhető alábbi szolgáltatásokat vagy rendszereket nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó:
a)online közösségi hálózati szolgáltatások;
b)videomegosztóplatform-szolgáltatások;
c)szoftveralkalmazás-áruházak;
d)online játékok;
e)operációs rendszerek;
f)MI-társak;
g)általános csevegőrobotok.
(2)Az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett szolgáltatások esetében ez a rendelet attól függetlenül alkalmazandó a szolgáltatókra, hogy hol van a letelepedési helyük, ahonnan ezeket a szolgáltatásokat a szolgáltatás olyan igénybe vevőinek kínálják, amelyeknek vagy akiknek a letelepedési vagy tartózkodási helye az Unióban van.
(3)Az (1) bekezdés f) és g) pontjában említett MI-rendszerek esetében ez a rendelet az ilyen MI-rendszereket az Unióban forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy e szolgáltatók hol telepedtek le vagy hol találhatók.
(4)E rendelet nem alkalmazandó a következő szolgáltatások bármelyikét nyújtó szolgáltatókra:
a)nonprofit online enciklopédiák;
b)nonprofit oktatási és tudományos adattárak;
c)elsősorban oktatási célokra tervezett, oktatási intézmények vagy szervezetek által vagy azok nevében üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek;
d)nyílt forráskódú szoftverfejlesztő és -megosztó platformok, kivéve, ha maga a platform minősül az e rendelet vagy az (EU) 2024/1689 rendelet hatálya alá tartozó MI-rendszernek;
e)kifejezetten és kizárólag tudományos kutatás-fejlesztés céljából kifejlesztett és üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek;
f)közszférabeli szervezetek által tervezett, fejlesztett és üzemeltetett szolgáltatások és rendszerek, kizárólag e közszférabeli szervezetek általi vagy a nevükben történő felhasználásra.
(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (4) bekezdésének oly módon történő módosítása céljából, hogy a mentesített szolgáltatások vagy rendszerek felsorolását más típusú szolgáltatásokkal vagy rendszerekkel egészíti ki, vagy bizonyos szolgáltatásokat vagy rendszereket töröl az említett felsorolásból, ha ez egy szolgáltatás vagy rendszer által a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára jelentett potenciális kockázatokra tekintettel indokolt, vagy ha egy szolgáltatás vagy rendszer ilyen, a (4) bekezdésben már említett szolgáltatások vagy rendszerek által jelentett kockázatokkal megegyező, vagy annál kisebb kockázatot jelent.
(6)Az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és videojáték-platformokat nyújtó azon szolgáltatókat, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az említett cikknek az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések tekintetében, többek között az említett szolgáltatás nyújtása során az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó online platformok funkcionalitásaként bevezetett MI-rendszerek tekintetében.
(7)Ez a rendelet nem érinti a belső piacon nyújtott közvetítő szolgáltatások egyéb vonatkozásait szabályozó egyéb uniós jogi aktusokban vagy a belső piacon az MI-rendszerekre alkalmazandó uniós jogszabályokat, beleértve a következőket:
a)2010/13/EU irányelv 8 ;
b)A fogyasztóvédelemre és a termékbiztonságra vonatkozó uniós jog, beleértve a 2005/29/EK, a 2011/83/EU és az (EU) 2019/770 irányelvet, a 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint az (EU) 2019/1020, az (EU) 2023/988 és az (EU) 2024/1689 rendeletet;
c)a személyes adatok védelméről szóló uniós jog, különös tekintettel az (EU) 2016/679 rendeletre és a 2002/58/EK irányelvre;
d)az (EU) 2024/1385 irányelv 9 .
3. cikk – Fogalommeghatározások
(1)E rendelet alkalmazásában az „online platform”, a „szolgáltatás igénybe vevője”, az „online interfész”, az „ajánlórendszer” fogalmának az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkében foglalt meghatározása alkalmazandó.
(2)E rendelet alkalmazásában az „online közösségi hálózati szolgáltatás”, a „videomegosztóplatform-szolgáltatás” és a „szoftveralkalmazás-áruház” (EU) 2022/1925 rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásai alkalmazandók. E rendelet alkalmazásában ezek a szolgáltatások az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontja értelmében vett „online platformnak” minősülnek.
(3)E rendelet alkalmazásában az „MI-rendszer” és az „általános célú MI-rendszer” fogalomnak az (EU) 2024/1689 rendeletben foglalt meghatározása alkalmazandó; az e rendelet által szabályozott MI-rendszerek tekintetében a „szolgáltató” fogalmának az említett rendelet 3. cikke 3. pontjában szereplő meghatározása alkalmazandó.
(4)E rendelet alkalmazásában az „operációs rendszer” fogalomnak az (EU) 2022/1925 rendelet 2. cikkének 1. pontjában foglalt meghatározása alkalmazandó.
(5)E rendelet alkalmazásában a következő további meghatározások alkalmazandók:
a)„kiskorú” vagy „gyermek”: bármely 18 év alatti természetes személy;
b)„gondviselő”: bármely olyan személy, aki az alkalmazandó nemzeti jog értelmében szülői felelősséggel rendelkezik egy kiskorú tekintetében;
c)„MI-társ”: olyan MI-rendszer, beleértve az általános célú MI-rendszert is, amely a felhasználóval való társadalmi, érzelmi vagy interperszonális kapcsolatot szimuláló vagy elősegítő tartós, személyre szabott interakciót vagy társaságot biztosít;
d)„általános csevegőrobot”: a felhasználókkal való közvetlen interakciót biztosító általános beszélgetési funkcionalitásokkal rendelkező általános célú MI-rendszer, amely több területen és feladatban képes segítséget nyújtani; ez a fogalommeghatározás kizárja azokat az MI-rendszereket, amelyek beszélgetési funkcionalitása speciális szolgáltatásra, feladatra vagy előre meghatározott funkciókra korlátozódik, beleértve a speciális ügyfélszolgálatot, üzleti tevékenységet, technikai támogatást biztosító, tranzakciós, oktatási, információlekérdezési, ipari vagy gyártási MI-alkalmazásokat;
e)„online játékok”: videojátékok vagy videojáték-platformok;
f)„videojáték”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára, hogy – többek között tartós adathordozó használatával – helyi vagy távolról hozzáférhető és interakcióval járó alkalmazáson keresztül, felhasználói felület vagy bemeneti eszköz használatával játék vagy szórakoztatás céljából szimulált környezetben vizuális visszajelzést generáljanak a kijelző képernyőn;
g)„videojáték-platform”: az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott „online platform”, amelyben a felhasználói felülettel vagy bemeneti eszközzel való interakció nyomán egy szimulált környezetben vizuális visszajelzés jön létre a kijelző képernyőn [játék vagy szórakoztatás céljából];
h)„életkor-ellenőrzés”: olyan eljárás vagy rendszer, amely az azonosító okmányokból vagy más megbízható, ellenőrzött azonosítási forrásokból származó információk alapján nagy fokú bizonyossággal megállapítja, hogy a szolgáltatás valamely rendszerének igénybe vevője vagy felhasználója elért-e egy meghatározott életkort vagy korhatárt;
i)„életkor-azonosítás”: a természetes személy életkorának meghatározására, becslésére vagy ellenőrzésére használható módszerek összessége, amely magában foglalja az életkor becslését és az életkor-ellenőrzést, de nem foglalja magában a szolgáltatás igénybe vevői általi önbevallást;
j)„korjelzés”: az egyén adott életkorának, korosztályának vagy az általa betöltött korhatárnak az ellenőrzése vagy bizonyítása céljából szolgáltatott, továbbított vagy generált bármely adat, attribútum, token, tanúsítvány vagy egyéb információ;
k)„uniós életkor-ellenőrzési megoldás”: az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek megfelelő életkor-ellenőrzési megoldás, amelyet valamely hatóság tanúsított, és amelyet valamely tagállam általi értesítést követően felvettek az uniós életkor-ellenőrzési megoldások uniós jegyzékébe;
l)„az életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzéke”: az életkorra vonatkozó uniós igazolásokat kiállító szolgáltatók Bizottság által megállapított és közzétett jegyzéke;
m)„az uniós életkor-ellenőrzési megoldások uniós jegyzéke”: az uniós életkor-ellenőrzési rendszernek megfelelőként tanúsított és a tagállamok által bejelentett uniós életkor-ellenőrzési megoldások Bizottság által megállapított és közzétett jegyzéke;
n)„uniós életkor-ellenőrzési rendszer”: az (EU) 2025/1569 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott attribútumtanúsítási rendszer, amely tartalmazza az uniós életkor-ellenőrzési megoldások és az életkort igazoló uniós tanúsítvány szolgáltatóira, azok jóváhagyására és az életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzékébe való felvételére, valamint az uniós életkor-ellenőrzési megoldásoknak az uniós életkor-ellenőrzési megoldások uniós jegyzékébe való felvételük céljából történő tanúsítására alkalmazandó szabályokat;
o)„életkort igazoló tanúsítvány”: a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 44. pontjában meghatározott elektronikus attribútumtanúsítvány, amely lehetővé teszi annak a ténynek hitelesítését, hogy birtokosa elért egy adott életkort, korhatárt, vagy egy adott korosztályba tartozik;
p)„a gondviselők eszközei”: olyan szoftverek, elemek, funkcionalitások vagy alkalmazások, amelyek célja, hogy segítsék a gondviselőket a kiskorúak online tevékenységeinek nyomon követésében, magánéletük, biztonságuk és jóllétük biztosítása érdekében.
4. cikk – Kijátszás elleni intézkedések
Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, szoftveralkalmazás-áruházakat, operációs rendszereket, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók:
a)nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely aláássa az e rendelet szerinti kötelezettségeik tényleges teljesítését, függetlenül attól, hogy az adott magatartás szerződéses, kereskedelmi, technikai vagy egyéb jellegű-e, vagy hogy magatartás-befolyásoló technikák vagy interfészkialakítás használatából áll-e;
b)számára tilos tudatosan és szándékosan bármilyen más olyan tevékenységet folytatni, amelynek célja vagy hatása közvetlenül vagy közvetve az, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés elkerülése érdekében megkerüljék az említett kötelezettségeiket.
5. cikk – A megfelelési terv bejelentése és független ellenőrzése
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke alapján online óriásplatformnak minősített szolgáltatók az őket az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke szerint online óriásplatformnak minősítő határozatról szóló értesítéstől számított négy hónapon belül megfelelési tervet jelentenek be a Bizottságnak, amelyben részletesen ismertetik az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést.
Az első albekezdésben említett azon szolgáltatók esetében, amelyeket az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke alapján már online óriásplatformnak minősítettek, az ilyen bejelentésnek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 30 napon belül kell megtörténnie.
Az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikkének (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az említett bejelentéseket alátámasztó dokumentumokra.
(2)Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók megfelelnek-e a II–V. fejezetben meghatározott kötelezettségeknek, az említett szolgáltatók saját költségükre megrendelik az (1) bekezdés szerint bejelentett megfelelési terv egy vagy több független ellenőr általi ellenőrzését. A független ellenőröknek a kiskorúak védelme szempontjából releváns alábbi területeken igazolt szakértelemmel kell rendelkezniük, vagy azzal rendelkező szakértőket kell megbízniuk:
a)gyermekvédelem és a gyermekek jogai;
b)gyermekgyógyászat és gyermekpszichiátria;
c)fejlődéstudomány;
d)életkor-azonosítás;
e)online interfészek és ajánlórendszerek kialakítása;
f)adatvédelem és adatbiztonság.
(3)Az (EU) 2022/2065 rendelet 37. cikkének (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e cikk alapján végzett ellenőrzésekre, valamint a független ellenőrökre és az általuk megbízott szakértőkre. Az ellenőrzés költségeit az érintett szolgáltató viseli. Ezek a költségek nem haladhatják meg az ellenőrök által végzett hasonló értékelések piaci árait.
Az (1) bekezdésben említett szolgáltatóknak együtt kell működniük a független ellenőrökkel, és hozzáférést kell biztosítaniuk számukra az ellenőrzés elvégzése szempontjából releváns valamennyi információhoz, adathoz, dokumentumhoz és személyzethez.
A szolgáltatók biztosítják, hogy minden olyan alkalmazott vagy vállalkozó, aki kommunikált a független ellenőrrel, védelmet élvezzen a szolgáltató kedvezőtlen intézkedéseivel szemben.
(4)A szolgáltató által a (2) bekezdés szerint megbízott független ellenőrök:
a)a II–V. fejezetben meghatározott kötelezettségek tekintetében értékelik a szolgáltatók által az (1) bekezdés alapján benyújtott megfelelési terveket;
b)a jelentéstervezetet továbbítják a szolgáltatónak, amely a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételeket nyújthat be;
c)a megfelelési terv kézhezvételétől számított két hónapon belül a b) pont alapján kapott észrevételek figyelembevételével zárójelentést ad ki egyidejűleg a Bizottságnak és a szolgáltatónak, amelyben azonosítja a megfelelési tervben leírt megfelelési intézkedések hiányosságait.
(5)Az érintett szolgáltatónak a kézhezvételt követően indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tennie a (4) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés összefoglalóját, amely nem tartalmazhat bizalmas információkat.
(6)Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés alapján hozott határozattal megállapítja, hogy a megfelelési terv hiányos, az érintett szolgáltató a bizottsági határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül korrekciós intézkedési tervet nyújt be a Bizottságnak és a független ellenőrnek, amelyben minden egyes feltárt hiányosság tekintetében egy vagy több korrekciós intézkedést azonosít.
A szolgáltatónak továbbá meg kell határoznia egy észszerű, 60 napnál nem hosszabb időtartamot a korrekciós intézkedési tervben szereplő egyes korrekciós intézkedések végrehajtására.
A független ellenőr ellenőrzi a korrekciós intézkedések végrehajtását, és erről jelentést tesz a Bizottságnak és az érintett szolgáltatónak.
(7)Annak értékelése során, hogy az (1) bekezdésben említett szolgáltatók megfelelnek-e az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottság jogosult figyelembe venni az (1) bekezdésben említett megfelelési tervet, a (4) bekezdés c) pontjában említett zárójelentést és a (6) bekezdés alapján közölt korrekciós intézkedéseket, illetve a Bizottság által relevánsnak ítélt bármely egyéb információt.
(8)Sem a (4) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés, sem a Bizottságnak az említett zárójelentéssel vagy a megfelelési tervvel kapcsolatos bármely intézkedése vagy annak hiánya nem minősül az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés megállapításának, és nem korlátozza a Bizottság e rendelet vagy az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti hatásköreit.
(9)A szolgáltatók az (1) bekezdés szerinti első értesítést követően az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikke alapján elvégzett éves kockázatértékeléseik részeként évente jelentést tesznek az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelésükről.
Az e rendelet II–V. fejezetében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelést bele kell foglalni az (EU) 2022/2065 rendelet 37. cikke alapján végzett független ellenőrzésekbe.
(10)Ez a cikk nem érinti a Bizottság e rendelet és az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti hatásköreit, beleértve az ideiglenes intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskört is.
(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk alapján végzett ellenőrzések sablonjait és módszertanait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 39 cikkben említett eljárás keretében kell elfogadni.
II. FEJEZET – A KISKORÚAK FIÓKJAINAK KÉSLELTETETT LÉTREHOZÁSA ÉS HASZNÁLATA AZ ONLINE KÖZÖSSÉGI HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOKBAN ÉS A VIDEÓMEGOSZTÓPLATFORM-SZOLGÁLTATÁSOKBAN
I. SZAKASZ – A kiskorúak általi hozzáférés késleltetése
6. cikk – A fiókok létrehozásának és használatának késleltetése
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem engedélyezhetik a 15. életévét be nem töltött természetes személyek számára, hogy fiókot hozzanak létre az adott szolgáltatáshoz, vagy hogy az adott személy számára létrehozott vagy neki tulajdonított fiókon keresztül hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, amennyiben a szolgáltatás kockázatot jelent az említett korhatár alatti kiskorú magánéleti védelme vagy biztonsága szempontjából.
Egy szolgáltatás akkor jelent kockázatot a 15 év alatti kiskorúak magánéleti védelmére vagy biztonságára, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül a tekintetében:
d)lehetővé teszi a szolgáltatáshoz fiókon keresztül hozzáférő igénybe vevők számára, hogy valós időben a szolgáltatás meghatározatlan számú más igénybe vevőjének továbbítsanak tartalmat, többek között audiovizuális tartalom online élő közvetítése révén;
e)lehetővé teszi a szolgáltatáshoz fiókon keresztül hozzáférő igénybe vevők számára, hogy kapcsolatba lépjenek, kommunikáljanak és más módon interakcióba lépjenek a szolgáltatás olyan más igénybe vevőivel, akik nem képezik részét a szolgáltatás igénybe vevője már meglévő kapcsolatainak vagy előfizetéseinek;
f)az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotáson alapuló ajánlórendszert használ;
g)olyan ajánlórendszert használ, amely a szolgáltatáshoz fiókon keresztül hozzáférő igénybe vevőnek olyan kapcsolatfelvételi javaslatokat vagy információkat ad vagy sorol előre, amelyek nem a szolgáltatás igénybe vevőjének valamely már meglévő kapcsolatától vagy előfizetéséből származnak;
h)olyan funkcionalitásokat, interfészterveket vagy jellemzőket telepít vagy jelenít meg, amelyek célja, vagy amelyekről észszerűen előre látható az, hogy lehetővé teszik a megszakítás nélküli tartalomfogyasztást, amelyek ösztönzik a szolgáltatással vagy a tartalommal vagy a szolgáltatás más igénybe vevőivel való interakciót, vagy amelyek a felhasználót a szolgáltatás használatának megkezdésére vagy folytatására ösztönző automatizált értesítéseket továbbítanak.
(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók engedélyezhetik a gondviselők számára, hogy korlátozott elemekkel rendelkező fiókot hozzanak létre a 13 év feletti és 15 év alatti kiskorúak számára, lehetővé téve, hogy azok ilyen korlátozott fiókon keresztül hozzáférjenek a szolgáltatáshoz. Az ilyen fiókoknak legalább a következő feltételeknek meg kell felelniük:
a)a gondviselők számára a 20. cikkben előírt eszközöknek mindig aktivált állapotban kell lenniük;
b)a gondviselők beállíthatják a szolgáltatáshoz vagy rendszerhez az adott fiókon keresztül való hozzáférés maximális napi időtartamát, amely nem haladhatja meg a napi egy órát;
c)a gondviselők előzetesen jóváhagyhatják a potenciális új kapcsolatfelvételeket, és meghatározhatják, hogy legfeljebb hány más igénybe vevő vagy felhasználó szerepelhet a fiókhoz tartozó kapcsolatok között.
(3)A kiskorú fiókjának az e cikk (2) bekezdése szerinti létrehozásakor az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató meghozza a 26. cikknek megfelelő intézkedéseket annak megállapítása érdekében, hogy a fiókot létrehozó személy valóban a szülői felelősség gyakorlója-e az adott kiskorú tekintetében, és a 28. cikk (1) bekezdésének megfelelően ellenőrzi, hogy a szolgáltatás igénybe vevője betöltötte-e a 13. életévét.
(4)Az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatók az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított 6 hónapon belül megállapítják, hogy a szolgáltatásukhoz való hozzáféréshez használt meglévő fiókok tulajdonosai 15 évesnél fiatalabbak-e. Amennyiben meglévő fiókok tulajdonosairól állapítják meg, hogy 15 évnél fiatalabbak, az érintett szolgáltatók letiltják a szolgáltatás azon igénybe vevőinek vagy felhasználóinak fiókját, akikről megállapították, hogy nem töltötték be ezt az életkort, vagy akik esetében az életkor nem állapítható meg.
(5)Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szolgáltatók az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint személyes adatokat kezelnek, az e cikkben meghatározott rendelkezéseket az említett rendelet 8. cikkében előírt korhatárokkal párhuzamosan kell alkalmazni.
(6)E rendeletnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek módosítása és kiegészítése révén történő módosítása céljából a Bizottság a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el olyan új jellemzőknek és funkcionalitásoknak, illetve a meglévő jellemzők vagy funkcionalitások olyan változásainak a felvétele érdekében, amelyek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel járó kockázatokkal egyenértékű kockázatot jelentenek a kiskorú magánéleti védelmére és biztonságára nézve.
II. szakasz – A 13 év alatti kiskorúak gondviselő által ellenőrzött hozzáférése
7. cikk – A 13 év alatti kiskorúak gondviselő által ellenőrzött hozzáférése
(1)Azok a videomegosztóplatform-szolgáltatók, amelyek szolgáltatását kifejezetten 13 év alatti kiskorúak számára tervezték, kivételesen lehetővé tehetik a gondviselő számára, hogy a 13 év alatti kiskorúnak a gondviselő saját számláján keresztül korlátozott hozzáférést biztosítson a szolgáltatáshoz, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a)az ilyen gondviselő által ellenőrzött hozzáférés kizárólag a gondviselő saját számláján keresztül történhet, és a kiskorú számára nem hozható létre fiók, illetve nem rendelhető hozzá fiók;
b)ezt a hozzáférést a gondviselők 20. cikkben említett eszközei vagy a gondviselő fiókjában vagy a gondviselő eszközén található egyéb szülői felügyeleti beállítások révén kell lehetővé tenni és ellenőrizni;
c)a szolgáltató a szerződési feltételeiben kifejezetten engedélyezi a 13 év alatti kiskorúak számára a hozzáférést, egyértelműen meghatározva ugyanott a kiskorúak azon korosztályát, amely számára a hozzáférés a gondviselők hozzájárulásával engedélyezett;
d)a szolgáltató elvégezte, és legalább egy tagállam hivatalos nyelvén és online interfészének nyilvánosan elérhető részén közzétette a szolgáltatásnak vagy a szolgáltatás releváns részeinek a meghatározott korosztályba tartozó kiskorúakra gyakorolt hatásáról készített vizsgálatot, amely értékeli a kockázatokat, és adott esetben bemutatja, hogy az ilyen kockázatokat hogyan csökkentették hatékonyan a releváns korcsoportok figyelembevételével. A III. fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelés nem jelenti automatikusan az ilyen kockázatok hatékony csökkentését;
e)a szolgáltató az online interfészének nyilvánosan elérhető részén egyértelmű és átlátható módon meghatározta, hogy a szolgáltatáson belül a meghatározott korosztály tekintetében mely tartalom vagy magatartás minősül az életkornak nem megfelelő vagy a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára nézve káros tartalomnak vagy magatartásnak;
f)az e) pont szerint azonosított tartalomhoz való hozzáférés 13 év alatti kiskorúak számára nem biztosítható;
g)a rendelkezésre álló elemeket és funkcionalitásokat hozzáigazítják és fokozatosan kiigazítják a kiskorúnak a (4) bekezdés b) pontja szerint bejelentett életkorához;
h)minden személyre szabási elemet és ajánlórendszert, valamint a szolgáltatás más igénybe vevői által megosztott tartalom keresésére szolgáló bármely funkcionalitást kikapcsolnak, és azok nem aktiválhatók, kivéve, ha a d) pontban említett vizsgálat bizonyítja, hogy aktiválásuk a kiskorú mindenek felett álló érdekét szolgálja, és semmilyen módon nem érinti hátrányosan a kiskorú magánéleti védelmét és biztonságát.
(2)E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető a szolgáltató arra való kötelezéseként, hogy engedélyezze a hozzáférést a 13 év alatti kiskorúak számára, vagy hogy bármely kiskorú vagy gondviselő számára hozzáférési jogot biztosítson egy olyan szolgáltatáshoz, amelynek szerződési feltételei nem teszik lehetővé az ilyen hozzáférést, vagy ha az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jog szerint a szolgáltatáshoz való hozzáférés magasabb alsó korhatárhoz van kötve.
(3)Azt a fiókot, amelyen keresztül az (1) bekezdés szerinti, gondviselő által ellenőrzött hozzáférést biztosítják, kizárólag a gondviselő hozhatja létre, regisztrálhatja és rendelkezhet vele. A szolgáltatáshoz a gondviselő fiókján keresztül hozzáférő kiskorú nem lehet szerződő fél a szolgáltatóval kötött szerződésben. A szolgáltató a 26. cikknek megfelelően intézkedéseket hoz annak megállapítására, hogy a hozzáférést az (1) bekezdés szerint lehetővé tevő gondviselő az érintett kiskorú tekintetében a szülői felelősség gyakorlója.
(4)Az e cikk alapján biztosított, gondviselő által ellenőrzött hozzáférés kialakítása és működése nem korlátozhatja aránytalanul a kiskorú magánéletét, és a kiskorú fejlődő képességeinek megfelelően támogatnia kell a kiskorú autonómiáját és önrendelkezését. Az e cikk alapján biztosított, gondviselő által ellenőrzött hozzáférésnek legalább az alábbi feltételeknek meg kell felelnie:
a)a gondviselők számára a 20. cikkben előírt eszközöknek alapértelmezetten aktivált állapotban kell lenniük;
b)a gondviselőnek nyilatkoznia kell annak a kiskorúnak az életkoráról, akinek a számára lehetővé teszi a hozzáférést, és a hozzáférést nem lehet 3 év alatti kiskorúak számára lehetővé tenni;
c)a gondviselőnek be kell tudnia állítani a kiskorú általi hozzáférés maximális napi időtartamát, amely nem haladhatja meg az egy órát;
d)a gondviselőnek képesnek kell lennie arra, hogy felügyelje a kiskorú számára megjelenített vagy ajánlott tartalmat, figyelembe véve a kiskorú magánélethez való jogát, és elsődleges szempontként figyelembe véve a kiskorú mindenek felett álló érdekét;
e)a gondviselőnek képesnek kell lennie arra, hogy jóváhagyja, korlátozza és eltávolítsa a szolgáltatás bármely más olyan igénybe vevőjével való kapcsolatot, akivel a kiskorú a gondviselő fiókján keresztül interakcióba léphet;
f)a gondviselőnek képesnek kell lennie arra, hogy bármikor felfüggessze a kiskorú általi hozzáférést.
(5)Az e cikk szerinti gondviselő által ellenőrzött hozzáférést meg kell szüntetni, ha a kiskorú betölti a 13. életévét, amit az e cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint bejelentett életkor alapján kell meghatározni. Ez nem érinti az 5. cikk (2) bekezdése szerinti fiók létrehozását, amennyiben az említett cikkben foglalt feltételek teljesülnek.
(6)A Bizottság a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendeletnek az (1) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek a technológiai és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás révén történő módosítása céljából, amennyiben az ilyen változások fenntartják a kiskorú online magánéleti védelmének és biztonságának az e cikk (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek által biztosítottal egyenértékű szintjét.
III. FEJEZET – BEÉPÍTETT BIZTONSÁG
I. szakasz – A beépített biztonságra vonatkozó általános kötelezettség
8. cikk – A beépített biztonságra vonatkozó általános kötelezettség
(1)Azoknak a szolgáltatóknak, akik online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat, általános csevegőrobotokat és szoftveralkalmazás-áruházakat – beleértve az 5. cikk (3) bekezdésében és a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott fiókokon keresztül hozzáférhető szolgáltatásokat és rendszereket is – nyújtanak, biztosítaniuk kell a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát, függetlenül attól, hogy ezek a szolgáltatások vagy rendszerek fiókon keresztül hozzáférhetők-e. Az ilyen szolgáltatásokat vagy rendszereket nyújtó szolgáltatóknak e szolgáltatásokat és rendszereket alapértelmezetten az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelően kell megtervezniük, és csak azután térhetnek el e követelményektől, miután az V. fejezetnek megfelelő életkor-azonosítás alkalmazásával megállapították, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy a rendszer felhasználója nagykorú.
(2)Az e fejezetben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés nem érinti az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók 6. cikk szerinti azon kötelezettségét, hogy késleltessék a fiókok létrehozását, és nem érinti a videómegosztóplatform-szolgáltatóknak adott esetben a kiskorúak gondviselő által ellenőrzött hozzáférésére vonatkozó, 7. cikk szerinti kötelezettségét sem.
(3)Amennyiben az online közösségi hálózati szolgáltatásokat vagy videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók e szolgáltatások nyújtása során funkcionalitásként MI-társakat vagy általános csevegőrobotokat alkalmaznak, az ilyen MI-rendszerekre csak a III., V. és VI. szakaszban meghatározott kötelezettségek alkalmazandók.
II. szakasz – Az online közösségi hálózati szolgáltatásokra és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek
9. cikk – Függőséget okozó kialakítás
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem tervezhetik meg, szervezhetik meg vagy működtethetik szolgáltatásaikat olyan módon, amely az online közösségi hálózati szolgáltatások és a videomegosztóplatform-szolgáltatások kiskorúak általi kényszeres vagy túlzott használatának ösztönzésére irányul, vagy ez észszerűen előrelátható.
(2)Az alábbi jellemzők úgy tekintendők, mint amelyek arra ösztönöznek, hogy az (1) bekezdés értelmében vett kiskorúak kényszeresen vagy túlzott mértékben vegyék igénybe a szolgáltatást:
a)a tartalom automatikus lejátszásának és a folyamatos tartalomfogyasztásnak a lehetővé tétele, olyan tényleges és rendszeres megszakítások nélkül, amelyek lehetővé tennék a kiskorú számára, hogy mérlegelje, akar-e több tartalmat fogyasztani;
b)a kiskorú azon döntésének aláásása, hogy abbahagyja a szolgáltatás használatát, vagy azon lehetőség biztosításának az elmulasztása, hogy a kiskorú ilyen döntést hozhasson, például olyan értesítések, amelyeket nem a kiskorúnak a szolgáltatás keretében folytatott interakciója vagy tevékenysége váltott ki, vagy amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül ezekhez;
c)a kiskorúak arra való ösztönzése vagy abból a célból való jutalmazása, hogy a szolgáltatás meghatározatlan számú igénybe vevője számára tartalmakat osszanak meg vagy számukra valós időben történő tartalomtovábbításban vegyenek részt;
d)rendszeres vagy gyakoribb aktivitásra buzdítás, többek között a rendszeres vagy meghatározott időközönként történő aktivitás elmulasztásáért járó büntetésekkel vagy előnyök emiatti elvesztésével.
(3)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók hatékony intézkedéseket vezetnek be a következők biztosítása érdekében:
a)a kiskorúak időben korlátozott hozzáférése a szolgáltatásukhoz;
b)a szolgáltatásaik kiskorúak általi igénybevételének megszakítása.
Ezeket az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy védjék a kiskorúak tanítási idejét és általános alvásidejét.
10. cikk – Ajánlórendszerek
(1)Az ajánlórendszereket használó online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak úgy kell megtervezniük a kiskorúak számára javasolt információkat és ajánlórendszereik kiskorúakra való optimalizálását, hogy azzal biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát.
(2)Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés céljából az ajánlórendszereket használó online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók legalább az alábbi intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az ajánlórendszer optimalizálása ne használja ki a kiskorúak sebezhetőségét vagy figyelmét, és hogy az ajánlórendszer tartalmazzon a kiskorúakra vonatkozó minőségi, biztonsági és mentális egészségi hatások értékelésére alkalmas mérőszámokat:
a)biztosítják, hogy az ajánlórendszerek az információk ajánlásakor elsőbbséget és elsődleges súlyt adjanak a felhasználó által megadott kifejezett preferenciáknak;
b)alapértelmezés szerint letiltják az ajánlórendszer által a kiskorúak online magatartásából származó aktivitáson alapuló implicit jelzéseken alapuló információk ajánlását;
c)biztosítják, hogy az ajánlórendszerek ne támaszkodjanak kiskorúak olyan személyes adatainak gyűjtésére, amelyeket a szolgáltatáson kívülről rögzítettek;
d)biztosítják, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve az ajánlórendszerek által javasolt olyan információknak, amelyek kockázatot jelenthetnek magánéleti védelmükre és biztonságukra nézve, beleértve azt is, ha ismételten találkoznak velük.
(3)Az ajánlórendszereket használó online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak olyan eszközöket kell biztosítaniuk és jól láthatóan megjeleníteniük, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy:
a)módosítsa vagy ellenőrizze az ajánlórendszer paramétereit, többek között azáltal, hogy könnyen törli az összes korábban azonosított preferenciát;
b)az ajánlórendszernek legalább egy olyan opcióját választhassa, amely nem alapul az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotáson;
Az első albekezdésben említett eszközök nem alakíthatók ki oly módon, hogy a kiskorúakat a profilalkotáson alapuló lehetőség választására ösztönözzék, azokat a fiók létrehozása során kell felkínálni, és azoknak a szolgáltatás online interfészének azon konkrét részéről közvetlenül hozzáférhetőnek kell maradniuk, ahol az információk prioritási sorrendjét meghatározzák, többek között a szolgáltatás felhasználói fiókkal nem rendelkező igénybe vevői számára is.
11. cikk – Biztonsági beállítások
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók intézkedéseket vezetnek be annak biztosítására, hogy az alapértelmezett beállítások a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát szolgálják. Az e bekezdésnek való megfelelés biztosítása érdekében az ilyen szolgáltatóknak alapértelmezetten ki kell kapcsolniuk legalább a következő beállításokat:
a)földrajzi helymeghatározás és egyéb nyomkövető elemek;
b)mikrofonhoz és kamerához való hozzáférés;
c)egyéb fiókokra vonatkozó ajánlások és a kapcsolatok szinkronizálása;
d)„push” értesítések, amelyeket minden esetben úgy kell kialakítani, hogy védjék a kiskorúak általános alvásidejét és tanítási idejét.
(2)Az (1) bekezdésben említett alapértelmezett beállításokat a szolgáltató csak akkor változtathatja meg, ha a kiskorú betöltötte a 15. életévét, világos és egyértelmű tájékoztatást kapott e változásokról, és azokhoz kifejezetten hozzájárult. Ha a kiskorúak bekapcsolják az (1) bekezdés a) pontjában említett alapértelmezett beállításokat, azokat a szolgáltatáson belüli munkamenetük befejeztével ki kell kapcsolni.
(3)A kiskorúak magánéleti védelmére, biztonságára vagy egészségére és jóllétére kockázatot jelentő funkciók vagy beállítások esetén az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy ezek a funkciók vagy beállítások ne álljanak a kiskorúak rendelkezésére. Ennek ki kell terjednie legalább azon funkciókra, amelyek a társas összehasonlítást fokozzák, vagy különösen a kép aránytalan szépítése vagy idealizálása révén valótlanul jelenítik meg a kiskorúakat.
12. cikk – Kapcsolattartási és interakciós biztosítékok
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatók és a videomegosztóplatform-szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a kiskorúak és a szolgáltatás egyéb igénybe vevői közötti kapcsolatok tekintetében biztosítják a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát. Ezek az intézkedések legalább az alábbiakat biztosítják:
a)a szolgáltatás más igénybe vevői nem kezdeményezhetnek közvetlen kapcsolatot a kiskorúval, ha a kiskorú nem hagyta jóvá előzetesen ezt a kapcsolatot;
b)a fiókkal rendelkező kiskorúak nem szerepelnek a kapcsolattartási ajánlásokban vagy hasonló olyan funkciókban, amelyek célja, hogy a szolgáltatás más igénybe vevői, köztük a kiskorúak számára lehetővé tegyék kapcsolataik bővítését;
c)kiskorúakat csak a kifejezett beleegyezésüket követően lehet hozzáadni a szolgáltatás korlátozott vagy korlátlan számú igénybe vevőjének csoportjához;
d)a kiskorúak könnyen blokkolhatják a szolgáltatás bármely más igénybe vevőjét anélkül, hogy személyazonosságukat felfednék a szolgáltatás letiltott igénybe vevői előtt.
(2)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és a videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak biztosítékokat kell bevezetniük annak megakadályozása érdekében, hogy szolgáltatásuk igénybe vevői rávegyék vagy manipulálják a kiskorúakat az (1) bekezdés a) pontjában említett közvetlen kapcsolat jóváhagyására.
(3)Az online közösségi hálózati szolgáltatók és a videomegosztóplatform-szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek korlátozzák a kiskorúak által megosztott tartalmak és a kiskorúak és a szolgáltatás egyéb igénybe vevői közötti interakciók láthatóságát. Ezek az intézkedések tartalmazzák legalább a következőket:
a)a szolgáltatásnak a kiskorú által korábban el nem fogadott más igénybe vevői alapértelmezés szerint nem férhetnek hozzá a kiskorú felhasználói fiókjára vonatkozó információkhoz, illetve a kiskorú által a szolgáltatásra feltöltött vagy ott megosztott tartalomhoz;
b)a szolgáltatás fiók nélküli igénybe vevői nem férhetnek hozzá a kiskorúak felhasználói fiókjára vonatkozó információkhoz, illetve a kiskorúak által a szolgáltatásra feltöltött vagy ott megosztott tartalomhoz;
c)a kiskorúak személyes elérhetőségei – például nevük, telefonszámuk, e-mail-címük és lakcímük – nem közölhetők és nem oszthatók meg a szolgáltatás más igénybe vevőivel;
d)a kiskorúak könnyen ellenőrzést gyakorolhatnak a szolgáltatásban megosztott tartalmak, interakciók és a kapcsolódó mérőszámok láthatósága fölött;
e)a szolgáltatás más igénybe vevői nem tölthetnek le és nem készíthetnek képernyőfelvételeket kiskorúak elérhetőségi, tartózkodási vagy fiókadatairól, illetve kiskorúak által a szolgáltatásra feltöltött vagy ott megosztott tartalmakról;
f)kiskorúak alapértelmezés szerint nem szolgáltathatják felhasználó által létrehozott tartalom valós idejű átvitelét, beleértve az audiovizuális tartalmak élő közvetítését is.
13. cikk – A gazdasági ügyletek biztonsága és védelme
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a kiskorút a gazdasági ügylet előtt világos és könnyen érthető módon, valós időben tájékoztassák arról, hogy gazdasági ügyletről van szó. A szolgáltatás keretében az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontja értelmében vett pénzzel megvásárolható virtuális fizetőeszközzel végrehajtott vásárlások esetében a megfelelő pénzbeli értéket annak a tagállamnak a hivatalos pénznemében kell feltüntetni, amelyben a szolgáltatás igénybe vevőjének szokásos tartózkodási helye található.
(2)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztóplatform-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem tervezhetik, szervezhetik vagy működtethetik szolgáltatásaikat oly módon, hogy az túlzott, impulzív vagy nem kívánt költekezéshez vezethessen. Ez a kötelezettség kiterjed arra, hogy a kiskorúakat nem tehetik ki változó jutalmazási rendszereknek, beleértve azt az esetet is, amikor vásárlásukra az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 25. pontja értelmében vett pénzzel megvásárolható virtuális fizetőeszközökkel kerül sor.
III. szakasz – Az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra vonatkozó kötelezettségek
14. cikk – Az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra vonatkozó kötelezettségek
(1)Az MI-társak és az általános csevegőrobotok szolgáltatói arányos és hatékony intézkedéseket vezetnek be az MI-rendszerükhöz hozzáférő kiskorúak egészségének, biztonságának, alapvető jogainak, valamint jóllétének és fejlődésének magas szintű védelme érdekében. Ezek az intézkedések tartalmazzák legalább a következőket:
a)annak biztosítása, hogy a kiskorúak ne legyenek kitéve függőséget okozó kialakításoknak, elkerülve az olyan tervezési jellemzőket és rendszerviselkedéseket, amelyek feltehetően érzelmi függőséget teremtő személyközi kapcsolatokat szimulálnak, valamint alkalmazva az ilyen rendszerekre a 9. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott intézkedéseket;
b)biztonságos beállítások biztosítása a kiskorúak számára a 11. cikkben meghatározott intézkedések ilyen rendszerekre való alkalmazásával, többek között annak biztosításával, hogy rendszerük alapértelmezetten ne használja fel a kiskorú korábbi interakcióiból származó információkat vagy elemzéseket a következő interakciók során, kivéve, ha ez a kiskorú biztonságának védelme érdekében szükséges, a 11. cikkben említett beállítások érvényre juttatása érdekében;
c)a gazdasági ügyletek átláthatóságának biztosítása a 13. cikkben meghatározott intézkedéseknek az ilyen rendszerekre történő alkalmazása révén;
d)annak biztosítása, hogy 13 év alatti kiskorúak számára az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférés csak a gondviselők 20. cikkben említett eszközei révén tehető lehetővé és ellenőrizhető;
e)a rendszer legkorszerűbb értékelése és tesztelése a kiskorúak egészségét, biztonságát és alapvető jogait, valamint fizikai, mentális és érzelmi jóllétét és fejlődését érintő azon kockázatok tekintetében, amelyek a kiskorúak rendszerrel való interakciója során felmerülhetnek, valamint megfelelő biztosítékok bevezetése e kockázatok kezelésére a rendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt;
f)forgalomba hozatal utáni nyomon követés és az e bekezdés d) pontjában említett károk és újonnan felmerülő kockázatok azonosítása, értékelése és adott esetben enyhítése érdekében, többek között a kiskorúakat érintő súlyos incidensek észlelése és az azokra való reagálás révén, kivéve, ha a rendszert a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- vagy kisvállalkozás biztosítja.
(2)Amennyiben online közösségi hálózati szolgáltatás, videomegosztóplatform-szolgáltatás vagy online játék funkcionalitásaként alkalmaznak MI-társat vagy általános csevegőrobotot az ilyen szolgáltatások nyújtása során, az ilyen szolgáltatások nyújtói biztosítják a következőket:
a)az MI-társ vagy az általános csevegőrobot nem aktiválódik automatikusan, és a funkcionalitás nem jelenik meg kiemelt helyen az adott szolgáltatás online interfészén;
b)a kiskorúakat nem bátorítják az MI-társ vagy az általános csevegőrobot használatára;
c)amennyiben be van kapcsolva, a kiskorúaknak lehetőségük van arra, hogy könnyedén és bármikor kilépjenek az MI-társ vagy az általános csevegőrobot használatából.
(3)Az MI-társak és az általános csevegőrobotok azon szolgáltatói, amelyek megfelelnek a Bizottság által a 23. cikk szerint megfelelőnek értékelt magatartási kódexnek, támaszkodhatnak az említett kódexre az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés igazolása érdekében.
IV. szakasz – Az online játékok szolgáltatóinak kötelezettségei
15. cikk – Az online játékok szolgáltatóinak kötelezettségei
(1)Az online játékokat üzemeltető szolgáltatók intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát. Ezek az intézkedések tartalmazzák legalább a következőket:
a)a 9. cikk (1) bekezdésének és a 9. cikk (2) bekezdése b) és d) pontjának alkalmazásával annak biztosítása, hogy ne ösztönözzék a játék kiskorúak általi kényszeres vagy túlzott használatát;
b)a 11. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával annak biztosítása, hogy a kiskorúak beállításai magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot biztosítanak;
c)a 12. cikk (1) bekezdésének és a 12. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása révén annak biztosítása, hogy a kiskorúak és a játék egyéb igénybe vevői közötti kapcsolatokra magas szintű magánéleti védelem és biztonság vonatkozik;
d)annak biztosítása, hogy a gondviselők kötelezően hozzáférnek a 20. cikkben említett eszközeikhez és annak biztosítása, hogy a 13 év alatti kiskorúak számára az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférés csak a gondviselők 20. cikkben említett eszközei révén tehető lehetővé és ellenőrizhető.
(2)Az online játékok szolgáltatói biztosítékokat vezetnek be annak megakadályozására, hogy a játékot kiskorúak arra való ösztönzésére használják, hogy kapcsolatokat kezdeményezzenek más olyan szolgáltatásokban kapcsolatfelvételeket, amelyek kockázatot jelenthetnek magánéleti védelmükre és biztonságukra nézve.
(3)Amennyiben a videojáték-platformok szolgáltatói lehetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevői számára, hogy magában a szolgáltatásban videojátékokat hozzanak létre és töltsenek fel, az ilyen videojáték-platformok bevezetik az ahhoz szükséges szoftvert és szervezeti intézkedéseket, hogy az ilyen videojátékok megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésnek, valamint a 18. cikknek és a 20. cikknek.
(4)Az online játékok azon szolgáltatói, amelyek csatlakoznak valamely, a Bizottság által a 17. cikk szerint megfelelőnek értékelt magatartási kódexhez, támaszkodhatnak e csatlakozásra az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés igazolása érdekében.
V. szakasz – Az életkornak megfelelő hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek
16. cikk – A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatóinak kötelezettségei
(1)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói korhatár-besorolási eszközt vezetnek be, amely lehetővé teszi a szolgáltatásukon keresztül terjesztett szoftveralkalmazások életkornak való megfelelőségének megállapítását. Ez az életkor-besorolási rendszer a szoftveralkalmazás-áruházban kínált minden egyes szoftveralkalmazásra alkalmazandó, és kellően figyelembe veszi a kiskorú fejlődő képességeit.
(2)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói nem tehetik lehetővé kiskorúak számára, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott korhatár-besorolási eszköz szerint az életkoruknak nem megfelelő szoftveralkalmazásokhoz férjenek hozzá vagy ilyeneket vásároljanak. Ez a kötelezettség nem érinti a szoftveralkalmazásokon keresztül kínált azon szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kötelezettségét, amelyek a 6. cikk hatálya alá tartoznak.
(3)Amennyiben a szoftveralkalmazás-áruház szolgáltatója tudomást szerez a szolgáltatásán keresztül terjesztett olyan szoftveralkalmazásokról, amelyekre az alkalmazandó uniós jog vagy az uniós joggal összhangban lévő nemzeti jog szerint az (1) bekezdéssel összhangban megállapítottnál magasabb alsó korhatár vonatkozik, vagy amelyek elsősorban olyan tartalomból állnak, amelyre ilyen magasabb alsó korhatár vonatkozik, a szolgáltató nem engedélyezheti az érintett tagállamból vagy tagállamokból származó, e magasabb alsó korhatárt el nem érő kiskorúak számára az ilyen szoftveralkalmazásokhoz való hozzáférést vagy azok megvásárlását.
(4)A (2) és (3) bekezdésnek való megfelelés érdekében a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói az V. fejezetnek megfelelően értékelik a szolgáltatás igénybe vevőjének életkorát, többek között a 20. cikkben említett gondviselői eszközök használata révén. A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói biztosítják, hogy 13 év alatti kiskorúak számára az (1) bekezdésben említett szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférés csak a gondviselők 20. cikkben említett eszközei révén tehető lehetővé és ellenőrizhető.
(5)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a korhatár-besorolási eszközeikhez használt módszertan, kritériumok és források egyértelmű és közérthető leírását.
(6)A szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói lehetővé teszik, hogy az áruházukban elérhető legyen az olyan, uniós életkort igazoló tanúsítványt használó uniós életkor-ellenőrzési megoldás, amelyet az uniós életkor-ellenőrzési rendszernek megfelelőként tanúsítottak, és amely szerepel a 30. cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó uniós jegyzékekben.
17. cikk – A korhatár szerinti besorolásra és az online játékokra vonatkozó magatartási kódexek
(1)A Bizottság ösztönzi és elősegíti az uniós szintű magatartási kódexek [az alkalmazás kezdőnapját követő év azonos hónapja és napja]-ig a szoftveralkalmazás-áruházak és online játékok szolgáltatóinak, a digitális tartalmak – többek között szoftveralkalmazások és online játékok – fejlesztőinek és szolgáltatóinak, az életkor szerinti osztályozási rendszerek szolgáltatóinak, a kiskorúakat és gondviselőiket képviselő szervezeteknek, a kiskorúak online védelmére szakosodott civil társadalmi szervezeteknek, valamint az érintett hatóságoknak a bevonásával történő kidolgozását. A magatartási kódexeknek hozzá kell járulniuk a korhatár-besorolási rendszerek – köztük a 16. cikk (1) bekezdésében említett rendszerek – harmonizált létrehozásához és alkalmazásához, különösen az ilyen rendszerekre vonatkozó közös kritériumok és módszerek meghatározásával, valamint hozzá kell járulniuk a 15. cikknek az online játékok tekintetében történő hatékony alkalmazásához.
(2)A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek legalább a következőkel foglalkozzanak:
a)arra a világosan meghatározott és egyértelmű célkitűzésre törekednek, hogy a tagállamokban lehetővé tegyék és megkönnyítsék a szoftveralkalmazás-áruházak és az online játékok szolgáltatói számára a korhatár-besorolások kölcsönös elismerését és következetes alkalmazását;
b)megfelelő kritériumokat, módszereket és információforrásokat határoznak meg a tartalom életkornak való megfelelőségének értékeléséhez, különös tekintettel az erőszakos, szexuális, szerencsejáték- és önbántalmazást megjelenítő tartalomra, valamint az alkalmazáson belüli vásárlásokra, a kapcsolatfelvételi kockázatokra és a függőséget okozó kialakítás jellemzőire;
c)a szolgáltatóktól és a szolgáltatás igénybe vevőitől pártatlan és – többek között pénzügyileg – független szerv által biztosított ingyenes jogorvoslati és jóvátételi mechanizmusokat hoznak létre a tartalomszolgáltatók, köztük az alkalmazásfejlesztők számára a tartalom életkor-meghatározásával kapcsolatos viták rendezésére;
d)harmonizált, könnyen felismerhető és érthető életkor-besorolási címkéket és szöveges leíró elemeket biztosítanak, amelyeket kiemelt helyen, a tartalomhoz való hozzáférés vagy a tartalom megvásárlása előtt kell megjeleníteni;
e)biztosítják a célkitűzések elérésének rendszeres, átlátható és független nyomon követését és értékelését, többek között azáltal, hogy tartalmazzák a célkitűzéseik elérésének mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat, valamint a technológiai fejlődést és a kiskorúakat érintő újonnan felmerülő kockázatokat tükröző rendszeres frissítéseket;
f)az online játékok tekintetében megfelelő intézkedéseket és módszereket határoznak meg a 15. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek érvényre juttatása érdekében, adott esetben a meglévő páneurópai életkor szerinti osztályozási keretekre építve, beleértve az interaktív funkcionalitásokra és a monetizálási gyakorlatokra vonatkozó kritériumaikat is, és biztosítva azoknak a tudományos és technológiai fejlődés, valamint a kiskorúakat érintő újonnan felmerülő kockázatok fényében történő rendszeres aktualizálását.
(3)A Bizottság [a hatálybalépés után 42 hónappal a hatálybalépés dátumával megegyező nap]-ig értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e a (2) bekezdésben meghatározott céloknak, és megfelelőek-e a vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés igazolásához. A Bizottság rendszeresen nyomon követi és értékeli célkitűzéseik elérését, figyelembe véve az esetleg bennük szereplő fő teljesítménymutatókat, és közzéteszi értékelését. Amennyiben a Bizottság értékeli a (2) bekezdés f) pontjának való megfelelést, a 15. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.
VI. szakasz – A kiskorúak önrendelkezésével kapcsolatos általános kötelezettségek, valamint a kiskorúakat és a gondviselőket támogató eszközök
18. cikk – Kiskorúak önrendelkezése
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók biztosítják, hogy a szolgáltatás és a rendszer jellemzői, kommunikációja, információi, felhasználó-ellenőrzési eszközei és mechanizmusai, a figyelmeztetések és a III. fejezetben említett egyéb információk könnyen hozzáférhetők legyenek valamennyi kiskorú számára, és azokat a kiskorúak számára érthető módon jelenítsék meg. Amennyiben egy szolgáltató az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatónak minősül, akkor e szolgáltató biztosítja, hogy az e bekezdésben említett információk a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) rendelkezésre álljanak.
(2)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók rendelkezésre bocsátják a következőket:
a)olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy egyrészt ellenőrzés gyakoroljanak azon tartalmak, parancsok, javasolt információk és keresési eredmények felett, amelyeknek ki vannak téve, és amelyek azonnali és tartós hatást gyakorolnak az ilyen tartalmakra, parancsokra, javasolt információkra és keresési eredményekre, másrészt visszajelzést adjanak azokról;
b)olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy ellenőrzést gyakoroljanak azon beállítások felett, amelyek meghatározzák, hogy hogyan lépnek kapcsolatba és kommunikálnak a szolgáltatással vagy a rendszerrel, valamint hogyan továbbítanak, hoznak létre vagy generálnak tartalmakat azokban, beleértve a figyelmeztető jelzéseket is, továbbá olyan magyarázatok, amelyek ideiglenes változtatásokat tesznek lehetővé, és biztosítják, hogy a kiskorúak könnyen visszaállíthassák a korábbi vagy az alapértelmezett beállításokat.
19. cikk – Gyermekbarát bejelentési és támogatási eszközök kiskorúak számára
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, videojáték-platformokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy adott esetben bejelentsék azokat a tartalmakat, fiókokat, csoportokat, jellemzőket vagy magatartásokat, amelyeket a magánéleti védelmükre vagy biztonságukra nézve károsnak tartanak. Az ilyen mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a kiskorúak számára érthetőek legyenek. Amennyiben egy szolgáltató az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatónak minősül, akkor e szolgáltató biztosítja, hogy az említett mechanizmusok a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) rendelkezésre álljanak.
(2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett szolgáltató az (EU) 2022/2065 rendelet 17. cikkének hatálya alá tartozó online platform, az e cikk (1) bekezdésében említett bejelentéseket követően bevezetett korlátozásokat a láthatóság (EU) 2022/2065 rendelet 17. cikke (1) bekezdése a) pontja szerinti korlátozásának kell tekinteni.
(3)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók megteszik a szükséges technikai és szervezési intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kiskorúak által az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott bejelentéseket prioritásként és indokolatlan késedelem nélkül dolgozzák fel és kezeljék, valamint hogy a kiskorúak tájékoztatást kapjanak a lefolytatott eljárásról és a jogorvoslati lehetőségekről.
(4)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók:
a)biztosítják, hogy a kiskorúaknak hozzáférésük legyen támogatáshoz és hiteles információforrásokhoz, amikor a szolgáltatáson vagy a rendszeren jogellenes vagy káros tartalommal találkoznak, többek között azáltal, hogy tájékoztatják a kiskorúakat a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló forrásokról és szervezetekről;
b)biztosítják, hogy az e bekezdés a) pontjában említett támogatást és hiteles információforrásokat szükség esetén, de legalább azt követően, hogy a kiskorúak az (1) bekezdés szerint bejelentést nyújtottak be, a kiskorúak rendelkezésére bocsássák;
c)észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy egyértelmű figyelmeztető üzeneteket jelenítsenek meg, amennyiben a kiskorúak valószínűleg olyan tartalmakat vagy interakciókat tesznek közzé, vagy olyan tartalmaknak vagy interakcióknak lehetnek kitéve, amelyek kockázatot jelentenek magánéleti védelmükre vagy biztonságukra nézve.
20. cikk – A gondviselők eszközei
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók hatékony, hozzáférhető és felhasználóbarát eszközöket vezetnek be a gondviselők számára, amelyek megfelelnek legalább a következő feltételeknek:
a)a kiskorú életkorához igazodnak, megfelelően figyelembe véve a kiskorú fokozatos fejlődését;
b)könnyen használhatók, hozzáférhetők és aktiválhatók mind a kiskorúak, mind a gondviselők számára;
c)biztosítják, hogy a változtatásokat csak ugyanolyan szintű jogosultsággal lehessen végrehajtani, mint amilyenekre az eszközök kezdeti aktiválásakor szükség volt;
d)hatékonyak, és a szolgáltatás vagy a rendszer kialakítása vagy működése nem teszi lehetővé, hogy könnyen megkerüljék vagy meggyengítsék őket;
e)nem korlátozzák aránytalanul a kiskorúak jogait;
f)tiszteletben tartják a kiskorúak önrendelkezését és magánéletét.
(2)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók biztosítják, hogy a kiskorúak tájékoztatást kapjanak arról, ha a gondviselők az (1) bekezdésben említett bármely eszközt használják.
(3)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatóknak ösztönözniük kell a gondviselőket a szóban forgó bekezdésben említett eszközök használatára, és rendszeresen emlékeztetniük kell őket azok rendelkezésre állására és céljaira, valamint frissítésük szükségességére. Ez magában foglalja a kiskorúak beállításainak kezelésére vonatkozó egyértelmű figyelmeztető üzenetek megjelenítését.
(4)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatóknak a következő mechanizmusokat kell beépíteniük a gondviselőknek a szóban forgó bekezdésben említett eszközeibe:
a)a 9. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 15. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti, időben korlátozott hozzáférést biztosító hatékony intézkedések;
b)a 11. és 12. cikk szerinti beállítások kezelését célzó mechanizmusok;
c)olyan mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a gondviselők számára, hogy a kiskorúak nevében bejelentsék azokat a tartalmakat, fiókokat, csoportokat vagy magatartásokat, amelyeket a 19. cikk (1) bekezdése értelmében károsnak tartanak a kiskorúak magánéleti védelmére vagy biztonságára nézve.
(5)Az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltetőnek minősített szolgáltatók adott esetben biztosítják, hogy a gondviselők (1) bekezdésben említett eszközei interoperábilisak legyenek a gondviselők számára harmadik felek által biztosított eszközökkel, összhangban az (EU) 2022/1925 rendelet 6. cikkében meghatározott feltételekkel.
(6)Az (1) bekezdésben említett szolgáltatók biztosítják, hogy a gondviselők és a kiskorúak a 19. cikk szerint bejelentést tehessenek, ha a gondviselők (1) bekezdésben említett eszközei nem működőképesek és nem az előírásoknak megfelelően működnek.
(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 40. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében a gondviselőknek az e cikk (1) bekezdésében említett eszközeire vonatkozó technikai és működési követelmények meghatározásáról.
21. cikk – Kollektív panaszok
(1)Az (EU) 2022/2065 rendelet 86. cikkének és az (EU) 2020/1828 irányelvnek vagy a nemzeti jog szerinti bármely más típusú képviseleti szabálynak a sérelme nélkül, az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, videojáték-platformokat igénybe vevő kiskorúaknak és gondviselőknek, valamint az MI-társak vagy az általános csevegőrobotok felhasználóinak jogukban áll legalább az, hogy megbízzanak valamely szervet, szervezetet vagy egyesületet, hogy a kiskorúak nevében gyakorolja az e rendelet által rájuk ruházott jogokat, feltéve, hogy a szerv, szervezet vagy egyesület megfelel a következő feltételek mindegyikének:
a)nonprofit alapon működik;
b)valamely tagállam jogával összhangban hozták létre;
c)az alapszabályában rögzített céljai szerint jogos érdeke fűződik az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.
(2)Az (EU) 2022/2065 rendelet 53. cikke szerinti panasz benyújtásához való jog mellett az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, videojáték-platformokat igénybe vevő kiskorúaknak és gondviselőknek, az MI-társak és az általános csevegőrobotok felhasználóinak, valamint az e cikk (1) bekezdésében említett bármely szervnek, szervezetnek vagy egyesületnek jogában áll e rendelet állítólagos megsértése miatt panaszt benyújtani a fent említett szolgáltatásokat és rendszereket biztosító szolgáltatókkal szemben a szolgáltatás igénybe vevőjének vagy a rendszer felhasználójának tartózkodási vagy letelepedési helye szerinti tagállamnak a 34. cikkel összhangban meghatározott illetékes hatóságához, vagy az MI-társak és általános csevegőrobotok esetében a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatalhoz, mely utóbbi szolgáltatások az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikkének (1) bekezdése értelmében a hivatal kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
VII. szakasz – A biztonságos online környezethez szükséges kellő gondosságra vonatkozó egyéb kötelezettségek
22. cikk – Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók nyomonkövetési kötelezettsége
(1)Az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltetőnek minősített szolgáltatók nyomon követik, tesztelik és értékelik az e fejezettel összhangban végrehajtott intézkedések eredményességét.
(2)Az e cikk (1) bekezdésében említett értékelés az (EU) 2022/2065 rendelet 34. cikke alapján elvégzett kockázatértékelés részét képezi.
23. cikk – Magatartási kódex
(1)A Bizottság ösztönzi és elősegíti uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását annak érdekében, hogy hozzájáruljon e rendelet megfelelő alkalmazásához. A Bizottság felkéri a rendelet hatálya alá tartozó releváns szolgáltatásokat és rendszereket biztosító szolgáltatókat, az érintett illetékes nemzeti hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket, az ipart, a tudományos köröket, a szülőket, az oktatókat és más érdekelt feleket, hogy vegyenek részt e magatartási kódexek kidolgozásában.
(2)Az (1) bekezdés megvalósítása során a Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák egyedi célkitűzéseiket, kötelezettségvállalásokat tartalmazzanak arra vonatkozóan, hogy konkrét intézkedéseket hoznak e célkitűzések elérése érdekében, és uniós szinten kellően figyelembe vegyék a különböző nyújtott szolgáltatások és rendszerek sajátosságait, valamint valamennyi érdekelt fél, különösen a kiskorúak igényeit és érdekeit. A Bizottság célja továbbá annak biztosítása, hogy a résztvevők e rendeletnek megfelelően rendszeresen jelentést tegyenek a Bizottságnak és az illetékes hatóságaiknak. A Bizottság által tervezett jelentéstételi kötelezettségvállalások figyelembe veszik a különböző szolgáltatók közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket.
(3)A Bizottság – a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével vagy a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testülettel a hatáskörükbe tartozó kódexek szempontjairól folytatott konzultációt követően – értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e az (1) és (3) bekezdésben meghatározott céloknak, és alkalmasak-e az e rendeletben meghatározott vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés igazolására. A Bizottság közzéteszi ezt az értékelést. Rendszeresen nyomon követi és értékeli a magatartási kódexek célkitűzéseinek elérését, és a Digitális Szolgáltatások Európai Testületével vagy a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testülettel folytatott konzultációt követően adott esetben aktualizálja az értékelést.
(4)A Bizottság ösztönzi és elősegíti a magatartási kódexek rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását.
(5)A Bizottság ösztönzi továbbá a bevált gyakorlatok kiterjesztését az e rendelet hatálya alá tartozó bármely területen. Ez olyan területeket foglalhat magában, mint a termékfejlesztések során végzett vizsgálatok vagy az ellenőrzési szabványok. Ez nem érinti az 5. cikket.
24. cikk – Törvényes képviselők
(1)Az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó olyan szolgáltatók, amelyek nem rendelkeznek letelepedési hellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínálnak, írásban kijelölnek egy természetes vagy jogi személyt, hogy törvényes képviselőként járjon el az egyik olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait vagy rendszerét kínálja. Amennyiben azonban az ilyen szolgáltatók már kijelöltek jogi képviselőt az (EU) 2022/2065 rendelet 13. cikke vagy az (EU) 2024/1689 rendelet 22. vagy 54. cikke alapján, kiterjeszthetik az említett jogi vagy természetes személy megbízatását az e rendelettel kapcsolatban hozott határozatok átvételéhez, az azoknak való megfeleléshez és az azok végrehajtásához szükséges valamennyi esetre.
(2)Az (EU) 2022/2065 rendelet 13. cikkének (2)–(5) bekezdése alkalmazandó, és az (EU) 2022/2065 rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletben az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és online játékokat nyújtó szolgáltatókkal kapcsolatban meghatározott kötelezettségek tekintetében az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. Az (EU) 2024/1689 rendelet 22. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése vagy 54. cikkének (2)–(5) bekezdése alkalmazandó, és az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott kötelezettségekre való hivatkozásokat az e rendeletben az MI-társak és az általános csevegőrobotok szolgáltatóival kapcsolatban meghatározott kötelezettségek tekintetében az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.
25. cikk – A felsorolt intézkedések módosításai
(1)A Bizottság a 40. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 9. cikk (2) bekezdésének, a 10. cikk (2) bekezdésének, a 11. cikk (1) bekezdésének, a 12. cikk (1) bekezdésének, a 12. cikk (2) bekezdésének, a 14. cikk (1) bekezdésének, a 15. cikk (1) bekezdésének és a 18. cikk (2) bekezdésének az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, online játékokat, MI-társakat és általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók tekintetében történő módosítása céljából annak érdekében, hogy szolgáltatásukban vagy rendszerükben biztosítva legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok olyan azonosított, újonnan felmerülő kockázatokra terjednek ki, amelyek aláássák a kiskorúak egészségét és jóllétét, valamint magánéleti védelmét és biztonságát, és amelyek miatt a következő kötelezettségeket naprakészen kell tartani az e kötelezettségeknek való tényleges megfelelés biztosítása érdekében:
a)a 9. cikk (2) bekezdésében említett, a szolgáltatás kiskorúak általi kényszeres vagy túlzott használatának ösztönzésére irányuló vagy észszerűen előrelátható gyakorlatokra vonatkozó tilalmak;
b)olyan intézkedések, amelyek garantálják, hogy az ajánlórendszereket úgy alakítsák ki, hogy azok a 10. cikk (2) bekezdésében említettek szerint biztosítsák a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát;
c)a 11. cikk (1) bekezdése szerinti alapértelmezett beállítások, amelyek biztosítják, hogy a kiskorúak fiókjai magas szintű magánéleti védelmet és biztonságot élvezzenek;
d)a kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedések a kiskorúak és a szolgáltatás egyéb igénybe vevői közötti kapcsolatok tekintetében, a 12. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, valamint a kiskorúak által megosztott információk és a szolgáltatás egyéb igénybe vevőivel való interakcióik láthatóságát korlátozó intézkedések, a 12. cikk (2) bekezdésében említettek szerint;
e)az MI-társakhoz és az általános csevegőrobot-rendszerekhez hozzáférő kiskorúak egészségének, biztonságának, alapvető jogainak és jóllétének magas szintű védelmét biztosító intézkedések, a 14. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;
f)az online játékokban részt vevő kiskorúak magas szintű magánéleti védelmét és biztonságát biztosító intézkedések, a 15. cikk (1) bekezdésében említettek szerint;
g)a kiskorúak önrendelkezését biztosító intézkedések, a 18. cikk (2) bekezdésében említettek szerint.
(2)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának mérlegelésekor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:
a)a kockázat milyen mértékben okozott már kárt a kiskorúak egészségében és jóllétében, vagy gyakorolt kedvezőtlen hatást a kiskorúak magánéleti védelmére és biztonságára, illetve alapvető jogaira, vagy adott okot jelentős aggodalomra az ilyen kár vagy kedvezőtlen hatás valószínűségével kapcsolatban, amint azt például az illetékes nemzeti hatóságokhoz benyújtott jelentések vagy dokumentált állítások, vagy adott esetben egyéb jelentések bizonyítják;
b)az ilyen kár vagy kedvezőtlen hatás lehetséges mértéke, különösen annak intenzitása tekintetében és azt illetően, hogy érinthet-e több személyt vagy aránytalanul érinthet-e egy adott csoportot vagy személyeket;
c)a meglévő intézkedések hatása az ilyen kockázatok kezelésére, beleértve az ilyen intézkedések rendeltetését, az intézkedések alkalmazásának vagy valószínűsíthető alkalmazásának mértékét, valamint az ilyen intézkedések hatékonyságát a kiskorúak egészsége, jólléte, valamint magánéleti védelme és biztonsága szempontjából.
IV. FEJEZET – A SZÜLŐI FELELŐSSÉG ELLENŐRZÉSE
26. cikk – A szülői felelősség ellenőrzése
(1)A 6. cikk (2) bekezdése szerinti, korlátozott elemekkel rendelkező felhasználói fiók létrehozása vagy a videomegosztó-platformokon a 7. cikk (2) bekezdése szerinti, életkornak megfelelő élmény biztosítása, valamint a 20. cikk (1) bekezdése szerinti, a gondviselők számára hatékony, hozzáférhető és felhasználóbarát eszközök bevezetése céljából a szóban forgó rendelkezésekben említett szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy:
a)a tagállam által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokon vagy online interfészeken alapuló, a szülői felelősségre vonatkozó jelzéseket használjon;
b)a szülői felelősségre vonatkozó olyan jelzéseket használjon, amelyek már a szolgáltató birtokában lehetnek, tekintettel az adott kiskorúnak és a szülői felelősséggel rendelkező felnőttnek az érintett szolgáltatással kapcsolatos korábbi aktivitására;
c)legalább a (3) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáig elfogadja a szülői felelősséggel rendelkező felnőtt önbevallását.
(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzések használatakor a szolgáltató észszerű erőfeszítéseket tesz annak ellenőrzésére, hogy a rendelkezésre álló információk megbízhatóak és teljesek-e.
(3)Az (1) bekezdés c) pontjában említett önbevallás használatakor a szolgáltató észszerű erőfeszítéseket tesz annak ellenőrzésére, hogy az önbevallást tevő felnőtt gyakorolja-e a szülői felelősséget.
(4)A szülői felelősség (1) bekezdés szerinti ellenőrzését a magánélet védelmét biztosító módon kell elvégezni, és az nem vezethet a személyes adatok olyan további kezeléséhez, amely lehetővé tenné a szolgáltató számára az érintett felnőtt vagy kiskorú tartózkodási helyének meghatározását, illetve a felnőtt vagy kiskorú nyomon követését, megfigyelését vagy a róla történő profilalkotást.
(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 39. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendeletnek a szülői felelősségre utaló, az e cikk (1) bekezdése szerinti jelzések meghatározása révén történő kiegészítése céljából.
V. FEJEZET – ÉLETKOR-AZONOSÍTÁS
I. szakasz – Az életkor-azonosítás általános elvei
27. cikk – Az életkor-azonosítás általános elvei
Amennyiben a II. és III. fejezet hatálya alá tartozó szolgáltatók és rendszerek életkor-azonosítási megoldásokat alkalmaznak az e rendeletben meghatározott kötelezettségeik teljesítése érdekében, biztosítják, hogy ezek a megoldások magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, biztonságot, stabilitást, nem intruzív jelleget, a magánélet védelmét és adatvédelmet, valamint megkülönböztetésmentességet biztosítsanak.
28. cikk – Adatvédelem az életkor-azonosítás során
(1)Az életkor-azonosítási megoldások semmilyen célból nem tehetik lehetővé a szolgáltatás igénybe vevőjének azonosítását, sem helyzetének meghatározását, az igénybe vevő nyomon követését, megfigyelését, hirdetések megjelenítését a számára vagy a róla történő profilalkotást.
(2)Az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók, valamint az életkor-azonosítás terén az ilyen szolgáltatók nevében vagy velük együtt eljáró szervezetek nem tarthatnak meg, nem szerezhetnek meg és nem kezelhetnek az annak értékeléséhez feltétlenül szükségesnél több személyes adatot, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy a rendszer felhasználója elérte-e az e rendeletben meghatározott korhatárokat, és ezeket az információkat a 29. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül nem kezelhetik tovább, nem oszthatják meg vagy nem kombinálhatják további adatokkal, és nem kombinálhatják a tárolt vagy a rendszer használatával kapcsolatos személyes adatokat a szolgáltató által kínált bármely más szolgáltatásból vagy harmadik fél szolgáltatásaiból származó személyes adatokkal.
(3)Az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók, valamint az ilyen szolgáltatók nevében vagy velük együtt az életkor-azonosítás terén eljáró szervezetek biztosítják, hogy az alkalmazott intézkedések a legkorszerűbb technológián alapuljanak. Minden életkor-azonosítási intézkedésnek nem feltáró bizonyításnak kell lennie.
(4)A (2) bekezdéstől eltérve, a 16. cikk (4) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatók – kizárólag az ismételt életkor-azonosítás elkerülése céljából – fiókszinten tárolhatják az arra vonatkozó korjelzést, hogy a felhasználó sikeresen elérte az e rendelet szerinti meghatározott korhatárt. Az ilyen korjelzésnek az e célból szükséges minimális információkra kell korlátozódnia.
(5)Az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók megteszik az (1), (2), (3) és (4) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges technikai és szervezeti intézkedéseket.
II. szakasz – Az életkor-azonosításra vonatkozó egyedi kötelezettségek
29. cikk – Életkor-azonosító megoldások
(1)Az e rendelet 6. cikkében említett szolgáltatók életkor-ellenőrzési megoldásokat vezetnek be annak ellenőrzésére – az e fejezetben meghatározott feltételek mellett –, hogy a szolgáltatás igénybe vevője elérte-e az említett rendelkezések szerinti alsó korhatárt, vagy adott esetben szükség van-e szülői fiók létrehozására.
(2)A 6. cikknek való megfelelés céljából az említett bekezdésben említett szolgáltatók kizárólag olyan uniós életkor-ellenőrzési megoldásra támaszkodhatnak, amely harmadik fél által kiállított, az uniós életkor-ellenőrzési rendszernek megfelelőként tanúsított és a 30. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett vonatkozó uniós jegyzékekben szereplő vagy azok alapján ellenőrizhető, életkort igazoló uniós tanúsítványt használ.
(3)Az uniós életkor-ellenőrzési megoldásokat és az életkort igazoló uniós tanúsítványokat hatóság tanúsítja, igazolván, hogy azok megfelelnek az uniós életkor-ellenőrzési rendszer vonatkozásában a 30. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott követelményeknek. A 910/2014/EU rendelet 5c. cikke szerint tanúsított azon európai digitális személyiadat-tárcákat, amelyek megfelelnek az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek, e bekezdéssel összhangban tanúsítottnak kell tekinteni. Az életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók és az uniós életkor-ellenőrzési megoldások szolgáltatói megfelelnek az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek.
(4)A 8. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdésében foglalt kötelezettségeknek való megfelelés céljából az érintett szolgáltatók a (2) bekezdésben említett uniós életkor-ellenőrzési megoldásoktól eltérő életkor-azonosítási megoldásokat is alkalmazhatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy ezek a megoldások megfelelnek a 27. cikkben és a 28. cikkben meghatározott követelményeknek.
(5)Az (1) és (4) bekezdésben említett szolgáltatók és rendszerek biztosítják, hogy a szolgáltatás igénybe vevői hozzáférjenek egy olyan hatékony belső panaszkezelési mechanizmushoz, amely lehetővé teszi számukra, hogy elektronikus úton és díjmentesen panaszt nyújtsanak be az említett bekezdésekben említett életkor-azonosítás eredményével szemben, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője úgy ítéli meg, hogy az életkor-azonosítás eredménye nem helytálló. Az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott online platformot üzemeltető szolgáltatók az e cikknek való megfelelés céljából igénybe vehetik az (EU) 2022/2065 rendelet 20. cikkében meghatározott panaszkezelési rendszert.
(6)Ha egy operációs rendszer szolgáltatója megszerezte a felhasználó korjelzését, és amennyiben a korjelzés megszerzéséhez használt életkor-azonosítás megfelel a 27. cikk alapján meghatározott követelményeknek, az operációs rendszer szolgáltatója a felhasználó hozzájárulásának megszerzését követően lehetővé teszi a korjelzés megosztását a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókkal, amennyiben a felhasználó ilyen korjelzésének meg kell felelnie e rendeletnek.
30. cikk – A Bizottság felhatalmazása
(1)A Bizottság vezeti:
a)a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban tanúsított és valamely tagállam által bejelentett, életkort igazoló uniós tanúsítványokat kiállító szolgáltatók uniós jegyzékét;
b)a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban tanúsított és valamely tagállam által bejelentett uniós életkor-ellenőrzési megoldások uniós jegyzékét.
A Bizottság biztonságos és géppel olvasható formában közzéteszi és naprakészen tartja az uniós jegyzéket.
(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós életkor-ellenőrzési rendszer működésének alapjául szolgáló előírásokat, beleértve az uniós életkor-ellenőrzési megoldásokra, valamint az életkort igazoló uniós tanúsítványok kiállítására, bemutatására és ellenőrzésére alkalmazandó követelményeket. Az ilyen végrehajtási jogi aktusok a 29. cikk (2) és (3) bekezdésének hatékony, biztonságos, a magánélet védelmét biztosító, interoperábilis és egységes végrehajtása biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, az adattakarékosság, a célhoz kötöttség, a biztonság, a technológiasemlegesség és az arányosság elvén alapulnak, és biztosítják a 910/2014/EU rendelet 5a. cikke alapján nyújtott európai digitális személyiadat-tárcákkal való interoperabilitást. Ezek a végrehajtási jogi aktusok meghatározzák az életkort igazoló uniós tanúsítványokra és az azokat kiállító szolgáltatókra, valamint az uniós életkor-ellenőrzési megoldásokra és azok szolgáltatóira alkalmazandó részletes technikai, szervezeti, adatvédelmi és biztonsági követelményeket, továbbá azokat a bizonyítékokat és eljárásokat, amelyekkel igazolható és a hatóságok által értékelhető a megfelelés, valamint az (1) bekezdésben említett uniós jegyzékekre vonatkozó előírásokat. A végrehajtási jogi aktusok az életkor-ellenőrzési megoldások bizalmi jegyére vonatkozó követelményeket is tartalmazhatnak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 40. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 39. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza:
a)a 29. cikk (4) bekezdésében említett alternatív életkor-azonosítási megoldásokra alkalmazandó követelményeket, beleértve a 27. és 28. cikknek való megfelelés igazolásához szükséges követelményeket is. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák az alkalmazandó részletes technikai, szervezeti, adatvédelmi és biztonsági követelményeket;
b)az operációs rendszerekre alkalmazandó, a 29. cikk (6) bekezdésében említett kötelezettségeket, beleértve a korjelzések biztonságos, a magánélet védelmét biztosító és interoperábilis megosztásának biztosításához szükséges követelményeket.
31. cikk – A tagállamok kötelezettségei
(1)A tagállamok létrehoznak legalább egy, a magánélet védelmét biztosító elektronikus eszközt, amelyen keresztül a gondviselő a 26. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában megszerezheti és bemutathatja a kiskorú feletti szülői felelősségre, valamint a gondviselők 20. cikkben említett eszközeinek gyakorlására vonatkozó tanúsítványt. Ezek az eszközök:
a)a nemzeti jog alapján létrehozott hiteles forrásokon alapulnak;
b)a gondviselő számára ingyenesek;
c)a szülői felelősség meglétének megerősítésén túl nem vonhatják maguk után a szülői felelősségre vonatkozó információk hozzáférhetővé tételét a szolgáltatók vagy a nyilvánosság számára.
(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett, a magánélet védelmét szolgáló elektronikus eszközök ténylegesen hozzáférhetők legyenek a területükön lakóhellyel rendelkező valamennyi polgár, gondviselő és kiskorú számára, beleértve a fogyatékossággal élő személyeket, a korlátozott digitális hozzáféréssel vagy készségekkel rendelkező személyeket, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket, például a menekült és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családokat.
(3)A tagállamok megfelelő alternatív eljárásokat írnak elő arra az esetre, ha a szülői felelősség nem bizonyítható szabványos anyakönyvi okiratokkal.
(4)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott alsó korhatár ellenőrzéséhez rendelkezésre álljanak az életkort igazoló tanúsítvány megszerzésére szolgáló eszközök.
(5)A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a lakosok számára díjmentesen rendelkezésre álljon legalább egy, a 29. cikk (3) bekezdésével összhangban tanúsított uniós életkor-ellenőrzési megoldás az e rendeletben meghatározott korhatárok ellenőrzéséhez.
(6)A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok akkreditálhatók legyenek a 29. cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljából, és közlik a Bizottsággal a területükön kijelölt és akkreditált hatóságok nevét és címét, valamint ezek későbbi változásait. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.
(7)A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot a 29. cikk (3) bekezdésével összhangban tanúsított uniós életkor-ellenőrzési megoldásokról és életkort igazoló uniós tanúsítványokról – a megfelelő megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt –, valamint a tanúsítvány későbbi felfüggesztéséről vagy visszavonásáról. A 29. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett jegyzékekbe való felvételt követően e rendelet alkalmazásában valamennyi tagállam elismeri az uniós életkor-ellenőrzési megoldást és az életkort igazoló uniós tanúsítványt.
32. cikk – Meglévő fiókok
(1)Annak a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban történő megállapítása céljából, hogy egy meglévő fiók 15 év alatti igénybe vevőhöz tartozik-e, a 6. cikk (1) bekezdésében említett szolgáltatóknak egy, a 30. cikk (2) bekezdésében említett életkor-ellenőrzési megoldásra kell támaszkodniuk.
(2)E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az (1) bekezdésben említett szolgáltatók nem kötelesek életkor-ellenőrzést végezni, ha nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy a szolgáltatás igénybe vevője elérte a 6. cikkben meghatározott alsó korhatárt.
(3)A 8. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az említett cikk hatálya alá tartozó szolgáltatók és a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói nem kötelesek meghatározni a szolgáltatás igénybe vevőjének életkorát, amennyiben nagy biztonsággal meg tudják állapítani, hogy a szolgáltatás igénybe vevője nem kiskorú.
(4)Az e cikk hatálya alá tartozó, az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltetőnek minősített szolgáltatók tervet nyújtanak be az illetékes hatóságnak, amelyben meghatározzák, hogy miként kívánnak megfelelni az (1) bekezdésnek és a 8. cikk (1) bekezdésének, és amennyiben a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekre kívánnak támaszkodni, hogyan kívánják megállapítani, hogy a szolgáltatás igénybe vevője vagy a rendszer felhasználója az említett bekezdésekkel összhangban elérte az alsó korhatárt.
VI. FEJEZET – A KISKORÚAKAT TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEK
33. cikk – A kiskorúak felkészítésére és támogatására irányuló nemzeti intézkedések
(1)A tagállamok nemzeti stratégiák létrehozásával támogatják a kiskorúak védelmét annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúak és gondviselőik rendelkezzenek a következőkkel:
a)könnyű, ingyenes és bizalmas hozzáférés nemzeti szinten azokhoz a csatornákhoz, amelyeken keresztül a kiskorúak segítséget kérhetnek az e rendelet hatálya alá tartozó károkkal kapcsolatban, beleértve a nem kívánt érintkezést és az internetes megfélemlítést is;
b)megfelelő tájékoztatás az e rendelet által kezelt kockázatokról és a védelmet szolgáló, rendelkezésre álló eszközökről, többek között a digitális jártasság kezelése révén;
c)a kiskorúak online védelme szempontjából releváns egyéb információk.
(2)A kiskorúak védelmét támogató tagállami tevékenységek a Safer Internet Központoknak a figyelemfelkeltő tevékenységeik, a gyermekeket, gondviselőket és oktatókat támogató segélyvonalaik, valamint a feltételezett jogellenes tartalmak bejelentésére szolgáló forródrótszolgálataik révén szerzett tapasztalataira és szakértelmére épülnek.
(3)A tagállamok [a hatálybalépés dátumával megegyező nap + 12 hónap]-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett stratégiákat.
(4)Az (1) bekezdésben említett tevékenységek a többéves pénzügyi keret alapján létrehozott releváns uniós programok és eszközök keretében rendelkezésre bocsátott uniós finanszírozással támogathatók.
(5)A Bizottság elősegíti a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, többek között a digitális jártassági készségek fejlesztésével, valamint a nemzeti támogatási csatornák és alkalmazások létrehozásával és működtetésével kapcsolatban.
VII. FEJEZET – HATÁSKÖRÖK, FELÜGYELET ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
34. cikk – Hatáskörök, felügyelet és érvényesítés
(1)Az e rendelet által az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat, videojáték-platformnak minősülő online játékokat és szoftveralkalmazás-áruházakat biztosító szolgáltatókra rótt kötelezettségek felügyelete és érvényesítése céljából az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezete alkalmazandó, és az abban szereplő, a közvetítő szolgáltatóra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatókat is. Az (EU) 2022/2065 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésre vagy meg nem felelésre való hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják ezt a rendeletet is.
(2)Az e rendelet által az MI-társak és az általános csevegőrobotok szolgáltatóira rótt kötelezettségek felügyelete és érvényesítése céljából az (EU) 2024/1689 rendelet IX. fejezetét kell alkalmazni, és az abban szereplő, az (EU) 2024/1689 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésre vagy meg nem felelésre való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják e rendelet II., III. és IV. fejezetét. Az említett kötelezettségek be nem tartása – amennyiben megállapítást nyer, hogy a szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból járt el – az (EU) 2024/1689 rendelet 99. cikke szerinti közigazgatási bírsággal sújtható, amelynek összege nem haladhatja meg az MI-társat vagy az általános csevegőrobotot szolgáltató vállalkozás előző pénzügyi évi teljes globális éves forgalmának 6 %-át.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy az általuk az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikkével és az (EU) 2024/1689 rendelet 70. és 74. cikkével összhangban kijelölt hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek e rendelet felügyeletére és érvényesítésére az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók vagy rendszerek tekintetében.
(4)Amennyiben az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezetének 4. szakasza, valamint az (EU) 2024/1689 rendelet 75a–75d. cikke és 99. cikke hatásköröket ruház a Bizottságra, e hatásköröknek ki kell terjedniük az e rendeletnek való megfelelés felügyeletére, vizsgálatára, érvényesítésére és nyomon követésére is.
(5)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság legyen felelős a videojátéknak minősülő online játékok szolgáltatóinak felügyeletéért, valamint a 15. cikk, illetve a 8. és a 18–22. cikk alkalmazandó rendelkezéseinek végrehajtásáért. Az illetékes hatóság rendelkezik az (EU) 2022/2065 rendelet 51. cikkében meghatározott hatáskörökkel. E bekezdés alkalmazásában a tagállamok megállapítják a 15. cikk megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint a 8. és a 18–22. cikk alkalmazandó rendelkezéseit, az (EU) 2022/2065 rendelet 52. cikkében meghatározottak szerint. A videojátéknak minősülő online játékok szolgáltatójának tevékenységi központja szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e rendelet felügyelete és érvényesítése tekintetében.
(6)Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek az e rendeletnek és különösen e rendelet 27., 28. és 29. cikkének való megfeleléshez szükséges személyesadat-kezelés nyomon követésére. Az említett cikkekben meghatározott adatvédelmi kötelezettségek megsértése esetén az adatvédelmi felügyeleti hatóságok hatáskörükön belül az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkével összhangban és az említett rendelet 83. cikkének (5) bekezdésében említett összeg erejéig pénzbírságot szabhatnak ki.
(7)A tagállami hatóságok nem hozhatnak olyan határozatokat, amelyek ellentétesek a Bizottság által az e rendelet értelmében elfogadott bármely határozattal. A Bizottság és a tagállamok, beleértve a digitális szolgáltatási koordinátorokat, a piacfelügyeleti hatóságokat és a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságokat, szorosan együttműködnek és koordinálják munkájukat.
35. cikk – Gyorsított eljárás
(1)Az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezete 4. szakaszának és az (EU) 2024/1689 rendelet IX. fejezetének alkalmazásában, amennyiben az e rendeletben foglalt kötelezettségek az (EU) 2022/2065 rendelet 33.cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltetőnek minősített szolgáltatókra vagy az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban a Bizottság kizárólagos felügyelete alá tartozó MI-rendszereket üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandók, az (EU) 2022/2065 rendelet IV. fejezete és az (EU) 2024/1689 rendelet IX. fejezete alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket e cikkel összhangban kell gyakorolni.
(2)Amennyiben a Bizottság az (EU) 2022/2065 rendelet 66. cikkével vagy az (EU) 2024/1689 rendelet 75a. cikkével összhangban e rendelet megsértése miatt eljárást indít az (EU) 2022/2065 rendelet 73. és 74. cikke vagy az (EU) 2024/1689 rendelet 75c. cikke szerinti határozatok esetleges elfogadása céljából, akkor törekszik a következőkre:
a)előzetes megállapításait az (EU) 2022/2065 rendelet 66. cikke vagy az (EU) 2024/1689 rendelet 75a. cikke szerinti eljárás megindításától számított [30] munkanapon belül közli az érintett szolgáltatóval;
b)az eljárás megindításától számított 90 munkanapon belül jogerős határozatot fogad el.
36. cikk – Felügyeleti díj
(1)A Bizottság éves felügyeleti díjat számít fel az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke értelmében online óriásplatformot üzemeltetőnek minősített szolgáltatóknak – amely óriásplatformok online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat vagy szoftveralkalmazás-áruházakat nyújtó, azokba beágyazott vagy azokat tartalmazó platformok –, valamint az MI-társakat, általános csevegőrobotokat és videojáték-platformokat üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek tekintetében e rendelet 33. cikkével összhangban hatáskörrel rendelkezik az e rendelet II–V. fejezetének való megfelelésük felügyeletére.
(2)Az (1) bekezdésben említett minden szolgáltatónak éves felügyeleti díjat kell felszámítani az e rendelet hatálya alá tartozó minden egyes szolgáltatásért vagy rendszerért.
(3)Az (1) bekezdés szerinti éves felügyeleti díjak teljes összege fedezi a Bizottságnál az előző naptári évben az e rendelet szerinti felügyeleti feladataival kapcsolatban az (1) bekezdésben említett szolgáltatókkal szemben felmerült költségeket, különösen az emberi erőforrásokkal – többek között a tisztviselőkkel –, a 29. cikk szerinti uniós életkor-ellenőrzési rendszer létrehozásával, fenntartásával és működtetésével, a 34. cikk szerinti felügyeleti és végrehajtási feladatok ellátásával, valamint a 37. cikk szerinti, a szakértelem és a képességek kiépítésével kapcsolatos költségeket.
(4)A (3) bekezdés szerinti feladatok éves felügyeleti díjának megállapítása céljából az (1) bekezdésben említett szolgáltatók éves felügyeleti díja nem haladhatja meg az előző pénzügyi évben elért globális éves nettó bevételük 0,03 %-át.
(5)E cikk alkalmazásában a Bizottság az (EU) 2022/2065 rendelet 43. cikkében meghatározott szabályokat és elveket alkalmazza.
(6)A Bizottság a(z) X. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakra vonatkozó részletes módszertant és eljárásokat:
a)a (3) bekezdésben említett becsült költségek meghatározása;
b)az (1) bekezdésben említett egyéni éves felügyeleti díjak meghatározása;
c)az (4) bekezdésben megállapított felső határérték meghatározása; valamint
d)a fizetések teljesítéséhez szükséges részletes rendelkezések.
Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket.
37. cikk A szakértelem és a képességek kiépítése
A Bizottság a 34. cikk szerinti illetékes hatóságokkal együttműködésben – adott esetben többek között tagállami személyzet kirendelése révén – a kiskorúak védelme területén kiépíti az e rendeletben szabályozott kérdésekre vonatkozó uniós szakértői bázist és képességeket. A szakértelem és a képességek ilyen fejlesztését különösen a kiskorúak védelmét érintő incidensek területén kell fejleszteni.
38. cikk – Incidensekkel kapcsolatos válaszmechanizmusok
(1)A Bizottság a 33. cikk szerinti illetékes hatóságokkal együttműködve koordinálja a hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal és rendszerekkel kapcsolatban a kiskorúak védelmét Unió-szerte érintő biztonsági incidensek értékelését, és támaszkodhat az ilyen hatóságok szakértelmére és erőforrásaira. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy hatékony tudásmegosztási hálózatokat hozzanak létre más hatóságokkal és az érintett harmadik felekkel.
(2)A Bizottság önkéntes igazgatási megállapodást köt az illetékes hatóságokkal, amely eljárásokat határoz meg a kiskorúak védelmét az Unióban vagy az Unió jelentős részeiben érintő biztonsági incidensek esetén történő gyors reagálás megkönnyítésére. A tagállamok minimális felkészültségi szinteket állapítanak meg a nemzeti hatóságok számára az érintett nemzeti hatóságok és harmadik felek közötti rendszeres kommunikációs csatornák biztosítása érdekében, valamint nyilvántartják a nemzeti szinten meglévő, incidensekkel kapcsolatos válaszprotokollokat, és adott esetben újakat hoznak létre. Az incidensekkel kapcsolatos válaszmechanizmus kiegészíti az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti meglévő válságkezelési eszközöket, és információkkal szolgál azok lehetséges aktiválásához.
VIII. FEJEZET – VÉGREHAJTÁSI ÉS FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK
39. cikk – A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottságnak a 2. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 20. cikk (7) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében és a 36. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [a hatálybalépés napjával megegyező nap]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (5) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 20. cikk (7) bekezdésében, a 25. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (3) bekezdésében és a 36. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 2. cikk (5) bekezdése, a 6. cikk (6) bekezdése, a 7. cikk (6) bekezdése, a 20. cikk (7) bekezdése, a 25. cikk (1) bekezdése, a 26. cikk (3) bekezdése, a 30. cikk (3) bekezdése és a 36. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.
40. cikk – A bizottsági eljárás
(1)A Bizottságot egy bizottság (a továbbiakban: gyermekbiztonsági bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(3)Amikor a bizottság véleményét írásbeli eljárással kell kikérni, az eljárás eredménytelenül zárul abban az esetben, ha a vélemény közlésére megadott határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.
IX. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. cikk – Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása
Az (EU) 2020/1828 irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki: [a jogi aktus végleges neve].
42. cikk – Felülvizsgálat
(1)A Bizottság legkésőbb [2030. augusztus 31]-ig felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Figyelembe véve az e rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, valamint a technológiai, piaci és jogi fejleményeket, a Bizottság különösen a következőket értékeli:
a)e rendelet hozzájárulása a belső piac elmélyítéséhez és hatékony működéséhez, valamint a kiskorúak magas szintű online védelmének biztosításához az Európai Unióban;
b)a 6. és a 7. cikk alkalmazásának eredményessége;
c)a II. és III. fejezet rendelkezéseinek személyi hatálya;
d)a rendelet hatása a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartására.
(2)Az (1) bekezdésben említett jelentést adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslat kísérheti.
(3)Ezenkívül a Bizottság az első bekezdésben említett jelentés benyújtását követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet céljainak megvalósítása terén elért eredményekről.
43. cikk – Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet [a hatálybalépés dátumával megegyező nap + 6 hónap].tól/-től kell alkalmazni.
Az 5. cikket azonban [a hatálybalépés dátumával megegyező nap]-tól/-től, a 33. és 35. cikket pedig [a hatálybalépés dátumával megegyező nap + 12 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
1.3.4.Teljesítménymutatók
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
3.2.3.3.Előirányzatok összesen
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
3.3.Becsült bevételi hatás
4.Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
4.2.Adatok
4.3.Digitális megoldások
4.4.Interoperabilitási értékelés
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
A gyermekek online biztonságáról és jogairól szóló rendelet (CARE)
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Szakpolitikai terület: A kiskorúak online védelme a kommunikációs hálózatok, tartalmak és technológiák; a közegészségügy; valamint a belső piac, az ipar, a vállalkozások és a kkv-k szakpolitikai területein.
A költségvetési hatás a Bizottság hatáskörébe tartozó online közösségi hálózati szolgáltatásokkal, videomegosztóplatform-szolgáltatásokkal, szoftveralkalmazás-áruházakkal, valamint MI-társakkal és általános csevegőrobotokkal kapcsolatban a Bizottságra ruházott új felügyeleti feladatokat érinti. A videojátékokra vonatkozó új kötelezettségek szintén korlátozott hatást gyakorolnak, bár a közvetlen felügyelet a tagállami hatóságok feladata.
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
Ez a rendeletjavaslat az online gyermekbiztonsággal foglalkozó különleges testület társelnökei által készített jelentés következtetéseit követi, amelyek egyértelmű utat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy az európai gyermekek hogyan védhetők meg jobban az online környezetben.
Amint az a jelentésben is szerepel, a gyermekek egyre több időt töltenek online, és ennek során számos különböző kockázatnak vannak kitéve, például az életkoruknak nem megfelelő tartalmaknak, az internetes megfélemlítésnek, a túl sok online töltött időnek és az idegenekkel való nem kívánt kapcsolatoknak. Ezek a kockázatok súlyos következményekkel járnak a gyermekek mentális egészségére és jóllétére nézve, mivel a serdülők és a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak.
Fennáll a veszélye annak, hogy az uniós piac egyre széttagoltabbá válik, mivel a tagállamok új intézkedéseket terveznek vagy fogadnak el a meghatározott életkor alatti gyermekek számára kockázatosnak ítélt egyes online platformokhoz való hozzáférés korlátozására – a hatály, a korhatár és a javasolt korlátozások tekintetében különbségekkel –, ami jogbizonytalanságot teremt, magas megfelelési költségeket ró a vállalkozásokra, és egyenlőtlen szintű védelmet biztosít a kiskorúak számára a – határokat nem ismerő – digitális környezetben.
A kiskorúak biztonságos és életkoruknak megfelelő digitális környezetének biztosítása érdekében, és amint azt a különleges testület társelnökei is megjegyezték, az életkor-azonosítás kritikus fontosságú a kiskorúak hatékony online védelme szempontjából. Az életkor-azonosítás alátámasztja mind az életkori korlátozásokat, mind a gyermekekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. Az életkor-azonosításra vonatkozó jelenlegi jogi keret azonban nem egyértelmű, és végrehajtása hiányos.
Mindezek alapján e rendeletjavaslat célja, hogy erős és koherens keretet biztosítson a kiskorúak online védelméhez, kiindulópontként használva a gyermeket, valamint szerepvállalását és alapvető jogait.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
Figyelembe véve a kiskorúak online védelmére irányuló általános célkitűzést, a javaslat a következő egyedi célkitűzéseket követi:
A kiskorúaknak a közösségi hálózati szolgáltatásoknak vagy videomegosztó-platformoknak minősülő, sajátos jellemzőkkel rendelkező szolgáltatásokhoz való hozzáférésének késleltetése. E szolgáltatások esetében nem engedhető meg a 15 év alatti kiskorúak számára, hogy fiókot hozzanak létre. E szolgáltatások nyújtói lehetővé tehetik a gondviselők számára, hogy korlátozott jellemzőkkel rendelkező fiókokat hozzanak létre a 13 év feletti kiskorúak számára a szolgáltatáshoz való hozzáférés érdekében. Amennyiben az ilyen szolgáltatók bizonyítani tudják, hogy gyermekbarát szolgáltatásról van szó, 13 év alatti kiskorúak számára is hozzáférést biztosíthatnak az értük felelős gondviselő által létrehozott és felügyelt fiókokon keresztül.
A kiskorúak védelmének megerősítése beépített biztonsági követelmények révén a digitális szolgáltatások és bizonyos rendszerek kötelezettségeinek pontosításával annak érdekében, hogy az említett szolgáltatások és rendszerek kialakítása és működése során foglalkozzanak a gyermekeket érintő kockázatokkal.
Megbízható és az alapvető jogoknak megfelelő életkor-azonosítási mechanizmusok biztosítása az életkor-ellenőrző rendszerek használatára vonatkozó, egyértelmű követelmények és kritériumok megállapításával mind a hozzáférés késleltetésének, mind a beépített biztonsági intézkedések végrehajtásának támogatása érdekében.
A hatékony végrehajtás biztosítása Unió-szerte egy olyan szilárd és koherens szabályozási és végrehajtási keret létrehozásával, amely lehetővé teszi az időben történő és hatékony végrehajtást, biztosítva a kiskorúak gyors és hatékony védelmét a gyakorlatban.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A javaslat várhatóan hozzájárul a gyermekek biztonságosabb online környezetéhez, miközben javítja a belső piac működését is. A gyermekvédelmi kötelezettségek Unió-szerte történő pontosítása és további harmonizálása révén csökkenteni fogja a szabályozás széttagoltságát, és kiszámíthatóbb keretet biztosít a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz és rendszerszolgáltatáshoz, különös tekintettel az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók határokon átnyúló jellegére.
Rövid távon az érintett szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatók számára a javaslat növelheti a belső megfelelési költségeket, megkövetelheti a termékek újratervezését és további biztonsági intézkedések – például életkor-azonosítás vagy gondviselői felügyeleti eszközök – végrehajtását, és bizonyos szolgáltatók számára bizonyos belépési akadályokat teremthet. Idővel azonban az egyértelműbb jogi kötelezettségek várhatóan csökkentik a költségeket, támogatják az egyenlőbb versenyfeltételeket, valamint megkönnyítik a hatóságok általi felügyeletet és végrehajtást, és az általános hatások várhatóan semlegesek vagy enyhén pozitívak lesznek a hatóságok számára.
A javaslat várhatóan ösztönözni fogja az innovációt a gyermekbiztos tervezés és az életkornak megfelelő digitális szolgáltatások és rendszerek terén is, beleértve a magánéletet tiszteletben tartó életkor-azonosítási megoldásokat is. Bár az életkor-ellenőrzés vagy az alternatív életkor-azonosítás költségei növekedni fognak, a szélesebb körű uniós digitális infrastruktúrával, nevezetesen az európai digitális személyiadat-tárcával és az uniós életkor-ellenőrzési tervvel való szinergiák idővel csökkenthetik a végrehajtási költségeket.
1.3.4.Teljesítménymutatók
Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.
Az alábbi alapvető mutatók kerültek azonosításra:
A magas kockázatú digitális szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférés korlátozása: Számos felmérés azt mutatja, hogy az EU-ban több millió 13 év alatti kiskorú használja a közösségi médiát és rendelkezik saját fiókkal (1). Hat országban például a 9–11 évesek 34 %-a számolt be arról, hogy rendelkezik közösségimédia-profillal (2). Ennek fényében a cél annak biztosítása lenne, hogy a szolgáltatások jelentős része az új követelményekkel összhangban hatékony hozzáférési korlátozásokat alkalmazzon. Az Ausztráliában a közelmúltban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ilyen társadalmi változás időigényes, és nemcsak a szolgáltatók általi tényleges megfelelést követeli meg, hanem a kiskorúak, a szülők és a társadalom egészének elmozdulását is. Ezért a sikerhez hatékony végrehajtásra, társadalmi figyelemfelkeltésre, széles körű társadalmi szerepvállalásra, folyamatos nyomon követésre és annak elismerésére lesz szükség, hogy a magatartásbeli változások időigényesek.
A beépített biztonságra vonatkozó követelmények végrehajtása: Az online környezetet jelenleg nem a gyermekek szem előtt tartásával alakították ki, és az nem veszi figyelembe fejlődő képességeiket. A gyermekek számos online kockázattal szembesülnek, amelyek súlyos hatással lehetnek jóllétükre, fejlődésükre, valamint fizikai és mentális egészségükre. Ezek a kockázatok folyamatosan változnak, és mivel a gyermekek az új technológiák korai alkalmazói, továbbra is ők a legkiszolgáltatottabbak a kockázatokkal szemben. Ennek fényében a cél annak biztosítása lenne, hogy az online környezet biztonságosabbá váljon a kiskorúak számára a beépített biztonságra vonatkozó intézkedések végrehajtása révén. A sikerhez arra van szükség, hogy a kiskorúak biztonsága már a termék vagy szolgáltatás kezdetétől fogva és annak teljes életciklusa alatt beépüljön a termékekbe és szolgáltatásokba, ami azt az általános elmozdulást eredményezi a szabályozott szolgáltatások és rendszerek körében, hogy a kiskorúak védelmét prioritásként kell kezelni. Ezt hatékony végrehajtással és felügyelettel kell ötvözni.
Az alapvető jogoknak megfelelő életkor-azonosító rendszerek bevezetése. Az online platformokra vonatkozó, meglévő életkori követelményeket jellemzően nem a gyermekek szükségletei alapján dolgozzák ki, és alig érvényesítik. A legtöbb digitális szolgáltató szerződési feltételeiben meghatározza a szolgáltatáshoz való hozzáférés vagy annak használata alsó korhatárát (3). Amint azt az OECD megjegyezte, a platformok által választott életkor mögött meghúzódó indokok a magánélet védelmével és a szerződési joggal kapcsolatos okokból erednek, nem pedig a biztonság vagy a fejlődésközpontú megfelelőség értékelésén alapulnak (4). Az OECD kiemeli továbbá, hogy „[a szolgáltatási feltételekben alsó korhatárt meghatározó szolgáltatások közül] nagyon kevesen alkalmazzák szisztematikusan az életkor-azonosítást”, és hogy a vizsgált 50 online szolgáltatás közül csak kettő írja elő szisztematikusan az életkor azonosítását a fiók létrehozásához (5). A fiók létrehozása előtti egyetlen életkor-ellenőrzés jellemzően önbevalláson alapul. Széles körben elismert tény, hogy az önbevallás önmagában nem hatékony életkor-azonosítási intézkedés, mivel sok felhasználó nem fedi fel valós életkorát (6, 7, 8). Számos felmérés azt mutatja, hogy a kiskorúak rutinszerűen helytelenül tüntetik fel életkorukat az interneten (9). A gyakorlatban ezért a kiskorú felhasználók könnyen hozzáférhetnek számos, életkor szempontjából korlátozott online szolgáltatáshoz. Ebben az összefüggésben a cél az életkor-azonosítás megőrzése mellett az alapvető jogok széles körű alkalmazása. Ez a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások fellépésével és tényleges megfelelésével, valamint hatékony felügyelettel és végrehajtással, továbbá folyamatos nyomon követéssel és értékeléssel érhető el, különösen az alapvető jogokra gyakorolt hatások tekintetében.
A hatékony végrehajtás megerősítése. Az (EU) 2022/2065 rendelet végrehajtása teljes sebességgel zajlik, többek között a kiskorúak védelme terén. A meg nem felelésről szóló végleges határozat elfogadása azonban még időbe telik. Ennek fényében, amennyiben felmerül a meg nem felelés gyanúja, a cél az, hogy ezt gyorsan kezeljék annak biztosítása érdekében, hogy a kiskorúak gyorsan hatékony intézkedésekben részesüljenek az online környezetben való védelmük érdekében.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
X új intézkedés
¨ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 10
X meglévő intézkedés meghosszabbítása
¨ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
A kiskorúak online védelméhez egyrészt azonnali fellépésre van szükség a sürgős kockázatok kezelése érdekében, másrészt strukturális intézkedésekre annak érdekében, hogy idővel biztonságosabb digitális környezetet építsünk ki.
Rövid távon prioritásként kell kezelni a szabályok hatékony végrehajtását és érvényesítését annak érdekében, hogy a kiskorúak hatékony online védelemben részesüljenek – ehhez jelentős erőforrásokra lesz szükség ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon. Ezt a tagállamoknak a kiskorúaknak, a gondviselőknek és az oktatóknak szóló, célzott támogatási intézkedésekkel és figyelemfelkeltő kampányokkal kell ötvözniük.
Hosszú távon a cél nem csupán a kockázatokra való reagálás, hanem az online környezet oly módon történő átalakítása, hogy a kiskorúak védelme beépített, nem pedig korrekciós intézkedésként valósuljon meg. Ehhez a magánéletet tiszteletben tartó életkor-azonosítási megoldásokba való, folyamatos beruházásokra, a tagállamok részéről erős digitális jártasságra, valamint a gyermekbarát szolgáltatások általános fejlesztésére van szükség.
Hat hónappal a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően a szolgáltatóknak meg kell felelniük a közösségi médiára használatának kezdetére vonatkozó dátumnak azáltal, hogy megállapítják, hogy a fiókok az alsó korhatárt el nem érő felhasználókhoz tartoznak-e, és intézkedéseket hoznak azok letiltására. Annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő fiókok megfeleljenek az alsó korhatárra vonatkozó kötelezettségeknek, az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak a hat hónapos időszak lejárta előtt részletes végrehajtási tervet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságnak, amely megerősíti az előírt magas megbízhatósági szintet.
Ettől az időponttól kezdve a platformoknak a beépített biztonságra vonatkozó kötelezettségeknek is meg kell felelniük, és szükség esetén életkor-ellenőrzést kell alkalmazniuk. Ugyanakkor hat hónappal az alkalmazás kezdőnapját követően a Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy érvényesítse az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó új szabályokat, a nemzeti digitális szolgáltatási koordinátoroknak pedig arra, hogy érvényesítsék a kisebb platformokra és videojátékokra vonatkozóakat. Az MI-társakra és a csevegőrobotokra vonatkozó új követelmények érvényesítésére a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet meglévő felügyeleti és végrehajtási keretében kerül sor, ahol a Bizottság felel az általános célú MI-modellekre épülő vagy az online óriásplatformokba vagy nagyon népszerű online keresőprogramokba integrált MI-társakért és csevegőrobotokért.
Tizenkét hónappal az alkalmazás megkezdése után a hatály alá tartozó szolgáltatások és rendszerek szolgáltatóinak lehetővé kell tenniük a szülői fiókokat, meg kell felelniük az MI-társakra és az általános csevegőrobotokra vonatkozó szabályoknak, különböző kísérő intézkedéseket kell végrehajtaniuk, valamint adott esetben követniük kell a korhatár-besorolásra vonatkozó magatartási kódexet. Ettől az időponttól kezdve, azaz tizenkét hónappal a rendelet alkalmazásának megkezdését követően a Bizottságnak készen kell állnia az új gyorsított végrehajtási rendszer alkalmazására (30 nap az előzetes megállapításokra, 90 nap a végleges határozat meghozatalára).
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
Az uniós fellépést a digitális szolgáltatások és az MI-rendszerek határokon átnyúló jellege, a kiskorúak hozzáférésének korlátozására vonatkozó széttagolt nemzeti megközelítések, valamint az indokolja, hogy Unió-szerte egységes szintű védelmet kell biztosítani a kiskorúak számára. Az uniós szintű fellépés csökkentheti a szabályozási eltéréseket, növelheti a jogbiztonságot, és csökkentheti a szolgáltatók és a felhasználók megfelelési költségeit, javíthatja a végrehajtást, és biztosíthatja a kiskorúak hatékony védelmét az egész EU-ban.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Az (EU) 2022/2065 rendelet alapján a következő tanulságok vonhatók le:
Alapvető fontosságú, hogy elegendő és stabil erőforrás álljon rendelkezésre. Az (EU) 2022/2065 rendelettel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályoknak a világ legnagyobb vállalataival szembeni hatékony érvényesítéséhez magasan képzett erőforrásokra, technikai kapacitásra és elegendő személyzetre van szükség. Ez különösen fontos a nagy, határokon átnyúló digitális szolgáltatások felügyelete és a végrehajtás során, ráadásul egy olyan környezetben, ahol rendkívül nagy a perek esélye.
A forrásoknak állandónak kell lenniük. A digitális környezetben a végrehajtásnak stabil erőforrásokra kell támaszkodnia a hosszú távú megbízhatóság és kiszámíthatóság biztosítása érdekében. A digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok gyorsan változnak, és a platformok gyorsan változtatják rendszereiket, miközben a felügyeletnek folyamatosnak kell lennie, és meg kell előznie az úgynevezett „forgóajtó-jelenség” kockázatát. A felügyelet csak állandó erőforrások révén lehet idővel hatékony és hiteles.
A gyors végrehajtás döntő fontosságú az online környezetben, különösen a kiskorúak számára. A digitális szolgáltatások esetében a károk gyorsan növekedhetnek, és a késedelmek jelentősen csökkenthetik a beavatkozás hatékonyságát. Ezért a végrehajtási keretnek lehetővé kell tennie az időben történő fellépést, beleértve azt is, hogy súlyos kockázatok felmerülése esetén gyorsan lehessen reagálni.
A hiteles végrehajtás erősíti a megfelelést. Amennyiben a hatóságok rendelkeznek a határozott fellépéshez szükséges kapacitással és eszközökkel, ez arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy komolyan elkötelezzék magukat, és proaktívabban feleljenek meg a követelményeknek. A hatékony felügyelet tehát annak biztosítását jelenti, hogy a szabályok gyakorlati hatást fejtsenek ki.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
A kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel (MFF).
A kezdeményezés az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és szoftveralkalmazás-áruházakat – amelyek megfelelésének felügyelete a Bizottság hatáskörébe tartozik, és amelyeket az (EU) 2022/2065 rendelet 33. cikke alapján online óriásplatformnak minősítettek –, valamint az MI-társakat és az online óriásplatformnak minősülő általános csevegőrobotokat nyújtó szolgáltatók által fizetendő felügyeleti díjra fog támaszkodni. Az éves felügyeleti díjat az (EU) 2022/2065 rendelet 43. cikke alapján számítják ki, amely azonban egy adott online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató esetében nem emelkedik az előző pénzügyi évben elért globális éves nettó bevételének 0,03 %-ánál nagyobb összegre.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
Az előnyben részesített finanszírozási lehetőség a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti meglévő felügyeleti díj kiegészítése. E célból az online közösségi hálózati szolgáltatásokat, videomegosztóplatform-szolgáltatásokat és szoftveralkalmazás-áruházakat nyújtó, az Európai Bizottság felügyelete alá tartozó és az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak minősített szolgáltatóknak, valamint az online óriásplatformnak minősülő MI-társaknak és általános csevegőrobotoknak az (EU) 2022/2065 rendelet 43. cikke értelmében kiegészítő díjat kell fizetniük az éves felügyeleti díjon felül.
Az e kezdeményezés szerinti szabályok érvényesítése céljából a Bizottság részben átcsoportosításra fog támaszkodni. A jelentős új felügyeleti feladatoknak a meglévő végrehajtási munka veszélyeztetése nélkül történő ellátása azonban kizárja az átcsoportosításra való teljes támaszkodást. Lásd még a melléklet 4.1. szakaszát.
Amennyiben a végrehajtás felügyeleti díjakon alapul, hangsúlyozni kell, hogy elkerülhetetlen lesz az eltérés az emberi erőforrások iránti kezdeti igény és a felügyeleti díjból származó pénzügyi hozzájárulás között, amely csak a rendelet hatálybalépését és a díj megfizetését követően válik elérhetővé. Ez az eltérés kritikus kockázatot jelent a javaslat helyes végrehajtására nézve, mivel a szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre, amikor azokra szükség van, azaz a hatálybalépés időpontjától kezdve. A kiskorúak online védelmét szolgáló hatékony felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos politikai és lakossági elvárások magasak, és a Bizottságnak meggyőzően bizonyítania kell, hogy képes a káros magatartásnak gátat szabni. Ezért rendkívül fontos, hogy minimálisra csökkentsük az emberi erőforrások iránti kezdeti igény és az eredeti díjból származó pénzügyi hozzájárulás közötti különbségből eredő kockázatot, és biztosítsuk, hogy a Bizottság a hatálybalépés első napjától megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen a javaslat érvényesítéséhez.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
¨ határozott időtartam
–¨ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–¨ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
X határozatlan időtartam
–beindítási időszak: 2028-tól korlátlan ideig,
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 11
X Közvetlen irányítás a Bizottság által
–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–¨ végrehajtó ügynökségen keresztül
¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal
¨ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–¨ az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
–¨ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–¨ közjogi szervek
–¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
–¨ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
–¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–¨ valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
Nincsenek
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
A javaslatot alaposan fogják értékelni, különösen a hozzáférés késleltetésének hatékonysága, a hozzáférés késleltetésének személyi hatálya és arányossága, valamint a beépített biztonságra vonatkozó követelmények tekintetében. Ez az értékelés figyelembe veszi a javaslat végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, valamint a technológiai, piaci és jogi fejleményeket. A Bizottság nyomon fogja követni e rendelet alkalmazását, és 2030. augusztus 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A jelentéshez adott esetben a rendelet módosítására irányuló javaslatot is csatolnak. Az első felülvizsgálatot követően a Bizottság négyévente újabb jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekről.
Ez a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján folyamatban lévő nyomon követés kiegészítésének tekinthető.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
A rendelet a gyermekek számára biztonságosabb online környezetet teremt, miközben javítja a belső piac működését is. Egyértelmű szabályokat állapít meg a kiskorúak számára a legnagyobb kockázatot jelentő digitális szolgáltatásokhoz és rendszerekhez való hozzáférés korlátozására, a beépített biztonságra vonatkozó követelmények révén megerősíti a kiskorúak védelmét, egyértelmű követelményeket és kritériumokat állapít meg az életkor-azonosítási rendszerek használatára vonatkozóan mind a hozzáférés késleltetésének, mind a beépített biztonságra vonatkozó intézkedések végrehajtásának támogatása érdekében, valamint szilárd és koherens szabályozási és végrehajtási keret létrehozásával Unió-szerte hatékony végrehajtást vezet be.
Annak érdekében, hogy a Bizottság el tudja látni a rábízott új feladatokat, megfelelő forrásokat kell biztosítani a Bizottság szervezeti egységei számára. Ez különösen azért fontos, mert feladatainak ellátása során a Bizottságnak a világ pénzügyileg legerősebb és technológiailag legfejlettebb vállalatainak némelyikét kell felügyelnie, rendkívül peres környezetben. E vállalatok felügyeletéhez magasan képzett és speciális profillal rendelkező személyzetre lesz szükség. A Bizottság jelentős politikai kockázattal szembesül, ha a végrehajtás számára nem biztosított elegendő erőforrás, különösen azért, mert ez az eszköz a kiskorúak – mint a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai – védelmével foglalkozik. Gyors fellépésre szólít fel az európai gyermekek online védelme érdekében, és annak biztosításához, hogy a következő generáció hatékony védelemben részesüljön, megfelelő személyzetre van szükség, különösen annak érdekében, hogy a Bizottság teljesíteni tudja az új jogalkotási eszköz által a gyermekek megfelelő és gyors védelme érdekében előírt gyorsított végrehajtást.
A rendelet végrehajtása és érvényesítése a becslések szerint összesen 85 teljes munkaidős egyenértéket igényel. A javasolt személyzeti létszám arányos az új felelősségi körök mennyiségével és összetettségével, és a legköltséghatékonyabb lehetőségnek felel meg, elkerülve a nemzeti szintű átfedéseket.
E források rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság 45 teljes munkaidős egyenértéket csoportosít át. Ezen túlmenően az erőforrásigények kiegészítése és az ezen eszköz szerinti jelentős új felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Bizottságnak 40 teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő új munkatársra lesz szüksége.
Az ezen eszköz szerinti szabályok felügyeletének finanszírozásához a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti meglévő felügyeleti díj „kiegészítésére” fog támaszkodni, amelyet az új eszköz hatálya alá tartozó, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében online óriásplatformként kijelölt szolgáltatóknak kell megfizetniük.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelethez hasonlóan ez a jogalkotási javaslat is megfelel a díjra való támaszkodás három kumulatív követelményének:
– Szolgáltatásnyújtás történik: A szolgáltatás a tevékenységek felügyeletére, azaz a rendeletnek való megfelelés felügyeletére vonatkozik. A felügyelet kézzelfogható előnyökkel jár az érintett szervezetek számára a megfelelés tekintetében. Például amennyiben az ilyen szolgáltatók bizonyítani tudják, hogy gyermekbarát szolgáltatásról van szó, 13 év alatti kiskorúak számára is hozzáférést biztosíthatnak az értük felelős gondviselő által létrehozott és felügyelt fiókokon keresztül. A szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek magukban foglalják a közös beszerzési informatikai eszközök költségeit, a személyzeti költségeket és az egyéb adminisztratív költségeket.
– A szolgáltatást a hozzájárulást fizetők egyénileg veszik igénybe: A szolgáltatás közvetlen előnyökkel jár a díj fizetésére kötelezett szervezetek számára. A javaslatban előírt felügyeleti szolgálatoknak való alávetéssel a szolgáltatók megbízhatóan bizonyítani tudják, hogy a kiskorúak számára biztonságos szolgáltatást kínálnak. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti felügyeleti díj ezen eszköz szerinti kiegészítését csak azok a szervezetek fizetik, amelyek az új eszköz hatálya alá tartoznak, és – mivel a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülnek – a Bizottság közvetlen felügyelete alá tartoznak.
– Arányos díjszint: A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti bevett gyakorlatnak megfelelően a díj szintjét (és annak kiegészítését) évente állapítják meg, és volumenét az egyes felügyelt szervezetekhez igazítják egy olyan képlet alkalmazásával, amely figyelembe veszi a szolgáltatás felhasználóinak számát, és amelynek felső határa a szolgáltató előző pénzügyi évi globális nyereségének meghatározott szintje lehet. Egy adott online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató esetében az ezen új eszköz szerinti felügyeleti tevékenységek maximális kiegészítésének felső határa az előző pénzügyi évben elért globális éves nettó jövedelmének 0,03 %-a.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelethez hasonlóan ez az eszköz is olyan helyzetnek minősül, amelyben biztosítható a bevétel állandó jellege és a díj ellenében végzett feladatok állandó jellege. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti felügyeleti díjat 2024 óta szedik be. Ez eddig évi 40–60 millió EUR-t tett ki, némi eltéréssel, amit a következő évre várható felügyeleti költségek változásai magyaráznak. A (havonta több mint 45 millió aktív felhasználóval rendelkező) online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok állománya tovább nőtt, ahelyett, hogy szűkült volna, mivel több szolgáltatás lépi át a felhasználószámra vonatkozó küszöbértéket. Az új díj alapjául szolgáló bevételi alap tehát stabilnak tekinthető, mivel a havi 45 milliónál több aktív felhasználóval rendelkező szolgáltatások valószínűleg nem veszítik el gyorsan felhasználói számukat, és nem kerülnek ki a Bizottság felügyelete alól.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj állandó jellegének, valamint a Bizottság online platformok biztonságával és megbízhatóságával kapcsolatos felügyeleti feladatai állandóságának és jelentőségének – többek között a gyermekek online védelme tekintetében – köszönhetően a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és a jelenlegi eszköz megfelelő példa egy olyan területre, ahol az alapul szolgáló díj finanszírozhatja a létszámtervi álláshelyeket.
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
A rendeletben javasolt tevékenységek a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat vonják be a felügyeleti tevékenységek végrehajtásába. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az ilyen tevékenységekhez elegendő személyzet álljon rendelkezésre, valamint hogy készen álljon felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok, komitológiai titkárság előkészítésére, beleértve a megállapított fő teljesítménymutatók és mérföldkövek alapján történő nyomon követést is. Ez lehetővé teszi majd a különböző tevékenységeinek végrehajtásával kapcsolatos lehetséges problémák és kockázatok gyors azonosítását.
Ezenkívül a felügyeleti díjból származó bevételekre vonatkozóan a rendelet rendszeres jelentéstételi kötelezettségeket ír elő a Bizottság számára a felmerült költségek és a beszedett bevételek tekintetében.
Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy elkerülhetetlen lesz az eltérés az emberi erőforrások iránti kezdeti igény és a felügyeleti díjból származó pénzügyi hozzájárulás között, amely csak a rendelet hatálybalépését és a díj megfizetését követően válik elérhetővé.
Ez az eltérés kritikus kockázatot jelent e rendelet helyes végrehajtására nézve, mivel a szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre, amikor azokra szükség van, azaz a hatálybalépés időpontjától kezdve. Az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez szükséges hatékony felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos politikai és lakossági elvárások magasak, és a Bizottságnak meggyőzően bizonyítania kell, hogy képes korlátozni a magatartást, és indokolt esetben változtatásokat bevezetni.
Ezért rendkívül fontos, hogy minimálisra csökkentsük az emberi erőforrások iránti kezdeti igény és az eredeti díjból származó pénzügyi hozzájárulás közötti eltérésből eredő kockázatot, és biztosítsuk, hogy a Bizottság a hatálybalépés első napjától megfelelő erőforrásokkal rendelkezzen az új kezdeményezés érvényesítéséhez. E tekintetben kulcsfontosságú mérséklési stratégia a meglévő személyzet átcsoportosítása az ezen új kezdeményezés keretében végzett felügyeleti tevékenységek egyes részeihez.
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
A kezdeményezés kontrolljainak költségét a Bizottság szintjén becsülték meg. Ezen információk forrása a Bizottság belső irányítási és kontrollrendszere. A költségeket az e kezdeményezés keretében előirányzott tevékenységekre szánt személyzet és erőforrások alapján becsülték meg. A szóban forgó kontrollok várható összköltsége viszonylag magas lehet a javasolt tevékenységek összetettsége és a végrehajtási kockázatok csökkentésére elkülönített források szükségessége miatt. A kontroll intenzitását a kiadás jellegéhez, az előirányzott kedvezményezettek vagy szerződő felek típusához, az érintett pénzügyi források összegéhez és a kockázat szintjéhez kell igazítani.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
A Bizottságra vonatkozó jelenlegi, a csalások megelőzésére vonatkozó intézkedések a rendelethez szükséges további előirányzatokra is vonatkoznak. Emellett ez a rendelet rendszeres jelentéstételt ír elő a felmerült költségekről és a felügyeleti díjból beszedett bevételekről, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek a díjak szintjét a felmerült költségekhez igazítják.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
2028 és az azt követő évek tekintetében a kiadásokra és a személyi állományra gyakorolt becsült hatás csupán szemléltetésképpen kerül feltüntetésre, és nem érinti a következő többéves pénzügyi keretet. A 2027 utáni időszakra vonatkozó uniós pénzügyi kötelezettségvállalás finanszírozási forrása és hatálya még a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről folytatott intézményközi tárgyalások eredményétől függ, és azt a későbbiekben az éves költségvetési eljárás keretében kell meghatározni. 2028-tól valamennyi költségvetési előirányzat és személyzeti allokáció indikatív jellegű.
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
Diff./nem diff. 12 |
EFTA-országoktól 13 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 14 |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
02 20 03 05 A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet – Az online óriásplatformok felügyelete |
Diff. |
NEM |
NEM |
NEM |
IGEN |
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||||
|
Egyesült Királyság |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
5,700 |
5,700 |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
|||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
|||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 15 |
||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
|
|
|
0 |
||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||
|
teljes pénzügyi előirányzat |
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||||||||
|
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
5,700 |
5,700 |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
|||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
5,700 |
5,700 |
7,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
5,700 |
41,900 |
||||||||
|
|
4 |
„Igazgatási kiadások” 16 |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (DG CONNECT) |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
Ÿ Humánerőforrás |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
|||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|||
|
DG CONNECT ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
||
|
A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
9,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
56,040 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
7,720 |
7,720 |
9,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
7,720 |
56,040 |
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ò |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
KIMENETEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 17 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 18 |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
1. egyedi célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
2. egyedi célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–X A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|
4. FEJEZET |
||||||||
|
Humánerőforrás |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
4. FEJEZETI részösszeg |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
|
4. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Humánerőforrás |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
3,675 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
A 4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
0,525 |
3,675 |
|
ÖSSZESEN |
2,545 |
2,545 |
2,545 |
2,545 |
2,545 |
2,545 |
2,545 |
17,815 |
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|||
|
4. FEJEZET |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
4. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
4. FEJEZETEN kívül |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
71,228 |
|||
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
A 4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
71,228 |
|||
|
ÖSSZESEN |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
10,175 |
71,228 |
|||
3.2.3.3.Előirányzatok összesen
|
ÖSSZESEN
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
2028–2034 ÖSSZESEN |
|||
|
4. FEJEZET |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
|||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
4. FEJEZETI részösszeg |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
2,020 |
14,140 |
|||
|
4. FEJEZETEN kívül |
|||||||||||
|
Humánerőforrás |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
74,903 |
|||
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
A 4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
10,700 |
77,903 |
|||
|
ÖSSZESEN |
12,720 |
12,720 |
12,720 |
12,720 |
12,720 |
12,720 |
12,720 |
89,043 |
|||
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés igazgatásához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással, valamint további forrásokkal kell teljesíteni, amelyeket külső címzett bevételként a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díjból és az igazgatási költségvetés korlátozott mértékű igénybevételével fizetnek ki.
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 19
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
·a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
·az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
(CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (MI-hivatal) |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
|
ÖSSZESEN |
20 |
20 |
20 |
20 |
20 |
20 |
20 |
|
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj) |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
·a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
·az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
(CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezeten kívül (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj) |
50 |
50 |
50 |
50 |
50 |
50 |
50 |
|
|
ÖSSZESEN |
65 |
65 |
65 |
65 |
65 |
65 |
65 |
|
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
|
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
5 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj) |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
15 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
||||||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
10 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor |
·a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
[XX.01.YY.YY] |
·az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
(CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
(CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 4. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (az EVA digitális kerete – igazgatási támogatási sor és a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj) – a 4. fejezeten kívül |
55 |
55 |
55 |
55 |
55 |
55 |
55 |
|
|
ÖSSZESEN |
85 |
85 |
85 |
85 |
85 |
85 |
85 |
|
A Bizottságon belüli esetleges belső átcsoportosítás kellően megalapozott okokból nem elegendő. A javaslat ezért további emberi erőforrásokat igényel a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságán (DG CONNECT). E kiegészítő források finanszírozása külső címzett bevételként főként a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díj lesz, az igazgatási költségvetés korlátozott igénybevételével.
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (FTE-ben):
|
Belsőleg átcsoportosított |
Kivételes esetben további személyzet |
||||
|
A végrehajtó főigazgatóságokon belül* |
Kivételesen, a Bizottság átcsoportosítási keretéből a szervezetirányító tanács** iránymutatását követően |
A 7. fejezetből*** / a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
|
|
Létszámtervi álláshelyek |
5 |
15 |
|||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
35 (a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díjból már finanszírozva) 5 (MI-hivatal) |
10 |
15 |
||
|
Összesen |
45 |
10 |
30 |
||
Az Európai Bizottságra ruházott új felügyeleti feladatok nagyságrendje, jelentősége és előírt gyorsasága meghaladja a meglévő emberi erőforrások és a Bizottságon belüli belső átcsoportosítások által fedezhető mértéket.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti meglévő végrehajtási keretekhez képest ez az eszköz számos új felügyeleti feladatot ruház a Bizottságra – elsősorban a kiskorúak közösségi hálózati szolgáltatásokhoz és videomegosztóplatform-szolgáltatásokhoz való késleltetett hozzáférésének végrehajtását, de olyan fontos elemeket is, mint az online közösségi hálózati szolgáltatók, a videomegosztóplatform-szolgáltatók, valamint az MI-társak és az általános csevegőrobotok által végrehajtandó beépített biztonsági követelmények felügyelete, amennyiben ezek a Bizottság felügyelete alá tartoznak.
Ezeknek az új szabályoknak a végrehajtása rendkívül nagy társadalmi jelentőséggel bír, mivel céljuk a társadalom legsérülékenyebb tagjainak védelme: a gyermekeké. Az alapul szolgáló bizonyítékok azt mutatják, hogy a gyermekek jelentős fejlődési és egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve az interneten. Ezek a kockázatok szükségessé teszik az új szabályokat, és végrehajtásukat rendkívül fontos társadalmi feladattá teszik. A kiskorúak online védelmét szolgáló hatékony felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos politikai és lakossági elvárások – beleértve a tagállamokból érkezőket – magasak, és a Bizottságnak meggyőzően bizonyítania kell, hogy képes a káros magatartásnak gátat szabni.
A gyermekeket az interneten fenyegető fokozott kockázat miatt ez az eszköz gyorsított végrehajtási eljárást irányoz elő, amely előírja a Bizottság számára, hogy 30 munkanapon belül fogadja el az előzetes megállapításokat, és 90 munkanapon belül hozzon végleges határozatot. Ezek a végrehajtási határidők példa nélküliek. A Bizottságnak ezen eszköz új szabályait nemcsak gyorsított eljárásban kell érvényesítenie, hanem ráadásul a világ legnagyobb és a legtöbb forrással rendelkező vállalataival szemben, rendkívül peres környezetben.
Ezek a tényezők együttesen lehetetlenné teszik, hogy kizárólag a meglévő emberi erőforrásokra és belső átcsoportosításokra támaszkodjon.
A kért további személyzet 30 teljes munkaidős egyenértékkel (15 állandó és 15 nem állandó) növelné a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében engedélyezett személyzeti létszámot, amit a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet szerinti díjból (külső címzett bevétel) finanszíroznának. Emellett 10 teljes munkaidős egyenérték nem állandó alkalmazottat csoportosítanának át a Bizottságon belül az MI-hivatal személyzeti létszámának megerősítése érdekében.
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
·Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű keresőmotorok vagy MI-társak és csevegőrobotok napi szintű nyomon követése, felügyelete és ellenőrzése a Bizottság felügyelete alatt, különös tekintettel a következőkre: ·A szolgáltatók magatartásának nyomon követése, beleértve a rendszeres és folyamatos elemzést, ideértve az intézkedések hatékonyságáról szóló jelentések felülvizsgálatát, a digitális szolgáltatásokról szóló rendeleten vagy az új eszközön keresztül készített átláthatósági dokumentumok, például átláthatósági jelentések, kockázatértékelések, adathozzáférési kérelmek stb. rendszeres felülvizsgálatát, valamint az adatokhoz/algoritmusokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket, az elemzés tesztelését és támogatását. ·Az életkor-azonosítással kapcsolatos folyamatos munka, beleértve az uniós életkor-ellenőrzési tervvel és az uniós életkor-ellenőrző rendszerrel kapcsolatos folyamatos munkát, az alternatív életkor-ellenőrzési és életkor-azonosítási megoldások értékelését, a technikai szabványokkal kapcsolatos munkát, a személyazonossági és hitelesítőadat-architektúrákkal kapcsolatban a tagállamokkal folytatott együttműködést, valamint a megbízható kibocsátók és igénybe vevő felek irányításának fejlesztését. ·Az uniós életkor-ellenőrző rendszer végrehajtása, beleértve az uniós életkor-ellenőrzési megoldások jelölt szolgáltatóinak és az életkort igazoló uniós tanúsítványok jelölt szolgáltatóinak megfelelőségértékelését, valamint a kapcsolódó infrastruktúra kezelését. ·Koordináció/együttműködés a digitális szolgáltatási koordinátorokkal/piacfelügyeleti hatóságokkal, a digitális szolgáltatásokkal vagy mesterséges intelligenciával foglalkozó testülettel és a Safer Internet Központokokkal ·A hét minden napján, napi 24 órában működő válságkezelő kapacitás működtetése ·Kutatás és előrejelzés annak érdekében, hogy lépést tartsunk a gyorsan változó fejleményekkel, és tisztában legyünk a társadalomra gyakorolt, például a kiskorúakkal és az egészséggel kapcsolatos változó hatásokkal ·Végrehajtási eljárások és a jogorvoslatok felügyelete: ·Gyorsított eljárások a meg nem felelés esetén történő gyors intézkedés érdekében, beleértve az olyan vizsgálati lépések megtételét, mint az információkérések, interjúk, algoritmusok elemzése, ellenőrzések, a kötelezettségvállalások elemzése, a cselekvési tervek értékelése ·Koordináció a digitális szolgáltatási koordinátorokkal/piacfelügyeleti hatóságokkal a vizsgálati lépések tekintetében, pl. együttműködés a digitális szolgáltatási koordinátorokkal/piacfelügyeleti hatóságokkal a vizsgálatok során, a digitális szolgáltatási koordinátorok/piacfelügyeleti hatóságok indokolással ellátott intézkedés iránti kérelmeinek értékelése, konzultáció/információmegosztás a Testületen belül ·A határokon átnyúló általános együttműködés és végrehajtás támogatása, beleértve a következőket: ·A digitális szolgáltatási koordinátorok/piacfelügyeleti hatóságok felelősségi körükbe tartozó szolgáltatásokra/rendszerekre vonatkozó intézkedéseinek értékelése ·A Testület támogatása, beleértve az ülések napirendjének elkészítését, munkacsoportok szervezését és dokumentumtervezetek készítését ·Egyéb szabályozási intézkedések ·Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, valamint útmutató dokumentumok elfogadása (beleértve az EP-jelentésben kért további jogi aktusokat/iránymutatásokat is); ·Magatartási kódexek és szabványosítás ·Kísérő intézkedések ·A tagállamok támogatása abban, hogy az új jogalkotási eszköz 32. cikkével összhangban előmozdítsák és intézkedéseket hozzanak a digitális jártassági készségek fejlesztése és a segítségnyújtási csatornák fejlesztése érdekében ·A bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése, többek között a digitális jártassági készségek fejlesztésével, a nemzeti támogatási csatornákkal és alkalmazásokkal kapcsolatban, valamint iránymutatások kiadása. ·Globális kapcsolatépítés és együttműködés harmadik országok szabályozó/végrehajtó hatóságaival. |
|
Külső munkatársak |
·Hozzájárulás a végrehajtási és érvényesítési tevékenységek kezeléséhez ·Az üggyel foglalkozó csoportokat támogató, dokumentumokkal kapcsolatos feladatok támogatása, többek között a megfelelő benyújtás, valamint az eljárási elvekkel és határidőkkel való összhang biztosítása révén ·A felügyelt szervezetekkel folytatott levelezés és az ügyiratokhoz való hozzáférés előkészítése ·Háttérkutatás és -elemzés |
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.
Kivételes esetben a 4. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.
Az 1–3. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
A 2028–2034-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
4. FEJEZET |
||||||||
|
Informatikai kiadások (szervezeti) |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. FEJEZETI részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. FEJEZETEN kívül |
||||||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A 4. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
||||||||
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
–¨ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
–¨ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
–¨ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
–x nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–¨ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
Összesen |
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
|
|
|
|
|
|
|
|
3.3.
Becsült bevételi hatás
–¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
–¨ a saját forrásokra
–x más bevételre (címzett)
–¨ adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 20 |
||||||
|
2028. év |
2029. év |
2030. év |
2031. év |
2032. év |
2033. év |
2034. év |
||
|
02 20 03 05 |
17,875 |
15,875 |
15,875 |
15,875 |
15,875 |
15,875 |
15,875 |
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
02 20 03 05 A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet – Az online óriásplatformok felügyelete Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás kiszámításához használt módszer/képlet vagy bármely egyéb információ).
4.Digitális vetületek
Az e rendeletnek való megfelelés érdekében a rendelet hatálya alá tartozó digitális szolgáltatásokat és rendszereket nyújtó szolgáltatóknak az V. fejezetben meghatározott követelményekkel összhangban meg kell határozniuk a szolgáltatás igénybe vevőinek vagy a rendszer felhasználójának életkorát. A „hozzáférés késleltetésének” végrehajtása megköveteli a közösségi hálózati szolgáltatásokat és videomegosztó platformokat nyújtó szolgáltatóktól, hogy megbízható és hatékony uniós életkor-ellenőrzési megoldásokat vezessenek be, amelyek a Bizottság által rendelkezésre bocsátott uniós életkor-ellenőrzési terven alapulnak. A tagállamok és/vagy a magánszervezetek ezt önálló alkalmazásként vagy a digitális tárca részeként is alkalmazhatják. Ez a megoldás felhasználóbarát, biztonságos és teljes mértékben megőrzi a magánélet védelmét. A beépített biztonságra vonatkozó kötelezettségek végrehajtása céljából az uniós életkor-ellenőrzéstől eltérő életkor-azonosítási megoldások is felhasználhatók a rendeletnek való megfelelés érdekében, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Annak érdekében, hogy ez a gyakorlatban is működjön, fontos, hogy olyan életkor-ellenőrzési és életkor-azonosítási megoldások álljanak rendelkezésre, amelyek magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, biztonságot, stabilitást, nem intruzív jelleget, magánélet- és adatvédelmet, valamint megkülönböztetésmentességet biztosítanak. Már forgalomban vannak kereskedelmi megoldások a szolgáltatás igénybe vevője életkorának meghatározására, és feltéve, hogy azok megfelelő szintű védelmet biztosítanak, megengedett az e rendelet rendelkezéseivel összhangban történő alkalmazásuk.
Emellett az (EU) 2026/1035 bizottsági ajánlást követően a Bizottság uniós életkor-ellenőrző rendszert dolgoz ki, amely a bizalmi modellre és az irányításra vonatkozó követelményekből, valamint az életkort igazoló tanúsítványok és életkor-ellenőrzési megoldások szolgáltatói által teljesítendő követelményekből áll. Ahhoz, hogy a megoldások és az életkort igazoló tanúsítvány szolgáltatói felkerülhessenek a megbízható megoldások uniós listájára, a szervezeteknek meg kell felelniük az uniós életkor-ellenőrzési rendszer követelményeinek. Hasonlóképpen, az életkort igazoló tanúsítványokat nyújtó szolgáltatóknak meg kell felelniük az uniós életkor-ellenőrző rendszer követelményeinek, mielőtt felkerülnének az életkort igazoló tanúsítványokat nyújtó megbízható szolgáltatók uniós listájára. Az uniós életkor-ellenőrző rendszer karbantartását és működését közép- és hosszú távon támogatni kell.
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Ennek fényében a rendelet a következő követelményeket állapítja meg: 1. követelmény (R1): a hozzáférés késleltetése által érintett szolgáltatók kötelesek javasolni a szolgáltatásaik igénybe vevőinek és a rendszerek felhasználóinak, hogy életkorukat uniós életkor-ellenőrzési megoldásokkal bizonyítsák életkort igazoló uniós tanúsítvány vagy az e rendelet 24. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett egyéb megoldások alkalmazásával. 2. követelmény (R2): a beépített biztonságra vonatkozó kötelezettségek hatálya alá tartozó szolgáltatók és a szoftveralkalmazás-áruházak szolgáltatói az uniós életkor-ellenőrzési megoldásoktól eltérő életkor-azonosítási megoldásokat is alkalmazhatnak, feltéve, hogy azok magas szintű pontosságot, megbízhatóságot, biztonságot, stabilitást, nem intruzív jelleget, magánélet- és adatvédelmet, valamint megkülönböztetésmentességet biztosítanak. 3. követelmény (R3): az Európai Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek kiterjednek az uniós életkor-ellenőrző rendszer meglévő előírásaira és működésére, valamint az életkort igazoló uniós tanúsítványok kibocsátóinak listájára és az uniós életkor-ellenőrzési megoldások listájára. A fent említettek szerint az R1 és R2 követelmény alkalmazásában a Bizottság már létrehozta az uniós életkor-ellenőrzési tervet, amelyet most már a tagállamoknak vagy a magánvállalkozásoknak is alkalmazniuk kell. Az R3 alkalmazásában a Bizottság már létrehozza az uniós életkor-ellenőrző rendszert, valamint a két listát. A felelős hatóságok közötti információmegosztás céljából az AGORA egy biztonságos információmegosztási rendszer, amely támogatja a tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorai, a Bizottság és a (digitális szolgáltatási koordinátorokból álló) Digitális Szolgáltatások Európai Testülete közötti kommunikációt. A Bizottság, a digitális szolgáltatási koordinátorok és a Testület az AGORA-t használja a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi kommunikációhoz. Ezt a rendszert már létrehozták, és most e rendelet alkalmazásában is használni fogják, ami potenciálisan szükségessé tenné a hatóságok további bevonását a rendszerbe, bár az ilyen további bevonás valószínűleg korlátozott, mivel az érintett hatóságok többnyire már be vannak vonva. Ezért ezzel ez a pénzügyi és digitális kimutatás a továbbiakban nem foglalkozik. Ugyanez vonatkozik az MI-társak és csevegőrobotok felügyeletére és végrehajtására is, amelyek a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet alapján már létrehozott struktúrákra, végrehajtási keretre és információcsere-rendszerre fognak támaszkodni. |
4.2.Adatok
|
Az uniós életkor-ellenőrzési megoldás a magánélet védelmét biztosító, adattakarékos, nem nyomon követhető, nem összekapcsolható és kettős vak megoldás, amelynek célja, hogy a személyes adatok kezelését a szükséges minimumra korlátozza. Sok esetben a személy életkora az életkort igazoló tanúsítvány kiállítójának rendelkezésére álló meglévő adatok alapján ellenőrizhető. Az életkort igazoló tanúsítvány bemutatása magában foglalja azon személyek személyes adatainak kezelését, akiknek igazolniuk kell életkorukat az online szolgáltatások felé. Ezt az adatkezelést az adott személy ilyen online szolgáltatásokhoz való hozzáférésétől elkülönítve végzik. Maga az online szolgáltatás az életkor-ellenőrzési folyamat eredményeként nem kap személyes információkat a felhasználóról, kivéve annak igazolását, hogy az adott személy betöltötte az előírt életkort. Ez az adatkezelés teljes mértékben tiszteletben tartja a magánélet védelmét, és a legújabb technológiát alkalmazza az adatvédelmi normáknak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében. A technológiát rendszeresen frissítik annak érdekében, hogy megőrizze biztonságos és a magánélet védelmét szolgáló jellegét. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/europe-fit-digital-age/european-data-strategy_hu |
4.3.Digitális megoldások
|
Az uniós életkor-ellenőrző rendszer olyan nyílt forráskódú műszaki követelmények összessége, amelyek felhasználhatók egy önálló mobil életkor-ellenőrzési alkalmazás közzétételére. Mind a tagállamok, mind a magánszereplők számára elérhető az életkor-ellenőrzési megoldás kidolgozása. A megoldás lehetővé teszi az egyének számára, hogy személyazonosságuk, pontos életkoruk, születési idejük vagy egyéb személyes adataik megosztása nélkül bizonyítsák az életkor ellenőrzését igénylő digitális szolgáltatások és rendszerek felé, hogy elég idősek. Ez a digitális megoldás támogatja az R1 és R2 digitális követelményeket, és közvetve kapcsolódik az R3-hoz azáltal, hogy életkort igazoló tanúsítványokat állít ki, amelyek bizonyítják, hogy az egyének meghaladnak egy bizonyos életkort (vagy nem).
|
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
Az európai életkor-ellenőrzési megoldás műszakilag interoperábilis az európai digitális személyazonossági keretet létrehozó 910/2014/EU rendeletben meghatározott európai digitális személyiadat-tárcákkal. Az életkort igazoló tanúsítványt a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 44. pontjában meghatározott elektronikus attribútumtanúsítványként állítják ki. Ez biztosítja, hogy az életkor-ellenőrzési megoldások és azok életkort igazoló tanúsítványainak szolgáltatói a szolgáltatás (potenciális) igénybe vevői számára olyan életkort igazoló tanúsítványokat bocsássanak rendelkezésre, amelyek a digitális szolgáltatásokban és a tagállamokban egyaránt felhasználhatók. Az életkor-ellenőrzési megoldások alapvető sajátosságai ezért lehetővé teszik a digitális szolgáltatások közötti zökkenőmentes interoperabilitást a digitális szolgáltatások potenciális igénybe vevői számára életkoruk bizonyítása érdekében. |
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
|
A 4.1. szakaszban említettek szerint a Bizottság az uniós terv közzététele és az uniós életkor-ellenőrző rendszerrel kapcsolatos, folyamatban lévő munka révén már jó úton halad e rendelet digitális végrehajtásának támogatása felé. Ennek lehetővé kell tennie, hogy az infrastruktúra és a rendszer az alkalmazás megkezdésekor rendelkezésre álljon. A nyilvános elterjedés biztosítása, valamint a folyamatos nyilvános visszajelzés és frissítés lehetővé tétele érdekében az Európai Bizottság közzétette az uniós életkor-ellenőrzési megoldások kiépítéséhez szükséges technikai követelményeket. A projekt nyílt forráskódú, és minden információ nyilvánosan elérhető az ageverification.dev weboldalon. Ezt a honlapot és a kapcsolódó informatikai tesztinfrastruktúrát folyamatosan karban kell tartani és működtetni kell. Emellett az uniós életkor-ellenőrző rendszerrel kapcsolatos, folyamatban lévő munka egyszerűsíteni fogja az e munkát alátámasztó végrehajtási jogi aktusokkal kapcsolatos munkát, mivel az a meglévő gyakorlaton fog alapulni. A hatálybalépés időpontjával kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok döntő fontosságúak lesznek, nemcsak a széles körű társadalmi elterjedés támogatása, hanem a magánélettel és a használhatósággal kapcsolatos aggályok enyhítése érdekében is. |
- (1) HL C., [...] , [...]. o.
- (2) HL C., [...] , [...]. o.
- (3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj ).
- (4) A Bizottság közleménye – Iránymutatás a kiskorúak magas szintű online magánéleti védelmének és biztonságának az (EU) 2022/2065 rendelet 28. cikkének (4) bekezdése értelmében történő biztosítását célzó intézkedésekről (HL C, C/2025/5519, 2025.10.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/5519/oj ).
- (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj ).
- (6) A Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről (HL L 178., 2019.7.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1111/oj ).
- (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2005/29/oj ).
- (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/13/oj ).
- (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1385 irányelve (2024. május 14.) a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről (HL L, 2024.5.24., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1385/oj ).
- (10) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
- (11) Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .
- (12) Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.
- (13) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
- (14) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
- (15) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
- (16) A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.
- (17) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
- (18) Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Egyedi célkitűzés(ek)”
- (19) Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.
- (20) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) esetében nettó összeget kell megadni, azaz – a COM(2025) 574 dokumentumban javasoltak szerint – a 10 %-os beszedési költségekkel csökkentett bruttó összeget.